Népszabadság, 1983. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

1983. szeptember 18., vasárnap NÉPSZABADSÁG Washingtonba utazik dr. Várkonyi Péter George P. Scultznak, az Amerikai külügyminiszter szeptember 19-én Egyesült Államok külügyminisztere­ hivatalos látogatásra Washingtonba nem meghívására dr. Várkonyi Péter utazik. (MTI) Balatonfüredre látogatott az indiai külügyminiszter P. V. Naraszimha Rao nyilatkozata tárgyalásairól Budapesti hivatalos programjá­nak befejeztével P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter szom­baton nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. Az indiai diplomácia vezetője a két ország közötti kapcsolatokat ki­tűnőnek minősítette. Elmondta, hogy látogatását eredményesnek tartja, a magyar vezetőkkel folytatott tárgya­lásait a szívélyes légkör jellemezte. A megbeszéléseken a politikai, nem­zetközi kérdések mellett a gazdasági kapcsolatok is jelentős helyet fog­laltak el. Tárgyaltak a kétoldalú ke­reskedelem, valamint az egyéb gaz­dasági jellegű kérdésekről. Ezeknek több évtizedes hagyományai vannak, s az árucserén túlmenően a koope­rációk is jól fejlődnek. F. V. Nara­szimha Rao rámutatott: — Mindamellett őszintén véle­ményt cseréltünk arról a tényről is, hogy többet is lehetett volna tenni, és még sok kihasználatlan együtt­működési lehetőség van India és Ma­gyarország között. Magyar vendég­látóim részéről ebben messzemenő egyetértést és segítőkészséget ta­pasztaltam. Az indiai külügyminiszter elmon­dotta, hogy a világgazdaság jelenle­gi helyzete is szóba került a ma­gyar vezetőkkel való tanácskozásain, amelyeken egyetértettek abban, hogy ennek leginkább szenvedő ré­szesei a fejlődő országok. P. V. Naraszimha Rao a nemzet­közi helyzetről elmondta: " A bé­kés egymás mellett élésnek nem le­het más alternatívája. A békesze­rető országoknak minden erőfeszí­tést meg kell tenniük ezért. Magyar­­országi látogatásom, tárgyalásaim megerősítettek abban, hogy ezt a problémát itt is így látják. Az indiai külügyminiszter szom­baton Balatonfüredre látogatott. Út­jára elkísérte Túri Ferenc, hazánk új-delhi nagykövete, és Aravinda Ramachandra Deo, India budapesti nagykövete. Az indiai diplomácia irányítója felkereste Rabindranath Tagore Nobel-díjas költő szobrát a füredi parkban, és az indiai szoká­soknak megfelelően virágfüzért he­lyezett el azon. Ezt követően a Ta­gore sétányon fát ültetett a koráb­ban hazánkban járt neves indiai személyiségek már lombosodó fái­nak szomszédságában, majd beje­gyezte nevét Balatonfüred város emlékkönyvébe. P. V. Naraszimha Rao tiszteletére Balatonfüred városi tanácsa ebédet adott. (MTI) Hazaérkezett Moszkvából a magyar katonai küldöttség Hazaérkezett szovjetunióbeli láto­gatásáról a Kárpáti Ferenc altábor­nagy, politikai főcsoportfőnök, hon­védelmi miniszterhelyettes által ve­zetett magyar katonai küldöttség. A delegáció Alekszej Jepisev hadsereg­tábornok, a szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta politikai főcso­portfőnöke meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunió­ban. A küldöttek tárgyaltak a két hadsereg együttműködésének idősze­rű kérdéseiről, ellátogattak a szovjet hadsereg egy katonai körzetébe. A magyar katonai delegációt fogadta Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. (MTI) Elutazott a svájci posta elnöke Szombaton elutazott Budapestről Hans-Werner Binz, a svájci posta