Népszabadság, 1984. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

2 ________________ Arafat sajtótájékoztatója a palesztin parlament ammani tanácskozásáról Az ügyrendi tervekhez képest ké­séssel, csak péntek hajnalban fejező­dött be a hontalan palesztin parla­ment, a nemzeti tanács 17. ülésszaka. Mint jelentettük, új végrehajtó bi­zottságot választott, élén Arafattal, akinek az eddiginél szemlátomást nagyobb felhatalmazása van új, még nem meghatározott módszerek kere­sésére. A Jordániával való együtt­működés alapjait, úgy tűnik föl, le­fektették. Péntek hajnalban Arafat sajtóér­tekezletet tartott. Mondanivalójának középpontjában a fegyveres harc és a jövendő politikai útkeresés kérdé­se állt: azt hangoztatta, hogy a PFSZ folytatja és erősíti a fegyveres ellen­állást, de eközben erőfeszítéseket tesz a Jordániával való együttműkö­dés sikere érdekében. Arafat egyet­ért Husszein jordániai királlyal ab­ban, hogy a közel-keleti probléma­kört az ENSZ védőernyője alatt megszervezett nemzetközi értekez­letnek kell áttekintenie, a Biztonsági Tanács állandó tagjainak — közöt­tük a Szovjetuniónak —, valamint az egyenrangú partnerként kezelt PFSZ-nek a részvételével. Nem adott érdemi választ Arafat a riporterek­nek arra a kérdésére, hogy előző nap — csütörtökön — miről tárgyalt Husszeinnel. Arafat sajtóértekezlete előtt tették közzé az ülésszak hivatalos közlemé­nyét, amely eltér a korábban jóvá­hagyott politikai nyilatkozat állás­­foglalásaitól. Kimondja például, hogy a célul kitűzött konferencia alapja ne az ENSZ Biztonsági Taná­csának 242-es határozata legyen, ha­nem a marokkói Fezben hozott arab csúcsértekezleti határozat. Az előb­bi a palesztin ügyet menekültkérdés­ként kezelte, az utóbbi burkoltan felajánlotta Izrael államhatárainak szavatolását, ha a palesztinok államot alapíthattak a megszállt területe­ken, és a fővárosuk a jelenleg meg­szállt Kelet-Jeruzsálem lehetne. A közlemény kinyilvánítja, hogy állan­dó PFSZ-bizottság alakult a Jordá­niával való együttműködés módoza­tainak a kimunkálására. A palesztin parlament — a nyilatkozat szerint —­ mindenesetre az államalapítás mel­lett áll, elveti továbbra is az ameri­kai közvetítéssel létrehozott Camp David-i formulát, párbeszédet ajánl fel az elszakadt csoportoknak és Szíriának. Egyszersmind megerősíti, hogy fejleszteni akarja kapcsolatait a Camp David-i alkut formailag még mindig tiszteletben tartó Egyiptom­mal, és támogatja Irak kezdeménye­zéseit az Iránnal vívott háború befe­jezésére. (MTI) AZ ORSZÁG LÉPJEN KI A NATO-BÓL A Spanyol Kommunista Párt bírálja a kormány külpolitikáját . A Spanyol Kommunista Párt nem ért egyet a kormány külügyi és hadügyi politikájával. Amit a kabi­net a gyakorlatban tesz, az ellenté­tes választási programjával — han­­­g­oztatta Gerardo Iglesias. Az SKP­­főtitkára azután nyilatkozott, hogy csütörtök este a Moncloa-palotában­­megbeszélést folytatott Felipe Gon­­zález miniszterelnökkel. Iglesias átadta Gonzáleznak az SKP Központi Bizottságának leve­lét, amelyben a testület azon véle­ményét hangoztatja, hogy a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) két évvel ezelőtti választási ígérete, va­lamint jelenlegi politikája között el­lentmondás van. A PSOE — egye­bek között — azzal nyerte meg több millió választó bizalmát, hogy ígé­retett tett arra, hogy kivezeti az or­szágot az Észak-atlanti Szerződésből. Most pedig amellett agitál és min­den ténykedése arra irányul, hogy az ország maradjon tagja a NATO- nak. Ehhez a politikához akarja megnyerni a különböző pártok tá­mogatását. Az SKP ettől elhatárol­ja magát. A központi bizottság levele arra is rámutatott, hogy