Népszabadság, 1985. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-06 / 4. szám
1985. január 7., hétfő NÉPSZABADSÁG Sokat kaptak a találmányokért Amiről egy vádirat beszél ? Szolgálati találmányokról lesz szó a következőkben, amelyek talán nagy horderejűek, talán nem azok. Lehetséges, hogy hasznosítóiknak szükségük volt rájuk, de az is, hogy más cégek több hasznukat vették volna. Semmi sem biztos, csak az, hogy mindegyik találmány hasznosítására akadt vállalkozó, s hogy sem a feltalálóknak, sem a feltalálók munkaadóinak, sem a találmányokat hasznosító vállalatok vezető állású dolgozóinak nem volt okuk panaszra. Valamennyien jelentős anyagi haszonra tettek szert egy bonyolult felépítésű vesztegetési láncba kapcsolódva. Újítók és feltalálók persze gyakran panaszolják, hogy a műszaki haladást sokan csak akkor hajlandók segíteni, ha nekik is jut a haszonból. Ám ebben az ügyben még az is kérdéses, hogy a benne szereplők anyagi érdekein kívül egyáltalán szolgált-e valamilyen érdeket a találmányok hasznosítása. Kedvező ajánlatok a feltételekkel A történet négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor dr. Fülöp János, az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézete vegyipari gépészeti osztályának vezetője találkozott régi ismerősével, dr. Madács Miklóssal, aki akkoriban az Ipari Minisztérium iparpolitikai főosztálya műszaki osztályának főmunkatársa volt. Elpanaszolta neki, hogy a gépészeti osztály sokévi kutatómunkájának eredményeként sok szolgálati találmány szabadalmaztatására kerülhetett sor, ezek nagy részét azonban sehol sem hasznosította az intézet. Pedig ő már több éve szorgalmazza a szabadalmak értékesítését, amelyekben az ő feltalálói tevékenysége is megtestesül. A régi barát felvilágosította, hogy az Ipari Minisztériumnak van központi műszaki fejlesztési alapja az erre kötelezett vállalatok által befizetett műszaki fejlesztési hozzájárulásból. Ezzel az iparpolitikai főosztály műszaki osztálya gazdálkodik, s — kutatás-fejlesztési, szerződések megkötése révén — támogatást adhat a gazdálkodó szervezeteknek találmányok megvásárlására és megvalósítására is. És meg is kapják a támogatást, ha ő anyagi juttatást kap a szerződéskötés segítéséért — tette hozzá. Dr. Fülöp János kapott az alkalmon, s máris megígérte a pénzt dr. Madácsnak. Aztán felkerekedett, és sorra járta a számításba vehető vállalatok vezetőit. A kapott tanácsnak megfelelően tájékoztatta őket a minisztériumtól igényelhető pénzeszközök létezéséről, megígérte, hogy közbenjár a támogatás megszerzéséért, ha megvásárolják a felajánlott találmányt. Azt hihetnénk, egy ilyen ajánlat önmagában is csábító, hiszen a megkeresett vállalatok tulajdonképpen ingyen kaptak lehetőséget műszaki kultúrájuk fejlesztésére. De miután a vállalati vezetők figyelmét diszkrét beszélgetésekben hívta fel dr. Fülöp a vállalatok támogatására szánt alapra, nyilvánvaló volt előttük, hogy itt elsősorban pénzről van szó. Pénzről, amelyet azért kap a vállalat, hogy a feltaláló is pénzhez jusson, s juttathasson belőle minisztériumi támogatójának is. Ha pedig egyszerűen egyéni célokat szolgáló pénzügyi manőver van a háttérben, úgy gondolták, nekik sem kell beérniük csupán a vállalat hasznával, törődhetnek a saját zsebükkel is. Dr. Fülöp egyébként kérés nélkül is szép összegeket ajánlott fel a vállalati vezetőknek. Rajtuk kívül saját intézete vezetőinek, dr. Blickle Tibornak és helyettesének, dr. Amirás Ernőnek is fizetnie kellett, hiszen az ő hatáskörükbe tartozott az intézeti tulajdont jelentő szolgálati találmányok értékesítése esetén a licenc-, know-how és egyéb hasznosítási szerződések megkötése a felhasználókkal, a