Népszabadság, 1982. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

1982. november 2 . kedd NÉPSZABADSÁG Díszvacsora bolgár vendégeink tiszteletére Mint lapunk első oldalán közöljük, Grisa Filipov bolgár kormányfő Lázár György miniszterelnök meghívására, tegnap hazánkba érkezett. A bolgár vendég, valamint kíséretének tiszteletére hétfő este a Parlament­ben díszvacsorát adtak vendéglátóik. Ezen pohárköszöntők hangzottak el, amelyeket alább ismertetünk. LÁZÁR GYÖRGY: Kapcsolataink minden területen tovább erősödnek, fejlődnek Lázár György pohárköszöntőjében a magyar—bolgár kapcsolatokról szólva megállapította: a két ország közös forradalmi hagyományokban gyökerező, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el­vein alapuló együttműködése az élet minden területén erősödik és fejlő­dik. Párt- és állami kapcsolatainkat az őszinte barátság jellemzi. Hangsúlyozta, hogy fontos feladat a gazdasági együttműködés további bővítési lehetőségeinek feltárása. Céltudatos és gyakorlati lépéseket kell tenni a szakosítás és kooperá­ció fejlesztésére, a harmadik piaci együttműködés gyakorlati előmozdí­tására. E feladatok eredményes meg­oldása nemcsak országaink és né­peink számára hoz hasznot, hanem szocialista közösségünk egészének gazdasági erejét is növeli. A kormány elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a mostani megbeszé­léseken is kifejeződött a teljes né­zetazonosság a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben. " Egybehangzó az a véleményünk, hogy a jelenlegi súlyos és feszültségek­kel terhes nemzetközi helyzetben kü­lönösen fontos, hogy még szorosabb­ra fűzzük szövetségünket a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés tagálla­maival, még inkább elmélyítsük a KGST keretében megvalósuló szo­cialista gazdasági integrációt. Lázár György elmondotta: a meg­beszéléseken kifejezték azt az eltö­kéltséget, hogy a két ország a szo­cialista közösség országaival és a vi­lág békeszerető erőivel együtt síkra száll a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a vitás nemzetközi kérdé­sek tárgyalásos, igazságos megoldá­sáért, a kölcsönös bizalom és együtt­működés fejlesztéséért az államok között. Erőfeszítéseinkkel hozzájáru­lunk ahhoz, hogy újból visszanyerje értelmét az enyhülés, győzedelmes­kedjen a béke és a haladás ügye — mondotta Lázár György. GRISA FILIPOV: Sikereink biztosítéka a szocialista országok együttműködése Grisa Filipov válaszában utalt ar­ra, hogy a mostani találkozón szám­ba veszik azoknak­ az egyezmények­nek a megvalósítását, amelyek a Ká­dár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség legutóbbi — 1979- ben tett — bulgáriai hivatalos baráti látogatása során születtek. Megállapította, hogy sok lehetőség van még a két- és sokoldalú gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés további bővítésére, elmélyítésére. Lehetőségeink vannak a szakosítás és az ipari kooperáció bővítésére a gépiparban, az elektroni­kában, a mezőgazdaságban, az élel­miszeriparban, a műszaki-tudomá­nyos haladás kiemelkedő eredményei­nek alkalmazásában. A továbbiakban rámutatott, hogy a bolgár­ nép szocialista építőmunká­ja sikereinek alapvető biztosítéka a Szovjetunióval, a Magyar Népköztár­sasággal, s a többi testvéri országgal ápolt barátság, valamint a KGST- ben és a Varsói Szerződés szerveze­tében végzett közös munka. A nemzetközi helyzettel kapcso­latos kérdésekről szólva leszögezte: a feszültség és a konfrontáció, az ag­resszív imperialista körök, főként az Egyesült Államok gazdasági zsarolá­sa és szankciói komoly veszélyt je­lentenek a világbékére, aláássák a nemzetközi politikai és gazdasági együttműködést, s kedvezőtlen ha­tással vannak az Európa és a