Népszabadság, 1986. április (44. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1986. április 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam, 76. szám A felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokat, intézményi ünnepségeket, baráti találkozókat rendeznek a következő napokban országszerte nemzeti ünnepünk, április 4-e tiszteletére. A főváros és valamennyi település utcáit, tereit zászlódíszbe öltöztették már, s felkerültek a színes dekorációk a középületek, állami intézmények homlokzatára is. Budapesten díszkivilágítást kapnak a középületek és a műemlékek. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellért-hegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz a Parlament előtt. A felszabadulás évfordulója alkalmából a művészet területén elért kimagasló eredményekért az Országházban átadják a Kiváló és Érdemes Művész címeket, valamint az Elnöki Tanács kitüntetéseit eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elismeréséül az állami és gazdasági élet különféle területein dolgozóknak. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben. A meghívottak között lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Országszerte koszorúzási ünnepségeken tisztelegnek a hazánk szabadságáért vívott harcokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái emléke előtt. Április 3-án az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri Szovjet Hősök Emlékművét és a Magyar Hősök Emlékművét, a Hősök terén. Elviszik a kegyelet koszorúit a harkányi bolgár hősi emlékműhöz, Beremenden, a jugoszláv katonák temetőjébe, a hajdúböszörményi román katonai sírkertbe, a solymári angol katonai temetőbe és a Budaörsi útra, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművéhez. Az évforduló alkalmából több intézményt avatnak fel: a fővárosban átadják a Margit Kórház-Rendelőintézet új épületét; Várpalotán megnyitják az Országos Vegyészeti Múzeumot, Visontán pedig üzembe helyezik a Mátra Gázbetongyárat. Pécsett országos délszláv színjátszó - találkozóra invitálják a művészetkedvelőket. A Heves megyei fiatalok az ünnepnapon rendezik meg Kékestetőn a hagyományos felszabadulási emlékprogramot. Az ország legmagasabb pontján emelkedő emlékműnél hálatüzet gyújtanak, s ünnepi műsorral köszöntik április 4-ét. Pénteken Gyöngyösön egész napos kulturális diákrendezvény-sorozaton méltatják a sorsfordító történelmi évfordulót. (MTI) Április 4-re készül az ország Koszorúzások, kitüntetések átadása, új létesítmények avatása Gorbacsov csúcstalálkozót javasolt az atomrobbantási moratóriumról Reagan azonnal elutasította az új szovjet kezdeményezést Mihail Gorbacsov szombati tévébeszédében közölte: már a közeljövőben kész találkozni Ronald Reagan amerikai elnökkel, hogy megállapodást érjenek el a kísérleti atomrobbantások moratóriumáról. Az SZKP KB főtitkára bejelentette: ha az Egyesült Államok március 31. után nem hajt végre újabb robbantást, a Szovjetunió továbbra is fenntartja nyolc hónappal ezelőtt életbe léptetett, eddig a dátumig érvényes egyoldalú moratóriumát, ellenkező esetben azonban felújítja atomkísérleteit. Reagan még aznap elutasította a szovjet kezdeményezést. Mihail Gorbombat este elmondott telbeszédében emlékeztetett ar,agy az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt újabb nukleáris robbantást hajtott végre. Nyilvánvaló, hogy az időpont kiválasztása nem volt véletlen, az egyoldalú szovjet moratórium lejártának közeledtéhez időzítették. Pénteken ismertté vált, hogy az Egyesült Államok a közeli napokban még egy atomrobbantást szándékozik végrehajtani. — Ez a hír — mondotta az SZKP KB főtitkára — felháborodást keltett a Szovjetunióban és világszerte. Az SZKP Központi Bizottságához számos levél érkezett, amelyeknek szerzői a helyzet értékelésére kérik a testületet, s