Népszabadság, 1983. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Árai 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1983. február 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLI. évfolyam, 26. szám Káderügyek: nehéz ügyek (1. oldal) I: újabb szovjet­­amerikai tárgyalások Genfben Miközben a múlt hét óta ismét folytatódik a közép-hatótávolságú atomfegyver-rendszerek korlátozását célzó tárgyalássorozat, hétfőn Genfbe érkeztek a hadászati nukleáris fegy­verek korlátozásáról tavaly június­ban megkezdett szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttsé­gek is. A decemberben befejeződött második fordulót követő szünet után szerdán találkozik ismét első ízben a Viktor Karpov nagykövet vezette szovjet, és az Edward Rowny nagy­követ irányításával tárgyaló amerikai küldöttség. A delegátusok megérke­zésükkor a repülőtéren rövid nyilat­kozatot adtak. Edward Rowny amerikai nagykö­vet — Paul Nitzéhez, az ugyancsak Genfben folyó eurórakéta-tárgyalá­­sokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjéhez hasonlóan — nyilatkoza­tában mindenekelőtt a nyugat-euró­pai közvélemény megnyugtatására törekedve Washington megegyezési szándékát bizonygatta. A diplomata kijelentette, hogy az interkontinentá­lis ballisztikus rakéták számának csökkentésében, illetve az erről lét­rehozandó egyezményben látja a gen­fi tárgyalások alapvető célját. Ugyan­akkor említés nélkül hagyta az Egye­sült Államok nukleáris arzenáljának túlnyomó többségét képező egyéb ha­dászati fegyverfajtákat, amelyek csökkentését, illetve a tárgyalásokba való bevonását a szovjet fél már ré­gebben javasolta. Kénytelen volt el­ismerni viszont azt, hogy a nemzet­közi közvéleményt fokozott mérték­ben foglalkoztatja a leszerelés ügye, s ennek valamilyen formában a genfi tárgyalások munkájában, azok ered­ményében is tükröződnie kell. Viktor Karpov nagykövet nyilatko­zatában Jurij Andropov december 21-i beszédére utalva leszögezte: a Szovjetunió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről fo­lyó genfi tárgyalásokon. A Szovjet­unió nem csupán szavakban ad han­got ezen szándékának, hanem a­ tár­gyalásokon olyan javaslatokat is elő­terjeszt, amelyek — elfogadásuk ese­tén — lehetővé tennék az említett fegyverfajták gyors és határozott csökkentését, megakadályoznák azok felhalmozását és nagymértékben csökkentenék a nukleáris háború ve­szélyét. Az Egyesült Államok azon­ban nem segíti elő ezt a törekvést, fokozza a fegyverkezési versenyt, és a legkülönbözőbb módszerekkel meg­próbál egyoldalú katonai előnyökre szert tenni. A hadászati fegyverek korlátozá­sának és csökkentésének sikeres meg­valósítása érdekében ezért a szovjet küldöttség vezetője az Andropov ál­tal kifejtett javaslatok konstruktív mérlegelésére szólította fel az ameri­kai tárgyaló küldöttséget. Csakis a mindkét fél számára elfogadható megállapodás szolgálhatja a két nem­zet és az egész világ biztonsági érde­keit — mondotta Karpov nagykövet. (MTI) Az országos választási elnökség közleménye az időközi választás eredményéről Január 29-én az időközi választá­sok törvényesen, rendben megtörtén­tek. Budapesten a 41. számú ország­­gyűlési választókerületben 19 396-an voltak jogosultak az országgyűlési képviselő időközi választására. 