világ más országai közötti viszonyokra. A bolgár nép a Szovjetunióval és a szo­cialista közösség többi országával együtt határozottan kiáll a békéért, az együttműködésért, és a nemzetek közötti megértésért. Teljes mértékben támogatjuk az SZKP békeprogram­ját és a Szovjetuniónak a leszerelésre és a nemzetközi biztonságra vonatko­zó javaslatait — hangoztatta, majd kiemelte: — Hazánk, követve a Hel­sinkiben meghatározott utat, békés és elvi politikát folytat a Balkán fél­sziget atomfegyvermentes övezetté, az enyhülés szilárd térségévé változta­tásáért. (MTI) A vietnami külügyminiszter nyilatkozata az indokínai helyzetről ( TOKIÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A­­több délkelet-ázsiai országot tö­mörítő ASEAN azért késlelteti az in­dokínai térség problémáival foglal­kozó nemzetközi konferencia össze­hívását, mert az általa pártfogolt kambodzsai „koalícióból” először el akarják távolítani a számukra­­­em szalonképes Pol Pot-frakciót. Így vé­lekedett Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter a Mainicsi Simbun című tokiói lapban hétfőn megjelent nyilatkozatában. A Kambodzsa és Thaiföld közötti határtérségben kialakult feszült hely­zetről szólva Nguyen Co­­Thach meg­erősítette, hogy érvényben van a ha­tár két oldalán létrehozandó, úgyne­vezett biztonsági övezetre tett indo­kínai javaslat. Ennek értelmében az egyik oldalon csak kambodzsai, míg a másik oldalon csak thaiföldi egy­ségek állomásoznának. A vietnami erők visszahúzódnának a kambod­zsai határtérségből, amennyiben a thaiföldi hatóságok — a­­túlsó olda­­lon — felszámolnák a Pol Pot-ista állásokat. Thaiföld részéről azonban — hang­súlyozta Nguyen Co Thach — előre­mutató válasz mindeddig nem érke­zett, mint ahogy Thaiföld és Kína sem viszonozta a vietnami csapatok részleges kivonását jelentő politikai gesztust. Hozzátette: ha Kína és Thai­föld beszüntet minden Kambodzsa­­ellenes fenyegetést, abban az esetben Vietnam kész csapatainak teljes ki­vonására. A vietnami külügyminiszter az in­terjúban üdvözölte a közelmúltban tartott szovjet—kínai külügyminisz­ter-helyettesi konzultációkat, emlé­keztetve arra, hogy Hanoi a két or­szág közötti kapcsolatok megjavítá­sát szorgalmazza. A japán—vietnami kapcsolatokról szólva hangoztatta, hogy Hanoi a vi­szony megjavítását óhajtja, de „a labda jelenleg a japán térfélen van”. Pietsch Lajos, Nguyen Co Thach egyébként hét­főn befejezte ötnapos indonéziai lá­togatását. Sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy elégedett a Suharto köz­­társasági elnökkel és más indonéz vezetőkkel tartott megbeszéléseinek eredményeivel.* A vietnami külügyminisztérium nyilatkozatban állapította meg, hogy a „kambodzsai helyzettel” foglalkozó ENSZ-határozat durva beavatkozás a Kambodzsai Népköztársaság bel­­ügyeibe, s az ilyen határozatok alá­ássák az ENSZ tekintélyét, akadá­lyozzák a délkelet-ázsiai helyzet nor­malizálását. Ez a határozat törvény­telen, eltorzítja a valós helyzetet, semmibe veszi a kambodzsai népnek a nemzeti újjászületés terén, az or­szág függetlenségének és szuvereni­tásának védelmében elért sikereit. (TASZSZ) Személyi változások Romániában ( BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Bukarestben hétfőn ülést tartott a Román Kommunista Párt KB Politi­kai Végrehajtó Bizottsága. A tanács­kozáson­­— amelyen Nicolae Ceau­­sescu, az RKP főtitkára elnökölt — gazdasági törvényjavaslatokat vizs­gáltak meg és személyi kérdésekben is döntést hoztak. A Politikai Végrehajtó Bizottság egészségi állapota miatt felmentette tisztségéből Emilian Dobrescut, az állami tervbizottság elnökét, s he­lyére Stefan Birleat nevezte ki. Fel­mentették tisztségéből­­Gheorghe Stoica miniszterelnök-helyettest. Fel­mentették