Népszabadság, 1984. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

4 Kiváló pedagógusok kitüntetése Ünnepség a Pesti Vigadó dísztermében • Köpeczi Béla köszöntötte az oktatásügy dolgozóit Hazánk valamennyi pedagógusát: a­z óvónőket, a tanítókat, a tanáro­kat, a pedagógusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szervek vezetőit köszön­tötte Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, a Pesti Vigadó dísztermében csütörtökön, a pedagógusnap alkal­mából rendezett kitüntetési ünnep­ségen. Az eseményen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkára, Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának első titkára, valamint Vok­­sán József, a Pedagógusok Szakszer­vezete főtitkára. — Naponta kellene elismerő szavak­kal illetni mindazokat a pedagógu­sokat, akiket a hivatástudat hajt, akik a jeles elődök útján­ járva igye­keznek megfelelni a mai kor kívá­nalmainak — hangsúlyozta beszédé­ben Köpeczi Béla. — Mivel­ ezt nem tehetjük meg, a mai ünnepi alkal­mat kell megragadnunk, hogy társa­dalmunk figyelmét felhívjuk az óvo­dákban, az iskolákban, a bentlaká­sos intézményekben dolgozók áldo­zatos munkájára, az ifjú nemzedé­kek értelmét nyitó, érzelmét alakító, jellemét, erkölcsi arculatát formáló, szép, értelmes tevékenységre. Az oktatásügy előtt álló időszerű feladatokról szólva a művelődési miniszter egyebek között kiemelte: " Továbbra is az a feladatunk, hogy ifjúságunk a legkorszerűbb is­mereteket sajátítsa el tanulmányai során Nagyobb gondot kelll fordíta­nunk az alapkészségek fejlesztésére, hiszen ezek szilárd birtoklása nélkül alig képzelhető el a tudatos, sokol­dalú művelődési igény felkeltése. Mindezért folytatjuk és befejezzük az új tantervek és tankönyvek beve­zetését, egyszersmind megkezdjük — a tapasztalatok alapján — ezek korrekcióját is. Elhatározott szándé­kunk, hogy változtatunk a pedagó­gusképzés mennyiségén és javítunk a minőségén. A pedagógusok mun­kájának segítésére a szakmai irányí­tás tartalmai és szervezeti korszerű­sítését irányozzuk elő. Célunk az is, hogy a nevelési intézmények önálló­ságát és demokratizmusát fejlesz­­szük, s a felszabaduló energiákat az eredményesebb nevelő-oktató mun­kára használjuk fel. Beszéde után Köpeczi Béla 14 pe­dagógusnak átadta a kitüntetéseket. A miniszter átnyújtotta dr. Nagy Lászlónak, a szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtu­dományi kara egyetemi tanárának az Elnöki Tanács által adományo­zott Szocialista Magyarországért Ér­demrendet, amelyet a professzor ki­emelkedő munkája, példamutató ok­tató-nevelő tevékenysége elismerése­ként kapott. apáczai csere János-díjat KAPOTT: Baross Imre, az Állami Ak­tistaiképző Intézett igazgatója, dr. Fábián Zoltán, a Jászberényi Ta­nítóképző Főiskola főiigazgatója, Járdánházy De­zső, a kazincbarcikai központi általános iskola tan­ára, Kiss Zoltán, a kaposvári Táncsics Mi­hály gimnázium tanára, Kocsis József, a Janus Pannonius Tudományegyetem szent­lőrinci 1. szá­mú gyakorló általános iskolája igazgatója, dr. Kóti János, a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója, Méhész Lajos, a budapesti Egressy Gábor Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola igazgatója, dr. Nagy László, a mátészalkai Esze Tamás gimnázium és egészség­­ügyi szakközépiskola igazgatója, Oravecz Pálné, a budapesti I. kerületi Tárnok utcai általános isko­la tanítója, Répászky Zoltán, a mezőkövesdi Pe­­tőfi Sándor általános iskola tanára, dr. Schvób Péter, a B­ács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai igazgatója, Szerencsés