Népszabadság, 1984. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-29 / 124. szám
TUDOMÁNY W)/1.7,71.M mire használható a számítógép P 3. Ipari vezetők segítőtársaként Amikor a számítógépek terjedni kezdtek Magyarországon, az első alkalmazások között főleg adminisztratív és ügyviteli munkák gépre vitele szerepelt, illetve — mivel ezek voltak a legkönnyebben megérthetők — ezekkel ismerkedtünk meg. Azóta is él egy olyan elképzelés, hogy a számítógép a „papírmunkák" pótlására való, és csak orra. Ez azonban tévedés. És bár nem árt emlékeztetni rá, hogy az adminisztráció, az ügyvitel önmagában nemcsak hogy nem bürokráciás, hanem nagyon is szükséges és hasznos dolog, de az iparban a számítástechnikát ma már sok más célra is használják, elsősorban a tervezés és a termelés irányítására. Egy korszerű ipari üzem korszerű vezetőjének legjobb segítőtársa a számítógép, bár persze csodákat nem várhatunk tőle: döntenie változatlanul a vezetőnek kell. A kulcskérdés: az adatbank A győri Rába Vagon- és Gépgyár egyike volt az első üzemeknek, amelyek számítógépeket kezdtek alkalmazni. Biborka Tamás főosztályvezető — a Szovjetunióban végzett számítógép-tervezési szakon — pedig egyike volt az első számítógép-szakembereknek, akik a Rábánál ezzel kezdtek foglalkozni. — Ez 1968-ban volt — emlékezik vissza —, amikor egyrészt termelésszerkezet-váltás történt nálunk, mert bekapcsolódtunk a közúti járműprogramba, és visszafejlesztettük a vagongyártást, másrészt az extenzív (évenkénti 20 —25 százalékos növekedéssel járó!) fejlődés minden lehetőségét ki akarták használni, végül pedig akkor vezették be az új gazdaságirányítási rendszert. Mindehhez az információk pontosabb és gyorsabb feldolgozására, áttekintésére volt szükség. Mivel a számítógépes iparirányítás terén nem voltak hazai tapasztalatok, mi pedig egy gyorsan üzembe helyezhető, megbízható rendszert akartunk, amelyhez rendelkezésre állnak a programok is, ajánlatot kértünk több külföldi vállalattól. A teljesítményeket és az árakat egybevetve egy IBM-gép mellett döntöttünk. Ám a gép (1972 márciusában történt) üzemibe helyezése előtt sok mindent kellett csinálni, amit előszervezésnek nevezünk: fel kellett venni bizonylatokra minden tételt, ami a járműgyártásban szerepel (egy tétel az, ami műszakilag csereszabatos), ilyen már 140 ezer van nyilvántartva; a rajzokhoz új, számítógépre vihető azonosítási rendszert kellett kidolgozni, ezenkívül gépre kellett vinni a darabjegyzék- és műveletterv-állományt (az előbbi ma 320 ezer, az utóbbi pedig 350 ezer) stb. Hosszú volna felsorolni, de összefoglalóan azt mondhatom, hogy előkészítettük az adatbank létrehozását. Tapasztalataim alapján mély meggyőződésem, hogy egy iparvállalat számítógépes irányításának kulcsa: az adatbank. A Rába — amely tíz telephelyből áll, ebből három Győrben van — az adatbank alapján készíti a vállalati terveket, ezen belül az évi és a havi programokat is, mely utóbbiakat minden művezető kézhez kapja. A gyártáskísérő papírokat — amelyek az anyaggazdálkodáshoz és a bérszámfejtéshez nélkülözhetetlenek — szintén a gép nyomtatja ki. Az anyaggazdálkodást, a raktárkészletek nyilvántartását 1974 óta számítógép végzi. A győri motorgyáregységben 1976-ban bevezettük a támadatfeldolgozást, vagyis a termelésirányító az ott kihelyezett display útján közli, hogy aznap mit fog gyártani, s a gép kinyomtatja a gyártáskísérő lapot, amikor pedig a termék megérkezik a raktárba, onnan egy másik displayn jelzik, hogy megérkezett. Ez a rendszer nemcsak a jövő előhírnöke, hanem szükséges is volt, mert kinőttük a meglevő számítógépet. A gyáregységeknek a lyukkártyás adatrögzítés miatt csak havonként tudunk információkat szolgáltatni. A jövő: nagyobb, gyorsabb gép, nagyobb háttértárolóval, hogy növelni tudjuk