Népszabadság, 1983. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

4 EMBERI SORSOK MI, ÖTSZÁZAN „A közérdek ma nyíltságot követel” Első találkozásunk idején Zirci Csaba az Általános Épülettervező Vállalat ifjú statikusa és KISZ-titkára volt. Mozgékony, a közösségi gondok iránt fogékony fiatalember. Nem hagyta tespedni társait. Együtt dolgoztak, tanultak, szórakoztak. Kíváncsi túráik során bejárták csaknem egész Európát. Nyitott szemmel, értelmesen vándoroltak, az idősebbek is szívesen tartottak velük. A megbízatás A hajdani KISZ-titkár ma az ötszáz fős vállalat igazgatója. Már kerek öt esztendeje igazgató, pedig csak negyvenéves. Látványos mai karrier, mondják erre sokan. Jómagam inkább életünk logikus, mondhatná törvényszerű rendjének tartom. A fiatal igazgató azt a nemzedéket képviseli, amelynek életrajzából már hiányoznak a háborúk, a forradalmak nagy élményei. Az ő számukra a békés körülmények között végzett munka, a csendes helytállás jelentette a próbatételt. Nem mindnyájukból lett igazgató, s főként nem harmincöt éves korára. De a többségük korszerű fegyverzetben vívja a ma nagyon is izgalmas csatáit. Mit is tervez az ÁÉTV, vagyis a vállalat, amelyet igazgat? Lakótelepeket, lakóépületeket, közintézményeket, iskolákat, egészségügyi létesítményeket, gyógyfürdőket. A magas- és a mélyépítésben egyaránt járatosak. Egyebek között ők tervezték a balatonfüredi szívkórház új épületét, a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt, a KISZ KB székházát, a Fehérvári úti piacot és a drezdai áruházat is. Ybldíjas tervezők, Pázmándy Margit, Dúl Dezső neve fémjelzi a vállalat munkáját. Most veszítették el Kun Attilát, a hévízi gyógyfürdő ugyancsak Ybl-díjas újjáteremtőjét. Két fiatal építészük, a Heves megyei Oktatási Igazgatóság terveiért kapta meg a magas kitüntetést. Az ugyancsak fiatal belsőépítész pedig a Művelődési Minisztérium nívódíját kapta. Ziros Csabát a sorsáról kérdezem, hiszen róla akarok írni. Széttárja karját: — Az én igazi sorsom valójában igazgatóságom öt esztendejének a története. Az azt megelőző évek a gyerekkor, s a felkészülés évei voltak. Hogy építész lesz, azt már kiskorában eldöntötte. Az apja is az volt, s ő mint egyetlen gyerek, folytatni akarta a családi hagyományt. Elvégezte az Ybl Miklós építőipari technikumot, és ide került a vállalathoz. Láthattak benne valamit, mert ösztöndíjjal egyetemre küldték. A frissen szerzett diplomával 1966-ban visszatért az ÁÉTV-hez, és azóta is ott dolgozik. Minden lépcsőfokon végigkapaszkodott. Vezetői tanfolyamot végzett, tanulmányúton járt, s közben a KISZ- szervezet munkáját is irányította. 1976-ban már irodavezető, s rá két évre a vállalat igazgatója. — Ismertem a vállalat minden zugát. Mégis sokszor eszembe jut azóta, elődöm, Jantner Antal intelme: „Vigyázz! Ebből a székből másként látszanak a gondok.” Nemcsak a tapasztalt előd távozott el, de két helyettese is. Teljesen új vezetői gárdával láttak a megnövekedett feladatok megoldásához. — Kitűnő segítőtársaikat kaptam. Rimanóczy Jenő Ybl-díjas építész lett a műszaki és dr. Peszlen Vilmos a gazdasági igazgató. Rimanóczy az Ipartervtől, Peszten a Mélyéptervtől jött. Kínálkozott a gondolat, hogy megpróbáljuk összeötvözni a három vállalat jó hagyományait. Minden szem rájuk szegeződött. Vajon boldogul-e az új hármas fogat? — Igyekeztünk zökkenőmentessé tenni az átmenetet. Középvezetői és mozgalmi tapasztalatokkal mindhárman rendelkeztünk, bíztunk benne, hogy alapnak megfelel. A gazdasági körülmények változása viszont az új igényeknek megfelelő intézkedések egész sorát követelte. Már előre vetette árnyékát a beruházások fokozatos visszafogása. — Tudtuk, hogy csak nagyon rugalmas, a mindenkori piaci igényekhez igazodó, kifogástalan minőségű munkával, vállalkozások, értelmes