Népszabadság, 1986. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 24 oldal — Ára: 2,20 Ft NAPSMMNDSAG 1986. február 1., szombat ■aaamaaoaaMaoaani A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA mzmnzamzmmmzMmmammmmam XLIV. évfolyam, 27. szám W MWd % 5 a, Maxtor--* Változó kisipar Szervezetünk tagságának, a IX. küldöttgyűlésre készülve, az idei esztendő a mérlegkészítés éve. A kisipar és szervezete, a KIOSZ, az elmúlt időszakban eredményes terv­időszakot hagyott maga mögött. A pártkongresszusi határozatok, to­vábbá a KIOSZ VIII. küldöttgyűlé­sének állásfoglalása alapján hozott — a társadalmi és gazdaságpoliti­kai céloknak megfelelő — állami in­tézkedések kedvezőbb feltételeket teremtettek tagságunk tevékenysé­géhez, szervezetünk működéséhez. Egyre világosabban látjuk: a megtett útról, feladatainkról se le­het ma már a népgazdaságtól el­szakítva mérleget készíteni. A kisipar termelési értéke tavaly meghaladta az 51 milliárd forin­tot. Az iparosok lakossági szolgál­tató tevékenysége meghatározóvá lett. Különösen fontos szerepet töl­tenek be a kistelepülések ellátásá­ban. A szolgáltatás mellett, ha nem is a kívánt és szükséges mértékben, növekedett a kisipar árutermelése; ez mindenekelőtt az egyedi igények kielégítésében, a lakosság áruvá­lasztékának bővítésében és a ma­gán-lakásépítésben különösen fon­tos. A kisiparosok évente 12—15 ezer otthont építettek, és csaknem 50—60 ezer lakásban végezték el a szakipari munkákat. Ezzel együtt növekedett a kis té­telű export, valamint az importhe­lyettesítő termelés, továbbá egyes hiánycikkek gyártása. Vállalataink — a Kisüzemi Innovációs Iroda és a Kisipari Termeltető Vállalat — működésével javult tagságunk rész­vétele a találmányok, műszaki új­donságok megvalósításában, s a ko­rábbinál több kisipari terméket hasznosítanak a szocialista szerveze­tek. A nemzeti jövedelemhez körülbe­lül 2,5 százalékkal járul hozzá a kisipar. Ez, a népgazdasági mérték­hez viszonyítva csekély. Meggyőző­désünk, hogy a kisipar jelentőségét nem csupán a nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulás alapján sza­bad megítélni. Fontosságát elsősor­ban a lakossági igények kielégíté­sében betöltött szerepe határozza meg. Több területen kedvező folya­matok bontakoztak ki. Számottevő a kisiparnak az eszközökben és a pénzügyekben az államháztartást kímélő hatása. Ilyen például az 1982 óta a kisiparban engedélye­zett személy- és teherfuvarozás. Számításaink szerint csaknem 3,6 milliárd forint értékű lakossági esz­köz szolgálja a közösségi igények teljesebb körű kielégítését, ami nagyban hozzájárul a kulturáltabb szolgáltatások kialakulásához. Lé­nyegesnek tartjuk azt is, hogy az elmúlt időszakban — lakossági pénzeszközökből — kisipari szolgál­tatóházak és műhelyek létesültek több, úgynevezett ellátatlan terüle­ten. Jelentősen tehermentesíti a kis­ipari tanulóképzés az oktatási kor­mányzatot, a termelő és szolgáltató szervezeteket. Jelenleg csaknem 8000 ilyen fiatalról van szó; külö­nösen kedvező, hogy e mestereknél tanulók jó színvonalú szakmai tu­dást szereznek. A lakossági tőkék és eszközök be­vonásának egyre biztatóbbak az eredményei a közösségi feladatok el­látásában. Figyelemre méltóak a míves és kézműves szakmák fel­élesztésére és megtartására irányu­ló erőfeszítéseink. S kik azok, akikkel feladatain­kat teljesítjük? Öt év alatt 40 ezerrel — 37 szá­zalékkal nőtt a kisiparosok száma, jelenleg 140 ezren dolgoznak ipar­jogosítvánnyal. De nemcsak az ipa­rosok száma növekedett, hanem a tagság összetétele is megváltozott. Nem jó, hogy a főfoglalkozásúak száma — a különböző kedvező in­tézkedések ellenére is — csökken, arányuk ma már alig haladja meg­­az összlétszám felét. Különösen az gond, hogy a hagyományos kisipa­ri szakmákban — így például asz­talos, cipész stb. — egyre keveseb­ben dolgoznak. Az