Népszabadság, 1983. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

1983. január 25., kedd NÉPSZABADZAC TIT-előadássorozatok, nyelvtanfolyamok, ismeretterjesztő tanácskozások Bővíti a szabad szombati mun­kásiskola rendszerét, speciális isme­retek nyújtásával segíti a pedagó­gusok oktató-nevelő munkáját, s a korábbinál is több közhasznú tanfo­lyamot indít az idén az újjászerve­zésének 30. évébe lépő Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A szervezet idei fontosabb fel­adatairól Kurucz Imre, a TIT főtit­kára egyebek közt elmondta: a szer­vezet tartalmi munkája ebben az évben minden eddiginél szorosabban kapcsolódik az alapvető népgazda­sági érdekekhez. Az utóbbi években különösen a nemzeti történelmünkkel, a nem­zet- és történelemtudattal foglalko­zó kurzusok iránt nőttek az igények; az idén februárban Sopronban, már­ciusban Csongrád megye több váro­sában és Budapesten indulnak ezeket a témaköröket taglaló előadássoro­zatok. Ebben az évben elsősorban a tele­vízió műsoraira épülő tevékenységét bővíti a társulat. Az ötnapos munka­hét bevezetésével, a megnövekedett szabad­idő tartalmas eltöltésével kap­csolatban is több elképzelés fogalma­zódott meg korábban; ezek gyakor­lati megvalósítására szervezi a TIT Zalaegerszegen és Nagykanizsán a szabad szombati munkásiskolát. Június elején a fővárosban az öt­napos tanítási hét bevezetésének ta­pasztalatait összegzi a szervezet or­szágos konferenciája. Júliusban kez­dődik a sporttal foglalkozó előadás­­sorozat, a tíznapos testkultúra nyá­ri egyetem Agárdon. Ma már minden korosztályhoz szólni kíván a TIT. Növeli iskolase­gítő, kiegészítő szerepét. Nyelvtan­­folyamokat szervez 3—6 éveseknek, az iskolákban szorgalmazza a külön­böző — például kis matematikus, fizikus — baráti körök működését, részt vállal pedagógusok továbbkép­zéséből. A szülőknek tanfolyamokat indít a fővárosban és vidéken töb­bek között az új, komplex matema­tikaoktatásról. Februárban — a ki­sebb vállalatok műszaki szakembe­reinek át- és továbbképzését szem előtt tartva — a társulat felújítja együttműködési megállapodását az MTESZ-szel. A szervezet — a moz­galmi jelleg erősítése érdekében — nem mond le a már jól bevált ren­dezvényekről sem. Idén egyebek közt tanácskozást szerveznek a fal­vakban élők ismereteinek, bővítésé­vel kapcsolatos feladatokról. Méltó módon emlékeznek meg Marx Ká­roly halálának 100., Luther Márton születésének 500. évfordulójáról, s tanácskozássorozatot szerveznek a harmincas évek irodalmi és művé­szeti életéről. Székesfehérvárott nyit­ják meg áprilisban a magyar nyelv hetét; e rendezvénysorozaton ország­szerte a szakmai és a köznyelv időszerű kérdéseiről tanácskoznak. Sok kiránduló és strandoló a fővárosban Tavaszias idő volt vasárnap, or­szágszerte három és nyolc fok között alakult a hőmérséklet. Budapesten a déli órákban hét fok volt. Ez a március végi, április eleji időjárás­nak felelt meg. Délelőtt a BKV budai hegyekbe induló járatai megteltek utasokkal. Ezrek sétáltak a Normafa környékén, hó helyett azonban legfeljebb hóvi­rágot találtak. Mégsem maradt min­denki téli sport nélkül: egész nap zsúfolt volt a városligeti műjégpá­lya. Szomszédságában, a Széchenyi fürdőben pedig csaknem nyári for­galom volt, több mint kétezren vál­tottak jegyet, s az edzettebb vendé­gek még napozni is kiültek fürdőru­hában. A Vidám Parkban is több ez­ren szórakoztak. (MTI) Jó kezdeményezés Szolnok megyében Tárlat, színház az iskolában Az idén ismét útjára indítják az iskola tárlatot Szolnok megyében: a Zagyva-parti művésztelepen, illetve a megye más tájain élő festők, szob­rászok viszik el műveiket a taninté­zetekbe, és vállalják a tárlatvezetést is. A sort a szolnoki Varga Katalin gimnáziumban Fazekas Magdolna szolnoki festőművész kamaratárlata nyitotta meg. Újabb kiállítások lesz­nek a következő hetekben a Ver­seghy Ferenc