Népszabadság, 1983. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

Az olvasás haszna Néhány évvel ezelőtt kezdeményezte Baranya megye vezetősége, hogy az általános iskola hetedik osztályát elvégzett, de otthon, a szülői háztól gyengébb indíttatású gyermekek hozzászokhassanak a rendszeres olvasáshoz, művelődéshez. Az olvasótábort a pécsváradi Dombay-tónál szervezték meg csaknem negyven, a környező falvakból érkezett gyermekkel. Mivel egy egész napot velük töltöttem, s részt vettem a különféle programokon is, tapasztalataim alapján elmondhatom: az ilyen elemző, pedagógusok által értően irányított irodalmi ismeretszerzésnek rendkívül fontos funkciója van a gyermekek világképének alakításában. Gondolkodva, vitázva olvasni, megismerni egyegy művészeti alkotást, irodalmi művet — ez valóban a legszínvonalasabb és leghasznosabb időtöltés, még felnőtteknek is. Jeli József lakóterületi párttitkár Pécs Hová lett a liftkulcs? A Köztársaság tér egyik régi házában lakom, a IV. emeleten. Nemcsak a ház öreg, hanem az a lift is, amely igyekszik megkönnyíteni az emeletjárást. A majdnem százéves, kopott szerkezet bizony sokszor el-elromlik. Így most sem ért váratlanul a hónap elején megjelent ákombákom felirat: „A lift nem működik!” Mint ahogy később a tömbirodán kiderült, a liftet a kezelővállalat bizonytalan időre lezárta. Azon egyszerű okból — mondták —, hogy nincs kezelő. Igaz, ezek után liftdíjat sem kell fizetnünk, de más, jobb megoldás nem adódott eddig. Megjegyzem, házfelügyelőnk sincs, lassan húsz éve már; nem hinném, hogy ezt a csekélységet csak most tudták volna meg a kezelővállalatnál. S mi több, a lift, ha éppen jó volt, eddig is ment, liftkezelő nélkül! Ezután miért ne mehetne? Dr. Lontay Mária gyermekgyógyász Budapest SZÓT KÉR AZ OLVASÓ H ■ ■ // i / r ■ ■ 11 I 11 ■■■■■■■ ■ ■ Az időjárás szerint öltözködjünk! Ebben az idei télben, amikor sűrűn változik az időjárás, de — legalábbis egyelőre — az enyheség az általánosan jellemző, gyakran figyelhetünk fel furcsa jelenségre. Például arra, hogy ragyogó napsütésben, 10—15 fokos melegben is egészségtelenül túlöltözködve, nemritkán vastag szőrmekucsmában meg a sarki hideghez méretezett bundában járnak fiatalemberek, diáklányok, gyerekek. Mi is az öltözködés szerepe? Testünk védelme az időjárás viszontagságai ellen. A ruházat segíthet szervezetünknek a természetes hőszabályozásban, megfelelő hőmérsékletet tart a test felszínén. Mindig az időjárásnak megfelelően kell kiválasztani ruhadarabjainkat. Szerencsére manapság a divatos holmik — mint például a mellény vagy a blúz, az ing felett viselt pulóver, kardigán — egészségesek is. A már említett változékony időjárásban egyébként a réteges öltözködés a legmegfelelőbb. Mit értünk ezen? Könynyű ruha, ing, blúz vagy vékony pulóver felett vastagabb, melegebb mellény, blézer vagy pulóver, kabát. Ahogy az időjárás napközben változik, úgy váltogathatjuk, könnyen le- és felvehetjük ruhadarabjainkat. Több vékonyabb réteg ugyanis jobban szigetel, mint a kevesebb, ám vastagabb. Télikabátot általában akkor vegyünk fel, ha a hőmérséklet 6 fok alá süllyed. Tizenhat fok feletti hőmérsékletnél, szélcsendes időben a felsőkabát már felesleges; 12—16 Celsius-fok között elegendő a könnyű tavaszi kabát, 6—12 fok közt az átmeneti kabát. A téli időszakban is praktikusak a műszálból készült vagy azzal kevert könynyű, hosszú vagy félhosszú kabátok, bundák. A többi ruhadarabról is néhány szót. A kesztyű semmiképp ne legyen szűk, mert az nagyon kellemetlen; ha pedig elszorítja az ujjvégeket, a vérkeringést is zavarja. Leghasznosabb a laza, puha szövésű kesztyű, s az is csak hideg időben. Praktikus viselet a divatos formájú, különféle anyagokból készült csizma. Úgy látszik, őseink divatját követjük, hiszen ők nem cipőt, hanem csizmát viseltek, méghozzá puha talpú, felkunkorodó orrút, amelynek szárát oldalt varrták össze. A nálunk most divatos lapos sarkú és aránylag kerek vagy tompa orrú csizmák kényelmesebbek. Mivel a fagyás, a fagydaganat már plusz