Népszabadság, 1983. október (41. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

1983. október 1., szombat MEPSZABADSÁG KÍNA NEMZETI ÜNNEPÉN 1949. október elsején győzött a Kínai Kommunista Párt veszette, több évtizedes, áldozatos népi harc az imperializmus, a komprádor burzsoázia és a feudalizmus ellen. A nemzeti és társadalmi felemelkedésért vívott, a Szovjetunió önzetlen támogatását élvező forradalmi küzdelem eredményeként ezen a napon Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, s ezzel bolygónk legnépesebb állama sorakozott fel a szocialista országok közösségéhez. Az évszázados elmaradottság, a pusztító háború súlyos öröksége és az imperializmus mesterkedései ellenére a győzelem utáni évtizedben korszakos utat tett meg a népi Kína. Mélyreható társadalmi-gazdasági változások valósultak meg, megkezdték a szocializmus alapjainak lerakását, a termelőerőknek a népjólét érdekében való fejlesztését. A korszak jelentős eredményeinek elérésében a kínai dolgozók bizton számíthattak a Szovjetunió és a többi szocialista ország internacionalista segítségére. Az ötvenes évek végén sajnos torzulások következtek be a Kínai Népköztársaság fejlődésében. A „nagy ugrás”, majd a „kulturális forradalom” ultrabalos hibái — miként ezt a mai kínai vezetők hangsúlyozzák — súlyos következményekhez, a marxizmus—leninizmus elveinek megsértéséhez vezettek, s nagy kárt okoztak a kínai népnek. E következmények felszámolása napjaink és a holnap nehéz feladata. A legutóbbi esztendők több kedvező változást is hoztak. A KKP tavaly megtartott XII. kongresszusa — főként a belpolitikában — tükrözte, hogy megkezdődött a tanulságok levonása. Ezek között a világbéke szempontjából is különös figyelmet érdemel, hogy Peking nem reagál elutasítóan a szovjet—kínai viszony normalizálását szolgáló moszkvai kezdeményezésekre. Bízunk abban is, hogy ez a szellem kerekedik felül Vietnam irányában is. A szocialista közösség államai — köztük hazánk is — változatlanul készek arra, hogy minden területen normális államközi kapcsolatok alakuljanak és fejlődjenek Kínával. E törekvésük hűen kifejezi érdekeltségüket abban, hogy a Kínai Népköztársaság — népének, nemzetének és a világ haladó erőinek érdekével összhangban — szocialista országként fejlődjön, és méltó helyet foglaljon el a béke és a haladás harcosainak sorában.* A Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Li Hszien-nien államelnököt és Csao Cejangot, az államtanács elnökét. (MTI) * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és Minisztertanácsa táviratban köszöntötte Li Hszien-mient, a Kínai Népköztársaság elnökét, Peng Csent, az országos népi gyűlés állandó bizottsága elnökét és Csao Ce-jangot, a kínai államtanács elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. (TASZSZ) Fogadás a kínai nagykövetségen Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Rabi Béla ipari államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális életünk több más képviselője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. (MTI) ünnepség Pekingben Kína különleges erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy jószomszédi viszonya legyen közvetlen szomszédaival. Ezt jelentette ki Csao Ce-jang miniszterelnök a Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfordulója alkalmából rendezett pekingi fogadáson. Aktívan elő fogjuk mozdítani az együttműködést a Kelet-Európában levő szocialista országokkal — mondotta a kormányfő, majd beszédének egy másik részében megjegyezte: Várjuk a kínai—szovjet kapcsolatokban meglevő akadályok eltávolítását és a kapcsolatok normalizálását. A kínai—amerikai viszonyt illetően Csao Ce-jang annak a reménynek adott hangot, hogy az tartós fejlődésnek néz elébe. (MTI) Németh Károly találkozott Roman M Malinowiskival Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Roman Malinowskit, a Lengyel Egyesült Néppárt elnökét, a lengyel minisztertanács elnökhelyettesét, aki a bábolnai napok rendezvénysorozatára érkezett hazánkba. A baráti légkörű találkozón Roman Malinowski tájékoztatást adott az Egyesült Néppárt munkájáról és a hazája szocialista kibontakozásában pártjára háruló feladatokról. Elismeréssel szólt magyarországi tapasztalatairól, a magyar mezőgazdaság eredményeiről. Németh Károly tájékoztatta a lengyel vendéget az MSZMP tevékenységéről és megerősítette: az MSZMP továbbra is a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére törekszik. A találkozón jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Alsó-Szászország miniszterelnöke elutazott Magyarországról Ernst Albrecht, az NSZK Alsó- Szászország tartományának miniszterelnöke, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására tett látogatást Magyarországon, pénteken befejezte megbeszéléseit. A kormány elnökhelyettesén kívül Ernst Albrecht tárgyalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel. Találkozott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel, Becsó Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével és más magyar személyiségekkel. Lázár György miniszterelnök pénteken hivatalában fogadta Ernst Albrechtet. A találkozón részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes és jelen volt Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. Az alsó-szászországi miniszterelnök a délutáni órákban elutazott Budapestről. (MTI) Mezőgazdasági megbeszélések Lengyelországgal Marjai József és Roman Malinowski miniszterelnök-helyettesek tárgyalásai pénteken emlékeztető aláírásával fejeződtek be. Az okmányban rögzítették, hogy a következő években, majd az 1986— 1990-es középtávú tervidőszakban kiemelt figyelmet fordítanak a mezőgazdasági termelés növekedését és a lakosság élelmiszer-ellátásának javítását elősegítő magyar—lengyel együttműködés fejlesztésére. A Roman Malinowski kíséretében levő Stanislaw Zieba mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken aláírta a két ország közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együttműködés fejlesztésének fő irányairól szóló, 1990-ig érvényes megállapodást. A lengyel vendégek a nap folyamán Szentendre nevezetességeivel ismerkedtek, és a késő délutáni órákban elutaztak Budapestről. (MTI) Magyar—norvég gazdasági tárgyalások Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a magyar kormányküldöttség vezetője norvégiai látogatásának pénteki napján Norvégia ipari és kereskedelmi életének vezető képviselőivel találkozott. Ezen részt vett Asbjörn Haugstvedt kereskedelem- és hajózásügyi miniszter, aki kiemelte a tárgyalások politikai és gazdasági fontosságát. Faluvégi Lajos tájékoztatást adott a magyar gazdaságról, gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztési elképzeléseiről. A magyar kormány elnökhelyettesét fogadta Kaare Willoch norvég miniszterelnök, akivel szívélyes eszmecserét folytattak nemzetközi politikai kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról. A találkozón jelen volt Per Naevdal, a Norvég Királyság budapesti nagykövete és Fülöp Péter, hazánk oslói nagykövete. 3 Losonczi Pál beszéde az ENSZ-közgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) Ezért tölt el nyugtalansággal bennünket minden olyan jel, amely a konfrontációs hangulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további tehertételként jelentkezik az amúgy is feszült nemzetközi viszonyokban. A Magyar Népköztársaságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkrimináció, az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Régi igazság, hogy a harag rossz tanácsadó. Jó tanácsadó a különböző társadalmiberendezkedésű országok közötti viszonyban is csak a józanság és az érdekek kölcsönös figyelembevétele lehet. Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy békés együttműködési politikánk viszonzásra talált mindama országok kormányánál, amelyek felelősséget éreznek a nemzetközi helyzet alakulása iránt. Továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél eredményesebb tárgyalásokra, politikai konzultációkra kerüljön sor közöttünk a kölcsönös bizalom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. Losonczi Pál örömét fejezte ki, hogy a közgyűlés munkájának jelentős részét a mind sürgetőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szentelni. A Magyar Népköztársaság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt tevékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a világbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Sajnos azonban, javaslataink az Észak-atlanti Szerződés Szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül maradtak. Emlékeztetett rá, hogy a megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mindegyikük önmagában is fontos. A nukleáris leszerelésért De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió ama kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülményeik között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén, hajlandó lenne rá, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atomfegyver birtokában levő államok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkészleteiket. Úgy véljük továbbá, hogy mielőbb szerződést kellene kötni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános megtiltásáról, s véget kellene vetni az újabb nukleáris fegyverfajták kifejlesztésének, a meglevők korszerűsítésének. Az újabb, mind bonyolultabb fegyverrendszerek megjelenése ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy túlnőnek a meglevő megállapodások hatáskörén, s mind nehezebbé válik a korlátozásuk és ellenőrzésük. A nukleáris leszerelési tennivalókkal szorosan összefüggő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott atomsorompó-szerződés erősítését, s ezzel párhuzamosan a nukleáris fegyvernek birtokában nem levő államok biztonságának szavatolását. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett javaslatot, amely indítványozza a NATO tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon létező fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb fajtái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés lehetne a békét fenyegető cselekmények megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver-mentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a középhatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében és semmiképpen sem növelésében látjuk. Az Elnöki Tanács elnöke ezután méltatta a madridi találkozó eredményeit, és megállapította, hogy a találkozó záródokumentuma hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet—nyugati megállapodás. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött: összehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. Lehetséges a helsinki folyamat továbbvitele A madridi találkozó eredményes külügyminiszteri szintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a jövő ismét az enyhülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként eddig is, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és "a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985-ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térségeire is. Sajnos azonban a szélsőséges körök politikája világszerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok felszámolását szolgáló erőfeszítéseket. Losonczi Pál beszédében kitért az el nem kötelezettek mozgalma szerepének méltatására, s rámutatott, hogy a velük való együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Losonczi Pál ezután beszédében részletesen kifejtette a Közel-Kelettel, Közép-Amerikával, Ciprussal, Namíbiával és más regionális válsággócokkal kapcsolatos magyar álláspontot. Majd elemezte a világgazdaság helyzetét, s egyebek között kifejtette, hogy a nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a valamennyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés zavarainak megszüntetése csak közös erőfeszítéssel, a kölcsönös előnyökön alapuló és megkülönböztetésektől mentes együttműködés bővítésével lehetséges. Mi a magunk részéről minden erőnkkel ezen kívánunk munkálkodni. Ezt követelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az alapon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége által jogosnak igényelt új, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend és kapcsolatrendszer kialakítását is. Elítéljük a konfrontációs törekvéseket A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyarországnak e területen sincs szégyellni vagy rejtegetnivalója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük ki az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szőkébbre vonják az emberi jogok körét. Köztudott, hogy részükről milyen propagandisztikus megfontolások játszanak ebben közre. De vajon az, ha embereket tömegesen fosztanak meg annak lehetőségétől, hogy társadalmuk hasznos tagjai, családjuk támaszai legyenek, nem érinti-e a legközvetlenebbül az élet minőségét és az emberi jogok érvényesülését? Elvi álláspontunk, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfelekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli. A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé alacsonyítják. Beszéde befejező részében Losonczi Pál megerősítette, hogy a magyar kormány mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd, a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében, az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya határozottan kiáll az ENSZ — alapokmány szerinti — szerepének erősítése, hatékonyságának fokozása mellett. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt, és ezután is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését szolgáló nemzetközi együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne lehetne békésen, tárgyalások útján rendezni. A leghatározottabban elvetjük azt a korunkban öngyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybeesik az alapokmányban megfogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. (MTI) Az Elnöki Tanács elnökének New York-i programja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a közgyűlés csütörtöki ülése után az ENSZ-palotában részt vett azon a fogadáson, amelyet Javier Pérez de Cuellvr, az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon, illetve az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívott csúcstalálkozón megjelent állam- és kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ- képviselet ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál pénteken New Yorkban részt vett és pohárköszöntőt mondott azon az ebéden, amelyet Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke adott. Az Elnöki Tanács elnökét péntek délután, az állandó magyar ENSZ-képviselet épületében felkereste Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter. Ugyancsak pénteken Losonczi Pál találkozott Szpirosz Kiprianu ciprusi elnökkel. Este a New Yorkban működő magyar képviseletek munkaitársaival és családtagjaikkal találkozott, s tájékoztatót adott időszerű politikai kérdésekről. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter péntek délelőtt újabb három kollégájával találkozott és folytatott megbeszélést bilaterális és nemzetközi kérdésekről: Abdel Halim Haddam szíriai, Marvan al-Kasszem jordániai és Rashleigh E. Jackson guyanai külügyminiszterrel. (MTI)