Rudolfné, a komlói Április 4. útjai általános iskola tanítója, Herbergerné Hegedűs Piroska, a győri foglalkoz­tató iskola és nevelőotthon igazgatója, dr. Zibo­­len Endre, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató­központ nyugalmazott igazgatója. KIVÁLÓ pedagógus kitüntető CÍMET ÉS JELVÉNYT KAPOTT: Alföldi Jánosné, a szegedi Hóman Kató által. János iskola­­tanítója; Auer Margit, a Budapest XIX. kerület, Petőfi utcai általános iskola ta­nítója; Ádám István, a szikszói általános iskola tanára, szakfelügyelő; Balogh Béláné, a kertai általános iskola tanítója; dr. Balogh Jánosné, a Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló gim­náziuma vezető tanára; Balogh Zoltán, a sere­gélyes 1­319. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet szakoktatója; Barabás György, a­ salgótarjáni Madách Imre gimnázium és szakközépiskola ta­nára; Bálint Jenőné, a hévízi általános iskola ta­­ní­tója; dr. Bánfai Lajos, az MM 3. számú Fiú­nevelő Intézet igazgatója; Bencze Istvánné, a du­nakeszi 4. számú napközi otthonos óvoda vezető óvónője; Bodicsi Józsefné, a soltti általános iskola tanára; Bokkon Imréné, a fertőszentmiklósi ön­álló óvoda vezető óvónője; Borbély Imréné, a szegedi Juhász Gyula utcai óvoda vezető óvónő­­helyettese; Borkovics Józsefné, a ráckevei Ady Endre gimn­ázium tanára; Botka Lajosné, a szolnoki Varga Katalin gimnázium tanára; dr. Bozai Józsefné, a zalaegerszegi Ságvári Endre gimnázium tanára; Brószné Galusz Zsuzsa, a Budapest, IV. kerület Viola utcai általá­nos iskol® szakfelügyelője; Bujdos László, a budapesti, XIII. kerületi Róbert Károly körúti általános iskola és nevelőotthon igazgatója; Csiba Márto­nné, az MM 7. számú Leánynevelő Intézet igazgatóhelyettese; Csordás József, a pécsi 506. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szakokta­tója; Csősz Sándorné, a nyíregyházi Állami Ze­neiskola tanára, igazgatóhelyettese; Dancs Fe­­rencné, a sárbogárdi II. számú napközi otthonos óvoda vezető óvónője; Darabos Jánosné, a tata­bányai Ságvári Endre napközi otthonos óvoda vezető óvónője; Debreczeni Lajos, a mohácsi 502. számú Radnóti Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója; Dusza Árpád, a miskolci Föl­des Ferenc gimnázium tanára; Elek Menyhértné, a domaházi általános iskola tanítója; Erős Sán­dorné, a tápiószecsői általános iskola tanítója; Eszláry Lászlóné, a budapesti, V. kerületi Sze­mere utcai 3. számú általános iskola igazgatója; Farkas Gézáné, az ózdi József Attila gimná­zium és egészségügyi szakközépiskola tanára; Farkas Istvánné, a dombóvári Zrínyi Ilona 1. számú általános iskola tanára; Fábián Ottóné, a nyírbátori 2. számú általános iskola napközis cso­portvezetője; dr. Fodor Istvánné, a kecskeméti Bányai Júlia gimnázium és egészségügyi szak­­középiskola tanára, munkaközösség-vezető; Gaál József, a téti körzeti általános iskola tanára, szakfelügyelő; Gács Béláné, a budapesti, XX. kerületi Török Pláris utcai általános iskola taní­tója; Gát László, a csongrádi általános iskola és diákotthon igazgatóhelyettese; Gerendai Józsefné, a szombathelyi Fári Sándor általános iskola ta­­nítójai; Gilicze Katalin, a decsi óvoda és általá­nos iskola napközis vezetője; Gulyás Jánosné, az orosházi 4. számú általános iskola igazgatója; Gyukic Etelka, a kiskunhalasii Szüts József álta­lános iskola szakfelügyelője; Hardicsay Loránd, a szienitlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szak­­középiskola tanára; Harmath József, a budapesti, IX. kerületi Telep utcai általános és testnevelési szakosított tantervű iskola tanára; Heltai Miklós, a gödöllői Török Ignác gimnázium és óvónői szakközépiskola igazgatója; Hittig Ágostonná, a budapesti, VIII. kerületi foglalkoztató iskola és nevelőotthon igazgatója; Horváth János, a buda­pesti 31. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára; Horváth László, a salgótarjáni 211. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója; Iván Józsefné, a győri Kun Béla általános iskola vezető szakfelügyelője; Iváncsikné Liska Erzsébet, a szarvasi szlovák tanítási nyelvű általános isko­la és diákotthon tanára, igazgatóhelyet­tese; Jak­kel Imréné, a jászberényi dr. Gyetvai János ál­talános iskola szakfelügyelője; dr. Jancskár Sán­dorné, a nagymarosi Martinovics utcai ált­alános iskola igazgatóhelyettese; Jarecsny Józsefné, a de­­ninvárosi 2. számú általános iskola tanítója; Já­nosi József Ferenc, az abaújszántói Mezőgazda­­sági Szakközépiskola és­­Szakmunkásképző iskola igazgatója; dr. Jurisits József, a bonyhádi Petőfi Sándor gimnázium és kollégium szakfelügyelője; Kapcsánál István, a tahi általános iskola ta­nára; Kardos Istvánné, a pécsi Komarov gimná­zium és szakközépiskola igazgatóhelyettese; Kár­­páti Ferencné, a gyádi 1. számú általános iskola tanára, munkaközösség-vezető; Kárpáti György, a vecsési 1. számú általános iskola vezető szak­felügyelője; Kemenesi Zoltánná, a polgárdi álta­lános iskola fülei tagiskolája tanítója; Kemmer Mihály, a lajosmázsei központi általános iskola igazgatója; Kertész Ferenc, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium tanára, szakfelügyelő; Kígyós Istvánné, a hajdúszoboszlói 1. számú óvoda óvó­nője, óvodai felügyelő; Kiss Lajos, a gyöngyösi Berze Nagy János gimnázium tanára; Kiss Sán­dor, a vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet szakoktatója; Kocsár Miklósné, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Inté­zet főiskolái docense; dr. Korányi Erzsébet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János gyakorló gimnázium vezető tanára; Kovács István, a kiskunfélegyházi 608. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója; Kovács Károly, a zalaegerszegi 407. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet szakoktatója; Kovács Sán­dorné, az ibrányi általános iskola tanára, munkaközösség-vezető; Krett Györgyné, a békés­csabai Kölcsey utcai óvoda óvónője; Kulcsár La­­josné, a budapesti, IV. kerületi Nyár utcái álta­lános iskola napközis szakfelügyelője; Loránd István, a budapesti, XI. kerületi Villányi úti dol­gozók gimnáziuma tanára; Lőrincz Zoltánné, a dédestapolcsányi általános iskola igazgatója; Ma­gyar Pálné, a Comenius Tanítóképző Főiskola Ár­vai József gyakorló általános iskola tanítója; Maráczy Jánosné, az olaszfai általános iskola ta­nára; Mazula Sándor, a ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola tanára; Mezey Bé­la, a kadark­úti általános iskola igazgatója; Mé­száros György, a veszprémi Schömherz Zoltán fiúkollégium igazgatója; Mihály László, a keceli Általános Művelődési Központ általános igazga­tóhelyettese; Miskolczi Józsefné, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló álta­lános iskola szakvezető tanára; dr. Molnár End­­réné, a hajdúböszörményi 2. számú általános is­kola vezető szakfelügyelője; Molnár István, a soproni Ferenczi J. utcai általános iskola igaz­gatója; Molnár Jánosné, a Budapesti Tanítókép­ző Főiskola gyakorló általános iskolája szakveze­tő osztálytanítója; Moór Ágnes, a budapesti I. István gimnázium vezető tanára; Mosonyi László, a budapesti 9. számú Bánski Donát Ipari Szak­munkásképző Intézet szakoktatója; dr. Mócsán Jánosné, a nyíregyházi 9. számú általános is­kola tanítója; Mórocz Béla, a budapesti Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola­ igazgatója; Mucza András, a tiszaszentimrei Általános Mű­velődési Központ általános iskolája tanára; Nagy István, a debreceni 109. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatóhelyettese; Németh Jó­zsef, az MM. 2. számú Fiúnevelő Intézet otthon­vezetője; Nima Mátyásné, a batttonyai 2. számú általános iskola tanítója; Nyirkos Tibor, a püs­pökladányi Kar­ács Ferenc gimnázium és ruha­ipari szakközépiskola igazgatója; dr. Orosz Ernőné, az egri Szilágyi Erzsébet gimnázium tanára; Ördög László, a Fővárosi Pe­dagógiai Intézet vezető szakfelügyelője; Őze Irén, a martfűi nagyközségi tanács összevont községi óvodák vezető óvónője; Papp Gyuláné, a szege­di Dugonics általános iskola igazgatója; Paulik Dezsőné, a nagykanizsai Andrejka utcai napközi otthonos óvoda óvodai felügyelője; Puhán Ist­ván, a nagykőrösi Arany János gimnázium és óvónői­ szakközépiskola vezető szakfelügyelője; Pártos Györgyné, a­ budapesti Zilku Pál általános iskola tanára; dr. Petrik Péterné, a vásárosina­­ményi 3. számú napközi otthonos óvoda szak­fel­ügye­lője; Pilbauer Ottó, a győrzámolyi álta­lános iskola igazgatója; dr. Piih­ylné Fejes Anna, a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola tanára; P. Juhász Istvánné, a veszprémi 2. számú összevont óvoda vezető óvónője; Pongrácz Istvánné, a szombat­helyi, Vöröszászló úti általános iskola tanára; Póser Pálné, a­ debreceni műhelytelepi általános iskola tanára; Prepuk János, az ebesi általános iskola igazgatója; Puskás László, a budapesti 36. számú Bokányi Dezső Szakmunkásképző In­tézet igazgatója; Révész Balázs, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc gimnázium és egészségügyi szak­középiskola szakfelügyelője; Richter Sándorné, a Somogy megyei Pedagógiai Intézet továbbképzési felügyelője; Roboz Péter, a budapesti Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola műszaki vezető ta­nára; dr. Saáry Istvánné, a balatonkenesei Kállai Éva nevelőotthon igazgatóhelyettese; Schmidt Já­nos, a­­ magyarbólyi általános iskola napközis csoportvezetője; Sípos Imre, az esztergomi Dobó Katalin Egészségügyi Szakközépiskola tanára; dr. Sipőczy Győzőné, a budapesti, XXI. kerületi Bé­ke téri napközi otthonos óvoda vezetője; Szabó Lászlóné, a gyöngyösi 5. számú általános iskola tanítója; Szakáll Mária, a balatonföldvári álta­lános iskola tanára, igazgatóhelyettese; Szántó Antal, az arlói általános iskola napközi ottho­nos szakfelügyelője; Szántó F. Andrásné, az al­­másneszmélyi 1. számú általános iskola vezető szakfelügyelője; Szirtes Kálmánné, a dunapataji napközi otthonos óvoda* vezető óvónője; Szvetits Zoltán, a debreceni Fazekas Mihály gimnázium tanára; dr. Takács Józsefné, a Januus Pannonius Tudományegyetem tanárképző kar 1. számú gya­korló általános iskola* szakvezető tanára, szak­csoportvezető; Tarján­né Botka Katinka, a buda­pesti, I. kerületi Krisztina téri általános iskola osztályvezető tanítója; Tóth Bertalan, az emődi általános iskola igazgatója; dr. Tóth Jánosné, a budapesti Fazekas Mihály gyakorló általános is­kola és gimnázium igazgatója; Tóth Nándor, a budapesti Steimmetz Miklós gimnázium igazgató­helyettese; Újvári Pálné, a kisújszállási 625. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára; Varajti Károly,­né, a budapesti Martos Flóra általános iskola tanára, szakfelügyelő; Varga Károly, a dunaújvá­rosi Móricz Zsigmond általános iskola tanára, szakfelügyelő; dr. Várady Tamásné, a budapesti Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola ta­nára, vezető szakfelügyelő; Wéber Béláné, a pécsi 39-es Dandár úti általános iskola tanára; Zoltai Jenőné, a budapesti Arany János általános iskola és gimnázium tanára, szakfelügyelő; Zsitva Gyu­láné, a pécsi, Közraktár utcai óvoda vezető óvó­nője. Erdei turizmust szervez a Huntours (Munkatársunktól.) A Mavad az elmúlt esztendőben tizenötezer külföldi vadászt fogadott, többnyire az NSZK-ból, Ausztriá­ból, Olaszországból. A vadászok zö­me család nélkül, 3—4 napra érke­zett, jött, lőtt és távozott. Ha szá­mukra a vadászaton kívül egyéb programokat is szerveznének, való­színűleg hosszabb ideig maradná­nak, s esetleg családjukat is maguk­kal hoznák. Ugyanakkor a Mavad­dal kapcsolatban álló nyolcszáz va­dásztársaság, gazdaság, termelőszö­vetkezet vadászházai a vadászati uborkaszezonokban kihasználatla­nok, pedig jól segíthetnék az erdei turizmust. A Mavad azonban képtelen lenne mindezt megszervezni. Házasságra lépett hát az IBUSZ-szal, s együt­tesen Huntours” néven gazdasági társaságot alapítottak. A társaság megalakulása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a vadászatban és a hozzá kapcsolódó turizmusban még bőven rejlenek ki­használatlan lehetőségek. Vonzó, kedvelt szórakozás a külföldieknek a sétakocsizás. NÉPSZABADSÁG 1984. június 1., péntek Gyermekfalu Lengyelországban (Varsói tudósítónktól.) Az első lakóik már beköltöztek Lengyelországban a bilgoraji gyer­mekfaluba. Ezt az intézményt a len­gyel oktatási ha­tóságok közösen hoz­ták létre az SOS-Kinderdorf Inter­national szervezettel. A faluiban át­lagosan­ kilenctagú családokban csaknem másfél száz árvát gondoz­nak majd képzett nevelők. Az első lengyelországi gyermekfalut azért építették a délkelet-lengyel­országi Bu­lgorajban, hogy ezzel is emlékez­zenek a német fasizmus gyermek ál­dozataira; e vidéken ugyanis a ná­cik különösen sok gyermeket pusz­títottak el. M. G. Szovjet testvérmegyei küldöttség Szabolcsban A magyar—szovjet árukapcsola­tokban érdekelt gazdaságok, illet­­­ve kulturális intézmények munká­jának tanulmányozására a hé­ten szovjet testvérmegyei küldöttség érkezett Szabolcs megyébe. A vendé­gek tegnap látogatást tettek a máté­szalkai bútorgyárban, a Szatmár Mú­zeumban, valamint a nyíregyházi konzervgyár és a vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz közös léüzemében. Az Ukrán Kommunista Párt kár­­pátontúli területi bizottságának első titkára, Henrik Bandrovszkij vezette négytagú delegáció felkereste a ra­­kamazi Győzelem Termelőszövetke­zetet is. A küldöttség programja ma a nyíregyházi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola és a falumúzeum­­megtekintésével fejeződik be. A­z országgyűlés kulturális bizottságának ülése Kecskeméten Kecskeméten, az Erdei Ferenc­­Művelődési Központban tartotta ülé­sét csütörtökön az országgyűlés kul­turális bizottsága. A képviselők Óvá­ri Miklós elnökletével Bács-Kiskun megye művelődéspolitikáját vitat­ták meg Geri Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének tájékoz­tatója alapján. A beszámolóból kitűnit, hogy a szétszórt településű agrármegye az elmúlt két évtized alatt fölszámolta évszázados kulturális elmaradottsá­gát. A megyében széles körű társa­dalmi összefogással kiépült az óvo­dahálózat, s ma már a gyermekek 91 százaléka vehet részt óvodai fog­lalkozásokon, iskolai előkészítése­ken. Ezzel párhuzamosan, az ország­ban elsőként, hajtották végre az is­kolakörzetesítést, hozták létre a pusztán élő gyerekek számára a ta­nyai