Népszabadság, 1986. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

1986. február 1., szombat NÉPSZABADSÁG A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban és 1995-ben A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A VI. ötéves tervidőszakban to­vább erősödtek a szocialista társa­dalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A la­kosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javul­tak. A népgazdaság egyensúlyi hely­zete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A kül­kereskedelmi mérleg az 1980. évi je­lentős passzívummal szemben 1985- ben mind rubel-, mind nem rubel­­elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékony­ságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mel­lett a belföldi felhasználás visszafo­gása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövede­lem 14—17%-os növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a bel­ső feltételek változása miatt, mérsé­keltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumen­ben 7%-kal több az 1980. évinél, és kb. 1%-kal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mérték­ben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nem­zeti termék volumene öt év alatt 9%-kal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehe­zebb körülmények között kellett ja­vítani, mint amilyenek a terv jóvá­hagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt in­tézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982- től a külgazdasági kapcsolatok min­den évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a terve­zettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fo­gyasztás és felhalmozás együttes vo­lumene 1985-ben mintegy 4%-kal ke­vesebb volt az öt évvel korábbinál, és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reál­jövedelem 7,8%-kal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkené­se 1985-ben megállt, és színvonala mintegy 5%-kal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövede­lem emelkedése az egyéb munkajö­vedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985- ig kb. 7%-kal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás nö­vekedése lényegében megfelelt a ter­vezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mérték­ben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7%-kal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9% volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2%-kal nőtt a ke­resők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes mun­kaidő csökkentése az ötnapos mun­kahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkater­melékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10%-kal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4%-kal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben nö­vekedett, így az állóeszközök kihasz­nálásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldől­Az ipari termelés öt év alatt 12%­­kal, az utolsó évben 1%-kal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22%-os növeke­dést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél vala­mivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfe­lelően az ipari termékek értékesíté­sében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubelviszonylatba 38%-kal, nem rubelelszámolásokba 14%-kal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubel­ben elszámolt kivitel gyors növeke­dése mellett a konvertibilis valuták­ban elszámolt kivitel csökkent. Eb­ben jelentős szerepe volt az élelmi­szer-ipari termékkivitel visszaesésé­nek. Belföldre az ipar öt év alatt 4%­­kal növelte értékesítését. Ezen be­lül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12%-kal, a beruhá­zási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, ill. 1%-kal nőtt Az ipar anyagellátása az ötéves gázóipari ágazatokban — pl. a gép­iparban, a vegyiparban, a könnyű­iparban — javult az eszközkihaszná­lás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasz­nálásnak. Az anyagi ágak energia­felhasználása 1985-ben 3,8%-kal ke­vesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó ener­giafelhasználás kb. 10%-kal csök­kent. A népgazdaság összes energiafel­használása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1%­­kal. Az energiaforrásokon belül a ha­zai termelés aránya 1984-ig fokozó­dott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét na­gyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mér­séklődött, a termelés 1%-os növeke­désére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szer­vezetek tevékenységében jelentős át­alakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelke­dett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is lét­rejöttek, és növekedett a magánkis­iparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazda­­sági és az építőipari szervezetek vé­geztek növekvő arányban az alapte­vékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott ösz­­szes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40%-kal emelkedett. A jö­vedelemnövekmény négyötöde az ár­színvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelme­ket. A bruttó munkajövedelmek nö­vekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központo­sított jövedelem hányada emelke­dett. Az állami költségvetés egyen­súlya 1984-ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövede­lem 94—95%-át a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95%-a dolgozott. A GAZDASÁGI fejlődés FŐBB MUTATÓI tervidőszakban — az egyensúlyi kö­vetelmények elsőbbsége miatt — vál­tozó volt. 1985-ben a fokozódó im­port a korábbiaknál jobb feltétele­ket biztosított a termelők számára. En­ergiagondok a szokatlanul hideg 1984— 1985-ös télen akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakága­zatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés körülbelül kétharma­dát képviselő szakágazatok termelé­se öt év alatt kisebb-nagyobb mér­tékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fej­lődési üteme meghaladta az ipari át­lagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak szá­ma öt év alatt több mint 100 000 fő­vel, 7%-kal csökkent. 