licencdíjak meghatározása, és ők állapították meg a befolyt árbevételből a feltalálók díjazására fordítható arányt. Túl nagy volt a támogatás De először is partnereket kellett keresni. Dr. Fülöp felkereste a Pestvidéki Gépgyárat egy szolgálati találmány eladási ajánlatával. A vállalat gyáregységvezetője, Németh Lajos megnézte a berendezést, aztán minden köntörfalazás nélkül 100 ezer forintot kért annak fejében, hogy javasolja vállalatának a találmány megvásárlását, hasznosítását. Dr. Fülöp 80 ezret ígért, s a szerződést megkötötték. A minisztérium műszaki fejlesztési alapjából ezután 3,6 millió forintot kapott a vállalat, ennek ellenére a berendezés még tíz hónappal később, a szerződésben megszabott határidő eltelte után sem készült el. Viszont a találmányt eladó intézet és a Pestvidéki Gépgyár között gyorsan létrejött a szabadalomhasznosítási szerződés, a feltalálói és a közreműködői díjak kifizetésére is sor került. Dr. Madács ezután 120 ezer forintot kapott dr. Fülöptől, Németh Lajos is megkapta a neki ígért 80 ezer forintot, dr. Blickle Tibor 70 ezer, dr. Amirás Ernő 85 ezer forintot vett át. A következő találmányt — szerves eredetű vízszennyeződések eltávolítására szolgáló eljárást — dr. Fülöp a Budapesti Vegyipari Gépgyár műszaki igazgatójának, Angyal Jánosnak ajánlotta fel. Minden úgy történt, mint az előző esetben, csak a dr. Fülöp által kifizetett összegek voltak némileg kisebbek, a minisztériumi alapból juttatott támogatás pedig nagyobb: 7,5 millió forint. Dr. Fülöp a szegedi Műszaki Kerámia Ipari Szövetkezetnél is megfordult egy ipari szennyvizek tisztítására szolgáló szabadalommal. A szövetkezet elnöke — a neki később átadott 66 ezer forintért — két és fél millió forint licencdíj kifizetését vállalta, bár a központi alapokból kapott hatmillió forintból csak másfél millió szolgálhatott volna a licencvásárlás céljaira. De kiderült, hogy a minisztériumi támogatás öszszege tetemesen meghaladta a vállalati szükségleteket, nem kellett „garasoskodni”, így dr. Mahács ezúttal 90 ezer, dr. Blickle 50 ezer, dr. Amirás pedig 65 ezer forinthoz jutott. A Pestvidéki Gépgyárban még egy találmánnyal próbálkozott dr. Fülöp, de hiába, Németh Lajosnak már nem volt olyan erős befolyása, mint korábban. Ezután, a Terminál Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalatnál próbált szerencsét, Németh Lajos ugyanis felajánlotta, hogy ott megpróbál segíteni a találmány értékesítésében. Azt állította, hogy a Terminálnál több embert is meg lehet vesztegetni az ügy érdekében, s 110 ezer forintot kért. Az üzlet létrejött, s dr. Fülöp ezúttal is mindenkinek kifizette a „járandóságát”. A találmányok hasznosításáért öszszesen 1 millió 206 ezer forintot fizetett ki, csupán dr. Madács 400 ezer forinthoz jutott, de dr. Amirás Ernő is nagy összeget: 265 ezret, dr. Blickle Tibor pedig 215 ezret kapott. Elmaradt számítások Dr. Fülöp beavatta ténykedésének titkaiba helyettesét, dr. Menyhárt Józsefnét is, s arra biztatta, keressen ő is kapcsolatokat a minisztériumban és különböző vállalatoknál, így ő is útnak indult, s a minisztériumban hamarosan Balázs Lászlóval kötött egyezséget, aki ugyancsak a műszaki főosztály munkatársa volt. Dr. Menyhártné kisebb jelentőségű üzleteket bonyolított, viszont olyan eljárásokon is túladott, amelyek még nem kaptákmeg a szabadalmi oltalmat. Balázs Lászlónak, saját hivatali feletteseinek és a vásárló vállalatok vezetőinek utóbb összesen 285 ezer forintot juttatott. Mindez meglehetősen könnyen ment, mert dr. Madács Miklós időközben a műszaki osztály vezetője lett. A műszaki fejlesztési alap felhasználásával kapcsolatos szerződéseket az iparpolitikai főosztály