Népszabadság, 1984. április (42. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

1984. április 29., vasárnap NÉPSZABADSÁG NEM FÉLNEK A FARKASTÓL Ismerős játékok, idegen nyelvek A TIT hasznos kezdeményezése gyerekeknek A hallgatók itt nem hallgatnak. El­lenkezőleg: beszélnek, sőt diskurál­­nak. Néhány perccel később felug­ranak, énekelnek és kergetőznek. Bu­dapesten, a VI. kerületi Vörösmarty utcai általános iskola harmadik eme­letén sok tanteremben ez a kép fo­gadja a belépőt délután 5 órakor. Elég késői időpont ez ahhoz, hogy a 6 és 14 év közötti gyerekek elcsigá­zottak legyenek a napi tanulástól. A TIT speciális nyelvtanfolyamának részvevőin azonban fáradtságnak nyoma sincs. Jön a színcápa Gyúró Mónika, a nemrég végzett magyar—angol szakos tanár maga is beáll a gyerekek közé, s a kedvenc játékukat játssza velük. Ez hasonló, mint a Kinn a bárány, benn a far­kas, csak a mondóka­­pás. A 7—8 éves fiúk és lányok azt kérdik a kör­bejáró „farkastól”, hogy mennyi az idő. Akinél delet üt az óra, annak futnia kell, mert máskülönben ő lesz a „farkas ebédje”. A szomszédos teremben, ahol Bát­­ki Györgyné a német nyelvre tanít­ja a 10—14 éves gyerekeket, egy lab­da száll kézből kézbe. A nyugdíjas pedagógus egyebek között ilyen mód­szerrel vezeti rá tanítványait az ide­gen nyelv legfőbb szabályaira, sajá­tos fordulataira. A vers és az ének itt is, mint bármelyik teremben, se­gítőtárs. — A szünetben a folyosó benépesül. Jó alkalom ez arra, hogy az indíté­kokról faggassuk a gyerekeket. Miért jöttek a nyelvtanfolyamra? — A szüleim írattak be, ők olvas­ták a hirdetést — hangzik a kertelés nélküli válasz a 9 éves Závoczky Zo­litól. — Apu szerint jó, ha az ember tud egy idegen nyelvet. — Neked miért jó? — kérdezem. — Mert lehet, hogy pilóta leszek, és azt olvastam, hogy ők angolul rá­dióznak. — Nekem az édesanyám mondta, hogy járjak erre a tanfolyamra, de előtte megbeszélte velem is — veszi át a szót Kiss Réka. — Tetszik tudni, miért jó ide jár­ni? Mert ez jó csoport, és sok ba­rátnőm van. — No és a nyelvtanulás? — Ó, az csak játék — mondja a kislány. — De azért tanulunk is — veti közbe a 7 éves Nagy Barbara. — Elárulnád, hogy mit? — A színcápát — vágja rá, s ba­rátnőjével, az egy évvel idősebb Má­té Boglárkával beavatnak a rejtély­be. Angolul kell egy színt mondani a körben álló gyerekeknek, s aki­nek az öltözékéből ez hiányzik, az futásnak eredhet, mindaddig róhat­­ja a köröket, amíg a vadászó „cápa” meg nem kaparintja. Sorolnák a töb­bi játékot is, de ehhez már tolmács­ra volna szükség. Addigra azonban vége a szünetnek. 2x2­x­780 A folyosó gyorsan elcsendesedik, csak két felnőtt marad a padokon. G. Bánhidi Ria 10 éves kislányát, Andreát várja németóráról, s hogy az idő ne múljon haszontalanul, ő is tanul­t egy idegen nyelvet. Az oroszon és a spanyolon már túl van, most az angolt kerítette sorra. Vele szemben Orbán Gyula várakozik. Gyereke, a 13 éves Rita a franciát választotta, azért, hogy szót értsen Franciaországban született unoka­­testvéreivel. Ők ugyanis nem akar­nak megtanulni magyarul. A két szülő szerint szeptember, vagyis a tanfolyam kezdete óta igen sokat fejlődtek a gyerekek. Képesek hosz­­szabb szöveg lefordítására is. És aminek örülnek: a gyerekeket nem kell erőszakkal rábírni a fog­lalkozásokra. Számon tartják ezeket az órákat, s készülnek is rájuk, pe­dig nincs házi feladat. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Nyelviskolájá­nak gyermekfoglalkozásain többsé­gében hasonló válaszokra számíthat­nánk a gyerekektől és a szülőktől egyaránt. A tapasztalatok szerint ugyanis ősszel jobbára még csak azok a szülők íratták be gyereküket a heti 1X2 órás, illetve 2X2 órás tanfolyamokra, akik maguk is pon­tosan érzik az itt megszerezhető is­meretek fontosságát. A szemeszte­rek nemcsak színvonalukban, hanem árukban is konkurrálnak a magán­kezdeményezésekkel. Az 580, illetve 780 forintos díj ellenében tíz- — ma­­xim­um 15 — fős csoportokban is­merkedhetnek meg a gyerekek az angol, a francia, a német és az orosz nyelv alapjaival. A TIT Budapesti Nyelviskolája ősz óta részesévé vált egy mindjob­ban tért hódító kezdeményezésnek. A Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat szervezésében ugyanis több me­gyében már néhány év óta szép si­kerrel rendeznek nyelvtanfolyamo­kat gyermekeknek. Először 1979-ben a Somogy megyei Nagyatádon nyílt meg ilyen szabadidős iskola; őket kö­vették a szegediek, a nyíregyháziak. Később bekapcsolódott Tatabánya és Szombathely is. A fővárosban külső késztetésre is szükség volt az indu­láshoz: a magánkezdeményezés kon­kurenciát jelentett és jelent a TIT Budapesti Nyelviskolájának. Vezetői egy őszi sajtótájékoztatón elmond­ták, a felnőttek körében csökkent a jelentkezők száma. S még ugyanitt érzékeltették: nemcsak játszadozó legifjabb hallgatóik, de a nyelvisko­la vezetői sem félnek a farkastól. A munkát azért nem minden alap nélkül kezdték. A TIT égisze alatt ifjúsági házakban, iskolákban voltak tanfolyamok, s dolgoztak a kicsi­nyek nyelvoktatására szakosodó ta­nárok. Meghatározó szerepet töltött be például a Marczibányi téri mű­velődési ház kollektívája. Az általa szervezett idegen nyelvi táborokra vagy az őszi-téli klubokra mindig sokszoros volt a túljelentkezés. Az iskolán kívüli, szabadidős nyelvokta­tásnak tehát voltak hagyományai a fővárosban. A TIT Budapesti Nyelv­iskolája erre és a felkészült, kísérle­tekre is vállalkozó pedagógusokra alapozott, amikor Szabó Tamás Jó­zsefet megbízta a gyerektagozat meg­szervezésével. A hozzáállás is számít A fővárosban jelenleg — mini­mális lemorzsolódás mellett — két­ezer gyerek tanulja valamelyik em­lített nyelvet délutánonként a TIT keretében. Sok ez vagy kevés? Sok akkor, ha belegondolunk: a TIT nélkül ezeknek a gyerekeknek a többsége anyagi vagy más okok — például a körülményes utazás — miatt nem ismerkedhetne meg az el­ső vagy második idegen nyelvvel. Kevés viszont ez a kétezres szám, ha látjuk: Budapesten csaknem há­romszáz általános iskola van, s az idén csupán huszonhét adott otthont a TIT gyermek-nyelvtanfolyamainak. A felkérést pedig elküldték vala­mennyi iskolába. Tegyük hozzá, mind több a kisgyermekek oktatására al­kalmas, vállalkozó kedvű nyelvtanár is. A további térhódításnak tehát el­méletileg ez sem lehetne akadálya. Az első tanév sikeres, sőt ezt meg­előzve a gyerekek a legjobb propa­gálói az ígéretes folytatásnak. A jó szervezőkön kívül azonban szükség van az olyan igazgatókra is, mint amilyen a Vörösmarty utcai iskoláé. Szloboda Árpádné a kezdeménye­zést azért tartja felkarolásra méltó­nak, mert szerinte a szabadidős és az iskolai nyelvtanítás kiegészítheti egymást, az új módszerek, kísérle­tek a nyelvtanároknak is hasznára válnak. Polgár György Ez minden nyelven titok. ERDEI KATALIN FELVÉTELEI így könnyebben, s egy kicsit gyorsabban lehet tanulni. FERIHEGYITECHNIKA Jönnek-mennek a Malév, az Aero­­flot, a Swissair, az Air France és más légitársaságok gépei. Az utas­váróban turisták csoportjai gyüle­keznek izgatottan, az egyik Isztam­bulba, a másik Prágába tart. Az im­pozáns irányítótoronyból folyamato­san adják az utasításokat az érkező repülőgépeknek. Az útra készülő gépmadarakat „sárkányosok”, hajtó­művesek és a különleges berendezé­sek mesterei vizsgálják a legapróbb részletekig. Ferihegy mindennapi életét éli. Az utasok utaznak, a rokonok, barátok, ismerősök búcsút intenek nekik a teraszról, akinek pedig munkahelye a repülőtér, az