a termelésirányítás operativitását, és hogy kevesebb információt adhassunk az egyes termelésirányítóknak. Igen, kevesebbet, mert jelenleg sok olyan adatot is megkapnak, amelyre nincs szükségük, ezért meg kell honosítanunk „a kivételek elve” alapján történő vezetést, és persze mindehhez az automatikus adatrögzítés feltételeinek megteremtése kell. De hogy a jövő tervei helyett a jelen valóságának még néhány érdekes mozzanatát mutassam be: van egy külön kis számítógépünk a számítógépes vezérlésű szerszámgépeinkhez. A szakiralom tanúsága szerint ugyanis egy ilyen gép a programok konvertálásával, archiválásával, a munka elosztásával lényegében pótol egy gépet. Az öntödében is van egy kis számítógép, amely az öntés előtt, szinte az utolsó pillanatban még tanácsot tud adni, hogy milyen adalékokat kell hozzátenni a minőség javítására — fejezte be a Rába számítástechnikai főosztályának vezetője. Termékkövetés és tanácsadás Majdnem pontosan tíz éve, 1974. május 24-én jelent meg egy cikk lapunkban A Dunai Vasmű „számítógépre megy" címmel. Akkor hoztak létre ugyanis kapcsolatot a dunaújvárosi nagyüzem és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) között, hogy az addig autóval felküldött adatokat postai vonalon juttassák el a SZTAKI gépéhez feldolgozásra. — Ez a terv végül megvalósíthatatlannak bizonyult, elsősorban vonali hibák miatt — mondja Imgrund József, a Dunai Vasmű szervezési és számítástechnikai főosztályának vezetője —, de természetesen azóta is a SZTAKI-val együttműködve dolgozunk. Egyébként már abban a cikkben is szó volt arról, hogy vállalatunk saját számítógépet vesz. 1975 elején be is szereztünk egy R—20-as, majd 1975 végén egy R—40-es gépet. Ez utóbbi segítségével már nyolcóránként fel tudtuk dolgozni a termelési adatokat. A továbbfejlődés alapja, modellje az a rendszer, amelyet 1976—1977-ben építettünk ki, egyelőre a hideghengerműben. Ez egy termékkövetési rendszer, amelynek alapja az, hogy a gyártási folyamat bizonyos fázisaiban hagyományos módszerekkel, középgéppel, lyukszalagon rögzítik az adatokat. Ez a rendszer még ma is jól működik, de ezt átmenetinek tekintettük, mert távlati terveinkben az szerepelt, hogy az adatokat ne adathordozókon juttassuk be a termelési folyamat egyes pontjairól a számítógépbe, hanem online, vagyis a komputerrel „élő”, közvetlen kapcsolatban álló displaykről. Tervezzük, hogy ebben a rendszerben professzionális személyi számítógépeket is elhelyezünk (a Számítástechnikai Koordinációs Intézet Proper 16 és M08X gépeit, illetve az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Wariter berendezéseit) az autonóm területek vezérlésére. A gépekhez az alkalmazói programokat a fenti kutatóintézetekkel együttműködve fogjuk kifejleszteni. 1979-ben döntött úgy a Dunai Vasmű, hogy tovább kell lépni, meg kell teremteni egy valós idejű gyártáskövetési, illetve termelésirányítási rendszert. Az OMPB támogatásával megindítottuk egy nyugati gép beszerzését, de amikor 1982 elején megtudtuk, hogy a gépet nem szállítják le, a Videotontól rendeltünk egy SZM 52 típusú ikergépet. A szervezést segítette, hogy 1980-ban megpályáztunk egy kohóipari mintarendszer-fejlesztést, s az Ipari Minisztériumtól, a KSH-tól és az OMFB-től a szoftverfejlesztéshez anyagi támogatást is kaptunk. Jelenleg a valós és elektronikus rendszer szervezését végezzük. Beszereztük az SZM 52-es gépet, és szerződést kötöttünk a Videotonnal a megfelelő alapszoftver elkészítésére. Ezt az év közepére rendelkezésünkre bocsátják, így meg tudjuk kezdeni a terminálok telepítését. Az első valós idejű számítógépes gyártáskövető rendszert az acélmű területén helyezzük üzembe, még az idén. A géphez hat terminál csatlakozik majd, és így mód lesz ezeken a pontokon a termelésbe való beavatkozásra, ami