Népszabadság, 1984. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

2 Bírálják az amerikai kormányt a folytatódó űrfegyverkezési programért ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) alapvető kísérletet akadályozná meg, amellyel az USA előnyre tehet szert.” Kormányzati tisztségviselők ked­den ismét visszautasították azt a le­hetőséget, hogy az Egyesült Államok a javasolt bécsi tárgyalások meg­kezdésének idejére hozzájáruljon az űrfegyverek moratóriumához. Egy­ben nyilvánosságra került: folytató­dik annak a műholdellenes fegyver­nek a tökéletesítése, amellyel a dön­tő kísérletet ez év őszén kívánják végrehajtani. A hatméteres rakétát célra vezető, hőérzékeny szenzorok­­kall szerelik fel, és a rakétát egy F— 15-ös vadászgép fedélzetéről bocsát­ják fel. A kétlépcsős rakéta hatótávolsága mintegy 1600 kilomé­ter. A Pentagon 1987-re 112 ilyen ra­kéta építését tervezi, és a rakéta fel­bocsátására, minimális módosítással, bármely F—15-ös alkalmassá tehető. A kormányt széles körben bírálják a folytatódó űrfegyverkezési prog­ramért. A The New York Times ked­di számában megjelent cikkében Tom Wicker, a neves kommentátor fél­revezetéssel vádolja a kormányzatot, megállapítván, hogy az nem kíván hozzájárulni a moratóriumhoz. Me­gint arra hivatkoznak — hangoztat­ja —, hogy szovjet részről megelőz­ték az USA-t, s hogy a moratórium ezért előnytelen lenne, s különben sem volna ellenőrizhető. A szakér­tők azonban tudják, hogy mindezek az állítások nem felelnek meg a va­lóságnak. „A kormányzat azért nem akarja a moratóriumot, mert azt az Az amerikai kísérlet, a cikkíró szerint, súlyosan veszélyeztetné azo­kat a műholdakat, amelyeken a fegy­verzet-ellenőrzés eddigi rendszere alapszik. „Reagan részéről a vonako­dás a műholdellenes fegyverek betil­tása ügyében az, hogy egyelőre el­utasítja a tárgyalások megkezdésé­vel egyidejűleg bevezetendő mora­tóriumot, csak azt sugallja, hogy va­lójában a fegyverzet-ellenőrzés sem­milyen formájában nem érdekelt.” Wicker idézi azt, amit Andrej Gro­­miko, szovjet külügyminiszter mon­dott George McGovern szenátornak a minap. „A jelen kormányzat az el­ső, amely tudatosan tesz olyan ja­vaslatokat, amelyekről tudja, hogy a másik fél számára elfogadhatatla­nok ... Nem akarnak szerződése­ket, csak a tárgyalások látszatát akarják.” Wicker szerint „kellemet­len” egyetérteni Gromikóval, de a tények széles köre e megállapítás igazát bizonyítja. A kormányzat visszautasította, hogy csak a mű­holdelhárító fegyverekről tárgyalja­nak, visszavonult azoktól a tárgya­lásoktól, amelyek az atomfegyver­kísérletek átfogó tilalmára irányul­tak, s félreteszi az 1972-es ABM- szerződést a hatalmas költséggel já­ró, ám kétséges hatékonyságú „csil­lagok háborúja” védelmi rendszer kedvéért — hangoztatja a többi kö­zött. Vajda Péter OPEC-konzultációk az olajárakról A nyersolaj szabadpiacán végbe­menő áresés kapcsán a nyugati saj­tó a hivatalos OPEC-ár, a hordón­kénti 29 dollár 25—26 dollárra tör­ténő leszállításának lehetőségével foglalkozik. A szabadpiaci árak át­lag 2—3 dollárral maradnak el a hi­vatalos szerződéses áraktól, sőt egyes OPEC-en kívüli termelők szerződé­ses áraikat a szabadpiaci árszintre csökkentették az elmúlt napokban. Egy jelentős amerikai olajipari szaktekintély szerint az OPEC ár­­szinitje még tartja magát, de igen erős nyomás alatt áll. Ha a piaci irányzat tartósnak bizonyul, előbb­­utóbb általános árcsökkentésre ke­rül sor, vagy a termelők a felszínre hozott mennyiség és­ ezen keresztül az olajkínálat visszafogására kény­szerülnek. (MTI) Haladás a Hongkong-tárgyalásokon Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszter kedden befejezte ötnapos pekingi látogatását, és Hongkongba repült. Elutazása előtt Howe és kínai ven­­­déglátói kijelentették, hogy számos jelentős problémát sikerült