a két évvel ez­előtti választás nyomán kialakult parlamenti erőviszonyok ma már nem tükrözi­k a spanyol nép akara­tát és óhaját. Annak ellenére, hogy a törvényhozásiban­ a honatyák több­sége — s ebben a szocialisták, va­lamint a jobboldaliak közös nevező­re jutottak — azon a véleményen van, hogy Spanyolország maradjon a NATO tagja, az ország lakosságának 70 százaléka követeli a kilépést. A kommunisták álláspontját tük­röző levél újból megismétli: azt kö­vetelik, hogy a NATO ügyében ki­tűzött népszavazás kérdése legyen egyértelmű, világos, s ne kapcsolják össze semmilyen más kérdéssel, pél­dául a Közös Piaccal. Az eredményt a kormány tartsa magára nézve kö­telezőnek. Az SKP azon a vélemé­nyen van, hogy a kormánynak — ahogy ezt megígérte — semleges külpolitikát kell folytatnia, mert ez­­felel meg az ország és a spanyol nép érdekeinek. (MTI) • A lengyel népfront, a PRON a szejmválasztásokra készül ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Jóllehet csak jövőre tartják meg Lengyelországban a nemzetgyűlési választásokat, a Nemzeti Megújulás Hazafias Mozgalma (PRON) vezető­ségének ülésén már a szükséges elő­készületeket vitatták meg. Új válasz­tási szabályzatot kell kidolgozni (az idén tavasszal elfogadott törvény a tanács a választásokra vonatkozott), és megfelelően­­kell lebonyolítani a jövendő szejmképviselők kiválasztá­sát. A PRON szükségesnek tartja, hogy ez alkalommal alaposabb társa­dalmi vitát folytassanak a választá­si szabályzatról. Többen indítványoz­zák: legyen kötelező a titkos szava­zás, nagyobb gondot fordítsanak a listák összeállítását megelőző gyűlé­sekre. A szejm megbízatása előrelát­hatólag a jövő év augusztus 31-én jár le (erről december 3-án dönte­nek véglegesen), a választásokra pe­dig minden bizonnyal még az előtt, júniusban-júliusban sor kerül. A PRON végrehajtó bizottsága to­vábbi erőfeszítéseket tesz a széles társadalmi párbeszéd kialakítására. Több vitafórumot szerveztek a kü­lönböző társadalmi-politikai­­témák­ról, eddig azonban kevés sikerrel járt, hogy az ellenzékiként számon tartott­­személyiségeket bevonják a dialógusba. A Mikolaj Kozakiewicz professzor által vezetett munkabi­zottság hatva­n­­ilyen személyiségnek küldött meghívót — eredmény nél­kül. Az új lengyel népfront kezdemé­nyezte az idén tavasszal az amnesz­tiát is. Lech Domeracki igazságügyi miniszter a vb ülésén elmondotta, hogy összesen 343 ezer személyt érin­tett a közkegyelem, közülük 1600 po­litikai eli­téttet. A börtönökből 36 ezer fő szabadult idő előtt, közülük 661 volt polnitikai­ fogoly. A Popielusz­ko-ügyet jogellenes szervezkedésre, nyugtalanság kelté­sére akarják felhasználni — mon­dotta Lucjan Czubinski belügymi­niszter-helyettes. A zavarkeltés­i pró­bálkozás ellenére azonban az ország­ban nyugalom uralkodik. November 11-én (a lengyel függetlenség évfor­dulóján) csak Varsóban volt kisebb rendzavarás, ahol a rendőrségnek be kellett avatkozni. A katolikus lel­kész elleni merénylet ügyében a len­gyel ügyészi szervek folytatják a nyomozást. Az elkövető három volt rendőrtiszt bűnössége nem kétséges — jelentette ki az ülésen Józef Zyto legfőbb ügyész. Hivatali főnökük, Adam Pietruszko alezredes, csoport­főnök-helyettes ellen a vád: bűncse­lekményre való felbujtás lesz. Miklós Gábor Élénkülés a kelet-nyugati kereskedelemben Jelentősen megnövekedett Nyu­­gat-Európának a kelet-európai szo­cialista országokból származó im­portja 1984 első felében. 