Népszabadság, 1984. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
1984. augusztus 23., csütörtök NÉPSZABADSÁG Piackutatás, gyors termékváltás Sajtótájékoztató az élelmiszer-ipari vándorgyűlésről Marketingtevékenység az élelmiszer-termelésben címmel mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlést szervez augusztus 30—31-én a TIT Szombathelyen. A tanácskozásról szerdán sajtótájékoztatót tartottak a rendezők a MÉM-ben. Elmondták, hogy a 10. alkalommal megrendezendő tanácskozás témaválasztásának különös jelentőséget ad, hogy az élelmiszer-világpiacot a túlkínálat jellemzi, mind nehezebb nemcsak új vevők felkutatása, hanem a meglevők megtartása is. Ugyanakkor a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeinek egynegyede exportra kerül, s igen fontos a szerepe a nemzeti jövedelem alakulásában. Éppen ezért a tanácskozáson részt vevő 700 szakember előtt elhangzó 20 előadás az exporthoz elengedhetetlen minőség javításának, a választék bővítésének és a csomagolás korszerűsítésének kérdéseit tárgyalja. Szóba kerül az intenzívebb piackutatás, valamint a termékszerkezetnek az igényekhez igazodó, gyors változtatási lehetősége is. Jó megoldásnak kínálkozik azonos termékeknél a közös reklám, hiszen egy-egy új cikk bevezetésének előkészítése önmagában is igen költséges. A marketingmunkában gazdag tapasztalatokat szerzett Gyulai Húskombinát és a Debreceni Konzervgyár vezetői gyakorlati útmutatót adnak majd a tanácskozáson. A vándorgyűlésen elhangzó előadások anyagát összegyűjtik, s közreadják az élelmiszeripar vállalatainak. (MTI) Hőerőművi berendezések Kínának Az Április 4. Gépipari Művek energetikai gépgyártó leányvállalata kondenzvízkezelő berendezéseket szállít a kínai Datong tartományban épülő hőerőműhöz. A több mint négymillió svájci frank értékű egyedi tervezésű berendezések dokumentációi már elkészültek a budapesti gyárban, s ezek alapján hozzákezdtek a gépek, műszerek, vezetékek gyártásához. A tervek szerint az első berendezések a jövő év elején indulnak útjukra, összeszerelési munkálataikat a helyszínen magyar szakemberek irányítják majd. Ugyancsak a datongi erőműhöz az Energiagazdálkodási Intézet hűtőtornyokat szállít. (MTI) TÍZ NAPOT KÉSIK AZ ÉRÉS Elindították az első almaszállítmányt a Szovjetunióba Megkezdődött az alma exportja. Az első 15 vagonos szállítmányt a Szovjetunióba indították a szabolcsi kertekből. Más években a kivitel 70 —80 vagonnal kezdődik, most azonban a kedvezőtlen időjárás miatt csaknem 10 napot késik az érés, emiatt viszonylag szerényebb az induló mennyiség. A felfutás a jövő héttől várható. A Hungarofruct az év végéig 325 ezer 500 tonna almát szállít a Szovjetunióba. E mennyiség minden eddigi szovjet exportot túlszárnyal, a tavalyinál például 65 ezer tonnával többet jelent. A Hungarofruct jó előre felkészült az alma szállítására. Ismételten felhívta a termelők figyelmét az exportkövetelmények fokozott betartására, a megrendelők ugyanis szigorúbb minőségi feltételeket szabtak. Ezek betartására az üzemek mindenütt körültekintően szervezik meg a szedést és a csomagolást. Sok helyen újfajta érdekeltségi rendszer szolgálja az első osztályú áru arányának növelését. Több szabolcsi tsz tagjainak bérbe adta a termőterület egy részét, s az eladási ár arányos részét — a ráfordítási költségek levonása után — visszajuttatja számukra. A Hungarofruct is ösztönzi az első osztályú áru termelését. A tavalyihoz képest tíz százalékkal megemelték ebben a minőségi kategóriában az átvételi árat. A korábbi években szállítás közben a gyenge göngyöleg miatt romlott az alma minősége. Ezért a vállalat újfajta, a megterhelést jobban bíró ládákban szállítja az almát. (MTI) Szedik az almát a Kertészeti Egyetem halásztelki területén. KEREKES TAMÁS FELV. — MTI