Népszabadság, 1986. március (44. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

-----------r ----- --- r ------;---------:---------------------——j—>■-----------­ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 24 oldal­­ Ára: 2,20 Ft NÉPSZABADSÁG •‘■ymr­­ 1 snőtijifii i­­ ^ iii­­i i wnniimn ié iiiiaaaaaaMmBMaaMmiiMmaHiiii ÉWiiiiiiiwiiMawMraBaaaiMmraaMniiiwrawwMrimwanr­rrTi . ■ s*s 1986. március 1., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam. Sí. szám Március 20-ára összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Az Al­kotmány 22. paragrafusának (2) be­kezdése alapján március 20-án, csü­törtökön 10 órára összehívta az Or­szággyűlést. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényja­vaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar hely­zetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiztosításról szóló tör­vény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi bal­eset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán vagy a munka­helyi feladathoz nem tartozó, en­gedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési fele­lősségre vonás gyorsítása és hatéko­nyabbá tétele céljából módosította a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte né­hány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén ki­szabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiak­ban személyi kérdésekben határo­zott, bírákat mentett fel és válasz­tott meg. (MTI) (A napirendhez kapcsolódó kom­mentárt a 6. oldalon közöljük.) Washington akadályozza a közép-amerikai rendezést Daniel Ortega levele nyolc közvetítő ország államfőjéhez Az Egyesült Államok kormánya nyíltan szembeszáll a latin-amerikai országoknak azzal a törekvésével, hogy mihamarabb átfogó békeszer­ződéssel vessenek véget a közép­amerikai válságnak. Washington konfrontációs politikáját bizonyítja az is, hogy az amerikai kormány százmillió dolláros segélyben akarja részesíteni a nicaraguai ellenforra­dalmárokat — mutatott rá Daniel Ortega nicaraguai államfő abban a levélben, amelyet a közép-amerikai válság politikai megoldásáért tevé­kenykedő Mexikó, Kolumbia, Vene­zuela, Panama, Argentína, Brazília, Uruguay és Peru államfőihez inté­zett. A nyolc közvetítő ország külügy­minisztere csütörtökön kezdett ta­nácskozást az uruguayi Punta del Estében, hogy újabb diplomáciai kí­sérletet tegyenek a térségbeli válság súlyosbodásának elhárítására. Az Egyesült Államok politikája nyílt kihívás az említett nyolc or­szág által január elején elfogadott, s a közép-amerikai békerendezés alap­elveit tartalmazó úgynevezett cara­­balledai üzenettel szemben — hang­súlyozta a nicaraguai államfő levele, amelynek tartalmát csütörtökön is­mertette managuai sajtóértekezletén Victor Hugo Tinoco ügyvezető nica­raguai külügyminiszter. Ebben a helyzetben rendkívüli jelentősége van a latin-amerikai országok egy­értelmű állásfoglalásának — muta­tott rá az államfői levél. Az Egyesült Államok háborús po­litikájának része — a béke-erőfeszí­tések megtorpedózása, a százmillió dolláros segély kongresszusi jóváha­gyásának kérelmezése mellett — újabb hadgyakorlatok megtartása Közép-Amerikában — fejtette ki Victor Hugó Tinoco. Az amerikai kormány erőpoliti­kájával fokozza a feszültséget, és to­vább súlyosbítja a már eddig is mély közép-amerikai válságot — mutatott rá Victor Hugó Tinoco. (MTI) A haiti kormány Duvalier kiadatását kéri Haiti kérni fogja Franciaországtól Jean-Claude Duvalier volt elnök ki­adatását — jelentette be csütörtö­kön televíziós nyilatkozatában Ge­­rard Gourgue igazságügy-miniszter. A megdöntött diktátor, mint is­meretes, tartózkodási engedélyének lejárta ellenére továbbra is Fran­ciaországban tartózkodik, mert a vi­lág egyetlen országa sem hajlandó befogadni. Megfigyelők szerint a haiti kor­mány a zavargásokba torkolló újabb tüntetési hullám, és általában az új vezetésre nehezedő népi nyomás miatt szánta el magát erre a lé­pésre. Henri Namphy, a hattagú kormányzótanács elnöke, közölte, hogy bíróság elé állítják Duvalier egykori segítőit. Hírügynökségek emlékeztetnek ar­ra, hogy az igazságügy-miniszter hétfőn bírálta a kormányzótanács többi tagját, mert szándékosan fut­ni