Népszabadság, 1983. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

Az olvasás haszna Néhány évvel ezelőtt kezde­ményezte Baranya megye ve­zetősége, hogy az általános is­kola hetedik osztályát elvég­zett, de otthon, a szülői háztól gyengébb indíttatású gyerme­kek hozzászokhassanak a rend­szeres olvasáshoz, művelődés­hez. Az olvasótábort a pécsvá­­radi Dombay-tónál szervezték meg csaknem negyven, a kör­nyező falvakból érkezett gyer­mekkel. Mivel egy egész napot velük töltöttem, s részt vettem a kü­lönféle programokon is, ta­pasztalataim alapján elmond­hatom: az ilyen elemző, peda­gógusok által értően irányított irodalmi ismeretszerzésnek rendkívül fontos funkciója van a gyermekek világképének ala­kításában. Gondolkodva, vitáz­va olvasni, megismerni egy­­egy művészeti alkotást, irodal­mi művet — ez valóban a leg­színvonalasabb és leghaszno­sabb időtöltés, még felnőttek­nek is. Jeli József lakóterületi párttitkár Pécs Hová lett a liftkulcs? A Köztársaság tér egyik régi házában lakom, a IV. emele­ten. Nemcsak a ház öreg, ha­nem az a lift is, amely igyek­szik megkönnyíteni az emelet­járást. A majdnem százéves, kopott szerkezet bizony sok­szor el-elromlik. Így most sem ért váratlanul a hónap elején megjelent ákombákom felirat: „A lift nem működik!” Mint ahogy később a tömb­irodán kiderült, a liftet a ke­zelővállalat bizonytalan időre lezárta. Azon egyszerű okból — mondták —, hogy nincs ke­zelő. Igaz, ezek után liftdíjat sem kell fizetnünk, de más, jobb megoldás nem adódott ed­dig. Megjegyzem, házfelügye­lőnk sincs, lassan húsz éve már; nem hinném, hogy ezt a csekélységet csak most tudták volna meg a kezelővállalatnál. S mi több, a lift, ha éppen jó volt, eddig is ment, liftkezelő nélkül! Ezután miért ne mehetne? Dr. Lontay Mária gyermekgyógyász Budapest SZÓT KÉR AZ OLVASÓ H ■ ■ // i / r ■ ■ 11 I­­ 11 ■■■■■■■ ■ ■ Az időjárás szerint öltözködjünk! Ebben az idei télben, amikor sűrűn változik az időjárás, de — legalábbis egyelőre — az enyheség az általánosan jel­lemző, gyakran figyelhetünk fel furcsa jelenségre. Például arra, hogy ragyogó napsütés­ben, 10—15 fokos melegben is egészségtelenül túlöltözködve, nemritkán vastag szőrmekucs­mában meg a sarki hideghez méretezett bundában járnak fiatalemberek, diáklányok, gye­rekek. Mi is az öltözködés szerepe? Testünk védelme az időjárás viszontagságai ellen. A ruhá­zat segíthet szervezetünknek a természetes hőszabályozás­ban, megfelelő hőmérsékletet tart a test felszínén. Mindig az időjárásnak­­ megfelelően kell kiválasztani ruhadarabjainkat. Szerencsére manapság a diva­tos holmik — mint például a mellény vagy a blúz, az ing fe­lett viselt pulóver, kardigán — egészségesek is. A már említett változékony időjárásban egyébként a réte­ges öltözködés a legmegfele­lőbb. Mit értünk ezen? Köny­­nyű ruha, ing, blúz vagy vé­kony pulóver felett vastagabb, melegebb mellény, blézer vagy pulóver, kabát. Ahogy az idő­járás napközben változik, úgy váltogathatjuk, könnyen le- és felvehetjük ruhadarabjainkat. Több vékonyabb réteg ugyanis jobban szigetel, mint a keve­sebb, ám vastagabb. Télikabá­tot általában akkor vegyünk fel, ha a hőmérséklet 6 fok alá süllyed. Tizenhat fok felet­ti hőmérsékletnél, szélcsendes időben a felsőkabát már feles­leges; 12—16 