Népszabadság, 1983. november (41. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Árai 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1983. november 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLI. évfolyam, 258. szám ■aaaaaaaaoNMaaaaaaaamt!*({< t®*«ti aaaaaaaaaaaaaa • <* •Mtwm i .*■ • '#• Növekvő ellenállás (3. oldal) Megnyílt Cenfben a libanoni megbékélési konferencia Izrael „közelről figyeli" a tanácskozást A genfi Intercontinental Szállóban hétfőn megkezdődött a libanoni meg­békélési konferencia, a polgárhábo­rús ellenfelek első találkozója. Ezen, az előzetesen elfogadott napirend szerint tárgyalásokat folytatnak a nyolcéves konfliktust lezáró tartós és átfogó nemzeti megbékélésről, Liba­non arculatáról, arab és nemzetközi kapcsolatairól, az izraeli megszállás felszámolásáról, valamennyi idegen katonai erő eltávolításáról (kivéve a kormány beleegyezésével Libanon­ban tartózkodó ENSZ-csapatokat és nyugati négyhatalmi erőket), széles körű reformokról. A megnyitóülésen, amelyen Amin Dzsemajel libanoni elnök és Pierre Aubert svájci államfő mondott be­szédet, a konferencia összes részve­vője megjelent. A részvevőknek si­került megegyezniük az asztal kérdé­sében. A megállapodás szerint a tár­gyaló felek kör alakban elhelyezett, öt külön asztalnál foglalnak helyet a genfi szálloda tizennyolcadik eme­letén. Ezt követően elnapolták a ta­nácskozást. A konferencia megnyitása előtt Abdel Halim Haddam szíriai külügy­miniszter Genf mellett megbeszélést folytatott a libanoni ellenzék képvi­selőivel. Ezzel egyidejűleg Camille Samun volt libanoni köztársasági el­nök a konferencia színhelyén talál­kozott Pierre Dzsemajellel, a falan­gista párt vezetőjével, Amin Dzsema­jel apjával. Hivatalos források sze­rint hétfőn Genfbe érkezett Yitzak Lior, az izraeli külügyminisztérium közel-keleti osztályának vezetője, hogy „közelről figyelje” a konferen­cia munkáját. A tanácskozás összehangolt, egy­mást erősítő amerikai és izraeli fe­nyegetések árnyékában kezdi meg munkáját — írta bejrúti tudósítónk, Becz Sándor.­­ Az Egyesült Álla­mok az amerikai és a francia kato­nák ellen elkövetett bejrúti bomba­­merényletek ürügyén erőteljes meg­torlást helyezett kilátásba a libanoni nemzeti hazafias erőkkel, Szíriával, Iránnal szemben. Washingtoni nyi­latkozatok szerint a libanoni erővi­szonyok módosítását célzó beavatko­zásban jelentős szerepet szánnak az ország déli részét megszállva tartó iz­raeli hadseregnek. Feltűnő, hogy a genfi konferencia megnyitásával egy időben fontos amerikai küldött­ség utazott Izraelbe, Eagleburger külügyminiszter-helyettes vezetésé­vel. Mint ismeretes, a genfi konferen­cia előtt Tel-Aviv nyomatékosan fi­gyelmeztetett: a májusban aláírt iz­raeli-libanoni megállapodás érvény­telenítése vagy módosítása súlyos és veszélyes következményeket von ma­ga után. Erich Honecker fogadta az NSZK-beli Zöldek képviselőit ( BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Erich­­ Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő, hétfőn Berlinben fogadta a nyugatnémet Zöldek kül­döttségét, többek között Gert Bas­­tian, Petra Kelly és Otto Schily par­lamenti képviselőket és Lukas Beckmann országos ügyvezetőt. Ho­necker aláhúzta, hogy az új ameri­kai közép-hatótávolságú atomfegy­verek telepítése tovább destabilizál­ná a nemzetközi helyzetet, és növel­né a háborús veszélyt. Mint mond­ta, az