Népszabadság, 1985. augusztus (43. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG * *­­ * * ’Mummmmmmmmim 1985. augusztus 1., csütörtök XLIII. évfolyam, 179. szám ne­v­ei . m AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA Hová megy (3. oldal) Konferencia Havannában Latin-Amerika problémáiról Fidel Castro kubai állam- és kor­mányfő meghívására a latin-ameri­kai és karibi országok több mint ezer képviselője kezdett tanácskozást ked­den Havannában a térség országai­nak eladósodása nyomán kialakult helyzetről. Száztizenöt különböző irányzatú politikai párt és tömegszervezet kül­döttein kívül volt katonai vezetők, közgazdászok, értelmiségiek, egyhá­zi személyiségek is jelen vannak a szombatig tartó találkozón, hogy kö­tetlen formában, előzetes napirend és záróközlemény kimunkálása nél­kül folytassanak párbeszédet. Fidel Castro megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a mostani a leg­szélesebb körű ilyen találkozó, ame­lyet valaha is tartottak a kontinen­sen. Kiemelte, hogy az eladósodás a térséget példátlanul súlyos gazda­sági nehézségek elé állította. A ku­bai államfő az elmúlt hónapokban több beszédében és nyilatkozatában is szót emelt Latin-Amerika és az egész fejlődő világ már-már elvisel­hetetlen gazdasági problémáinak, el­sősorban az adósságkérdésnek a megoldásáért. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem egyszerűen gazdasá­gi gondról van szó, mivel a csődbe jutott országokban éleződnek a tár­sadalmi feszültségek. A megoldás átfogó társadalmi-gazdasági intéz­kedésekkel képzelhető el. A kubai államfő július 8-án, a nemzetgyűlés­ben elmondott beszédében hangsú­lyozta, hogy az adósságok eltörlése önmagában még nem oldaná meg a problémát, s ezért szorgalmazta új nemzetközi gazdasági rend megte­remtését és a latin-amerikai gazda­sági integrációt. A keddi felszólalók kiemelték, hogy a térség országai csak egységes fellépéssel orvosolhatják a jelenlegi gazdasági problémákat. Többen ki­emelték, hogy a földrészen a teljes gazdasági függetlenségért vívott küz­delem folyik jelenleg. Freddy Jus­­tianiano bolíviai tervezési és koor­dinációsügyi miniszter, elnöki kü­­lönmegbízott beszédében kijelentet­te, hogy országa egy évvel ezelőtt fel­függesztette az adósságok fizetését a külföldi magánbankoknak (mint mondta, Bolívia külföldi adósságá­nak 25 százalékával tartozik ezek­nek a bankoknak). Ezzel azonban — tette hozzá — az ország problémái távolról sem oldódtak meg. Nem ar­ról van szó, hogy nem akarunk, egy­szerűen nem tudunk fizetni. A felszólalók között volt Luis Cor­­valán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára is, aki kiemelte, hogy a gyorsan növekvő chilei adósság már meghaladja a 20 milliárd dollárt, s mindez az Egyesült Államok által kezdeményezett gazdaságpolitika kö­vetkezménye. (MTI) Diplomáciai feszültség Nicaragua és Costa Rica között Az Egyesült Államok azt követeli Costa Ricától, hogy a közeli napok­ban szakítsa meg diplomáciai kap­csolatait Nicaraguával. Dániel Ortega nicaraguai államfő kedden a rádió és a televízió által közvetített műsorban hangsúlyozta: az amerikai kormány nyomást gya­korol Luis Alberto Monte Costa Ri­­ca-i elnökre, hogy hívja vissza dip­lomáciai képviseletét Managuából. Az Egyesült Államok így próbálja a Nicaragua elleni fegyveres agresz­­szió feltételeit előkészíteni — mon­dotta Ortega. Ortega megismételte azt a koráb­bi felhívását, hogy Costa Rica és Ni­caragua képviselői Panamában dol­gozzák ki azokat a konkrét intézke­déseket, amelyek segítségével bizton­sági övezetet létesítenének a közös határvidéken. A nemzetközi felügye­lő erőkben olyan dél-amerikai or­szágok képviselői kaphatnának he­lyet, mint Argentína, Brazília, Uru­guay és Peru. A Costa Rica-i elnök azonban visszautasította az egy hó­nappal ezelőtt tett javaslatot. A közép-amerikai válságot békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani — olvasható abban a nyi­latkozatban, amelyet mintegy húsz latin-amerikai ország képviselője fo­gadott el Limában. A limai nyilat­kozat aláírói között szerepel az ar­gentin, a bolíviai, a