kollégiumokat, amelyekben kétezer kisdiák hétközi ellátásáról gondoskodnak. Az elnéptelenedett, megszüntetett tanyai iskolák helyett a településeken épültek újak és bő­vültek a régiek; csak az utóbbi né­hány évben több mint kétszáz új ■tanteremben kezdték meg az okta­tást. Létrehozták a megyei pedagó­giai intézetet, ahol kidolgozták­­ az audiovizuális tanítás módszerét. A­­pedagógushiány enyhítésére több hallgatót vesznek föl a Bajai Tanító­képző Főiskolába, a kecskeméti óvó­nőképző intézetben pedig kísérlet­képpen megkezdték az ének-zene ta­gozatos tanítók képzését. A helyi ta­nácsok anyagilag segítik a pedagó­gusok letelepedését, valamennyi vá­ros és jó néhány nagyközség ösztön­díjjal támogatja leendő tanítóit. A bizottság ülésén a képviselők arról is hallhattak, hogy Bács-Kis­kun megye művelődési intézményei az utóbbi években több célúvá vál­tak, nyitottabbak lettek. A bizottsági ülésen felszólalt Gár­dos Zoltánná (Komárom megye), Ba­­ráth Endre (Pest megye), Győri Im­re (Csongrád megye), Gyurkó László­­ (Budapest). A bizottság tagjai az ülés után megismerkedtek Kecske­mét kulturális és zenei intézményei­vel. (MTI) Fokozni kell a részvételt a műszaki­­gazdasági teljesítőképesség növelésében Tanácskozott az MTESZ országos elnöksége (Munkatársunktól.) Az MTESZ munkamódszeréhez tartozik, hogy két küldöttközgyűlése felező idejében áttekintse a határo­zatok végrehajtását, s egyben fel­készítse tagegyesületeit, területi szerveinek vezetőségeit a következő időszak feladataira. Ez volt a prog­ramja a szövetség elnöksége csütör­tökre összehívott ülésének, amelyet Fock Jenő elnök vezetett, s ame­lyen részt vett és felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. A szövetség munkájának eredményeiről szóló végrehajtó bi­zottsági elemzést és határozati ja­vaslatokat Tóth János, az MTESZ főtitkára terjesztette elő.­­ Az előterjesztés, amely a legutób­bi küldöttközgyűlés óta eltelt időt ölelte fel, a műszaki fejlesztés meg­gyorsításának, a műszaki-tudomá­nyos haladás elősegítésének sokol­dalú feladatát hangsúlyozta. Ennek sikeres megvalósításáért az MTESZ és tagegyesületei jelentős aktivitást fejtettek ki az utóbbi két és fél év­iben. Kiváló eredményeket értek el például az anyag- és energiataka­rékossági pályázatok gyakorlati megvalósításában mintegy 600 mű­szaki-gazdasági javaslat bevezeté­sével, 4 milliárd forint megtakarí­tással. Növekedett a szövetség és tagegyesületei munkájának értéke a gazdaságban, tekintélye a társada­lomban, gazdagodott kapcsolatrend­szere a gazdaságirányítás területén, bővültek információs csatornái és nemzetközi műszaki-tudományos kapcsolatai, s mindezek haszna is lemérhető. Az MTESZ-egyesületek mintegy 170 ezer szakértelmiségi tagsága igen kedvezően fogadta az Elnöki Tanács múlt év decemberi határo­zatát, hogy a szövetség és egyesü­letek ezentúl — mint a többi társa­dalmi egyesület — nem központi jogszabályok, hanem saját alapsza­bályzataik szerint működhetnek. Ez nagyobb önállósággal, a helyi gaz­dasági környezethez való rugalma­sabb alkalmazkodás lehetőségével, demokratikusabb egyesületi élettel jár, s eredményei máris lemérhe­­tőek. Elsősorban a szakértelmiség bátrabb kezdeményezése a szembe­tűnő, amely az ország gazdasági tel­jesítőképességének fokozására irá­nyul. Most a „hogyan tovább” kérdésé­re fordul a figyelem. Amint ar­ra a vitában felszólalt miniszterelnök­­helyettes is­ rámutatott, az MTESZ és tagegyesületei feladata már nem­csak az, hogy javaslatokat dolgoz­zon ki, hanem főleg az, hogy fokoz­za részvételét műszaki-gazdasági