Népszabadság, 1984. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

8 NÉPSZABADSÁG 1984. július 1., vasárnap pm @ a mm k | jy p | a A f + n Megfejtés: Én nem vitatkoznék, ha mindenki egyetértene, velem. Budapestiek: Altmann Rezsőné, Apor János, Pankász János, Bré­­zits Viktória, Stéhli Ferenc, Fegy­veres Ferenc, Pethő László, Csáti Béláné, Mohai Miklós, Szekendy Andrea, Steiner Lászlóné, Szmo­­lyán Mária, Lénárt István, Kézdi László, Szigetvári Árpád, Csikós Sándor, Halász Margit, Schéry Gáborné, Sági István, Radványi Sándorné. Vidékiek: Róka Márton, Doz­mat; Mező Zoltán, Salgótarján; Asmány Teréz, Nyírbátor; Aradi Istvánná, Pincehely; Salgó Gézá­­né, Nyergesújfalu; Bagi Pálné, Jászapáti; Szoboszlay Szabolcs, Százhalombatta; Kalovszky Ká­­rolyné, Szarvas; Keresztesi Rezső­né, Szombathely; Kozák Andrea, Tata; Soós Ernőné, Szombathely; Kazár Mátyás, Békéscsaba; Kocsis János, Szerencs; Racskó Viktória, Nyíregyháza; Petites Andor, Ba­­gamér; Keczeli Tiborné, Miskolc; Bende Gyula, Győr; Czetner An­tal, Abasár; Bartus András, Szol­nok; Vallyon Borbála, Szolnok; Hermann Józsefné, Balatonkeresz­­túr; Beke Margit, Csongrád; Ádám László, Bátmonostor; Tatár Miklósné, Szeghalom; Kokas Ka­talin, Debrecen; Mihályi Mária, Kocsér; Szendi József, Sáránd; Sípos Lajosné, Debrecen; Pergel László, Torony; Varga Józsefné, Pétervására. Nyereményként egy-egy 50 fo­rintos könyvutalványt küldünk postán. Beküldendő — lehetőleg levelezőlapon — a Rousseau-idézet megfejtése. Határidő: július 9. A cím mellé kérjük ráírni: VASÁRNAPI REJTVÉNY. JÚNIUS 17-I REJTVENYPALYÁZAT NYERTESEI: A HÁZHÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.05: öt kontinens hét napja. 8.21: Énekszóval, muzsikával. 9.00: Hangfotó. Mihail Scflohovról és Jelena Ohrazcováról. 10.03: Tom Sawyer. — II. rész. 11.00: Vasárnapi koktél. 12.05: Harminc perc alatt a Föld körül. 12.35: Édes anyanyelvünk. 12.40: Egy korty tenger. 12.50: Élő népdal. 13.00: Bemutatjuk a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat új le­mezét. Kocsis Zoltán Grieg­­műveket zongorázik. 13.45: Határ — Idő — Napló. A mikrofonnál: Ferencsik Já­nos. 14.18: Hubay három csárdajele­nete. 14.35: Utazó kutatók. 15.05: Művészlemezek. 16.20: Úriemberek vagyunk. Szép Ernő novelláinak rádióválto­zata. 17.05: Jelenidőben. Gazdaság a rács mögött. 17.35: Évszázadok mesterművei. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 18.40: Közvetítés a Katona József Színházból. Az imposztor. 20.58: Népdalest. 22.15: Rimszkij-Korszakov operái­ból. 22.45: Zenekari muzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Aparadzsitá. A jávai teker­csek című indonéz legenda nyomán írott elbeszélés rá­dióváltozata. A Gyermekrá­dió műsora. 9.05: Mit hallunk? 9.30: Átkelés. Kanadai költők ver­sei. 9.50: Magnóról, magnóra. Szt. 10.35: Kukely Júlia operettdalokat énekel. Szt. 10.50: Lenyomtunk 15 évet! A Rá­dió Kabarészínháza jubileu­mi bemutatója. III. rész. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. Szt. 13.00: A Nyitnikék postája. 14.00: Ha­ még nem tudná . . . Jú­liusi tudományos mozaik. 14.35: Táskarádió. 