Népszabadság, 1983. július (41. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
1983. július 7., csütörtök NÉPSZABADSÁG Kezdeményezések a turizmus fejlesztésére Épülő múzeumok — Túrák a nemzeti parkokba Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal mind nagyobb gondot fordít természeti értékeink népszerűsítésére. Nemzeti parkjainkat, tájvédelmi körzeteinket és az egyéb természetvédelmi területeket is igyekeznek bekapcsolni a hazai és a nemzetközi idegenforgalomba. Az Országos Idegenforgalmi Hivatallal közösen teremtik meg a feltételeket arra, hogy mind többen ismerkedhessenek meg hazánk növény- és állatritkaságaival, a különleges kőzet- és talajfajtákkal. A természeti kincsek bemutatására múzeumokat építenek, amelyekben táj- és kultúrtörténeti értékekből rendeznek bemutatót. Sétautakat, tűzrakóhelyeket, esővédőket alakítanak ki, s kilátókat létesítenek. A szigorúan védett nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek egy-egy részében is megteremtik a lehetőséget arra, hogy a látogatók megismerkedhessenek az itt található különleges értékekkel. Tanösvényeket alakítottak ki már a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Parkban, s Tihanyban, ahol szakavatott vezetőkkel barangolhatják be az érdeklődők a környék nevezetes helyeit. Fehérgyarmaton régi épületet alakítanak át múzeummá, később itt mutatják be a szatmár-beregi tájvédelmi körzet természeti és kultúrtörténeti értékeit. A hansági öntés majorban régi elhagyatott tanyasi iskolát alakítottak át múzeummá, amelyben a Hanság élővilágát mutatják be. Ugyancsak sok érdekességet kínál majd az érdeklődőknek a fővárosban a Szemlő-hegyi barlang, amelynek kiépítése jelenleg még tart. Eddig harmincmillió forintot költöttek arra, hogy megnyithassák a barlangrendszert a látogatók előtt; ez jövőre várható. Az OKTH elképzeléseivel összhangban dolgozta ki ajánlatai egy részét a Natours, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság utazási irodája. Olyan programokat szerveznek, amelyekben a turisták gyalogosan, kerékpárral vagy csónakkal járhatják be az ország egy-egy részét. A megnövekedett utazási költségek miatt mind nagyobb szerepe van a helybeli kirándulási, turisztikai lehetőségek felfedezésének, kiaknázásának. A hivatal ezért is szorgalmazza a városkörnyéki könnyen megközelíthető kiránduló- és üdülőközpontok létrehozását. Eddig Zalaegerszeg, Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc környékén alakítottak ki ilyen üdülőparkokat, ezekben a szórakozáson, a pihenésen kívül a helyi természeti értékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. (MTI) Számítógépes termelés- és folyamatirányító rendszer a diósgyőri kombinált acélműben Elkészült a számítógépes termelés, és folyamatirányító rendszer a diósgyőri Lenin Kohászati Művek tavaly átadott kombinált acélművéhez — jelentették be szerdán a nagyüzemben megtartott sajtótájékoztatón. A magyar kohászatban eddig alkalmazott irányítási rendszerekhez képest ez a műszaki színvonal tekintetében ugrásszerű előrelépést jelent. A kombinált acélmű üzemegységeinek munkáját ellenőrző, irányító és összehangoló rendszer hardware-részét a japán Hitachi cég szállította, a software-rendszer szállításában pedig a Kobe Steel és a Nippon Kokan működött közre. Az egész rendszer összehangolását, egyesítését az LKM szakemberei végezték el. Az irányító rendszer termelésirányítási és folyamatszabályozási rendszerből áll, s a kombinált acélműben hatszáz, hétszáz féle különböző minőségű és összetételű acél, igen nagy összetételi pontossággal történő gyártását segíti, továbbá nagymértékben