Népszabadság, 1984. április (42. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-29 / 100. szám
1984. április 29., vasárnap NÉPSZABADSÁG NEM FÉLNEK A FARKASTÓL Ismerős játékok, idegen nyelvek A TIT hasznos kezdeményezése gyerekeknek A hallgatók itt nem hallgatnak. Ellenkezőleg: beszélnek, sőt diskurálnak. Néhány perccel később felugranak, énekelnek és kergetőznek. Budapesten, a VI. kerületi Vörösmarty utcai általános iskola harmadik emeletén sok tanteremben ez a kép fogadja a belépőt délután 5 órakor. Elég késői időpont ez ahhoz, hogy a 6 és 14 év közötti gyerekek elcsigázottak legyenek a napi tanulástól. A TIT speciális nyelvtanfolyamának részvevőin azonban fáradtságnak nyoma sincs. Jön a színcápa Gyúró Mónika, a nemrég végzett magyar—angol szakos tanár maga is beáll a gyerekek közé, s a kedvenc játékukat játssza velük. Ez hasonló, mint a Kinn a bárány, benn a farkas, csak a mondókapás. A 7—8 éves fiúk és lányok azt kérdik a körbejáró „farkastól”, hogy mennyi az idő. Akinél delet üt az óra, annak futnia kell, mert máskülönben ő lesz a „farkas ebédje”. A szomszédos teremben, ahol Bátki Györgyné a német nyelvre tanítja a 10—14 éves gyerekeket, egy labda száll kézből kézbe. A nyugdíjas pedagógus egyebek között ilyen módszerrel vezeti rá tanítványait az idegen nyelv legfőbb szabályaira, sajátos fordulataira. A vers és az ének itt is, mint bármelyik teremben, segítőtárs. — A szünetben a folyosó benépesül. Jó alkalom ez arra, hogy az indítékokról faggassuk a gyerekeket. Miért jöttek a nyelvtanfolyamra? — A szüleim írattak be, ők olvasták a hirdetést — hangzik a kertelés nélküli válasz a 9 éves Závoczky Zolitól. — Apu szerint jó, ha az ember tud egy idegen nyelvet. — Neked miért jó? — kérdezem. — Mert lehet, hogy pilóta leszek, és azt olvastam, hogy ők angolul rádióznak. — Nekem az édesanyám mondta, hogy járjak erre a tanfolyamra, de előtte megbeszélte velem is — veszi át a szót Kiss Réka. — Tetszik tudni, miért jó ide járni? Mert ez jó csoport, és sok barátnőm van. — No és a nyelvtanulás? — Ó, az csak játék — mondja a kislány. — De azért tanulunk is — veti közbe a 7 éves Nagy Barbara. — Elárulnád, hogy mit? — A színcápát — vágja rá, s barátnőjével, az egy évvel idősebb Máté Boglárkával beavatnak a rejtélybe. Angolul kell egy színt mondani a körben álló gyerekeknek, s akinek az öltözékéből ez hiányzik, az futásnak eredhet, mindaddig róhatja a köröket, amíg a vadászó „cápa” meg nem kaparintja. Sorolnák a többi játékot is, de ehhez már tolmácsra volna szükség. Addigra azonban vége a szünetnek. 2x2x780 A folyosó gyorsan elcsendesedik, csak két felnőtt marad a padokon. G. Bánhidi Ria 10 éves kislányát, Andreát várja németóráról, s hogy az idő ne múljon haszontalanul, ő is tanult egy idegen nyelvet. Az oroszon és a spanyolon már túl van, most az angolt kerítette sorra. Vele szemben Orbán Gyula várakozik. Gyereke, a 13 éves Rita a franciát választotta, azért, hogy szót értsen Franciaországban született unokatestvéreivel. Ők ugyanis nem akarnak megtanulni magyarul. A két szülő szerint szeptember, vagyis a tanfolyam kezdete óta igen sokat fejlődtek a gyerekek. Képesek hoszszabb szöveg lefordítására is. És aminek örülnek: a gyerekeket nem kell erőszakkal rábírni a foglalkozásokra. Számon tartják ezeket az órákat, s készülnek is rájuk, pedig nincs házi feladat. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Nyelviskolájának gyermekfoglalkozásain többségében hasonló válaszokra számíthatnánk a gyerekektől és a szülőktől egyaránt. A tapasztalatok szerint ugyanis ősszel jobbára még csak azok a szülők íratták be gyereküket a heti 1X2 órás, illetve 2X2 órás tanfolyamokra, akik maguk is pontosan érzik az itt megszerezhető ismeretek fontosságát. A szemeszterek nemcsak színvonalukban, hanem árukban is konkurrálnak a magánkezdeményezésekkel. Az 580, illetve 780 forintos díj ellenében tíz- — maximum 15 — fős csoportokban ismerkedhetnek meg a gyerekek az angol, a francia, a német és az orosz nyelv alapjaival. A TIT Budapesti Nyelviskolája ősz óta részesévé vált egy mindjobban tért hódító kezdeményezésnek. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében ugyanis több megyében már néhány év óta szép sikerrel rendeznek nyelvtanfolyamokat gyermekeknek. Először 1979-ben a Somogy megyei Nagyatádon nyílt meg ilyen szabadidős iskola; őket követték a szegediek, a nyíregyháziak. Később bekapcsolódott Tatabánya és Szombathely is. A fővárosban külső késztetésre is szükség volt az induláshoz: a magánkezdeményezés konkurenciát jelentett és jelent a TIT Budapesti Nyelviskolájának. Vezetői egy őszi sajtótájékoztatón elmondták, a felnőttek körében csökkent a jelentkezők száma. S még ugyanitt érzékeltették: nemcsak játszadozó legifjabb hallgatóik, de a nyelviskola vezetői sem félnek a farkastól. A munkát azért nem minden alap nélkül kezdték. A TIT égisze alatt ifjúsági házakban, iskolákban voltak tanfolyamok, s dolgoztak a kicsinyek nyelvoktatására szakosodó tanárok. Meghatározó szerepet töltött be például a Marczibányi téri művelődési ház kollektívája. Az általa szervezett idegen nyelvi táborokra vagy az őszi-téli klubokra mindig sokszoros volt a túljelentkezés. Az iskolán kívüli, szabadidős nyelvoktatásnak tehát voltak hagyományai a fővárosban. A TIT Budapesti Nyelviskolája erre és a felkészült, kísérletekre is vállalkozó pedagógusokra alapozott, amikor Szabó Tamás Józsefet megbízta a gyerektagozat megszervezésével. A hozzáállás is számít A fővárosban jelenleg — minimális lemorzsolódás mellett — kétezer gyerek tanulja valamelyik említett nyelvet délutánonként a TIT keretében. Sok ez vagy kevés? Sok akkor, ha belegondolunk: a TIT nélkül ezeknek a gyerekeknek a többsége anyagi vagy más okok — például a körülményes utazás — miatt nem ismerkedhetne meg az első vagy második idegen nyelvvel. Kevés viszont ez a kétezres szám, ha látjuk: Budapesten csaknem háromszáz általános iskola van, s az idén csupán huszonhét adott otthont a TIT gyermek-nyelvtanfolyamainak. A felkérést pedig elküldték valamennyi iskolába. Tegyük hozzá, mind több a kisgyermekek oktatására alkalmas, vállalkozó kedvű nyelvtanár is. A további térhódításnak tehát elméletileg ez sem lehetne akadálya. Az első tanév sikeres, sőt ezt megelőzve a gyerekek a legjobb propagálói az ígéretes folytatásnak. A jó szervezőkön kívül azonban szükség van az olyan igazgatókra is, mint amilyen a Vörösmarty utcai iskoláé. Szloboda Árpádné a kezdeményezést azért tartja felkarolásra méltónak, mert szerinte a szabadidős és az iskolai nyelvtanítás kiegészítheti egymást, az új módszerek, kísérletek a nyelvtanároknak is hasznára válnak. Polgár György Ez minden nyelven titok. ERDEI KATALIN FELVÉTELEI így könnyebben, s egy kicsit gyorsabban lehet tanulni. FERIHEGYITECHNIKA Jönnek-mennek a Malév, az Aeroflot, a Swissair, az Air France és más légitársaságok gépei. Az utasváróban turisták csoportjai gyülekeznek izgatottan, az egyik Isztambulba, a másik Prágába tart. Az impozáns irányítótoronyból folyamatosan adják az utasításokat az érkező repülőgépeknek. Az útra készülő gépmadarakat „sárkányosok”, hajtóművesek és a különleges berendezések mesterei vizsgálják a legapróbb részletekig. Ferihegy mindennapi életét éli. Az utasok utaznak, a rokonok, barátok, ismerősök búcsút intenek nekik a teraszról, akinek pedig munkahelye a repülőtér, az végzi a dolgát. Az itteniek munkáját mind fokozottabban segíti a korszerű technika és a megannyi új létesítmény. Sárospataki Zoltán, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság vezetője szerint külföldi szakemberek is dicsérően szólnak az új kifutópályáról, amely a világon ma forgalomban levő valamennyi típusú gép fogadására alkalmas. Azt már Erdei Tamástól, az LRI igazgatóhelyettes főmérnökétől tudtuk meg, hogy a repülőteret műszaki felszereltsége az elsők közé sorolja a világon. Energiaigénye megfelel egy harmincezres városénak. A betonba süllyesztve 2500, a fölött további 2300 lámpatest segíti a tájékozódást. Két egymástól független kábelen csatlakozik Ferihegy az Elektromos Művek rendszeréhez. Ám még ez sem adhat maximális biztonságot, hiszen mindkét kapcsolatban történhet hiba. Ilyenkor azonban működésbe lépnek a számítógépek, s szabályozzák az áramfejlesztő generátorokat. Az úgynevezett telemechanikai rendszer garantálja, hogy egyetlen másodpercnyi áramkimaradás se veszélyeztethesse a repülés biztonságát. A telemechanikai rendszer a hatalmas repülőtér különféle pontjairól szállítja folyamatosan az ott észlelt állapotokat. A reptér villanyerőműépületében, egy óriási terembe futnak az információk, összesen hatvannégy számítógép dolgozza fel s raktározza őket. A rendszer egyidejűleg ötezer dolgot vizsgál a pályafények állapotától a különféle radarokig. Ellenőrzi és működteti az áramellátást és -felhasználást. „Képessége” azonban ezzel sem merül ki, hiszen alkalmas rá, hogy szükség esetén bekapcsolja önmaga tartalékát, és riadóztassa a szakembereket. Megérdemlik, hogy elmondjuk: hazai szakemberek tervei alapján, hazai szakemberek építették össze ezeket a berendezéseket. Nagyon sokat számít, hogy felépült két új hangár, amelyekbe bármilyen típusú gép befér. A hangárok és a műszaki bázis lehetővé teszik, hogy a szakemberek valóban korszerű körülmények között ápolják, javítsák, készítsék fel a repülőgépeket. Innen sem hiányoznak a számítógépek : a Malév személy- és áruszállító gépeinek megannyi adatát ezek kísérik figyelemmel, miként a több tízezer tételt tartalmazó raktári készletet is. Több százmillió forintot érnek e biztonságot szolgáló berendezések, szükség van tehát arra is, hogy biztonságban legyenek maguk is. Nos, a drága műszereket automatikus rendszerek védik tűz esetére. Épül, gyarapszik tehát a repülőtér. Jahoda Lajos, a Malév vezérigazgatója elmondta, hogy a jövő év második felére elkészül az új utasforgalmi épület is, amely csaknem 25 ezer négyzetméter alapterületen fogadja majd a magyar és külföldi utasokat. Az emberek két külön szinten érkezhetnek a csarnokba, illetve távozhatnak onnan, míg legfelül egy terasz épül a várakozóknak. Az emelethez kapcsolódó utashidakhoz egy időben hat gép állhat oda. Az új forgalmi épületnek az is érdekessége, hogy előtte a közúti előtér ugyancsak emeletes lesz. Ha elkészül az új létesítmény, a Steinmetz-emlékmű táján kanyarodó új reptéri úton lehet majd megközelíteni. A forgalmi épületen kívül más is épül napjainkban Ferihegyen, így egy 11 ezer adagos catering-konyha, ahol jeles ínyesmesterek a repülőgépeken feltálalandó csemegéket készítik majd el. Dolgoznak az útépítők is: munkájukból már csupán néhány gurulóér elkészítése maradt hátra. Rövidesen tehát minden tekintetben első osztályú repülőtérré lesz Ferihegy. Fejér Gyula Ha elkészül az új forgalmi épület, megszűnik a zsúfoltság. Hangárban az egyik TU—154-es. KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELEI 5 ÉRDEKELTSÉG Zugló délnyugati részének lakói évek óta panaszkodnak amiatt, hogy a környék több gyára, üzeme szennyezi a levegőt. A Magyar Nemzet munkatársa nemrégiben megkérdezte a Köjál XIV. kerületi vezető főorvosától, hogy indokoltak-e ezek a panaszok. A főorvos igennel válaszolt, és példákat sorolt fel arra, hogy kik, hol és miként szennyezik a levegőt. Elmondta azt is, hogy a Köjál figyelmezteti a vétkeseket, és minden esetet jelent a tanács műszaki osztályának. Ennek az osztálynak a feladata ugyanis, hogy elrendelje a szennyezés megszüntetését, illetőleg bírságot szabjon ki. Meg is teszi, de intézkedéseinek vajmi kevés a foganatja. Mintthogy a bírságnak nincs eléggé visszatartó ereje, több helyen nem az előírásoknak megfelelően bánnak a vegyszerekkel, nem tartják meg a technológiai szabályokat, s nem megfelelően kezelt szennyvizet engednek a Rákospatakba. A tanács műszaki osztályának illetékese szerint csak akkor várható javulás, ha a vállalatok érdekeltebbek lesznek a szennyezés csökkentésében. Elgondolkoztató ez a megállapítás. Olyan távlatokat nyit meg, amelyek nemhogy biztonságosan kivezető utat mutatnának különféle gondokkal terhes helyzetünkből, hanem inkább elhomályosítják, zavarossá teszik már tisztázott kilátásainkat is. Ott szánnak, tulajdonítanak az érdekeltségnek szerepet, mégpedig kizárólagosat, ahol semmi keresnivalója sincs, nem lehet. (Hacsak azt nem értjük anyagi érdekeltségen, hogy a büntetés akkora, amilyet már kifizetődőbb elkerülni.) Régóta szilárd meggyőződésem, hogy gazdasági és társadalmi céljainkat csak akkor érhetjük el, ha az erkölcsi megbecsülés és az anyagi érdekeltség egyaránt a teljesítmények növelésére ösztönöz. Ezért olyan gazdasági szabályozásra van szükség, amely a vállalatokat, a szövetkezeteket és dolgozóikat is vitathatatlanul érdekeltté teszi a fegyelmezett, a lelkiismeretes munkában, a hatékonyság, a gazdaságosság növelésében. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy elegendő élelmiszer álljon rendelkezésünkre a zavartalan belső ellátáshoz és exportunk gyarapításához. Elengedhetetlen tehát, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek, a kistermelők s az élelmiszer-ipari vállalatok anyagilag érdekeltek legyenek a szükséges mennyiségű és jó minőségű gabona, hús, tej, zöldség, gyümölcs minél olcsóbb megtermelésében. Iparunk költségeinek kétharmadát az anyagokra fordított kiadások teszik ki. Szakemberek megállapították, hogy az anyagköltségek lényegesen csökkenthetők. A hazai gyártású öntvények súlya például a nemzetközi szinthez mérten átlagosan harminc százalékkal nagyobb. Feltétlenül helyes, hogy — a gazdasági kényszer mellett — anyagi érdekeltség is ösztönöz az ipari termelés túlsúlyainak a lefaragására. Hoszszan lehetne sorolni további példákat arra, hogy milyen nagy az anyagi érdekeltség jelentősége a termelésben, a forgalmazásban és a szolgáltatások körében is. Ha így fogjuk fel az anyagi érdekeltség szerepét, akkor világos a képlet. De hová vezetne annak a felfogásnak az érvényesítése, amelyik lehetségesnek tartja, hogy törvénybe, más jogszabályokba ütköző cselekedetek, magatartások, mulasztások, felelőtlenségek valamiféle anyagi érdekeltség révén szüntethetők meg? A levegőt, a környezetet szenynyezni tilos. Amikor pirosat mutat a közlekedési lámpa, akkor a járművezetőnek és a gyalogosnak is meg kell állnia. Aki lop, rabol vagy csal, annak viselnie kell a törvényes következményeket. A katolikus vallás tízparancsolatban összegezte legfontosabbnak tartott erkölcsi követelményeit. Sok évszázad tapasztalatai bizonyítják, hogy a gyarló emberiség meglehetősen gyakran és súlyosan vétett mindegyik parancsolat ellen. Csak nem azért, mert az előírások teljesítéséhez hiányzott az anyagi érdekeltsége? Gulyás Pál