Népszabadság, 1984. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 24 oldal Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1984. szeptember 1., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLII. évfolyam 205. szám Az új tanév küszöbén *írta: Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes Az egymásra épülő tanévek folyamatában a szeptemberi újrakezdés rendszerint a figyelem központjába helyezi az iskolát. Nem véletlenül, hiszen közvetve vagy közvetlenül minden állampolgár érintett általa, és egész társadalmunk alapvetően érdekelt abban, hogy az iskolákban korszerű, eredményes nevelő-oktató munka folyjék. Az ilyentájt leggyakoribb kérdés, hogy miféle változások várhatók az új tanévben, s hogy ezek miként érintik a családok életét, a gyermekek iskolai helyzetét és jövőjét, majd másfél millió fiatal mindennapi munkáját és távolabbi sorsát. A most kezdődő tanévet a stabilitás jellemzi. Nincs szó semmiféle olyan tantervi vagy szerkezeti változtatásról, amelyek az iskola kialakult élet- és munkarendjét jelentősen módosítanák. Ugyanakkor a tanév néhány megérlelődött változással mégis egybekapcsolódik. Már maga az iskolaév kezdete sem szokványos. A leginkább örvendetes és régóta várt fejlemény az, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérét szeptember elsejétől tíz százalékkal emeljük. Senki sem gondolja, hogy a pedagógiai munka anyagi elismerésének ez a mostani szerény javítása minden gondot megold. Határozottan kifejezi azonban a társadalom megbecsülését, egyszersmind azt a kormányzati szándékot is, hogy a nehéz gazdasági körülmények közepette is lépéseket kíván tenni a pedagógusok életkörülményeinek javításáért. Az ezzel összefüggő feladatok nem oldhatók meg egyetlen intézkedéssel. A következő években további lépések szükségesek ahhoz, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok és más oktatási dolgozók életszínvonalát megfelelő szintre emeljük. Ismeretes, hogy az országgyűlés és a kormány megvitatta és elfogadta az oktatási rendszer fejlesztési programját, amely két évtizedes időtávra kijelöli a magyar oktatási rendszer fejlesztésének főbb feladatait és módozatait. A program lehetővé teszi, hogy néhány többszörösen visszatérő oktatáspolitikai és pedagógiai vitatémát lezárhassunk, és megfelelő cselekvési és szemléleti egységet alakítsunk ki oktatási rendszerünk fejlesztésében. Az immár kormányhatározatrangjára emelkedett program középpontjában az a gondolat áll, hogy a korábban oly gyakori szerkezeti változtatásokkal szemben az iskolarendszer fejlesztésében a teljesítmény és a minőség elvét juttassuk érvényre, s a lefelé nivellálás helyett a magasabb igényszint és a képességek és készségek hatékony fejlesztésének követelménye érvényesüljön. Ez nem csupán a távolabbi jövő igénye. Már az idén lépéseket kell tennünk a tartalmi munka korszerűsítése érdekében. A bevezetett tantervek és tankönyvek vizsgálatát a túlterhelést is csökkentő korrekcióknak kell követniük, amelyek figyelembe veszik az ötnapos tanítási hét követelményeit is. A tanév során megvizsgáljuk az idegen nyelvek oktatásának helyzetét, hogy intézkedéseket tehessünk a változtatásra. Az iskolai munka körülményeinek, a pedagógusok szakmai-munkahelyi közérzetének, pedagógiai kultúrájának a javítása céljából a Művelődési Minisztérium több intézkedést tervez az új tanéviben. Ezek között szerepel a közeljövőben megjelenő miniszteri utasítás, amely határozott lépést tesz a pedagógusokat és intézményvezetőket sújtó adminisztratív terhek, az érdemi pedagógiai munkát nemegyszer béklyóba kötő s a pedagógustársadalom egészséges alkotókedvét visszafogó szakmai bürokrácia és túlszabályozottság felszámolására. A pedagógusok alkotó energiáinak felszabadítására irányuló központi törekvések azonban csak akkor vezethetnek a kívánt eredményre, ha az iskola szűkebb és tágabb környezete, a helyi, a