elnöke, aki — küldöttség élén — Tóth Illés államtitkárnak, a Magyar Posta elnökének meghívására tartóz­kodott hazánkban. A két intézmény vezetői eszmecserét folytattak pos­tai és távközlési szolgálataik jelen­legi helyzetéről, valamint az együtt­működés továbbfejlesztésének kér­déseiről. A svájci posta elnökét fo­gadta Borbándi János miniszterel­nök-helyettes is. (MTI) Nemzetközi pénzügyi tanácskozás Budapesten Marjai József fogadása a részvevők tiszteletére Szombaton Budapesten tartotta meg egyeztető ülését a Nemzetközi Valuta Alapnak és a Nemzetközi Új­jáépítési és Fejlesztési Banknak az az országcsoportja, amelynek — Ausztria, Belgium, Luxemburg és Törökország mellett — Magyaror­szág is tagja. A megbeszélés célja az volt, hogy a tagországok az ENSZ két szakosított pénzügyi intézmé­nyének közgyűlését megelőzően egyeztessék álláspontjukat az azok működésével kapcsolatos elvi és gya­korlati kérdésekben. Az országcsoport ülésén Willy de Clercq, belga miniszterelnök-helyet­tes, pénzügy- és külkereskedelmi mi­niszter elnökölt. A tagországok kép­viseletében a pénzügyminiszterek, más kormánytisztviselők és a köz­ponti bankok elnökei vettek részt az ülésen. Hazánkat a tanácskozáson Fekete János, a Magyar Népköztár­saságnak az IMF-hez delegált kor­mányzója, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese és Pulai Miklós, a Világbankhoz kinevezett kormány­zónk, az Országos Tervhivatal elnök­­helyettese képviselte. Az ülés mun­kájában részt vett Jacques de Groote, a két nemzetközi pénzügyi szervezet­ben az országcsoport érdekeit képvi­selő ügyvezető igazgató. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a Parlamentben fo­gadást adott az országcsoport ülésé­re érkezett belga, luxemburgi, oszt­rák és török személyiségek, valamint az IMF és a Világbank tisztségvise­lői tiszteletére. A fogadáson jelen volt Hetényi István pénzügyminisz­ter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Madarasz Attila, Nagy Já­nos és Villányi Miklós államtitkár, Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Nyers Rezső, az ország­­gyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke, Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke, minisz­tériumok és országos főhatóságok vezető munkatársai, a magyar gaz­dasági és pénzügyi élet több képvi­selője. Részt vettek a fogadáson a Belga Királyság, a Török Köztársa­ság és a Holland Királyság budapes­ti nagykövetségének vezetői.­­ Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a nap folyamán hi­vatalában megbeszélést folytatott Willy de Clercq miniszterelnök-he­lyettessel, a belga kormány pénzügy- és külkereskedelmi miniszterével. Tárgyalt Jacques de Groote IMF ügyvezető igazgatóval, a Nemzetkö­zi Valuta Alap ügy­vezetőségének tag­jával. (MTI) BNV: az eső sem vette el a látogatók kedvét A szombaton ősziesre fordult, esős idő sem vette el a vásárlátogatók kedvét, már a reggeli órákban a fő­városiak ezrei indultak a kőbányai vásárvárosba, hogy időben érkezze­nek az őszi BNV tízórás nyitására. Tucatjával jöttek vidékről is a kü­­lönautóbuszok, személygépkocsik. Sajtótájékoztatót tartott tegnap az Elzett Művek: bemutatták új biz­tonsági berendezésüket, a Signal Star nevű elektronikus, láncos zárat. A berendezés vijjogó hanggal riasztja a háziakat vagy a szomszédokat, ha a megfelelő kulcs hiányában ille­téktelen próbálna behatolni a lakás­ba. Az új