kolumbiai, a pe­rui, az uruguayi és a dominikai ál­lamfő is. (TASZSZ) A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista mutatkozó látogatáson fogadta Bő- Munkáspárt főtitkára, Lázár György, risz Sztukalint, a Szovjetunió Buda­­i Minisztertanács elnöke és Sarlós­pesten akkreditált rendkívüli és meg- István, az Országgyűlés elnöke be­­hatalmazott nagykövetét. (MTI) Szedd és vidd! Olcsóbban a frisset, csak gyere érte, szedd le, és vidd. Ez a jelszava annak a mozgalomnak, amely egyre terebélyesedik hazánkban is. A na­pokban a fóti Vörösmarty Tsz akció­jától volt hangos a főváros. A tsz meghirdette, aki kajszibarackot akar, vigyen üres kosarat, gyümöl­csösládát, szedje le magának a ter­mést, olcsón megkaphatja. Olcsón? Mindenesetre jóval ol­csóbban, mint a boltokban, a pia­cokon. Mondjuk, és így igaz, az idén kedvező a termés kajsziba­rackból és sárga barackból, az üz­letekben mégis elég drága. Bár­mennyire soik a termés, a termelő­nek akkor is megvannak a maga költségei. Hogy miért? A termést le kell szedni, ahhoz, hogy a boltok­ban elfogadható minőségben áru­síthassák, válogatni, osztályozni szükséges a gyümölcsöt, tehát tete­mes munkabérköltséggel jár. Ezen­kívül a fuvarozás is pénzbe kerül, és még nem is számoltuk a keres­kedelem költségeit és hasznát. A hasznot, amelyből mindenki része­sedni akar. A felvásárló, a nagyke­reskedő és végül a bolt. Tehát a kacskaringós utat is meg­fizeti a vásárló. Még ha figyelmez­tet is a közmondás, hogy a járt utat a járatlanért el ne hagyd, jó né­hány nagyüzem mégiscsak merte vállalni az úttörő szerepét. Tavaly meg tavalyelőtt is. Új utat kerestek, járatlant, tudva persze azt is, hogy ezt az utat nem ők találták ki. A Szedd magad !-mozgalmat a fejlett ipari országokban kezdeményezték, amikor még konjunktúra volt a munkaerőpiacon, s nagy költségek­kel járt volna a szedés, ezért a far­merek úgy igyekeztek pénzt csinál­ni a megtermelt zöldségből, gyü­mölcsből, hogy házhoz hívták a ve­vőket, szedjék és vigyék az árut. A mi nagyüzemeinket is hasonló okok késztették erre a lépésre. Ha ugyanis a vevő kimegy a barac­kosba, s maga szedi le a gyümöl­csöt, akkor a gazdaság megtaka­ríthatja a szedés munkabérköltsé­gét, nem kell a gyümölcshöz nagy pénzekért göngyöleget előteremteni. Ráadásul megszabadulnak az ideg­őrlő alkudozásoktól és rettegéstől, hogy egyáltalán elviszi-e a felvá­sárló kereskedelem az árut, így ke­vesebb költséggel lényegében any­­nyi bevételhez jut a gazdaság, mintha a felvásárló kereskedelem­nek vagy a feldolgozó iparnak ér­tékesítené a gyümölcsöt. És hogy milyen népszerű ez a mozgalom, azt jelzi: a fóti barac­kos előtti úton kocsik százaiból rajzoltak ki a szedők a múlt hét végén is. Voltak családok, amelyek összefogtak, és úgy szedték a ba­rackot, kifizették a kilónkénti 13 forintot. Sokan lekvárt főznek belő­le, vannak, akik frissen fogyasztják, és azt tartják, még az íze is más annak, amit maguk szedtek. Eltölt­­hették volna az idejüket a strandon is, de ők a mozgást választották, mert a gyümölcsszedés még ha­szonnal is járt, s így sem nélkülöz­ték a jó levegőt, a napsütést, a ki­rándulást. Egyetlen megjegyzés azonban ide kívánkozik. A Szedd magad !-mozgalom részvevői meg­érdemlik, hogy a feltételeket meg­teremtsék számukra, például létrá­ról is gondoskodjanak. Ami pedig nagyon biztató, hogy a fótiak nincsenek egyedül, másutt is eredményesnek tekinthető az ak­ció, köztük az Alagii Állami Gazda­ságban. Ott a kajszibarack már le­futott, most őszibarackot lehet szed­ni a szobi kerületben. Fajtától, mi­nőségtől függően ,nyolc-kilenc fo­rintot kérnek kilójáért. És minden­nap várják a szedőket, vásárlókat, egészen augusztus 25-ig, amíg el nem fogy a gyümölcs. Érdemes tehát új utakat, mód­szereket keresni, és tovább szélesí­teni az akciót. Mert ez a módszer nemcsak a nagyüzemnek előnyös, hanem a fogyasztónak is. Cserkúti Ferenc Szo­vjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalás Helsinkiben MA BEFEJEZŐDIK A HARMINCÖT ORSZÁG TANÁCSKOZÁSA (Kiküldött munkatársunk telefon­­jelentése.) Hasznosnak, érdekesnek és