Népszabadság, 1986. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
1986. február 1., szombat NÉPSZABADSÁG A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban és 1995-ben A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985- ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17%-os növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7%-kal több az 1980. évinél, és kb. 1%-kal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9%-kal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982- től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4%-kal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8%-kal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt, és színvonala mintegy 5%-kal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985- ig kb. 7%-kal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7%-kal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9% volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2%-kal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10%-kal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4%-kal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldőlAz ipari termelés öt év alatt 12%kal, az utolsó évben 1%-kal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22%-os növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubelviszonylatba 38%-kal, nem rubelelszámolásokba 14%-kal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszer-ipari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4%kal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12%-kal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, ill. 1%-kal nőtt Az ipar anyagellátása az ötéves gázóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8%-kal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10%-kal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1%kal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1%-os növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek, és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott öszszes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40%-kal emelkedett. A jövedelemnövekmény négyötöde az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95%-át a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95%-a dolgozott. A GAZDASÁGI fejlődés FŐBB MUTATÓI tervidőszakban — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984— 1985-ös télen akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés körülbelül kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7%-kal csökkent. 1984-ben és 1985- ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3%-ról 0,5—0,6%-ra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18%-kal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33%-kal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6%-ról 1985-ben 59,9%-ra csökkent úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált villamos energia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4,6%-át. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszakban kb. 130— 140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40%-át. Ennek az összegnek csaknem egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezenkívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7%-kal csökkent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, ill. harmadtermékek aránya. Az időszakban befejeződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű konverteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országokba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országokba csökkent. Az ötéves tervidőszakban a Bitó II., a Halimba III. és a Fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezésével bővült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb feldolgozottsági fokú alumínium félgyártmányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985-ben 18%kal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intézkedései is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30%-kal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8%-kal emelkedett. Akőolaj-feldolgozó ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehéráru-kihozatal az 1980. évi 54%-ról 1985-ben 65%-ra emelkedett. Korszerűsödött a műanyagalapanyag-termelés szerkezete, emelkedett a műanyagtermelés és felhasználás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyagfeldolgozás. Kiemelkedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4%-kal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30%-kal. Az építőanyag-ipar a tervidőszak első négy évében 4%-kal növelte termelését. 1985-ben 3,8%-kal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszakban nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6%-kalnövelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7%-kal növelte értékesítését. 1985-ben a rubelelszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11%-kal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s emellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5%kal csökkent, és kb. 10%-kal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházások és a lakásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8%-kal maradt el az előző évitől és 24%-kal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékenysége 1981—1982. években bővült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 ma volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16%-kal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak körében következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12%-kal meghaladta, és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6%-kal kevesebb az 1984. évi rekordmennyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14%-kal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4%-kal csökkent öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110kg volt, 570, illetve 1260 kgmal több, mint az 1976—1980. években átlagosan. Az ipari növények közül 1981— 1985. évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985. évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következménye, öt év átlagos gyümölcstermése 14%-kal több volt az 1976—1980. évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7%-kal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állomány 7%kal, a sertésállomány 10%-kal, a juhállomány 13%-kal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985. évek átlagában a vágóállat-termelés csaknem 15%-kal emelkedett. 1985- ben a vágóállat-termelés 2,3 millió tonna volt, 4%-kal kevesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meghaladta. A fontosabb állattermékek közül a tej- és a tojástermelés is csökkent az 1984. évihez képest. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari termékek kivitele a tervidőszakban 34%-kal emelkedett. Rubelelszámolásokba 30%-kal, nem rubelelszámolásokba 36%-kal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982. években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4%-kal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4%-kal, az öt évvel azelőttinél 6,4%-kal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe, és nőtt a kapacitásuk, több sertésférőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen, végeztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió m3 volt, ennek 58%-a ipari fa, a többi tűzifa. A termelés es a ráfordítások alakulása 1985. év 1985. év 1984. év 1980. év %-ában 0 ,%-ában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés Országos építési-szerelési 101 112 tevékenység Mezőgazdasági 95 88 termékek termelése Egy lakosra jutó 91 112* reáljövedelem A lakosság 101—101,5 107—108 fogyasztása 101,101,5 107 1981—1985. 1985. év év Szocialista szervek beruházása, összesen milliárd Ft Lakásépítés, 190—191 kb. 935 1000 db 72,5 370 * 1981—1935. évek átlaga az 1973 átlagának %-ában -1930. évek Épült a VI. ötéves tervidőszakban: az Árpád-híd—Flórián tér együttes. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE 3 Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel csaknem azonos, az 1980. évinél 3%kal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer-teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982- től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakilométer-teljesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. (Folytatás a 4. oldalon.)