előmozdítja, a technológiai és gyártási fegyelem, az anyag- és energiatakarékossági mutatók javítását. Az irányító rendszer központjában százhúsz kilométeres kábelhálózaton négyezer érpáron érkeznek a jelek a három Hitachi-számítógépből álló központi memóriarendszerhez. Ehhez tizenhét színes képernyős megjelenítő és tizenegy kimeneti írógép társul. Június 1. és 7. között több mint négyszáz adag acélon ellenőrizték a számítógépes irányító rendszer működését és a termelt acélok összetételét japán szakemberek részvételével. A számítógépes irányítás kifogástalanul vizsgázott. (MTI) Új kísérleti eredmény a rákkutatásban A Brit Birodalmi Rákkutatási Alap tudósai kiderítették, hogy a vér egyik összetevője, amely normális körülmények között a sebgyógyulást segíti elő, „oka lehet egyes rákfajták kifejlődésének is”. Ha a további kísérletek megerősítik felfedezésüket, megnyílhat a lehetősége annak, hogy megtalálják a rákbetegség közvetlen leküzdésének gyógyszerét vagy gyógyszereit is. A vizsgálatok tárgyát képező anyag egy fehérjefajta, amelyet PDGF-nek (platelet derived growth factor — trombocita eredetű burjánzási faktor) neveznek. Egy újonnan felfedezett gén, az olikogén óriási mennyiségben képes termelni PDGF-et. Az onkogénről eddig is tudták, hogy kapcsolatban áll a rákbetegséggel, de a tudósok nem értették annak a mechanizmusát, ahogyan ez rákos sejtburjánzást idéz elő. Dr. Michael Waterfield, a Rákkutató Alap fehérjelaboratóriumának vezetője, a tulajdonképpeni felfedező, rájött, hogy az onkogén akkor is óriási mennyiségben képes termelni PDGF-et, ha az emberi testen nem esik sérülés, ez azután korlátlan burjánzást idézhet elő bizonyos, különleges sejtekben, például a csontban és a kötőszövetekben. Waterfield azt gyanítja, hogy idővel más onkogénekre is rábukkannak, amelyeknek hasonló funkcióik vannak, és a test más részeiben idéznek elő rákos burjánzást. (MTI) Szovjetunió: nyolc mesterséges hold — egy rakétával Szerdán a Szovjetunióból egyetlen hordozórakétával nyolc Kozmosz típusú mesterséges holdat állítottak pályára. A mesterséges holdak sorozatszáma: 1473—1480. A szputnyikokon a kozmikus térség további kutatására szolgáló készülékeket helyeztek el. Mind a nyolc mesterséges hold a kiszámított röppályához közeli pályán mozog, berendezéseik normálisan működnek. Fába faragott álmok Ujfalvi Antal, a Csepel Vas- és Fémművek hetvenhárom éves nyugdíjasa gyermekkorától kedvelte a fát. Mindig szívesen fúrt-faragott. Akkoriban azonban még nem gondolta, hogy egykor művészi alkotások kerülnek ki a vésője alól. A székelyudvarhelyi árva gyerek nevelőszülőknél nőtt fel. Látva vonzódását a fához, faragászműhelybe adták, bútorkészítő iparos lett volna belőle, de valahogy mégsem sikerült dédelgetett álma. Díszműbádogosnak szegődött végül, s el is sajátította a bádogosszakmát. Szegecselte a templomok kupoláját, gyönyörű rajzolatú mintákat kalapált a vörösréz lemezekbe. Romániában százkilenc torony őrzi keze és vésője nyomát. Sorsa úgy alakult, hogy 1940-ben Budapesten telepedett le, s az akkori Weiss Manfréd gyárban helyezkedett el. Vasmunkás lett. Ugyaninnen, azaz a mai Csepel Vas- és Fémművektől ment nyugdíjba, 1971-ben, de még jó ideig visszajárt dolgozni. Most már 73 évesen, végleg letette a szerszámot a gyárban. Gerincbántalmai, két balesetének nyomai otthonmaradásra kényszerítették. Az élet furcsa játéka, hogy éppen a fizikai megrokkanása vitte őt közelebb vágyainak kiteljesedéséhez. Újra kézbe vette a vésőjét, és elkezdett faragni. Immár saját kedvtelésére, gyönyörűségére. A kis csepeli lakás szobájának polcain, szekrényeiben ott állnak az alkotások. Mintegy nyolcvan gyönyörűen megmunkált, 30—40 centiméteres figura vall a fafaragóművész tehetségéről, szorgalmáról. A sima felületű, barnára pácolt emberalakok mindegyike nemrégen még egy-egy darab tűzifa volt. A művész a Tüzéptelepről szerzi be a nyersanyagot. Minden fát szeret, de különösen az égerfát, a tiszafát, az olasz akácot, a diót, a nyárfát, de szívesen dolgozik bármelyikkel, csak ne legyen szálkás. Ha egyszer kiválasztotta a fahasábot, az már alkalmazkodik hozzá. Megvalósítva álmait, megszállottan dolgozik munkaasztala mellett, farag, csiszol, alakít, mígnem lemetszett minden fölösleget , s előtte áll az elképzelt alak. A Favágó, a Summátok, a Kenyérdagasztó, a Sulykoló asszony, a Kopjafafaragó, a Fazekas, a Böllér. Megannyi régi, szinte már elfeledett népi mesterség megtestesítője a sok kis figura. Mindegyik hűen kifejezi a művész gazdag érzelemvilágát, a múlt emlékeihez való ragaszkodását. Nemcsak szobraival, szavaival is vallja, hogy célja a szobrokban megőrizni a régi paraszti élet foglalkozásait. Az idős fafaragó népművész a Csepel Művek Munkásotthona képzőművészeti körének tagja. Első jelentkezése óta csaknem nyolcvan kiállításon szerepelt a munkáival. Több szobra megjárta az NDK és Lengyelország kiállítótermeit is. A Sulykoló asszony 1981-ben díjat nyert. A naiv művészek csepeli kiállításán nívódíjat kapott. Nóti Éva Ezerkétszáz szerződéses bolt a fővárosban Az év első felében mintegy százzal növekedett a kereskedelmi vállalatok által szerződésbe, illetve bérletbe adott boltok száma a fővárosban. A több mint két éve bevezetett rendszerben így most már csaknem 1200 üzlet működik. A budapesti vendéglátó helyek közül 770 dolgozik szerződéses formában. A fővárosban mintegy 2700 élelmiszer- és iparcikküzlet van, amelyek szerződéses vagy bérleti működtetésre meghirdethetők. A kereskedelmi vállalatok eddig ezer boltot próbáltak ily módon „kiadni”, eddig csak 261 egység „kelt el”. Közülük jelenleg több mint 200 élelmiszerbolt tevékenykedik szerződéses vagy bérletes formában. Az iparcikkboltok közül némely üzletekre — így a papír-írószer- és a rövidáru-kereskedésekre — nyolcantízen is pályáztak, a Tüzép-telepek bérbevétele iránt viszont egyáltalán nincs érdeklődés. Általános tapasztalat, hogy azok a boltok kelnek el a leghamarabb, amelyeknek vezetői kisipari háttérre támaszkodhatnak, vagy ahol több szabad áras terméket árusíthatnak. (MTI) Arabul, de magyarán kedd este ismét meggyőztek róla: aki tud arabusul, az beszéljen arabusul. Régi ismerősünket, Chrudinák Alajost régi ismerősként üdvözölte Hafez Asszad szíriai elnök, megérdeklődvén, hogy van, hiszen — szerinte — már két éve nem találkoztak. A mi magyarunk pontosan tudta,hogy van annak már három esztendeje is, hogy együtt ültek egy asztalnál. Két ilyen régi ismerősnél persze 365 nap ide vagy oda nem számít. Évtizedes arab—Chrudinák kapcsolatról van szó. És aligha túlzok, ha azt állítom: kevés ember van, aki olyan egyformán otthon volna a bonyolult arab világban, és a csak egyszerűnek látszó képernyőn, mint ez a budapesti illetőségű elektronikus hírlapíró. Már többször megírtuk, hány dollárt hoznak a konyhára az ilyen filmek, riportok. Azon azonban, hogy ez a hazánkfia milyen becsületet szerez a magyarságnak a világban, még nemigen elmélkedtünk el. Úgy gondolom, hogy az ő riportjaival nemcsak az arab országokról szóló s mások által úgy látszik utolérhetetlen beszámolókat (hiszen különben nem vennék meg) exportáljuk, hanem a mai magyar élet egy darabját is. Azt a politikát, viselkedésmódot, magatartásformát, amely ebben az országban uralkodik, vagy legalábbis szeretnénk minél szélesebb körben meghonosítani. Beszéljünk magyarul. Tudniillik: a régi közmondás szerint, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. És ez annyit tesz, hogy nem illik olyannal kérkedni, amit nem tud az ember. Nos, az ő esetében be is igazolódik, de csak féligazságként a bölcsesség, ő tudniillik azt is igazolja, hogy amit az ember tud, azzal meg felesleges dicsekedni. Bizony, elmúltak azok az idők, amikor az ámulattól ájultan bámultuk-hallgattuk, ha valaki külföldiül szólt a képernyőről. Először még az angolon is csodálkoztunk, ma már az a blama, ha valaki nem oxfordi tájszólással miszterezik. A folyékony németség is ámulatot keltett, nem beszélve arról, amikor valaki olaszul vagy éppen spanyolul mondta el, amit nem értettünk. Chrudinákot sem kerülte el az a sors, hogy először arra figyeltünk, hogy milyen jól beszél ez az ember egy rendkívül nehéz idegen nyelven, s nem arra, hogy milyen kitűnőket kérdez, és milyen otthonosan mozog abban a nyelvi világban. Az ilyen nyelvtudás ritka kincs, de mégiscsak segédeszköz, ahhoz, hogy valaki el tudjon igazodni egy égtájon és másokat is el tudjon igazítani. Ezek a riportok arra készültek, hogy mi Magyarországon tisztában legyünk a Közel-Kelet dolgaival. És úgy lettek egyre jobbak és jobbak, nemzetközileg is érdeklődésre számot tartóak, ahogy tisztultak hazánkban a dolgok. Láthatóan egyaránt tiszteli a vele szemben ülő politikusokat és a képernyő előtt ülő úgynevezett közvéleményt. Határozott véleménye van, de őszintén érdekli a partner véleménye. Magabiztos, de nem nagyképű. Tud, de nem tudálékos. Vagyis, olyan, amilyen nálunk a légkör. Vagy legalábbis, amilyenre mindenütt törekszünk, amit már sok helyütt megteremtettünk, és még több helyen szeretnénk meghonosítani. A nyugati tv-társaságok sokkal jobban vigyáznak, mint hinnék, nehogy nézőiket „káros befolyások” érjék. Vagyis, hogy „bizonyos felforgató eszmék” nehogy megzavarják a nézők fejét. Objektivitást mutatva nagyon is szubjektíven mutatják be a világot. S ha a magyar televízió munkatársa által készített filmeket átvesznek, azt elsősorban azért teszik, mert szükségük van a jó portékára. Tehát, amikor a neves tv-riporter arabul beszél, tulajdonképpen magyarul beszél. Magyarán. Azon a nyelven ért szót a legkülönbözőbb álláspontokat képviselő arab politikusokkal, szól szerte a világon a nézők tízmillióihoz, ahogyan mi itthon igyekszünk beszélni. És ez persze személyes érdemeit nem kisebbíti. Ellenkezőleg: olyan teljesítménnyé emeli, amelyre éppen olyan büszkék lehetünk, mint annyi mindenre, amiért bennünket a világ józan része becsül. Pintér István Ismét megnyílt az Alfa filmszínház Mától ismét fogadja a látogatókat a főváros egyik legforgalmasabb mozija, az Alfa filmszínház. A felújítással rekordidő — három hónap — alatt végeztek az építők. E munkára már igen nagy szükség volt, hiszen a megnyitása óta most először renoválták a népszerű mozit. A csaknem ezerszemélyes nézőtérre kényelmes ülések kerültek, kicserélték a padlóburkolatokat, az előtérben márványlapokat fektettek le. Az új gépház technikai berendezései révén javul a kép- és hangminőség. Mint Stefán Sándortól, a FÖMO főmérnökétől megtudtuk, rövidesen, még ebben a hónapban megnyitja kapuit a budai Május 1. mozi is. Belső felújítását az Országos Műemléki Felügyelőség szakembereinek segítségével végezték el. A 700 néző befogadására alkalmas mozi falait és mennyezetét sötétbordó filc borítja, a látogatók kárpitozott székeken foglalhatnak helyet, s gondoltak a tervezők a mozgássérültekre is. Az előcsarnok falait és oszlopait tükrök díszítik, ide eredeti lámpatesteket szereltek fel. A Rákóczi úti Honvéd mozit a harmadik negyedévben adják át a nagyközönségnek. A vetítéseket két teremben, köztük egy kamarateremben tartják majd. Az Üllői úti Vörösmarty filmszínház éveken át elhúzódott átépítése most már egyenletesen halad, jövőre várható újbóli megnyitása. A Flórián téri Felszabadulás mozi átadását a csomópontéval egy időben, ugyancsak jövőre tervezik. Október közepén bezárja kapuit a Mátra mesemozi, átalakítás után 1984-ben vehetik ismét birtokba az ifjú nézők. A megújított Alfa mozi nézőtere. ERDEI KATALIN FELVÉTELE A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Jascha Heifetz hegedül. 8.53: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló. Egyfelvonásos opera. 9.44: Gyermekversek zenével. 10.05: Gyermekeknek. 10.31: Nóták. 11.10: Bizet: C-dúr szimfónia. 11.40: Kháron ladikján, vagy az öregedés tünetei. 6. rész. 12.45: Könyvszemle. 12.55: Hárman Párizsban, zenés játék. 14.09: Olvasókör. 14.39: Nicanor Zabaleta hárfázik. 15.05: Férjek és nők iskolája, összeállítás Maliére vígjátékaiból. 15.52: Keringők. 16.00: Rádiónaplók a termőföldről. 18.00: Alexander Kipnis operaáriákat énekel. 19.15: Lajtha László népdalfeldolgozásaiból. 19.41: Nehéz homok. Anatolij Ribakov regényének rádióváltozata. 1. r. 20.40: Századok zenéjéből. Kb. 21.40: Népdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusművek. 22.45: Elektronika és gyógyászat. Riportműsor. 23.00: Ránki Dezső zongorázik. 0.10: Lerch István táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Akár a holdvilág. Riportműsor. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.38: Szól a cimbalom. A Gyermekrádió műsora. 14.00: Magyar fúvószene. Szt. 14.35: Történetek Mátyás királyról. 15.03: Nóták. Szt. 15.30: Slágerek mindenkinek. Szt. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Utazási magazin fiataloknak. 18.35: Operettkettősök. szt. 19.00: Böngészde a zenei antikváriumban. Szt. 19.55: Slágerlista. Szt. 20.35: Női üzenet nőknek 1932-ből. 22.00: Nosztalgiahullám. Four Brothers. 23.20: A mai dzsessz. Szt. 3. MŰSOR 9.00: Táncdalok. Szt. 10.00: Kamarazene. Szt. 11.05: Zenés játékokból. Szt. 11.52: Zenekari muzsika. Szt. 13.07: Régi muzsika. Szt. 14.29: Dzsesszmuzsika. Szt. 15.10: Operarészletek. Szt. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Brahms-művek. Szt. 17.08: Popzene sztereóban. 18.05: Taskenti útijegyzet. 18.20: Francia sanzonok. Szt. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: A zeneirodalom remekműveiből. Szt. 20.19: Dietrich Fischer-Dieskau és a Schumann-dalok. 4. rész. 20.55: A Led Zeppelin együttes felvételeiből. Szt. 21.40: Operarészletek. Szt. 22.53: Napjaink zenéje. Szt. TELEVÍZIÓ 16.10: Hírek. 16.15: Állatok színháza II. rész (sz.). 16.45: Kisfiú kutyával. Francia kisjátékfilm (sz.). 17.00: A napkorszak hajnalán. Angol rövidfilm (sz.). 17.45: Tévébörze. 17.55: Képújság. 18.00: Telesport. 18.25: Egy hivatás története. Portréfilm. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese (sz.). 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Indián magány. Amerikai film (1969). (14 éven felülieknek!) (sz.). 21.35: Népzene zenekarra. Szokolay Sándor: Duhajkodó (sz.). 21.50: Hatvanhat (sz.). 22.50: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 19.05: A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora (sz.). 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Agónia. Miroslav Krleza drámájának tévéváltozata. (ism., sz.). 21.45: TV Híradó 2. (sz.). 22.05: Urszula Sipinska műsora (sz.). 22.35: Képújság. 9