82,4 százalékuk vett részt a szavazáson. Érvényesen szavazott 15 841, érvény­telenül 136 választópolgár. Az érvé­nyes szavazatokból a jelölt 99,2 szá­zalékot kapott, ellenszavazat 0,8 szá­zalék volt. Ily módon a jelöltet, Pozsgay Imrét megválasztották kép­viselőnek. Az 1333 helyi tanácstagi választó­­kerületben a tanácstagok megválasz­tásában 218 766 választójogosult ál­lampolgár közül 193 097 (88,3 száza­lék) vett részt. Szavazataikból érvé­nyes 192 044 (99,5 százalék), érvény­telen 1053 (0,5 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre 191141-et (99,5 százalék), ellenük 903-at (0,5 százalék) adtak le. 72 ta­nácstagi választókerületben két, il­letve több jelölt közül választottak. Mind az 1333 helyi tanácstagi válasz­tókerületben megválasztották a ta­nácstagot. (MTI) Gáspár Sándor Lengyelországban Gáspár Sándornak, a SZOT főtit­kárának vezetésével vasárnap szak­­szervezeti küldöttség utazott Len­gyelországba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására. A küldöttséget a Keleti pályaudva­ron Timmer József, a SZOT titkára búcsúztatta. Jelen volt Andrzej Za­­binski, Lengyelország budapesti nagykövetségének követ-tanácsosa. A delegáció hétfőn megérkezett Var­sóba. (MTI) Gyarapodó tudással Az ünnepélyes megnyitó e hét péntekjén lesz, a valóságban azon­ban ma kezdődik a mezőgazdasági könyvhónap. Az idén februárban immár 26. alkalommal rendezik meg a mezőgazdasági könyvhónapot, amelynek lényege: terjeszteni, meg­­kedveltetni a szakkönyvet azért, hogy a benne rejlő tudás, tapasztalat, is­meretanyag is gyarapítsa a többért, különbért küzdő embert. Az elmúlt évtizedekben soha nem volt olyan időszak, amikor ne lett volna igen nagy szükség a nagyobb tudásra, a kiműveltebb emberfőre. Azok a változások, amelyek a ma­gyar mezőgazdaságban végbemen­tek, az új és új, mind nagyobb fel­adat megoldására felkészülő em­ber győzelmei. A megtett út legfőbb tanulsága: akkor sikerült kevesebb tévedéssel, kisebb tandíjjal haladni a termelésfejlesztésben, amikor gaz­dagabbak, bővebbek voltak az adott tennivalóval kapcsolatos ismere­teink. Persze, amikor új feladat vár meg­oldásra, akkor kevesebb a tapaszta­lat, az ismeret. Ilyenkor is igaz azon­ban, hogy a képzett szakember, szakmunkás könnyebben, kevesebb kacskaringóval talál rá a helyes útra. Ennek az általánosságnak az igaz­ságát bizonyítják a termelési rend­szerek sikerei, eredményei, amelyek többsége igen nagy figyelmet fordí­tott a szemléletformálásra, a kép­zésre, mielőtt vagy miközben a gya­korlatban érvényesítette az újat, Így aztán történetesen a gabonater­mesztés fejlesztésében alig-alig volt zökkenő, és tíz esztendő alatt el­jutottunk a 10,76 millió tonnás ga­bonaterméstől a 14,7 millió tonná­sig. Történt ez annak ellenére, hogy ez idő során a gabonafélék termő­­területe számottevően csökkent. Mostanában - pontosabban az idén is — még összetettebb feladat a mezőgazdasági termelést fejlesz­teni, mint korábban. A mennyiségi növeléssel ugyanis legalább egyen­rangú kérdéssé lett a hogyan. Sőt több ágazatban a hogyan és a mennyiért milyet került az első helyre. Tehát az össztermelés gya­rapításával egyidejűleg sokkalta kö­vetkezetesebben kell igazodni a nemzetközi piac igényeihez, lehető­ségeihez, mint bármikor eddig. S ez utóbbi mérce sok tekintetben új irá­nyítási módszereket követel, s a gaz­daságokon belül is új követelmé­nyeket támaszt az eszköz-, anyag­hasznosítást illetően. Megfelelni az egyre növekvő kö­vetelményeknek csak az tud, aki az agrárközgazdasági, termelésszerve­zési, agronómiai, termeléstechnoló­giai témákban járatos. Természete­sen kinél-kinél munkaköre határoz­za meg, mi kell, hogy előtérben áll­jon. Egy dolog azonban mindenki esetében azonos - dolgozzon irá­nyító poszton vagy kétkezi munkás­ként —, csak nagyobb szellemi fel­­készültséggel tud helytállni. Minden lehetőséget meg kell ra­gadni arra, hogy a szellemi tőke az eddiginél is gyorsabban gyarapod­jon mezőgazdaságunkban. Egyes­­egyedül csak így képzelhető el, hogy a meglevő - és a szűk beruházási lehetőségek miatt egyáltalán nem vagy csak egy-két területen bővít­hető — anyagi-műszaki eszközökkel többet, jobbat, nemzetközileg ver­senyképesebbet nyújtson mezőgaz­daságunk. Ehhez adhat segítséget a szakmai kiadványok, könyvek egész sora. Ezért érdemel figyelmet mindazok