Népszabadság, 1984. február (42. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

2 ■ ■■■■■■■■■naaaa NÉHÁNY SORBAN■ nHMn­MMantai Bettino Craxi olasz kormányfő február 15-én és 16-án Ausztriában folytat tárgyalásokat — közölték hétfő este Rómában. A miniszterel­nököt Giulio Andreotti külügymi­niszter is elkíséri. (MTI) Vasil Bilak, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára hétfőn Prágában fogadta Cheddi Jagant, a guyanai népi haladó párt főtitká­rát, akivel időszerű nemzetközi kér­désekről tárgyalt. (MTI) A brit liberális párt vezére sze­rint hasznos lenne, ha Thatcher mi­niszterelnök vagy Howe külügymi­niszter ellátogatna a Szovjetunióba. Steel szerint magasabb szintre kelle­ne emelni a kelet—nyugati párbe­szédet. (ADN) Francia—amerikai űrkutatási együttműködést javasolt Mitterrand elnöknek Ronald Reagan. Párizsban közölték, hogy tanulmányozzák az állandó amerikai űrkomplexum épí­tésében való részvétel lehetőségét. (AP) Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedden afrikai körútra indult. Az ál­lamfő Zaire-t, Kenyát, Szomáliát és Szudánt keresi fel. (MTI) A washingtoni képviselőház hét­főn megszavazott egy törvényjavas­latot, amelynek értelmében kártérí­tést kaphatnak azok a Vietnamot megjárt amerikai katonák, akik az éppen általuk ott alkalmazott vegyi fegyverek miatt rákban vagy más be­tegségben szenvednek. A javaslatot még jóvá kell hagynia a szenátus­nak is. (Reuter) Pakisztán fővárosában betiltották valamennyi ott működő diákszerve­zetet. Ziaul Hakk tábornok-elnök e döntésével a rendszerellenes diák­megmozdulásokat igyekszik megaka­dályozni. Döntése értelmében az is­kolák vezetői a diákokat ki is zár­hatják az oktatásból. (UPI) Moszkvai értékelés a SALART ügyében ( MOSZKVAI TUDÓSÍtÓNKTÓL ) Szovjet megítélés szerint a Rea­­gan-kormányzat újabb kísérletet tesz arra, hogy a nyugat-európai ra­kétatelepítés nyomán kialakult va­lós katonai-politikai helyzetet tuda­tosan eltorzítsa. A szovjet hírügy­nökség katonai szakírója kedden a SALART-tárgyalások körüli ameri­kai hírveréssel foglalkozott. Mint ír­ja, Reagan elnök fogadta Rowny tábornokot, a felfüggesztett straté­giai tárgyalásokon részt vevő ame­rikai küldöttség vezetőjét, és arról beszélt, hogy e megbeszéléseken „az elképzeltnél sokkal nagyobb haladás vol­t”, s most „van lehetőség előrelé­pésre kölcsönös engedmények alap­ján”. Ugyanakkor kitetszett, hogy Reagan valójában megerősítette a korábbi amerikai álláspontot, amely csupán a szárazföldről és a tenger­alattjárókról indítandó stratégiai ra­­kéták csökkentésére terjed ki. Ám a nehézbombázókra, ahol Washington nagy fölényben van, lényegében nem. Az amerikaiak szerint 400 nehéz­bombázóban állapítanák meg a fel­ső határt, mindegyiket 20 szárnyas rakétával felszerelve. Ez — írja a TASZSZ — szabad utat adna az Egyesült Államoknak, hogy ellenőri­zetlenül fejlessze a nagy hatótávol­ságú szárnyas rakétáit és új típusú, levegős föld rakétáit. Ily módon a fegyverkezési verseny meggyorsul­na, méghozzá olyan csatornákon, amelyek Washingtonnak lehetőséget kínálnának katonai fölény megszer­­zésére. Emellett — utal rá a moszkvai kommentátor — az amerikai javas­lat elfogadása esetén a milliárdos költségekkel kiépített szovjet straté­giai erők gyökeres átalakítására len­ne szükség, beleértve a Varsói Szer­ződés nukleáris védőpajzsául szol­gáló szárazföldi nehézrakéták hatal­mas részének megsemmisítését. „Az ilyen amerikai javaslatot a Szovjet­unió nem fogadhatja el” — állapít­ja­ meg az elemzés, amely egyértel­műen leszögezi: az amerikaiak hi­bájából a SALART-tárgyalásokon nem volt semmiféle haladás. A