jelentős anyagi megtakarításokat eredményez. Jelenleg is működik az acélműben egy folyamatirányító mikroszámítógép. Ez úgynevezett tanácsadó szerepet tölt be, szimulálja a konverterben lejátszódó folyamatot, és ennek alapján a termelésirányító tudja, hogy milyen beavatkozás kell ahhoz, hogy a termék a kívánt összetételű legyen. Ezt a gépet két új folyamatirányító számítógép váltja ki, amelyek analóg jelek, információk felhasználásával közvetlenül avatkoznak be a technológiába. Az év végéig kiépül a részleges számítógép-hálózat. Szeptember-októberben tervezünk beállítani egy R—45-ös számítógépet, amely a szerződésállományt kezeli. Ez a gép vonali kapcsolatban fog állni az SZM 52-es géppel, és hozzá (mármint az RM 45-öshöz) kapcsolódnak a vezetői terminálok, amelyeken adatokat lehet lekérdezni. Kívülről befelé . A Medicor Művek belső irányítási mechanizmusának legutóbbi átalakításakor arra a következtetésre jutott, hogy a számítógépnek mint eszköznek a használata már nem halasztható. A dinamikusan fejlődő vállalat (1963-ban alakult, három gyárral, háromezer dolgozóval — ma hét gyárában 8000 ember évi ötmilliárd értéket termel, 45 millió dollárt exportálnak) belső irányítási rendszerét ugyanis három-négy évenként korszerűsítik, most elsősorban azért, hogy a vállalat egészére kívülről ható irányítási rendszert belül is érvényesülni hagyják, vagyis ott is az egyes egységek anyagi érdekeltsége hasson. Ehhez a döntéseknek alacsonyabb szintre kell kerülniük, a döntéshezviszont információ kell. Ezért vált szükségessé a számítástechnika bevezetése. — Kissé rendhagyó módon vezettük be a számítástechnikát — mondja dr. Spronz Imre főosztályvezető —, tudniillik kívülről befelé, a piacról a vállalathoz, a készáru felől az alkatrészek felé. Számítógépen van az értékesítési teljes ajánlati állomány, vagyis például ha érkezik telexen egy érdeklődés bizonyos termékre, a kereskedelmi osztályon elhelyezett képernyőre le lehet hívni, hogy van-e olyan készen, netán még az ellenőrzése folyik, esetleg valamelyik kiállításunkon van külföldön, és mikor érkezik vissza, vagy ha nincs készen, mikor lesz, hogyan állunk a hivatalos iratokkal és így tovább. Fővállalkozói tevékenységünk szempontjából nagyon hasznos a számítástechnika: a Medicor ugyanis ilyenkor körülbelül harminc százalékban saját termékeket szállít, a többit be kell szerezni. A vállalat vezetése szempontjából igen lényeges, hogy a számítógéppel állandóan követni tudják az árbevételt és a nyereségalakulást, vagyis, hogy lássák, hogyan halad előre a tervteljesítés, hogyan alakul a nyereségtartalom. Különösen fontos ez azért, mert a Medicor részt vesz abban a bérszabályozási kísérletben, amelyben a bér ugyanolyan költség, mint bármi más, vagyis a teljes tevékenységet adóztatják. Ebből a szempontból fontos, hogy a vezetés folyamatosan tudja, lesz-e nyereség, hiszen ettől függ a bérfejlesztési és a jutalmazási keret, márpedig ennek ismeretére nem az év lezárása után van szükség. Az, hogy a munkaügyi, személyzeti, oktatási adatok is számítógépen vannak, természetes, ez sok helyen van így. Az új munkatársak adatait displayn írják be a gépbe. Még az idén összekötjük saját mikroszámítógépeinket a központi TPA 11 -48 (KFKI- gyártmányú) géppel, így lehetséges lesz őket terminálként is használni, de intelligens üzemmódban is, vagyis önállóan működtetve adatfeldolgozásra. Pető Gábor Pál Következik: 4. ISTÁLLÓKBAN, szántóföldeken Egy a számtalan ipari felhasználási lehetőség közül: a szállítóláncot R—10-es számítógép vezérli. ÚJDONSÁGOK Billenőteknős villás emelő Általában kétféle — célfeladatra vagy több célra alkalmas — villás emelőket gyártanak. A több célra szánt típusúak kihasználása akkor gazdaságos, ha sokféle eszközzel szerelhetők fel és