15.35: Hagyományok és új hullám. Moszkvai riport. 15.55: Poptarisznya. Szt. 17.49: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Piros király. 18.33: Útközben hazafelé. 20.35: Népszerű operettkettősök. Szt. 21.00: Társalgó. 22.25: Szórakoztató zene éjfélig. Szt. 3. MŰSOR: 8.11: Komolyzenei zsákbamacska. Szt. 10.00: Új Zenei Újság. Szt. 10.45: Öt kontinens hét napja. 11.03: Vasárnapi OIRT-hangver­­seny. Német vígoperák. Szt. 11.55: Haydn és Mozart szimfó­niák. Szt. 12.55: Kis magyar néprajz. Lagzi tanyán. 13.05: Gianna Nannini felvételei­ből. Szt. 13.35: Népdalkórusok, hangszer­kettősök. Szt. 14.00: Corelli: Tizenkét triószoná­ta. II/2. rész. Szt. 14.45: Kanadai zeneszerzők művei­ből. Szt. 15.26: Slágerturmix. Szt. 15.55: Minden növényemmel töb­bet érek. Portré Tóth János­ról, az Ipari Kukoricater­mesztési Rendszer állami­díjas igazgatójáról. 16.25: Életfa Sui­otis­ és Mario Del Monaco operafelvételeiből. Szt. 17.16: Kedves lemezeim. A mikro­fon előtt: Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész. 17.58: Sztárok sztereóban. 18.30: A Magyar Rádió szerb-hor­­vát nyelvű­­nemzetiségi mű­sora. 19.05: A Magyar R­ádió német nyel­vű nemzetiségi műsora. 19.35: Operaest. Szt. 20.30: Debreceni dzsessznapok. Szt. 21.21: Nagy siker volt! Szt. 22.34: Gyárfás Miklós harigjátékai­­bó­l. Hotel Univerzum. Biza­kodó rádiószatira kisebb szo­rongásokkal. TELEVÍZIÓ 8.25: Tévétorna. 8.30: Óvodások filmműsora. 8.50:­ Megfogtam a tündér sarkát. 9.35: A nagyenyedi két fűzfa. 10.55: Idesüss! Ajándékműsor gye­rekeknek. 11.20: Hírek. 11.25: Maya szobrocska. Francia rövidfilm. 14.55: Énekes kalendárium. 15.20: Képújság. 15.25: Gertler Viktor-sorozat. Ha­zugság nélkül. Magyar film (ff). 17.05: Műsorainkat ajánljuk! 17.35: 62: Magyar Derby. 18.20: Elmebajnokság. 19.00: Delta. 19.25: Hírek. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: A HÉT. 21.00: Marco Polo. Olasz tévéfilm­sorozat. VII/1. rész. 22.20: A Valóság szerkesztése. Por­tréfilm. 23.30: Hírek. 2. MŰSOR. 20.00: Híres spanyol operaéneke­sek. Spanyol filmsorozat. Pedro Lavirgen. 21.00: Telesport. Nemzetközi mo­­tocross verseny. 22.10: Képújság. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Szimfonikus költemények. 9.30: A hét költője: Nemes Nagy Ágnes. 9.42: Óvodások műsora. 10.05: Kisiskolások műsora. 10.35: Népzene. 11.00: Josef Suk hegedül. Zuzana Ruzickova csembalózik. 11.25: Lóránd István műveiből­. 11.44: Vallomások. 1942. 4. rész. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. 14.41: Klaránsz rossz útra tér. Krúdy Gyula novellája. 14.54: Édes anyanyelvünk. 15.05: Mozart: F-dúr vonósnégyes. 15.28: Életünk kultúrája. Riport­műsor. 16.00: Tenoráriák. 16.29: Játék- és ajándékműsor be­teg gyerekeknek. 17.05: Népzene. 17.41: Tudományos híradó. 17.56: Magyar fúvószene. 19.15: Lenyomtunk 15 évet! 4. rész. 20.35: Aranylemezek. 21.30: Szemtől szemben dr. Gazsó Ferenc művelődési minisz­terhelyettessel. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Julie kisasszony. August Strindberg színművének rá­dióváltozata. 23.48: Dukas: A bűvészinas­z szimfonikus scherzo. 