berendezés gyártását rö­videsen megkezdik, s még az idén árusítani fogják. A Borsodi Vegyi Kombinát Ének az esőben címmel rendezett sajtótá­jékoztatóján hangulatos, zenés, tán­cos műsor keretében mutatták be a vállalat BNV-nagydíjas pvc eresz­csatorna-rendszerét. Ez nemcsak tartósabb, esztétikusabb, hanem ol­csóbb is a hagyományos fémszerel­vényeknél: egy száz négyzetméteres házhoz 2500 forintért vásárolható meg az ereszcsatorna. Az építkezők megtakaríthatják a­ szerelési költ­séget is, az új termék ugyanis kü­lönösebb szakértelem nélkül, házi­lag is összerakható, felszerelhető. A BVK az idén százezer családi ház­hoz elegendő pvc ereszcsatornát gyárt, s jövőre bővíti kapacitását. A BVK-ban egyébként évente három­ezer családi házhoz elegendő pvc nyílásszóró szerkezet készül, három­féle típusban, szabályos és egyedi méretekben. Vasárnap ismét közönségnap lesz a vásáron, amely 10 órától este 7-ig várja a látogatókat. (MTI) Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes élelmiszerek fogyasztói árának emeléséről Az Országos Anyag- és Árhivatal — a Minisztertanácstól kapott fel­hatalmazás alapján — közli: Az idei népgazdasági terv — fel­tételezve, hogy a gazdasági teljesít­mények az előirányzatok szerint ala­kulnak és a gazdálkodás körülmé­nyei nem romlanak — nem számolt az alapvető fogyasztási javakat érin­tő központi áremelésekkel. A terv teljesítéséért az év folyamán nagy erőfeszítések történtek. Mindezek el­lenére a gazdálkodás hatékonysága nem javult a követelményeknek megfelelően. Az ipar teljesítménye valamelyest elmarad az előirányzot­tól, s a mezőgazdaságban jelentős terméskiesést okozott az aszály. Ezért elkerülhetetlenné vált néhány fo­gyasztási cikk árának korábban nem tervezett emelése. 1983. szeptember 19-től emelke­dik a cukor, az étolaj, a margarin, a kenyérfélék, a péksütemények és egyéb sütőipari termékek egy részé­nek fogyasztói ára. Mondjuk ki kereken: az intézke­­■L'-­ désnek, amelyre a kormány el­határozta magát, senki sem örvend. Alapvető fogyasztási cikkek, mint a kenyér, a cukor, az étolaj vagy a margarin árának emelése, méghozzá egy olyan évben, ami­kor az egy főre jutó reáljövedelem már az év eddigi részében is a tavalyi szint alatt maradt, nyilvánvalóan nem jó hír. Ráadásul az emberek emlékez­nek rá, hogy a Központi Bizottság tavaly decemberi ülésén az idei tervvel kapcsolatban úgy foglalt ál­lást, hogy 1983-ban a lakbérek eme­lésén kívül lehetőleg ne legyen köz­ponti áremelés. A párt és a kormány minden tö­rekvése arra irányult, hogy ez telje­süljön. Az említett decemberi köz­ponti bizottsági ülésről kiadott kom­müniké e törekvést feladatként így határozta meg: „Mindent, ami raj­tunk múlik, meg kell tenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alap­vető fogyasztási és szolgáltatási ja­vakat érintő központi áremelések­re." A parlament decemberi ülésén pedig hasonló értelemben arról volt szó, hogy 1983-ban a kormány nem tervez központi áremelést. Az idézett megfogalmazások arra hívták­ fel: mindent meg kell ten­nünk azért, hogy ilyen intézkedé­sekre ne kerüljön sor, törekvéseink eredményességében bízva nem ter­veztünk ilyeneket. De vajon megtettünk-e mindent, ami rajtunk múlott? Semmi kétség: sok mindent megtettünk; országunk dolgozói jelentékeny erőfeszítéseket tettek; termelékenyebben dolgoztak; az irányítás is — amikor szükséges volt, operatív beavatkozással is — a