1984-ben és 1985- ben a létszámcsökkenés, a ko­rábbi évi 2—3%-ról 0,5—0,6%-ra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megje­lenésének. 1981—1985. években az ipari ter­melés hatékonysága javult. A javu­lás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a mun­katermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18%-kal ma­gasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33%-kal nőtt. Az energiaforrások között a szén­­hidrogének aránya az 1980. évi 63,6%-ról 1985-ben 59,9%-ra csök­kent úgy, hogy a kőolaj aránya szá­mottevően mérséklődött, a földgáz­felhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az im­portált villamos energia és az atom­energia szerepe. A Paksi Atomerő­mű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia-termelés egynegye­dét, az összes energiafelhasználás 4,6%-át. A szén aránya az energia­forrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energetikai szak­ágazatban a tervidőszakban kb. 130— 140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40%-át. En­nek az összegnek csaknem egyhar­­madát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezenkívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamat­ban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség gázve­zeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7%-kal csökkent. A termelés­ben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, ill. harmadtermékek aránya. Az időszak­ban befejeződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiájú acél­művének és a Dunai Vasmű konver­­teres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országok­ba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országokba csök­kent. Az ötéves tervidőszakban a Bitó II., a Halimba III. és a Fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezésével bővült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fej­lesztése befejeződött, ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a magasabb feldol­gozottsági fokú alumínium félgyárt­mányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985-ben 18%­­kal haladta meg az 1980. évi színvo­nalat, öt év alatt legnagyobb mér­tékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és váku­umtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis va­lutákban elszámolt kivitel emelke­dett, bár az utóbbi a számítottnál lé­nyegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehéz­ségei, valamint a fejlett tőkés or­szágok diszkriminációs intézkedései is. Belföldre elsősorban a gépipar fo­gyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30%-kal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8%-kal emelkedett. A­­kőolaj-fel­dolgozó ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthe­tő aromás termékek gyártása. A Du­nai Kőolajipari Vállalatnál a kata­litikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehéráru-kihozatal az 1980. évi 54%-ról 1985-ben 65%-ra emel­kedett. Korszerűsödött a műanyag­­alapanyag-termelés szerkezete, emel­kedett a műanyagtermelés és felhasz­nálás, fejlődött a kevésbé energia­­igényes műanyagfeldolgozás. Kiemel­kedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és koz­metikai vegyipar, a gázgyártás és -el­osztás. A vegyipari termékek export­ja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országok­ba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4%-kal nö­velte értékesítését, ezen belül fo­gyasztási célra mintegy 30%-kal. Az építőanyag-ipar a tervidőszak első négy évében 4%-kal növelte ter­melését. 1985-ben 3,8%-kal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt év­vel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszakban nem volt egyenletes, 1985-ben a kí­nálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. évek­ben 6%-kal­­növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termékek ter­melése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt egyes években csök­kent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mint­egy 7%-kal növelte értékesítését. 