megol­daniuk Hongkong jövőjével kapcso­latban. Vu Hszü­e-csien kínai külügy­miniszter, aki a tárgyalások után la­tin-amerikai körútra indult, elutazá­sa előtt közölte, hogy több kérdéssel azonban még foglalkozni kell. A tárgyalásokról kiadott közös köz­lemény hangsúlyozza, hogy a két fél Hongkonggal kapcsolatban a lehető legrövidebb időn belül egyezményt kíván kötni. A kínai külügyminisz­ter ennek időpontját szeptemberben jelölte meg, de további részleteket nem közölt. (API) Megszorító japán költségvetés-tervezet A japán kormány kedden előter­jesztett terve minimálisra szeretné leszorítani a távol-keleti szigetország költségvetésének jövő évi növekedé­sét. Az nem érné el az egy százalé­kot, és ez egyben azt is jelentené, hogy csaknem negyed század óta ez lenne Japán legszigorúbb költségve­tési terve. Csupán a katonai kiadá­sok és a külföldi segélyek összegében irányoz elő a terv jelentősebb növe­kedést. A katonai kiadások 7 százalékkal haladnák meg a következő pénzügyi évben az idei 12 milliárd dollár ér­tékű büdzsét. A Reuter brit hírügy­nökség megjegyzi, hogy az ilyen ará­nyú növekedés a már hosszú ideje Tokióra nehezedő amerikai nyomás­nak tudható be. Washington foko­zottabb teherviselést vár Tokiótól a térség militarizálásában. A következő pénzügyi évben a külföldre folyósítandó japán segélyek összegét 11,4 százalékkal, 2,4 mil­liárd dollárra emelnék. K NÉHÁNY SORBAN Már 36 Pershing—2 rakéta van az NSZK területén — a telepítésre szánt 108 darab egyharmada. A hírt a Der Spiegel közölte, egyben annak a véleményének hangot adva, hogy a bonni hatóságok az új amerikai rakéták telepítésével kapcsolatban már minden befolyásukat elveszítet­ték. (MTI) A lengyel legfelsőbb bíróság fel­emelte két — kémkedés miatt vád alá helyezett — személy büntetésé­nek időtartamát. Egy lengyel állam­polgárt 15 helyett 25 évre, egy nyu­gatnémetet pedig 12 helyett 15 év­re ítélt a bíróság. Az elítéltek az amerikai hírszerzés utasításai alap­ján kémkedtek. (PAP) Véget ért a túszdráma a williem­­stadi repülőtéren. A venezuelai ter­roristaellenes kommandó megroha­mozta a vasárnap Curacao szigetére térített venezuelai gépet, és megölte a két géprablót. A 79 utas sértetle­nül kiszabadult. (ADN) Az izraeli kormány a hét elején 15 százalékkal felemelte az alapvető élelmiszerek árait. Az áremelkedés minden állami ártámogatású cikkre kiterjed, így a kenyérre, a tejtermé­kekre, az étolajra és a húsra. Izrael­ben 15 százalékkal felemelték a va­lutaátutalások adóját is. (Reuter) Az aknarobbanás, amely a napok­ban a luandai kikötőben megron­gálta az Arendsee nevű NDK-beli hajót, diverzáns akció következmé­nye volt. A merénylet a CIA nicara­­guai tengeri robbantásaira emlékez­tetett, és az volt a célja, hogy pá­nikot keltsen és megzavarja az an­golai főváros élelmiszer-ellátását. (TASZSZ) mmmmmmmmmmmmmmgMmmmmmmm npgiflfl A szovjet válaszlépés: a szárnyas rakéták fejlesztése Az amerikai kormányzat — amely fegyverkezési terveiben most egyre nyíltabban a nagy hatótávolságú irá­nyítható robotrepülőgépekre helyezi a hangsúlyt — alapvetően téved egy lé­nyegi kérdésben: elképzelései, hogy katonai fölényhez jut a Szovjetunióval szemben, egyebek között a nagy ható­­távolságú irányítható szárnyas rakéták terén, nem csupán veszélyesek, hanem egyben illuzórikusaik is. Erre hívja fel nyomatékosan a figyelmet a moszkvai Pravda keddi szerkesztőségi cikke. Az idők folyamán Washington több esetben igyekezett fölényhez jutni egyes fegyvertípusok terén a Szovjetunió felett, de ez egyszer sem sikerült. Ezúttal sem sikerül, miután az Egyesült Államok a Szovjetunió többszöri javaslatára sem akar le­mondani erről az új típusú fegyver­ről, a Szovjetunióban már folyik a nagy hatótávolságú szárnyas rakéták kipróbálása. A szárnyas rakétáik wa­shingtoni szorgalmazóinak helyénva­ló lenne felismerni