őszin­tének nevezte mindkét fél a finn fő­városban tartott háromórás szovjet —amerikai külügyminiszteri talál­kozót. A fő téma a novemberre ter­vezett genfi csúcstalálkozó előkészí­tése volt. A helsinki záróokmány tízéves jubileumán tegnap tizenöt ország képviselője szólalt fel. Vár­­konyi Péter ma mondja el beszédét. Eduard Sevardnadze és George Schultz tegnap Helsinkiben azokról a kérdésekről tárgyalt, amelyek min­den bizonnyal kiemelt szerepet ját­szanak majd a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozón. Az új szovjet külügyminiszter most elő­ször találkozott amerikai partneré­vel. A megbeszélést a Helsinki-öböl partján fekvő amerikai nagykövet­ség épületében tartották, ott, ahol tizenhat évvel ezelőtt a két ország képviselői a SALT-szerződésről ta­nácskoztak. A tegnapi eszmecsere három órán át tartott. Most alkal­mazták először az egyidejű szink­rontolmácsolást, ami mintegy a fe­lére csökkentette a tárgyalásra szük­séges időt. Mindkét külügyminiszter magas rangú munkatársaival együtt jelent meg. Eduard Sevardnadze mellett többek között ott volt Vik­tor Komplektov külügyminiszter­helyettes, Anatolij Dobrinyin, wa­shingtoni szovjet nagykövet és Jurij Kvicinszkij, a Genfben tárgyaló szovjet delegáció egyik vezetője is. George Shultzot­ elkísérte Rozanne Ridgway, az európai ügyekért fele­lős új külügyminiszter-helyettes, Paul Nitze, az elnök fegyverzetkor­látozási főtanácsadója és Max Kam­­pelman, a genfi amerikai delegáció vezetője. Vlagyimir Lomejko szovjet szó­vivő, aki maga is ott volt a tárgya­láson, elmondta, hogy a két minisz­ter igen alapos eszmecserét folyta­tott a nemzetközi helyzetről, a szov­jet—amerikai viszonyról és a no­vemberi csúcstalálkozóról. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tár­gyalását úgy kell előkészíteni, hogy érdemben javuljon a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata és a nemzetközi helyzet — mondta a szovjet diplomata. Eduard Sevardnadze kijelentette, hogy mindenekelőtt a biztonság kér­déseit kell­ a genfi dialógus közép­pontjába állítani. Megismételte: or­szága továbbra is annak tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget, hogy meg­akadályozzák a fegyverkezési haj­szát a világűrben és megszüntessék a földön. Nem szabad növelni a ka­tonai összeütközés veszélyét — hangsúlyozta a szovjet külügymi­niszter, és óvott attól, hogy meg­próbálkozzanak beavatkozni más or­szágok belügyeibe. Mind a nemzet­közi biztonság, mind a kétoldalú kapcsolatok alakításában fontosnak mondotta a mértéktartást, és hang­súlyozta, hogy az előkészítő munká­nak és magának a csúcstalálkozó­nak ösztönzést kell adnia a szov­jet—amerikai kapcsolatok javításá­hoz. A szovjet külügyminiszter kife­jezte reményét, hogy az amerikai fél komolyan foglalkozik majd Mihail Gorbacsov bejelentésével, amelyben közölte: a Szovjetunió egyoldalúan szünetelteti a kísérleti nukleáris rob­bantásokat. Bár az amerikai fél erre nem mutatott készséget, a Szovjet­unió ezt nem tekinti végleges vá­lasznak, és a jövő év január elseje után is kész tartani magát a mora­tóriumhoz, ha az amerikai fél is csatlakozik hozzá. Ami az amerikai­ak javaslatát illeti — nevezetesen azt, hogy a Szovjetunió küldjön szakértőket a Nevadai-sivatagba az amerikai robbantások ellenőrzésére­­, Lomejko szóvivő kijelentette: amíg az Egyesült Államok ellenőr­zést, és ezzel bizonyos törvényesí­­tést javasol, a Szovjetunió célja a nukleáris robbantások megszünte­tése. Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet szerint a találko­zó megteremtette a szükséges mun­kakapcsolatokat a két külügyminisz­ter között. Olyan személyes kontak­tus is kialakult, amely alkalmas a feladat végrehajtására, a csúcstalál­kozó előkészítésére — mondta Dob­rinyin. A csúcstalálkozón három nagy kérdéscsoport megvitatását ter­vezik. Szó lesz a biztonság témájá­ról, beleértve a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés teljes problémakörét, megvitatják a különböző regionális nemzetközi kérdéseket és a kétolda­lú kapcsolatok javításának lehetősé­geit. A szovjet nagykövet véleménye