Népszabadság, 1985. július (43. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /^TS^v Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1985. július 1., hétfő AZ MSZMP KÖZPI XLIII. évfolyam, 152. szám Az aratók szorgalma *írta: Váncsa Jenő Az aratás előkészületeit nagy figyelemmel kísérte az ország közvéleménye. Hasonló érdeklődés követi a már megkezdett gabonabetakarítást is. Érthető. Immár az aratóktól függ, hogy egymillió 758 ezer hektár kalászos területről mennyi idő alatt, milyen eredménnyel kerül magtárba a termés. Azok az erőfeszítéseik, amelyek az idei jó aratásért, a szép termésért kibontakoztak, méltóak ahhoz a színvonalhoz, amely a hazai kalászosgabona-t termesztést jellemzi. Mutatja ezt a búzatáblák képe. Telt kalászokat, ígéretes termést jeleznek a gabonavetések. Jogos bizakodással néznek ma e táblákra a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, dolgozói, jogos várakozással tekint rájuk az ország. A gazdaságok azt remélik, hogy legfőbb árunövényük azt a termést, bevételt hozza, amelyet az idei évre terveztek. Az ország arra számít, hogy megterem a kenyér, hogy a gabonaprogram több mint 15 millió tonna fölötti termés-előirányzata teljesül. Ebből a 15,4 millió tonnából 8,2— 8,3 milliót terveztünk a kalászosokra. A többit a kukoricaföldektől s más, kisebb jelentőségű gabonaféléktől várjuk. A 15,4 millió tonnás terv — ismerve a magyar mezőgazdaság felkészültségét, a mezőgazdaságban dolgozók hozzáértését, szorgalmát — reális. Bizonytalanságot — mint a mezőgazdasági termelésben, s ezen belül is főként a szántóföldi termelésben — igazában véve az időjárás teremt. A hazai búzatermesztés nagyszerű eredményeket mutathat fel az utóbbi négy évtizedben, s főként a hatvanas évek eleje, a mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni esztendőkben. Szántóföldjeink 1960- ban mindössze 1,8 millió tonna búzát adtak. Tavaly viszont a magyarországi búzatermés meghaladta a 7,3 millió tonnát. A negyedszázaddal ezelőtti hektáronkénti 1680 kilogrammos hozam helyett tavaly 5400 kilogrammal fizetett átlagosan hektáronként a búza. Tehát az alacsony búzatermelési színvonalról a nemzetközi mezőny élére küzdötte föl magát mezőgazdaságunk. Egyértelműen bebizonyosodott: ha megteremtjük szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkben a magas színvonalú termelés korszerű feltételeit, a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői, szakemberei, dolgozói képesek olyan teljesítményre, amely az ország határain túl is figyelmet kelt. Azok a tanulságok, tapasztalatok, amelyekkel a gabonatermesztés szolgál, hasznosíthatók mezőgazdaságunk más ágazataiban is. Ezek közül talán a leglényegesebb: jó eredményt hozamban, gazdaságosságban, nemzetközi versenyképességben akkor érhetünk el, ha az adott területen termelési érdekeltséget teremtünk, s adottak mennyiségileg is, minőségileg is az anyagiműszaki feltételek. Mindez azonban bármily sok is, még nem elég. Nélkülözhetetlen mindehhez a magas fokú szervezettség, a hozzáértés, az eszközök, anyagok rendkívül gondos, ésszerű hasznosítása is. A termelésfejlesztésnek tehát mezőgazdaságunkban több, egymással szorosan összefűződő feltétele van. Közülük néhány mezőgazdasági üzemen kívüli forrásokban keresendő: a gépiparban, a vegyiparban s más ipari, valamint népgazdasági ágazatokban. Több szempontból külső feltétel a gazdasági szabályozás is. A külső feltételek — mint eléggé közismert — sok tekintetben meghatározzák a termeléslehetőségeit. Ezeknél semmivel sem kisebb azonban a súlya, a jelentősége, a fontossága a mezőgazdasági üzemen belüli feltételeknek. Sőt! A vezetők előrelátása, irányításkészsége, felkészültsége, szakértelme, az eszközöket, anyagokat hasznosító emberek fegyelme, akaratereje, gondolkodásmódja, tette az igazán meghatározó a termelésben, a gazdálkodásban. A termelésfejlesztés valamennyi feltételét magában foglaló harmóniát a legjobban a gabonatermesztésben tudtuk megteremteni. Itt az utóbbi években is volt lehetőség a fejlesztésre — még tőkés importból