teljesítőképességünk növelésében. Ez a követelmény, amelynek a gaz­dasági növekedés ismert, nehéz kö­rülményei között kell érvényesül­nie, bizonyos szemléletváltást, új munkastílust követel, s a központi gazdaságpolitikai határozatok mély megértését, gyakorlati támogatását­­kívánja meg. A főtitkár befejezésül hangsúlyoz­ta: a szövetségnek szervezetileg is jelen kell lennie a termelés vala­mennyi területén, hogy minden le­hetséges módon segítse és fejlessze a tud­ományok és a termelőmunka közvetlen kapcsolatát. Az országos elnökség elfogadta a főtitkár előter­jesztését, amely a legutóbbi küldött­­közgyűlés óta végzett munkáról és az MTESZ 1986-ban sorra kerülő tisztújító küldöttközgyűlésére elő­terjesztett új irányelvekről szólt. HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS Energetikai tanácskozás Balatonfüreden Balatonfüreden csütörtökön meg­kezdődött az energetikai szimpo­­■zion, amelyen tizenkét ország neves szakemberei vitatják meg a haté­kony energiagazdálkodás módsze­reit, a különböző energiahordozók felhasználásának legcélszerűbb mód­jait. Az előadók betekintést adnak egyes országok energetikai program­jába, közép- és hosszú távú terveibe, és többen szólnak az e területen ki­alakult együttműködésről is. A kétnapos szakmai tanácskozás részvevőit Nemecz Ernő akadémi­kus, a Veszprémi Akadémiai Bizott­ság elnöke köszöntötte. A megnyitó előadást Pjotr Nyeporozsnyij, a Szovjetunió energetikai és villamosí­tási minisztere tartotta. Szólt többek között a gyenge minőségű szenek ha­tékonyabb felhasználásáról, valamint arról, hogy olyan atomerőműveket terveznek, amelyek az eddig meddő­be kerülő uránt is jól hasznosítják majd. A szimpozionon előadást tartott Czeslaw Piotrowski, a Lengyel Nép­­köztársaság bányaügyi és energetikai minisztere is, aki a KGST bányászati állandó bizottságának elnöke. Mél­tatta a szocialista országok közötti együttműködést. Külön szólt a most 25 éves Haldex Magyar—Lengyel Bányászati Közös Vállalat eredmé­nyeiről. A balatonfüredi energetikai szim­pozionon részt vett és felszólalt Ar­­mand Hammer, az Occidental Pet­roleum Corporation igazgató taná­csának elnöke, aki a világ energia­helyzetéről, az ezzel kapcsolatos problémákról szólt és hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés szüksé­gességét. A szakmai tanácskozáson részt vett Kapolyi László ipari mi­niszter. Az energetikai szimpozion ma fe­jezi be munkáját. (MTI) Módosul a külföldiek letelepedésének engedélyezése Június elsejével a tanácsok meg­szüntetik a külföldiek letelepedésé­hez szükséges hatósági bizonyítvá­nyok kiállítását. A letelepedni szán­dékozóknak a korábbi gyakorlat szerint a magyarországi lakását és megélhetését a helyi tanács szak­­igazgatási szerve által kiállított ha­tósági bizonyítvánnyal kellett iga­zolni. A külföldiek befogadására és eltartására vonatkozó nyilatkozatot a ■jövőben a bíróságoknál működő köz­jegyző foglalja okiratba. A külföl­diek magyarországi tartózkodásáról szóló rendelet értelmében a letele­pedés előkészítése céljából benyúj­tott vízumkérelemhez csatolni kell a befogadó magyar állampolgárnak a hatóság előtt tett eltartási nyilat­kozatát, illetve a külföldi magyar­­országi lakását és megélhetését iga­zoló okiratot. A hat hónapnál nem régebben kiállított közjegyzői okira­tot egy példányban kell a kérelem­hez csatolni. Az új eljárás így egyszerűbb lesz a korábbinál, és a közjegyző előtt tett nyilatkozat az elhelyezés, az el­tartás és a lakáshasználat tekinte­tében mind a külföldinek, mind a befogadónak nagyobb jogbiztonsá­got nyújt. (MTI)

Next