tisztségéből Ion Nicolaet, a külkereskedelmi miniszter első he­lyettesét, a nemzetközi gazdasági és együttműködési intézet­­Vezetőjét, s kinevezték miniszterelnök-helyettes­sé. Ioan Totut szintén miniszter­elnök-helyettessé nevezték ki. NÉHÁNY sorban Lisszabonban megnyílt a Béke­világtanács elnökségének négynapos tanácskozása. Az elnökség megvitat­ja a nemzetközi békemozgalom hely­zetét, és a következő év akcióprog­ramját. (APN) Damaszkuszban jegyzőkönyv alá­írásával befejeződött a szovjet—Szí­riai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési állandó bizottság ülé­se. (TASZSZ) II. János Pál pápa Madridba érke­zett. Kilencnapos spanyolországi tar­tózkodása során tizenhat városba lá­togat el. Személyében először jár a katolikus egyház feje Spanyolország­ban. (MTI) Apex Express ’82 fedőnéven NA­­TO-hadgyakorlatot rendeznek no­vember 10. és december 5. között Gö­rögország északi részén. A gyakorla­tokon Belgium, az NSZK, Görögor­szág, Olaszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szárazföldi és légierőinek alakulatai vesznek részt. (TASZSZ) Finnország és Svédország hétfőn összesen 34 hektár nagyságú terüle­tet cserélt el. Finnország 18 hektárt kapott Svédországtól, míg Svédor­szágnak 16 hektárnyi finn terület ju­tott. (AP) Petar Sztambolics, a Jugoszláv Ál­lamelnökség elnöke háromnapos hi­vatalos látogatáson Etiópiában tar­tózkodik. (MTI) A Pravda bírálta Kohl nyugat-berlini fellépését Margaret Thatcher brit kormány­fő múlt pénteki nyugat-berlini láto­gatását két fontos elem jellemezte: egyrészt a miniszterelnök asszony még a nyugati sajtó szerint is szo­katlanul durva kirohanást intézett a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág ellen, másrészt — a Nyugat- Berlin státusát rögzítő négyoldalú egyezménnyel ellentétben — kísére­tében Nyugat-Berlinbe látogatott Helmut Kohl bonni kancellár is — hangsúlyozza a Pravda hétfői szá­mában Viktor Kabanov. A kancellár nem is csinált titkot belőle: azért kísérte el angol vendé­gét Nyugat-Berlinbe, hogy ezzel is megerősítse az NSZK igényét a vá­rosra, ami törvénysértő — mutat rá a Pravda. Igaz, hogy a kancellár maga is utalt a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú egyezmény betartásának szükségességére, ám kijelentései mégis az egyezmény előírásainak semmibevételéről tanúskodtak. — Mindazok a kísérletek, amelyek az egyezmény megsértésére vagy meg­kerülésére irányulnak, csak árthat­nak a városnak és lakosságának, s ezért kárt okoznak az európai eny­hülésnek — állapítja meg Viktor Ka­banov a Pravdában. A nyugatnémet kormány viszont hétfőn visszautasította a szovjet saj­tónak azokat a bírálatait, amelyek kifogásolták, hogy Helmut Kohl fi­gyelmen kívül hagyta a város külön­leges státusára vonatkozó négyoldalú egyezményt. (MTI) Többtízezres béketüntetés Rómában­ ­ RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Vasárnap az ország minden részé­ből egybegyűlt partizánok, háborús rokkantak, koncentrációs táborok volt foglyai és az áldozatok hozzá­tartozói adtak találkozót egymásnak Rómában. A Fórum Imperialon kez­dődött, majd a Piazza Venezián, az Ismeretlen Katona emlékművénél folytatódott békedemonstráción jelen volt Pertini köztársasági elnök is. A mintegy 40 ezer részvevő a tö­meggyűlésen elfogadott felhívásban hitet tett­­a békéért, a leszerelésért folytatott harc mellett. Követelte, hogy az olasz kormány fokozza a küzdelmet a terrorizmus, a maffia, a camorra ellen. Éberségre hívtak fel minden olyan felforgató tervvel szemben, amely veszélyeztetné az olasz partizánok és a dolgozók által kivívott demokratikus jogokat. F. J. ­ Vasárnap a kormány képviselőjé­nek, dr. Markója Imre igazságügy­miniszternek a