FOTÓ Tüzek műszaki hibából Tüzet okozott a Baranya megyei Aranyosgadányban egy meghibásodott terménydaráló elektromos zárlata. A tűz következtében kigyulladt a csaknem 200 négyzetméter alapterületű lakóház, pajta és istálló épületegyüttese. A pajtában tárolt 70 mázsa széna, mezőgazdasági eszközök, és egyéb értékek a lángok martalékaivá váltak, s a lakóház födéme beszakadt. Az állatokat mentő Kovács Jenőné a tetőről lehullott cserepek miatt megsérült, s kórházba szállították. Ugyancsak kedden a délutáni órákban a Győr-Sopron megyei Egyházasfalun a sopronhorpácsi Alkotmány Mgtsz majorjában egy körbálázó gép gyulladt ki műszaki hiba következtében. A tüzet a helyszínen tartózkodó munkások kézi poroltóval és vízzel eloltották. Az anyagi kár jelentős. (MTI) A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MÁÉ MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Gluck: A rászedett kádi. Vígopera egy felvonásban. 9.13: Irodalmi évfordulónaptár. Benedek Elek. 9.43: Mondókák, gyermekjátékok. 10.05: A képzelet varázslója. Epizódok Verne életéből. 10.34: Barokk muzsika. 11.25: Számítógép az üzemben. Riportműsor. 11.40: Gösta Berling. 2. rész. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Kóruspódium. 13.30: Vonzódások. Riportműsor. 14.00: Zenekari muzsika. 14.49: Könyvszemle. 15.05: Csongrádi népdalok. 15.27: Szíriusz és az ősember. 4. rész. 16.04: Zenei események a régi Nemzeti Színházban. 5. rész. 17.05: Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.45: Balettzenei operákból. 19.15: Rázván és Vidra. Bogdan Petriceicu Hasdeu drámájának rádióváltozata. 20.42: Willem Mengelberg művészete. 21.40: Tudományelmélet . 1984. 22.20: Tíz perc külpolitika. 23.20: Két szonáta. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Burka Sándor klarinétozik. Szt. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. Szt. 11.35: Csak fiataloknak! Szt. 12.35: A Népművészet Ifjú Mestereinek felvételeiből. Szt. 13.00: Borsodiak külföldön. Riportműsor. 13.20: Régi angol zene gyerekeknek. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Zeneszerző és rádiós. Beszélgetés Decsényi Jánossal. 14.35: Színe-java. 16.00: Helyettem írták. A mikrofonnál: Pernye András (hangfelvétel). 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanzániai találkozások. IV. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.35: Sportközvetítés. 19.55: Slágerlista. Szt. 20.35: ,,Tisztesség, értelem, értelem, tisztesség . . .” Beszélgetés Joó Lászlóval. 21.30: Paul McCartney felvételeiből. Szt. 22.30: Verbunkosok, nóták. Szt. 23.20: Magnóról — magnóra! Szt. 3. MŰSOR 9.00: Bart Bacharach szerzeményeiből. Szt. 9.30: Zenekari muzsika. Szt. 10.10: Operarészletek. Szt. 11.05: Tudor Arghezi és Lucian Blaga versei. 11.36: Nagy mesterek kamarazenéjéből. Szt. 13.07: Mozart-művek. Szt. 14.02: Töltsön egy órát kedvenceivel. Szt. 15.02: Régi olasz muzsika. Szt. 16.28: Zenei Lexikon. 16.48: Pillanatkép. 16.53: Pophullám. Szt. 17.55: Magyar zeneszerzők. Szt. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora. 19.05: Zenekari muzsika. Szt. 20.28: Operaest. Szt. 21.38: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. 22.23: Napjaink zenéje. Szt. TELEVÍZIÓ 10.00: Tévétorna (ism.). 10.05: Örsbéli krónikák (ism.). 10.35: A nagy játszma. Bolgár tévéfilm. 12.15: Képújság. 16.45: Hírek. 16.50: Madárkórház. Angol ismeretterjesztő rövidfilm (ism.). 17.20: Beszédművelés. VI/2. rész (ism.). 17.40: A Tenkes kapitánya. Ifjúsági kalandfilmsorozat. XII/8. rész: Veronika (ism.) (ff). 18.05: Képújság. 18.10: Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.00: Az Everglades Nemzeti Park. Finn ismeretterjesztő rövidfilm. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: TV-Híradó. 