azt az igazságot, hogy a mai katonai erőviszonyok kö­zött, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonylagos erő­­egyensúlya jellemez, az egyik fél biztonságának megkárosítására irá­nyuló törekvés óhatatlanul az erre törekvő fél saját biztonságának ká­rosodásához vezet. A Pravda a továbbiakban rámu­tat: az Egyesült Államok nem kí­ván egyenjogú kapcsolatokat fenn­tartani más államokkal, nem szándé­kozik a felmerülő kérdéseket őszni­ A VILÁGSAJTÓBÓL te tárgyalások és ésszerű kompro­misszumok útján megoldani, s kitér a megkötött szerződések és megálla­podások betartása elől. Akaratát rá akarja kényszeríteni más államokra, s ezért törekszik a meglévő paritás aláásására, ezért nem akar megálla­podásra jutni a fegyverzetek korlá­tozásáról az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvei alapján. Jelenleg az Egyesült Államokban erőltetett ütemben folyik a nagy ha­tótávolságú, irányítható szárnyas ra­kéták kikísérletezése, s a kormány­zat a kongresszustól hatalmas össze­geket kér e fegyver tömeggyártásá­ra. Olyan szárnyas rakétákról van szó, amelyek alacsony röppályán, a terep hajlatait követve észrevétlenül „kúsznak” célba, és váratlan csa­pást mérnek. Ezeken a rakétákon több robbanótöltetet kívánnak elhe­lyezni, mint amennyi az Egyesült Államok összes ballisztikus raké­táin együtt van, s nukleáris robba­­nótöltetekről van szó. A szovjet fél egyértelműen rámu­tatott, hogy az új fegyver veszélyes és kétségtelenül destabilizáló ténye­ző, s javasolta, hogy tiltsák be a nagy hatótávolságú szárnyas rakétá­kat, ezen belül mind a szárazföldi, mind a légi, mind pedig a tengeri elhelyezésüket, amíg nem késő, vagy — amennyiben az Egyesült Ál­lamoknak nem felel meg ez a radi­kális megoldás — a lehető legna­gyobb mértékben korlátozzák e fegy­vereket. Akkoriban az amerikaiak úgy tettek, mintha nem értenék, miért esik ily nagy súllyal latba ép­pen ez a fegyvertípus. A nagy hatótávolságú szárnyas ra­kéták programjának vezetője az amerikai kongresszusban nemrég vi­lágosan megfogalmazta: az Egyesült Álla­mok célja a szárnyas rakéták széles körű telepítésével az, hogy az észrevétlenül közelítő, magas talála­ti pontosságú fegyverekkel megnehe­zítsék a szovjet fegyveres erők dol­gát, hiszen e fegyverek telepítése után a szovjet hadsereg bármely, a hadműveleti térségben megjelenő amerikai haditengerészeti egységet kénytelen lesz potenciális veszély­forrásnak tekinteni. Nos, egyre több olyan hang hal­latszik, amely rámutat: kétélű fegy­ver ez. Világos az is, hogy a nagy hatótá­volságú, nukleáris robbanótöltetek­kel ellátott szárnyas rakéták megjele­­nése aláásná a nukleáris fegyverze­tek korlátozásának és csökkentésé­nek folyamatát, rendkívül bonyolult­tá tenné a hatékony ellenőrzést, s megnövelné a megállapodások meg­kerülésének és megsértésének lehe­tőségét. Ideje lenne, hogy a Fehér Ház be­lássa: kilátástalan az az igyekezete, hogy győzelmet arasson a nukleáris fegyverkezési hajszában. Ideje len­ne, hogy az amerikai kormányzat el­hárítsa azokat az akadályokat, ame­lyeket ő maga állított a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalások útjába, s áttérjen az őszinte, igazságos, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének tökéle­tesen megfelelő megállapodások ke­resésének útjára. Ez mindenkinek érdekében állna, köztük az Egyesült Államoknak is. Ez az az út, amelyet a Szovjetunió javasolt és javasol — mutat rá a Pravda szerkesztőségi cikke. NÉPSZABADSÁG 1984. augusztus 1., szerda Kínai támadások vietnami tartományok ellen A VNA vietnami hírügynökség je­lentése szerint Kína folytatja kato­nai támadásait Vietnam északi tar­tományai ellen. Egy századnyi kínai katona július 22-én Ha Tuyen tarto­mányban megsértette az országha­tárt, támadást intézett a vietnami ha­tárőrök ellen. Július 28-án és 29-én a kínai