felszólalásával foly­tatódott az országos nőkonferencia. Az igazságügyminiszter mindenek­előtt a kormány nevében köszöntöt­te a konferenciát. A továbbiakban a többi között ki­jelentette: a kormányzati szervek jól látják, mennyi tennivaló van még az élet minden területén a nőpolitikai határozatok, illetve cselekvési prog­ramok hiánytalan végrehajtása érde­kében. A legfőbb feladatokról szólva a miniszter beszélt arról: valóban nagy eredmény, hogy a munkaképes korú nők aránya meghaladja a 80 százalékot. Ez azonban nem jeleni azt, hogy az országban ne lennének olyan körzetek és területek, ahol a nők nem tudnak képességeiknek, igé­nyeiknek és lehetőségeiknek megfe­lelően elhelyezkedni, illetve munkát vállalni. Ezen ha fokozatosan is, min­denképpen segíteni kell. S arra is fel kell készülnünk, hogy a gazdasági struktúra átalakulásával együtt járó munkaerő-átcsoportosítások feltehe­tően a kereső nők egy részét is érin­teni fogják. Ennek minél humánu­sabb és fájdalommentesebb megol­dása fontos kötelességünk lesz. Az időszerű feladatok sorában említette a miniszter a nők bér­egyenjogúsága területén helyenként még mindig fennálló indokolatlan kü­lönbséget, azaz a diszkrimináció meg­szüntetését. Továbbá: minden eddi­ginél jobb feltételeket kell teremte­ni arra, hogy megfelelő szakismere­teket, szakképzettséget szerezhesse­nek a nők, s általános műveltségük is mindinkább gyarapodjék. Az elő­relépés itt valóban csak azoknak a visszahúzó tényezőknek a megszün­tetésével érhető el, amelyekről a be­számolók nagyon érzékletesen szól­tak — hangoztatta dr. Markója Imre. Változatlanul fontos dolognak tart­ják a nők munka- és életkörülmé­nyeinek további javítását. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta a miniszter, hogy a népgazdaság mostani helyze­tében különösen fontos, hogy társa­dalmunk segítségére siessen azoknak, akik erre feltétlenül rászorulnak. Mint mondotta, leginkább némely nyugdíjas rétegekre, a több gyerme­kes családokra és a pályakezdő, csa­ládot alapító fiatalokra gondol. — Az ő helyzetük további és állandó ja­vítása — ha pillanatnyilag szeré­nyebbek is erre a lehetőségek — alapvető kötelességünk. Ugyancsak módot kell találnunk arra is, hogy a nők élet- és munkakörülményeivel kapcsolatosan néhány gondot a meg­oldás érdekében megvizsgáljunk — hangsúlyozta az igazságügyminiszter. A továbbiakban a miniszter néhány negatív előjelű társadalmi problémá­ról beszélt.­­ Ezek között tartjuk számon például a bűnözést, az al­koholizmust, a válások magas szá­mát, tehát a családok egy részének széthullását, mindezek következté­ben a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok körének bővülését, valamint a népesedéspolitikai gondokat. Ezt követően ezekhez a problémákhoz fűzött néhány megjegyzést. Annál is inkább, mert — mint hangsúlyozta — a megoldásukhoz is nagymérték­ben támaszkodni kívánnak a nőmoz­galomra. A vasárnapi vita során üdvözölte a tanácskozás részvevőit Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára is, aki mindenekelőtt a fiatal nők szocialista szellemű neve­léséről, politikai és közéleti aktivi­tásáról, valamint érdekvédelméről szólt. Foglalkozott a pályakezdés, az önállóvá válás és családalapítás idő­szakának jellegzetes gondjaival, ki­emelve ezen belül is a fiatal nőkre váró nehézségeket. Nagy problémát jelent az is, hogy az évente újonnan munkába lépő nők ötven százaléka szakképzettség nélkül helyezkedik el — mondotta. Hangsúlyozta: követ­kezetesebb pályaorientációra lenne szükség. A KISZ KB titkára külön kitért az egyetemisták és főiskolá­sok helyzetére, amelyet megnehezít, hogy a társadalmi juttatások nagy része rájuk nem terjed ki. Ez különö­sen azokat a fiatal házasokat sújtja, akik