Népszabadság, 1984. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

1984. június 1., péntek NE­PSZ­A­BADSAG Az SZKP KB főtitkárának moszkvai találkozója Zsivkovval ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Legfelsőbb szintű szovjet—bolgár megbeszélés színhelye volt csütörtö­kön Moszkva. Konsztantyin Cser­­nyenko, az SZKP KB főtitkára, ál­lamfő és Todor Zsivkov, a Bolgár KP főtitkára, államelnök a kétoldalú kapcsolatokról, a szocialista orszá­gok együttműködéséről és nemzetkö­zi kérdésekről tanácskozott. Todor Zsivkov a nap folyamán érkezett a szovjet fővárosba rövid baráti láto­gatásra, hogy megnyissa azt a nagy­szabású kiállítást, amely Bulgária szocialista fejlődésének negyven évét hivatott bemutatni. A találkozón rendkívül elégedetten állapították meg, hogy a szovjet— bolgár kapcsolatok minden területen dinamikusan fejlődnek, és megvitat­tak több olyan kérdést, amelynek megoldása biztosíthatja a két párt, a két ország sokoldalú együttműkö­désének további elmélyítését. Konsz­tantyin Csernyenko és Todor Zsiv­kov hangoztatta: a Szovjetunió és Bulgária állhatatosan törekszik ar­ra, hogy minden módon elősegítse a szocialista közösség egységének és összeforrottságának további erősíté­sét, a testvéri szocialista országok tevékenysége koordinálásának javí­tását. Ezzel kapcsolatban emelték ki a KGST-országok közelgő, legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásának nagy jelentőségét. Szó volt a találko­zón nemzetközi kérdésekről is. A két vezető azt fejtette ki, hogy országaik változatlan elhatározása, szoros együttműködésben más szocialista országokkal, folytatják a küzdelmet a nukleáris háború veszélyének meg­akadályozásáért, a béke és a népek közötti megértés megszilárdításáért. Z. I. Karami rendkívüli hatalmat kér a parlamenttől A libanoni miniszterelnök négypontos korm­­ányprogramja — Izraeli berepülések ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Rasid Karami, az egy hónapja megalakult libanoni nemzeti egység­kormány miniszterelnöke csütörtö­kön kilenc hónapra szóló rendkívüli hatalmat kért a szigorú biztonsági intézkedések közepette ülésező parla­menttől a polgárháborús konfliktus rendezésére. Elsődleges feladatként a közbiztonság megszilárdítását, a fegyvernyugvás állandósítását jelölte meg, mert ez — mint rámutatott — egyaránt elengedhetetlen feltétele az időszerű problémák megoldásának és a nélkülözhetetlen politikai reformok előkészítésének. A négy pontban összefoglalt kor­mányprogram előirányozza az ország egész területének felszabadítását, a biztonság és az állami szuverenitás maradéktalan helyreállítását, a szo­ciális, a gazdasági és az újjáépítési feladatok teljesítését, a nemzeti meg­békélést szolgáló politikai reformok bevezetését. Karami hangsúlyozta, hogy kormá­nya teljes mértékben vállalja a fele­lősséget az Izraellel kötött tavalyi kü­­lönmegállapodás érvénytelenítéséért, és a Biztonsági Tanács határozataival összhangban követeli a megszállt Dél- Libanon teljes kiürítését, a nemzeti szuverenitás helyreállítását. A csütörtöki ülés zavartalanul folyt le, a környéken átmenetileg még a gyalogosforgalmat is megtiltották. Az ülésszak időszakára lezárták a bejrúti tűzszüneti vonal egyetlen, a parla­ment közelében levő átkelőhelyét is. A parlamenti ülés előtt és alatt az izraeli légierő megfélemlítő célzatú berepüléseket hajtott végre Libanon, illetőleg a főváros légterében. Bócz Sándor: A kuvaiti parlament jóváhagyta a kormánynak azt az indítványát, hogy Kuvait olaj­bevételeinek visszaesése miatt csökkentsék negyven százalék­kal a Szíriának, Jordániának és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet­nek nyújtott segélyek összegét. A csökkentés ellenére Szíria 180 millió dollárt, míg Jordánia és a PLO együt­tesen 160 millió dollárt kap az idén Kuvaittól az Izrael elleni védelmi ki­adásokhoz való hozzájárulás címén. (MTI) Csernyenko fogadta a Szíriai alelnököt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvában fogadta