gimnáziumban, a vegy­ipari, műszeripari és finommechani­kai szakközépiskolában, valamint a 633-as számú ipari szakmunkáskép­ző intézetben. Hamarosan a diákközösség elé lép a Szolnoki Szigligeti Színház iskola­színháza is: Szolnokon, Karcagon, Jászberényben, Mezőtúron és több más településen viszi színre Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művét. (MTI) Heti­kop­terszeren­csé­tlenség Olaszországban (Római tudósítónktól.) Négy személy vesztette életét va­sárnap az olaszországi Valle d’Aosta tartományban egy meteorológiai he­likopter lezuhanása miatt. A három főből álló személyzetet, valamint egy töréseket szenvedett síversenyzőt szállító helikopter egy magas feszült­ségű távvezetékbe ütközött, és fel­robbant. Forgalmi változások a Boráros téren Mától megváltozik a Boráros téri au­tóbusz-végállomás forgalmi menetrendje. A 23-as, 23-as gyors, 54-es, 54-es gyors autóbuszok végállomását a Tinódi, il­letve a Mester utcából a Boráros tér déli oldalán épült új végállomás területére helyezik. Az utasok le- és felszállása azonos helyen történik. A 12/a, 12 gyors, 15-ös autóbuszok végállomását ideigle­nesen a Mester utcából a Szamuely ut­cának a Boráros tér és a Bakáts utca közötti szakaszára helyezik. A 12/a, 12-es gyors autóbuszok útvonala a Boráros tér felé: József körút, Ferenc körút, Borá­ros tér, Szamuely utca végállomás. A Moszkva téri végállomás felé: Szamuely utca, Bakáts utca, Bakáts tér, Tompa utca, Ferenc körút, tovább változatlan. NÉGY LÁNY ÉS EGY FIÚ AZ INKUBÁTORBAN Látogatóban az ötös ikreknél öt egészséges gyermeknek, négy kislánynak és egy kisfiúnak adott életet Tarjányi Sándorné hétfő dél­után a Budapesti Orvostovábbképző Intézet Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A kora délutáni órákban dr. Gáti István professzor, a klinika igazga­tója a szülés körülményeiről a kö­vetkezőket mondotta el: — Tíz perc alatt születtek meg a gyerekek; elsőnek az 1410 grammos, 40 centiméter hosszú Szilvia, aki 13 óra 35 perckor látta meg a napvilá­got, majd 13 óra 37 perckor már fel­sírt Melinda, akinek testsúlya 1600 gramm, magassága 42 centiméter; három perc múlva az 1220 grammos Hajnalka született meg, aki 38 centi­méter testhosszúsággal jött a világra, éppúgy, mint az újabb két perc el­teltével negyediknek érkező kisfiú, az 1200 grammos, 38 centiméter testma­gassággal megszülető Sándor. Az ötödik gyermek 13 óra 45 perckor született meg. Erika 1180 grammal jött világra, testvérkéi között ő a legkisebb, 34 és fél centiméter. — Számítottunk az ötös szülésre — folytatja a professzor —, 1982. no­vember 23-án a kiskunfélegyházi szülész főorvos, dr. Lux János kéré­sére vettük fel a 24 éves fiatalasz­­szonyt osztályunkra. A múlt év szeptemberében a kis­kunfélegyházi terhesgondozáson 16 hetes terhességet állapítottak meg a fiatalasszonynál, aki október 16-ától az ottani kórház szülészeti osztályán feküdt kivizsgáláson. Október 20-án Kiskunfélegyházán még csak hár­mas ikerterhességet állapítottak meg nála, novemberben pedig, amikor konzílium miatt került a budapesti klinikára, a terhesség 24. hetében ultrahangos vizsgálattal egyértelmű­en megállapították, hogy ötös ikrek várhatók. — Az volt a célunk, hogy minél jobban kitoljuk a szülés időpontját — mondja Gáti professzor. — En­nek érdekében december 21-én ki­sebb műtétet hajtottunk végre. Elein­te abban reménykedtem, hogy a ter­hességet meghosszabbíthatjuk, a har­mincadik hétig, aztán mindig tovább szerettem volna húzni az időt. A szü­lésre végül is a terhesség 33. heté­ben, a nyolcadik hónapban került sor. Hétfőre virradóra három órakor riasztották a professzort, ekkor kez­dődtek meg a fiatalasszonynál a fá­jások. Délben eldöntötték, hogy meg­kezdik a műtétet. — Előre elhatározott szándékunk volt, hogy császármetszéssel segítjük a szülést — mondja a professzor. — Az ultrahangos képek alapján pon­tosan