területi irányító szervek és a lakóhely más intézményei a szakmai-pedagógiai munka minőségét állítják a nevelőtestület elé első és legfontosabb követelményként. Ha megvédjük az iskolát az illetéktelen beavatkozásoktól, a pedagógiai munkához nem tartozó feladathalmaztól, vagyis, ha nem egyoldalúan és torzan értelmezzük az úgynevezett iskolai nyitottságot. Az iskolák tekintélyét növeli szűkebb környezetben is, ha elhárít magától a neveléstől idegen — a szolgáltatás céljára szükséges, de a pedagógiától idegen — feladatokat. Lépéseket kívánunk tenni az iskolák belső életének demokratikusabbá tétele érdekében is. Lényegesen növelni kívánjuk a nevelőtestületek jogkörét a tananyag és a pedagógiai módszerek megválasztásában és az iskolák vezetőinek kinevezésében. A létrehozandó iskolatanácsokon keresztül arra törekszünk, hogy a helyi közösségeket még inkább érdekeltté tegyük az iskola munkájának támogatásában. Egyértelműen rendezzük már ettől a tanévtől az iskolák tanácsi felügyeletét a középfokon, s az év során kialakítjuk a megyei pedagógiai intézetek hálózatát, melyeknek fő feladata az iskolák munkájának, az iskolák szakmai tevékenységének sokirányú segítése és támogatása. A megyei nevelési központok eddigi munkájának bőséges tapasztalatai lehetővé teszik, hogy ezt a hálózatot megszilárdítsuk, a legszínvonalasabb kísérleti eredményeket széles körben elterjesszük. A tanév fontos fejleménye, hogy széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátjuk az oktatási törvénytervezetet, amely tekintetbe veszi a fejlesztési programban megfogalmazott célokat, s meghatározza oktatási-nevelési rendszerünk tartalmi és szerkezeti sajátosságait, működési elveit, a tanulók és oktatók, továbbá a demokratikus testületek jogait és kötelességeit. Minden közoktatási, fejlesztési lépés sikere egyértelműen a pedagógusok segítő szándékától függ. Ezt sok évtized története egyértelműenbizonyítja. Ezért az új tanévben a Művelődési Minisztérium hozzákezd a pedagógus-továbbképzés korszerűsítéséhez, s a következő év őszétől olyan posztgraduális továbbképzést kívánunk bevezetni, amely lehetővé teszi a pedagógusok számára, hogy a felsőoktatás keretei között folyó egyéves kurzusokon korszerű szakmai tudományos ismereteket szerezzenek, amelyek valóban segítséget jelenthetnek gyakorlati pedagógiai munkájuk igényes, színvonalas végzéséhez. A képzés és továbbképzés olyan szellemi befektetés, amely sokszoros hasznot hoz, és ugyanakkor a közoktatás további korszerűsítésének feltétele. Minden rövidebb és hosszabb fejlesztési terv záloga a pedagógusképzés színvonalának emelése és hathatós továbbképzésük megszervezése. Sok egyéni és személyes ambíciót támogatunk azzal, ha szervezetté tesszük a nevelők posztgraduális képzését és támogatjuk továbbtanulási szándékukat. Az új tanév fentebb jelzett néhány változása egy-egy lépés lehet a korszerűsítés útján, melyeket a következő években továbbiaknak kell követniük. Megoldásra várnak egyebek között olyan feladatok, mint a nagy létszámú korosztályok eredményes iskoláztatásához szükséges feltételek biztosítása, a középfokú technikusképzés bevezetése, a tehetségnevelés feladatainak kimunkálása, s mindezekkel együtt az egész közoktatás távlati stratégiai céljainak megfelelően a nevelő-oktató munka tárgyi és személyi feltételeinek javítása. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a pedagógiai célok és a nekik megfelelő programok csak akkor hozhatják meg a várt eredményt, ha az iskolák és a pedagógusok javuló körülmények között, nagyobb szakmai önállósággal és az ezzel együtt járó megnövekedett felelősséggel végezhetik alkotó munkájukat, ha segítő és értő támogatást kapnak a társadalom egészétől. A nevelőmunka nehézsége, de minden szépsége is abban van, hogy szakadatlan láncolatban követik egymást a tanévek. Ebben a folytonosságban mindig van valami új és van sok továbbélő, tiszteletet érdemlő hagyomány. A pedagógusok — készülve az új tanévre — tudják ezt, és ebből merítenek erőt a tízhónapos munkához. Szüntelenül megújuló, állandóan változó tanítványok hosszú sora állítja mindig új feladatok elé a pedagógusokat. Munkájukat az egész társadalom érdekében végzik, kísérje hát erőfeszítéseiket az egész társadalom segítő, támogató szándéka. GYORSAN BŐVÜLNEK A MAGYAR-SZOVJET KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Huszonhétmillió áru vasúton, közúton hajón Külkereskedelmi forgalmunk 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítjuk le; az idén mintegy 27 millió tonna export-import árut szállítanak a két ország közlekedési vállalatai. Az egyre nagyobb áruforgalom a fuvarozó-szállító vállalatoktól fokozott erőfeszítéseket kíván. A két ország közötti közlekedési kapcsolatokban a legjelentősebb szerep a vasútra hárul. A közös feladatokat a vasúti határforgalmi egyezmény tartalmazza. A MÁV nemzetközi szállításainak több mint egyharmada a Szovjetunióból indul, illetve oda tart. Az importforgalomban többnyire érc, koksz, faáru, műtrágya, gép és személygépkocsi érkezik, az export jó részét élelmiszerek, friss zöldség, gyümölcs, húsáru, gabona, konzerv, könnyűipari termékek, gépek, járművek teszik ki. . A zavartalan vasúti szállítások sarkalatos pontja a határkörzetek feladatainak összehangolása. A jobb munkát segíti, hogy a záhonyi üzemigazgatóság és az ungvári aligazgatóság vasutasai 1964 óta minden évben munkaversenyben vannak egymással. Az utóbbi időben a szovjet határkörzet viszonylag szűk kapacitása miatt gondot okoz a magyar áruk folyamatos átvétele és továbbítása. A helyzet javítására a két fél közös intézkedéseket tesz. Az áruszállításban jelentősek a hajózási kapcsolatok. Hajón évente körülbelül másfél millió tonna áru érkezik hazánkba a Szovjetunióból, főként vasérc, szén és különféle építőanyagok. Magyarországról megközelítően félmillió tonna árut — javarészt gabonát — visznek vízen a szomszédos országba. A Mahart a szovjet dunai hajózási vállalattal áll szoros kapcsolatban: rendszeresen egyeztetik szállításaikat, s a szabad hajóterek arányában felosztják a feladatokat. A közutakon évente mintegy 10 ezer tehergépkocsi, kamion szállít árut Magyarország és a Szovjetunió között. Mindkét irányban elsősorban a gyors továbbítást igénylő, kényesebb termékeket viszik a közutakon, így például gyógyszereket, vegyi árut, konfekcióipari cikkeket, kisebb gépeket, sőt még naposcsibét is. A külkereskedelmi árufuvarozásban nem meghatározó a repülőgépek szerepe, de annál nagyobb jelentőségük van a személyszállításban, az üzleti és a turistaforgalomban. Igen intenzívek a két ország közötti légügyi kapcsolatok; az NDK után a Szovjetunió a második legjelentősebb légipartnerünk. Évente 300— 400 ezren utaznak a Malév és az Aeroflot gépein a Szovjetunióba, illetve onnan hozzánk. Repülőgépeink kivétel nélkül szovjet gyártmányúak. A konstrukciók továbbfejlesztésében, különösen a kedvezőbb energiafelhasználási és környezetvédelmi tulajdonságokkal bíró légi járművek kialakításában magyar szakemberek is közreműködnek. A légügyi kapcsolatok keretében szép számban képeznek magyar repülési szakembereket a Szovjetunióban: az utóbbi 15 év alatt 250-en szereztek felsőfokú képesítést. A közlekedési tervkoordinációs bizottság konzultációin előzetesen egyeztettek a közlekedésnek és a szállításnak a következő tervidőszakban esedékes feladatait. E szerint az exportforgalomban 19—20, az importban pedig 5—6 százalékos mennyiségi növekedésre lehet számítani. (MTI) Befejeződött az afgán—pakisztáni tárgyalássorozat Az afganisztáni probléma megoldásáról Afganisztán és Pakisztán között az ENSZ főtitkárhelyettesének közvetítésével folyó tárgyalások következő, negyedik fordulóját a jövő februárban ismét Genfben tartják meg — közölte pénteken az egyhetes tárgyalássorozat befejezése után Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárhelyettese. Cordovez a most befejeződött tárgyalásokat fontos, elsősorban technikai jellegű szakasznak nevezte, érdemi kérdésekről azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. A főtitkárhelyettes csupán annyit közölt, hogy Sah Muhammed Doszt afgán és Szahibzada Jakub Han pakisztáni külügyminiszter egyaránt elégedett volt a tárgyalásokkal, és mindketten kifejezték óhajukat, hogy folytassák azokat. Cordovez közölte, hogy a két külügyminiszter rövidesen találkozik Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. (DPA) Az UNCTAD éves jelentése a fejlődők gazdasági helyzetéről A tőkés világ nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi intézményei nem felelnek meg korunk követelményeinek, azokat újjá kell alakítani, hogy a fejlődő országok súlyos válságát orvosolhassák — ezt hangsúlyozza az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája idei jelentése, amelyet pénteken tettek közzé. Az UNCTAD, amelyben meghatározó szerepet játszanak a fejlődő országok, szókimondó jelentésében megállapítja: a fejlődő világ összterméke 1983-ban egy százalékkal csökkent, s a következő évekre is általában stagnálás, sőt további csökkenés várható. Az UNCTAD titkársága megállapítja, hogy tavaly nemcsak Afrikában és a latin-amerikai országokban, hanem a fő olajtermelő államokban is lassult a gazdasági növekedés az olajtermelés hirtelen visszaesése miatt. Afrikában a mezőgazdasági termelés csökkenése is hozzájárul a válságos helyzethez. Jóllehet sok dél- és kelet-ázsiai és számos afrikai országban is számottevő volt a gazdasági növekedés 1983-ban, a harmadik világ államainak nagy többségében az egy főre jutó nemzeti termék immár a harmadik éve csökkent, s az 1979-es színvonal alatt maradt. Ennek következtében Latin-Amerikában csak a lakosság kis töredéke tudta megőrizni életszínvonalát, a középosztály életfeltételei is súlyosbodtak. A helyzet kialakulásában nagy szerepe van a magas kamatok (nyugati) politikájának s annak, hogy 1982—1983-ban drasztikusan csökkent a tőkeáramlás a fejlődő országokba. A fejlődők (az OPEC-államokat nem számítva) tavaly legalább 13 milliárd dollár fizetést teljesítettek bankházaknak. Miután egyidejűleg exportbevételeik stagnáltak, a fejlődő államok növekvő része csak behozatalának elfogadhatatlanul nagy arányú csökkentésével tudott adósságtörlesztéseinek eleget tenni. (MTI) Wojciech Jaruzelski fogadta Czinege Lajost Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén Florian Siwicki vezérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására Lengyelországban tartózkodott, befejezte hivatalos, baráti látogatását. A magyar katonai küldöttség tárgyalást folytatott a lengyel néphadsereg vezetőivel a két baráti hadsereget kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Czinege Lajost fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A magyar küldöttség pénteken hazaérkezett Varsóból. (MTI) . 1 ■ OLDAL TÁRSADALMUNK: OLDAL Chilében a helyzet változó 9. A bűnözésről, az igazságszolgáltatásról 5. A héten történt 10. KULTÚRA, MŰVELŐDÉS: Nagy Lajos 1944-es naplójából 13. Szénpor és nosztalgia 8. NÉPGAZDASÁG: Fontos kiegészítők 3. Indul Pakson a II. blokk 4. KÜLPOLITIKA: Bonnergate a Rajna partján 6. Gergely Mihály: A lázító 14. Nemes Lampérth mondanivalói 15. Kitüntetett népművelő 15. ISMERETTERJESZTÉS: Szombathely 12. ^^tg^Ktg^tZK^^ánaaoK^asozaoamzsmaammansmmmmammmmmsammmmmsmsKmnmmamsaaaaHamm Az Elnöki Tanács ülése Megerősítették a magyar—mongol barátsági szerződést Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaságés a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. * Az Elnöki Tanács dr. Tóth Lászlót szeptember 1-től közlekedési államtitkárrá nevezte ki. (MTI) A csehszlovák külügyminiszter hazánkba látogat Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. (MTI)