terv szerinti keretek között igyeke­zett tartani a gazdaságot. A sok munka nem volt hiábavaló, hiszen a féléves értékelésben is a fejlődés tényei domináltak. Az idei év központi célja az ország külső fizetőképességének fenntartása, megszilárdítása, s ennek érdekében a nem rubelelszámolású külkereske­delmi forgalom jelentős aktív egyen­legének elérése volt. Nos, az év fe­lezejéig az export dinamikus növe­kedése s az import csökkenése kö­vetkezményeképp 300 millió dollárt megközelítő aktívum keletkezett. Néhány jel azonban már koráb­ban is bizonyos veszélyekre figyel­meztetett, elsősorban a külpiacon. A vártnál kedvezőtlenebbül alakultak a cserearányok, sok fontos ipari és mezőgazdasági cikkünket csak a ta­valyinál alacsonyabb áron tudtuk el­adni. Így a nagyobb volumenű kivitel nem hozott azzal arányosan nagyobb devizabevételt. Az ipari termelés az évre tervezett 1,2 százalékos növe­kedés helyett lényegében stagnált. A Központi Bizottság július eleji ülé­se felhívta a figyelmet a tervet meg­haladó beruházási tevékenységre is. A cukor átlagosan 23 százalékkal drágul. A normál kristálycukor ki­logrammonkénti ára 17,50 forintról 21,50 forintra emelkedik. Az állami és szövetkezeti ipar által gyártott édesipari termékek, szörpök fogyasz­tói ára változatlan marad. Az étolaj fogyasztói ára 20, a mar­gariné átlagosan 10 százalékkal emelkedik. A napraforgó­ étolaj lite­renkénti ára 28,50 forintról 34,20 fo­rintra, az 1/4 kilogrammos Ráma margariné 12,50 forintról 13,80 fo­rintra változik. A kenyérfélék ára átlagosan 16 százalékkal, a péksüteményeké és egyéb sütőipari termékeké átlagosan 12 százalékkal növekszik. A fehér kenyéré kilogrammonként 6,40 fo­rintról 7,60 forintra, a félbarna ke­nyéré 6 forintról 7,20 forintra emel­kedik. Kisebb mértékű az áremelés az egyéb kenyérféleségeknél. A vi­zes zsemle és a kifli darabonkénti ára 10 fillérrel drágul, a töltelékes péksütemények ára nem változik. * * * A nyár végére súlyosbodott a hely­zet. Igaz, az ipar első nyolchónapi termelése az előzetes adatok szerint egy százalékot valamivel meghaladó növekedést mutat, elérte tehát az évre tervezett szint alsó határát. E színvonal fenntartása azonban a kö­vetkező hónapokban a külpiaci hely­zet, a vállalatoknál nyilvántartott rendelések ismeretében igen nagy erőfeszítéseket igényel. Még nagyobb problémák mutat­koznak a mezőgazdaságban. Igen biz­tatóak voltak a kilátások a nyár ele­jén, a jó éveknél is magasabbnak ígérkezett a termés. Aztán egyre nö­vekvő aggodalommal kémleltük az eget, de mindhiába, a sokéves átlag­nál jóval kevesebb csapadék esett. A mezőgazdaság így marad el az idén — legalábbis ami a növénytermesz­tést illeti — a már évek óta megszo­kott teljesítményétől. Igaz, búzából végül is jó termést takarítottunk be, de a kukorica várható hozamait fi­gyelembe véve a tervezettnél mint­egy kétmillió tonnával kevesebb ga­bonára számíthat az ország. Ez pedig — ha az örvendetesen megnöveke­dett állatállomány takarmányszük­ségletét ki akarjuk elégíteni — érzé­kenyen szűkíti az exportra rendelke­zésre álló árualapokat. Várhatóan mintegy 20—25 százalékkal a tavalyi szint alatt marad a napraforgó- és a cukorrépatermés. Az ipari termelés várható lema­radása s az említett növényeknek a tervezettnél jóval kisebb hozama oly mérvű kiesést okoz, amely lénye­gesen csökkenti a külkereskedelmi aktívumot. A terv — mint isme­retes — azt