Celsius-fok kö­zött elegendő a könnyű tavaszi kabát, 6—12 fok közt az átme­neti kabát. A téli időszakban is praktikusak a műszálból ké­szült vagy azzal kevert köny­­nyű, hosszú vagy félhosszú ka­bátok, bundák. A többi ruhadarabról is né­hány szót. A kesztyű semmi­képp ne legyen szűk, mert az nagyon kellemetlen; ha pedig elszorítja az ujjvégeket, a vér­keringést is zavarja. Leghasz­nosabb a laza, puha szövésű kesztyű, s az is csak hideg idő­ben. Praktikus viselet a diva­tos formájú, különféle anya­gokból készült csizma. Úgy lát­szik, őseink divatját követjük, hiszen ők nem cipőt, hanem csizmát viseltek, méghozzá pu­ha talpú, felkunkorodó orrút, amelynek szárát oldalt varrták össze. A nálunk most divatos lapos sarkú és aránylag kerek vagy tompa orrú csizmák ké­nyelmesebbek. Mivel a fagyás, a fagydaganat már plusz két­­három foknál is bekövetkez­het, ezért helyesen tesszük, ha a vastagabb lábbelibe mele­gebb harisnyát vagy zoknit húzunk. Munkahelyünkön ajánlatos átöltözni, levenni a csizmát, meleg cipőt is. Az át­nedvesedett lábbelit pedig azonnal cseréljük át, mert kü­lönben könnyen megfázhatunk. Az időjárás viszontagságai el­len kiváló védelmet nyújt a kalap, a sapka is. Ha a hőmér­séklet plusz tíz fok alá csök­ken, vagy csapadékos, esős és még szeles is­ az idő, ne jár­junk fedetlen fejjel; a korai hajhullást ugyanis legtöbbször a fej bőrének megfázása okoz­za. A megismételt legfőbb ta­nács: mindig vegyük figyelem­be a pillanatnyi és a nap során várható időjárást, és aszerint öltözzünk! Dr. Katona Edit az Országos Egészségnevelési Intézet osztályvezetője Megelőzhető lett volna az aggodalom Több pontossággal az információt Alig múlt el még a kará­csony, amikor december 27-én a rádió Déli Krónikájában az ünnepek alatti balesetekről szóló híreket figyeltem. Az Or­szágos Mentőszolgálattól egy női hang a következőket mond­ta be: 26-án a 4-es főúton, a 63-as kilométerkőnél tömeg­baleset történt, öt sérülttel. Csupán ennyit mondott. Hirte­len elfogott az idegesség, hi­szen gyermekem és unokám éppen azon a napon a 4-es fő­úton tartott hazafelé. Izgatot­tan hívtam fel telefonon a mentők ügyeletét. Amikor a baleset pontos idejéről érdek­lődtem, egy férfihang mindösz­­sze ennyit közölt: „Nem mond­hatom meg.” Próbáltam a sé­rültek nevét megtudakolni, de most sem volt bőbeszédűbb. Kétségbeesve említettem meg, hogy gyermekem és unokám éppen ezen a napon utazott ha­zafelé a 4-es úton. Megmond­tam a nevüket, mire választ kaptam: „Nincsenek a sérültek között!” Nem tudtam megnyugodni, mivel — tudomásom szerint — a mentőszolgálat csak a Buda­pestre szállított sérültekről ve­zet nyilvántartást. Újra a te­lefonért nyúltam, de most egye­nesen a szolgálattevő főorvost kértem, ugyanis a rádióbeli tá­jékoztatás is tőle származott. Értesülésem helyes volt, a vi­déki sérültek nevét valóban nem tudja — válaszolta —, de azt pontosan megmondhatja, mikor történt a baleset: reggel nyolc óra néhány perckor. Nem tudom elmondani, mekkora kő esett le a szívemről. Gyerme­kem és unokám a déli órák­ban indult haza tőlünk. Meg­köszöntem az információt, s közben elgondolkoztam, őket szerencsére nem érhette baj. De vajon hány aggódó hozzá­tartozó volt kénytelen hosszas és kimerítő telefonálgatásba kezdeni, hogy a számára élet­be vágó jó vagy baljós hírt megtudja? Holott egyetlen pontosabb adatra lett volna szükség az első tájékoztatóban! Rajcsányi Ferencné Budapest Az írói ábrázolás védelmében Nemrégiben gyermekeknek szánt írásomban egy kis törté­nelmi képet adtam Canosa di Pugliáról, az amfiteátrumsze­­rűen épült városról, s cikkem megjelent a Népszabadság gyermekrovatában. A dél-itá­liai városka neve a véletlenek összjátékaként tévesen két „s”-sel került az anyagba. Ez­után olvasói levélben kaptam figyelmeztetést, hogy a szóban forgó városka nem téveszthető össze azzal a Canossával, ahol IV. Henrik német császár „ca­­nossát járt”. A hibás névalak ellenére sem hiszem, hogy bármelyik olvasóm elvétette volna a pil­lanatkép színterét. A nápolyi bárók, lovagok emlegetése, Ca­nosa elestének a nápolyi bevo­nulással való összekapcsolása Dél-Itáliára utal. Én is isme­rem egyébként Pór Antal 1892- ben megjelent Nagy Lajos­­életrajzána­k az ostromra vo­natkozó adatait. Felhasználá­suk mértékét és módját azon­ban az írói cél és fantázia — nagy királyunk férfias bátorsá­gának, bajtársiasságának be­mutatása — szabta meg. Ezért nálam nem banális kődarab, hanem férfias fegyver döntötte sáncárokba a királyt. Hogy az irodalom ezeknél sokkalta nagyobb történelmi eltéréseket is megenged, erre vonatkozólag csak Passuth László Nápolyi Johanna című regényének Durazzói Károly aversai és Johanna avignoni pőréről szóló remek fejezeteit idézem. Egyiknek sincs törté­nelmi alapja. Bellér Béla ny. iskolaigazgató Budapest Bizalom — garanciával? A minap — történetesen egyenruhában — betértem vá­rosunk egyik iparcikk-köl­csönző üzletébe, hallgatva a jó tanácsra: „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!” A fiatal lány, aki az ügyfe­lekkel foglalkozik, udvariasan fogadott. Egy optikai berende­zés után érdeklődtem. Készsé­gesen közölte, mennyi a köl­csönzési tarifa, s azt is, hogy több típus van a készletükben. De mindjárt hozzáfűzte: csak kezes jelenlétében kölcsönöz­hetem ki a készüléket. Megle­pődtem. Rögtön meg is mond­tam neki: — Nem értem, hiszen a múltkor egy sokkal értékesebb gépet minden ceremónia nél­kül elvihettem! — Ja, kérem, az egy sző­nyegtisztító gép volt — vála­szolta —, s azt sokkal nehe­zebb eladni, mint ezt az opti­kai készüléket! Igaza van, azt valóban sok­kal körülményesebb lett volna értékesíteni, mint az optikai készüléket. Tudom, hogy az előírás az előírás, de nem túl­zás mégis ekkora „körültekin­tés”? Sárosi István Szombathely ÜZENJÜK Dudás Pálnak, Bagra: A közal­kalmazottak utazási kedvezmé­nyére azok a határozott időre al­kalmazott dolgozók (úgynevezett szerződésesek) jogosultak, akiknek munkaszerződése legalább 12 hó­napra szól, s előzetesen legkeve­sebb egyévi munkaviszonyuk volt. A határozott időre szóló 12 hónapos alkalmazásban nem lehet megszakítás. Hammer Istvánnak, Taranyba: A gyümölcsösöknek a földterület­től való telepítési távolságát a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú ren­delet szabályozza. E szerint mál­nabokrot, amely három méternél nem nő magasabbra, a telekhatár­tól fél méterre lehet ültetni. Kuba Jenőnek, Budapestre: Azokat a bankjegyeket, amelyek használat közben elszakadtak, be­piszkolódtak stb., de egyébként teljes értékűek, bármely postahi­vatalban és OTP-fiókban köte­lesek kicserélni. Sebestyén Józsefnek, Bonyhád­ra. A közlekedés- és postaügyi miniszter 6/1967./KPM. számú uta­sítása értelmében plakett- és ok­levél-kitüntetésben azok a gépjár­művezetők részesíthetők, akik sa­ját hibából eredő sérüléses vagy 3000 forintot meghaladó anyagi kárt közlekedési balesetnél nem okoztak. A KPM-utasítás nem tesz különbséget a vállalati vagy sa­ját járművel okozott közlekedési baleset között. Aki közlekedési balesetet okozott, csak újabb 250 ezer kilométer balesetmentes ve­zetés után terjeszthető fel kitün­tetésre. Halmai Sándornak, Mezőhegyes­re. A lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díj­ról szóló 2/1971. (II. 8.) sz. kor­mányrendelet végrehajtására ki­adott 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM. sz. együttes rendelet melléklete sorolja föl a lakás-használatba­vételi díj mértéke szempontjából figyelembe vehető településcso­portokat. A kiemelt települések jegyzékét az ÉVM közzétette, a jegyzékben Lakitelek és Mezőhe­gyes nem szerepel. Csupán néhány soros kérelem? Tanácsi lakásomban 1971 óta lakom. Nem csoda hát, ha az­óta a sötétítőfüggöny (ez egyéb­ként a lakás leltári tartozéka) teljesen elhasználódott. Egy nap rászántam magam: újat vásárolok. Felhívtam telefonon az illetékes IKV-kirendeltsé­­get, ahol közölték: cseréljem ki nyugodtan, nem kell leadni a régi függöny maradványait, nem kell az újról sem blokkot hoznom, mivel ők úgyis előre megszabott összeget térítenek meg a lakás ablakai, illetve a szükséges függöny négyzetmé­tere szerint. Magam is meglepődtem, mi­lyen rugalmasan reagáltak az illetékesek. Napokon belül megvásároltam a tetszetős új függönyt, 900 forintért. Rövid­del ezután, amint az időm en­gedte, bementem az IKV-hoz rendezni a — telefonpartnerem szerint is — „pofon egyszerű” ügyet. — Kérem a néhány soros ké­relmet — mondta az előadó. — Azért nem ártana a blokk sem — folytatta. — Még jó, hogy nem dobtam el, s hogy éppen nálam van! — Most már csak az a baj, hogy aki a kifizetésre illetékes, éppen házon kívül van. Nem tudna holnap idefáradni? — Tudhatok éppen. Újabb munkahelyi távolma­radás, újabb várakozás. Ez al­kalommal az „ügy” másik in­tézője volt éppen távol. — Legyen szíves talán hol­nap ismét eljönni — mondta csendesen az ügyintéző. Lettem szíves, ámbár egyre fogyó türelemmel. Ráadásul a harmadik látogatásom idején egy aláírásra váró válaszlevél várt rám, amelyből kiderült, hogy minél előbb szerezzek be egy közületi blokkot a függöny­ről, s azzal fáradjak vissza. Mitévő legyek? Közben jó pár hét telt el. Netán vigyem be az új függönyt, vagy álljak oda könyörögni az üzletbe egy visszadatált közületi blokkért? A további sikertelen ügyinté­zés reményében: Baranyi János • Eger LEVELESNÉ ELÉGEDETT — Látod, fiacskám, ez a hatékonyság! MÉSZÁROS ANDRÁS KARIKATÚRÁJA Csak a néző látja Régóta szerettük volna meg­nézni feleségemmel a Nemzeti Színházban Brecht: Háromga­­rasos opera című darabját, de sokáig nem kaptunk rá jegyet. Decemberben aztán végre — hosszas sorbaállás árán — si­került jegyhez jutnunk, ám az előadás elmaradt. Újabb, a Moszkva téri jegyiroda előtti két és fél órányi várakozás árán ismét jegyhez jutottunk, de az előadást megint nem tar­tották meg. Ha jól számoltam, decemberben háromszor szere­pelt a Nemzeti műsorán ez a darab, s ebből kétszer elma­radt. Természetesen tudom, hogy a szereplők, főleg a főszereplő megbetegedése miatt elmarad­hatnak színházi előadások, bár — hadd tegyem hozzá — hal­lottunk már „beugrásokról”, meg arról is, hogy egy-egy sze­repet mások is megtanulnak. De színházaink általában más eljárást szoktak követni, mint a Nemzeti. Először is: azonnal más darabot tűznek műsorra, és közük, hogy a jegyek arra érvényesek vagy visszaváltha­­tóak. (Mivel én ezt a darabot szerettem volna megnézni, raj­tam ez persze nem segített volna.) Az igazi és szerintem egyetlen igazán korrekt eljá­rás: a jegyeket a darab egyik későbbi előadására érvényesí­teni. A Nemzeti ezt nem tette meg. Az ugyanis, hogy a jegy árát visszatérítik, elemi dolog, de nem oldja meg a várakozó, sorba álló, többször hiábava­lóan ide-oda utazó néző gond­ját: az így eltöltött órákat nem tudják visszaadni. Amellett kezdheti az ember újból a jegyszerzés kálváriáját. Pesti György mérnök Budapest kárát Segítsünk a rászorulókon! A jó példa önmagáért beszél Nyugdíjasként az Inotai Alu­míniumkohó Petőfi Sándor szocialista brigádjának tiszte­letbeli tagja vagyok. Évek óta figyelemmel kísérem a brigád tevékenységét, sőt ha erőmből telik, szívesen besegítek egy­­egy vállalás teljesítésébe is. Sok szép és jó kezdeménye­zésnek voltam így szemtanúja. Tapasztaltam, hogyan kísérik figyelemmel egymás életét, se­gítenek a házépítésben, más fontosabb munkákban egymás­nak. Megismertem egy nagyon tiszteletreméltó vállalkozásu­kat is. Hétvégeken évek óta rendszeresen elhoznak egy-egy kis lakót a Balatonalmádiban levő gyermekotthonból, s fel­váltva, családi körben látják vendégül. Láttam, tapasztal­hattam, hogyan oldódik fel ezekben a gyermekekben a szorongás, milyen önfeledt bol­dogsággal játszanak a család­beli hasonló korúakkal. Este sincs probléma, amikor vissza­kerülnek társaik közé az ott­honba, hiszen tudják: a követ­kező héten várják újból őket egy másik családi körben. Éppen a legutóbbi brigád­gyűlésen támadt az a gondolat, hogy érdemes lenne hasonló megoldásokkal próbálkozni más rászorulóknál is. Több ja­vaslatot hallhattunk arról, mi­ként könnyíthetnénk a moz­gássérültek helyzetén. Például hozzásegítjük tolókocsihoz (vagy megjavítjuk a meglevőt), amely számukra nélkülözhe­tetlen eszköz ahhoz, hogy ne veszítsék el kapcsolatukat a külvilággal. Ugyancsak megva­lósítható javaslatként hangzott el az idősek, öregek felkarolá­sa, támogatása. Mert hiszen — miként az egyik legfiatalabb brigádtag keresetlen szavakkal elmondta — ők voltak azok, akik időt, fáradságot nem kí­mélve kikövezték azt az utat, amin most járunk, ezért most a fiatalabbakon a sor, hogy szeretettel, megbecsüléssel, gondoskodással vegyék körül a munkában megfáradt öregeket. Reméljük, ez a két kezdemé­nyezés más szocialista brigá­dok körében is követőkre talál. Bendli Sándor Várpalota Szélvédő üvegek cseréje A Wartburg 353-as és a Trabant 601-es gépkocsik szélvédőjét 50 %-os árengedménnyel kicseréltük, amíg a készlet tart. Dacia 1300-as, Volga M 24-es, Skoda 100-as, 105-ös és 120-as, valamint Zaporozsec gépkocsik szélvédőjének cseréje, teljes áron. JAVSZMR Vállalat Budapest X., Kőbányai út 431b. Telefon: 341-124.

Next