tü­zérség tűz alá vette e tartomány több települését. Ezzel egy időben csak­nem egy zászlóaljnyi kínai katona behatolt az ország területére. A viet­nami határőrök és az önkéntes egy­ségek katonái visszaverték a határ­sértőket — jelenti a VNA. ENSZ-tanácskozás a zsoldosokról New Yorkban megnyílt az ENSZ különleges bizottságának ülése, amely a zsoldosok toborzásával, be­vetésével, pénzelésével és kiképzésé­vel szembeni fellépésről szóló nem­zetközi megállapodás kidolgozásával foglalkozik. A tanácskozást kezdeményező fej­lődő országok a zsoldostoborzást olyan súlyos nemzetközi bűncselek­ménynek tekintik, amely aláássa biztonságukat, a káosz és a terror légkörét teremti meg. A második vi­lágháború óta zsoldos katonák két­száz fegyveres konfliktusban vettek részt Ázsia, Afrika és Latin-Ameri­­ka különböző országaiban. A különleges ENSZ-bizottság szá­mos tagjának az a véleménye, hogy a testület munkája mind időszerűbb. Ugyanis az imperialista erők, főként az Egyesült Államok az állami szint­re emelt terrorizmus politikája kere­tében a zsoldosokat különböző fel­forgató akciókra próbálják bevetni. (MTI) Iraki-iráni katonai összecsapások Iraki harci helikopterek sikeres katonai akciót hajtottak végre iráni állások ellen az iraki—iráni front északi részén — jelentette hétfőn az INA iraki hírügynökség. Az iraki hírszolgálati iroda továb­bi részleteket nem közölt a táma­dással kapcsolatban, amelyet Irán nyugat-azerbajdzsáni tartományának határvidékén hajtottak végre. Ugyan­akkor iráni közlések szerint ezen a területen iráni egységek 21 határ menti stratégiai magaslatot foglal­tak el a múlt csütörtökön indított nagyobb szabású offenzíva folya­mán. Az IRNA hivatalos iráni hírügy­nökség az iráni vezérkar jelentése alapján közölte, hogy az iráni erők az elmúlt napokban legalább 112 iraki katonát megöltek, illetve meg­sebesítettek. A leghevesebb összetű­zésekre az iráni Szardasz város kö­zelében került sor, ahol közel hat­van iraki katonát tettek ártalmat­lanná. Iraki és iráni részről egyaránt a harcok folytatásáról és az iraki-irá­ni front déli és középső részén le­zajlott tüzérségi összecsapásokról ér­keztek jelentések. (MTI) A kormány győzelmével ért véget a bonni parlament rendkívüli ülése ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A nyugatnémet parlament keddi rendkívüli ülése — amelyre szabad­ságukról kellett visszahívni a képvi­selőket — a koalíciós pártok győzel­mével ért véget. A mintegy négyórás, heves, szóváltásokkal tarkított vita után megejtett szavazáson a jelenlé­vő 466 képviselőből 265 a kormány által előterjesztett javaslatra, vagyis a környezetvédelmi szempontból ki­fogásolható helmstedti erőmű üzem­be helyezésére szavazott, 195-en el­lene foglaltak állást, hatan tartóz­kodtak. A koalíciós pártok, vagyis a kor­mány határozati javaslatát indokló Stoltenberg pénzügyminiszter emlé­keztetett rá, hogy a parlament jú­nius 28-i ülésén valamennyi frakció szinte egyöntetű támogatásával hoz­ták azt a határozatot, hogy a helm­stedti Buschhaus elnevezésű, széntü­zelésre épült centrálét csak akkor le­het üzembe helyezni, ha beépítik a kéndioxid-kibocsátást csökkentő be­rendezést. Hogy most mégis ezzel ellentétes határozati javaslatot ter­jesztenek a parlament elé, azt azzal indokolta, hogy „időközben megvál­toztak a körülmények”, noha csu­pán arról van szó, hogy a kormány beadta a derekát a vállalkozóknak és az alsó-szászországi tartományi kormánynak, amely akárcsak a bon­ni kormány, maga is tőkerészes a 330 millió márka költségen épített erőműben, s néhány száz millióért megváltoztatta politikáját. Erre a tarthatatlan állapotra mu­tatott rá Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti frakciójának vezetője, amikor hangsúlyozta, hogy „a kor­mány szavahihetősége forog kockán”, továbbá, hogy „a parlament nem le­het