NDK síkraszáll a­zért, hogy telepítés helyett folytatódjanak a tárgyalások. A telepítés esetén új helyzet állna elő, amelynek követ­kezményeiért azokat terheli a fele­lősség, akik a józan ész helyett a katonai erő politikáját követik. Esti sajtókonferenciájukon a Zöl­dek részéről Gert Bastian reményét fejezte ki, hogy Washington meg­vizsgálja a legutóbbi Andropov-ja­­vaslatokat. Elutasította azt a néze­tet, hogy a telepítés elkezdése vala­miféle impulzust adna a tárgyalá­soknak. A Zöldek Washingtontól azt várják, hogy a szovjet javaslatok­nak megfelelően egyezzen bele a francia és a brit atomerő beszámí­tásába. Egyebekben magukat az NSZK-sbeli békemozgalom fontos ré­szének mondva kijelentették, hogy az amerikai rakétatelepítés megkez­dése után is folytatják a tiltakozó megmozdulásokat. Laczik Zoltán Grenada védői partizánharcot vívnak az amerikai megszállók ellen Washington támaszpontot akar kiépíteni a szigeten A Grenadából érkező hírek tanú­sága szerint a szi­getország védői a partizánharc mód­szerével folytatják a harcot az ameri­kai és a karib-tér­­ségbeli inváziós erők ellen. A tá­madók veszteségei növekednek. A „Barbados hangja” rádióadó híre szerint külö­nösen heves tűz­harcok folynak a sziget délkeleti ré­szén. A rádió be­számolt arról, hogy az inváziós csapa­tokat erőteljes légi támogatásban ré­szesítik: az ameri­kaiak többek kö­zött rakétákkal el­látott harci heli­koptereket is be­vetettek a hadmű­veletekben. Vasárnaptól a megszállók este nyolc órától reggel öt óráig terjedő ki­járási tilalmat rendeltek el Gre­­nadán. Az ameri­kai katonák elő­készületeket tesz­nek a szigetország teljes átfésülésére. Az amerikai külügyminisztérium hétfőn megerősítette, hogy őrizetbe vették a grenadai forradalmi kato­nai tanács három tagját. A minisz­térium szóvivője szerint Hudson Austin tábornokot, a tanács elnökét, Ewart Layne vezérezredest, a ta­nács elnökhelyettesét és Leon Corn­­wallt, a tanács egyik tagját az ame­rikai csapatok őrizetben tartják. Eközben Sir Paul Scoon, aki az amerikai invázió óta ismét gyakorol­ja Grenadán főkormányzói funkció­ját, bejelentette, hogy „néhány na­pon belül” megszervezik a szigetor­szág „ideiglenes közigazgatását”. Scoon, akinek nyilatkozatát a gre­nadai főváros rádiójában közvetítet­ték, felszólította a népi forradalmi hadsereg, valamint a népi milíciák még harcoló tagjait, hogy tegyék le a fegyvert, az állami alkalmazottak pedig hétfőn jelentkezzenek a mun­kahelyükön. Az NBC amerikai televízióhálózat értesülése szerint a Grenadán tar­tózkodó amerikai inváziós erők csak akkor távoznak a szigetről, ha Wa­shington lehetőséget kap egy kato­nai támaszpont építésére. Minden jel arra mutat, hogy az amerikai haderők hosszan tartó jelenlétre rendezkednek be a szigeten — mond­ta a tv-hálózat hírmagyarázója. A kubai állampolgárok sorsa A kubai kormány vasárnap köz­leményben jelentette be, hogy Wa­shington a Nemzetközi Vöröskeresz­tet kérte fel a grenadai harcokban megsebesült kubai állampolgárok hazaszállítására. Kolumbia és Spa­nyolország közvetítésével csütör­tökön jött létre megállapodás Ha­vanna és Washington közö­tt a Gre­nadán megsebesült kubai polgárok­­hazajuttatásairól. (A sebesülteket szállító repülőgépet hétfőn várták a kubai fővárosba. Megérkezéséről lapzártáig nem kaptunk jelentést.) A fogságban levő többi kubai ha­zaszállítását az amerikai kormány attól