hagyták Albert Pierre ezredest, Duvalier hírhedt titkosrendőrségé­nek, a Tontons Macoutes-nak a fő­nökét, aki vasárnap Brazíliába me­nekült, és ott politikai menedéket kapott. Gerard Gourgue csütörtöki nyilat­kozatában azt is bejelentette: elko­bozzák Duvalier számos tisztségvi­selőjének vagyonát, és megakadá­lyozzák a még mindig Haitiban tar­tózkodó bűnösök külföldre menekü­lését. Williams Regala ezredes, a belügy- és nemzetvédelmi miniszter, ugyan­aznap közölte, hogy egy 19 tagú kon­zultatív tanácsot hoznak létre, amelynek feladata az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak kiválasztása lesz. A miniszter ígérete szerint a konzultatív tanácsban a lakosság minden rétege helyet kap. (MTI) Sinowatz és Gratz az osztrák külpolitikáról Az osztrák külpolitikát a kormány alakítja, de Brúno Kreisky, volt kan­cellár diplomáciai tevékenységét nem tekintik zavarónak. Ezt jelentette ki pénteken Fred Sinowatz kancellár a külpolitikai tanács ülése után. E ritkán összehívott tanácskozó testületnek a kormány­koalíció párt­jai mellett tagja az ellenzéki Oszt­rák Néppárt (ÖVP) is. Utóbbi ne­hezményezte, hogy Brúno Kreisky a közelmúltban találkozott Moamer Kadhafi líbiai vezetővel, és hogy a volt kormányfő által­­ában a nyilvá­nosság előtt ápol kapcsolatokat ve­zető arab, palesztin személyiségek­kel.­­ A szocialisták vértté osztrák kor­mány egyébként ismételten leszögez­te, hogy folytatja a Kreisky-korszak diplomáciáját a közel-keleti béke ér­dekében. E politika jegyében látogat Bécsbe a közeljövőben Faruk Kad­­dumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője. A tervekben szerepel a szír, a kuvaiti és a szaúd-arábiai külügy­miniszter­­ látogatása is. Leopold Gratz külügyminiszter a sajtó előtt cáfolta a híreszteléseket, hogy „ve­szélyben lenne­ e Sinowatz kancellár hivatalos­­ látogatása az Egyesült Ál­lamokba. Az útba sor kerül, csak időpontját nem tűzték még ki, közöl­te. Az osztrák kancellár a közeljö­vőben, a moszkvai nagyszabású oszt­rák ipari kiállítás alkalmából egy éven belül második alkalommal uta­zik a szovjet fővárosba. Útjára elkí­séri Gratz is. (MTI) Feszített munkában a XXVII. kongresszus hásár György Uljanovszkba látogatott (A Népszabadság tudósítói jelentik Moszkvából.) Feszített munkarendje volt pénteken az SZKP ne­gyedik napja zajló XXVII. kongresszusának. A ha­talmas ország legkülönbözőbb vidékeiről érkezett de­legátusok, helyi pártaktivisták és vezető tisztségvise­lők, a kormányzati apparátusban, társadalmi szerve­zetekben, a kulturális életben felelős posztokat betöl­tők fejtették ki véleményüket a központi bizottság po­litikai beszámolójáról és a központi revíziós bizott­ság jelentéséről folytatott vitában, s természetesen újabb testvérpártok képviselői üdvözölték a szovjet kommunisták legfelső fórumát. A­ kongresszushoz kö­tődve, egy időben a kremlibelli tanácskozással, sok más fontos esemény színhelye is Moszkva, az ország. Teljes terheléssel működik a sajtóközpont, ahol a nap fő té­mája ezúttal a szovjet kül- és katonapolitika volt. Több külföldi delegátus Moszkva, illetve más szovjet város­beli gyűléseken szólalt föl. Magyar vonatkozása is van az ilyen jellegű rendezvényeknek, országjáró utazá­soknak. Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Bajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, a magyar párt­küldöttség tagjai Uljanovszkba utaztak, kétnapos lá­togatásra. A kongresszusi vitában pénteken az első felszó­laló Viktor Csebrikov, az SZKP PB tagja, az állam­biztonsági bizottság elnöke volt. Őt követte Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP Központi Bizottságának első titkára, Jurij Lobon, az udmurti Izsmas személygép­kocsiikat gyártó egyesülés pártbizottságának titkára, Szergej Manyakin, az Omszki Területi Pártbizottság első titkára, Alekszandr Szuharov, a moszkvai metró­építők brigádvezetője, Karen Demircsján, az örmény KP KB első titkára , Viktor Misin, a Komszomol KB első titkára. A szokásos, rövidebb pihenő előtt Men­gisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára köszöntötte a kongres­­sZUS­t. A szovjet kulturális élet fejlődéséről és gondjairól Pjotr Gyemicsev, az SZKP PB póttagja, kulturális