Népszabadság, 1983. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
1983. szeptember 18., vasárnap NÉPSZABADSÁG Washingtonba utazik dr. Várkonyi Péter George P. Scultznak, az Amerikai külügyminiszter szeptember 19-én Egyesült Államok külügyminisztere hivatalos látogatásra Washingtonba nem meghívására dr. Várkonyi Péter utazik. (MTI) Balatonfüredre látogatott az indiai külügyminiszter P. V. Naraszimha Rao nyilatkozata tárgyalásairól Budapesti hivatalos programjának befejeztével P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter szombaton nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Az indiai diplomácia vezetője a két ország közötti kapcsolatokat kitűnőnek minősítette. Elmondta, hogy látogatását eredményesnek tartja, a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásait a szívélyes légkör jellemezte. A megbeszéléseken a politikai, nemzetközi kérdések mellett a gazdasági kapcsolatok is jelentős helyet foglaltak el. Tárgyaltak a kétoldalú kereskedelem, valamint az egyéb gazdasági jellegű kérdésekről. Ezeknek több évtizedes hagyományai vannak, s az árucserén túlmenően a kooperációk is jól fejlődnek. F. V. Naraszimha Rao rámutatott: — Mindamellett őszintén véleményt cseréltünk arról a tényről is, hogy többet is lehetett volna tenni, és még sok kihasználatlan együttműködési lehetőség van India és Magyarország között. Magyar vendéglátóim részéről ebben messzemenő egyetértést és segítőkészséget tapasztaltam. Az indiai külügyminiszter elmondotta, hogy a világgazdaság jelenlegi helyzete is szóba került a magyar vezetőkkel való tanácskozásain, amelyeken egyetértettek abban, hogy ennek leginkább szenvedő részesei a fejlődő országok. P. V. Naraszimha Rao a nemzetközi helyzetről elmondta: " A békés egymás mellett élésnek nem lehet más alternatívája. A békeszerető országoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük ezért. Magyarországi látogatásom, tárgyalásaim megerősítettek abban, hogy ezt a problémát itt is így látják. Az indiai külügyminiszter szombaton Balatonfüredre látogatott. Útjára elkísérte Túri Ferenc, hazánk új-delhi nagykövete, és Aravinda Ramachandra Deo, India budapesti nagykövete. Az indiai diplomácia irányítója felkereste Rabindranath Tagore Nobel-díjas költő szobrát a füredi parkban, és az indiai szokásoknak megfelelően virágfüzért helyezett el azon. Ezt követően a Tagore sétányon fát ültetett a korábban hazánkban járt neves indiai személyiségek már lombosodó fáinak szomszédságában, majd bejegyezte nevét Balatonfüred város emlékkönyvébe. P. V. Naraszimha Rao tiszteletére Balatonfüred városi tanácsa ebédet adott. (MTI) Hazaérkezett Moszkvából a magyar katonai küldöttség Hazaérkezett szovjetunióbeli látogatásáról a Kárpáti Ferenc altábornagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes által vezetett magyar katonai küldöttség. A delegáció Alekszej Jepisev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnöke meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A küldöttek tárgyaltak a két hadsereg együttműködésének időszerű kérdéseiről, ellátogattak a szovjet hadsereg egy katonai körzetébe. A magyar katonai delegációt fogadta Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. (MTI) Elutazott a svájci posta elnöke Szombaton elutazott Budapestről Hans-Werner Binz, a svájci posta elnöke, aki — küldöttség élén — Tóth Illés államtitkárnak, a Magyar Posta elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. A két intézmény vezetői eszmecserét folytattak postai és távközlési szolgálataik jelenlegi helyzetéről, valamint az együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiről. A svájci posta elnökét fogadta Borbándi János miniszterelnök-helyettes is. (MTI) Nemzetközi pénzügyi tanácskozás Budapesten Marjai József fogadása a részvevők tiszteletére Szombaton Budapesten tartotta meg egyeztető ülését a Nemzetközi Valuta Alapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak az az országcsoportja, amelynek — Ausztria, Belgium, Luxemburg