működtethetők. Ez a gondolatmenet vezérelte a nyugatnémet Eftegee gyár tervezőit, amikor egy már meglevő Villásemelő-típust billenőteknős működésre tettek alkalmassá. A csaknem két köbméteres billenőteknő anyaga 3 mm vastagságú acéllemez, a peremen végig szögvassal erősítve. Kívánság szerint lakkozott, tűzzománcozott vagy akár rozsdamentes acélból is készülhet a teknő, a tartó alapkeretet pedig a profilokból összehegesztve alakították ki. A villás emelő — átállási, átszerelési idő nélkül — úgy veheti fel villáira a teknőt, akár egy hagyományos palettát. Természetesen a lerakás is ilyen egyszerű. A teknőnek a villákról való lecsúszását lánc akadályozza meg. Drótkötél segítségével a vezetőtérből való működtetéssel végezhető a teknő billentése ürítéshez, majd viszszaállítása rakodási helyzetbe, a járművezetőnek tehát nem kell közben ülését elhagynia. Mivel az alapkeretet támasztó és kormányozható görgőkkel is elintták, a billenőteknő kézzel is könnyen és egyszerűen a szükséges helyre tolható. A billenőteknő a vezetőtérből irányítható. Ötletes visszapillantó tükör Meglehetősen sok balesetet okoz az, hogy a járművezető beletekint oldaltükrébe, s ott semmi veszélyt nem látva, sávot változtat vagy előz. Az oldaltükörnek van ugyanis egy olyan, viszonylag nagy holttere, amelyben éppen nem látszik egy már előző motorkerékpár, személygépkocsi, sőt akár haszonjármű sem. A nem kellően körültekintő — és ezt itt fizikai valóságként kell venni — járművezető ilyenkor megnyugodva manőverbe kezd, s igen meglepődik, hogy esetleg a másodperc töredéke alatt ütközés következik be. A gyakorlott kocsivezetők ezért nemcsak az oldaltükröt és a belső tükröt használják, hanem kissé oldalt is pillantanak. Ez azonban nagy forgalomban a ráfutás veszélyével jár. Miként lehetne a holtteret csökkenteni vagy esetleg megszüntetni? Nos, ennek legegyszerűbb módja, ha a hagyományos oldaltükör általában 13 fokos látómezejét alaposan megnövelik. Az angol Paddy Hopkirk cég ezt úgy éri el, hogy kicsi, mindössze 50 mm X 30 mm méretű konvex tükröcskét rögzít a hagyományos oldaltükör belső alsó sarkába. Így a látómező legalább 75 fokra emelhető. E Blind Spot márkanevű biztonsági tükör krómmal bevont ABS műanyagból készül, hogy az optikai minőség és az élettartam jobb legyen. Ferde ágyú CNC-eszterga 60 fokos ferde ággyal készült az olasz Monforti gyár HNC 1500 típusú CNC-esztergagépe, amelynek kopásmentes hidrosztatikus hosszvezetése van. E vezetés egyetlen szállítási egységet alkot az öntött betonból kialakított gépággyal. Max. 800 mm átmérőjű darabok munkálhatók meg a gépen, max. 1500 mm hosszon, míg a befogótokmány legnagyobb átmérője 630 mm. Négyfokozatú sebességváltómű adja át max. 6363 Nm forgatónyomatéknál a 10— 2000/perc fordulatszámot az olajkenésű és egy hűtőberendezéssel hőmérséklet-stabilizált orsóra. A Z-tengelyben 16 500 N a legnagyobb előtoló erő, és a gyorsmeneti sebesség 10 m/perc. A revolver 12 vagy 10 szerszám felvételére alkalmas, és az iránylogikai egységnek köszönhetően 1,2 másodperces kapcsolási időket tesz lehetővé. Az új esztergagép felszerelhető önműködő nyeregszeggel, lünettával és forgácsszállítóval. monFORTs HOC1500 A gépágy öntött betonból készült. Üdülések a Bolgár tengerparton Napospart - Hote, Bor Várna - privát szállás ' “4“S ?.naPejs??„ a* . 8 nap (7 éjszaka) Utazás: egyénileg. Ellátás: teljes panzióval az as. repu ageppel. Utazás: egyénileg. Ellátás: teljes panzióval Időpontok: júliustól szeptemberig, minden pénteken Ellátás: teljes panzióval Időpontok: júliustól szeptemberig, Részvételi díj: 2490,- Ft, ill. 2240,- Ft Időpontok: júliustól októberig minden csütörtökön Részvételi díj: 6800,- Ft, ill. 4330,- Ft Részvételi díj: 2490,- Ft, ill. 2240,- Ft Jelentkezés a Cooptourist Irodáiban.