0.10: Magyar Csaba táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.35: Figyelmébe ajánlom! 8.50: Slágermúzeum. 9.50: Szathmári Gábor jegyzete. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Népi muzsika. 12.35: Kis magyar néprajz. 12.40: Tánczenei koktél. 13.25: Nemzetközi sajtószemle. Kettőtől ötig: Kívánságműsor. 17.00: Kibernetika és művészet. Riport. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Tamássy Zdenko műsora. 19.30: Sportvilág. 20.00: A robotok. Egyed László összeállítása. 20.35: Show, ami show. Változatok a szórakozásra. 3. MŰSOR: 9.00: Csajkovszkij: Az orleans-i szűz. Négyfelvonásos opera. Közben: 10.51: Sárándi József ver­sei. 12.17: Magyar zeneszerzők művei­ből. Szt. 13.07: Operettdalok. Szt. 13.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 13.57: Eső-lesők. Mesejáték. 14.36: Bach-hangverseny. Szt. 15.56: Táncmuzsika. Szt. 16.15: A kamarazene kedvelőinek. 17.00: A Mezzoforte zenekar felvé­teleiből. Szt. 17.30: Ormándy Jenő vezényel. Szt. 18.04: Klasszikus operettekből. Szt. 19.05: Beethoven zongoraszonátái. 19.46: Az AHZ hangversenye. Szt. 20.59: Operaest. Szt. 22.00: A hét zeneműve. 22.30: Hét évszázad muzsikájából. Szt. EGY FIATALEMBER ÖSSZEESETT AZ ÚTTESTEN Hárman raboltak ötven forintot Éjszakai járókelők üldözőbe vették a tetteseket A bűnügy rendőrségi vizs­gálata lezárult. Ismert a sér­tett, vagyis az agyba-főbe vert fiatalember, ismertek a gya­núsítottak, akik bevallották tettüket, és ismertek a tanúk, akik sok mindent tisztáztak. Csak egyvalami maradt ho­mályban, a józan ésszel felfog­ható indíték: három férfi egye­sült erővel miért ütlegel, rug­dos egy negyediket, akit ad­dig sohasem látott? Három kereszt A megdöbbentő események Budapesten, a VII. kerületi Majakovszkij utcában néhány perc alatt peregtek le a tava­szi éjszakában. De mielőtt ezekről beszélnénk, lássuk a főszereplőket, ők jelenleg a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztályán van­nak előzetes letartóztatásban rablás alapos gyanúja miatt. A legidősebb közülük Markovics György: 31 éves, kilencszer állt már a bíróság előtt, és rö­­videbb-hosszabb ideig ült bör­tönben. A büntetéseket lopás, sikkasztás, csalás, garázdaság miatt rótták ki rá. Legutóbbi szabadulása után rövid ideig segédmunkásként dolgozott az egyik fővárosi fémfeldolgozó vállalatnál. Zuglói albérletét sógorával, a bűnügy másik szereplőjével, Balogh Pállal osztotta meg. Ez a 24 éves fiatalember az építőiparban talált magának munkát. Kettőjük fizetéséből a család nyugodtan élhetett vol­na, de a két férfi a kritikus pillanatokban nemhogy fékez­te, hanem inkább ösztönözte egymást a brutalitásra. Pedig Balogh Pál korábban „csak” lopásért került összeütközésbe a törvénnyel. A tettlegesség­­től óvakodott, nem úgy, mint névrokona, a bűnügy harma­dik részese, Balogh Sámuel, ő afféle fenegyereknek tartja magát, meggyőződése, hogy környezete tiszteletét akkor vívhatja ki és őrizheti meg, ha testi erejét minél gyakrabban fitogtatja. Balogh Sámuelnek — ezt nem titkolja — az szer­zi a legnagyobb örömet, ha egyetlen ökölcsapással leterít­het