vezetője vagy helyettese írhatta alá, de a műszaki osztályhoz tartozó témákkal kapcsolatban a műszaki osztály vezetőjének is volt aláírási joga. A műszaki osztály hatáskörébe tartozó kutatási-fejlesztési szerződések megkötésénél dr. Madács és Balázs László is közreműködött mint témafelelős, és hozzáértésük kétségtelen. Ám amikor megcsillant előttük a könnyű pénzszerzés lehetősége, persze már nem voltak képesek tárgyilagos döntéseikre, arra, hogy a témaajánlatokat hasznosságuk szerint rangsorolják. A szerződési ajánlatok tartalma, a kutatásra fordítható munkaidő és a várható eredmények vizsgálata, valamint a részletes gazdaságossági számítások helyett beérték a hasznosság valószínűsítésével. Ezen az alapon, dr. Madács a központi műszaki fejlesztési alapból több mint 33 millió forint felhasználására tett javaslatot, illetve konkrét tárgyalásokat folytatott, Balázs László pedig több mint 9 millió forint felhasználására tett javaslatot. Tárgyilagos döntéseket a Műszaki Kémiai Kutató Intézet két vezetője sem hozott. Az árbevételből a feltalálók és közreműködők díjazására fordítható összeget mindig a jogszabály által megadott felső határban szabták meg, viszont az intézet fejlesztési és részesedési alapjába kerülő összeg az alsó határnak felelt meg, mert így nyílt lehetőség a vesztegetési összegek előteremtésére. Gazdaságossági számításokat a vásárló vállalatoknál sem végeztek, nem törődtek azzal, hogy a találmány hasznosítása hasznot hajt-e. Amibe azonban a Fővárosi Főügyészség nem nyugodott bele, vesztegetésekért vádat emelt dr. Fülöp János és tíz társa ellen. Az ügyet a Fővárosi Bíróság tárgyalja majd. Szöghy Katalin Vásárlók fóruma Vegyem, ne vegyem? Harisnyanadrágok Bármilyen hihetetlen, a hölgyek elvben húsz hazai és tíz import-harisnyanadrág közül választhatnak manapság. S ha ehhez még hozzászámítjuk egy-egy márka színárnyalatait, bőségesnek tetszik a kínálat. A Nagyító januári számában részletesen is összehasonlított huszonkét harisnyanadrág között négy kiváló minőségű akadt (két hazai és két import), négy márka csak közepesre vizsgázott (ezek mind hazai termékek, a legtöbb gond a kidolgozásukkal volt). A többi tizennégy harisnyanadrág jó minősítést ért el. A fogyasztók lapjában további nyolc termékről olvashatnak több hasznos információt. Ezek „újdonság” feliratú dobozban kerültek forgalomba. A nők többsége — amint ez egy röpke közvélemény-kutatásból kiderült — nem tudja, hogy mit is jelent a termék csomagolásán szereplő „den" szócska és a mellette olvasható szám. Tanácsos némileg megismerkedni e jelzésekkel, mert ezekből tudjuk meg, hogy milyen vastag a harisnyanadrág. (Lévén szó ugyanis kényes termékről, többnyire zárt dobozban, „zsákbamacskát” vásárolunk.) A denier (ejtsd: donié) a textiliparban használatos szó, a fonal finomságának mértékegysége, ennek rövidítése a den. Újabban a den jelölés mellett vagy helyett „tea” vagy „dtex" látható. Ez a jelzés hamarosan egyeduralkodó lesz, használata az új nemzetközi méretrendszer, az SI bevezetésével függ össze. Minél alacsonyabb ez a szám, annál vékonyabba harisnyanadrág. A hazai termékek közül a Léda a legvékonyabb, kár, hogy csak közepes minőségű. (Tartóssága és kidolgozása is csak még megfelelő). A szintén vékony holland Luxor kiváló végminősítést kapott, jóllehet tartósság tekintetében ez sem az igazi, közepesre vizsgázott. A harisnyanadrágok többsége (a tesztben szereplők közül tizenhét) poliamid szálból készül. Ebben a kategóriában a legvastagabb a hazai gyártású, Klári fantázianevet viselő termék. Aki ilyet keres, annak meg kell alkudnia egy ma már nem éppen korszerűnek mondható megoldással, a befűzött