akarja függővé tenni, mikor szűnik meg teljesen az ellenállás Granadában. Az Egyesült Államok grenadai nagykövete arról tájékoztatta kubai kollégáját, hogy az amerikai invá­ziós erők 59 fogságba esett kubai sebesültet részesítenek orvosi ellá­tásban. Az elesett kubaiak számát Washington még nem közölte. A kubai kormány egyébiránt attól tart, hogy az Egyesült Államok megpró­bálja az invázió áldozatainak szá­mát meghamisítani oly módon, hogy sokakat eltűntnek nyilvánít majd. A kubai kormány már említett közleménye rámutat, hogy Wa­shington önkényes lépésekre készül a grenadai forradalmárok sorsát il­letően is. Amerikai forrásokból is­mertté vált, hogy az inváziós erők grenadai állampolgárokat akarnak bíróság elé állítani. A kubai kor­mányközlemény nyomatékosan han­goztatja: sem Washingtonnak, sem szövetségeseinek nincs joga a gre­nadai belpolitikai válság bármely részvevője felett ítéletet mondani. (MTI) A Pentagon beismerése ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az amerikai hadügyminisztérium képviselői vasárnap beismerték: meg­tévesztették a közvéleményt azoknak az adatoknak közlésével, amelyek a Grenadában állomásozó kubaiak lét­számára vonatkoztak. Még pénteken a kormányzat azt állította, hogy „több mint 1100 ku­bai” volt Grenadában, és erre a lét­számra építve mondta el az elnök megütközést keltő beszédét, amely bővelkedett szovjetellenes és Kuba­­ellenes vádaskodásokban. (Folytatás a 2. oldalon.) Amerikai tengerészgyalogos járőr a grenadai főváros utcáján. MTI — KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Meggyorsult az új metrószakasz építése A fővárosi beruházások többsége a tervezett ütemben halad, késnek a kórházi rekonstrukciók (Munkatársunktól.) Az év első kilenc hónapjában Bu­dapesten csaknem 6500 lakás, sok új gyermekintézmény épült fel. Határ­időre átadták az M 3-as autópálya fő­városi bevezető szakaszát, s a prog­ramnak megfelelően haladnak az észak-budapesti közlekedési beruhá­zások munkálatai is — jelentette teg­napi hírében az MTI. Vajda Vince, a fővárosi tanács be­ruházási főosztályának helyettes ve­zetője kérésünkre elmondta, hogy né­hány fővárosi beruházás építkezése azonban a tervezettnél lassabban ha­lad. A kórházi rekonstrukciók bizo­nyos mértékű lemaradása például el­sősorban az építővállalatok munka­erőhiányával magyarázható. Nem tudták befejezni az építők a már évek óta működő Jáhn Ferenc Kór­ház 450 ágyas ideg- és elmeosztályá­nak építését. Az ez év augusztus 15-i határidő helyett a kórház második ütemének december végére kell el­készülnie. Két hónapot késnek a László Kór­ház rekonstrukcióján dolgozó építők, elsősorban a létszámhiány miatt. A Medimveszt szegedi építőipari tár­sulás ígérete szerint az elmaradást a jövő évben pótolják, így a felújí­tott kórházat 1985 harmadik negyed­évében átadják. A csepeli III. vízmű építkezésének két szakasza már elkészült, a harma­dik szakasz építése a tervezett ütem­nek megfelelően halad. A vízterme­lő telep 21 kútjának műszaki átadá­sa már megtörtént. A kutak 100 ezer köbméter vizet adnak majd naponta a dél-pesti térségnek, ahol ez idáig gondokat okozott az ivóvízellátás. Jól halad az észak-pesti szennyvíztisztí­tó telep kivitelezése is. A létesítmény Palotaszigeten épül. Berendezései a Duna alatt kötik össze az észak-pesti és az észak-budai területeket. A Hungária körúton megfelelő ütemben épül az új kenyérgyár, ahol a jövő év júliusában megkezdődhet a termelés. A dél-pesti kenyérgyárat is átadhatják a jövő év közepén. Meggyorsult az építés üteme az észak-déli metróvonalon. A jövő év végén az Élmunkás tér és Árpád­­híd szakaszon megindulhat a forga­lom. Tartják az eredetileg kitűzött határidőket az Árpád-híd és a Fló­rián tér építői is, eszerint ezeket az útvonalakat egy év múlva már át­adják a közlekedésnek. Meggyorsult az építés üteme a Váci úti metróvonalon. BOROS JENŐ FELVÉTELE Számadás „házon belül" Állandóan szem előtt vannak, és szinte naponta megméretnek azok a vállalatok, intézmények, amelyek­kel az embereknek gyakorta — kény­szerű vagy keresett — kapcsolatuk van: a szolgáltatóktól a közintéz­ményekig. Ezért, érthetően, a taná­csok is állandó kontaktusban van­nak mindezekkel, mert az állam­polgárok érdekeit csak így tudják eredményesen képviselni, panaszai­kat orvosolni, gondjaik megoldásá­ban közreműködni. A tanács és a helyben érintettek és érdekeltek közötti, mind közvet­lenebb, rugalmasabb napi együtt­működés ellenére is szükség van arra, hogy a tanácsi testületek bi­zonyos időközönként rendszeresen átfogó képet kapjanak a területen működő vállalatok, intézmények mun­kájáról, s azt alaposan elemezve, megvitatva készítsenek mérleget, s velük együtt meghatározzák, hogy a továbbiakban mit kell tenni a mun­ka jobbítására. Vagyis, hivatalos szóhasználattal élve, beszámoltas­sák őket, hogy mit végeztek a leg­utóbbi számonkérés óta, hogyan hajtották végre az akkor határo­zatba foglaltakat, milyen — esetleg közösen megoldható — gondokkal küszködnek. A tanácsülések és vb-ülések na­pirendjei között tallózva kitűnik, hogy mennyi mindenre kiterjed a tanácsok kötelességből is adódó fi­gyelme. A legutóbb például a Bács- Kiskun megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén két beszámo­ló is szerepelt. Ha úgy vesszük, tu­lajdonképpen mindkettő „házon be­lüli” elszámoltatás, mégis, áttétele­sen és közvetlenül igen sok embert érint. Mert például a Solton és a hozzá tartozó községekben élőknek egyáltalán nem közömbös, hogyan látja el feladatát a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága — ez volt az egyik téma —, az pedig jószerint minden megyebelit érint, hogy meny­nyire tudtak eleget tenni a lakás­építéssel, -fenntartással, -gazdálko­dással, -elosztással kapcsolatos új tanácsi feladatoknak. Azt sem kell különösebben bi­zonygatni, hogy mennyire közérde­kű például Csongrádban a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat beszá­moltatása, Hevesben a társközségek alapellátásának, fejlesztésének elem­zése, Nógrádban a megye középtá­vú művelődési irányelveinek végre­hajtásáról szóló előterjesztés, Veszp­rémben a KISZÖV tevékenységének értékelése vagy Szabolcsban akár a Móricz Zsigmond Színház „szereplé­se”. Talán még színesebb a témáspa­­letta a községekben, mert míg egyik helyütt például a kereskedelmet kell „gyakrabban elővenni", másutt az iskola, óvoda került többször terí­tékre, míg van, ahol a kisgazdasá­gok helyzete igényelt több figyel­met, örömmel tapasztalni, hogy az utób­bi időben kevesebb a formális szá­monkérés, igényesebbek a beszá­moltatók s azok is, akiknek számot kell adniuk munkájukról. Talán azért is, mert a magunk és a köz ügyében igényesebbek lettek az állampolgá­rok. A tanácsi testületek pedig az ő nevükben kérnek számon. Kónya József

Next