Népszabadság, 1983. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

4 EMBERI SORSOK MI, ÖTSZÁZAN „A közérdek ma nyíltságot követel” Első találkozásunk idején Zirci Csaba az Általános Épülettervező Vállalat ifjú statikusa és KISZ-titká­­ra volt. Mozgékony, a közösségi gon­dok iránt fogékony fiatalember. Nem hagyta tespedni társait. Együtt dol­goztak, tanultak, szórakoztak. Kíván­csi túráik során bejárták csaknem egész Európát. Nyitott szemmel, ér­telmesen vándoroltak, az idősebbek is szívesen tartottak velük. A megbízatás A hajdani KISZ-titkár ma az öt­száz fős vállalat igazgatója. Már ke­rek öt esztendeje igazgató, pedig csak negyvenéves. Látványos mai karrier, mondják erre sokan. Jómagam in­kább életünk logikus, mondhatná tör­vényszerű rendjének tartom. A fia­tal igazgató azt a nemzedéket képvi­seli, amelynek életrajzából már hiá­nyoznak a háborúk, a forradalmak nagy élményei. Az ő számukra a bé­kés körülmények között végzett mun­ka, a csendes helytállás jelentette a próbatételt. Nem mindnyájukból lett igazgató, s főként nem harmincöt éves korára. De a többségük korsze­rű fegyverzetben vívja a ma nagyon is izgalmas csatáit. Mit is tervez az ÁÉTV, vagyis a vállalat, amelyet igazgat? Lakótele­peket, lakóépületeket, közintézmé­nyeket, iskolákat, egészségügyi léte­sítményeket, gyógyfürdőket. A magas- és a mélyépítésben egyaránt járato­sak. Egyebek között ők tervezték a balatonfüredi szívkórház új épületét, a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt, a KISZ KB székházát, a Fehérvári úti piacot és a drezdai áruházat is. Ybl­­díjas tervezők, Pázmándy Margit, Dúl Dezső neve fémjelzi a vállalat mun­káját. Most veszítették el Kun Atti­lát, a hévízi gyógyfürdő ugyancsak Ybl-díjas újjáteremtőjét. Két fiatal építészük, a Heves megyei Oktatási Igazgatóság terveiért kapta meg a magas kitüntetést. Az ugyancsak fia­tal belsőépítész pedig a Művelődési Minisztérium nívódíját kapta. Ziros Csabát a sorsáról kérdezem, hiszen róla akarok írni. Széttárja karját: — Az én igazi sorsom valójában igazgatóságom öt esztendejének a tör­ténete. Az azt megelőző évek a gye­rekkor, s a felkészülés évei voltak. Hogy építész lesz, azt már kiskorá­ban eldöntötte. Az apja is az volt, s ő mint egyetlen gyerek, folytatni akarta a családi hagyományt. Elvé­gezte az Ybl Miklós építőipari tech­nikumot, és ide került a vállalathoz. Láthattak benne valamit, mert ösz­töndíjjal egyetemre küldték. A fris­sen szerzett diplomával 1966-ban visszatért az ÁÉTV-hez, és azóta is ott dolgozik. Minden lépcsőfokon végigkapasz­kodott. Vezetői tanfolyamot végzett, tanulmányúton járt, s közben a KISZ- szervezet munkáját is irányította. 1976-ban már irodavezető, s rá két évre a vállalat igazgatója. — Ismertem a vállalat minden zu­gát. Mégis sokszor eszembe jut azóta, elődöm, Jantner Antal intelme: „Vi­gyázz! Ebből a székből másként lát­szanak a gondok.” Nemcsak a tapasztalt előd távozott el, de két helyettese is. Teljesen új vezetői gárdával láttak a megnöve­kedett feladatok megoldásához. — Kitűnő segítőtársaikat kaptam. Rimanóczy Jenő Ybl-díjas építész lett a műszaki és dr. Peszlen Vilmos a gazdasági igazgató. Rimanóczy az Ipartervtől, Peszten a Mélyéptervtől jött. Kínálkozott a gondolat, hogy megpróbáljuk összeötvözni a három vállalat jó hagyományait. Minden szem rájuk szegeződött. Vajon boldogul-e az új hármas fo­gat? — Igyekeztünk zökkenőmentessé tenni az átmenetet. Középvezetői és mozgalmi tapasztalatokkal mindhár­man rendelkeztünk, bíztunk benne, hogy alapnak megfelel. A gazdasági körülmények változása viszont az új igényeknek megfelelő intézkedések egész sorát követelte. Már előre vetette árnyékát a be­ruházások fokozatos visszafogása. — Tudtuk, hogy csak nagyon ru­galmas, a mindenkori piaci igények­hez igazodó, kifogástalan minőségű munkával, vállalkozások, értelmes kockázatok árán sikerülhet talpon maradnunk. Évtizedes beidegzett szemléletünket, egész vezetési, irá­nyítási rendünket a ma követelmé­nyeihez kellett igazítani. Első lépésként az elaprózott terve­zőegységeket vonták össze és erősítet­ték meg.