Rifat Asszadot, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja vezetőségi tagját, Szíria alelnökét. A találkozó szívé­lyes, baráti légkörben folyt le. A szíriai politikus a hét elején a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására érkezett szovjetunióbeli látogatásra. (MTI) Lengyel vélemények a gazdasági gondokról ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Hamarosan az ország közvélemé­nye elé terjeszti a lengyel állami tervbizottság az 1985-ös népgazdasági tervjavaslatot. Erről nyilatkozott a tTrychwiia Ludunak Fifinciszek Kubi­­czek miniszter, a tervbizottság első elnökhelyettese A gazdasági reform szellemében a népgazdasági tervet széles körű előzetes konzultációnak vetik alá. A mai elképzelések sze­rint az ipar nyersanyagszükséglete jövőre legfeljebb 2 százalékkal nö­vekszik. Az ország gazdasága nemzetközi kapcsolatairól szólva, a Rzeczpospo­­lita című kormánylap minapi cikké­ben aláhúzta: Lengyelország minde­nekelőtt saját erőből akar kijutni a válságból. A Szovjetunióhoz, a szo­cialista országokhoz fűződő szoros kötelékek nem csekély támogatást jelentenek a gazdasági zsarolással szemben. Ezekről a kérdésekről szó esett abban a televíziós vitában is, amelyet csütörtök este közvetített a Varsói televízió. A bécsi tv Club—2 t­artó—Bécs című műsorában oszt­rák és lengyel szakértők, publicis­táik, politikusok vettek részt. A vita lengyel részvevői kifejtették: nem a nyugati csomagadományok segítik ki szorult helyzetükből a lengyele­ket, hanem a tisztességes gazdasági kapcsolatok felújítása, a politikai tartalmú megszorítások, „szankciók” megszüntetése. Ami a gazdaság fej­lesztésének belső feltételeit illeti, a televíziós vita lengyel részvevői alá­húzták: a megoldást csak a LEMP IX. kongresszusán elfogadott re­formpolitika folytatása, következe­tes végrehajtása jelentheti. Miklós Gábor Szociálpolitikai intézkedések Bulgáriában A gyermekes családok és a nyug­díjasok helyzetét könnyítő szociál­politikai döntések törvénybe iktatá­sával Szófiában befejezte munkáját a bolgár nemzetgyűlés kétnapos ülésszaka - jelenti szófiai tudósí­tónk. A képviselők egyhangúlag elfogad­ták a legfelsőbb államhatalmi szerv elé terjesztett valamennyi törvény­­javaslatot, törvénymódosítást és ki­egészítést. Ezek értelmében például ez év szeptemberétől 50 levára eme­lik Bulgáriában a saját jogú nyug­díjak havi minimumát. Egy most elfogadott törvénymódo­sítás szerint a jövő év júliusától az eddigi 6, 7 és 8 hónapról két évre növelik az első, a második, illetve a harmadik gyermek születése után já­ró gyermekgondozási szabadság idő­tartamát. At Mmh Beszélgetés az Unesco főigazgatójával Washingtoni bejelentés szerint az Egyesült Államok még az év vége előtt ki kíván lépni az Unescóból. A párizsi Le Monde az amerikai szándék okairól és lehetséges következményeiről közölt beszélgetést Amadou­ Mahtar M’Bow­­val, az Unesco főigazgatójával. — Milyen problémákat vet fel, pél­dául költségvetési szempontból, ha az Egyesült Államok valóban bevált­ja fenyegetését? — Ebben az esetben vagy kiegé­szítő forrásokat kell találnunk, ame­lyek kompenzálhatják az amerikai költségvetési hozzájárulás elmaradá­sát, vagy pedig csökkentenünk kell programjainkat és költségeinket. Né­melyek ellenzik a tagállamok terhei­nek növelését. Mások úgy gondolják, A VILÁGSAJTÓBÓL hogy önkéntes alapon növelhetők a kiegészítő jellegű hozzájárulások. Ez lehetővé tenné programjaink folyta­tását, különösen azokat, amelyek a fejlődő országok tudományos, okta­tási és kulturális kapacitásának bő­vítését célozzák. — Politikai téren milyen követ­kezményei lehetnek az amerikai ki­lépésnek? — 1979 és 1983 között több mint kétezer amerikai állampolgár kap­csolódott be közvetve vagy közvet­lenül az Unesco munkájába. Ezt az együttműködést fenn kívánjuk tarta­ni. Erre többféle mód kínálkozik, például nem kormányzati szerveze­tek vagy tudományos, oktatási és kulturális intézmények révén, de az ebben érdekelt személyekkel közvet­lenül is együttműködhetünk. Az amerikai kilépés azt az elvet kérdőjelezi meg, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása­kor az alapot jelentette, nevezetesen: az egyetemesség elvét.