felteszik a kérdést, hogy mit szándékozik tenni ilyen körülmények között a szovjet vezetés. Nyíltan megmondom, hogy az amerikai kormány cselekedeteit provokációnak tekintjük, kihívásnak, amely a Szovjetunió és az egész világ, minden nép, köztük az amerikai nép ellen irányul. A nukleáris kísérletek beszüntetése — mondotta Mihail Gorbacsov — a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez vezető legreálisabb út. Ilyen kísérletek nélkül nem lehet tökéletesíteni a nukleáris fegyvereket, és nem lehet új atomfegyverfajtákat létrehozni. Röviden szólva: ha az Egyesült Államokkal, más nukleáris hatalmakkal együtt, megállapodnánk az atomrobbantások beszüntetéséről, ez lehetővé tenné, hogy elmozdítsuk a holtpontról a nukleáris leszerelés egész folyamatát. A nukleáris kísérletek folytatása hatalmas, talán teljes egészében még fel sem mért károsodást okoz a természetben, amelyben valamennyien együtt élünk. Vajon nem kötelességünk-e gondoskodni saját otthonunkról? Ebben a nehéz ügyben nem szeretnénk a nulláról indulni — hangsúlyozta a szovjet vezető. — Megtettünk bizonyos utat, vannak közös tapasztalataink. Arra gondolok, hogy már sok éve nem hajtunk végre nukleáris kísérleteket a légkörben, a víz alatt és a szárazföldön. Nem volt atomrobbantás a világűrben sem. A Szovjetunió, mindezek figyelembevételével, gondosan mérlegre téve mindazt, ami mellette és ellene szólt, nyolc hónappal ezelőtt, Hirosima és Nagaszaki tragédiájának 40. évfordulóján rendkívül fontos kezdeményezést tett: beszüntetett minden — mind katonai, mind békés célú — atomrobbantást, és felszólította az Egyesült Államokat és a többi atomhatalmat, hogy kövesse példáját: induljon el a nukleáris leszerelés útján. Alkalmam volt már kifejteni, hogy nem volt egyszerű ilyen döntést hozni olyan körülmények között, amikor a nemzetközi feszültség nem csökken. Ehhez a lépéshez egyaránt szükség volt az atomhatalmak kormányait terhelő felelősség megértésére és megfelelő politikai akaratra. A szovjet vezetés döntésében kifejezésre jutott annak a szovjet népnek a felhatalmazása, amely tudatában van a béke értékének, őszintén törekszik annak megőrzésére és megszilárdítására, az együttműködésre minden néppel. Ezek voltak az egyoldalú szovjet moratóriumról hozott döntésünk motívumai. (Folytatás a 2. oldalon.) Kedvezett az időjárás a vetésnek Megélénkült a határ húsvét hétfőjén az ország több vidékén. Fejér megyében a napok óta tartó szél tovább szárította a talajt, s így — főként a megye déli részén — munkához láthattak a gépek, megkezdhették a vetésre való előkészítést. Más években ilyenkor már földben voltak Fejérben a kora tavasziak, az idén azonban még sehol sem kezdhették meg a mák, a borsó és a tavaszi árpa vetését. Sokan szorgoskodtak a fóliakertészetekben, s az ünnep ellenére népesek voltak a Sárszentmihályi Állami Gazdaság marad üvegházai. Az ország legdélibb szántóföldjein, a baranyai határban is nagyon sokan szorgoskodtak a Mecsek—Duna—Dráva háromszögében: műtrágyát szórtak az őszi gabonára, vetésre készítették elő a talajt, és sok helyütt már vetettek is. A rendkívüli műszakokra azért volt szükség, mert a kései kitavaszodás miatt három-négy hetet késtek a szántóföldi munkák. A traktorosbrigádok a munkaszüneti napokon is dolgoznak mindaddig, amíg csak földbe nem kerül a mag. A természet szeszélye folytán éppen az ünnep napjaiban volt az idei tavaszon először munkára alkalmas az időjárás. A baranyai traktorosok a kora tavaszi növények — az árpa, a zab és a borsó — mellett a hidegre érzékenyebb cukorrépa és lucerna vetéséhez is hozzáfoghattak. A Kisalföldön, ahol teljes ünnepi műszakra készültek fel húsvétikor a mezőgazdasági üzemek, az időjárás közbeszólt: tegnap eleredt az eső. A szombatot és a vasárnapot azonban sikerült jól kihasználni. A kora