szokásos szavakkal való játék­­nak minősíti Rownynak azt a kije­lentését, miszerint egyfelől a Szov­jetuniónak „komolyan kell válaszol­ni az amerikai javaslatra”, másfelől pedig a szovjet fél nem ismeri a „kölcsönös engedmények” valameny­­nyi amerikai változatát. A szovjet értékelés hozzáteszi, hogy az utóbbi időben egyetlen hivatalos amerikai megnyilatkozás sem tartalmazott semmiféle új javaslatot, a fegyver­­korlátozás, így a SALART ügyében sem. Ugyanakkor Washington eddig nem válaszolt a katonai veszély csökkentésére előterjesztett szovjet indítványokra. Joggal várható el az amerikai kormánytól, hogy e kérdé­sekben józan észt és realizmust ta­núsítson — állapítja meg a moszk­vai elemzés. Z. I. Spiljak az Egyesült Államokban ( BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Mika Spiljak, a jugoszláv államel­nökség elnöke kedden négynapos hi­vatalos látogatásra az Egyesült Ál­lamokba utazott. Joszip Broz Tito halála óta Spiljak személyében, első ízben tesz látogatást Washingtonban a kollektív jugoszláv államfői testü­let elnöke. A jugoszláv fővárosiban ezek alap­ján úgy értékelik, hogy Spiljak ame­rikai­ útjának serkentenie kell a gaz­dasági kapcsolatok erősítését, és hozzá kell járulnia az együttműkö­dést megnehezítő problémák elhárí­tásához. Mindenekelőtt a kereske­delmi forgalomban hagyományosan magas jugoszláv deficit csökkenté­sére gondolnak. MARADNAK... Ha bárkinek kétsége lett volna, a „külföldi” (értsd: amerikai) csapatok Grenadán maradnak. A közlés a legilletékesebbtől származik. Ugyanattól az Eugénia Charles asszonytól, aki a Domini­kai Közösség miniszterelnökeként Ronald Reagan emlékezetes saj­tóértekezletén bejelentette, hogy az amerikaiak kelet-karibi „kérés­re’’ szálltak partra Grenadán. Hogy meddig maradnak? A vá­lasz Eugénia Charles tolmácsolá­sában ez: addig, amíg meg nem választják Grenada új kormá­nyát. Nyilván — ahogyan Washing­tonban szokták mondani — „sza­bad választásokon”. S. P. NÉPSZABADSÁG 1984. február 1., szerda Szovjet kezdeményezések a stockholmi bizalomerősítő értekezleten Az amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítésével bekövetkezett nö­vekvő atomfenyegetés láttán a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama azt a fontos kezdeménye­zést állítja a konferencia figyelmé­nek középpontjába, hogy az értekez­­let atomfegyverrel rendelkező min­den részt vevő állama vállaljon köte­lezettséget, hogy elsőnek nem vet be atomfegyvert, egyezményben rögzítse, nem alkalmaz katonai erőt, s fenntartja a békés kapcsolatokat. E javaslatok megvalósítása megha­tározó jelentőségű lenne a bizalom európai méretű megszilárdításában — hangoztatta Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet delegáció veze­tője a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszere­­léssel foglalkozó stockholmi értekez­leten. Oleg Grinyevszkij felhívta a kül­döttek figyelmét Jurij Andropovnak a súlyosan romló európai és nem­­zetközi helyzetről adott értékelésé­re, valamint a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását célzó kez­deményezéseire, amelyeket a Prav­da számára fejtett ki. A háborús veszély csökkenése mó­dot nyújtana a katonai kiadások be­fagyasztására, majd csökkentésére, Európának a vegyi fegyverektől va­­ló mentesítésére. A Szovjetunió kész arra is, hogy katonai területen szé­les körű — mind korlátozó, mind tájékoztató jellegű — intézkedése­ket dolgozzanak ki a bizalom és a biztonság erősítése céljából — han­goztatta Grinyevszkij. (TASZSZ) Shultz karibi és dél-amerikai körútja Öt karib­i tengeri és dél-amerikai országot érintő latin-amerikai kör­útra utazott kedden