erőfeszítése, akik több, jobb könyv­vel szolgálják a mezőgazdasági könyvhónapban és esztendőn át me­zőgazdaságunkban a tudás gyara­podását. Almási István Tovább javítják a termelési szerkezetet a vegyiparban Több gyógyszer, növényvédő szer és feldolgozott műanyag . Bővüljön a kivitel (Munkatársunktól.) A vegyipar termelése 1982-ben 0,5 —1 százalékkal növekedett. Ezen be­lül a műanyag-feldolgozás dinamiku­san, a gyógyszer-, a vegyiszál- és a műanyagtermelés mérsékelten bő­vült. Stagnált a kőolaj-feldolgozás,va­lamint a szerves és szervetlen vegy­ipar, s csökkent a gumi-, a műtrá­gya- és növényvédőszer-gyártás, va­lamint a kozmetikai és háztartás­vegyipar termelése. Az ágazat rubel­­elszámolású exportja 16—17 százalék­kal nőtt, konvertibilis elszámolású kivitele viszont a tervezettnél ala­csonyabb volt, árai főképp an­nak a következménye, hogy csök­kent egyes nehézvegyipari termékek (például a pvc-por, a nitrogénműtrá­gya) és a gépjárműabroncsok keresle­te, illetve ára. Ugyanakkor több mint tíz százalékkal mérséklődött a vegy­ipar konvertibilis importja. A dollárelszámolású export növe­lése, valamint a behozatal hazai gyár­tással való helyettesítése 1983-ban is a vegyipar legfontosabb feladata. Eh­hez mindenekelőtt arra van szükség, hogy javuljon az ágazat termelési szerkezete. Éppen ezért az idei terve­ket is alapvetően két központi fej­lesztési program: a petrolkémia, illet­ve az intermedierek, a gyógy- és a növényvédő szerek gyártásának fej­lesztési feladatai határozzák meg. E két terület termelése bővül a leg­gyorsabban. Mérsékelten fejlődik a kőolaj-feldolgozás. Termeléscsökke­nés — főként értékesítési és alap­anyag-beszerzési nehézségek követ­keztében — a vegyiszál-gyártásban és a kozmetikai és háztartás-vegy­iparban lesz. Összességében a vegy­ipar termelése az ipari átlagot meg­haladóan, változatlan áron számolva, két százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású kivitel — fő­képp a gyógyszerek és növényvédő szerek növekvő értékesítése révén — a tervek szerint 13—14 százalékkal emelkedik. A konvertibilis elszámo­lású exportnak legalább egy száza­lékkal kell növekednie. Ezen belül főképp a gyógyszerek, valamint a ma még viszonylag kis mennyiségben ér­tékesített műanyag termékek kivite­lének gyors fejlődésével lehet szá­molni. E tervek teljesítése sokrétű felada­tokat ró a vegyipar egyes ágazataira. A műanyag-feldolgozásban a hazai alapanyagok (pvc, polietilén, polipro­pilén) fokozott hasznosítása, a csö­vek, idomok, csomagolóanyagok gyártásának bővítése, valamint a kor­szerű késztermékek, például a celo­fánt pótló Biafol fólia felhasználásá­nak elterjesztése számottevő impor­tot helyettesít. A gyógyszeriparban fontos feladat a kész gyógyszerek arányának növelése az exportban, valamint a vérkészítmények (inter­feron) gyártásának és kivitelének bő­vítése. A műtrágyagyártásban a ka­pacitások jobb kihasználásával szük­séges növelni a nitrogénműtrágyák kivitelét. A gumiiparban a választék bővítése, a festékiparban pedig az importanyagok hazaival való helyet­tesítése, valamint a választék ésszerű szűkítése áll előtérben. A vegyipar legfontosabb beruházá­sai a már említett központi fejleszté­si programokhoz kapcsolódnak. Egye­bek között befejeződik a Tiszai Vegyi Kombinátnál a polipropiléngyártás bővítése. Növényvédőszer-, illetve alapanyaggyártó üzem épül például az Északmagyarországi Vegyiművek­ben, a Kőbányai Gyógyszerárugyár­­ban és a Chinoinban. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál foly­tatódik a pvc-padló, a­­cső, valamint a csomagolóanyag-gyártás fejlesztése. A Péti Nitrogénművekben főképp a nitrogénműtrágyák kivitelének növelését tervezik. Kánhalmi János felvétele Haltai Imre :Líbiában Haltai Imre, Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának elnöke, külügyminisz­ter-helyettes a líbiai kormány meg­hívására január 29. és február 1. kö­zött látogatást tett Líbiában. Fogadta őt Moamer el-Kadhafi ezredes, a lí­biai forradalom vezetője. Megbeszé­lést folytatott Abdelati el-Obeidivel, a legfelsőbb népi bizottság külkap­­csolatokkal foglalkozó irodájának tit­kárával egyes nemzetközi kérdések­ről, valamint a magyar—líbiai kap­csolatokról. A találkozókon jelen volt Gál I Bálint, a Magyar Népköztársaság tripoli nagykövete. (MTI) Botrány a bonni belügyminiszter revansista kijelentése miatt Az SPD Zimmermann lemondását követeli ( BONNI TUDÓSÍTÓNKről A nyugatnémet közvéleményben óriási felháborodást keltett Fried­­rich Zimmermann belügyminiszter (CSU) kijelentése, miszerint az új kormánynak nincs szándékában le­mondani az Odera—Neisse keleti partján fekvő, vagyis a Lengyel Nép­köztársasághoz tartozó területekről. A belügyminiszter az úgynevezett „üldözöttek szövetsége” bajor tarto­mányi szervezetének hét végi ülésén mondott beszédet. Szó szerint így fo­galmazott: „A kormány a szükséges nyíltsággal kijelenti, hogy a keleti szerződések és az NDK-val kötött alapszerződés nem helyettesíthetik a békeszerződést. Semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a német kérdés nyitvatartásánál az alaptörvény be­vezetőjében előírt és abban megfo­galmazott Németország létezéséből, az egész német nép és egy össznémet államhatalom létezéséből indul ki.” Zimmermann szerint ezt a jogi hely­zetet a kormány nemrég a parla­mentben „teljes nyíltsággal" kifej­tette. „Olyan tendencia, hogy a né­met kérdést a Német Szövetségi Köz­társaságra és az NDK-ra korlátozza, s az Oderán és a Neissén túli terüle­teket abból kizárja, nem létezik az új kormánynál” — hangsúlyozza Zim­mermann. A nagyobb nyomaték ked­véért a belügyminiszter azt is hozzá­fűzte, hogy „a németek elűzése és javaik kártalanítás nélküli kisajátí­tása a nemzetközi jog megszegése volt”. Karsten Voigt, az SPD külpolitikai szóvivője a nyilatkozatot „politikai provokációnak” minősítette, amely­­lyel Zimmermann „messze visszalé­pett a lengyel néppel való kiegyezést jelentő szerződést megelőző időszak­ba”. Az SPD a keleti szerződések re­víziójára való törekvéssel vádolja Zimmermannt, s követeli azonnali lemondását. Uwe Ronneburger, az FDP elnök­ségének tagja, a parlament „belnémet kapcsolatok” bizottságának elnöke hétfői nyilatkozatában kijelentette: Zimmermann nem ismeri az alaptör­vényt, amelyre hivatkozik, annak előszavában ugyanis szó sincs az ál­tala emlegetett határokról. „A né­met kérdés maximalistái nem szá­molhatnak azzal, hogy a választások után az FDP támogatni fog egy olyan politikát, amelyben egyesek a német birodalomnak az 1937-es határok kö­zötti helyreállítását reális lehetőség­ként hirdetik” — hangsúlyozta az FDP elnökségének tagja, aki helyte­lenítette Genscher átállását a CDU— CSU-hoz. Kanyó András Mint varsói tudósítónk jelenti, hétfő esti sajtóértekezletén Stefan Olszewski Lengyel külügyminiszter egy kérdésre válaszolva ismertette véleményét Zimmermann CSU-mi­­niszter nyilatkozatáról.­­ Zimmer­mann úr túl messze ment az úgyne­vezett keleti szerződések, azaz a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Csehszlovákiával megkötött megálla­podások és az NDK—NSZK alapszer­ződés szellemétől és betűjétől. Két­ségeket kelt az a mód, ahogyan le­­kicsinyli ezeket a dokumentumokat. Korábban épp a kereszténydemokra­ta—keresztényszociális pártok akar­ták az irántuk való bizalmat azzal erősíteni, hogy a „Pacta, sunt ser­­vanda” elv betartását ígérték. Most mi figyelmeztetünk arra, hogy az egyezményeket be kell tartani. — Ol­szowski aláhúzta: a lengyelek szá­mára nem lehet mellékes, hogy a bonni kormány tagja ma is az 1937-es német birodalom fogalmá­ban gondolkozik.

Next