tavasziak — a tavaszi árpa és a borsó — vetését megkezdhették még a szárazabb talajokon is. Rövid idő alatt is több ezer hektáron juttatták földbe a két növény szaporítóanyagát. A vidék legnagyobb gazdaságában, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban az ünnep két napján húsz gép vezette az árpát és a borsót. Húsvét vasárnapján a háztáji kiskertekben is serény munka folyt. Ültették a hagymát és a zöldségféléket, metszették a szőlőt és a gyümölcsfákat. Borsod megye vezetői, vízügyi szakemberei repülőgépes szemlén ellenőrizték a belvizek kiterjedését. Megállapították, hogy a belvízi helyzet folyamatosan javul Borsodban. A vízelöntés jelenleg 6500—7000 hektárra tehető, aminek a 30 százaléka vetés. Az átlagosnál kedvezőbb a helyzet Dél-Borsodban, ahol csak a Tisza menti legmélyebb, szikes területeken találhatók belvízfoltok. Átlagosnak tekinthető a taktaközi belvízállapot, ahol az intenzív szivattyúzás hatására 15 nap alatt több mint két és fél ezer hektárral csökkent az elöntött terület nagysága. A Bodrogközben 11 ezer hektár meliorált terület teljesen belvízmentes. A szivattyútelepek megállás nélkül dolgoznak, s mind a fő-, mind pedig a mellékcsatornák képesek a víz fogadására. A tavaszi időben a talaj szikkadása tovább javítja a helyzetet. (MTI) Húsvéti béketüntetések az űrfegyverkezés ellen Az NSZK-ban mintegy háromszázezren vettek részt az idén a hagyományos húsvéti béketüntetésekben. Az akció középpontjában ezúttal az Egyesült Államok űrvédelmi fegyverkezési programja, illetve az abban való bonni részvétel elleni tiltakozás áll. Megmozdulások voltak Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. Mint bonni tudósítónk, Győri Sándor jelentette, Hamburg, Hannover, Köln, a Ruhr-vidék, Kassel és Frankfurt volt a legjelentősebb tömegdemonstrációk színhelye. A frankfurti tüntetés szónokai felszólították a bonni kormányt, hogy politikai súlyát vesse latba az enyhülés érdekében, egyúttal felelőtlen lépésnek nevezték az SDI-programhoz való csatlakozást. Ugyancsak a világűr militarizálódása elleni tiltakozás uralta a Ruhr-vidék városaiban tartott béketüntetéseket is. A legnagyobb szabású, a környezetvédelem és a leszerelés ügyét összekapcsoló megmozdulásra — az előzetes várakozásnak megfelelően — a bajorországi Wackersdorfban került sor. Az ide tervezett atomhulladék-feldolgozó létesítmény kijelölt színhelyén — a szervezőbizottság közlése szerint — mintegy nyolcvanezer békemozgalmi, környezetvédelmi és szakszervezeti aktivista gyűlt össze hétfő délután. A megmozdulás méreteivel összhangban a rendőrség is nagy erőket mozgósított. A tüntetésen felszólították a bajor tartományi kormányt, hogy vizsgálja felül az atomlétesítmény tervét, s álljon el a megvalósítástól. A nukleáris fegyverkezés ellenzői a közép-angliai Mailvernben és a walesi Carmarthenben is tüntettek. Az utóbbiban négyezer ember alkotott élő láncot a helyi elöljáróság atombiztos óvóhelye körül, tiltakozva a nukleáris fegyverek ellen. A New York-i háborúellenes, vallási és egyetemi szervezetek által szervezett békemenetben több mint háromezren vonultak. Ahhoz a tudományos intézethez mentek, amely elsőként csatlakozott az SDI-terv kidolgozásához, hogy nemet mondjanak a világűr militarizálására. Az atomfegyver-kísérletek és a más országok belügyeibe való beavatkozás beszüntetését követelték a Chicago egyik főterén összegyűlt tüntetők. Az Ohio állambeli Clevelandben aláírásgyűjtő kampány kezdődött arra a petícióra, amely felszólítja a Reagan-kormányt, hogy a Szovjetunióhoz hasonlóan rendeljen el moratóriumot az atomrobbantásokra. Százezer aláírást kívánnak összegyűjteni. Az NSZK-beli kieli tüntetők egy csoportja. Bárhol Európában Megtehette volna Mihail Gorbacsov, hogy televíziós beszédében csak ezt erősíti meg újra: a Szovjetunió addig tartja