származó gépek, berendezések munkába állítására is. Így aztán — hogy csak egyetlen technikai elemét említsük a gabonatermesztésnek — tavaly korszerűbb kombájnokkal, nagyobb kapacitással arathattak nagyüzemeink, mint tavalyelőtt, s az idén több, jobb géppel arathatnak, mint tavaly. A mezőgazdasági termelés más területein — főként az állattenyésztés minőségi mutatóinak javításában, atermelés korszerű nagyüzemi feltételeinek formálásában — a nyolcvanas években nehezebben tudtunk lépést tartani a világ élmezőnyével. S ez nem csekély gond. Változtatni ezen mindenki szeretne. Ez azonban nem egyszerűen óhaj kérdése. A beruházásnak, a fejlesztésnek anyagi, pénzügyi követelményei vannak. Amilyen mértékben bővíteni tudjuk a forrásokat, olyan ütemben léphetünk előbbre. A sikeres aratás kulcskérdése, hogy a gépeket, eszközöket milyen szervezettséggel, hatásfokkal használjuk a búzaföldeken. Könnyen elképzelhető, hogy az immár hetek óta tartó csapadékos időjárás — amely mindent figyelembe véve a növénytermesztés zömének nagyon is kedvez — folytatódik. Ez esetben nehezebbé válik a gabona betakarítása. De bármilyen az időjárás, alapvető követelmény, minden munkára alkalmas perc jó kihasználása. Csak így mérsékelhető a szemveszteség, csak így érjük el azt, hogy ami érték megtermett, az valóban gazdagítsa az országot. Mezőgazdaságunk termelőerői,eszközei — ha nem is minden területen olyan korszerűek, mint a gabonatermesztésben — alkalmasak arra, hogy a népgazdasági tervben előirányzottnak megfelelően alakuljon az idén is ezen fontos népgazdasági ág teljesítménye. Ezeknek az eszközöknek, termelőerőknek az eddiginél is tudatosabb hasznosítása ma mezőgazdaságunkban az értéktermelés növelésének a legfőbb forrása. A fejlesztés élénkítéséért mindenekelőtt a gazdaságokon belüli erőket kell mozgósítani. Szükség van természetesen ehhez kormányzati intézkedésekre is: ösztönzésre, támogatásra, esetenként a szabályozás szigorának mérséklésére is. Amire lehetőség adódik, azt megtesszük. Az utóbbi hetekben, hónapokban sikerült a kedvezőtlen természeti adottságok között dolgozó nagyüzemek bizonyos kategóriájában növelni a támogatást. A szarvasmarha-tenyésztés beruházásait ösztönzi a felhalmozási adó eltörlése, a napokban kerül nyilvánosságra a tszek, állami gazdaságok néhány ipari kiegészítő tevékenységének adókedvezménye. Tehát amint lehetőségünk nyílik rá, év közben is hozunk intézkedéseket ágazataink, a nagyüzemek, a mezőgazdasági termelés helyzetének javítására. Ezek közé tartozik a már említetteken kívül a kedvezményes háztáji tenyészállat-kihelyezés is, amely sikeresen halad. Születtek tehát már az idén is olyan döntések — és ezután is születnek —, amelyek egy-egy üzemcsoportot, ágazatot jobban levegőhöz juttattak. Hogy milyen ütemben, milyen mértékben sikerül kibontakozni, a mainál nagyobb lehetőséget adni a nehezebb helyzetben levő ágazatoknak, az mezőgazdaságunk idei teljesítményétől, a megkezdődött aratás sikerétől is függ. A mezőgazdaságban dolgozó százezrekben él a jobbítás szándéka, akarata. Ez irányítja tetteiket, erőfeszítéseiket. Ennek a többre törekvő szorgalomnak látványos jele, hogy a hazai búza átlagtermése már tavaly meghaladta a VI. ötéves terv végére előirányzottat. Az aratás gépezete fokozatosan munkába lendül. Most nagyon szükséges, hogy minden arató, minden aratásban közreműködő a terméskilátásokhoz méltó igyekezettel és azzal a tudattal dolgozzék, hogy munkája a szó legnemesebb értelmében közügy is. A búzaföld termése, a búzát arató ember munkája saját boldogulásával együtt az ország egész közösségét is gazdagítja. NUKLEÁRIS HÁBORÚ MEGELŐZÉSÉÉRT Folytatódott az orvosok kongresszusa Szakemberek véleménycseréje • Ma befejeződik a budapesti tanácskozás Fővárosunkban szombaton és tegnap folytatta tanácskozását a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzetközi orvosmozgalom V. kongreszszusa. A Hilton Szállóban szombat délelőtt plenáris ülést tartottak, délután pedig a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében a konferencia fő témáját — Atomfegyverek és atomháború, orvosi áttekintés címmel — vitatták meg. Emellett a szakemberek különböző témakörökben szekcióüléseken és úgynevezett gyakorlati műhelyekben cseréltek véleményt. Tegnapelőtt délután tartották meg speciális ülésüket a nemzetközi közegészségügyi szaktekintélyek is. Vasárnap délelőtt folytatódott a kongresszus fő témájának megvitatása, és további szekcióüléseket is tartottak. A Hilton Szállóban a szombati plenáris ülésen dr. Hollán Zsuzsa akadémikus, a kongresszus elnöke üdvözölte a részvevőket, majd dr. Ligyija Novak, a szovjet egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöke olvasta fel több, hazánkban tanácskozó egészségügyi szervezet képviselőjének üdvözletét. Köszöntötte a kongresszus részvevőit dr. Eeva Kuuskoski-Vikatmaa, Finnország szociális és egészségügyi minisztere. Ezután a nukleáris konfrontáció költségeiről, valamint az együttműködésre vonatkozó javaslatokról tanácskoztak a részvevők. Dr. Victor W. Sidel, az USA-beli Albert Einstein Orvostudományi Egyetem tanára, az amerikai egészségügyi szakszervezetek elnöke elmondta: a kongresszus pénteki ülésének idején, tehát egészen rövid idő alatt húszezer gyerek halt meg a világon, s egymilliárd dollárt költöttek fegyverkezésre. A gyermekek életének megmentésére nem is kellett volna ennyi, és általában is, ha a katonai költségek egész kis százalékát fordítanák az egészségügyi helyzet javítására, milliók életét lehetne évente megmenteni. Az az összeg, amit hat hónap alatt fegyverkezésre fordítanak a világon, elég lenne egy olyan tíz évre szóló program anyagi fedezetére, amellyel elegendő élelmet és megfelelő egészségügyi ellátást lehetne nyújtani a világ fejlődő országaiban. A következő előadó dr. Jevgenyij Csazov, a mozgalom szovjet társelnöke ugyancsak arról szólt, hogy a katonai szembenállás megszüntetésével milyen nagy erőket lehetne felszabadítani az emberiség szolgálatára. Az orvosok, a tudósok együttműködése már eddig is jelentős eredményeket hozott a betegségek leküzdésében. Nemzetközi összefogással — szovjet és amerikai orvosok irányításával — sikerült leküzdeni például a himlőt. Ehhez hasonló és még szélesebb körű összefogással meg lehetne szervezni a világ valamennyi gyermekének védőoltását, és ezzel számos fertőző betegséget győzhetnénk le. A himlő elleni védőoltásokhoz 83 millió dollárra volt szükség, ezt az összeget egy óra alatt költik el a fegyverekre. A gyermekek életének megmentésére indított nemzetközi orvosi program mindössze 250 millió dollárt igényelne, szemben a naponta fegyverkezésre költött kétmilliárddal. A fő téma megvitatása Szombat délután az MTA várbeli kongresszusi termében kezdődött meg a kongresszus fő témájának megvitatása Atomfegyverek és atomháború: orvosi áttekintés címmel. Az ülésen nemzetközi szaktekintélyek adtak tájékoztatást a fegyverkezési verseny orvosi vonatkozásairól, s beszámoltak arról, milyen szerepet játszhatnak a világ orvosai a nukleáris háború megelőzéséért folytatott küzdelemben. Mások emlékeztettek rá, hogy a második világháború sok millió emberéletet követelt, de az emberiség nem vonta le a megfelelő konzekvenciákat. Az orvosok tisztában vannak azzal is — hangsúlyozták a referálók —, hogy a legsúlyosabb járványt az atomháború válthatja ki. Rámutattak: a nagyhatalmak viszonya veszélyesen megromlott napjainkban. Az Egyesült Államok kormánya bizalmatlan a Szovjetunióval szemben, s erőpolitikát folytatva a fegyverkezési verseny ellenőrizhetetlenségére hivatkozik. Ennek a politikának egyenes következménye, hogy az USA első csapás mérésére alkalmas fegyverrendszereit kívánja fejleszteni, s a világűrt is katonai céljainak szolgálatába állítani. A konferencia fő témájának tegnapi megvitatásán a referátumokban szó esett a mai atomfegyverek tulajdonságairól, azokról a válságokról, amelyek nukleáris konfliktushoz vezethetnek, s szóba kerültek a fegyverkezési hajszának a közvéleményre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések. Jelenleg a kölcsönös