kéthárom foknál is bekövetkezhet, ezért helyesen tesszük, ha a vastagabb lábbelibe melegebb harisnyát vagy zoknit húzunk. Munkahelyünkön ajánlatos átöltözni, levenni a csizmát, meleg cipőt is. Az átnedvesedett lábbelit pedig azonnal cseréljük át, mert különben könnyen megfázhatunk. Az időjárás viszontagságai ellen kiváló védelmet nyújt a kalap, a sapka is. Ha a hőmérséklet plusz tíz fok alá csökken, vagy csapadékos, esős és még szeles is az idő, ne járjunk fedetlen fejjel; a korai hajhullást ugyanis legtöbbször a fej bőrének megfázása okozza. A megismételt legfőbb tanács: mindig vegyük figyelembe a pillanatnyi és a nap során várható időjárást, és aszerint öltözzünk! Dr. Katona Edit az Országos Egészségnevelési Intézet osztályvezetője Megelőzhető lett volna az aggodalom Több pontossággal az információt Alig múlt el még a karácsony, amikor december 27-én a rádió Déli Krónikájában az ünnepek alatti balesetekről szóló híreket figyeltem. Az Országos Mentőszolgálattól egy női hang a következőket mondta be: 26-án a 4-es főúton, a 63-as kilométerkőnél tömegbaleset történt, öt sérülttel. Csupán ennyit mondott. Hirtelen elfogott az idegesség, hiszen gyermekem és unokám éppen azon a napon a 4-es főúton tartott hazafelé. Izgatottan hívtam fel telefonon a mentők ügyeletét. Amikor a baleset pontos idejéről érdeklődtem, egy férfihang mindöszsze ennyit közölt: „Nem mondhatom meg.” Próbáltam a sérültek nevét megtudakolni, de most sem volt bőbeszédűbb. Kétségbeesve említettem meg, hogy gyermekem és unokám éppen ezen a napon utazott hazafelé a 4-es úton. Megmondtam a nevüket, mire választ kaptam: „Nincsenek a sérültek között!” Nem tudtam megnyugodni, mivel — tudomásom szerint — a mentőszolgálat csak a Budapestre szállított sérültekről vezet nyilvántartást. Újra a telefonért nyúltam, de most egyenesen a szolgálattevő főorvost kértem, ugyanis a rádióbeli tájékoztatás is tőle származott. Értesülésem helyes volt, a vidéki sérültek nevét valóban nem tudja — válaszolta —, de azt pontosan megmondhatja, mikor történt a baleset: reggel nyolc óra néhány perckor. Nem tudom elmondani, mekkora kő esett le a szívemről. Gyermekem és unokám a déli órákban indult haza tőlünk. Megköszöntem az információt, s közben elgondolkoztam, őket szerencsére nem érhette baj. De vajon hány aggódó hozzátartozó volt kénytelen hosszas és kimerítő telefonálgatásba kezdeni, hogy a számára életbe vágó jó vagy baljós hírt megtudja? Holott egyetlen pontosabb adatra lett volna szükség az első tájékoztatóban! Rajcsányi Ferencné Budapest Az írói ábrázolás védelmében Nemrégiben gyermekeknek szánt írásomban egy kis történelmi képet adtam Canosa di Pugliáról, az amfiteátrumszerűen épült városról, s cikkem megjelent a Népszabadság gyermekrovatában. A dél-itáliai városka neve a véletlenek összjátékaként tévesen két „s”-sel került az anyagba. Ezután olvasói levélben kaptam figyelmeztetést, hogy a szóban forgó városka nem téveszthető össze azzal a Canossával, ahol IV. Henrik német császár „canossát járt”. A hibás névalak ellenére sem hiszem, hogy bármelyik olvasóm elvétette volna a pillanatkép színterét. A nápolyi bárók, lovagok emlegetése, Canosa elestének a nápolyi bevonulással való összekapcsolása Dél-Itáliára utal. Én is ismerem egyébként Pór Antal 1892- ben megjelent Nagy Lajoséletrajzának az ostromra vonatkozó adatait. Felhasználásuk mértékét és módját azonban az írói cél és fantázia — nagy királyunk férfias bátorságának, bajtársiasságának bemutatása — szabta meg. Ezért nálam nem banális kődarab, hanem férfias fegyver döntötte sáncárokba a királyt. Hogy az irodalom ezeknél sokkalta nagyobb történelmi eltéréseket is megenged, erre vonatkozólag csak Passuth László Nápolyi Johanna című regényének Durazzói Károly aversai és Johanna avignoni pőréről szóló remek fejezeteit idézem. Egyiknek sincs történelmi alapja. Bellér Béla ny. iskolaigazgató Budapest Bizalom — garanciával? A minap — történetesen egyenruhában — betértem városunk egyik iparcikk-kölcsönző üzletébe, hallgatva a jó tanácsra: „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!” A fiatal lány, aki az ügyfelekkel foglalkozik, udvariasan fogadott. Egy optikai berendezés után érdeklődtem. Készségesen közölte, mennyi a kölcsönzési tarifa, s azt is, hogy több típus van a készletükben. De mindjárt hozzáfűzte: csak kezes jelenlétében kölcsönözhetem ki a készüléket. Meglepődtem. Rögtön meg is mondtam neki: — Nem értem, hiszen a múltkor egy sokkal értékesebb gépet minden ceremónia nélkül elvihettem! — Ja, kérem, az egy szőnyegtisztító gép volt — válaszolta —, s azt sokkal nehezebb eladni, mint ezt az optikai készüléket! Igaza van, azt valóban sokkal körülményesebb lett volna értékesíteni, mint az optikai készüléket. Tudom, hogy az előírás az előírás, de nem túlzás mégis ekkora „körültekintés”? Sárosi István Szombathely ÜZENJÜK Dudás Pálnak, Bagra: A közalkalmazottak utazási kedvezményére azok a határozott időre alkalmazott dolgozók (úgynevezett szerződésesek) jogosultak, akiknek munkaszerződése legalább 12 hónapra szól, s előzetesen legkevesebb egyévi munkaviszonyuk volt. A határozott időre szóló 12 hónapos alkalmazásban nem lehet megszakítás. Hammer Istvánnak, Taranyba: A gyümölcsösöknek a földterülettől való telepítési távolságát a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelet szabályozza. E szerint málnabokrot, amely három méternél nem nő magasabbra, a telekhatártól fél méterre lehet ültetni. Kuba Jenőnek, Budapestre: Azokat a bankjegyeket, amelyek használat közben elszakadtak, bepiszkolódtak stb., de egyébként teljes értékűek, bármely postahivatalban és OTP-fiókban kötelesek kicserélni. Sebestyén Józsefnek, Bonyhádra. A közlekedés- és postaügyi miniszter 6/1967./KPM. számú utasítása értelmében plakett- és oklevél-kitüntetésben azok a gépjárművezetők részesíthetők, akik saját hibából eredő sérüléses vagy 3000 forintot meghaladó anyagi kárt közlekedési balesetnél nem okoztak. A KPM-utasítás nem tesz különbséget a vállalati vagy saját járművel okozott közlekedési baleset között. Aki közlekedési balesetet okozott, csak újabb 250 ezer kilométer balesetmentes vezetés után terjeszthető fel kitüntetésre. Halmai Sándornak, Mezőhegyesre. A lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díjról szóló 2/1971. (II. 8.) sz. kormányrendelet végrehajtására kiadott 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM. sz. együttes rendelet melléklete sorolja föl a lakás-használatbavételi díj mértéke szempontjából figyelembe vehető településcsoportokat. A kiemelt települések jegyzékét az ÉVM közzétette, a jegyzékben Lakitelek és Mezőhegyes nem szerepel. Csupán néhány soros kérelem? Tanácsi lakásomban 1971 óta lakom. Nem csoda hát, ha azóta a sötétítőfüggöny (ez egyébként a lakás leltári tartozéka) teljesen elhasználódott. Egy nap rászántam magam: újat vásárolok. Felhívtam telefonon az illetékes IKV-kirendeltséget, ahol közölték: cseréljem ki nyugodtan, nem kell leadni a régi függöny maradványait, nem kell az újról sem blokkot hoznom, mivel ők úgyis előre megszabott összeget térítenek meg a lakás ablakai, illetve a szükséges függöny négyzetmétere szerint. Magam is meglepődtem, milyen rugalmasan reagáltak az illetékesek. Napokon belül megvásároltam a tetszetős új függönyt, 900 forintért. Röviddel ezután, amint az időm engedte, bementem az IKV-hoz rendezni a — telefonpartnerem szerint is — „pofon egyszerű” ügyet. — Kérem a néhány soros kérelmet — mondta az előadó. — Azért nem ártana a blokk sem — folytatta. — Még jó, hogy nem dobtam el, s hogy éppen nálam van! — Most már csak az a baj, hogy aki a kifizetésre illetékes, éppen házon kívül van. Nem tudna holnap idefáradni? — Tudhatok éppen. Újabb munkahelyi távolmaradás, újabb várakozás. Ez alkalommal az „ügy” másik intézője volt éppen távol. — Legyen szíves talán holnap ismét eljönni — mondta csendesen az ügyintéző. Lettem szíves, ámbár egyre fogyó türelemmel. Ráadásul a harmadik látogatásom idején egy aláírásra váró válaszlevél várt rám, amelyből kiderült, hogy minél előbb szerezzek be egy