­­ Kész-e arra az Unesco, hogy bi­zonyos gesztusokat tegyen a wa­shingtoni elhatározás felülvizsgálata érdekében?­­— Az én kívánságom az, hogy minden tagállam bennmaradjon az Unescóban. Az Egyesült Államokra tartozik, hogy megmondja, mit kí­ván a tagság fenntartásáért. Amit én mondhatok, az annyi, hogy az USA elfogadta az Unesco minden jelentős elhatározását, így egyebek között a szervezet 1984—1989-re szóló közép­távú tervét és 1984—1985-ös munka­­programját. — Az USA-val szembeni ellentét­nek személyi vonatkozása is van. Ez önt érinti, mivel az amerikai kong­resszus az ön vezetésének kivizsgá­lását kérte. — Túlzás volna ellentétről beszél­ni, legalábbis az én szintemen. Min­dig is tartózkodtam válaszolni a sze­mélyemet érintő rágalmakra. A jö­vőben is ez a szándékom. Lengyel felszólalás Stockholmban Stockholmban eddig azért nem si­került áttérni a konkrétabb tárgya­lásokra, mert az Egyesült Államok és a NATO-országok nem akarnak meg­egyezést, ehelyett egyoldalú előnyök­re törekednek — jelentette ki szerdai felszólalásában Wlodzimierz Konars­­ki nagykövet, Lengyelország képvi­selője. A csütörtöki varsói lapok tudósítá­sa szerint Konarski megállapította, hogy a NATO-államok által javasolt szűkkörű, tisztán technikai jellegű katonai intézkedések nem segítenék elő az európai helyzet lényeges javu­lását. A technikai jellegű katonai in­tézkedéseket átfogóbb politikai lépé­sekkel kell párosítani. A különböző javaslatokban ez a közös elem, s ez lehetne a konferencia további mun­kájának alapja —húzta alá a lengyel képviselő. (MTI) Elutazott Bulgáriából Irán külügyminisztere ( SZÓFIAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Hivatalos látogatását befejezve szerdán elutazott Szófiából Ali Ak­­bar Velajati iráni­­külügyminiszter. Az iráni vendég megbeszéléseket folytatott Petr Mlildenov bolgár kül­ügyminiszterrel, és fogadta őt Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Az iráni diplomácia vezetője el­utazása előtt adott nyilatkozatában kedvezően értékelte látogatásának eredményeit, és sikeresnek minősí­tette a bolgár—iráni gazdasági együttműködést. Az e területen ki­épített kapcsolatok közül kiemelte az iráni olajszállítások, valamint a bolgár mezőgazdaságitermék-szállí­­tások jelentőségét, s méltatta annak fontosságát, hogy bolgár szakembe­rek segítségével mezőgazdasági és ipari létesítmények épülnek Irán­ban. Puccskísérlet felső-Voltában Puccskísérletet hiúsítottak meg a múlt hét végén Felső-Voltában. A nyugat-afrikai ország fővárosában, Ouagadougouban — szerdán kiszi­várogtatott nyugati diplomáciai ér­tesülések szerint — a hétfőre terve­zett hatalomátvételi kísérletet meg­akadályozták, egy tucatnyi tisztet és tisztest letartóztattak. A puccskísér­let hírét hivatalosan, de kommentár nélkül megerősítették. Az AP úgy értesült, hogy Thomas Sankara százados, államfő, aki ta­valy augusztusban maga is állam­csínnyel került hatalomra, hétfőn a szomszédos Elefántcsontpartra ter­vezett látogatást. A puccsisták ezt az alkalmat akarták kihasználni ha­talmának megdöntésére. (MTI) Tokió támogatja a Szihannuk-csoportot Nakaszone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök kormányának támoga­tásáról biztosította Norodom Sziha­­nukot, a kambodzsai kormánnyal szembeni ellenforradalmi tömörülés képviselőjét. Abe Sintaro külügyminiszter is megerősítette a térséggel kapcsola­tos ja­pán politika változatlanságát. Eszerint Tokió egyelőre nem ismeri el a kambodzsai kormányt, s nem hajlandó felújítani a Vietnamnak korábban folyósított gazdasági se­gélyt sem. (MTI) 3 .1 tekintély alapja A gazdaság pártirányításáról — Győr-Sopron megyében Irányítani lehetetlenség tekintély nélkül. Magától értetődően ez a párt irányító szerepére is vonatkozik. Ami pedig a tekintélyt illeti, értelmezése­kor még a hátsó