­­ Így kevesebb vezető kellett, könnyebben ment az irányítás, a ve­zető-utánpótlás. Nem okozott meg­oldhatatlan gondot, ha valami okból egy-két ember kiesett a munkából. A verseny tanulságai A második lépés a tőkés export nö­velése volt. — A vállalat már 1960 óta foglal­kozik exporttervezéssel. A bagdadi festékgyár, az indiai datolyafeldol­gozó üzem terve jó példa erre. Kész terveket, szellemi exportot adtunk el, de nagy létesítmények, szervizállo­mások létesítésében is részt vettünk. 1980-tól sokkal határozottabb ver­senyt indítottak a külföldi rendelé­sekért is. — Az élesedő verseny mindjárt sok haszonnal és tapasztalattal járt. Rá­jöttünk, hogy megítélésünkben nem­csak a műszaki tervdokumentáció minősége játszik szerepet. Hanem a munkaszervezésben, a vezetésben megmutatkozó erényeink, avagy fo­gyatékosságaink is. Az adott szó, a határidő megtartása például a kül­földi piacon létkérdés. Aki késik, hi­telét vesztheti. A kampányszerű szervezések, fej­lesztgetések helyett tehát rendszeres tervező-, fejlesztőmunkára töreked­tek. Az öröklött hibákon kívül szem­be kellett nézni a maguk új hibáival is, mert lépten-nyomon felhívták rá a figyelmüket. Tabunak tartott régi formákat kellett az új igényekhez igazítaniuk. Az egymással szorosan összefüggő egységek között pedig ma­gas fokú együttműködést teremteni a régebbi, nem mindig hasznos rivali­­zálgatás helyett. Csakis így válhatott az egész vállalat versenyképessé. Zirci Csabának az a véleménye, hogy a mai gazdasági követelmé­nyekhez való igazodás elsősorban a vezetőktől követeli meg a rugalmas­ságot, az új iránti fogékonyságot. De a jó vezető gárda tudatosan kialakít­ja ezeket az erényeket az egész kol­lektívában. Ezért is tartották egyik legfontosabb tennivalónak a vezető­­képzés korszerűsítését. A legjobb vállalati és külső erők bevonásával ma is párbeszédekben, vitákban ed­zett vezetői utánpótlást iparkodnak kialakítani. Olyan vezetést akarnak, amely nemcsak tudomásul veszi az eseményeket, hanem képes a beavat­kozásra is. Képes a szűkös erőforrá­sok jó felhasználására. Ennek alapfeltétele az anyaggal, a pénzzel, az idővel, az élőmunkával és főként a szellemi energiával való okos takarékosság. A tervező ne a ceruzával, a vázlatpapírral takaré­koskodjon. Arra gondoljon inkább, hogy minden át nem gondolt, elha­markodott ceruzavonás a népgazda­ság erőforrásainak lelkiismeretlen pazarlásához vezethet. Konfliktusok Megszívlelendő, ahogyan az igaz­gató és munkatársai az elkerülhetet­len konfliktusokról vélekednek. — Tiltakozunk a konfliktusok el­kendőzése, eltitkolása ellen. Senkit sem ámítunk, nem őrzünk titkokat. A közérdek ma a teljes nyíltságot követeli. Hasznos, jó döntések a bi­zalmatlanság és a tisztázatlan viták légkörében nem születhetnek. Volt miről vitatkozniuk, hiszen az átszervezés, az új körülményekhez való igazodás, az új módszerek beve­zetése egymás után szülte a konflik­tusokat.­­ A differenciált bérezést például elvben mindenki helyeselte, de ami­kor az első listát nyilvánosságra hoz­tuk, már nem volt ilyen egyöntetű a lelkesedés. Megbeszéltük a dolgot, és kiderült, hogy a kisebb közösségek vezetői eleinte nem merték vállalni a következetes differenciálást. Már­pedig minden kollektíva jól tudja, hogy kinek mit ér a munkája. Ta­pasztalhattuk, hogy minden munka nélkül odaítélt forint lejáratja a ve­zetést, és azok teljesítményeit is, akik képességük, szorgalmuk legjavát ad­ják. Ma már kezdünk belejönni, ho­gyan kell ezt csinálni. A vezetők va­lóban vezetnek, s vállalják az igaz­ságos megkülönböztetést is. A differenciálódást segítette az új kisvállalkozási formák, a vállalati munkaközösségek megalakulása is. Kiderült, hogy a legjobbak kivel dol­goznak szívesen, és kivel nem vállal­ják a közösködést. Az új vezetésnek döntenie kellett, hogy a népszerűsé­get óhajtja-e vagy a követelmények­nek megfelelően vállalja a népsze­rűtlen feladatokat is.