végzi a dolgát. Az itteniek munkáját mind fokozottab­ban segíti a korszerű technika és a megannyi új létesítmény. Sárospa­taki Zoltán, a Légiforgalmi és Re­pülőtéri Igazgatóság vezetője szerint külföldi szakemberek is dicsérően szólnak az új kifutópályáról, amely a világon ma forgalomban levő va­lamennyi típusú gép fogadására al­kalmas. Azt már Erdei Tamástól, az LRI igazgatóhelyettes főmérnökétől tud­tuk meg, hogy a repülőteret műsza­ki felszereltsége az elsők közé sorol­ja a világon. Energiaigénye megfelel egy harmincezres városénak. A be­tonba süllyesztve 2500, a fölött továb­bi 2300 lámpatest segíti a tájékozó­dást. Két egymástól független kábe­len csatlakozik Ferihegy az Elekt­romos Művek rendszeréhez. Ám még ez sem adhat maximális biztonságot, hiszen mindkét kapcsolatban történ­het hiba. Ilyenkor azonban műkö­désbe lépnek a számítógépek, s sza­bályozzák az áramfejlesztő generá­torokat. Az úgynevezett telemechanikai rendszer garantálja, hogy egyetlen másodpercnyi áramkimaradás se ve­szélyeztethesse a repülés biztonságát. A telemechanikai rendszer a hatal­mas repülőtér különféle pontjairól szállítja folyamatosan az ott észlelt állapotokat. A reptér villanyerőmű­­épületében, egy óriási terembe fut­nak az információk, összesen hat­vannégy számítógép dolgozza fel s raktározza őket. A rendszer egyide­jűleg ötezer dolgot vizsgál a pálya­fények állapotától a különféle rada­rokig. Ellenőrzi és működteti az áramellátást és -felhasználást. „Ké­pessége” azonban ezzel sem merül ki, hiszen alkalmas rá, hogy szük­ség esetén bekapcsolja önmaga tar­talékát, és riadóztassa a szakembere­ket. Megérdemlik, hogy elmondjuk: hazai szakemberek tervei alapján, hazai szakemberek építették össze ezeket a berendezéseket. Nagyon sokat számít, hogy fel­épült két új hangár, amelyekbe bár­milyen típusú gép befér. A hangárok és a műszaki bázis lehetővé teszik, hogy a szakemberek valóban korsze­rű körülmények között ápolják, ja­vítsák, készítsék fel a repülőgépeket. Innen sem hiányoznak a számítógé­pek : a Malév személy- és áruszállító gépeinek megannyi adatát ezek kí­sérik figyelemmel, miként a több tíz­ezer tételt tartalmazó raktári készle­tet is. Több százmillió forintot ér­nek e biztonságot szolgáló berende­zések, szükség van tehát arra is, hogy biztonságban legyenek maguk is. Nos, a drága műszereket automa­tikus rends­zerek védik tűz esetére. Épül, gyarapszik tehát a repülőtér. Jahoda Lajos, a Malév vezérigazga­tója elmondta, hogy a jövő év máso­dik felére elkészül az új utasforgal­mi épület is, amely csaknem 25 ezer négyzetméter alapterületen fogadja majd a magyar és külföldi utasokat. Az emberek két külön szinten érkez­hetnek a csarnokba, illetve távozhat­nak onnan, míg legfelül egy terasz épül a várakozóknak. Az emelethez kap­csolódó utashidakhoz egy időben hat gép állhat oda. Az új forgalmi épü­letnek az is érdekessége, hogy előtte a közúti előtér ugyancsak emeletes lesz. Ha elkészül az új létesítmény, a Steinmetz-emlékmű táján kanya­rodó új reptéri úton lehet majd meg­közelíteni. A forgalmi épületen kí­vül más is épül napjainkban Feri­hegyen, így egy 11 ezer adagos ca­­tering-konyha, ahol jeles ínyesmes­­terek a repülőgépeken feltálalandó csemegéket készítik majd el. Dolgoz­nak az útépítők is: munkájukból már csupán néhány gurulóér elkészí­tése maradt hátra. Rövidesen tehát minden tekintetben első osztályú re­pülőtérré lesz Ferihegy. Fejér Gyula Ha elkészül az új forgalmi épület, megszűnik a zsúfoltság. Hangárban az egyik TU—154-es. KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELEI 5 ÉRDEKELTSÉG Zugló délnyugati részének la­kói évek óta panaszkodnak amiatt, hogy a környék több gyára, üzeme szennyezi a leve­gőt. A Magyar Nemzet