tudtuk, hogyan fekszenek a gyerekek, ennek megfelelően ejtettük a vágást is. Az anya a szülés egész ideje alatt öntudatánál volt, mindvé­gig beszélgettünk vele. Valóban páratlan eseményről van szó, ötösiker-szülésből Európában alig néhányat tartanak nyilván. Mint Gáti professzor hozzátette, hazánk­ban, amióta a születésekről feljegy­zéseket vezetnek, ez az első, ép és egészséges ötös iker. Éppen ezért öt gyermekorvos, teljes asszisztenciá­val állt készenlétben a műtétnél, amelyet transzfúzió segítségével haj­tottak végre. Felkészültek arra is, hogy esetleg altatni kell a fiatalasz­­szonyt, ezért négy altatóorvos is je­len volt, sőt készenlétben álltak a mentők is, számítva arra is, hogy na­gyon kis súllyal születnek meg a gye­rekek, s akkor azonnal átszállítják őket az I-es számú Nőgyógyászati Klinikára. Egyébként a műtétet ok­tatási célból mindvégig képmagnóra vették. Tarjányi Sándorné Kálmán Ilona 24 esztendős, a kiskunfélegyházi hús­üzemben dolgozik, állat-egészségügyi szaksegéd. A férje ugyancsak 24 éves, szakmája húsfeldolgozó, s van már egy ötesztendős kislányuk is, Brigit­ta. Néhány órával a nagy esemény után, még infúziós csövek között — a számunkra engedélyezett öt percben — mondja: — Nagyon-nagyon boldog vagyok, alig akartam elhinni, hogy igaz, és csak azért drukkoltam, hogy egészsé­gesek legyenek. Mindvégig azt hit­tem, hogy fiúk jönnek ... — A férje mióta tudja, hogy öt ba­bát várnak? — Megmondtam neki, de nem na­gyon akarta elhinni. Szerdára várom látogatóba a családot. Az apósom is azt mondta, csak akkor hisz a „diagnózisban”, ha látja . . . — Van a családjukban iker? — A férjem családjában van egy ikerpár. — Mekkora a lakásuk? — Szoba-konyhás házunk van, kis kerttel. Most már szűk lesz ... örvendetes, hogy a gyermekek megszületése óta semmilyen kompli­káció nem állt elő, egészségi állapo­tuk megfelelő. Az inkubátorok mel­lett három gyermekorvos teljesít szolgálatot, s a továbbiakban is több­szörös intenzív orvosi felügyelet alatt lesznek majd. A jócskán meggyarapodott Tarjá­nyi családról bizonyára még sokat hallunk, addig is gratulálunk, és jó egészséget kívánunk mindnyájuknak. Dolecskó Kornélia A boldog édesanya. Megszűnt a száj- és körömfájás Dániában A dán állatorvosi hatóságok foko­zatosan enyhítik a szigorú előíráso­kat, miután Fyn szigetén — ahol ja­nuár 13-án száj- és körömfájás tü­neteit állapították meg — nem ész­leltek a járvány további terjedésére utaló jeleket. Tegnap engedélyezték a vágóhidak újbóli megnyitását, s az eredeti korlátozó intézkedések már csak a járvány észlelésének helyétől 15 kilométeres körzetben maradtak érvényben. A dán állategészségügyi szolgálat vezetője úgy nyilatkozott, hogy csütörtöktől itt is megszüntetik a legtöbb korlátozást. A járvány miatt meg kellett sza­kítani azokat a Japánnal és az Egye­sült Államokkal közelmúltban meg­kezdett tárgyalásokat, amelyek célja a dán húsexport újbóli beindítása lett volna. A dán hús két nagy vá­sárlója ugyanis a múlt év eleji jár­vány kitörése után leállította import­ját. Tavaly márciusban összesen több mint négyezer szarvasmarhát és ser­tést kellett elpusztítani a fertőző be­tegség miatt. Az elmúlt napokban a járvány továbbterjedésének megaka­dályozására több mint 200 állatot vágtak le. (MTI) A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A nácik Németországban. I. Út a hatalomhoz. 8.57: Csermák verbunkosok. 9.34: Találkozás a Hang-villában. A Gyermekrádió műsora. 10.05: Iskolák, őrsök, barátok. 10.35: Dennis Braun (kürt) felvételei­ből. 11.20: Tárcházi muzsika. 11.39: Védett férfiak. 5. rész. 12.15: Törvénykönyv. 13.00: Lehár Ferenc: A vándordiák — daljáték. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Két Liszt-rapszódia. 15.28: Kisiskolások műsora. 16.00: Operaáriák. 16.30: Zengjen a muzsika. 17.05: Arcélek. Munkásábrázolás a magyar irodalomban. 