derékgumizással. Az újdonságok között megjelent a Klári új változata (ennek szára és nadrágja is azonos vastagságú fonalból készül), továbbá, Tél fantázianévvel, egy még vastagabb harisnyanadrág, ez is befűzött derékgumizással. Az átlagos vastagságú harisnyanadrágok közül csak a Mimi ilyen megoldású. A kényelmet szolgálja a lépésbetét, amely több harisnyanadrágnál megtalálható. Igazán széles lépésbetéttel azonban csak három termék készül: az olasz Extra Large, a hazai Extra Lady (mindkettő kiváló minőségű) és a kismamáknak szánt, az elején széles lépésbetétes, jó minőségű hazai Emőke. A jugoszláv Sasa és a Kvatro, az NDK Softy, valamint a hazaiak közül a Viktória, a Mimi és a Léda lépésbetét nélküli. A divatos, mintás harisnyanadrágot kedvelők három márka közül választhatnak: két közepes minőségű, de elfogadható árú hazai és a jó minőségű, de meglehetősen drága (65 forintos) jugoszláv között. A Mintás kötésű nevet viselő hazai harisnyanadrág szárát bekötött pöttyös minta díszíti, a Bokamintásnál, mint a neve is mutatja, mindkét száron a bokrészen van a bekötött minta. A mindennapi használat során fontos szempont lehet a szembiztos kötés és a sarokerősítéssel készült kivitel. A szembiztos kötésű harisnyanadrágokból nem nagy a választék. Ilyen a hazai Sabina és az NDK Sotfty. Szandálsarkú (azaz sarokerősítés nélküli) kivitelben készül a tesztelt poliamid harisnyanadrágok közül a hazai kiváló minőségű Viktória, a jó Favorit és a Mimi, valamint a — már említett — közepes minőségű Léda, a kétféle mintás harisnyanadrág, továbbá az importált termékek többsége (a holland Luxor és az NDK Softy kivételével). A minőségen túl a kivitellel kapcsolatos jellemzőket is érdemes a leírtakból, a tesztből megjegyezni, mert vásárláskor ritkán kapunk teljes körű tájékoztatást. A rendeletek ellenére az import-harisnyanadrágok nagy részéhez nincs magyar nyelvű tájékoztató. Újabban nemcsak tiszta poliamidból, hanem poliuretán szál hozzákeverésével is készülnek harisnyanadrágok. A nagy rugalmasságú elasztánfonallal készült típusok enyhén alakformáló, szorító- támasztó hatásúak. A hazai Tip-Top és az olasz Rosi olyan, mint egy könnyebb csípőszorító. Ezeknek az ára sem rí ki az elasztánfonal nélküli termékek sorából. Drágábbak viszont azok, amelyeknél nemcsak a nadrág, hanem a szár is gumirugalmas-fonalas kivitelben készült. Ilyen a két jó minőségű olasz harisnyanadrág, avastagabb Joli Dorella és a vékonyabbszálú Joli Boutique. Mindkettő széles derékgumizású és divatos selyemfényű, de az áruk is ezt a csillogást tükrözi: 130 forintba kerülnek. A hazai, végig poliuretán fonalas harisnyanadrág, a komfort nélkülözi a selyemfényt, minősége is közepes (a csupán még megfelelő kidolgozás miatt), de az ára is csak két és nem három másik harisnyanadrág árával azonos (88,50 forintba kerül). Végül is, mindent összevetve, kinek melyik harisnyanadrágot ajánljuk? Akinek nem hiányzik a lépésbetét, annak mindenekelőtt a kiváló minőségű (és amellett a legolcsóbb!) hazai Viktóriát. A lépésbetét kedvelőinek a szintén kiváló Extra Ladyt vagy az olasz Extra Large-ot. Az elasztánfonalas harisnyanadrágok között a két csípőszorítós változat ára és minősége között alig van különbség, kivitelük is azonos. (Mindkettő sarokerősítés nélkül, orr- és nadrágerősítéssel, lépésbetéttel készül). Az olasz Rosi mindössze egy forinttal drágább, mint a hazai Tip- Top, és — véleményünk szerint — ennyit érdemes áldozni arra a különbségre, ami a jobb kidolgozásban tapasztalható. A három, végig elasztánfonalas változat közül fáradtság ellen megteszi a lényegesen olcsóbb komfort. Nyújthatóság és tartósság tekintetében még jobb is, mint az olasz társai. Ha a divatot, a szép kidolgozást és a színtartóságot is fontosnak tartjuk, csak akkor érdemes a célra 130 forintot áldozni. * Tesztünk szakértője dr. Fülöp Józsefné volt. Az összehasonlító vizsgálatokat a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetben végezték. A fogyasztói tesztet Stefanek Aranka állította össze. Téli üdülés a nyugdíjasoknak (Munkatársunktól.) Majdnem két és fél millió nyugdíjas van hazánkban, az ország népességének negyede. Sokan közülük csak a legszükségesebbet engedhetik meg maguknak, másoknak lehetőségük nyílik időnként egy kis utazásra, környezetváltozásra. Az alábbiakban olyan programokat kínálunk, amelyek a szerényebb jövedelműeknekis megfizethetők. Bakonybélen a Gerence fogadóban öt éjszakára teljes vagy félpenziót kérhet a vendég, az előbbiért 1440, az utóbbiért 990 forintot kell fizetnie. A turnusok január 6-án kezdődtek, április 5-ig hatnaponként váltják egymást. Bükkszentkereszten április 13-ig hét napra (hat éjszakára) fizető vendégszobákban személyenként 1450 forintért kapható félpenziós ellátás két- vagy háromágyas szobákban, ugyanitt, ha valaki egyedül kíván lakni, 2050 forintot fizet. A gyulai Park Szállóban öt napra 1290 forintért lakhat, étkezhet a vendég (naponta kétszer). Ugyancsak Gyulán 1040 forint a félpenziós ellátás öt napra, április 13-ig, ha magánháznál kíván lakni a vendég. Csenkeszőlő a másik termálfürdős ajánlat, a Tourist hotelben vagy fizető-vendégszobákban április 10-ig egyhetes turnusokban 1890, illetve 1240 forintért a félpenziós ellátás. A mátrafüredi Avar Szálló is méltányos áron kínálja március 30-ig kétágyas, fürdőszobás lakrészeit, tetszés szerint félpenziós (1600 forint) vagy teljes ellátással (1920 forint) öt napra. Ezek a helységek busszal, illetve vonattal közelíthetők meg; évente 16 alkalommal nyújt a Volán és a MÁV félárú kedvezményt a nyugdíjasoknak. (További felvilágosítást a Tourinform ad a 179-800-as telefonon.) 9 Hazai poliamid harisnyanadrágok Import poliamid harisnyanadrágok harisnyanadrágok VIKTÓRIA 1361 EXTRA LADY 1351 KLÁRI 1335 EMŐKE 1358 FAVORIT 1365 BOKAMINTAS 1377 MIMI 1519 LÉDA 1392 SABINA 1340 MINTÁS 1367 Gyártó Ár (Ft) 31,40 / 33,10 46,80 35,50 Budapesti K 32,50 Harisnyagyár 36,33,10 33,10 38,10 40,70 Nyújthatóság kiváló közepes közepes közepes jó jó jó jó megfelelő közepes Alakra illőség, mérethűség kiváló kiváló kiváló kiváló jó kiváló jó kiváló jó jó Tartósság jó jó kiváló jó kiváló jó jó megfelelő jó jó Színtartóság kiváló kiváló kiváló kiváló jó közepes jó kiváló kiváló kiváló Viselési tulajdonságok kiváló kiváló jó közepes jó jó közepes közepes közepes közepes Kidolgozás jó jó közepes jó közepes megfelelő jó megfelelő közepes megfelelő MINŐSÍTÉS KIVÁLÓ KIVÁLÓ JÓ JÓ JÓ KÖZEPES JÓ KÖZEPES JÓ KÖZEPES EXTRA LARGE LUXOR KVATRO SASA ANETTEYVONNE SOFTY JOLI DORELLA ROSI JOLI EOUTIQUE TIP-TOP KOMFORT Gyártó, illetve származási hely Olaszország Hollandia Jugoszlávia Jugoszlávia Ausztria Ausztria NDK Olaszország Olaszország Olaszország Budapest Harisnyagyár Budapesti Harisnyagyár Rr (Ft) 36,-45,-65,-28,50 42,-45,- 38,-130,-45,-130,-44,-88,50 Nyújthatóság jó közepes közepes jó jó jó közepes közepes jó közepes jó jó Alakra illőség, mérethűség kiváló kiváló kiváló jó kiváló jó kiváló jó jó jó jó jó Tartósság jó közepes közepes közepes jó jó jó jó jó közepes jó kiváló Színtartóság Jó kiváló közepes közepes közepes jó közepes kiváló közepes kiváló közepes közepes Viselési tulajdonságok kiváló kiváló kiváló jó jó jó közepes jó jó jó jó jó Kidolgozás kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiválókiváló jó jó megfelelő MINŐSÍTÉS KIVÁLÓ KIVÁLÓ JÓ JÓ JÓ JÓ JÓ Jó JÓ JÓ JÓ KÖZEPES