Népszabadság, 1986. március (44. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
-----------r ----- --- r ------;---------:---------------------——j—>■----------- VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 24 oldal Ára: 2,20 Ft NÉPSZABADSÁG •‘■ymr 1 snőtijifii i ^ iiii i wnniimn ié iiiiaaaaaaMmBMaaMmiiMmaHiiii ÉWiiiiiiiwiiMawMraBaaaiMmraaMniiiwrawwMrimwanrrrTi . ■ s*s 1986. március 1., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam. Sí. szám Március 20-ára összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségre vonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiakban személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) (A napirendhez kapcsolódó kommentárt a 6. oldalon közöljük.) Washington akadályozza a közép-amerikai rendezést Daniel Ortega levele nyolc közvetítő ország államfőjéhez Az Egyesült Államok kormánya nyíltan szembeszáll a latin-amerikai országoknak azzal a törekvésével, hogy mihamarabb átfogó békeszerződéssel vessenek véget a középamerikai válságnak. Washington konfrontációs politikáját bizonyítja az is, hogy az amerikai kormány százmillió dolláros segélyben akarja részesíteni a nicaraguai ellenforradalmárokat — mutatott rá Daniel Ortega nicaraguai államfő abban a levélben, amelyet a közép-amerikai válság politikai megoldásáért tevékenykedő Mexikó, Kolumbia, Venezuela, Panama, Argentína, Brazília, Uruguay és Peru államfőihez intézett. A nyolc közvetítő ország külügyminisztere csütörtökön kezdett tanácskozást az uruguayi Punta del Estében, hogy újabb diplomáciai kísérletet tegyenek a térségbeli válság súlyosbodásának elhárítására. Az Egyesült Államok politikája nyílt kihívás az említett nyolc ország által január elején elfogadott, s a közép-amerikai békerendezés alapelveit tartalmazó úgynevezett caraballedai üzenettel szemben — hangsúlyozta a nicaraguai államfő levele, amelynek tartalmát csütörtökön ismertette managuai sajtóértekezletén Victor Hugo Tinoco ügyvezető nicaraguai külügyminiszter. Ebben a helyzetben rendkívüli jelentősége van a latin-amerikai országok egyértelmű állásfoglalásának — mutatott rá az államfői levél. Az Egyesült Államok háborús politikájának része — a béke-erőfeszítések megtorpedózása, a százmillió dolláros segély kongresszusi jóváhagyásának kérelmezése mellett — újabb hadgyakorlatok megtartása Közép-Amerikában — fejtette ki Victor Hugó Tinoco. Az amerikai kormány erőpolitikájával fokozza a feszültséget, és tovább súlyosbítja a már eddig is mély közép-amerikai válságot — mutatott rá Victor Hugó Tinoco. (MTI) A haiti kormány Duvalier kiadatását kéri Haiti kérni fogja Franciaországtól Jean-Claude Duvalier volt elnök kiadatását — jelentette be csütörtökön televíziós nyilatkozatában Gerard Gourgue igazságügy-miniszter. A megdöntött diktátor, mint ismeretes, tartózkodási engedélyének lejárta ellenére továbbra is Franciaországban tartózkodik, mert a világ egyetlen országa sem hajlandó befogadni. Megfigyelők szerint a haiti kormány a zavargásokba torkolló újabb tüntetési hullám, és általában az új vezetésre nehezedő népi nyomás miatt szánta el magát erre a lépésre. Henri Namphy, a hattagú kormányzótanács elnöke, közölte, hogy bíróság elé állítják Duvalier egykori segítőit. Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy az igazságügy-miniszter hétfőn bírálta a kormányzótanács többi tagját, mert szándékosan futni hagyták Albert Pierre ezredest, Duvalier hírhedt titkosrendőrségének, a Tontons Macoutes-nak a főnökét, aki vasárnap Brazíliába menekült, és ott politikai menedéket kapott. Gerard Gourgue csütörtöki nyilatkozatában azt is bejelentette: elkobozzák Duvalier számos tisztségviselőjének vagyonát, és megakadályozzák a még mindig Haitiban tartózkodó bűnösök külföldre menekülését. Williams Regala ezredes, a belügy- és nemzetvédelmi miniszter, ugyanaznap közölte, hogy egy 19 tagú konzultatív tanácsot hoznak létre, amelynek feladata az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak kiválasztása lesz. A miniszter ígérete szerint a konzultatív tanácsban a lakosság minden rétege helyet kap. (MTI) Sinowatz és Gratz az osztrák külpolitikáról Az osztrák külpolitikát a kormány alakítja, de Brúno Kreisky, volt kancellár diplomáciai tevékenységét nem tekintik zavarónak. Ezt jelentette ki pénteken Fred Sinowatz kancellár a külpolitikai tanács ülése után. E ritkán összehívott tanácskozó testületnek a kormánykoalíció pártjai mellett tagja az ellenzéki Osztrák Néppárt (ÖVP) is. Utóbbi nehezményezte, hogy Brúno Kreisky a közelmúltban találkozott Moamer Kadhafi líbiai vezetővel, és hogy a volt kormányfő általában a nyilvánosság előtt ápol kapcsolatokat vezető arab, palesztin személyiségekkel. A szocialisták vértté osztrák kormány egyébként ismételten leszögezte, hogy folytatja a Kreisky-korszak diplomáciáját a közel-keleti béke érdekében. E politika jegyében látogat Bécsbe a közeljövőben Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője. A tervekben szerepel a szír, a kuvaiti és a szaúd-arábiai külügyminiszter látogatása is. Leopold Gratz külügyminiszter a sajtó előtt cáfolta a híreszteléseket, hogy „veszélyben lenne e Sinowatz kancellár hivatalos látogatása az Egyesült Államokba. Az útba sor kerül, csak időpontját nem tűzték még ki, közölte. Az osztrák kancellár a közeljövőben, a moszkvai nagyszabású osztrák ipari kiállítás alkalmából egy éven belül második alkalommal utazik a szovjet fővárosba. Útjára elkíséri Gratz is. (MTI) Feszített munkában a XXVII. kongresszus hásár György Uljanovszkba látogatott (A Népszabadság tudósítói jelentik Moszkvából.) Feszített munkarendje volt pénteken az SZKP negyedik napja zajló XXVII. kongresszusának. A hatalmas ország legkülönbözőbb vidékeiről érkezett delegátusok, helyi pártaktivisták és vezető tisztségviselők, a kormányzati apparátusban, társadalmi szervezetekben, a kulturális életben felelős posztokat betöltők fejtették ki véleményüket a központi bizottság politikai beszámolójáról és a központi revíziós bizottság jelentéséről folytatott vitában, s természetesen újabb testvérpártok képviselői üdvözölték a szovjet kommunisták legfelső fórumát. A kongresszushoz kötődve, egy időben a kremlibelli tanácskozással, sok más fontos esemény színhelye is Moszkva, az ország. Teljes terheléssel működik a sajtóközpont, ahol a nap fő témája ezúttal a szovjet kül- és katonapolitika volt. Több külföldi delegátus Moszkva, illetve más szovjet városbeli gyűléseken szólalt föl. Magyar vonatkozása is van az ilyen jellegű rendezvényeknek, országjáró utazásoknak. Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke és Bajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, a magyar pártküldöttség tagjai Uljanovszkba utaztak, kétnapos látogatásra. A kongresszusi vitában pénteken az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP PB tagja, az állambiztonsági bizottság elnöke volt. Őt követte Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP Központi Bizottságának első titkára, Jurij Lobon, az udmurti Izsmas személygépkocsiikat gyártó egyesülés pártbizottságának titkára, Szergej Manyakin, az Omszki Területi Pártbizottság első titkára, Alekszandr Szuharov, a moszkvai metróépítők brigádvezetője, Karen Demircsján, az örmény KP KB első titkára , Viktor Misin, a Komszomol KB első titkára. A szokásos, rövidebb pihenő előtt Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára köszöntötte a kongressZUSt. A szovjet kulturális élet fejlődéséről és gondjairól Pjotr Gyemicsev, az SZKP PB póttagja, kulturális miniszter adott számot felszólalásában, majd Szemjon Grosszu, a Moldáviai KP