valakit. Munkahelyén — ugyanott dolgozott, ahol Mar­kovics — ezt a képességét egyáltalán nem díjazták, de biztos, ami biztos, az üzemiek inkább távol tartották magu­kat tőle. Balogh így semmi­lyen kapcsolatot nem tudott kialakítani velük. Nézem ennek a fiatal férfi­nek a személyi igazolványát, s a szemem az arckép alatt meg­akad. A tulajdonos aláírása gyanánt három kereszt sora­kozik. Balogh Sámuel még csak — vagy már — 28 éves, és analfabéta. Vajon miért? A sötétséget élete során családja negatív hatása ellenére szét­oszlathatta volna, hiszen al­kalmat, segítséget bőségesen találhatott. Bűntársai — vele ellentétben — tudnak írni, ol­vasni, de Balogh Sámuelhez hasonlóan őket is beárnyékol­ja három tulajdonságuk. A tu­datlanságról, az iszákosságról és a brutalitásról van szó. Ez a három vonás az említett ta­vaszi éjszakán elemi erővel tört ki a három férfiből. Brutalitás és emberség Az a 20 éves fiú, aki nem sokkal este tíz óra után haza­felé tartott a Majakovszkij ut­cában, nem sejthette, kikkel hozza össze balsorsa. A nővé­rénél járt, segített neki egy konfliktust megoldani, s ezért egészen jó kedve volt. Már közeledett a házuk kapujához, amikor hatalmas ütést érzett a tarkóján. Ekkor még nem vesztette el az eszméletét, két­­rét görnyedve megpróbált a szemközti járdára menekülni. De az úttesten elvágódott. Markovicsék belenyúltak a zsebébe, aztán rúgták, ahol ér­ték. A fiúnak kitört három fo­ga,­­több helyen megsérült a karja és az arca, elájult, s csak a mentőautóban tért magá­hoz. Ösztönösen tapogatta meg a kabátját, de hiába kereste ötven forintját, az már nem volt nála. A súlyosabb komplikációkat a mentőorvosok akadályozták meg. Gyors érkezésük egy fia­tal párnak köszönhető. Szeren­cse a szerencsétlenségben, hogy egyikőjük sem veszítette el lé­lekjelenlétét. A lány, aki ápo­lónő, a földön fekvő fiúhoz sietett. Partnere ezalatt a men­tőket és a rendőröket értesí­tette. Amíg a fiatalember te­lefonált, addig a lány három 25—28 év közötti fiatalember­nek mondta el sebesen a tör­ténteket, s mutatta meg, hogy merre futottak el a tá­madók. A fiatalemberek nem késlekedtek, üldözőbe vették Markovicsot, s a két Baloghot, akik ekkor már a közeli mel­lékutcákba bekanyarodva lo­holtak. Kettőjüket a három fiatalember ragadta meg, a harmadikat a helyszínre érke­ző rendőrjárőrök kerítették kézre. Nem sokkal később Markovicsék már a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztályára kerültek. A következő napok, hetek a kihallgatásokkal teltek. A há­rom támadó eleinte mindent a szerencsétlenül járt fiatalem­berre akart kenni, mondván, ő szidalmazta társaságukat. De a szemtanúk vallomásaiból nyilvánvalóvá vált: erről szó sem lehetett, Markovics és a többiek támadtak ok nélkül. Ekkor taktikát változtattak: Balogh Sámuel és Markovics Balogh Pált akarta bemárta­ni. Aztán hárman háromfélét hordtak össze. Ennek ellenére a bizonyítékok alapján re­konstruálhatók a történtek. Magyarázat helyett A két sógor, vagyis Marko­vics és Balogh Pál délután öt körül elindult a Nyugati pá­lyaudvar felé. A közelben, az egyik presszóban