magát a nukleáris kísérletek tegnap lejárt egyoldalú tilalmához, amíg az Egyesült Államok nem hajt végre újabb robbantást. Beérhette volna ennyivel, hiszen nyolc hónapja van érvényben a szovjet moratórium, attól függetlenül, vajon mi történik a tengerentúlon. Ezt is megtette, s így önmagában újabb esélyt adott Washingtonnak, de nem érte be ennyivel. Felelősségre, józan észre apellálva ajánlotta fel: már a közeljövőben kész lényegében bárhol Európában találkozni Reagan elnökkel, hogy megállapodjon a közös kísérleti tilalomról és ennek megfelelő egyezmény kidolgozásáról. A válasz nem váratott sokáig magára. A világ néhány órával a moszkvai javaslatot követően már tudhatta: Washington nemmel felelt, mondván, a kísérletek felfüggesztése nem szolgálja érdekeit, s így az szándékában sem áll. Az indokok között ez is szerepelt: az Egyesült Államok a gyakorlatból tudja, hogy a moratórium nem vezethet el a biztonság növeléséhez. E válasz hallatán sokféle kérdést tehetünk fel, de elégedjünk meg csak kettővel. Vajon mit tart az amerikai kormányzat érdekében állónak, ha a teljes atomcsendet nem, amely pedig esélyt adhatna a világnak, hogy elinduljon a nukleáris fegyverek felszámolásához vezető úton? Vajon honnan tudhatja az Egyesült Államok, hogy a moratórium nem növelheti a biztonságot, amikor az elmúlt nyolc hónapban, az egyoldalú szovjet tilalom idején egymást követték a nukleáris robbantások a nevadai sivatagban? Nem volt könnyű döntés Moszkva számára az önkéntes kötelezettség vállalása kezdetben sem, még kevésbé meghosszabbítása ez év elején. Nem volt könnyű, mert lényegében nem mást vállalt, mint azt, hogy elutasítás esetén tétlenül szemléli, miként halad előre a túloldalon újfajta nukleáris fegyverek fejlesztése. Mégis megtette. Gesztus volt, valóban merész kezdeményezés, amely egyetlen célt szolgált: légkört javítani, kimozdítani a holtpontról a nukleáris leszerelés megrekedt folyamatát. Nem kell különösebb katonai szakértelem hozzá, hogy megállapíthassuk: a nukleáris kísérletek teljes betiltása megakadályozhatja a modernebb nukleáris harci eszközök kifejlesztését, útját állhatja annak, hogy a fegyverkezési hajsza előtt minőségileg új, minden korábbinál nagyobb veszélyekkel fenyegető csatornák nyíljanak a földön és a világűrben. A nyolc hónap alatt a válasz azonban újra és újra a „nem" volt Washingtonból, legyen szó moratóriumról, a teljes atomstophoz vezető tárgyalásokról, s most egy Európában tartandó atomcsendcsúcsról. A felelősség felelőtlenséggel, az önmegtartóztatás tudatosan kihívó lépésekkel szembesül. Moszkva kompromisszumokat kínál, cserébe elutasítást, merevséget kap. Márpedig ez a dolog lényege: megállítani a mind kiszámíthatatlanabb folyamatokat csakis úgy lehet, ha van megfelelő politikai akarat, közös elhatározás. A biztonság csak kölcsönös lehet, mások rovására senki sem érheti el sajátját. Ebből a szempontból kell tehát mérlegelni a legújabb amerikai „nem"-et, a lehangoló hírt, amelyet a Fehér Ház húsvétra „ajándékozott" a világnak. Zalai István Felmentették Szergej Antonovot Szombaton Rómában az esküdtszék bizonyítékok hiányában felmentette a pápa elleni merénylet megszervezésével gyanúsított személyek perének három bolgár vádlottját: Szergej Antonovot, Zselju Vaszilevet és Todor Ajvazovot. Ugyanezzel a jogi formulával mentették fel az ügy két török vádlottját, Muszó Szerdar Celebit és az ismeretlen helyen tartózkodó Óral Celiket. Egy harmadik török személyre, Omer Bagóira a bíróság három évig és két hónapig terjedő szabadságvesztést szabott ki. Ali Agcát ebben a perben azért vonták felelősségre, mert illegális úton fegyvert csempészett be Olaszországba, s egyévi börtönbüntetésre ítélték. Agca a pápa elleni merénylet miatt életfogytiglani büntetését tölti. (MTI) (Kommentárunk a 2. oldalon.)