17.32: Sanzonok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Nótaest. 19.55: Iskolák exportra. Riportműsor. 20.25: Schiff András zongorázik. 21.05: Szocialista művelődésügyünk út­törői. Pogány József. 21.35: Fauré: A-dúr szonáta. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nóták. 22.50: Akitől tanultam. Dr. Takács Il­dikó, a Skála-Coop Reklám- és Propaganda Főosztályának veze­tője. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Ifjúsági jegyzet. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Daljátékrészletek. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: A tegnap slágereiből. 19.25: Antal Gábor írása. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly. Krúdy Gyula regé­nyének rádióváltozata. 3. rész. 21.01: Az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai. 21.01: Dokumentumműsor Kovács Mar­git születésének 80. évforduló­jára. 22.10: Ye, ye, ye . . . A Beatles-jelen­ség Liverpooltól Budapestig. 23.20: Népdalcsokor. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Xerxes. Operarészletek. Szt. 10.30: Szovjet dzsesszfelvételekből. Szt. 11.05: Fekete Afrika zenéjéből. 11.20: Magyar fúvószenekarok a szte­reóban. 11.50: Zenekari muzsika. Szt. 14.00: Fiatalok Stúdiója. 14.25: Barokk szerzők műveiből. Szt. 15.00: Szereted az operát? Az Iskolará­dió műsora. 15.30: Zenés játékokból. Szt. 16.00: Golgota. Alekszej Tolsztoj regé­nyének rádióváltozata. 16.54: Mahler: VIII. szimfónia. Szt. 18.12: Kórusművek. Szt. 19.05: Fejezetek a magyar népi de­mokrácia történetéből. 19.35: Operaest. Szt. 20.45: Vangelis lemezei. Szt. 21.30: Minden Versek titkai. 22.00: Zenélő Nagyvilág. 23.00: Cherubini: d-moll vonósnégyes. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétérna (sz.). 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv 4. o. (ism. 14.35. sz.). 8.25: Fizikai kísérletek I. (ism. 14.05). 9.00: Orosz nyelv. 5. o. 9.15: Környezetismeret (ism. 14.50. sz.). 9.35: Magyar nyelv 1. o. (sz.). 10.00: Történelem. 5. o. (ism. 15.10. (sz.). 10.30: Deltácska (ism. 14.15) 10.50: Aki mer, az nyer. Vetélkedő ma­tematikából 5. osztályosoknak. 11.20: Képújság. 15.40: Napköziseknek. Móra Ferenc: A szánkó. 16.05: Hírek. 16.10: Az Ibériai-félsziget állatvilága. Spanyol rövidfilmsorozat (ism., sz.) 16.35: „Életet az éveknek” Nyugdíja­sok műsora. 17.10: A katona hazajön. Amerikai film (sz.). 17.55: XXXII. San Remó-i dalfesztivál. Részletek a gálaestből (sz.) 18.25: Képújság. 18.30: Schwerini pillanatok. A pécsi körzeti stúdió műsora (sz.). 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese. (sz.) 19.30: TV-Híradó (sz.). 20.00: Az Onedin család. Angol tévé­­filmsorozat. X/4. rész: Rejtett áramlás (sz.). 20.50: Stúdió '83. A Televízió kulturális hetilapja (Sz.). 21.50: Unokáink sem fogják látni, avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. Ráday Mihály városvé­dő sorozata (sz.). 22.20: TV-Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Gorkij: Zikovék. Jelenetek egy család életéből, két részben. Köz­vetítés a Szegedi Nemzeti Szín­házból, felvételről. Közben: 21.10: TV-Híradó 2. (sz.). 22.45: Képújság. KORSZERŰTLENEK A TERMÉKEK Szerény a játékválaszték az üzletekben A játékvásárlásra fordított kiadá­sok az elmúlt tíz évben csaknem há­romszorosára növekedtek; tavaly például 1,7 milliárd forint értékű já­ték kelt el. A forgalomba hozott já­tékok 60 százaléka itthon készül, 40 százaléka importból származik. Egye­bek között ezt állapította meg az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amely a játékértékesí­tés és -gyártás helyzetét és a hosszú távú fejlesztés lehetőségeit vizsgálta. A tanulmány azt is megállapítja: a kínálat hozzávetőlegesen 2200-féle játékból áll, s ez a mennyiség nemzetközi mércével­­mérve igen sze­rény. A választék — a műanyag játé­kok kivételével — szűkös. A logikai és a művészeti összerakó