1983 első hat hónapjához képest 17 százalékos a bővülés — állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) kiadványa. Három éven át tartó visszaesés után 1983 folyamán kezdett ismét növekedni — 9 százalékkal — a Ke­­let-Európából származó nyugat-eu­rópai import volumene. A bővülés elsősorban a kőolaj, a vegyipari ter­mékek, valamint a vas és acél iránt megnövekedett nyugat-európai ke­resletnek tulajdonítható — folytatja a jelentés. Lengyelország sikeres erőfeszítéseket tett szénexportján­ak­­növelésére, hogy visszahódítsa ko­rábban elvesztett piacait: 1984 első felében 20 százalékkal bővült a ki­­vitel. Románia ugyancsak növelte olajipari termékeinek exportját. Japán megkétszerezte Kelet-Eu­­rópából származó importját, az Egye­sült Államok pedig csaknem 50 szá­zalékkal többet vásárolt a nevezett időszakban, mint korábban. A növe­kedés ellenére még mindig igen ala­csony a kelet-európai szocialista or­szágok részesedése mind az ameri­kai, mind a japán piacokon — álla­pítja meg a jelentés. Ami a Nyugat-Európából Kelet- Európába irányuló exportot illeti,­­1980-tól 1982-ig ez is visszaesett, de­­a tavalyi év második felétől már is­­­mét növekedés mutatkozik. Nyug­at- Európa valamelyest fokozta az NDK- b­a és Romániába irányuló élelmi­­­szereladásait, ám ez részben a gép­export rovására történt — írja az ENSZ-jelentés. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1984. december 1., szombat Az NDK jövő évi terve ( BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A gazdálkodás még intenzívebbé és ésszerűbbé tétele, a munkaterme­lékenység, az anyag- és energiafel­használás hatékonyságának további javítása, a jó minőségű fogyasztási cikkeik és exportáruk termelésének növelése áll az NDK jövő évi nép­­gazdasági tervének középpontjában. E mozzanatokat emelte ki a parla­mentben a tervjavaslat indoklásakor Wili Stoph miniszterelnök is. A ter­vet pénteki ülésén fogadta el a né­pi kamara. Az előirányzat szerint a nemzeti jövedelem 4,4 százalékkal bővül, az ipar nettó termelése nyolc, a­­mun­katermelékenység pedig 7,1 százalék­kal növekszik. A terv tehát magas növekedési ütemeket vetít előre, jól­lehet alatta marad az idei év előírt mutatóinak: az eddigi adatok szerint 1984-ben a nemzeti jövedelem öt szá­zalék feletti ütemben növekszik, az ipari nettó termelés emelkedése pe­dig meghaladja a nyolc százalékot. A jövő évi terv előirányozza, hogy az ipari önköltségnek 2,6 százalék­kal mérséklődnie kell. A lakosság pénzbevételei és az árualapok négy százalékkal lesznek magasabbak az ideinél. A mezőgazdaságban tartani kíván­ják az idei kimagasló szintet. A be­takarított 11,5 millió tonna gabona­­termés és a hektáronkénti, átlagosan 4,5 tonnás hozam egyaránt rekord­nak számít, s más növényi kultúrák is jó termést adtak. Laczik Zoltán Kim Ir Szen kínai útja Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára november 26-tól 28-ig "nem hivatalos látogatást tett Kíná­iban a KKP Központi Bizottságának­­meghívására". Találkozott és megbes­­seleléseket folytatott Hu Jao-pang­­gal, a KKP KB főtitkárával, Teng Hsziao-pinggel és Csen Jünnel, a KKP KB PB állandó bizottságának­­tagjával. Véleményt cseréltek a két­­párt és a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések­ről, és az összes megvitatott kérdés­ben teljes nézetazonosságra jutottak­­— mondta a szóvivő. Kérdésre vá­laszolva hozzátette, hogy természe­tesen megvitatták a Koreai-félszige­ten levő helyzetet is, s mindkét fél­nek közös az az óhaja, hogy a fe­szültség tovább enyhüljön a félszi­geten. (MTI) Hitele van Bécs semlegesség­­politikájának Gratz külügyminiszter a nemzetközi együttműködésről Ausztria a legpontosabban meg kívánja tartani az államszerződés előírásait, és nagyon komolyan ve­szi semlegességét — mondotta csü­törtökön Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszter. Az