­­ Népgazdasági érdekből, meg­adott határidőre tizenhárom száza­lékkal kellett csökkentenünk a vál­lalati létszámot. Sima és sokak sze­rint népszerű megoldásnak kínálko­zott, hogy a nyugdíjba vonulók he­lyére ne vegyünk fel fiatalokat, így pontosan kijött volna a 13 százalék. Mi mégis úgy döntöttünk, hogy nyug­díjasaink helyére tehetséges fiatalo­kat állítunk, és inkább olyanoktól válunk meg, akik az új igényeknek képtelenek vagy talán nem is akar­nak megfelelni. Vitát támasztottak a meghatározott időre szóló vezetői megbízatások is. Megbízatásaink általában négy évre szólnak, és félidőben értékeljük a teljesítményt. Nem mindenki tapsolt az új próbálkozásnak, pedig hamar kiderült, hogy nagy hajtóerő rejlik benne. S a fiatalok előtt sem zárja le a sorompót, hiszen csak az ülhet biztosan nyeregben, aki napról napra bizonyít. A nyitott ajtók Ilyen gyökeres változások elképzel­hetetlenek a kollektíva támogatása, a pártszervezet és a társadalmi szervek segítsége nélkül.­­ A négy alapszervezetben dol­gozó nyolcvan kommunista és a párt­­vezetőség lett a változások motorja. Ma ők gondoskodnak arról, hogy mindenki véleménye, még az embe­rek érzékenysége is hangot kapjon. A véleménymondás, a folyamatos vi­ták fórumait megteremtve szinte ész­revétlenül vonták be az egész közös­séget a feladatok meghatározásába, a döntések előkészítésébe. Ma már min­denki — akit csak érdekel — tudja nálunk, hogy hol és merre tartunk. A kollektíva összefogottságát né­hány olyan feladat bizonyította be, amiről túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy szinte emberfeletti munkát kö­vetelt. Mint például a kecskeméti körzeti paneles lakásépítés fejleszté­si programjának a kidolgozása. Nyi­tott ajtók várják náluk a vélemény­mondót, de az igazgató szerint senki se nyöszörögni jöjjön, hanem vitat­kozni, cselekedni. Jó dolog, hogy a fiatalok magatartása is ilyen szellem­ben alakul, s ezért a KISZ-szerveze­­tet illeti a dicséret. A szakma rang­jára, szeretetére építik a politizálást, s ez vonzza, serkenti a fiatalokat. — Az öt éve kitűzött céloktól még messze vagyunk — összegzi Zirci Csaba a tanulságokat —, de az ered­mények már szaporodnak. Az 1982. évi tervek nemcsak valóra váltak, de jócskán túl is teljesítettük azokat. A tőkés export a létszámcsökkentés el­lenére megháromszorozódott. A vál­lalat évi árbevételének egyhar­­madát teszi ki. Bebizonyosodott, hogy a magyar műszaki tervezés ké­pes világszínvonalú munkára. Ezt mutatja az NSZK-beli partnerek ér­deklődése is. Felvetették, hogy ter­vezzünk közösen harmadik piacra is. A vállalat megfiatalodott. Kultu­rált, korszerű munkahelyeket alakí­tottak ki. Orosz, angol, német nyelvi laboratóriumuk részben az export­­munkák jobb végzését, részben a szakirodalomban való tájékozódást segíti. Üdülőt építettek a Balaton­­parton, gondolva a dolgozók pihené­sére, jó hangulatára is. — Kemény öt év volt — jegyzi meg az igazgató. — Dolgozni, dolgoztatni, megfelelni a változásoknak. Neki kü­lönösen nehéz lehetett, hiszen a bu­dapesti pártbizottság tagjaként és a politikai főiskolán is helyt kell áll­nia. Ráadásul két gyerek apja. A sok elfoglaltság, világjárás közben szíve­sen töltene otthon is minél több pi­hentető órát. Az élet Zirci Csaba szerint súlyos gondok, felelősségek, apró örömök összessége. — Mi ötszázan — mondja búcsú­zóul — úgy szeretnénk a köznek hasznot hajtani, hogy nekünk is mi­nél több jusson az örömökből. Kékesdi Gyula NÉPSZABADSÁG 1983. március 5., szombat Illést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen az újítási tevékeny­ségre vonatkozó jogszabályok to­vábbfejlesztésével foglalkozott. A testület tudomásul vette azokat a pénzügyi-gazdasági intézkedéseket, amelyek az újítások és találmányok kidolgozásának és hasznosításának javítására eddig történtek. Szüksé­gesnek tartja azok további fejleszté­sét. Egyetért az újításokra vonatko­zó minisztertanácsi rendelet módo­sításának tervezetével, az abban foglalt változtatások egybeesnek az újítók és feltalálók V. országos ta­nácskozásán elhangzott javaslatok­kal. Az újító és feltaláló tevékeny­ség fejlesztésére, a vállalati újítási szabályzatok korszerűsítésére irány­elvek kiadását is szükségesnek tart­ja. (MTI) Falu­végi Lajos a hernádi tsz közgyűlésén A hernádi Március 15. Termelő­­szövetkezet pénteken tartotta az 1982-es esztendő gazdálkodását érté­kelő zárszámadási közgyűlését az Ör­kényi művelődési központban. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhiva­tal elnöke. Mint a zárszámadási közgyűlésen elhangzott: a termelőszövetkezet 1982-ben igen nehéz körülmények között gazdálkodott, ennek ellenére az 1981-es kétmilliárd 257 millió fo­rinthoz képest kétmilliárd 839 millió forint árbevételt ért el. Az ország egyik legnagyobb baromfitenyésztő gazdaságának azonban az értékesíté­si nehézségek miatt nem sikerült el­érni az 1981-es jövedelmezőségi szin­tet. Az idei feladatok között a termelé­si költségek csökkentését, a már megkezdett műszaki fejlesztések be­fejezését, a szervezeti és az anyagi érdekeltségi rendszer korszerűsítését jelölték meg fő célként. (MTI) Iván Szalimon MSZBT-kitüntetése Pénteken búcsúlátogatást tett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában Iván Szalimon, a Szov­jetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének magyarországi képviselője, aki a közeli napokban végleg hazatér a Szovjetunióba. A bensőséges hangulatú találkozón Ap­ró Antal, az MSZBT elnöke a társa­ság Aranykoszorús jelvényét adta át a szovjet diplomatának a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítésé­ben kifejtett több évtizedes, ered­ményes munkásságáért. A találkozón részt vettek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Külügyminiszté­rium, valamint a szovjet nagykövet­ség képviselői.* Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke a Parlament­ben búcsúlátogatáson fogadta Iván Vasziljevics Szalirpont. (MTI) Marx-emlékkiállítás a Budavári Palotában Marx halálának századik évfordu­lója alkalmából emlékkiállításra ké­szülnek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. A tárlat anyagának összeállításában közreműködik az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, a Kossuth Könyvkiadó és a Bélyegmú­zeum. A március 14-én nyíló kiál­lításon Marx életével kapcsolatos könyveket, fényképeket, dokumentu­mokat, bélyegeket mutatnak be. Kö­zönség elé kerül A tőke első, 1867-es német nyelvű kiadásának egyik pél­dánya, amelynek belső oldalán Marx ajánló sorai olvashatók. A könyvet egy párizsi harcostársának dedikál­ta. Ez a ritkaság a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tulajdona. Az emlékkiállítást hétfőn nyitják meg. Ezen a napon a helyszínen al­kalmi bélyegzőt használ a posta. (MTI) Tájékoztató az influenzajárványról Kórházi látogatási tilalmak — Lázcsillapítás — Megerősített ügyeletek — Vitamindús táplálkozás Az influenzajárványról tartottak sajtótájékoztatót pénteken az Egész­ségügyi Minisztériumban. Elmondot­ták, hogy mintegy 160—200 ezer em­ber kapta meg az országban ezt a betegséget. A mostani influenza zö­mében úgynevezett A típusú vírustól származik, de izoláltak B típusú ví­rusokat is Budapesten és Pest me­gyében. Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint a múlt év decembe­rének második felétől szórványos influenzás megbetegedéseket észlel­tek a Szovjetunióban, Bulgáriában, Kanada egyes államaiban, Olaszor­szágban. Helyi vagy közösségi járvá­nyok alakultak ki Franciaország északi területein, az NSZK déli ré­szein, Angliában, Svédországban, Spanyolországban, Albániában, az USA egyes államaiban, Kína egyes területein. Kiterjedt járványt észlel­tek Hollandiában, Jugoszlávia észa­ki területein. Januárban már Finn­országban, Ausztriában Bécs és Graz környékén, Csehszlovákiában is je­lentkezett az influenza. A megbete­gedések túlnyomó többségét az inf­luenza A vírus H3N2 altípusába tar­tozó törzsek okozták. Budapesten a héten rendelték el a kórházi látogatási tilalmat. Ugyanis a fővárosban az utóbbi két hétben megnégyszereződött a bejelentett influenzás megbetegedések száma és elérte a 24—26 ezret. Emiatt megdup­lázták az ügyeletet ellátó­­orvosok számát. A kórházakban a kijelölt belgyógyászati osztályokon influen­zarészlegeket szerveztek, itt látják el a szövődményes influenzával küsz­ködő betegeket. Egyébként megnyug­tató, hogy a mostani járvány vi­szonylag rövid lefolyású, három-öt nap alatt gyógyuló betegséget okoz. Igen kevés, az eddigi tapasztalatok szerint az egy százalékot sem érik el a szövődményes esetek. A leggyako­ribb szövődmény felnőtteknél a tü­dőgyulladás. Az influenza magas láz­zal, hidegrázással, torokfájással je­lentkezik. A gyermekeknél e tüne­tek mellett jellemző még a hasmenés és a hányás. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy semmiféle különleges gyógy­szer nem áll rendelkezésre az inf­luenza gyógyítására. Az antibiotiku­mok kifejezetten ártalmasak a beteg­ség első szakaszában. Azt tanácsol­ják, hogy két-három óránként ki­sebb adagokban lázcsillapítókat kell szedni, meleg teát vagy limonádét inni. A magas láz ellen a leghatáso­sabb gyógymódok egyike a vizes bo­rogatás és a hűtőfürdő. Ha szövőd­mény lép fel, az orvosok megfelelő antibiotikumok adagolásával sietnek a betegek segítségére, súlyosabb ese­tekben kórházba utalják őket. Hang­súlyozzák, hogy a betegség "ideje alatt vitamindús táplálkozásra van szükség a szervezet ellenálló képessé­gének megőrzése érdekében. Aján­latos sok almát, zöldségfélét, citro­mot, savanyú káposztát fogyasztani. Kérik a lakosság türelmét is, hi­szen igen megnőtt az egészségügyi dolgozók leterheltsége — közöttük is igen sokan kapták el­ az influenzát —, de a hívásra négy órán belül ki­mennek a betegekhez az orvosok. Kérik a megértést az elrendelt szór­­házi látogatási tilalmak tekintetében is. Ez szükséges, mert az egyébként is beteg emberek könnyebben kap­hatják meg az influenzát, ami to­vább súlyosbíthatja állapotukat. Ami a gyógyszerellátást illeti: láz­csillapítókból megfelelő készletek állnak rendelkezésre, a Kőbányai Gyógyszerárugyár például naponta egymillió-kétszázezer doboz Kalmo­­pyrint szállít a gyógyszertári köz­pontnak. Egyébként a fővárosi pati­kákban kapható korlátlan mennyi­ségben Chinacisal, amely az influen­za legjobb ellenszerének tekinthető, hiszen lázcsillapítón kívül C-vita­­mint is tartalmaz. Egyébként, ha né­hány patikában esetleg ki is fogyott, de megfelelő mennyiségű, mintegy ötszázezer doboz C-vitamin tabletta is a budapestiek rendelkezésére áll. Biztosítják Tetranból is a megfelelő mennyiségű utánpótlást, bár a szak­emberek megjegyzik, hogy nem a Tetran az egyetlen használható an­tibiotikum, s erre az orvosok is gon­dolhatnának, nem kellene minden esetben Tetrant rendelniük. Felhívták a figyelmet a megelőzés módjaira is. A legfontosabb tanács: most különösen ügyelni kell a sze­mélyi higiénia szabályainak meg­tartására. Kerülni kell a zsúfoltságot, a tömeges összejöveteleket és a be­teglátogatásokat. Alapvető, hogy aki influenzás, maga se menjen közös­ségbe. Az elmúlt évek tapasztalatai sze­rint a járvány átlagos időtartama nyolc-tíz hét, tehát március végéig minden bizonnyal még számolhatunk az influenzával. D. K.

Next