kockázatok árán sikerülhet talpon maradnunk. Évtizedes beidegzett szemléletünket, egész vezetési, irányítási rendünket a ma követelményeihez kellett igazítani. Első lépésként az elaprózott tervezőegységeket vonták össze és erősítették meg. Így kevesebb vezető kellett, könnyebben ment az irányítás, a vezető-utánpótlás. Nem okozott megoldhatatlan gondot, ha valami okból egy-két ember kiesett a munkából. A verseny tanulságai A második lépés a tőkés export növelése volt. — A vállalat már 1960 óta foglalkozik exporttervezéssel. A bagdadi festékgyár, az indiai datolyafeldolgozó üzem terve jó példa erre. Kész terveket, szellemi exportot adtunk el, de nagy létesítmények, szervizállomások létesítésében is részt vettünk. 1980-tól sokkal határozottabb versenyt indítottak a külföldi rendelésekért is. — Az élesedő verseny mindjárt sok haszonnal és tapasztalattal járt. Rájöttünk, hogy megítélésünkben nemcsak a műszaki tervdokumentáció minősége játszik szerepet. Hanem a munkaszervezésben, a vezetésben megmutatkozó erényeink, avagy fogyatékosságaink is. Az adott szó, a határidő megtartása például a külföldi piacon létkérdés. Aki késik, hitelét vesztheti. A kampányszerű szervezések, fejlesztgetések helyett tehát rendszeres tervező-, fejlesztőmunkára törekedtek. Az öröklött hibákon kívül szembe kellett nézni a maguk új hibáival is, mert lépten-nyomon felhívták rá a figyelmüket. Tabunak tartott régi formákat kellett az új igényekhez igazítaniuk. Az egymással szorosan összefüggő egységek között pedig magas fokú együttműködést teremteni a régebbi, nem mindig hasznos rivalizálgatás helyett. Csakis így válhatott az egész vállalat versenyképessé. Zirci Csabának az a véleménye, hogy a mai gazdasági követelményekhez való igazodás elsősorban a vezetőktől követeli meg a rugalmasságot, az új iránti fogékonyságot. De a jó vezető gárda tudatosan kialakítja ezeket az erényeket az egész kollektívában. Ezért is tartották egyik legfontosabb tennivalónak a vezetőképzés korszerűsítését. A legjobb vállalati és külső erők bevonásával ma is párbeszédekben, vitákban edzett vezetői utánpótlást iparkodnak kialakítani. Olyan vezetést akarnak, amely nemcsak tudomásul veszi az eseményeket, hanem képes a beavatkozásra is. Képes a szűkös erőforrások jó felhasználására. Ennek alapfeltétele az anyaggal, a pénzzel, az idővel, az élőmunkával és főként a szellemi energiával való okos takarékosság. A tervező ne a ceruzával, a vázlatpapírral takarékoskodjon. Arra gondoljon inkább, hogy minden át nem gondolt, elhamarkodott ceruzavonás a népgazdaság erőforrásainak lelkiismeretlen pazarlásához vezethet. Konfliktusok Megszívlelendő, ahogyan az igazgató és munkatársai az elkerülhetetlen konfliktusokról vélekednek. — Tiltakozunk a konfliktusok elkendőzése, eltitkolása ellen. Senkit sem ámítunk, nem őrzünk titkokat. A közérdek ma a teljes nyíltságot követeli. Hasznos, jó döntések a bizalmatlanság és a tisztázatlan viták légkörében nem születhetnek. Volt miről vitatkozniuk, hiszen az átszervezés, az új körülményekhez való igazodás, az új módszerek bevezetése egymás után szülte a konfliktusokat. A differenciált bérezést például elvben mindenki helyeselte, de amikor az első listát nyilvánosságra hoztuk, már nem volt ilyen egyöntetű a lelkesedés. Megbeszéltük a dolgot, és kiderült, hogy a kisebb közösségek vezetői eleinte nem merték vállalni a következetes differenciálást. Márpedig minden kollektíva jól tudja, hogy kinek mit ér a munkája. Tapasztalhattuk, hogy minden munka nélkül odaítélt forint lejáratja a vezetést, és azok teljesítményeit is, akik képességük, szorgalmuk legjavát adják. Ma már kezdünk belejönni, hogyan kell ezt csinálni. A vezetők valóban vezetnek, s vállalják az igazságos megkülönböztetést is. A differenciálódást