20.30: Alfa Holdbázis. Angol sci-fi tévéfilmsorozat. Gyűrű a Hold körül. 21.25: Panoráma. A külpolitikai szerkesztőség világpolitikai magazinja. 22.25: Népdalkórusok. Rossa Ernő: Három Eger-vidéki népdal. 22.35: TV-Híradó 2. 2. MŰSOR 18.20: Képújság. 18.25: Magyarország—NDK női kézilabda-mérkőzés. Közvetítés Trencsénből. 19.50: Unser Bildschirm. A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora (ff). 20.10: Egy nyári nap percei Győrött. Borsos Miklós társaságában (ism). 20.40: Telesport, összefoglaló nemzetközi versenyekről. 22.10: Róma, 21 óra. II/2. rész. 22.40: Képújság. Húsz nyelven tanítanak a TIT budapesti nyelviskolájában Húsz nyelvet tanítanak ősztől a TIT nyelviskolájában — jelentették be tegnap a nyelviskola 1984—85-ös tanévének programjáról tartott sajtótájékoztatón. Az idei, 56. oktatási félévben angol, francia, német, orosz, olasz és spanyol, valamint portugál, eszperantó, lengyel, román, szerbhorvát, görög, svéd, finn, holland, norvég, latin, japán és arab, illetve — idegen ajkúak számára — magyar nyelvtanfolyamon vehetnek részt az érdeklődők. Haán György, a TIT budapesti idegennyelv-oktatási szakosztályának elnöke elmondta: a nyelviskola fennállásának 28 esztendeje alatt a szervezett nyelvoktatás egyik legnépszerűbb formájává vált. Tavaly a felnőttek számára összesen 1122 központi és kihelyezett tanfolyamot, a gyermekeknek több mint 300 tanfolyamot szerveztek. Ezeken 22 478 hallgató vett részt. Az utóbbi esztendőkben örvendetesen emelkedett a gyermekhallgatók, valamint a művelődési házakba, vállalatokhoz és szakmunkásképző intézetekbe kihelyezett tagozatok száma, és sikeresek voltak a tavaly beindult nyugdíjastanfolyamok is. Az igényeknek megfelelően az idén még két nyelvvel — a franciával és az olasszal — bővítik a kedvezményes díjú nyugdíjasképzést. A tervek szerint a Magyarországon élő német ajkúak számára bevezetnek majd egy új oktatási formát: havi egyszeri konzultáció mellett teszt- és fogalmazványküldéssel és -javítással segítik a német nyelvből vizsgázni kívánók íráskészségének fejlesztését. A TIT budapesti nyelviskolájának őszi félévében induló kezdő és középhaladó, valamint az állami nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamokra 1984. augusztus 27. és szeptember 7. között a VIll. kerület, Múzeum utca 7. szám alatti Kossuth klubban várják a jelentkezőket. A 6—14 éves gyermekek számára szervezett angol, német, francia, orosz, illetve a felső tagozatosoknak meghirdetett latin nyelvű foglalkozásokra szeptember 10. és 21. között a kijelölt iskolákban lehet jelentkezni. (MTI) Javult a könyvtárak felszereltsége Komárom megyében (Munkatársunktól.) Komárom megye legjobban szervezett közművelődési intézményrendszere a tanácsi könyvtári hálózat, amely a közigazgatás változásait követve alakult ki. Az adatok azt bizonyítják, hogy ezeket az intézményeket 83 ezer olvasó látogatja; ez azt jelenti, hogy a megye lakosságának csaknem harminc százaléka jár könyvtárba. Mindenképpen örvendetes jelenség tehát, hogy az olvasók számának a korábbi években jellemző csökkenését sikerült megállítani. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy — s ez nemcsak Komárom megyében van így — az ötnapos munkahét bevezetésével nem növekedett az olvasásra szánt idő, az irodalom iránti érdeklődés. Milyen körülmények között dolgoznak a Komárom megyei könyvtárak? A városiak többsége — a tatabányai kivételével — helyhiánnyal küzd; különösen Dorogon és Komáromban rossz a helyzet. A községi könyvtárak túlnyomó többsége — összesen 45 intézményről van szó — hetente csupán egy-két napot, húsz pedig három-négy napot tart nyitva. A kistelepülések könyvtári munkájának színvonalát az úgynevezett ellátórendszer kialakításával igyekeztek javítani. Három városkörnyéken (Tatabánya, Tata és Oroszlány), valamint a kisbéri vonzáskörzetben — eddig nyolc faluban — vezették be a központi ellátást. Ennek további fejlesztésére van szükség, így például a kisbéri körzet más községeiben is. Az iskoládó könyvtárhálózat fejlődése — a megyei könyvtár irányításával — már korábban megkezdődött. A tapasztalatok szerint napjainkban még sok gondot okoz esetenként a helyiséghiány, továbbá a könyvtárosok dotálásának megoldatlansága. A könyvállomány bővítését — központi és megyei támogatások segítségével — sikerült az előző évek színvonalán tartani, de a könyvárak növekedése nehezíti a helyzetet. Az utóbbi években tehát — elsősorban a központi támogatásoknak köszönhetően — javult a Komárom megyei könyvtárak eszközellátása, felszereltsége. Különösen jelentős változásnak tekinthető, hogy a tanácsi könyvtárakban fokozatosan nőtt a főfoglalkozású könyvtárosok száma: a megyében jelenleg már csaknem százan dolgoznak ebben a munkakörben. FOGLALKOZTATÁS ÉS ELLÁTÁS Újabb munkaalkalmakkal is növelhető a falvak népességmegtartó ereje A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, felhasználva a korábbi eszmecserék tapasztalatait is, állást foglalt a kisebb falvak fejlesztésének kívánatos módozatairól. A testület egyebek között megállapította, hogy a falusi lakosság városokba áramlása hosszabb távon e települések indokolatlan visszafejlődéséhez, a hagyományos településszerkezet torzulásához vezethet. Növelni szükséges a kisebb települések népességmegtartó erejét, mert a városok legtöbbje már nem képes megfelelő fogadási feltételeket teremteni. A fehérgyarmati, a krasznokvajdai, az őriszentpéteri és a sellyei népfrontviták rámutattak arra, hogy szinte mindenütt alapvető követelményként fogalmazzák meg: a falvak lakosságának meghatározott távolságon belül kell munkalehetőséget adni. Arra természetesen nincs mód, hogy minden egyes kistelepülésen új létesítményeket hozzanak létre, de — összhangban az iparvállalatok decentralizálási elképzeléseivel — megteremthetők az eddiginél szélesebb körű foglalkoztatás feltételei. A termelőszövetkezetek általában meg is tesznek minden tőlük telhetőt ennek érdekében, ám a többi ágazat képviselőinek egy része még mindig nem ismerte fel az ebben rejlő előnyöket. A legkézenfekvőbbnek azt tartották a tanácskozások részvevői, hogy az élelmiszeripar telepítsen feldolgozó létesítményeket. Ennek viszont elengedhetetlen előfeltétele, hogy e települések gond nélkül elérhetők legyenek. Ez azonban jórészt, sajnos megoldatlan; a vonzásközpontokat nem kapcsolják össze kellő számban jól kiépített összekötő utak. Ami ennél is komolyabb gondot okoz: a telefonhálózat, amely ma még nem teszi lehetővé a települések és az emberek közötti zavartalan kapcsolattartást. A közlekedési díjak között is aránytalanságok vannak, magyarán: a vidékiek ugyanazért a szolgáltatásért többet fizetnek, mint a budapestiek. A MÁV és a Volán munkáját ellentmondásosnak ítélték meg az eszmecseréken részt vevők, s kifogásuk elsősorban arra irányult, hogy szerintük a viteldíjak növekedésével párhuzamosan sem javult az utazási körülmények színvonala. Az egészségügyi ellátás minden településen alapvető tényezője a lakosság közhangulatának. Az idősebbek az eddiginél lényegesen megbízhatóbb orvosi ellátásra tartanak igényt. Tovább kell fejleszteni a mozgóbolti hálózatot, amely beváltotta a reményeket. Az eszmecseréken elhangzott javaslatok megoldása általában nem újabb anyagi erőforrások feltárását követeli meg, hanem csupán az idejétmúlt szemlélet megváltoztatását. A kormány ősszel széles körű társadalmi vitára bocsátja településfejlesztési koncepcióját, amely révén újabb észrevételek sokasága kerülhet felszínre. (MTI) A Pest megyei Köröstetétlenben javultak a közlekedési viszonyok. BOROS JENŐ FELVÉTELE