szerint a biztonsági kérdések bonyo­lultabbak, mint a kétoldalú kapcso­latok problémái. A tegnapi találko­zón a két külügyminiszter futólag minden kérdést érintett. A megbe­széléseket néhány hét múlva foly­tatják, amikor Sevardnadze New Yorkba megy az ENSZ közgyűlésé­re, és várhatóan ellátogat majd a washingtoni Fehér Házba is, ahol az amerikai elnök fogadja. George Shultz amerikai külügymi­niszter a találkozó után úgy nyilat­kozott, hogy szovjet kollégájával va­ló találkozója jó első lépés volt egy termékeny csúcstalálkozó előkészíté­se felé. — Hasznos, fontos, őszinte, érdekes és gyakorlatias — ezekkel a jelzőkkel jellemezte a háromórás megbeszélést. Azt mondta, hogy a megvitatott témák között volt olyan, amelyben bizonyos előrelépés tör­tént, de nem nevezte meg őket. A két ország véleménye között tovább­ra is nagyok a különbségek — je­lentette ki, de hangsúlyozta a realis­ta megközelítés fontosságát. Az amerikai delegációhoz tartozó vezető beosztású diplomaták értéke­lése szerint a tegnapi megbeszélés el­sősorban azért volt hasznos, mert folytatta a csúcstalálkozó előkészíté­sét, és lehetőséget adott az első alka­lommal találkozó két külügyminisz­ternek, hogy részletesen kifejthesse országának álláspontját. Ami a szov­jet pozíciót illeti, az amerikai diplo­maták megállapíthatták, hogy a szov­jet külpolitika céljai változatlanok, a szovjet diplomáciára továbbra is a folyamatosság jellemző. , Sevardnadze főként Mihail Gor­bacsov októberre kitűzött franciaor­szági látogatásáról folytatott eszme­cserét szerdán Roland Dumas fran­cia külügyminiszterrel. Az amerikai és a szovjet küldöttség a tárgyalóasztalnál. További felszólalások a teljes ülésen Bár a legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen a szovjet—amerikai két­oldalú tárgyalásnak szólt, a Finlan­­dia-palotában terv szerint folytató­dott a harmincöt ország tanácskozá­sa is. A tegnapi ülésen tizenöt kül­ügyminiszter szólalt fel. Szinte min­den beszéd hangsúlyozta, hogy Euró­pának továbbra is szüksége van a helsinki folyamat továbbvitelére, a kölcsönös biztonságot erősítő együtt­működésre, a problémák békés meg­oldására. Karolosz Papuliasz görög külügy­miniszter szerint a különféle válsá­gok, politikai, szociális és kulturális ellentétek és mindenekelőtt az ijesz­tően gyorsuló fegyverkezési verseny olyan helyzetet teremtett, hogy a tíz év előtti helsinki­­megállapodás tel­jesítése ma fontosabb, mint valaha. Kanada külügyminisztere, Joe Clark úgy vélte, hogy a tíz év előtti remények nagy része nem teljesült, és komoly politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy a párbeszéd ne váljék a süketek dialógusává. Mind­ezzel együtt ő is hangsúlyozta: a hel­sinki záróokmány teremtette meg an­nak lehetőségét, hogy a részt vevő államok egymás rendszerének veszé­lyeztetése nélkül ,találhassanak mó­dot a problémák megoldására. Raif Dizdarevic, Jugoszlávia kül­dötte úgy látta: a helsinki záróok­mány nagy szerepet játszott abban, hogy az európai országok még abban az időben is meg tudták őrizni elért eredményeiket, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya a legrosszabb volt. Óvott attól a gya­korlattól, hogy bárki is a záróok­mány egyes tételeit — saját érdekei­nek megfelelően — egy másik ország ellen próbálja felhasználni. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere szerint a két né­met álla­m, kapcsolatai különösen fontosak a kontinens, biztonsága és békéje számára. — A bonni kor­mány arra törekszik — mondta —, hogy az NSZK és az NDK kapcso­latai tartalmasak legyenek, és pél­­daadóan mutassák a helsinki záró­okmány teljesítését. Reményét fe­jezte ki, hogy a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalások eredményesek lesz­nek. Hangsúlyozta, hogy összefüg­gésükben kell megvitatni a kozmi­kus, valamint a hadászati és a tak­tikai nukleáris fegyverek kérdését. A cél a világűrben fegyverkezés megakadályozása, a nukleáris fegy­verkezés korlátozása, a stratégiai stabilitás megerősítése — mondta a nyugatnémet külügyminiszter. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next