munka­társa nemrégiben megkérdezte a Köjál XIV. kerületi vezető főorvosától, hogy indokoltak-e ezek a panaszok. A főorvos igen­nel válaszolt, és példákat so­rolt fel arra, hogy kik, hol és miként szennyezik a levegőt. El­mondta azt is, hogy a Köjál fi­gyelmezteti a vétkeseket, és min­den esetet jelent a tanács műsza­ki osztályának. Ennek az osztály­nak a feladata ugyanis, hogy el­rendelje a szennyezés megszünte­tését, illetőleg bírságot szabjon ki. Meg is teszi, de intézkedéseinek vajmi kevés a foganatja. Mintt­­hogy a bírságnak nincs eléggé visszatartó ereje, több helyen nem az előírásoknak megfelelően bánnak a vegyszerekkel, nem tartják meg a technológiai szabá­lyokat, s nem megfelelően kezelt szennyvizet engednek a Rákos­patakba. A­ tanács műszaki osz­tályának illetékese szerint csak akkor várható javulás, ha a vál­lalatok érdekeltebbek lesznek a szennyezés csökkentésében. Elgondolkoztató ez a megálla­pítás. Olyan távlatokat nyit meg, amelyek nemhogy biztonságosan kivezető utat mutatnának külön­féle gondokkal terhes helyzetünk­ből, hanem inkább elhomályosít­ják, zavarossá teszik már tisztá­zott kilátásainkat is. Ott szán­nak, tulajdonítanak az érdekelt­ségnek szerepet, mégpedig kizá­rólagosat, ahol semmi keresniva­lója sincs, nem lehet. (Hacsak azt ne­m értjük anyagi érdekeltsé­gen, hogy a büntetés akkora, ami­lyet már kifizetődőbb elkerülni.) Régóta szilárd meggyőződésem, hogy gazdasági és társadalmi cél­jainkat csak akkor érhetjük el, ha az erkölcsi megbecsülés és az anyagi érdekeltség egyaránt a tel­jesítmények növelésére ösztönöz. Ezért olyan gazdasági szabályo­zásra van szükség, amely a vál­lalatokat, a szövetkezeteket és dolgozóikat is vitathatatlanul ér­dekeltté teszi a fegyelmezett, a lelkiismeretes munkában, a ha­tékonyság, a gazdaságosság növe­lésében. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy elegendő élelmiszer álljon rendelkezésünkre a zavartalan belső ellátáshoz és exportunk gyarapításához. Elengedhetetlen tehát, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek, a kistermelők s az élel­miszer-ipari vállalatok anyagilag érde­keltek legyenek a szükséges mennyiségű és jó minőségű gabo­na, hús, tej, zöldség, gyümölcs minél olcsóbb megtermelésében. Iparunk költségeinek kéthar­madát az anyagokra fordított ki­adások teszik ki. Szakemberek megállapították, hogy az anyag­­költségek lényegesen csökkenthe­tők. A hazai gyártású öntvények súlya például a nemzetközi szint­hez mérten átlagosan harminc százalékkal nagyobb. Feltétlenül helyes, hogy — a gazdasági kény­szer mellett — anyagi érdekeltség is ösztönöz az ipari termelés túl­súlyainak a lefaragására. Hosz­­szan lehetne sorolni további pél­dákat arra, hogy milyen nagy az anyagi érdekeltség jelentősége a termelésben, a forgalmazásban és a szolgáltatások körében is. Ha így fogjuk fel az anyagi ér­dekeltség szerepét, akkor világos a képlet. De hová vezetne annak a felfogásnak az érvényesítése, amelyik lehetségesnek tartja, hogy törvénybe, más jogszabá­lyokba ütköző cselekedetek, ma­gatartások, mulasztások, felelőt­lenségek valamiféle anyagi érde­keltség révén szüntethetők meg? A levegőt, a környezetet szeny­­nyezni tilos. Amikor pirosat mu­tat a közlekedési lámpa, akkor a járművezetőnek és a gyalogosnak is meg kell állnia. Aki lop, rabol vagy csal, annak viselnie kell a törvényes következményeket. A katolikus vallás tízparancso­latban összegezte legfontosabbnak tartott erkölcsi követelményeit. Sok évszázad tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a gyarló emberiség meglehetősen gyakran és súlyo­san vétett mindegyik parancsolat ellen. Csak nem azért, mert az előírások teljesítéséhez hiányzott az anyagi érdekeltsége? Gulyás Pál

Next