segítette az új kisvállalkozási formák, a vállalati munkaközösségek megalakulása is. Kiderült, hogy a legjobbak kivel dolgoznak szívesen, és kivel nem vállalják a közösködést. Az új vezetésnek döntenie kellett, hogy a népszerűséget óhajtja-e vagy a követelményeknek megfelelően vállalja a népszerűtlen feladatokat is. Népgazdasági érdekből, megadott határidőre tizenhárom százalékkal kellett csökkentenünk a vállalati létszámot. Sima és sokak szerint népszerű megoldásnak kínálkozott, hogy a nyugdíjba vonulók helyére ne vegyünk fel fiatalokat, így pontosan kijött volna a 13 százalék. Mi mégis úgy döntöttünk, hogy nyugdíjasaink helyére tehetséges fiatalokat állítunk, és inkább olyanoktól válunk meg, akik az új igényeknek képtelenek vagy talán nem is akarnak megfelelni. Vitát támasztottak a meghatározott időre szóló vezetői megbízatások is. Megbízatásaink általában négy évre szólnak, és félidőben értékeljük a teljesítményt. Nem mindenki tapsolt az új próbálkozásnak, pedig hamar kiderült, hogy nagy hajtóerő rejlik benne. S a fiatalok előtt sem zárja le a sorompót, hiszen csak az ülhet biztosan nyeregben, aki napról napra bizonyít. A nyitott ajtók Ilyen gyökeres változások elképzelhetetlenek a kollektíva támogatása, a pártszervezet és a társadalmi szervek segítsége nélkül. A négy alapszervezetben dolgozó nyolcvan kommunista és a pártvezetőség lett a változások motorja. Ma ők gondoskodnak arról, hogy mindenki véleménye, még az emberek érzékenysége is hangot kapjon. A véleménymondás, a folyamatos viták fórumait megteremtve szinte észrevétlenül vonták be az egész közösséget a feladatok meghatározásába, a döntések előkészítésébe. Ma már mindenki — akit csak érdekel — tudja nálunk, hogy hol és merre tartunk. A kollektíva összefogottságát néhány olyan feladat bizonyította be, amiről túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy szinte emberfeletti munkát követelt. Mint például a kecskeméti körzeti paneles lakásépítés fejlesztési programjának a kidolgozása. Nyitott ajtók várják náluk a véleménymondót, de az igazgató szerint senki se nyöszörögni jöjjön, hanem vitatkozni, cselekedni. Jó dolog, hogy a fiatalok magatartása is ilyen szellemben alakul, s ezért a KISZ-szervezetet illeti a dicséret. A szakma rangjára, szeretetére építik a politizálást, s ez vonzza, serkenti a fiatalokat. — Az öt éve kitűzött céloktól még messze vagyunk — összegzi Zirci Csaba a tanulságokat —, de az eredmények már szaporodnak. Az 1982. évi tervek nemcsak valóra váltak, de jócskán túl is teljesítettük azokat. A tőkés export a létszámcsökkentés ellenére megháromszorozódott. A vállalat évi árbevételének egyharmadát teszi ki. Bebizonyosodott, hogy a magyar műszaki tervezés képes világszínvonalú munkára. Ezt mutatja az NSZK-beli partnerek érdeklődése is. Felvetették, hogy tervezzünk közösen harmadik piacra is. A vállalat megfiatalodott. Kulturált, korszerű munkahelyeket alakítottak ki. Orosz, angol, német nyelvi laboratóriumuk részben az exportmunkák jobb végzését, részben a szakirodalomban való tájékozódást segíti. Üdülőt építettek a Balatonparton, gondolva a dolgozók pihenésére, jó hangulatára is. — Kemény öt év volt — jegyzi meg az igazgató. — Dolgozni, dolgoztatni, megfelelni a változásoknak. Neki különösen nehéz lehetett, hiszen a budapesti pártbizottság tagjaként és a politikai főiskolán is helyt kell állnia. Ráadásul két gyerek apja. A sok elfoglaltság, világjárás közben szívesen töltene otthon is minél több pihentető órát. Az élet Zirci Csaba szerint súlyos gondok, felelősségek, apró örömök összessége. — Mi ötszázan — mondja búcsúzóul — úgy szeretnénk a köznek hasznot hajtani, hogy nekünk is minél több jusson az örömökből. Kékesdi Gyula NÉPSZABADSÁG 1983. március 5., szombat Illést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen az újítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztésével foglalkozott. A testület tudomásul vette azokat a pénzügyi-gazdasági intézkedéseket, amelyek az újítások és találmányok kidolgozásának és hasznosításának javítására eddig történtek. Szükségesnek tartja azok további fejlesztését. Egyetért az újításokra vonatkozó minisztertanácsi rendelet módosításának tervezetével, az abban foglalt változtatások egybeesnek az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásán elhangzott javaslatokkal. Az újító és feltaláló tevékenység fejlesztésére, a vállalati újítási szabályzatok korszerűsítésére irányelvek kiadását is szükségesnek tartja. (MTI) Faluvégi Lajos a hernádi tsz közgyűlésén A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet pénteken tartotta az 1982-es esztendő gazdálkodását értékelő zárszámadási közgyűlését az Örkényi művelődési központban. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Mint a zárszámadási közgyűlésen elhangzott: a termelőszövetkezet 1982-ben igen nehéz körülmények között gazdálkodott, ennek ellenére az 1981-es kétmilliárd 257 millió forinthoz képest kétmilliárd 839 millió forint árbevételt ért el. Az ország egyik legnagyobb baromfitenyésztő gazdaságának azonban az értékesítési nehézségek miatt nem sikerült elérni az 1981-es jövedelmezőségi szintet. Az idei feladatok között a termelési költségek csökkentését, a már megkezdett műszaki fejlesztések befejezését, a szervezeti és az anyagi érdekeltségi rendszer korszerűsítését jelölték meg fő célként. (MTI) Iván Szalimon MSZBT-kitüntetése Pénteken búcsúlátogatást tett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában Iván Szalimon, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, aki a közeli napokban végleg hazatér a Szovjetunióba. A bensőséges hangulatú találkozón Apró Antal, az MSZBT elnöke a társaság Aranykoszorús jelvényét adta át a szovjet diplomatának a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítésében kifejtett több évtizedes, eredményes munkásságáért. A találkozón részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Külügyminisztérium, valamint a szovjet nagykövetség képviselői.* Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke a Parlamentben búcsúlátogatáson fogadta Iván Vasziljevics Szalirpont. (MTI) Marx-emlékkiállítás a Budavári Palotában Marx halálának századik évfordulója alkalmából emlékkiállításra készülnek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. A tárlat anyagának összeállításában közreműködik az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, a Kossuth Könyvkiadó és a Bélyegmúzeum. A március 14-én nyíló kiállításon Marx életével kapcsolatos könyveket, fényképeket, dokumentumokat, bélyegeket mutatnak be. Közönség elé kerül A tőke első, 1867-es német nyelvű kiadásának egyik példánya, amelynek belső oldalán Marx ajánló sorai olvashatók. A könyvet egy párizsi harcostársának dedikálta. Ez a ritkaság a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tulajdona. Az emlékkiállítást hétfőn nyitják meg. Ezen a napon a helyszínen alkalmi bélyegzőt használ a posta. (MTI) Tájékoztató az influenzajárványról Kórházi látogatási tilalmak — Lázcsillapítás — Megerősített ügyeletek — Vitamindús táplálkozás Az influenzajárványról tartottak sajtótájékoztatót pénteken az Egészségügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy mintegy 160—200 ezer ember kapta meg az országban ezt a betegséget. A mostani influenza zömében úgynevezett A típusú vírustól származik, de izoláltak B típusú vírusokat is Budapesten és Pest megyében. Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint a múlt év decemberének második felétől szórványos influenzás megbetegedéseket észleltek a Szovjetunióban, Bulgáriában, Kanada egyes államaiban, Olaszországban. Helyi vagy közösségi járványok alakultak ki Franciaország északi területein, az NSZK déli részein, Angliában, Svédországban, Spanyolországban, Albániában, az USA egyes államaiban, Kína egyes területein. Kiterjedt járványt észleltek Hollandiában, Jugoszlávia északi területein. Januárban már Finnországban, Ausztriában Bécs és Graz környékén, Csehszlovákiában is jelentkezett az influenza. A megbetegedések túlnyomó többségét az influenza A vírus H3N2 altípusába tartozó törzsek okozták. Budapesten a héten rendelték el a kórházi látogatási tilalmat. Ugyanis a fővárosban az utóbbi két hétben megnégyszereződött a bejelentett influenzás megbetegedések száma és elérte a 24—26 ezret. Emiatt megduplázták az ügyeletet ellátóorvosok számát. A kórházakban a kijelölt belgyógyászati osztályokon influenzarészlegeket szerveztek, itt látják el a szövődményes influenzával küszködő betegeket. Egyébként megnyugtató, hogy a mostani járvány viszonylag rövid lefolyású, három-öt nap alatt gyógyuló betegséget okoz. Igen kevés, az eddigi tapasztalatok szerint az egy százalékot sem érik el a szövődményes esetek. A leggyakoribb szövődmény felnőtteknél a tüdőgyulladás. Az influenza magas lázzal, hidegrázással, torokfájással jelentkezik. A gyermekeknél e tünetek mellett jellemző még a hasmenés és a hányás. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy semmiféle különleges gyógyszer nem áll rendelkezésre az influenza gyógyítására. Az antibiotikumok kifejezetten ártalmasak a betegség első szakaszában. Azt tanácsolják, hogy két-három óránként kisebb adagokban lázcsillapítókat kell szedni, meleg teát vagy limonádét inni. A magas láz ellen a leghatásosabb gyógymódok egyike a vizes borogatás és a hűtőfürdő. Ha szövődmény lép fel, az orvosok megfelelő antibiotikumok adagolásával sietnek a betegek segítségére, súlyosabb esetekben kórházba utalják őket. Hangsúlyozzák, hogy a betegség "ideje alatt vitamindús táplálkozásra van szükség a szervezet ellenálló képességének megőrzése érdekében. Ajánlatos sok almát, zöldségfélét, citromot, savanyú káposztát fogyasztani. Kérik a lakosság türelmét is, hiszen igen megnőtt az egészségügyi dolgozók leterheltsége — közöttük is igen sokan kapták el az influenzát —, de a hívásra négy órán belül kimennek a betegekhez az orvosok. Kérik a megértést az elrendelt szórházi látogatási tilalmak tekintetében is. Ez szükséges, mert az egyébként is beteg emberek könnyebben kaphatják meg az influenzát, ami tovább súlyosbíthatja állapotukat. Ami a gyógyszerellátást illeti: lázcsillapítókból megfelelő készletek állnak rendelkezésre, a Kőbányai Gyógyszerárugyár például naponta egymillió-kétszázezer doboz Kalmopyrint szállít a gyógyszertári központnak. Egyébként a fővárosi patikákban kapható korlátlan mennyiségben Chinacisal, amely az influenza legjobb ellenszerének tekinthető, hiszen lázcsillapítón kívül C-vitamint is tartalmaz. Egyébként, ha néhány patikában esetleg ki is fogyott, de megfelelő mennyiségű, mintegy ötszázezer doboz C-vitamin tabletta is a budapestiek rendelkezésére áll. Biztosítják Tetranból is a megfelelő mennyiségű utánpótlást, bár a szakemberek megjegyzik, hogy nem a Tetran az egyetlen használható antibiotikum, s erre az orvosok is gondolhatnának, nem kellene minden esetben Tetrant rendelniük. Felhívták a figyelmet a megelőzés módjaira is. A legfontosabb tanács: most különösen ügyelni kell a személyi higiénia szabályainak megtartására. Kerülni kell a zsúfoltságot, a tömeges összejöveteleket és a beteglátogatásokat. Alapvető, hogy aki influenzás, maga se menjen közösségbe. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a járvány átlagos időtartama nyolc-tíz hét, tehát március végéig minden bizonnyal még számolhatunk az influenzával. D. K.