Népszabadság, 1985. április (43. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

2 A MOSZKVAI MAGYAR KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSA Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében köszöntötte a jubileumi kiállítás részvevőit. Kellemes kötelességemnek teszek eleget — mondotta —, amikor tolmácsolom önöknek, a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és Központi Bizottsága főtitkárának, Mihail Gorbacsov elvtársnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész népünk jókívánságait. Most, pártunk XIII. kongresszusa után újabb nagy eseményre készülünk — folytatta a Minisztertanács elnöke —, arra, hogy április 4-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön méltó módon megemlékezzünk arról a negyven év előtti napról, amikor a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege több mint félesztendős súlyos harcok árán felszabadította hazánkat a hitleri fasizmus és magyarországi kiszolgálóinak elnyomása alól. A felszabadulás utat nyitott, lehetőséget teremtett számunkra ahhoz, hogy hozzákezdjünk egy új, igazságos társadalom felépítéséhez. El nem múló hálával gondolunk a háború terhét viselő szovjet nép hős fiaira, azokra a más nemzetbeli és magyar antifasisztákra, ellenállókra, akik életüket áldozták szabadságunkért. A kiállítás és a jubileum alkalmából szervezett más rendezvények — mutatott rá ezt követően a magyar kormányfő — arra hivatottak, hogy bemutassák a felszabadulás óta elért eredményeinket, illetve, hogy a hozzánk legközelebb álló barátainkban megerősítsék a meggyőződést: nem volt hiábavaló az áldozat. .A felszabadulás óta eltelt négy évtized alatt — hangoztatta Lázár György —, noha az út nem volt mindig sima, hazánkban, évszázadok elmaradását pótolva, mélyreható gazdasági-társadalmi átalakulás ment végbe. Az egykor elmaradt agráripari ország a tervgazdálkodás útjára lépve a közepesen fejlett országok sorába emelkedett. Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a nemzeti jövedelem a háború előttinek több mint ötszöröse. Gyökeresen megváltoztak népünk életkörülményei is. A példátlanul gyors ütemű fejlődés népünk szorgalmas munkája mellett, annak köszönhető, hogy felszabadulásunk első percétől fogva építhettünk a Szovjetunió önzetlen, internacionalista támogatására. Népünk ezt tudja, számon tartja és soha nem felejti el. Beszéde további részében a Minisztertanács elnöke részletesen szólt a Magyar Szocialista Munkáspárt napokban befejezett XIII. kongreszszusáról, amely „fontos eredményként könyvelte el, hogy hazánkban szilárd a munkáshatalom, tovább erősödtek társadalmunk szocialista vonásai, fejlődött a szocialista demokrácia, töretlen a párt politikájába vetett bizalom”. A XIII. kongresszus — összegezte a miniszterelnök —, azt a feladatot tűzte elénk, hogy az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakozásával, a KGST keretében folytatott együttműködés elmélyítésével olyan gazdasági növekedést alapozunk meg, amely lehetővé teszi népgazdaságunk egyensúlyának megszilárdítását, s ezzel együtt a gazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását. Az ipar fejlesztésében erőinket az adottságainknak megfelelő és a szocialista munkamegosztásba jól beilleszthető területekre kívánjuk összpontosítani. A mezőgazdaságban folytatjuk bevált agrárpolitikánkat. Lázár György külön figyelmet szentelt a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának, amely a Nagy Október napjaiban született, s a felszabadulás után teljesedhetett ki igazán. A szocialista országokkal fenntartott testvéri kapcsolatok között különleges helyet foglal el a Szovjetunió. Örömmel mondhatjuk, hogy kapcsolataink ma már átfogják az élet minden területét, és pótolhatatlan szerepet töltenek be szocialista társadalmunk építésében. Kapcsolataink fejlesztésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP elvtársi együttműködésének, a rendszeres magas szintű találkozóknak. Számunkra külön is nagy fontossága van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú, egyre bővülő gazdasági együttműködésnek. A Szovjetunióval bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát. Mivel energia- és nyersanyagforrásaink szűkösek, ezért számunkra mindig is elsőrendű fontosságúak voltak — ma is és a jövőben is pótolhatatlan szerepet játszanak — a Szovjetunió energiahordozó- és nyersanyagszállításai. De gazdaságunk működéséhez, a lakosság ellátásához ugyanígy nélkülözhetetlenek a szovjet ipar magas színvonalú termékei, a korszerű technológiai berendezések, gépek, szállítási eszközök, fogyasztási cikkek is. Nem kisebb a jelentősége annak, hogy iparunk és mezőgazdaságunk legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. Őszinte örömünkre szolgál, hogy itt jól ismertek a magyar autóbuszok, gyógyszerek, növényvédő szerek, s kedvelik könnyűiparunk és mezőgazdaságunk termékeit. A Minisztertanács elnöke utalt arra, hogy a jubileumi kiállításon is helyet kapnak többi között a timföld-alumíniumipari, a járműipari, az agrokémiai, a számítástechnikai egyezmény keretében folytatott együttműködés eredményei. A kormányfő ezt követően nemzetközi kérdésekről beszélt, leszögezve, hogy „a mai világban, amikor a fegyverkezési hajsza minden eddigieknél nagyobb veszélyt jelent az emberiségre nézve, a béke megőrzésének a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje a legfőbb biztosítéka”. A Varsói Szerződés tagállamai következetesen hangoztatják, hogy nem törekszenek erőfölényre egyetlen más állammal szemben sem, de a fennálló katonai egyensúlyt nem engedik megbontani. Pártunk és kormányunk teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, amely konstruktív szellemben törekszik a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika folytatására. Üdvözöljük a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat és támogatjuk a világűr militarizálásának megelőzésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányuló szovjet törekvéseket. Lázár György végezetül kifejezte reményét, hogy a „szocialista országok, a békéért síkraszálló néptömegek erőfeszítéseinek eredményeként, végül is felülkerekedik a józan ész és a világ visszatérhet az enyhülés útjára”, majd a megnyitó közönsége révén köszöntötte a szovjet népet a Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezésének közelgő 40. évfordulója alkalmából. Befejezésül őszinte köszönetet mondok a Szovjetunió kormányának, azoknak a szovjet szerveknek, szakembereknek, akik segítséget adtak a kiállítás megszervezéséhez. Egyben megköszönöm a magyar intézményeknek és dolgozóiknak azt a munkát, ami lehetővé tette, hogy szovjet barátainknak méltó keretek között mutathassák be szocialista hazánk 40 év alatt elért eredményeit. LÁZÁR GYÖRGY: Gazdaságfejlesztésünkben mindig építhettünk a Szovjetunió önzetlen segítségére NÉPSZABADSÁG GEJDAR ALIJEV: Közös törekvésünk, hogy tovább mélyítsük és tökéletesítsük együttműködésünket Gejdar Alijev, aki az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya megbízásából meleg szeretettel köszöntötte a Lázár György vezetésével a kiállítás megnyitásán részt vevő magyar párt- és kormányküldöttséget, kijelentette: " A testvéri Magyarország gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális eredményeiből gyakran rendeznek bemutatóikat Moszkvában és országunk más városaiban. A mostani kiállításnak azonban megkülönböztetett, jubileumi jellege van. Néhány nap múlva Magyarország ünnepélyesen megemlékezik nagy nemzeti ünnepéről, a fasizmus alóli felszabadulás negyvenedik évfordulójáról. Magyar barátaikkal együtt széles körben megülik ezt az ünnepet a Szovjetunió és más szocialista országok dolgozói is. Budapesten néhány napja fejezte be munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa — emlékeztetett rá Alijev. Ismertette a fejlett szocialista társadalom építésének útján való továbbhaladás távlatait. A magyar kommunisták tanácskozása — mondotta — szemléletesen bizonyította a párt és a nép egységét, s hangsúlyozta, hogy a szocialista Magyarország tovább erősíti barátságát és sokoldalú együttműködését a Szovjetunióval s a többi testvéri országgal, szilárdítja a szocialista közösség egységét és erejét, mindent megtesz a világ békéjének megőrzéséért és megerősítéséért. A szónok a továbbiakban kiemelte, hogy a szovjet emberek őszintén örülnek a népi Magyarország eredményeinek, amelyekben kifejeződik a Szovjetunióval és más testvéri szocialista országokkal folytatott szoros, gyümölcsöző együttműködés eredménye is. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet és a magyar nép ba- rátságának régi, gazdag hagyományai vannak. E barátság alapjai a■Nagy Októberi Szociálisig Forradalom győzelméért vívott harcban és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság hősi napjaiban teremtődtek meg. Még inkább elmélyült és kiteljesedett barátságunk az elmúlt évtizedekben, amikor közösen dolgoztunk közös eszméink és céljaink megvalósításáért, az új társadalom felépítéséért. Az országaink és népeink közötti sokoldalú együttműködés meghatározó és mozgató ereje a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt megbonthatatlan szövetsége, a két párt rendíthetetlen hűsége a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus eszméihez — hangsúlyozta Gejdar Alijev. A továbbiakban rámutatott arra, hogy országaink gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése dinamikusan és sokoldalúan fejlődik. Szakadatlanul nő kereskedelmi forgalmunk is, amely a jelenlegi ötéves tervben megközelíti a negyvenmilliárd rubelt. A Szovjetunióban mindenhol lehet találkozni a magyar gépgyártás, elektronikai, vegyi, könnyű- és élelmiszeripar termékeivel. Az Ikarus és a Videoton, a Rába és a Tungsram, a Chinoin és Bábolna — ezek, valamint sok más magyar üzem márkanevei nagyon jó hírnévnek örvendenek a szovjet szakemberek és az ország lakói körében. Országaink gazdasági együttműködésének fejlesztésében nagyon fontos szerepe lesz a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság 2000-ig terjedő időszakra érvényes hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programjának. Ez arra a közös törekvésre épül, hogy tovább mélyítsük és tökéletesítsük együttműködésünket, javítsuk hatékonyságát, s a küszöbönálló feladatokat a kölcsönös érdekek és lehetőségek számbavételével oldjuk meg. Nagyon fontos, hogy együttműködésünk beleilleszkedik azoknak a döntéseknek a végrehajtásába, amelyek a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén születtek — mondotta Alijev. A szónok a továbbiakban néhány külpolitikai kérdésről szólt, hangsúlyozva, hogy az SZKP nemzetközi tevékenységében kiemelt szerepe van a szocialista közösséghez tartozó államok barátsága és egysége szilárdításának, együttműködésük szélesítésének. Ezt erősítette meg az SZKP KB márciusi plénumán Mihail Gorbacsov, a párt központi bizottságának főtitkára is. E testvéri szövetség minden lehetséges eszközzel történő erősítésére különösen nagy szükség van a jelenlegi nyugtalanító és felelősségteljes időszakban, amikor az imperializmus ismét megpróbál katonai fölényt kivívni, hogy a fegyverek erejével kényszeríthesse rá másodra saját rendjét, és diktálhassa akaratát a világ minden népének. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai szembeszállnak, és a jövőben is a leghatározottabban szembe fognak szállni e veszélyes tervekkel. A szocialista országok külpolitikájának célja a béke és a haladás. Ezért akarják atermonukleáris világkatasztrófa veszélyének megszüntetését, a fegyverkezési hajsza megfékezését, a nemzetközi politikai légkör egészségesebbé tételét, és a nemzetközi kapcsolatok visszatérítését az enyhülésihez. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese végezetül leszögezte: meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság jubileumi nemzeti kiállítása, amely az ország szocialista építésében elért eredményeit mutatja be, elő fogja segíteni a szovjet és a magyar nép közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés további erősödését. „Élve a lehetőséggel, szeretném üdvözölni itt jelenlevő magyar barátainkat közelgő nemzeti ünnepük alkalmából, átadni pártunk központi bizottságának és a szovjet kormánynak az üdvözletét a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának, és további sikereket kívánni nekik az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében” — fejezte be beszédét Gejdar Alijev. 1985. április 2., kedd A magyar—szovjet hosszú távú gazdasági együttműködés programja 1983-ban legfelsőbb szinten megállapodtak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig történő fejlesztésének hosszú távú programja kidolgozásáról. A programot a két fél az együttműködésben illetékes szervek széles körű bevonásával munkálta ki, támaszkodva az országok távlati terveire, a magyar—szovjet együttműködés eredményeire, figyelembe véve a KGST-tagországok felsőszintű gazdasági értekezletének határozatait. A programban foglalt célok megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a magyar—szovjet gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséhez, s ezen keresztül ahhoz, hogy növekedjék a két ország népeinek jóléte, lehetővé váljon szükségleteik mind teljesebb kielégítése, és tovább erősödjön barátságuk, szövetségük. Az ezredfordulóig szóló program hazánk és a Szovjetunió objektív gazdasági feltételeinek figyelembevételével utat mutat a hosszú távú kölcsönös együttműködés továbbfejlesztéséhez. Mindkét országban kiemelt feladat a tudományos-műszaki fejlődés felgyorsítása, a tudományos-műszaki eredmények gyorsított ütemű népgazdasági hasznosítása és a természeti erőforrások észszerűbb felhasználása. A program kiemelt területei egyebek között a mikroelektronika és a számítástechnika széles körű alkalmazása, a komplex automatizálás, az atomenergia gyorsított ütemű fejlesztése (villamosenergia-előállítás céljából), a biotechnológia fejlesztése, a műszaki világszínvonalnak megfelelő új anyagok, technológiák létrehozása, illetve bevezetése. A termelésben hazánk és a Szovjetunió arra összpontosítják a figyelmet, hogy kibővítsék a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítást és kooperációt. A gépiparban ez az együttműködés főként a korszerű, gazdaságos és versenyképes termékek előállítását eredményező gyártási eljárások és termelési berendezések kifejlesztésére, bevezetésére, a szakosított és kooperációs gyártás bővítésére irányul. Fontos feladat a két ország népgazdaságának tüzelőanyagokkal, energiával és nyersanyagokkal történő ellátásában való együttműködés, amelyhez a kölcsönösségre, a saját erőforrások mobilizálására, valamint ezen áruk szállításának fejlesztésére, és a gazdaságos, ésszerű felhasználásra egyaránt szükség van. E téren az együttműködés összhangban van a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatokkal és irányelvekkel. A vas- és színesfémkohászatban a program előirányozza a termelési technológiák és termékválaszték korszerűsítését, a termékcsere bővítését. A petrolkémiai és vegyiparban új technológiák, gyártóberendezések születnek. A közszükségleti iparcikkek területén az együttműködés a magasabb fogyasztói igényeknek megfelelő termékek részarányának és kölcsönös szállításának növelésére irányul. A felek figyelmet fordítanak a tartós közszükségleti cikkek, elektronikai készülékek gyártásának és szervizelésének összehangolására, a termékek szabványosítására. Az élelmiszer-gazdaságban fontos cél az élelmiszer-ipari termékek előállításának növelése, az ehhez szükséges ipari háttér kiszélesítése, továbbá a korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése, korszerűsítése. A most aláírt hosszú távú program olyan átfogó keretet nyújt, amelyet a két fél az ötéves tervek egyeztetésével, ágazati programok kidolgozásával, konkrét gyártásszakosítási és kooperációs egyezményekben, külkereskedelmi szerződésekben valósít meg. A kolumbiai elnök latin-amerikai körútja a közép-amerikai rendezést szolgálja HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kilenc országot érintő latin-amerikai körútjának utolsó előtti állomására, Mexikóba érkezett hétfőn Belisario Betancur kolumbiai elnök. Tárgyalásainak központi témája a közép-amerikai konfliktus rendezése és a Contadora-csoport békemissziójának feltámasztása volt. Szombat óta van úton Belisario Betancur kolumbiai elnök, aki Venezuelát, Panamát, Costa Ricát, Nicaraguát, Hondurast, Salvadort és Guatemalát érintő villámlátogatása után hétfőn Mexikóban tárgyal, hogy aztán az Egyesült Államokban fejezze be kilenc országot érintő körútját. Mint rövid, mindössze kétórás managuai tartózkodása után a kolumbiai államfő újságíróknak kijelentette, tárgyalásaival új lendületet szeretne adni a Contadora-országok békemissziójának, s a közép-amerikai konfliktus áll majd a Reagan elnökkel soron levő tárgyalásainak homlokterében is. Hírek szerint Betancur elnök csúcstalálkozót javasolt Nicaragua és Costa Rica között a két ország nézeteltéréseinek rendezésére, amelyet — ha létrejön — a Contadora április 11—12-re Panamába tervezett ülése elé időzítenének. Dániel Ortega nicaraguai elnökkel folytatott tárgyalásai után Betancur kijelentette, hogy optimista a középamerikai válság tárgyalásos rendezési lehetőségeit illetően, ám meghatározó jelentőségű lenne a nicaraguai—amerikai kétoldalú megbeszélések felújítása, amely Washington hibájából a múlt év végén szakadt meg. Seres Attila ) Duarte pártjának győzelmét jelzik az előzetes választási eredmények A szavazójogosultak érdektelensége jellemezte a vasárnap Salvadorban tartott parlamenti és helyhatósági választásokat, melyeken Duarte elnök pártja szerzett többséget. Egy Miami székhelyű nemzetközi közvéleménykutató intézet becslése szerint Napoleon Duarte elnök Kereszténydemokrata Pártja a hatvan képviselői hely közül harminckettőt szerzett meg, így nyolc hellyel többet mondhat magáénak, mint eddig, s biztosította magának az abszolút többséget. Az elnök pártjával szembehelyezkedő szélsőjobboldali szövetségnek 22 képviselői hely jut. Az amerikai közvéleménykutató intézet előrejelzésének az ad súlyt, hogy meglehetős pontossággal megjósolta Duarte tavalyi győzelmének mértékét is. A választásokon több mint 140 külföldi megfigyelő volt jelen. A becslések szerint a mintegy 2,7 millió szavazójogosultnak csak mintegy 45 százaléka adta le voksát, lényegesen kevesebb, mint a tavalyi elnökválasztáson. A külföldi megfigyelők véleménye szerint ennek oka az, hogy „az embereknek elegük van már a sok választásból és az üres választási ígéretekből”. A szavazás napja viszonylagos nyugalomban telt el, csak szórványos lövöldözésekről érkeztek jelentések. (UPI) sokat is megmotozzák a szavazás megkezdése előtt. Luis Corvalán a Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, a Pinnochet-diktatúra legújabb véres terrorcselekményeivel foglalkozó nyilatkozatában leszögezte, hogy eltökélt és fáradhatatlan küzdelmet kell folytatni a chilei rendszer végleges megdöntéséig. A főtitkár utalt arra, hogy a chilei és a nemzetközi közvélemény chilei helyzetről megdöbbenéssel fogadta a brutálisan kivégzett hat chilei ellenálló halálhírét. A terrorhullám mindaddig nem fog véget érni — mutatott rá Luis Corvalán —, amíg fennáll a diktatúra, amíg a fegyveres erők támogatják Pinochet tábornokot, védelmezik a bűnösöket és szavatolják a terroristák büntetlenségét. (ADN)