Központi Bizottságának első titkára kapott szót. Még ketten követték őt a vitában: Marjam Jakubova, az üzbegisztáni Urgencs iskolai kollégiumának igazgatónője és Vlagyimir Kalasnyikov, a Volgográdi Területi Pártbizottság első titkára. A tanácskozás délelőtti szakaszát Gaston Plissonnier-nek, a Francia KP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának és Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának felszólalása zárta. A délutáni ülés első szónoka a párt, a szovjet állam nemzetközi tevékenységét elemző Eduard Sevardnadze, az SZKP PB tagja, külügyminiszter volt, majd Jurij Satalov, a donyecki bányavidék küldötte beszélt. A delegátusok nagy tapsa fogadta az ország minden köztársaságát képviselő, a kongresszust köszöntő fiatalok csoportját. A vitában délután még négyen kaptak szót: Dmitrij Gagarov, a távol-keleti tengermelléki határterület pártbizottságának első titkára, Zsanna Fjodorova, a voronyezsi területről jött járási párttitkár, Szapar Nyijazov, a Türkmén KP Központi Bizottságának első titkára és Lev Kulidzsanov, a szovjet filmművészszövetség első titkára. A külföldi delegátusok közül a pénteki nap befejezéseként pártja üdvözletét tolmácsolta Herbert Mies, az NKP elnöke és Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. Az SZKP XXVII. kongresszusa ma folytatja munkáját.. A pénteki ülés Sokfelé ágazott a vita az SZKP XXVII. kongresszusának negyedik napján, de valamennyi felszólalás közös jellemzőjeként emelhető ki a kiegyensúlyozott értékelés, kritikus látásmód. A szónoki emelvényen egymást váltók teljes támogatásukról biztosították a központi bizottság politikai beszámolóját, s szőkébb környezetük, munkaterületük példáival érvelve beszéltek arról, milyen változások elindítója volt a párt tavaly áprilisi plénuma, s most milyen aktív, újító munkára ösztönöz a kongresszus szelleme, a gazdasági-társadalmi fejlesztés gyorsításának az a stratégiája, amelyet a politikai beszámoló vázolt fel. E stratégiával szervesen fonódik egybe a szovjet párt dinamikus törekvése: a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételek biztosítása a békés alkotómunkához. Részletekbe menve, érthetően, Eduard Sevardnadze vázolta a nukleáris leszerelés átfogó programját, a szovjet külpolitikai tevékenységet. Különösen nagy teret szentelt a szovjet—amerikai tárgyalásoknak, s egyértelműen mondta ki, hogy az amerikai pozícióról a politikai beszámolóban adott értékelést teljes mértékben meg lehet erősíteni! A genfi tárgyalásokon nyert kiegészítő felvilágosítás szerint a szovjet javaslatra adott washingtoni válaszban új, mi több, konstruktív elemet nem fedezhettünk fel. Nyomatékosan elutasította azt a washingtoni óhajt, hogy a Szovjet(Folytatás a 2. oldalon.) A kongresszus megtapsolja az úttörőket. Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, azoknak a programdokumentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista önigazgatása továbbfejlesztésének, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak az irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagállamainak aktív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyökeres megjavítása, amire lehetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelentették: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt arra törekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szocialista közösség országainak egybeforrottsága, valamennyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését áttekintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxizmus,leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, aktívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, különösen a tudományos-műszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyesség és testvéri barátság légkörében tartották meg. (MTI)