osztrák diplomá­cia új vezetője hangsúlyozta, hogy Ausztria maga alakítja semlegessé­­gi politikáját; ennek a politikának ezért bizalmat kell élveznie minden oldalon; partnereinek is hinniük kell az osztrák semlegességben. Gratz e vonatkozásban arról is szólt, hogy országa minél szélesebb körű együtt­működésre törekszik szomszédaival "— ez feltétele az osztrák békepoli­tikának. A külügyminiszter tárgya­lásokat javasolt Csehszlovákiának, ám egyidejűleg megismételte a bécsi hivatalos álláspontot, amely szerint a közelmúlt határincidensért Cseh­szlovákia felelős, s ezért Bécs „bo­­csánatkérés­t” vár. Az osztrák kül­politikának­ elvi alapokon kell nyu­godnia, egyenes vonalúnak, érthető­­inek és kiszámíthatónak kell lennie — hangsúlyozta Gratz. Nem férhet kétség az államszerződéshez, ame­lyet szóról szóra, pontról pontra meg­­kell tartani. Ausztria szerepét a két ■nagyhatalom értékeli, erről mind az Egyesült Államokban, mind — e he­ti látogatása alkalmával — a Szov­jetunióban megbizonyosodhatott. Gratz jelezte, hogy a semleges és el nem kötelezett államok csoportja január közepén terjeszt elő javas­latokat a stockholmi tanácskozáson , amennyiben a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter (január eleji) találkozója haladást hoz. A külügy­miniszter csütörtökön megerősítette az osztrák kormány közel-keleti po­litikáját. A bécsi ENSZ-központ pa­lesztin szolidaritási ünnepségekhez i­ntézett üdvözletében a külügymi­niszter hangoztatta: csak akkor old­hatják meg igazságosan és tartósan ■a közel-keleti problémákat, ha a pa­lesztin nép megkapja jogait az ál­lamalapításhoz is. Ausztria a palesz­tin nép törvényes képviselőjének a JPFSZ-t tekinti — hangzott a külügy­­­miniszter üzenete. (MTI) Francia-angol csúcstalálkozó Párizsban Változatlan London álláspontja a leszerelésről London és Párizs azt óhajtja, hogy a januári szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozó olyan eredmény­nyel járjon, amelynek alapján meg­indulhatnak majd a leszerelésre irá­nyuló tárgyalások — jelentette ki Margaret Thatcher angol miniszter­­elnök a péntek délben véget ért francia—angol csúcstalálkozó után. Az angol kormányfő azonban hozzá­tette: továbbra is az az álláspontja, hogy a nukleáris fegyverzetek csök­kentésébe nem lehet bevonni az an­gol és francia nukleáris erőket, mert azok „elenyészőek” a két nagyhata­lom fegyverzetéhez képest. Margaret Thatcher továbbá kije­lentette: a kelet-nyugati kapcsola­tok kérdése fontos szerepet fog ját­szani a Reagan elnökkel való legkö­zelebbi találkozója során. Mitterrand elnök ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy egyetért az angol kor­mányfő kijelentéseivel. A csúcstalálkozó után tartott saj­tóértekezleten mindkét részről min­denekelőtt a különböző területeken való kétoldalú együttműködés jelen­tőségét emelték ki, s csak szűkszavú­an nyilatkoztak a dublini közös pia­ci csúcskonferencia kilátásairól. Margaret Thatcher nem rejtette vé­ka alá, hogy Angliának fenntartásai vannak azok iránt a tervek iránt, hogy az intézmények reformjával tegyék szorosabbá a politikai együtt­működést a közösségen belül. Az angol kormányfő szerint a most lezajlott csúcstalálkozó legnagyobb jelentősége az, hogy első alkalommal fordult elő: nem volt vita a közös­piaci költségvetés miatt, mert ezt a kérdést sikerült rendezni, így „új légkör” alakult ki London és Párizs között, s ez elősegíti a kétoldalú együttműködés fejlesztését. Mitterrand elnök részletesen is­mertette a kétoldalú együttműködés­nek azokat a témáit, amelyekben most megállapodtak. Margaret Tha­tcher különösen kiemelte és nagy