élethivatású, fő­foglalkozású iparosok létszámának csökkenése azért is figyelmeztető, mivel elsősorban — bizonyos szak­mákban kizárólagosan — náluk le­het a kisiparral szemben támasztott fontos követelményeket, így például a műszaki fejlesztést, igényelni, meg­teremteni. A munka és a nyugdíj melletti kiegészítő tevékenységet folytatók­kal szemben ilyen igényeket nem lehet támasztani, hiszen ők sajátos feladatot látnak el. Ezt figyelembe kell venni a kisipar megítélésénél,­­ gazdaságpolitikai célok meghatá­rozásánál. Esetükben nem hagyha­­tó figyelmein kívül a felhasználható munkaidőalap, a felszereltségük, az életkor, az egészségi állapot, s te­vékenységük időlegessége sem. Mun­kájukra szükség van, de elsősorban a kisebb javítások elvégzésében és azokon a településeken, lakókörze­tekben, ahol egy-egy szakmában a főfoglalkozású kisiparosok teljesítő­­képessége meghaladja az igényeket. A kisiparon belüli létszámmoz­gás jelentős: a tagság 30—40 száza­léka évenként kicserélődik. Ez az arány túl nagy. Az összlétszám 60 százaléka m­a már öt évnél, a fő­foglalkozásúak 15 százaléka két év­nél rövidebb ideje gyakorolja mes­terségét. Mindez kedvezőtlenül hat a munkakultúrára, az árba,­nem utolsósorban a megrendelői érde­kekre, s esetenként beárnyékolja a tisztes ipar jó hírnevét. Az így ki­alakult helyzet nagyon megnehezí­ti szervezeteinkben a megfelelő fel­világosítást, a tanácsadást. Ugyan­akkor az engedély nélküli iparűzők — kontárok — száma növekszik. Ez az irányzat tapasztalataink alapján sajnos folytatódni fog, ha nem te­szünk megfelelő ellenlépéseket. Megítélésünk szerint ezt a folyama­tot táplálja például az ipargyakor­lással járó terhek növekedése, így egyebek között a helyiségdíjak többszörösére emelése. Megfigyelhe­tő, hogy az iparosok egy része in­kább a társadalmilag kevésbé hasz­nos, ugyanakkor kényelmesebbnek látszó munkahelyet választ. Mivel ezek a tendenciák a gaz­daságpolitika céljaival ellentétesek, visszafordításuk közös feladat. El­sősorban nem jogi, hanem gazda­sági szabályozás, érdekeltség útján. E tennivalókat még nem minde­nütt ismerték fel. Úgy látjuk, hogy a napi és a hosszabb távú érdekek olykor nincsenek összhangban egy­mással. Az előrelépést nehezíti, hogy sok helyen tovább él a kisiparral szembeni, ma már idejétmúlt szem­lélet. De az is igaz, hogy vannak meggondolatlan vállalkozások, s ta­lálkozni lehet olyanokkal is, akik kellő szakismeret hiányában kezde­nek el dolgozni egy-egy területen. Ezek azok az okok, amelyek ne­hezítik a mai követelményeknek megfelelő kisiparosság kialakulását. A véleményalkotásnál persze nem szabad figyelme­n kívül hagyni, hogy a ma kisipara más, mint ami­lyen a régi volt. Tagságunknak több mint 40 százaléka 35 éven aluli; a mostaniak általános mű­veltsége és szakmai ismerete álta­lában nagyobb, mint az elődöké volt. S ami a legfontosabb: nap­jaink kisiparosa szocialista társa­dalmi rendünk viszonyai között tel­jesíti feladatait, közéleti tevékeny­ségét. A kisipar egyre jobban elfoglal­ja megfelelő helyét a népgazdaság­ban. A kisipar és a magángazda­sági munkaközösségek létét a tár­sadalmi igények kielégítése,­ a hi­ány felszámolása és a gazdaságban meglévő munkamegosztás követeli meg. Az iparosok munkájukkal hoz­zájárulnak a társadalmi és gazda­ságpolitikai célok megvalósításá­hoz. Tagságunk és szervezetünk fontosnak tartja, hogy a kisipar eddiginél obserl­tívebb társadalmi megítélését elsősorban a végzett munka és a vállalkozói magatar­tás határozza meg. Ezzel együtt az eddiginél jobban ki kell alakí­tani az élethivatású kisiparosok hosszú megtartásának teljes szabá­lyozási és eszközrendszerét, az ér­dekeltséget szem előtt tartó szocia­lista megoldásokat. Ehhez a tagság személyes akarata és szándéka ön­magában nem elegendő. Ezzel együtt szeretnénk továbbfejleszteni szerve­zetünk érdekképviseleti munkáját