a kormány játékszere”. Vogel a továbbiakban azt firtatta, hogy ha a kormány most azt állítja,­­h­ogy jú­nius 28-a óta új ismeretek birtoká­ba jutott, felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy június 28-a előtt nem álltak rendelkezésére a döntés alapjául szolgáló információk. A Zöldeket kivéve valamennyi parlamenti frakcióban akadtak, akik saját pártjuk álláspontja ellen sza­vaztak. A CDU-képviselők egy része nem tudta megemészteni a kormány pálfordulását, ellenállást fejtett ki az FDP-frakció több tagja is, míg az SPD-ben heten úgy vélték, hogy „lel­kiismereti okok miatt” tartózkodniuk kell a szavazástól. Az erőmű üzem­be helyezésének megtiltása ugyanis 2200 munkahely megszüntetését je­lentette volna, s ez volt a szövetségi és a tartományi kormány kétségtele­nül leghatékonyabb érve az üzembe helyezés mellett, noha ezzel felrúgta korábbi határozatát és saját környe­zetvédelmi politikáját, amelyet a jú­niusi müncheni nemzetközi környe­zetvédelmi konferencián olyan nagy hévvel hirdetett és képviselt. A parlamenti vita után a kormány rendkívüli ülésen adta hozzájárulá­sát az elektromos centrálé üzembe helyezéséhez. Kanyó András Bizalmat kapott az új főmimiszter az indiai Dzsammu és Kasmír államban Az indiai Dzsammu és Kasmír ál­lam parla­mentje kedden bizalmat szavazott Gulám Mohammed Sah fő­­miniszternek. Elődje Faruk Abdul­­lah, a Nemzeti Konferencia Párt ve­zére volt, akitől pártjának 12 képvi­selője elfordult, és akit négy héttel ezelőtt leváltottak. A 76 tagú parla­mentből a szavazáskor kivonult Ab­­dulllahh 32 megmaradt híve. Az ülésen leváltották az állam­ parlamentjének eddigi elnökét is. Az indiai kormány korábban azal vádolta a volt fő­minisztert, hogy se­gítette a Pakisztán­i barát muzulmán fundamentalisták csoportjait Kas­mírban, és a szikh szélsőségeseket a szomszédos Pandzsáb államban. Dzsammu és Kasmír fővárosának, Szrinagarnak az utcáin megerősített­­rendőr járőrök cirkálnak, miután Ab­­dulla­h kedden általános sztrájkra szólította fel az állam lakosságát. Feszült a helyzet az Andhra Pra­­des állambeli Haidarálbád városában is, ahol hétszáz embert tartóztattak le az egy héttel ezelőtt kirobbant hinduk muzulmán vallási zavargá­sok óta. Az indiai fővárosban kedden több ezren tüntettek az Egyesült Államok nagykövetségének épülete előtt, til­takozva az ellen, hogy Washington támogatja az India területi megosz­tására irányuló törekvéseket. A tün­tetők elítélték a pandzsábi szepara­­tisták terrorista bandáinak nyújtott amerikai segítséget. (MTI) Ismeretlen géprablók Frankfurtból eltérítettek egy francia Boeingest Kedden a késő délutáni órákban ismeretlen géprablók eltérítették az Air France francia légitársaságnak az NSZK-beli Frankfurtból Párizsba tartó, Boeing T 737 típusú utasszállító repülőgépét, 58 utassal és 6 főnyi személyzettel a fedélzetén. Az Air France frankfurti tisztség­­viselője szerint a géprablók hárman vannak, más források kettőről be­szélnek. Az utasszállító először a svájci Genf repülőterén szállt le. Az angolt törve beszélő, egymás közt arabul társalgó géprablók közölték, hogy Teheránba akarnak repülni. A repülőgép — a francia légitársaság hozzájárulásával — üzemanyagot vett fel, majd felszállt. Irán időköz­ben megtagadta a leszállási enge­délyt, ezért a repülőgép Bejrút felé vette az irányt. A libanoni hatóságok a Boeing– 737 felszállása után közölték, hogy nem fogadják az eltérített repülőgé­pet, és lezárják az ország repülőte­reit.­­ A svájci rendőrség szóvivője kö­zölte, hogy lövések dördültek el a gép utasterében, mialatt a genfi re­pülőtéren vesztegelt. Egyelőre nem tudni biztosan, vannak-e áldozatok. A genfi források szerint a repülő­gép parancsnoka közölte az irányító­­toronnyal, hogy az egyik gépeltérítő szavai szerint a lövéseknek egy ha­lálos áldozata lehet. (MTI)

Next