fontosságúnak minősítette a fegyver­­gyártás, valamint a legkorszerűbb technológiák fejlesztésében való együttműködést. A két kormány tá­mogatja továbbá a La Manche csa­torna alatt építendő alagút tervét, s a kiküldött közös munkacsoport há­rom hónapon belül előterjeszti majd részletes jelentését e terv technikai és pénzügyi feltételeiről. (MTI) Francois Mitterrand fogadja Margaret Thatchert az Elysée-palota előtt. Az új uruguayi kormánynak tárgyalnia kell a baloldallal Kommunista vezető nyilatkozata a Népszabadságnak A választások tanulságairól nyilat­kozott Montevideóban a Népszabad­ságnak José Luis Massera professzor, az Uruguayi Kommunista Párt Vég­rehajtó Bizottságának tagja. Az idős kommunista vezető, több mint ki­­lencesztendei rabság után, idén ta­vasszal szabadult a diktatúra börtö­néből. Noha a párt formailag még törvé­nyen kívül van, és José Luis Mas­sera rendőri felügyelet alatt áll, a vasárnapi választásokon pedig nem szavazhatott, az itteni belső fejlődés, az UKP sajátos önlegalizálásának arányait is érzékelteti, hogy José Luis Massera, aki a baloldali keresz­ténydemokratákat is magában fogla­­lóan a Széles Front vezetésében a kommunisták egyik képviselője, a választások előtti hetekben részt vett a többi politikai erővel, köztük az új kormánypárttal folytatott kiútke­reső, egyeztető tárgyalásokon, és persze a Széles Front nagy tömege­ket megmozgató választási gyűlésein is. Elmondta, hogy az önlegalizálás, a mintegy de facto legalitás ellenére még el kell érni, hogy hatályon kí­vül helyezzék az AKP-t betiltó ren­deletet. Erről még nem született for­mális megállapodás a többi politikai párttal folytatott egyeztető tárgyalá­sokon, de vezetőinek nyilatkozatai­ból ítélve remélhető, hogy az még az új polgári kormány hivatalba lépé­se előtt létrejön. Ami a választások értékelését il­leti, José Luis Massera két fő moz­zanatra hívta fel a figyelmet. Az első az, hogy az összes demokratikus erők egységesen kinyilvánították: véget kell vetni a diktatúrának. A válasz­tással a pártok és a néptömegek, kü­lönösen a munkásmozgalom hosszú és sok áldozattal, szenvedéssel is já­ró harci szakasza zárult le, amely a puccs éjszakájának általános sztrájk­jától kezdve végül is fokozatosan alámosta a diktatúra hatalmát. — A választások másik fontos ta­nulsága — mondta — már az ország jövőjével kapcsolatos. Uruguayra ugyanis súlyos, egyebek között gaz­dasági gondok terhe nehezedik, ame­lyek megoldását illetően eltérőek a választásokon induló pártszövetsé­gek elképzelései. Ezek közül mi a Széles Frontot tekintjük a legalkal­masabbnak arra, hogy elvezessenek a fő problémák megoldásához. A vá­lasztások eredményei pedig azt mu­tatják, hogy a Széles Front állás­pontját jelentős tömegek támogatják. Sajátos politikai helyzet állt elő a választások nyomán — folytatta. — A jobbközép, a Colorado Párt meg­szerezte a végrehajtó hatalmat, de a parlament mindkét házában kisebb­ségben van a Nemzeti Párttal és a Széles Fronttal szemben, így elvben nincs biztos törvényhozási háttere. Az úgynevezett egyeztetési politika, amelyet tárgyalások formájában a pártok — a szakszervezetek, a vál­lalkozók és más társadalmi csopor­tok bevonásával — már a választá­sok előtt megkezdték, éppen azt szol­gálja, hogy ebben a helyzetben fel­kutassák egy lehetséges megállapo­dás alapjait. Serény Péter: A Széles Front vezetősége ma ösz­­szeül, hogy megvitassa az újonnan megválasztott uruguayi elnök, dr. Julio Sanguinetti javaslatát, amely szerint kérni kellene az ország kato­nai vezetését, hogy a helyzetre való tekintettel március elsejétől hozzák előbbre a kormányzás polgári kézbe adását.­­

Next