úgy, hogy a KIOSZ az államigaz­gatási szervek, a főhatóságok va­lóságos tárgyalópartnerévé váljon , közös munkában arra kell ügyel­ni, hogy a jogok és kötelezettségei ne formálisan, hanem a gyakorlat­ban, érdemi módon érvényesülje­nek. Mindezek pedig együttesen se­gítsék szocialista viszonyaink erő­sítését, a céljaink megvalósításához vezető feltételrendszer eddiginél jobb működését. Molnár József a Kisiparosok Országos Szervezetének elnöke A Fehér Ház szóvivője hivatalo­san megerősítette, hogy Haiti szi­getén megbukott a kormány, és Jean-Claude Duvalier diktátor kül­földre menekült. Később ezt cáfolták, de az országból olyan hírek érkeztek, hogy „a katonák tartják fenn a ren­­ det”. Larry Speakes elnöki szóvivő sze­rint az amerikai kormányzat erről a péntek reggeli órákban értesült. Speakes azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „gondosan figyeli” az eseményeket, de értesülései sze­rint Haitiban nyugodt a helyzet, és az amerikai állampolgárok élete nincs veszélyben. A washingtoni külügyminisztérium már előbb fi­gyelmeztette az amerikai turistákat, ne utazzanak az ország különböző városaiba, a The New York Times pedig péntek reggel azt jelentette, hogy Washington felfüggesztette a Duvalie­r-rendszernek a segélyek fo­­lyósítását „az emberi jogok súlyos megsértése” miatt. Washingtonban a Fehér Ház egy másik szóvivője viszont azt mon­dotta, tudomása szerint Duvalier még Haiti területén tartózkodik Edward Djerejian szerint az első bejelentés „ellentmondó értesülések­re” alapult. Az újabb értesülései szerint Haiti fővárosában, Port-au- Price-ben a kormány kezén lévő rádió sugározta az elnök nyilatko­zatát, amely szerint az országban tartózkodik. A beszéd állítólag cá­folta, hogy a kormány lemondott volna. Az első — Washingtonba ér­kezett — helyszíni jelentések azt­­mondják, hogy a fővárosban kato­nák tartják fenn a rendet, és vi­szonylagos nyugalom uralkodik. Washingtonban egyelőre nem fűz­tek kommentárt a fejleményekhez. Csütörtök éjjel Miamiban az ott élő haiti menekültek tüntettek; azt az értesülést kapták, hogy Duvalier „örökös elnök” meghalt. Az öröm­tüntetés részvevői közé behajtott egy autó, és egy nőt halálra gázolt. A tüntetők ezt követően összecsaptak a rendőrökkel, üzleteket törtek fel, autókat borítottak fel. (MTI) i£. served DUVALIER MEGBUKOTT? Ellentmondó hírek Haitiből v 7 Washingtoni bejelentés, majd cáfolat a diktátor távozásáról Kiújultak a harcok Bejrút környékén ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A hét vége esetleg fordulópontot jelenth­et a libanoni válságban, noha a kibontakozás módjáról különböz­nek a vélemények. Haddam szíriai alelnök beleegyezett abba, hogy szombaton Damaszkuszban fogadja a független maronita képviselők kül­döttségét. Ezt Dzsemajel elnök hívei úgy magyarázták, hogy helyreállt a párbeszéd a libanoni keresztény kö­zösség és Szíria között, s minden jel szerint Damaszkusz nem ragaszkodik­­az államfő lemondatásához. A muzulmán erők rádióállomásai viszont azt hangsúlyozták, hogy a szíriai alelnök csakis a független maronitákkal hajlandó tárgyalni — márpedig ez annak­ a törekvésnek a kereteibe illeszkedik, hogy minél szélesebb alapokra helyezze a „hata­lom” elleni keresztény—muzulmán egységfrontot. Nyugat-Bejrútban péntek reggel elraboltak egy dél-koreai diploma­tát: fegyveresek szétlőtték a diplo­máciai rendszámú Peugeot gumijait, majd a követség másodtitkárát ma­gukkal hurcolva elmenekültek. A főváros környékén és a palesztin tá­borok körül súlyosbodtak a harcok, lövedékek hullottak a baabdai elnö­ki palota térségére is. A Damasz­kusz felé vezető utakat péntek reg­gel lezárták, a hadsereg a harcok miatt nem engedi át az autósokat. Ugyancsak pénteken két hatalmas dördülés rázkódtatta meg a nyugati városrészt. Fodor György Husák—Kirthschláger találkozó Pozsonyban Csehszlovák—osztrák államfői tár­gyalások voltak pénteken Pozsony­ban. Rudolf Kirchschlager osztrák szövetségi elnök Gustáv Husák cseh­szlovák államfő meghívására a reg­geli órákban érkezett a szlovák fő­városba. A két államférfi áttekintet­te a kétoldalú kapcsolatok állását, és az időszerű nemzetközi kérdéseket. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a közeli napokban munkalátogatást tesz Csehszlovákiá­ban — jelentették be pénteken Prá­gában. (MTI) Hazánkba látogat az argentin külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására február 1-én, szom­baton hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Dante Caputo, az Argen­tin Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Az Arab liga elítéli a bojkottpolitikát Az Arab Liga tagállamainak kül­ügyminiszterei támogatásukról biz­tosítják Líbiát és elítélik az Egye­sült Államok Líbia elleni gazdasági bojkottját — hangsúlyozza az a ha­tározat, amelyet a testület csütörtö­kön kezdődött rendkívüli üléséről hoztak nyilvánosságra. A kiadott ok­mány azonban — Tripoli kérése el­lenére — nem sürgeti, hogy az Egye­sült Államokkal szemben gazdasági ellenintézkedéseket hozzanak. Közben a líbiai partok közelében pénteken virradóra befejeződött az amerikai 6. flotta erőfitogtató had­gyakorlata. Amerikai katonai forrás szerint a két tucatnyi hadihajó, köz­tük két repülőgép-anyahajó a gya­korlat végeztével „rutinszerű tevé­kenységet végez a Földközi-tenge­ren”. (MTI) A 16. NAPON Elfojtották a fábiánsebestyéni gázkitörést (Megyei tudósítónktól.) Tegnap délben elhallgatott a fá­biánsebestyéni határban felszínre törő forró­­víz robaja. A legkockáza­tosabb, legdrasztikusabb megoldást kellett végül is választani. Miután nem sikerült a termelőcső beépítése, mert a speciális gumitömítések sem bírták a 360 bahros nyomást és a 150 Celsius-fokos hőmérsékletet, nem maradt más hátra, mint felülről, mintegy 450 bakros nyomással fújva iszapot nyomni a kútba. Ez a vál­lalkozás azért volt rendkívül veszé­lyes, mert nem lehetett tudni, nem sérült-e meg a cső. A kitörésvédelmi brigádok tagjai és az olajmérnökök feszült figyelem­mel nézték, amint megkezdődött az iszap besajtolása. Felrepedhetett vol­na a lyukba épített béléscső, ha túl­lépik a kritikus 480 bakros nyomást, s akkor is, ha a megviselt cső a fel­tétlenül szükséges 450 bahrt sem bírja el. Hárman ellenőrizték köz­vetlen közelről a nyomásviszonyok alakulását, hogy szükség esetén meg­nyissák a szelepeket, megcsapolják a kutat. A többiek a biztonságos 200 méteres távolságból figyelték a fej­leményeket. A küzdelem 46. napján végre siker koronázta a fáradt em­berek erőfeszítéseit. Délután 4 órá­ra 250 bahrra esett vissza a kút nyo­mása, az esti órákra várták, hogy teljesen megszűnik. Az amerikai Otis és Red Adair cég szakemberei is se­gítették a munkát, amelynek orosz­lánrészét, a kút végső elfojtását az összeszokott magyar kitörésvédelmi csoport hajtotta végre. Győry Gyula, a Kőolajkutató Vál­lalat műszaki igazgatóhelyettese sze­rint ez az esemény új fejezetet nyit­hat a geotermikus energia hazai ki­aknázásának történetében. Külföldön fúrtak már gőzkutakat magyar szak­emberek, a Fábiánsebestyénben ele­mi erővel felszínre törő termálvíz arra figyelmeztet: itthon is érdemes erre az energiaforrásra nagyobb fi­gyelmet fordítani. W t !R Tr v ¥ I IJ S m r **: jt ■# W ¥ j y*« j A KSH jelentése a VI. ötéves tervről és 1985-ről (3—4. oldal) OLDAL TÁRSADALMI ÉSET: Milyen is a közérzetünk? 5. Egy falu értelmisége * 6. Otthonuk a nevelőotthon 17. ÉVFORDULÓ:_______________________ Éljen a köztársaság ! 7. A gyógyszerkutatás úttörője 11. OLDAL VILÁGPOLITIKA:___________________ Helyszíni jelentés Belfastból 9. A héten történt 10. KULTÚRA:__________________________ Egy párizsi kiállításról 13. Szapudi András elbeszélése 14. Munkásoperett 15. Az értékek védelmében 16.

Next