célozta, hogy az idén érjünk el mintegy 700—800 millió dolláros nem rubelelszámolású aktí­vumot. Az ettől mintegy 200 millió dollárral kisebb, de az adott felté­telek között még elérhető aktívu­mért is nagy erőfeszítéseket kell tenni. Előállt tehát az a helyzet, amely­re a Központi Bizottság tavaly utalt: bár alapvetően megtettünk mindent, ami tőlünk tellett, mégis a tervezett­nél kedvezőtlenebb a külkereskede­lem mérlege. A teendők fő iránya nem válto­zott. A termelés és a piaci munka javításában egyaránt mindent el kell követnünk a gazdaságosan el­adható, keresett áruk termelésének növeléséért, az export fokozásáért, a munka hatékonyságának javításá­ért. A gyártás- és gyártmányfejlesz­téstől az anyag- és energiatakaré­kosságig a teendők sokaságát lehet ssorolni, amelyek jobb megoldásával “növelni lehet a nemzeti jövedelmet, s a tőkés forgalom aktívumát, s csök­kenteni a rubelelszámolású forga­lom tervezettet meghaladó hiányát. Ez az oka annak, hogy a kormány szükségesnek ítélte a hétfőn ha­tályba lépő fogyasztói árintézkedé­seket. Nem általános áremelésről határozott­ kihatása az idei éves fo­Az áremelések érvényesülnek a vendéglátóipari és cukrászati árak­ban is. A szociális, a diák- és a gyermekintézményekben a lakosság által kifizetett étkezési térítési díjak nem változnak.­gyasztói árszínvonalra — három és fél hónapról lévén szó — mintegy 0,2 százalék. Olyan termékek árát emel­ték fel, amelyekben az aszály miatt támadt hiány, illetve amelyek áreme­lésével csökkenteni lehet az aszály okozta kiesésből származó kárt. Mezőgazdaságunk mai, nemzetkö­zileg is elismert magas színvonala mutatja, hogy az idei mértékű aszály sem fenyegeti a lakosság ellátását, és kielégíthető a megnövekedett állatállomány takarmányszükségle­te is. Ugyanakkor nem mondha­tunk le arról, hogy noha a korábbi éveknél kevesebb, de azért exportra is jusson a szűkebb termésből. Ez annál is inkább kívánatos, mert több­­mezőgazdasági termék ára — má­sutt is sújtott az aszály — növeke­dőben van, s így exportja is kifize­tődőbbé válik. Ami a kenyér áremelkedését illeti, az minden háztartás költségvetésé­ben tétel — különösen a kisebb jöve­delmű családoknál —, jóllehet tud­juk: az étkezési szokások változásá­val, az egészségesebb étrend kialaku­lásával alacsonyabb lett a kenyér há­nyada a táplálkozásban; az egy főre eső évi átlagos fogyasztás 1960 és 1980 között 112 kg-ról 90 kg-ra csök­kent. Ugyanakkor ma is sok kenyeret dobnak ki, illetve etetnek fel az álla­tokkal. Ami az étrendet illeti, fordít­va áll a helyzet az étolajjal és a mar­garinnal, amelyek fogyasztása egész­ségesebb, mint a zsíré, de itt a jelen­tős termékkiesés mellett azt is tekin­tetbe kellett venni: viszonylag ked­vező világpiaci áruk lehetővé teszi, hogy a devizabevételekben keletke­zett hiányokat valamelyest enyhít­sük. (Az étolaj tonnánkénti export­ára például ma mintegy a másfélsze­rese a januárinak.) Cukorból a hazai szükségletek kielégítése — az áreme­lés fogyasztást mérséklő hatásával számolva — biztosítható, de feltétlen elkerülendő a tőkés devizát igénylő cukorimport. A kenyér, a péksüte­mény és a cukor áremelésével meg­szűnik e cikkek állami dotációja, ami javítja a költségvetés egyensúlyát, s részben ellentételezi azokat a több­letkiadásokat, amelyek az aszály kö­vetkeztében az államháztartást ter­helik. A kormány az ország nehéz gaz­dasági helyzete ellenére nemrégen emelte az egy- és kétgyerekesek csa­ládi pótlékát, az alacsony nyugdíja­kat, a tanácsok szociális keretét; az a célja, hogy­ megállítsa a jelenlegi ne­gatív folyamatokat, majd újból lehe­tővé tegye az életszínvonal emelke­dését. A mostani lépésre abban a meggyőződésben határozta el magát, hogy a lakosság megérti: olyan in­tézkedésekről van szó, amelyekre részben természeti, részben külgaz­dasági körülmények kényszerítettek, olyan nehézségek, amelyek leküzdé­se bizonyos áldozatokat is követel, s mindenekelőtt nagyobb erőfeszítése­ket az irányító, szervező és termelő munkában. Kereskedelm­i tárgyalások Ciprussal Szombaton elutazott Budapestről George Andreou, ciprusi kereskedel­mi és iparügyi miniszter, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására látogatott hazánkba. Vendéglátójával áttekintették a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak helyzetét és fejlesz­tésének lehetőségeit. A ciprusi mi­niszter találkozott Méhes Lajos ipa­ri és Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel, valamint Nagy János külügyi államtitkárral. George And­reou részt vett a Budapesti Nemzet­közi Vásár megnyitásán is. A miniszter tárgyalásaival egy időben Kiriakosz Hambuttasz, a Limassoli Kereskedelmi Kamara el­nöke vezetésével üzletemberekből álló küldöttség tartózkodott hazánk­ban. (MTI) 3 A Pénzügyminisztérium közleménye A szeptember 19-i élelmiszerár­emeléssel egyidejűleg az ellátást nyújtó intézmények az élelmezés nyersanyagnormáját saját hatáskör­ben felemelhetik. A csak menzai, va­lamint a félnapos étkezést adó intéz­ményeknél (bölcsődék, óvodák, ál­talános iskolai napközik) napi 0,50 forinttal, az egész napos étkezést nyújtó intézményeknél (kórházak, diákotthonok, szociális otthonok stb.) 1 forinttal lehet az élelmezési nor­mákat emelni. A 18/1976. (VII. 4.) PM—MVM számú együttes rendele­tet később módosítják. (MTI) Leválasztották a Progresszt a Száljutról Szombaton, moszkvai idő szerint 15 óra 44 perckor leválasztották a Föld körül keringő szovjet űrkomp­lexumról a Progressz—17 automati­kus teherűrhajót. A szétkapcsolást és a teherűrhajó eltávolodását a Szal­jut—7—Szojuz T—9 űrkomplexum­tól a földi irányító központ szakem­berei és az űrállomáson dolgozó két űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Alek­­szandr Alekszandrov közösen ellen­őrizték. A Progressz—17 automatikus te­herűrhajót egy hónappal ezelőtt bo­csátották fel, s két napra rá kapcsol­ták össze az űrállomással. Az azóta eltelt idő alatt a két kozmonauta át­vitte az űrállomásra a teherűrhajóval érkezett szállítmányt, s feltöltötte a Szaljut hajtóanyagtartályait a ho­zott üzemanyaggal. A Progressz— 17 hajtóműveinek bekapcsolásával két alkalommal is módosították az orbitális űrkomplexum pályáját. Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov az utóbbi napokban a további tudományos megfigyelések­hez szükséges berendezéseket készí­tette elő. Folytatták a Föld megfi­gyelését is. Az űrhajósok végrehaj­tották a Rezonansz elnevezésű kísér­letet. Ennek során mérték az űr­komplexum dinamikai jellemzőit, az egyes elemekre háruló terhelést, és az egyes alkotóelemek tartósságáról is adatokat nyertek. Az Asztra—1 színképelemző készülékkel vizsgál­ták az űrállomást körülvevő légrit­ka tér jellemzőit. A Szaljut—7—Szojuz T—9 űr­komplexum folytatja repülését. A két űrhajós egészségi állapota jó. (MTI)

Next