tanulmányaik mellett a gyer­meknevelést is vállalják, és jövedel­mük jószerint csupán csekély ösztön­díjuk. A második nap vitájában felszó­lalók szinte a nők társadalmi hely­zetének valamennyi fontos kérdését érintették. Ismételten szóba került, hogy az utóbbi időben lanyhulás ta­pasztalható a párt nőpolitikai hatá­rozatának végrehajtásában. Éppen ezért hiábavaló újabb határozatok hozása. A meglevőket kell napiren­den tartani, és megtalálni a megvál­tozott helyzetben is a végrehajtás módjait. Élénk helyesléssel találkoztak az egyedülálló és beteg, sokszor maga­tehetetlen idős emberek, köztük nagy számban nők gondozását felvető hoz­zászólások. Különösen súlyos a kis­településeken élő ilyen emberek hely­zete. A társadalom nincs felkészülve ilyen nagyszámú időskorú ellátására és gondozására — mondták a hozzá­szólók —, ezért mindenekelőtt fel kell ébreszteni és növelni a családokban a felelősségérzetet az idős és beteg szülők gondozása érdekében. A fel­szólalóik nagy hangsúllyal szóltak ar­ról a negatív jelenségről, hogy gyen­gülnek a kapcsolatok és érzelmi szá­lak a többgenerációs családokban. Pedig ezek a családok akkor is ösz­­szetartoznak, ha nem laknak együtt. Éppen ezért nagy gondot kell fordí­tani az ifjúság nevelésében erre a kérdésre." Emellett többen hangsú­lyozták : szükségesnek tartják a ma­gukra maradt öregek házi gondozási rendszerének fejlesztését, és ezenkí­vül javasolták: egészítsék ki az egész­ségügyi alapellátást főfoglalkozású gondozónőkkel, akik az egészségügyi szolgálat keretében gondozhatják az egyedül élő beteg embereket. Többen beszéltek a nők közéleti te­vékenységét nehezítő, akadályozó kö­rülményekről. A nőre ugyanis 18 és harmincéves kora között egyszerre hárul a pályakezdés, párválasztás és otthonteremtés minden gondja. Így közülük sokan ebben az időben kény­telenek feladni közéleti tevékenysé­güket. A vasárnapi vitában különösen nagy hangsúlyt kapott a családok és a család intézményének megerősíté­se, mint a női egyenjogúság kitelje­sedésének egyik kulcskérdése. De nemcsak erről van szó — mondották a felszólalók —, hanem a gyerme­kek és fiatalok testi és lelki épség­ben, egészségben való felneveléséről is. Ezért ugyanis a legtöbbet éppen a családok tehetik. Többen kifejez­ték nyugtalanságukat az úgynevezett veszélyeztetett gyerekek és fiatalok viszonylag nagy száma miatt, ami szorosan összefügg a válságba jutott családokban uralkodó helyzettel, a válások magas számával. Duschek Lajosné vita-összefoglaló­jában megállapította, hogy a tanács­kozás betöltötte feladatát, áttekintet­te a nőpolitikai munka eredményeit s a nőket érintő minden fontos gon­dot és problémát. A másfél napos ta­nácskozás harminchét felszólalója értékes javaslatával nagy segítséget adott a nőpolitikai munka további fejlesztéséhez. Ezután a konferencia megválasz­totta a Magyar Nők Országos Taná­csának 235 tagját és a tanács 35 ta­gú elnökségét, valamint tisztségvise­lőit. Az MNOT elnöke ismét Duschek Lajosné lett. Befejezésül a tanácskozás Szolida­ritási nyilatkozatot fogadott el, amelyben a magyar lányok és asszo­nyok kifejezik szolidaritásukat a bé­kéért, a szabadságukért, nemzeti füg­getlenségükért, és népük felemelke­déséért küzdő milliókkal. Követelik a fegyverkezési hajsza megállítását, a katonai kiadások csökkentését, és ezeknek az összegeknek békés célok­ra való felhasználását, valamint a női egyenjogúság megvalósítását, az anyaság, az emberi élet megbecsülé­sét mindenütt a világon. Ezzel az országos nőkonferencia be­fejezte munkáját. Befejezte munkáját a III. országos nőkonferencia Megválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsának tagjait A hallgatók egy csoportja. erdei Katalin felvétele

Next