1985-ben a rubelelszámolású orszá­gokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportál­tak. Az élelmiszeripar termelése az el­múlt öt évben 11%-kal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielé­gítette, s emellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékeny­ség növekedését írta elő, az éves ter­vek azonban csökkenő építési fel­adatokat határoztak meg. Az orszá­gos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5%­­kal csökkent, és kb. 10%-kal volt ki­sebb az 1980. évinél. A beruházások és a lakásépítés mérséklése elsősor­ban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8%-kal maradt el az előző évitől és 24%-kal az öt évvel azelőttitől. A nem építő­ipari szervezetek építési tevékenysé­ge 1981—1982. években bővült, ezt követően csökkent. A magánépí­tési tevékenység volumene számot­tevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az or­szágban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer la­kás. A lakosság magánerős lakásépí­tését a pénzügyi és hitelezési feltéte­lek javításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerő­ből épült. Az épített lakások alapte­rülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 ma volt. A VI. ötéves tervidőszakban a ki­vitelező építőiparban foglalkoztatot­tak száma több mint 52 ezer fővel, 16%-kal csökkent. A létszámcsökke­nés döntően a fizikai foglalkozásúak körében következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tar­tozó szervezeteknél az építési-szere­lési munkákon foglalkoztatottak szá­ma kevésbé csökkent, a magánépítő­iparban és a lakosság házilagos épít­kezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek terme­lése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12%-kal meghaladta, és ezzel a tervben előirányzott növeke­dés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az ál­lattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6%-kal kevesebb az 1984. évi rekordmennyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14%-kal több gabo­nát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több ter­més a hozamok növekedéséből adó­dott, a vetésterület 4%-kal csökkent öt év átlagában a búza hektáron­kénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110­­kg volt, 570, illetve 1260 kg­­m­al több, mint az 1976—1980. évek­ben átlagosan. Az ipari növények közül 1981— 1985. évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985. évek átlagában burgo­nyából és zöldségből egyaránt keve­sebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következménye, öt év átlagos gyümölcstermése 14%-kal több volt az 1976—1980. évek átla­gánál. Szőlőből — az 1985. évi nagy­mértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7%-kal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átla­gánál. 1985-ben az állatállomány csök­kent: a szarvasmarha-állomány 7%­­kal, a sertésállomány 10%-kal, a juh­állomány 13%-kal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A terv­hez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvas­­marhák számában van. 1981—1985. évek átlagában a vágóállat-termelés csaknem 15%-kal emelkedett. 1985- ben a vágóállat-termelés 2,3 millió tonna volt, 4%-kal kevesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számí­tottat meghaladta. A fontosabb állat­­termékek közül a tej- és a tojáster­melés is csökkent az 1984. évihez ké­pest. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari termékek kivitele a tervidőszakban 34%-kal emelkedett. Rubelelszámo­lásokba 30%-kal, nem rubelelszámo­­lásokba 36%-kal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alap­­tevékenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982. években gyors ütem­ben emelkedett, 1983 óta a növeke­dési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mér­tékben, 3—4%-kal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a brut­tó termelését, 1985-ben azonban job­ban csökkent, mint a bruttó terme­lés. Az aktív keresők száma a mező­­gazdaságban és erdőgazdálkodásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utób­bi két évben csökkent. Az 1986. ja­nuár 1-jei létszám az egy évvel ko­rábbinál 4,4%-kal, az öt évvel az­előttinél 6,4%-kal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszköz-állo­mánya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe, és nőtt a kapacitásuk, több sertésférő­helyet építettek, mint az előző öt év­ben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismér­tékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidő­szak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen, végeztek erdőtelepí­tést és fásítást, és 100­ ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borí­tott terület, az élőfakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 mil­lió m3 volt, ennek 58%-a ipari fa, a többi tűzifa. A termelés es a ráfordítások alaku­lása 1985. év 1985. év 1984. év 1980. év %-ában 0 ,%-ában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés Országos építési-szerelési 101 112 tevékenység Mezőgazdasági 95 88 termékek termelése Egy lakosra jutó 91 112* reáljövedelem A lakosság 101—101,5 107—108 fogyasztása 101,­101,5 107 1981—1985. 1985. év év Szocialista szervek beruházása, összesen milliárd Ft Lakásépítés, 190—191 kb. 935 1000 db 72,5 370 * 1981—1­935. évek átlaga az 1973­ átlagának %-ában -1930. évek Épült a VI. ötéves tervidőszakban: az Árpád-híd—Flórián tér együttes. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE 3 Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövet­kezetek 1985-ben az előző évivel csaknem azonos, az 1980. évinél 3%­­kal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer-teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áru­­szállítási feladatok mérséklődése el­sősorban a vasúti közlekedést érin­tette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982- től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szál­lításai viszont folyamatosan növe­kedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonna­­kilométer-teljesítményét. A csőveze­tékes szállítás 1985. évi teljesítmé­nye ugyancsak jelentősen meghalad­ta az öt évvel korábbit. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next