és Törökország mellett — Magyarország is tagja. A megbeszélés célja az volt, hogy a tagországok az ENSZ két szakosított pénzügyi intézményének közgyűlését megelőzően egyeztessék álláspontjukat az azok működésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekben. Az országcsoport ülésén Willy de Clercq, belga miniszterelnök-helyettes, pénzügy- és külkereskedelmi miniszter elnökölt. A tagországok képviseletében a pénzügyminiszterek, más kormánytisztviselők és a központi bankok elnökei vettek részt az ülésen. Hazánkat a tanácskozáson Fekete János, a Magyar Népköztársaságnak az IMF-hez delegált kormányzója, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese és Pulai Miklós, a Világbankhoz kinevezett kormányzónk, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese képviselte. Az ülés munkájában részt vett Jacques de Groote, a két nemzetközi pénzügyi szervezetben az országcsoport érdekeit képviselő ügyvezető igazgató. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a Parlamentben fogadást adott az országcsoport ülésére érkezett belga, luxemburgi, osztrák és török személyiségek, valamint az IMF és a Világbank tisztségviselői tiszteletére. A fogadáson jelen volt Hetényi István pénzügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Madarasz Attila, Nagy János és Villányi Miklós államtitkár, Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Nyers Rezső, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, minisztériumok és országos főhatóságok vezető munkatársai, a magyar gazdasági és pénzügyi élet több képviselője. Részt vettek a fogadáson a Belga Királyság, a Török Köztársaság és a Holland Királyság budapesti nagykövetségének vezetői. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a nap folyamán hivatalában megbeszélést folytatott Willy de Clercq miniszterelnök-helyettessel, a belga kormány pénzügy- és külkereskedelmi miniszterével. Tárgyalt Jacques de Groote IMF ügyvezető igazgatóval, a Nemzetközi Valuta Alap ügyvezetőségének tagjával. (MTI) BNV: az eső sem vette el a látogatók kedvét A szombaton ősziesre fordult, esős idő sem vette el a vásárlátogatók kedvét, már a reggeli órákban a fővárosiak ezrei indultak a kőbányai vásárvárosba, hogy időben érkezzenek az őszi BNV tízórás nyitására. Tucatjával jöttek vidékről is a különautóbuszok, személygépkocsik. Sajtótájékoztatót tartott tegnap az Elzett Művek: bemutatták új biztonsági berendezésüket, a Signal Star nevű elektronikus, láncos zárat. A berendezés vijjogó hanggal riasztja a háziakat vagy a szomszédokat, ha a megfelelő kulcs hiányában illetéktelen próbálna behatolni a lakásba. Az új berendezés gyártását rövidesen megkezdik, s még az idén árusítani fogják. A Borsodi Vegyi Kombinát Ének az esőben címmel rendezett sajtótájékoztatóján hangulatos, zenés, táncos műsor keretében mutatták be a vállalat BNV-nagydíjas pvc ereszcsatorna-rendszerét. Ez nemcsak tartósabb, esztétikusabb, hanem olcsóbb is a hagyományos fémszerelvényeknél: egy száz négyzetméteres házhoz 2500 forintért vásárolható meg az ereszcsatorna. Az építkezők megtakaríthatják a szerelési költséget is, az új termék ugyanis különösebb szakértelem nélkül, házilag is összerakható, felszerelhető. A BVK az idén százezer családi házhoz elegendő pvc ereszcsatornát gyárt, s jövőre bővíti kapacitását. A BVK-ban egyébként évente háromezer családi házhoz elegendő pvc nyílásszóró szerkezet készül, háromféle típusban, szabályos és egyedi méretekben. Vasárnap ismét közönségnap lesz a vásáron, amely 10 órától este 7-ig várja a látogatókat. (MTI) Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes élelmiszerek fogyasztói árának emeléséről Az Országos Anyag- és Árhivatal — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — közli: Az idei népgazdasági terv — feltételezve, hogy a gazdasági teljesítmények az előirányzatok szerint alakulnak és a gazdálkodás körülményei nem romlanak — nem számolt az alapvető fogyasztási javakat érintő központi áremelésekkel. A terv teljesítéséért az év folyamán nagy erőfeszítések történtek. Mindezek ellenére a gazdálkodás hatékonysága nem javult a követelményeknek megfelelően. Az ipar teljesítménye valamelyest elmarad az előirányzottól, s a mezőgazdaságban jelentős terméskiesést okozott az aszály. Ezért elkerülhetetlenné vált néhány fogyasztási cikk árának korábban nem tervezett emelése. 1983. szeptember 19-től emelkedik a cukor, az étolaj, a margarin, a kenyérfélék, a péksütemények és egyéb sütőipari termékek egy részének fogyasztói ára. Mondjuk ki kereken: az intézke■L'- désnek, amelyre a kormány elhatározta magát, senki sem örvend. Alapvető fogyasztási cikkek, mint a kenyér, a cukor, az étolaj vagy a margarin árának emelése, méghozzá egy olyan évben, amikor az egy főre jutó reáljövedelem már az év eddigi részében is a tavalyi szint alatt maradt, nyilvánvalóan nem jó hír. Ráadásul az emberek emlékeznek rá, hogy a Központi Bizottság tavaly decemberi ülésén az idei tervvel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy 1983-ban a lakbérek emelésén kívül lehetőleg ne legyen központi áremelés. A párt és a kormány minden törekvése arra irányult, hogy ez teljesüljön. Az említett decemberi központi bizottsági ülésről kiadott kommüniké e törekvést feladatként így határozta meg: „Mindent, ami rajtunk múlik, meg kell tenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztási és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésekre." A parlament decemberi ülésén pedig hasonló értelemben arról volt szó, hogy 1983-ban a kormány nem tervez központi áremelést. Az idézett megfogalmazások arra hívták fel: mindent meg kell tennünk azért, hogy ilyen intézkedésekre ne kerüljön sor, törekvéseink eredményességében bízva nem terveztünk ilyeneket. De vajon megtettünk-e mindent, ami rajtunk múlott? Semmi kétség: sok mindent megtettünk; országunk dolgozói jelentékeny erőfeszítéseket tettek; termelékenyebben dolgoztak; az irányítás is — amikor szükséges volt, operatív beavatkozással is — a terv szerinti keretek között igyekezett tartani a gazdaságot. A sok munka nem volt hiábavaló, hiszen a féléves értékelésben is a fejlődés tényei domináltak. Az idei év központi célja az ország külső fizetőképességének fenntartása, megszilárdítása, s ennek érdekében a nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalom jelentős aktív egyenlegének elérése volt. Nos, az év felezejéig az export dinamikus növekedése s az import csökkenése következményeképp 300 millió dollárt megközelítő aktívum keletkezett. Néhány jel azonban már korábban is bizonyos veszélyekre figyelmeztetett, elsősorban a külpiacon. A vártnál kedvezőtlenebbül alakultak a cserearányok, sok fontos ipari és mezőgazdasági cikkünket csak a tavalyinál alacsonyabb áron tudtuk eladni. Így a nagyobb volumenű kivitel nem hozott azzal arányosan nagyobb devizabevételt. Az ipari termelés az évre tervezett 1,2 százalékos növekedés helyett lényegében stagnált. A Központi Bizottság július eleji ülése felhívta a figyelmet a tervet meghaladó beruházási tevékenységre is. A cukor átlagosan 23 százalékkal drágul. A normál kristálycukor kilogrammonkénti ára 17,50 forintról 21,50 forintra emelkedik. Az állami és szövetkezeti ipar által gyártott édesipari termékek, szörpök fogyasztói ára változatlan marad. Az étolaj fogyasztói ára 20, a margariné átlagosan 10 százalékkal emelkedik. A napraforgó étolaj literenkénti ára 28,50 forintról 34,20 forintra, az 1/4 kilogrammos Ráma margariné 12,50 forintról 13,80 forintra változik. A kenyérfélék ára átlagosan 16 százalékkal, a péksüteményeké és egyéb sütőipari termékeké átlagosan 12 százalékkal növekszik. A fehér kenyéré kilogrammonként 6,40 forintról 7,60 forintra, a félbarna kenyéré 6 forintról 7,20 forintra emelkedik. Kisebb mértékű az áremelés az egyéb kenyérféleségeknél. A vizes zsemle és a kifli darabonkénti ára 10 fillérrel drágul, a töltelékes péksütemények ára nem változik. * * * A nyár végére súlyosbodott a helyzet. Igaz, az ipar első nyolchónapi termelése az előzetes adatok szerint egy százalékot valamivel meghaladó növekedést mutat, elérte tehát az évre tervezett szint alsó határát. E színvonal fenntartása azonban a következő hónapokban a külpiaci helyzet, a vállalatoknál nyilvántartott rendelések ismeretében igen nagy erőfeszítéseket igényel. Még nagyobb problémák mutatkoznak a mezőgazdaságban. Igen biztatóak voltak a kilátások a nyár elején, a jó éveknél is magasabbnak ígérkezett a termés. Aztán egyre növekvő aggodalommal kémleltük az eget, de mindhiába, a sokéves átlagnál jóval kevesebb csapadék esett. A mezőgazdaság így marad el az idén — legalábbis ami a növénytermesztést illeti — a már évek óta megszokott teljesítményétől. Igaz, búzából végül is jó termést takarítottunk be, de a kukorica várható hozamait figyelembe véve a tervezettnél mintegy kétmillió tonnával kevesebb gabonára számíthat az ország. Ez pedig — ha az örvendetesen megnövekedett állatállomány takarmányszükségletét ki akarjuk elégíteni — érzékenyen szűkíti az exportra rendelkezésre álló árualapokat. Várhatóan mintegy 20—25 százalékkal a tavalyi szint alatt marad a napraforgó- és a cukorrépatermés. Az ipari termelés várható lemaradása s az említett növényeknek a tervezettnél jóval kisebb hozama oly mérvű kiesést okoz, amely lényegesen csökkenti a külkereskedelmi aktívumot. A terv — mint ismeretes — azt célozta, hogy az idén érjünk el mintegy 700—800 millió dolláros nem rubelelszámolású aktívumot. Az ettől mintegy 200 millió dollárral kisebb, de az adott feltételek között még elérhető aktívumért is nagy erőfeszítéseket kell tenni. Előállt tehát az a helyzet, amelyre a Központi Bizottság tavaly utalt: bár alapvetően megtettünk mindent, ami tőlünk tellett, mégis a tervezettnél kedvezőtlenebb a külkereskedelem mérlege. A teendők fő iránya nem változott. A termelés és a piaci munka javításában egyaránt mindent el kell követnünk a gazdaságosan eladható, keresett áruk termelésének növeléséért, az export fokozásáért, a munka hatékonyságának javításáért. A gyártás- és gyártmányfejlesztéstől az anyag- és energiatakarékosságig a teendők sokaságát lehet ssorolni, amelyek jobb megoldásával “növelni lehet a nemzeti jövedelmet, s a tőkés forgalom aktívumát, s csökkenteni a rubelelszámolású forgalom tervezettet meghaladó hiányát. Ez az oka annak, hogy a kormány szükségesnek ítélte a hétfőn hatályba lépő fogyasztói árintézkedéseket. Nem általános áremelésről határozott kihatása az idei éves foAz áremelések érvényesülnek a vendéglátóipari és cukrászati árakban is. A szociális, a diák- és a gyermekintézményekben a lakosság által kifizetett étkezési térítési díjak nem változnak.gyasztói árszínvonalra — három és fél hónapról lévén szó — mintegy 0,2 százalék. Olyan termékek árát emelték fel, amelyekben az aszály miatt támadt hiány, illetve amelyek áremelésével csökkenteni lehet az aszály okozta kiesésből származó kárt. Mezőgazdaságunk mai, nemzetközileg is elismert magas színvonala mutatja, hogy az idei mértékű aszály sem fenyegeti a lakosság ellátását, és kielégíthető a megnövekedett állatállomány takarmányszükséglete is. Ugyanakkor nem mondhatunk le arról, hogy noha a korábbi éveknél kevesebb, de azért exportra is jusson a szűkebb termésből. Ez annál is inkább kívánatos, mert többmezőgazdasági termék ára — másutt is sújtott az aszály — növekedőben van, s így exportja is kifizetődőbbé válik. Ami a kenyér áremelkedését illeti, az minden háztartás költségvetésében tétel — különösen a kisebb jövedelmű családoknál —, jóllehet tudjuk: az étkezési szokások változásával, az egészségesebb étrend kialakulásával alacsonyabb lett a kenyér hányada a táplálkozásban; az egy főre eső évi átlagos fogyasztás 1960 és 1980 között 112 kg-ról 90 kg-ra csökkent. Ugyanakkor ma is sok kenyeret dobnak ki, illetve etetnek fel az állatokkal. Ami az étrendet illeti, fordítva áll a helyzet az étolajjal és a margarinnal, amelyek fogyasztása egészségesebb, mint a zsíré, de itt a jelentős termékkiesés mellett azt is tekintetbe kellett venni: viszonylag kedvező világpiaci áruk lehetővé teszi, hogy a devizabevételekben keletkezett hiányokat valamelyest enyhítsük. (Az étolaj tonnánkénti exportára például ma mintegy a másfélszerese a januárinak.) Cukorból a hazai szükségletek kielégítése — az áremelés fogyasztást mérséklő hatásával számolva — biztosítható, de feltétlen elkerülendő a tőkés devizát igénylő cukorimport. A kenyér, a péksütemény és a cukor áremelésével megszűnik e cikkek állami dotációja, ami javítja a költségvetés egyensúlyát, s részben ellentételezi azokat a többletkiadásokat, amelyek az aszály következtében az államháztartást terhelik. A kormány az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére nemrégen emelte az egy- és kétgyerekesek családi pótlékát, az alacsony nyugdíjakat, a tanácsok szociális keretét; az a célja, hogy megállítsa a jelenlegi negatív folyamatokat, majd újból lehetővé tegye az életszínvonal emelkedését. A mostani lépésre abban a meggyőződésben határozta el magát, hogy a lakosság megérti: olyan intézkedésekről van szó, amelyekre részben természeti, részben külgazdasági körülmények kényszerítettek, olyan nehézségek, amelyek leküzdése bizonyos áldozatokat is követel, s mindenekelőtt nagyobb erőfeszítéseket az irányító, szervező és termelő munkában. Kereskedelmi tárgyalások Ciprussal Szombaton elutazott Budapestről George Andreou, ciprusi kereskedelmi és iparügyi miniszter, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására látogatott hazánkba. Vendéglátójával áttekintették a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A ciprusi miniszter találkozott Méhes Lajos ipari és Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel, valamint Nagy János külügyi államtitkárral. George Andreou részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásán is. A miniszter tárgyalásaival egy időben Kiriakosz Hambuttasz, a Limassoli Kereskedelmi Kamara elnöke vezetésével üzletemberekből álló küldöttség tartózkodott hazánkban. (MTI) 3 A Pénzügyminisztérium közleménye A szeptember 19-i élelmiszeráremeléssel egyidejűleg az ellátást nyújtó intézmények az élelmezés nyersanyagnormáját saját hatáskörben felemelhetik. A csak menzai, valamint a félnapos étkezést adó intézményeknél (bölcsődék, óvodák, általános iskolai napközik) napi 0,50 forinttal, az egész napos étkezést nyújtó intézményeknél (kórházak, diákotthonok, szociális otthonok stb.) 1 forinttal lehet az élelmezési normákat emelni. A 18/1976. (VII. 4.) PM—MVM számú együttes rendeletet később módosítják. (MTI) Leválasztották a Progresszt a Száljutról Szombaton, moszkvai idő szerint 15 óra 44 perckor leválasztották a Föld körül keringő szovjet űrkomplexumról a Progressz—17 automatikus teherűrhajót. A szétkapcsolást és a teherűrhajó eltávolodását a Szaljut—7—Szojuz T—9 űrkomplexumtól a földi irányító központ szakemberei és az űrállomáson dolgozó két űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov közösen ellenőrizték. A Progressz—17 automatikus teherűrhajót egy hónappal ezelőtt bocsátották fel, s két napra rá kapcsolták össze az űrállomással. Az azóta eltelt idő alatt a két kozmonauta átvitte az űrállomásra a teherűrhajóval érkezett szállítmányt, s feltöltötte a Szaljut hajtóanyagtartályait a hozott üzemanyaggal. A Progressz— 17 hajtóműveinek bekapcsolásával két alkalommal is módosították az orbitális űrkomplexum pályáját. Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov az utóbbi napokban a további tudományos megfigyelésekhez szükséges berendezéseket készítette elő. Folytatták a Föld megfigyelését is. Az űrhajósok végrehajtották a Rezonansz elnevezésű kísérletet. Ennek során mérték az űrkomplexum dinamikai jellemzőit, az egyes elemekre háruló terhelést, és az egyes alkotóelemek tartósságáról is adatokat nyertek. Az Asztra—1 színképelemző készülékkel vizsgálták az űrállomást körülvevő légritka tér jellemzőit. A Szaljut—7—Szojuz T—9 űrkomplexum folytatja repülését. A két űrhajós egészségi állapota jó. (MTI)