pusztulás veszélye kellő biztosíték arra nézve, hogy egyetlen atomhatalom sem kezd nukleáris háborúba. Egyesek azonban olyan stratégiák kidolgozására törekszenek, amelyek nem illenek bele a kölcsönös elrettentésről kialakított képbe. Azt akarják elérni, hogy egy tömegpusztító eszközökkel rendelkező nagyhatalom meglepetésszerűen megindíthassa és meg is nyerhesse az atomháborút. Ez azt jelentené, hogy a kölcsönös elrettentést az egyoldalú fenyegetés váltja fel, holott a kölcsönös biztonság útjáról való letérés fokozott veszélyt jelent az emberiség számára. Ezért el kell érni, hogy valamennyi atomhatalom mondjon le az első csapás mérésére alkalmas atomfegyverek gyártásáról, ne helyezzenek el szövetségeseik területén tömegpusztító eszközöket, s tárgyaljanak az újabb fegyverrendszerek hadrendbe állításának megakadályozásáról — hangoztatták a felszólalók. A fegyverkezéssel kapcsolatos pazarlással összefüggésben elhangzott: öt nap alatt annyit fordítanak a világon katonai kiadásokra, hogy ebből az összegből finanszírozható lenne egy átfogó program a malária felszámolására. Annyi pénzből, amennyit hat hónap alatt költenek fegyverkezésre, tízéves élelmiszerprogram anyagi háttere teremthető meg a fejlődő országokban. A harmadik világ számos állama hatalmas összegeket fordít a nemzeti jövedelemből fegyverkezésre; ezeket az anyagi eszközöket az oktatástól és az egészségügyi ellátástól vonják el. (Folytatás az 5. oldalon.) Javaslat a BT csúcsértekezletére A Biztonsági Tanács pénteken úgy döntött, hogy az ENSZ 40. évfordulója alkalmából rendezendő őszi ünnepi ülésén a lehető legmagasabb szinten való képviseletet ajánlja tagállamainak. A BT soros elnöke, Trinidad és Tobago képviselője nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a 15 tagállam folytatja konzultációit a találkozó pontos időpontjáról és napirendjéről. Reményét fejezte ki, hogy minél több tagállam képviselteti magát állam- vagy kormányfői szinten. A BT csúcstalálkozójának megszervezését Franciaország — az egyik állandó tagállam — kezdeményezte. (Reuter) A bizalomhoz méltón (3. oldal) Hazánkba látogat az egyiptomi külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Ahmed Eszmat Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszter. (MTI) Budapestre jön a brazil labdarúgó-válogatott Egész héten át folyt a játék Wimbledon időnként eső áztatta pályáin. A tenisz Mekkájában az igazi nagyok még versenyben vannak, néhány kitűnőség — Wilander, Cash, Kathy Jordan, Bunge — viszont már kiesett. Duisburgban olimpiai bajnokok részvételével nagyszabású kajak-kenu regattát rendeztek, s a magyarok igazán kitűnően szerepeltek: hét elsőséget szereztek. • Noha labdarúgásban holtidény van, még sincs esemény híján a legnépszerűbb sportág. Megkezdődött az Intertotó küzdelemsorozata, a magyar csapatok felemásan rajtoltak: a ZTE győzött, az MTK-VM döntetlent játszott, az Ü. Dózsa kikapott. Befejeződtek a területi bajnokság osztályozói, és eldőlt, hogy ősztől a Komló, a Ganz-MÁVAG és a Szabó Lajos SE játszik a másodosztályban. A magyar sportdiplomácia sikere, hogy tavasszal Budapesten szerepel a brazil labdarúgó-válogatott. Sakkban egyszerre több versenyen is játszanak magyarok. Idehaza Mádl Ildikó holtversenyes első lett a Coophourist versenyén. Taxcóban Pintérnek már nincsenek továbbjutási esélyei a férfi sakkvilágbajnoki zónaközi döntőn, a nők hasonló viadalán, Zseleznovodszkban Ivánka reményei is csökkentek, miután vereséget szenvedett a kínai Liutól. Augusztusban Szófiában rendezik az úszó, vízilabda és műugró Európa-bajnokságot, a magyar reményekről és az előkészületekről érdeklődött munkatársunk Ruza Józseftől, a Magyar Úszó Szövetség főtitkárától. (Írásaink, tudósításaink a 11. és a 12. oldalon olvashatók.) Michael Gross, az NSZK csodaúszója sorozatban gyártja a világcsúcsokat. Két nappal a 400 méteres gyorsúszás világrekordja után a 200 méteres pillangóúszásban is a földkerekség legjobb ideje fűződik a nevéhez (1:57,01). MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT