Népszabadság, 1984. március (42. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1984. március 1., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLII. évfolyam, 51. szám A lottótárgy­­ny­eremé­nyek (8. oldal) Társadalmi együttműködés a VII. ötéves terv kidolgozására Az 1986—1990 közötti évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv előké­szítésére — az Állami Tervbizottság­tól kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal együttmű­ködési munkaprogramokat írt alá a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­val, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Közgazdasági Társasággal, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével, a Magyar Kereskedelmi Kamarával, a Terme­lőszövetkezetek, a Fogyasztási Szö­vetkezetek és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával. Az együttműködési munkaprogra­mok bővítik és érdemibbé teszik a társadalmi részvételt a középtávú tervezőmunkában, szélesítve ezáltal a népgazdasági tervezés demokra­­tikusságát. A társadalmi érdekkép­viseleti szervekkel és a tudományos testületekkel való együttműködés el­mélyítését mindenekelőtt az a tapasz­talat és az a felismerés indokolja, hogy hasznos és célszerű, ha a társa­dalmi-gazdasági fejlődést érintő alapvető kérdésekben már a tervező­munka kezdeti szakaszától széleskö­rűen vizsgálják és megvitatják a kü­lönböző elgondolásokat is. A most aláírt közös munkaprogra­mokban rögzített együttműködés le­hetővé­ teszi, hogy a társadalmi és érdekképviseleti szervek, valamint a tudományos testületek megismerjék a tervezés feltételeit, egyes szakaszai­nak eredményeit, folyamatosan tájé­kozódjanak a tervezés időszerű kér­déseiről, és javaslataikkal, elgondo­lásaikkal érdemben befolyásolják a terv céljainak és eszközeinek meg­választását. Az együttműködés során lehetőség nyílik arra is, hogy a társadalmi szer­vezetek az általuk képviselt rétegek, közösségek érdekeit és törekvéseit a gazdasági fejlődés kiemelkedő fon­tosságú kérdéseiben önállóan össze­állított javaslatok, elgondolások ki­dolgozásával is érvényre juttassák. A tervezők e javaslatokat munkájuk­ban folyamatosan hasznosítják, és bevonják a társadalmi és érdekkép­viseleti szerveket azoknak a dönté­seknek az előkészítésébe, amelyek a lakosság széles rétegeit, illetve a kü­lönböző típusú gazdálkodó szerveze­teket közvetlenül érintik. (MTI) Áprilisban újra tanácskoznak a Contadora-külügyminiszterek ( HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Contadora-csoport kétnapos pa­namai ülésének befejeztével a négy latin-amerikai külügyminiszter kife­jezte készségét, hogy tovább mun­kálkodik a térség szilárd és tartós békéjét biztosító megállapodás ki­dolgozásában. A mexikói, a kolum­biai, a venezuelai és a panamai dip­lomácia vezetője részletesen ele­mezte a közép-amerikai helyzetet, s leszögezte, hogy a konfliktus politi­kai rendezésének érdekében vala­mennyi érintett fél köteles betarta­ni a Contadora által január 9-én el­fogadott „együttélési normákat”. A miniszterek üdvözölték a né­hány térségbeli országban az idei évre meghirdetett választásokat, amelyeket a demokrácia újraéledé­seként és a nemzeti megbékélés le­hetőségeként értékelték. Pozitív fej­leményként ismerték el az együtt­működés bizonyos erősödését, amely a konfliktus alapjának tartott gaz­dasági és társadalmi problémák megoldásában segíthet. Örömmel nyugtázták a „közép-amerikai társa­dalmi és gazdasági fejlődést segítő akcióbizottság” létrejöttét, amely si­keresen koordinálhatja a térség or­szágai közötti gazdasági és társadal­mi együttműködést, és megelégedés­sel vették a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Pánamerikai Egész­ségügyi Szervezet bekapcsolódását az érintett országok gondjainak le­küzdésébe. A Contadora-csoport külügymi­niszteri ülésének újabb fordulóját április 30-án tartják. Seres Attila Asszad—Dzsemajel találkozó A libanoni rendezésről tárgyal a két államfő Damaszkuszban ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Politikai fordulattal felérő fejle­mény, hogy az 1982-es izraeli invá­ziót követően megválasztott Amin Dzsemajel libanoni elnök szerdán — első ízben — Damaszkuszba érke­zett, és tárgyalásokat kezdett Hafez Asszad Szíriai elnökkel országa ki­lencéves polgárháborús válságának átfogó rendezéséről. A hivatalos lá­togatás tényét Bejrútban úgy értel­mezik, hogy a nyílt katonai beavat­kozássá fajult amerikai „közvetítés” kudarca után a falangista politikus az arab megoldást választotta, és egyben elszánta magát az Izraellel kötött különmegállapodás érvényte­lenítésére. A látványos és nem cse­kély ellenállásba ütköző irányváltást a Szíriai támogatást élvező ellenzé­ki erők döntő jelentőségű politikai és katonai győzelme, a polgárhábo­rús célokra felhasznált kormányhad­sereg széthullása, nyugat-bejrúti és hegyvidéki veresége kényszerítette ki. Az Asszad­ Dzsemajel csúcstalál­kozó tárgya mindenekelőtt a kétol­dalú kapcsolatok normalizálása, a libanoni tűzszünet megszilárdítása, a libanoni megbékélési tárgyalások felújítása, az elavult politikai rend­szer radikális korszerűsítése, a nem­zeti egységkormány megalakítása. Az izraeli—libanoni megállapodás alkotmányos úton történő érvényte­lenítése a látogatás után várható. Ezt megelőzően Dzsemajel biztosí­tékokat akar kapni a Libanonban állomásozó szíriai csapatok kivoná­sára. Míg a falangista párt jóváhagyta az államfő kezdeményezését, Camil­­le Samun, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, ismételten ellenezte, illetve a szíriai csapatok előzetes kivoná­sától tette függővé az izraeli—liba­noni megállapodás érvénytelenítését, és ragaszkodott hozzá, hogy Svájc legyen a szíriai—libanoni csúcs színhelye. Azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben bojkottálja a meg­békélési tárgyalásokat és az egység­kormányt. Az egyezmény érvénytelenítését ellenző szélsőjobboldali körök, a fa­langista vezetésű milíciák, az izrae­li zsoldban álló Haddad-féle báb­hadsereg és a falangista párt helyi frakciói Szíria-ellenes, az Izraellel való szövetséget és együttműködést szorgalmazó keresztény találkozót rendeztek kedden a megszállt Dél- Libanonban. A jobboldali milíciák parancsnoksága elhatározta, hogy a dél-libanoni egységek beolvadnak a Haddad-féle hadseregbe. Szerdán jobboldali terrorakció színhelye volt a hazafias erők ellen­őrzése alatt álló Nyugat-Bejrút. Egy parkoló gépkocsiban elhelyezett po­kolgép robbant a város egyik szun­nita mohamedán negyedében. Nem végleges adatok szerint a merénylet­Néhány órával Dzsemajel eluta­zása után Caspar Weinberger ame­rikai hadügymi­niszter felkereste a libanoni partok mentén cirkáló 6. amerikai flotta egyik hajóját, majd helikopteren a bejrúti amerikai nagykövetségre repült. Lapértesülések szerint Wein­berger esetleg tárgyal majd a liba­noni elnökkel. Ammanban­­ folytatódtak Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke és Husz­­szein jordániai király megbeszélései. Hivatalosan ugyan semmit sem kö­zöltek az újabb, szerdai találkozóról, de jól tájékozott ammani körök sze­rint a közös palesztin-jordániai kö­zel-keleti békekezdeményezések főbb pontjairól volt szó. Arafat ötnapos ammani látogatása csütörtökön fe­jeződik be. (AFP- nek két halálos ál­­­­dozata és harminc sebesültje van, többségük kisgye­rek. Egy lakóház kiégett, több autó megsemmisült. A robbanás a libano­ni televízió köze­lében volt. Becz Sándor , Hafez Asszad és Amin Dzsemajel. Épülő üzletházak, új kisvendéglők Népszerűtlen a konténer az ABC-áruházakban • Kevesebb a kis üzlet A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az állami kiskeres­kedelmi üzlethálózat 36 219 boltból és áruházból, valamint 18 500 ven­déglátó helyből áll. Bár az üzletek száma öt év alatt nem változott lé­nyegesen: növekedett a nagy alap­­területű, korszerűen felszerelt léte­sítmények hálózata, öt év alatt 48 áruház és 391 ABC nyílt meg, ezzel a modern üzletek aránya a boltháló­zat összes alapterületéből az 1978. évi 19 százalékról 26 százalékra emelkedett. Több mint 1400-zal csökkent a kis boltok száma, főként azoké, ahol egyszerű cikkeket — csak tejet és tejterméket, vagy húst, illetve zöldséget — árusítottak. A háztáji gazdaságok szerepének növekedésével bővült a mezőgazda­sági gépeket, terményeket, takar­mányokat értékesítő boltok hálóza­ta: öt év alatt 900 ilyen típusú üz­letet létesítettek. Az egy üzletre jutó alapterület 16 százalékkal nagyobb, mint öt évvel korábban, ami főként a korszerű, nagy alapterületű, új létesítmények­nek, illetve a kis üzletek megszűné­sének az eredménye. A vendéglátó-hálózatban 580 ital­bolt szűnt meg a felmérés évei alatt, viszon­t több mint 430-cal növeke­dett a meleg ételeket kínáló kisven­déglők, éttermek, ételbárok, bisztrók száma. Három évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkra már elterjedt a szerződé­ses üzemelési forma. Jelenleg az üz­letek nyolc, a vendéglátó helyek 33 százaléka működik ebben a rend­szerben. Öt év alatt — főként az ötnapos munkahét általános bevezetésének következtében — kismértékben csök­kent a boltok nyitvatartási ideje, amely az üzletek felénél körülbelül 42 óra, vagy még ennél is rövidebb, s csupán harminc százalékuk tart nyitva heti 48 óránál hosszabb ide­ig. Éppen ezért, a vásárlók jogos kí­vánságára vezették be a csütörtöki hosszabbított nyitvatartást a váro­sok iparcikkboltjaiban; igaz, hogy a boltok 20-25 százaléka szombaton, illetve hétfőn zárva tart. Mivel a beruházási lehetőségek csekélyek, szükséges, hogy mindenekelőtt a meglevő hálózatot használják ki jobban, azaz ésszerűbb nyitvatartás­­sal növeljék az üzletek forgalmát. Ezért a felügyeleti szervek folyama­tosan felülvizsgálják a boltok, áru­házak, vendéglátó helyek nyitvatar­­tását, s szükség esetén módosítják azt. Az állami kiskereskedelmi üzlet­­hálózat gépesítése az utóbbi öt év­ben jelentősen javult. A pénztárgé­pek száma harminc százalékkal nö­vekedett, az üzletekben megjelentek az elektronikus pénztárgépek, az ét­termekben pedig a modern számlá­zógépek. Mind több az optikai árki­jelzős mérleg is az üzletekben. A normál hűtőgépek száma a bolthá­lózatban húsz százalékkal, a mély­hűtő­gépeké nyolcvan százalékkal, a vendéglátó helyeken a hagyományos hűtőgépek mennyisége 25 százalék­kal, a mélyhűtő gépeké pedig a há­romszorosára növekedett öt év alatt. Az áruszállítást, tárolást és áru­sítást egyaránt könnyítő konténerek száma emelkedett ugyan, de alkal­mazásuk a bolthálózatban lassan ter­jed. Az ABC-áruházaknak csaknem egyharmada például ma sem használ konténert. (MTI) Új üzletközpont létesül Csepel városközpontjában. A 3200 négyzetméteres áruházban több szakbolt is fogadja hamarosan a vásárlókat. KEREKJES TAMÁS FELVÉTELE — MTI FOTO Módosított francia javaslat a BT előtt Franciaország kedden az ENSZ- erők Libanonba küldésére vonatko­zó korábbi javaslatának újabb mó­dosított változatát terjesztette az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely már tekintetbe veszi az el nem kö­telezett országok csoportjának hét­főn tett javaslatait is. A főbb pon­tok: Libanonból ki kell vonni minden olyan külföldi erőt, amelynek jelen­létét a libanoni kormány nem hagy­ta jóvá; Libanon egész területére vonatkozó azonnali tűzszünet, min­denféle ellenségeskedés beszünteté­se; a libanoni kormánnyal egyetér­tésben a BT fennhatósága alatt azonnal állítsanak fel ENSZ-erőket, mégpedig olyan tagállamok részvé­telével, amelyek nem állandó tagjai a BT-nek, és ha erre lehetőség van, az ideiglenes, libanoni ENSZ-erők bevonásával, az ENSZ-csapatok az érintett Libanoni hatóságokkal egyez­tetve akkor foglalnák el állásaikat Bej­rútban és környékén, amikor a nyugati négyhatalmi erők utolsó ala­kulatai is elhagyják Libanon száraz­földi területeit és területi vizeit; az ENSZ-erők feladata a tűzszünet be­tartásának ellenőrzése és a polgári lakosság — beleértve a palesztin me­nekülttáborok lakóit — védelmének elősegítése, anélkül azonban, hogy bármely fél javára beavatkoznának Libanon belügyeiibe. (MTI) Tiltsák be! Ma éppen harminc esztendeje, hogy a csendes-óceáni Bikini-korall­­zátonyon végrehajtott amerikai hid­­rogénbomba-kísérlet , okozta sugár­fertőzés miatt meghalt egy japán halász. Az esemény felszakította Hi­rosima és Nagaszaki soha be nem gyógyuló sebeit. 1954 óta először csak Japánban emlékeztek meg min­den évben ezen a napon az ameri­kai fegyverkísérlet áldozatairól, ké­sőbb azonban március elseje széle­sebb értelmet nyert: a­ nukleáris fegyverek minden válfajának betil­tását és megsemmisítését követelő megmozdulások napja lett. A kez­detben csak Japánban, majd mind több országban kibontakozó mozga­lom természetesen zászlajára tűzte az összes nukleáris robbantási kísér­let nemzetközi tilalmát is.­­ Mi lehet időszerűbb, mint ez a kö­vetelés, amikor a világon felhalmo­zott nukleáris arzenál lassanként megközelíti a 60 ezer megatonna ha­gyományos robbanóanyag értékét? Amikor a genfi tárgyalások szándé­kos kisiklatásával az Egyesült Álla­mok nukleáris arzenállá akarja vál­toztatni Európát! Tavaly augusztusban a nukleáris fegyverek betiltására összehívott kon­ferencián 33 ország és 13 nemzet­közi szervezet képviselői jöttek össze Tokióban, és egyéb határozataik kö­zött állást foglaltak amellett, hogy március elseje emléknap legyen, amely a kísérleti tilalom kulcsszere­pére figyelmezteti a világot. Hiszen a kísérleti tilalomnak hatalmas je­lentősége lehet abban, hogy a nuk­leáris katasztrófa veszélyét ki lehes­sen iktatni az emberiség életéből. Kísérletek nélkül aligha költené a világ évente 700 milliárd dollár érté­ket nukleáris fegyverkezésre. Nem volna elképzelhető — ami, sajnos, ma valóság —, hogy minden huszadik percben létrejön annyi nukleáris fegyverzet, melynek robbanóértéke egyenlő a Hirosimára dobott atom­bombáéval. Valaki „a harag napjának” nevez­te a tokiói konferencián március el­sejét, és azt mondta: emberevő jel­legűek az olyan amerikai doktrínák, mint a félelem egyensúlya, vagy pe­dig a korlátozott nukleáris háború elmélete. Hiszen minden ilyen elkép­zelés lényege az, hogy a nukleáris háborút lehetségesnek, sőt meg­­nyerhetőnek tartja. Holott ennek ép­pen az ellenkezője igaz. Lehetséges, hogy nem az összes kísérletek azonnali betiltása az első célravezető lépés a veszedelem ki­küszöbölése felé. De igenis járható út, amire a szovjet kormány mutatott rá, amikor egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy elsőként nem használ nukleáris fegyvert. Ugyanez a minő­sítés illeti az 1978 májusában tett szovjet kormánynyilatkozatot arról, hogy a Szovjetunió sohasem alkal­maz nukleáris fegyvert olyan orszá­gok ellen, amelyek nem gyártanak, területükön nem tárolnak ilyen tö­megpusztító eszközöket. Ugyancsak lehetséges első lépésnek tekintette a tokiói konferencia a javasolt meg­egyezést a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között arról, hogy be­fagyasztják nukleáris arzenáljukat. És még sok más lehetőség van arra a bizonyos „első lépésre", melyet a Szovjetunió és szövetségesei nem kí­vánnak monopolizálni, de amelynek megtételére a készségüket — a vá­laszlépések reményében — már nyil­vánvalóvá tették. Szabó L. István

Next