mi­niszter adott számot felszólalásában, majd Szemjon Grosszu, a Moldáviai KP Központi Bizottságának első titkára­­ kapott szót. Még ketten követték őt a vitában: Marjam Jakubova, az üzbegisztáni Urgencs iskolai­­ kol­légiumának igazgatónője és Vlagyimir Kalasnyikov, a Volgográd­i Területi Pártbizottság első titkára. A ta­nácskozás délelőtti szakaszát Gaston Plissonnier-nek, a Francia KP Politikai Bizottsága tagjának, a KB tit­kárának és Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának felszólalása zárta. A délutáni ülés első szónoka a párt, a szovjet állam nemzetközi tevékenységét elemző Eduard Sevardnadze, az SZKP PB tagja, külügyminiszter volt, m­ajd Jurij Satalov, a donyecki bányavidék küldötte beszélt. A de­legátusok nagy tapsa fogadta az ország minden köz­társaságát képviselő, a kongresszust köszöntő fiatalok csoportját. A vitában délután még négyen kaptak szót: Dmitrij Gagarov, a távol-keleti tengermelléki határte­rület pártbizottságának első titkára, Zsanna Fjodo­­rova, a voronyezsi területről jött járási párttitkár, Szapar Nyijazov, a Türkmén KP Központi Bizott­ságának első titkára és Lev Kulidzsanov, a szovjet fi­lmművészszövetség első titkára. A külföldi delegá­tusok közül a pénteki nap befejezéseként pártja üdvöz­letét tolmácsolta Herbert Mies, az NKP elnöke és Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának fő­titkára. Az SZKP XXVII. kongresszusa ma folytatja mun­káját.. A pénteki ülés Sokfelé ágazott a vita az SZKP XXVII. kongresszusának negyedik napján, de valamennyi felszólalás közös jellemzőjeként emelhető ki a kiegyensúlyozott értékelés, kriti­kus látásmód. A szónoki emelvé­nyen egymást váltók teljes támo­gatásukról biztosították a közpon­ti bizottság politikai beszámolóját, s szőkébb környezetük, munkaterü­letük példáival érvelve beszéltek arról, milyen változások elindítója volt a párt tavaly áprilisi plénu­ma, s most milyen aktív, újító munkára ösztönöz a kongresszus szelleme, a gazdasági-társadalmi fej­lesztés gyorsításának az a straté­giája, amelyet a politikai beszámo­ló vázolt fel. E stratégiával szervesen fonódik egybe a szovjet párt dinamikus tö­rekvése: a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételek biztosítása a békés alkotómunkához. Részletekbe menve, érthetően, Eduard Sevardnadze vázolta a nuk­leáris leszerelés átfogó programját, a szovjet külpolitikai tevékenysé­get. Különösen nagy teret szentelt a szovjet—amerikai tárgyalások­nak, s egyértelműen mondta ki, hogy az amerikai pozícióról a poli­tikai beszámolóban adott értékelést teljes mértékben meg lehet erősí­teni! A genfi tárgyalásokon nyert kiegészítő felvilágosítás szerint a szovjet javaslatra adott washing­toni válaszban új, mi több, konst­ruktív elemet nem fedezhettünk fel. Nyomatékosan elutasította azt a washingtoni óhajt, hogy a Szovjet­(Folytatás a 2. oldalon.) A kongresszus megtapsolja az úttörőket. Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában ba­ráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, azoknak a programdokumentumoknak al­kotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésének, a szov­jet nép szocialista önigazgatása to­vábbfejlesztésének, a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak az irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerző­dés tagállamainak aktív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyökeres megja­vítása, amire lehetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet ja­vaslatok. Kijelentették: Magyaror­szág és a Szovjetunió egyaránt ar­ra törekszik, hogy a nemzetközi biz­tonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szocialista közösség or­szágainak egybeforrottsága, vala­mennyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését áttekintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerő­sítette, hogy a marxizmus,leniniz­­mus és a szocialista internacionaliz­mus elveire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttmű­ködését, aktívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, különö­sen a tudományos-műszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyesség és testvéri barátság lég­körében tartották meg. (MTI)

Next