közületi blokkot a függönyről, s azzal fáradjak vissza. Mitévő legyek? Közben jó pár hét telt el. Netán vigyem be az új függönyt, vagy álljak oda könyörögni az üzletbe egy visszadatált közületi blokkért? A további sikertelen ügyintézés reményében: Baranyi János • Eger LEVELESNÉ ELÉGEDETT — Látod, fiacskám, ez a hatékonyság! MÉSZÁROS ANDRÁS KARIKATÚRÁJA Csak a néző látja Régóta szerettük volna megnézni feleségemmel a Nemzeti Színházban Brecht: Háromgarasos opera című darabját, de sokáig nem kaptunk rá jegyet. Decemberben aztán végre — hosszas sorbaállás árán — sikerült jegyhez jutnunk, ám az előadás elmaradt. Újabb, a Moszkva téri jegyiroda előtti két és fél órányi várakozás árán ismét jegyhez jutottunk, de az előadást megint nem tartották meg. Ha jól számoltam, decemberben háromszor szerepelt a Nemzeti műsorán ez a darab, s ebből kétszer elmaradt. Természetesen tudom, hogy a szereplők, főleg a főszereplő megbetegedése miatt elmaradhatnak színházi előadások, bár — hadd tegyem hozzá — hallottunk már „beugrásokról”, meg arról is, hogy egy-egy szerepet mások is megtanulnak. De színházaink általában más eljárást szoktak követni, mint a Nemzeti. Először is: azonnal más darabot tűznek műsorra, és közük, hogy a jegyek arra érvényesek vagy visszaválthatóak. (Mivel én ezt a darabot szerettem volna megnézni, rajtam ez persze nem segített volna.) Az igazi és szerintem egyetlen igazán korrekt eljárás: a jegyeket a darab egyik későbbi előadására érvényesíteni. A Nemzeti ezt nem tette meg. Az ugyanis, hogy a jegy árát visszatérítik, elemi dolog, de nem oldja meg a várakozó, sorba álló, többször hiábavalóan ide-oda utazó néző gondját: az így eltöltött órákat nem tudják visszaadni. Amellett kezdheti az ember újból a jegyszerzés kálváriáját. Pesti György mérnök Budapest kárát Segítsünk a rászorulókon! A jó példa önmagáért beszél Nyugdíjasként az Inotai Alumíniumkohó Petőfi Sándor szocialista brigádjának tiszteletbeli tagja vagyok. Évek óta figyelemmel kísérem a brigád tevékenységét, sőt ha erőmből telik, szívesen besegítek egyegy vállalás teljesítésébe is. Sok szép és jó kezdeményezésnek voltam így szemtanúja. Tapasztaltam, hogyan kísérik figyelemmel egymás életét, segítenek a házépítésben, más fontosabb munkákban egymásnak. Megismertem egy nagyon tiszteletreméltó vállalkozásukat is. Hétvégeken évek óta rendszeresen elhoznak egy-egy kis lakót a Balatonalmádiban levő gyermekotthonból, s felváltva, családi körben látják vendégül. Láttam, tapasztalhattam, hogyan oldódik fel ezekben a gyermekekben a szorongás, milyen önfeledt boldogsággal játszanak a családbeli hasonló korúakkal. Este sincs probléma, amikor visszakerülnek társaik közé az otthonba, hiszen tudják: a következő héten várják újból őket egy másik családi körben. Éppen a legutóbbi brigádgyűlésen támadt az a gondolat, hogy érdemes lenne hasonló megoldásokkal próbálkozni más rászorulóknál is. Több javaslatot hallhattunk arról, miként könnyíthetnénk a mozgássérültek helyzetén. Például hozzásegítjük tolókocsihoz (vagy megjavítjuk a meglevőt), amely számukra nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy ne veszítsék el kapcsolatukat a külvilággal. Ugyancsak megvalósítható javaslatként hangzott el az idősek, öregek felkarolása, támogatása. Mert hiszen — miként az egyik legfiatalabb brigádtag keresetlen szavakkal elmondta — ők voltak azok, akik időt, fáradságot nem kímélve kikövezték azt az utat, amin most járunk, ezért most a fiatalabbakon a sor, hogy szeretettel, megbecsüléssel, gondoskodással vegyék körül a munkában megfáradt öregeket. Reméljük, ez a két kezdeményezés más szocialista brigádok körében is követőkre talál. Bendli Sándor Várpalota Szélvédő üvegek cseréje A Wartburg 353-as és a Trabant 601-es gépkocsik szélvédőjét 50 %-os árengedménnyel kicseréltük, amíg a készlet tart. Dacia 1300-as, Volga M 24-es, Skoda 100-as, 105-ös és 120-as, valamint Zaporozsec gépkocsik szélvédőjének cseréje, teljes áron. JAVSZMR Vállalat Budapest X., Kőbányai út 431b. Telefon: 341-124.