összefutot­tak Balogh Sámuellel, s ettől az időtől kezdve együtt ittak mindaddig, amíg egy hirtelen támadt ötlettel elindultak a Majakovszkij utcába. A húsz­éves fiatalember ott akadt az útjukba. A vizsgálat adatai szerint Balogh Pál mérte rá az első ütést, aztán hármasban rugdosták magatehetetlen ál­dozatukat. A folytatást már is­merjük. Polgár György »­­ * FEJLŐDÉSI NAPLÓ Óvoda Mindig megeszem a dobos­tortát. Az egyetlen vagyok, aki megeszi. Pedig én­ sem szeretem. De az óvó néni azt mondta, hogy ha még egy hé­tig megeszem, akkor én le­szek a példakép. Szóltak, hogy álljak le ez­zel az állandó tortafalással. Úgysem versenyezhetek a Pistivel, aki kétszer annyit magába töm, mint én. De tu­dom, hogy csak azért eszi, mert olyankor megígérik ne­ki, hogy spenótot is kap. Most a Pisti a példakép, ő az egyetlen, aki megeszi a spenótot. ’ * Általános iskola Rajtam nem fognak ki, egy kis lábaskában minden­nap spenótot hozok tízóraira Mondta is a tanerő néni, hogy ha még egy hétig ilyen jó példát mutatok, akkor ál­landó ügyeletes lehetek, és mindig én írhatom fel a táb­lára, hogy ki rosszalkodott és ki késett el. Amikor ezt elmondtam apukámnak, megfenyegetett, hogy nagy pofonnak leszek kis gazdája. Arra intett: ha nem akarom, hogy kiközösít­senek az osztálytársaim, ak­kor eszembe ne jusson felír­ni senkinek a nevét. Most a Pisti az állandó ügyeletes. Mindig felírja a teljes névsort a táblára, és minden egyes nevet külön­­-­ülön csúszópénzért töröl le. Szakközépiskola Hehe, mégis én lettem az osztálybizalmi, önzetlenül, sőt ingyen mondom meg mindig a pedagógusnak, hogy ki sörözik, ki koedukálódik, ki szív cigarettát vagy vala­mi mást. Elég nehéz ezeket megtudni, mert már senki nem áll szóba velem. Hiába, a nagy egyéniségek nem mindig népszerűek. Ellenbizalmit választottak Pisti személyében. Minden­nap befúj, hogy sörözöm, koedukálódom és szívok. Úgy döntöttem, hogy kiközösítem magamból. Ne fegy!"A Kislakásépítők részére soron kívül födémpanel kapható közvetlenül a gyárból 10 %-os árkedvezménnyel, helyszíni befizetéssel, július 25-ig. Cím: BVM Budapesti Gyára XI., Budafoki út 215. A 252-045 telefonon lehet érdeklődni. PS 36-110-es jelű feszített Gyár Saját kárán is tanul az okos. Azzal a nagy elhatáro­zással léptem át a munka­hely küszöbét, hogy vége a nyüzsgésnek, fontoskodás­nak, szépen beállok a sor vé­gére. Sőt beguggolok, hogy senki ne lásson. Én leszek a mimikri. Kizártak a szocialista bri­gádból és a szocialista gmk­­ból azzal, hogy passzív va­gyok, és hogy mimikrinek köztük nincs helye. Pisti kapta a megbízatást, hogy aktivizáljon, és tegyen a tár­sadalom hasznos tagjává. Amikor nem akartam kötél­nek állni, a régi barátság jo­gán tettlegesen megvert. Egyszer visszaütöttem, de ezért nyolc hónapon túl gyó­gyuló fegyelmit szenvedtem, így mégiscsak kötélnek áll­tam, majd kirúgtam magam alól a sámlit. Végül Itt most csend van, csak a fűzfák susognak. Pisti néha odaül fölém a padra és elbe­szélget magával régi barát­ságunkról. Közben annak a reményének ad kifejezést, hogy lassanként majd csak benő a fejem lágya. Fűvel. Rác T. János

Next