játékoktól eltekintve, a termékek eléggé korsze­rűtlenek, nem kis részüket 10—15 éve változatlan formában árusítják. A gyártók nem veszik figyelembe az egyes korosztályok sajátosságait, igé­nyeit; különösen szembeötlő a cse­csemőjátékok hiánya. A kereskede­lem szervezete és eszközei a jelenle­gi követelményeknek egyáltalán nem, vagy csak alig-alig tesznek eleget. Kevés a szaküzlet, a raktárterek a legtöbb helyen kicsik, ezért szinte naponta lenne szükségük utánpótlás­ra, ez pedig majdnem megoldhatat­lan. Gondot okoz, hogy az eladók szakértelme sem mindig megfelelő. A termelők többsége alacsony szer­vezettséggel, elavult gépekkel és tech­nológiával, elhanyagolt épületekben állítja elő a játékokat. A tervezésnél kevés az új, eredeti ötlet, formater­vezőt általában nem alkalmaznak. Az OMFB tanulmánya szerint a játék­­gyártás fejlődése egyoldalú és alka­lomszerű. Ahhoz, hogy a magyar játékok magasabb minőségi osztályba kerül­jenek, differenciált fejlesztés szüksé­ges. Ám az OMFB tanulmánya sze­rint elsősorban nem a kapacitások növelésére, hanem mindenekelőtt a gyártás szellemi színvonalának foko­zására és a minőség javítására van szükség. A belkereskedelmi értéke­sítésben egyebek mellett márkabol­tok létrehozását, az idényüzletek számának növelését javasolják. (MTI) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elítélték a csaló házaspárt A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hir­detett Ruszanov Márton 42 éves du­naújvárosi lakos és társa csalási ügyében. A csalásért és sikkasztásért eddig többször büntetett férfit — állítása szerint — anyagi gondjai vették rá arra, hogy csalással szerezzen pénzt hiszékeny emberektől. Feleségével albérletben lakott, s a tetemes ösz­­szegű albérleti díjon kívül az asz­­szonynak tartásdíjat is kellett fizet­nie előző házasságából származó gyermekéért. Havi kiadásaikat azon­ban bőségesen fedezték a kölcsön­kért, de soha vissza nem fizetett ösz­­szegek, különböző mesékkel több mint egymillió 242 ezer forinthoz ju­tottak egy év alatt Ruszanov Márton ez alatt az idő alatt harminckilenc személyt csapott be. A leggyakrabban azzal állt elő, hogy olcsón tud „szépséghibás szí­nes televíziót” szerezni a Videoton­nál, s akik éppen erre vágytak, azok­tól villámgyorsan megkapta a kért 10—15 ezer forintot. Aztán se pénz, se televízió ... Másnak azt ígérte, hogy olcsó balatoni építési telekhez juttatja, s így 25 ezer forintot tett zsebre. A gépkocsira vágyakozóktól úgy csalt ki nagyobb összegeket, hogy azt állította: a Merkúr vezérigazga­tója rokona. Így aztán több esetben fizettek neki nem létező gépkocsi­kiutalásokért. Volt, akinek azt aján­lotta, hogy épülő házában biztosít neki egy lakrészt, s ezért húszezer forint kölcsönt kért anyagvásárlás­ra. Ezenkívül — a pénz előlegezése esetén — vállalkozott csónakmotor, lakókocsi és sok más holmi beszer­zésére; persze sohasem teljesítette, amit ígért. Legmerészebb meséje az volt, hogy franciaországi rokonától örökölt egy Volkswagen Golf dízel­autót, amelyet el akar adni. A vevő­jelölt ki is fizetett 90 ezer forintot, mire rájött, hogy a rokon és az autó csak Ruszanov fantáziájában létezik. Amikor Ruszanov érezte, hogy ha­marosan összecsapnak a hullámok a feje felett, igyekezett betömni egyik lyukat a másikkal. A fölvett össze­gek egy részét régebbi adósságainak törlesztésére fordította, de így is majdnem félmillió forintnyi a kár, ami a mai napig nem térült meg. Akcióinak egy részében közreműkö­dött a felesége is, akivel annak ide­jén a börtönben ismerkedett meg: az asszony közveszélyes munkakerü­lésért kiszabott büntetését töltötte. A Székesfehérvári Megyei Bíróság a többszörösen visszaeső Ruszanov Mártont öt és fél évi fegyházra, Ru­szanov Mártonnét pedig másfél évi börtönre ítélte; a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság a döntést hely­benhagyta. Sz. K. 9

Next