George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisz­tere. Útjának első és egyik legfontosabb állomása Salvador lesz, ahol kiter­jedt tárgyalássorozatot bonyolít le. A külügyminiszter Alva­ro Magana elnökkel és azokkal a salvadori po­litikusokkal tárgyal, akik a márci­usra tervezett „választásokon” az el­nöki címre pályáznak. Schultz való­jában arra próbálja majd rávenni a salvadori jobboldal vezetőit, hogy legalább a választási komédia idő­szakában korlátozzák a halálbrigá­dok tevékenységét, amely rendkívüli megnehezíti a Reapan-kormány szá­mára a salvadori rezsim támogatá­sát. Venezuelában, útjának második állomásán, Schultz több napot szán­­dékszik tölteni. Részt vesz az új ve­nezuelai kormány beiktatásán, és tárgyal a Contadora-csoporthoz tar­tozó országok külügyminisztereivel. Diplomáciai források szerint e tár­gyalásainak célja az úgynevezett Kissinger-bizottság jelentésében fog­lalt elképzelések összeegyeztetése a csoporthoz tartozó közép-amerikai országok béketervével. Utóbbival el­lentétben Washington szeretné elér­ni, hogy Nicaragua „problémáját” a vele szomszédos országok is ideoló­giai alapon elválasszák a térség ál­talános gondjaitól. Brazília és Barbados után Grena­da az úticél: Schultz részt vesz „a függetlenségi nap” ünnepségein, és megtárgyalja a brit főkormányzóval, milyen kormányt szán a jövőben Washington és London a fegyveres erővel meghódított kis szigetország élére. (MTI) Folytatódtak Bukarestben a magas szintű szovjet-román tárgyalások Andrej Gromiko beszéde az Augusztus 23. Gyárban A bukaresti látogatáson tartózko­­dó szovjet párt- és kormányküldött­ség Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminisz­ter vezetésével kedden folytatta tár­gyalásait a Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, államfő vezette román delegációval. Mindkét fél hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, amelyeken kifeje­zésre jutott a szovjet—román kap­csolatok továbbfejlesztésére irányu­ló kölcsönös törekvés. A szovjet delegáció kedd délelőtt látogatást tett a bukaresti Augusztus 23. Gyárban. Az egyes üzemrészek megtekintése után nagygyűlést tar­tottak, amelyen Andrej Gromiko, valamint Gheorghe Oprea, az RKP KB tagja, első miniszterelnök-he­lyettes mondott beszédet. — Napjainkban a szovjet—román együttműködés töretlenül fejlődik — jelentette ki Gromiko a nagygyűlé­sen —, átfogja a legkülönbözőbb te­rületeket: a politikát, a gazdasági életet, a kulturális életet és a tudo­mányt. Mi amellett vagyunk, hogy ez az együttműködés tovább szilárdul­jon. Beszédének külpolitikai részében Gromiko rámutatott: a békére, a bé­kés munkára nézve a fő veszély az Egyesült Államok imperialista poli­tikája, amely a fegyverkezési hajsza fokozására, a katonai fölény elérésé­re irányul. Washington durván be­avatkozik más országok és népek belügyeibe. Az amerikai nukleáris rakéták európai telepítése — foly­tatta Gromiko — megmérgezte a po­litikai légkört, emelte a katonai szembenállás szintjét, mégpedig nemcsak Európában. A Szovjetunió változatlanul amel­lett van, hogy az eurorakéták kérdé­sét a nukleáris fegyverzet egész problémaköréhez hasonlóan konst­ruktív módon, kölcsönösen elfogad­ható alapon, az egyenlőség és az azonos biztonság elvének szigorú be­tartásával oldják meg. (TASZSZ) Mitterrand:Arhipov találkozó Párizsban Mitterrand elnök kedd délután fogadta Iván Arhipovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első el­nökhelyettesét, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik Párizsban. Az egyórás megbeszélés után Iván Arhipov az Elysée-palotából távoz­va kijelentette az újságíróknak, hogy a megbeszélésen elsősorban a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésével fog­lalkoztak, s szó volt a világpolitika nagy problémáiról is, hiszen a jelen­legi helyzetben ezeket nem lehet megkerülni. Az a célunk — mondotta —­, hogy hatékonyabbá tegyük a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, tu­dományos és technikai együttműkö­dést, s felhasználjuk az e területe­ken meglevő óriási lehetőségeket kapcsolataink fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban javaslatokat is tettem párizsi látogatásom során — mon­dotta —, s ezek nemcsak a kapcso­latok fejlesztésére irányuló akara­tunkról, hanem arról is tanúskod­nak, hogy készek vagyunk ezt a szándékunkat valóra is váltani. Arhipov végül kijelentette, hogy a megbeszélés során tolmácsolta Mitterrand elnöknek Jurij Andro­­pov és az SZKP Politikai Bizottsága üdvözletét, valamint azt az óhaját is, hogy jók legyenek a kapcsolatok Franciaország és a Szovjetunió kö­zött. Ivan Arhipov kedden Maurov mi­niszterelnökkel is folytatott megbe­szélést, s a miniszterelnök ebédet adott a szovjet vendég tiszteletére. (MTI) A LEMP Politikai Bizottsága és a lengyel kormány a szakszervezetek fejlődéséről ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Együttes ülést tartott kedden a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának Politikai Bizott­sága és a kormány elnöksége. A ta­nácskozáson meghívottként részt vett Jablonski államfő és az országos "zatos­zervezeti tömörülések több ve­zetője. A PB és a kormányelnökség meg­állapította: a fejlődő szakszervezeti mozgalom fontos tényezője a len­gyelországi szocialista megújulási folyamatnak, a válság felszámolásá­nak. A párt számára továbbra is el­sőrendű feladat a szakszervezeti munka támogatása. Aláhúzták, hogy a LEMP-tagoknak kötelességük tá­mogatni a szakszervezetek tevékeny­ségét. A közlemény arra is rámuta­tott, hogy ebben a munkában részt kell venniük a vállalatok műszaki és gazdasági vezetőinek is. A közle­mény — utalva az utóbbi idő néhány negatív jelenségére — kiemelte: megengedhetetlen az a gyakorlat, hogy megsértik a szakszervezetek törvényes jogait, semmibe veszik ja­vaslataikat. A LEMP Legfelsőbb vezető testü­lete, a kormányelnökség, illetve a szakszervezetek képviselői között ez volt az első ilyen jellegű találkozó Lengyelországban. Miklós Gábor Falangista—amerikai akció fenyegeti Dél-Bejrútot ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A libanoni mohamedán jogtudósok szövetsége nyilatkozatban ítélte el a Bejrút d­éli külvárosa ellen intézett hétfői amerikai tüzérségi támadást, amely egész napos összecsapásokhoz vezetett a nemzetközi repülőtér kör­zetében. (Hat volt a halottak és 45 a sebesültek száma. Egy amerikai ten­gerészgyalogos is életét vesztette, ez­zel 259-re emelkedett az amerikai csapatok libanoni embervesztesége.) A vallási vezetők felhívása hangsú­lyozta: meg kell hiúsítani a déli kül­város ellen tervezett falangista és amerikai kalandot. Míg Donald Rumsfeld amerikai el­nöki megbízott kedden Izraelben tár­gyalt, Richard Murphy külügyi ál­lamtitkár D­a­m­as­zkuszba­n maradva folytatta a hétfőn megkezdett eszme­cserék sorozatát. Az Asz-Szafir című lap értesülése szerint egyrészt a li­banoni csapatszétválasztási terv, másrészt a Bejirútban,­­ állomásozó négyhatalmi nyugati erők ENSZ-csa­­patokkal való felváltása a szíriai— amerikai eszmecsere tárgya. A lap tudni véli, hogy Rumsfeld új elgon­dolásokat ismertetett az izraeli—li­banoni megállapodás sorsát illetően. Mint köztudomású, Szíria és a liba­noni ellenzék ragaszkodik az egyez­mény érvénytelenítéséhez. Közben Abdel Halim Haddam szí­riai külügyminiszter damaszkuszi látogatásra hívott meg több libanoni szunnita mohamedán politi­kust, köz­tük három volt miniszterelnököt. Az An-Nahar című lap úgy értesült, hogy a kezdeményezés a libanoni kormányalakítási tervekkel függ össze. A dél-libanoni Haluszije lakossága kedden már a tizenegyedik napja til­takozott az izraeli megszállók önké­nye ellen. Megmozdulásukhoz több más település küldöttei is csatlakoz­tak. A gyakori ellenállási akciók kör­zetében a megszálló hadsereg foly­tatja a gyümölcsösök kiirtását. Az izraeli járőrök rendre gépfegyverso­rozatokkal pásztázzák végig az utak mentét. Szidónban és Nabatijéban is rendszeresen lövöldöznek terrorizáló célzattal. Becz Sándor: Dél-Libanonban 48 órán belül ki­kiáltják a szakadár „Szabad Libanoni Köztársaságot” — jelentették kedden Bejrútban jól értesült források a KU­­NA kuvaiti hírügynökségnek. A for­rás szerint az izraeli katonai és pénz­ügyi támogatást élvező szakadár ke­resztény milíciák által ellenőrzött te­rületen jelenleg izraeli felügyelet alatt folynak a tárgyalások a kikiál­tásról, valamint a „köztársaság” el­nökének személyéről. (KUNA) „Nincs döntés az amerikai tenge­részgyalogosok Libanonból való ki­vonásáról, s a kormányzat a válasz­tások miatt nem fog ilyen döntést hozni” — jelentette ki Ron­ald Rea­gan amerikai elnök kedden az ABC televíziónak adott interjújában. Rea­gan szerint az amerikai „küldetés” Libanonban nem változott. Ugyancsak e törekvést jelzi, hogy a Pentagon további harmincöt harc­kocsit kíván eladni a libanoni kor­mányhadsereg számára, összesen hu­szonnyolcmillió dollár értékben. Er­ről az amerikai hadügyminisztérium hétfőn értesítette az amerikai tör­vényhozást. A Pentagon a közelmúltban össze­sen 163 millió dollár értékben adott el lőszert és páncélozott csapatszál­lító járműveket a libanoni­­kormány­­csapatoknak. (MTI) Izraeli drúzok az Egyesült Államok tel-avivi követsége előtt követelik a Libanon elleni izraeli—amerikai támadások megszüntetését. Jelentés a csehszlovák népgazdaságról ( PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Csehszlovák Szövetségi Statisz­tikai Hivatal közzétette a csehszlo­vák népgazdaság tavalyi teljesítmé­nyét összegező jelentését. E szerint a terv valamennyi alapvető célja tel­jesült vagy túlteljesült: meggyorsult a gazdasági növekedés, kiemelkedő évet zárt a mezőgazdaság. Csehszlovákia nemzeti jövedelme tavaly 1982-höz képest 2,2 százalék­kal, az ipari termelés 2,7 százalék­kal, az építőipari termelés pedig 2,4 százalékkal növekedett. A mezőgazdaságban tavaly 11 mil­lió 40 ezer tonna gabonát takarítot­tak be, ami rekord Csehszlovákia történetében, s az előző évihez ké­pest 7,4 százalékos növekedést je­lent. Kevesebb viszont a vártnál a burgonya- és a cukorrépatermés 13,9, illetve 26,5 százalékkal. Az ál­latállomány, a tej- és a tojáster­melés jelentősen meghaladta mind az egy évvel korábbi eredményt, mind a tervezett színvonalat. Tetemesen nőtt a külkereskedelmi forgalom. A szocialista országokba irányuló kivitel 10,1 százalékkal, a behozatal 13 százalékkal volt na­gyobb az egy évvel korábbinál. A nem szocialista országokba szállított áruk és szolgáltatások értéke 5,7 százalékkal növekedett, a nem szo­cialista országokból származó im­port viszont 2,4 százalékkal csök­kent. A lakosság pénzbeli jövedelme három százalékkal, a kiskereskedel­mi forgalom 2,9 százalékkal bővült. Az állami szektorokban az átlagbér 1,9 százalékkal emelkedett, s havi 2790 korona volt. A fogyasztói ár­színvonal egy százalékkal emelke­dett a hatósági áremelések követ­keztében. Lovász Péter

Next