gondolatban sem fordulhat elő olyasmi, hogy a kény­szerítés eszközeként fogjuk fel. Igazi, szerves kényszerítéseket csak a való­ság diktálhat, márpedig a valóság sokkal tágabb hatalmú, mindany­­nyiunkat befolyásoló erő, semmint tetszésünk szerint vethetnénk alá akaratunknak. Nem szubjektív igény! Egy azonban bizonyos: ebben a mai bonyolult politikai és gazdasági világhelyzetben, vagyis annak a tá­gabb hatalmú, kényszerítő valóság­nak nem éppen dédelgető viszonyai között sem nélkülözhetjük a párt gazdaságpolitikai irányítását, ebbéli sokrétű kötelezettségeit. Sőt, a párt szavára figyelni manapság nem szub­jektív igény, hanem valamennyiünk­re érvényes létparancs. Mint ahogy nem nélkülözheti a társadalom a ter­melésből származó javakat, úgy a termelő organizmusok sem nélkülöz­hetik a politikai, közelebbről a gazda­ságpolitikai navigálást. Egyenesen a társadalom alapvető érdekei ellen vé­tene az, aki vitatná a párt által gya­korolt gazdaságpolitikai navigáló sze­repet. Pontosabban kötelességet, mégpedig igen nehéz kötelességet. Nem is az efféle kérdésfeltevésen van a hangsúly, hanem a következőn: mennyire képesek a párt megannyi posztján szolgáló tisztségviselők meg­felelni e szerepkörnek? Képesek-e mindennapi politikai munkájukkal kivívni az irányításhoz elengedhetet­len tekintélyt? Szerencsére bőséges bizonyítékunk van a határozott igenre. E bizonyíté­kokhoz most újabbat sorolhatunk: a Győr-Sopron megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának párt­munkásai megvizsgálták, milyen a megyében dolgozó textilipari válla­latok gazdálkodása, gyártmány- és gyártásfejlesztő tevékenysége, s mi mindent kell tenni a jelenlegi hely­zet javításáért, a jövőbeli kötelessé­gek teljesítéséért, különös tekintettel a nemzetközi színvonal és az export kívánalmaira. Lehet, a téma megfogalmazása sab­lonos, de a tartalom, amit a szavak takarnak, majdnem drámai. Világ­szerte hét szűk esztendejét éli a tex­tilipar, és még jó is lenne, ha csak hét maradna a szűk esztendők szá­ma. Elismételhetnénk a tudott kife­jezéseket a begyűrűzésekről, energia­­válságról, a nemzetközi piacon dúló öldöklő konkurenciáról, a csereará­nyok romlásáról, de tájékozottságun­kat ne azzal fitogtassuk, hogy mily sokat tudunk a világ nyomorúságai­ról, hanem — józan realizmussal, a nemzetközi piaci viszonyok megbíz­ható ismeretének birtokában — ve­gyük sorra lelkiismeretesen és kímé­letlen tárgyilagossággal a magunk teendőit, hogy az „ahogy lehet” alap­igazságán belül a lehető legjobban sáfárkodjunk adottságainkkal. Erre ad ösztönzést határozott, megalapo­zott elemzéssel a Győr-Sopron me­gyei pártbizottság a megye textilipa­ri vállalatainak. Egységes áttekintőképesség Cseppet sem jelentéktelen az a gazdasági terület, amelyet a felmérés érint. Az ország textilipari dolgozói­nak 17 százaléka termel a megye gyá­raiban, amelyek közt olyan jelentő­sek találhatók, mint a Graboplast, a Richards, a Rábatext, a Sotex, a Mo­­ket. Egész textiliparunk tiszta jöve­delmének 27 százalékát termelik meg a megyében. Hosszú adatlistát írhat­nánk ide, de ehelyett csak arra emlé­keztetünk, hogy a három klasszikus ágazaton — a pamutiparon, a gyap­júiparon, a kötőiparon — kívül olyan speciális jelentőségű termelésről is szó van, mint a világviszonylatban magasra értékelt és mennyiségileg is számottevő magyar műbőrgyártás, vagy az egész ország számára nélkü­lözhetetlen szőnyegpadlógyártás. A textilipari termékválaszték szinte tel­jes a megyében. A milliós számada­tok éppúgy felelősségteljes mérlege­lést igényeltek, mint a különleges minőségi, választéki kínálat, amilyen például a Gardéniára jellemző. Mi az, amiben nélkülözhetetlen a párt gazdaságirányító szerepe? A sokféleség feletti egységes áttekintő­képesség a Központi Bizottság által meghatározott gazdaságpolitikai irányelvek jegyében. Hiába ismeri egy-egy vállalat teljes részletességgel és teljes megbízhatósággal a maga tevékenységi adottságait, kötelezett­ségeit és körülményeit, munkája csak akkor lehet igazán hatékony, cselek­véséhez csak akkor szerezheti meg a nélkülözhetetlen önbizalmat, bizton­ságérzetet, ha hiteles jelzéseket — akár ösztönzést, akár korrekciós ajánlást, akár bírálatot­ — kap az ar­ra illetékes fórumoktól. Az illetékes fórumok között természetesen első­rangú a szakmai felettes, nevezete­sen a minisztérium, de önmagában ez kevés — tudni kell a szélesebb társa­dalmi, népgazdasági követelmények­hez mért viszonylatokról is, márpedig az ilyen környezeti beágyazottságban több, elsődlegesebb a politikai elem, mint a kimondottan gazdasági. E tá­gabb tájékozódást, amit bízvást és változatlanul nevezhetünk politikai iránymutatásnak, csakis a párttól re­mélhetik és a párttól is várják a ter­melőközösségek. Ám a követelmények módosuló fo­lyamatában az irányítás mikéntjének is változnia kell, alkalmazkodva az idők parancsához. Miként a gazdaság szakmai-terme­lési irányításában elvesztette létjogo­sultságát az utasításos szisztéma, úgy a termelés pártirányítása sem való­sítható meg a politika nyelvén fogal­mazott direkt leckefeladásokkal. Ko­molyan veendő az oly sokszor elismé­telt krédó: a párt nem uralkodik, ha­nem szolgál, nem parancsolgat, ha­nem az élet diktálta és a szocia­lizmus építésének programjából következő tervszerű tennivalók szerint progra­mozza a társadalom és a népgazdaság feladatait a politika eszközeivel és módszereivel. Ehhez a kötelezettség­hez nap nap után meg kell szerezni a tekintélyt a Központi Bizottság mun­kájában éppúgy, mint a legkisebb létszámú alapszervezetben. Sokoldalú szakavatottság S mi más lehetne a tekintély szi­lárd alapja, mint a hozzáértés. Nem is az egyszerű hozzáértés, hanem a sokoldalú szakavatottság. Amikor a gazdasági-termelési problémák poli­tikai értékelését minden kétség fe­lett álló szakmai felkészültséggel, a lehető legmegbízhatóbb üzemi isme­retekkel, kiterjedt és magas színvo­nalú közgazdasági műveltséggel vég­zik, amikor az értékelt gyárak veze­tői, termelő kollektívái kétely nélkül elmondhatják: igen, akik véleményt formálnak rólunk, akik elismerést, javaslatot vagy akár bírálatot fogal­maznak címünkre, azok ismernek bennünket, tehát megszívlelendő, amit mondanak. Ilyen kifogástalan munkának mi­nősíthető a Győr-Sopron megye tex­tilipari vállalatairól készült elemzés, és a termelési feladatok eredménye­sebb megoldására tett ajánlások. Hosszan részletezhetnénk állításunk bizonyítására e gazdaságpolitikai elemzés adatait és tényeit, de az egy­hangúság elkerülésének szándékával összegezésül állapítsunk meg annyit, hogy a megyei szintű dokumentum valamennyi mondata precíz ismere­tekről tanúskodik mind gazdaságpo­litikánk jelenlegi követelményeit, mind az egész iparágat, mind az érin­tett vállalatokat illetően. Vagyis: ör­vendetesen demonstrálja azt az alap­igazságot, hogy a pártmunka, a gaz­daságirányítás tekintélyének alapja a hozzáértés. Ami a Győr-Sopron megyei pártbi­zottság munkatársai által készült anyagot illeti, voltaképpen a szemlél­tetés szándékával emlegetjük. Szeret­nénk utalni arra a ritkán emlegetett evidenciára, hogy nemcsak a tudo­mányban, a technikában és techno­lógiában követelmény a fejlődés, ha­nem a pártmunkában is. Sőt bizonyos értelemben a fejlődés követelménye elsődlegesebb a politikában, a párt­munka módszereiben, mint az élet más területein. Kizárólag az ilyen lé­péselőny birtokában lehet hatéko­nyan irányítani. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a te­kintély, amelyért csakis a hozzáértő politikai munkások képesek újra és újra megküzdeni. Magától értetődő, nemcsak Győr-Sopron megyében, ha­nem országszerte megtalálhatók a friss, cselekvést serkentő hozzáértés letéteményesei, a párt jó felkészültsé­gű, modern követelményekre beideg­­zett munkásai. Nagyrészt rajtuk mú­lik, mennyire sikerül mozgósítani az egész társadalmat mindama terme­lési, gazdaságpolitikai tennivalókra, amelyek megfogalmazódtak a Köz­ponti Bizottság legutóbbi állásfogla­lásában. Gerencsér Miklós

Next