Népszabadság, 1986. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1986. május 7., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam, 106. szám Fiatalok a pártban (3. oldal) Holnap kezdődik az MTA közgyűlése Folytatódtak az akadémiai osztályülések Kedden az MTA székházában foly­tatódott a Magyar Tudományos Akadémia 1986. évi, holnap kezdő­dő közgyűlését megelőző osztályülé­sek sorozata. Az agrártudományok, az orvosi tudományok, a kémiai tudományok és a biológiai tudományok osztályá­nak együttes tanácskozásán a bio­technológiai eljárások alkalmazásá­nak és fejlesztésének alapkutatási feltételeiről, az ehhez kapcsolódó ha­zai eredményekről tartottak előadá­sokat a szakemberek. Az ülésen egyebek közt elhangzott: a biotech­nológia multidiszciplináris tevékeny­ség, amely behatol az orvostudo­mányi, a mezőgazdasági, az ipari termelési és a környezetvédelmi te­rületekre. A biotechnológia korszak­­­váltó eredményeire jellemző, hogy azok hosszú átfutási idővel haszno­síthatók. A termelésben alkalmazott­­technológiák több fázisában is szük­ség van az új feladatokat megoldó alap- és alkalmazott kutatásra. Gyorsabb az alkalmazás, ha az új el­v közvetlenül csatlakoztatható egy aktuálisan végzett termelőtevékeny­séghez, ehhez azonban a megfelelő technológia szükséges. Kifejtették azt is, hogy az utolsó másfél évti­zedben ismertté vált felfedezések tágas perspektívát nyitottak a bio­technológia fejlődése előtt. A kezdeti lendületet kisvállalatok létrejötte adta meg, azonban az ■utóbbi három-négy éviben a kisvál­lalatok nem volta­k képesek, vagy alkalmasak azokra a technológiai fejlesztésekre, amelyek a biotech­nológiai eljárások kidolgozásának innélkülözhetetlen velejárói. Ma már­­jól látható, hogy a biotechnológiai eljárások mindinkább az ismert gyógyszeripari vagy vegyipari vál­lalatoknál realizálódnak. A biotech­­­nológ­ia nem csod­aszer, ám új lehe­tőség, amelynek segítségével eddig csak kémiai szintézissel előállítható anyagok is termelhetők. A föld- és bányászati tudomá­nyok osztályülésén Nemecz Ernő akadémikus tartott előadást a ha­zai ásványi nyersanyagforrások ki­termelésének lehetőségeiről az ez­redfordulóig. Elmondta, hogy szén­­hidrogénekből évenként legalább a jelenlegi 7 millió tonnás termelés szinten tartására kell törekedni. En­nek érdekében fokozni kívánják a szénhidrogén-kutatást, valamint új kitermelési eljárásokat vezetnek be. Szénből az ezredforduló tájékán 25— 40 millió tonnát küldenek majd fel­színre a bányavállalatok. A bau­­xittermelés a számítások szerint hosszú távon még a legalacsonyabb importárak esetén is gazdaságosnak ígérkezik, ezért továbbra is hazai forrásokból elégítik ki az igénye­ket. A recski rézvagyon kitermelé­se viszont csak a jelenleg rendkí­vül alacsony világpiaci árak emel­kedésekor válik gazdaságossá. A matematikai és fizikai tudo­mányok osztályának ülését Gécsey Ferenc, a számítástudományi bizott­ság elnöke nyitotta meg. A vita­ülésen nyolc előadás hangzott el az információelméletről és annak al­kalmazási lehetőségeiről. Hazánkban az információelmélet fő alkalmazási területe továbbra is a híradástech­nika, de egyre növekszik jelentősé­ge a számítástudományban, a fizi­kában, valamint a társadalomtudo­mányok közül elsősorban a közgaz­daságtanban. Az előadásokból kitűnt, hogy a matematika több kutatási területé­nek elméleti eredményeit már al­kalmazzák a népgazdasági tervezés gyakorlatában. A magyar matema­tikusok nemzetközileg is számotte­vő eredményeket értek el, minde­nekelőtt az információelmélettel kapcsolatos alapkutatásokban. Az eredmények azonban általában je­lenleg is csak lassan hasznosulnak a gyakorlatban. Előrelépést jelent az, hogy néhány ipari vállalatnál a gyártási folyamatok idő és műveleti ütemtervének elkészítésénél már si­kerrel alkalmaznak matematikai­­módszereket. A műszaki szakembe­rekkel együttműködő matem­atiku­­sok most egyebek között olyan kó­dolási eljárás kifejlesztésén dolgoz­nak, amiellyel a hazai hírközlési csatornák gazdaságosabb kihaszná­lását segítik elő. A matematikusok beszámoltak azokról a kutatásokról is, amelyekkel számítógépes feldol­gozásra teszik alkalmassá az írott szövegeket, különböző kódolási el­járásokkal. (MTI) Vakáció a gyereknek A gyerek, ha nyár van, az bi­zony gond. Amennyire vágyott pil­lanat az egyik félnek az évzáró ünnepi ceremóniája, olyannyira nem az a másiknak, hacsak... nem olyan szerencsés, hogy él valahol egy nagymama, nagypapa, lehető­leg nagy kerttel a ház mögött, akik ilyentájt már hetente ostromol­ják levelükkel a szülőt, hogy aztán egy napot se késlekedjen, azonnal adja vonatra azt a szegény, sápadt, sovány, agyontanult gyereket, mert sürgős barnulnivalója van arrafelé. Meg aztán a patakban szemtele­nül sok már a pecabotra akasz­tandó pisztráng, a körtefa is any­­nyi virágot hozott az idén, hogy akár egész nap a fán ücsöröghet az a gyerek, akkor sem tudja lele­gelészni azt a töméntelen gyümöl­csöt. A Dorka, a vizsla is nagyon hajlálkodik már, menni kéne vele a vadászkutya-iskolába. Hát ilyen csak a mesében van, szelídített változatában is csak rit­ka valóság. A gyakoribb­ kulcs a nyakban, ebéd a frizsiderben, program a kapualjban vagy a té­ren, a többi kulcsos gyerekkel. Vagy napközis tábor, ami sok helyen a legjobb szándék ellenére is inkább gyermekmegőrző, mint vakációs program. Persze létezik gyereküdü­lő, meg úttörőtábor, meg szakszer­vezeti beutaló is a szülőkkel, ám ezek is csak egy-két hetek a két és fél hónapból, s ezekből sem jut mindenkinek. Ezért hát nyáridőben savanyú képű gyerekek unják ha­lálra magukat az anyu-apu munka­helyén, ahová — jobb híján — ma­gukkal viszik csemetéjüket. De egy szövőgép mellé vagy orvosi rende­lőbe mégsem való a szünidős diák. Szóval, nagy gond a gyerek va­kációjának megszervezése, gondos pénzügyi mérlegelést és tucatnyi kompromisszumot kíván. Minden öt­let jól jön, ami színesítheti a pa­lettát - különösen, ami a városi gyerek nyári időtöltését illeti. Ezért üdvözlendő hát a Natours Gyerek Utazási Iroda léte és működése, amely immár ötödik éve szervez az ország legszebb tájain, kizárólag erdőn-mezőn-vízen töltendő hetek­re programokat kilenc-tizenöt éves kis vendégeinek. Annyi gondosko­dást nyújtva, amennyire szükség van, és annyi szabadságot, ameny­­nyi csak lehetséges. Sport és já­ték; nyelvtábor, ahol minden azon a nyelven zajlik, amelyen tanul a gyerek; rigófüttylés és pónilovaglás; íjászat és strandolás; vitorlázás és gyepsízés — csupa olyasmi, aminek csak az a baja, hogy egyszer vé­ge van: üzlet? Az összkomfortosított ta­nya a kecskeméti homokon vagy a romantikus jurtatábor a pilisi er­dőben, pénzbe kerül. Bizony pénz­be, reméljük, csak annyiba, ameny­­nyit még a legtakarékosabb csalá­dok költségvetése is kibír. Az iga­zi nyertes nem is az, aki a rész­vételi díjat kasszírozza, hanem a gyerek, akit ,,megszállott” erdészek, hivatásos természetvédők, a fű-fa­­virág, a madarak-lepkék-szarvasok tudós ismerői, képzett sportoktatók gardíroznak. Visszavonhatatlanul útban van a nyár, közeledik a vakáció. A szü­lők, mielőtt fejfájást kapnának a szünidő gondjától, tanácsos, ha fel­lapozzák a telefonkönyvet, és meg­állnak az Express Ifjúsági és Diák­utazási Iroda, a Natours, a Tour­­inform címszavaknál, s tudakozód­nak. Bizonyára kapnak az ízlésük­nek, igényüknek és pénztárcájuk­nak megfelelő tippet - s talán még üres hely is akad. Antal Anikó Határozott intézkedések a sugárveszély elhárítására Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában az ukrajnai erőmű-szerencsétlenségről ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓINKTÓL ) Véleményünk szerint a környező országok, köztük Magyarország la­kosságát nem veszélyeztette a cser­nobili atomerőműben történt sze­rencsétlenség, majd a sugárzó anya­goknak az atmoszférába jutása — mondotta kedden Moszkvában a Népszabadság kérdésére válaszolva Jurij Szedunov, a szovjet Meteoro­lógiai Állami Bizottság elnökhelyet­tese. A csernobili atombalesetről nemzetközi sajtóértekezletet tartot­tak, amelyen részt vett Borisz Scserbina, a mentési és helyreállí­tási munkálatokat irányító kormány­­bizottság elnöke, Andronyik Petrosz­­janc, a Szovjet Atomenergia Bizott­ság elnöke és más tudósok, szakér­tők. Az április 26-i szerencsétlenség után a következő napokban a szél előbb északra, majd nyugatra és dél­re vitte a radioaktív felhőt. Május elsejéig Lengyelország területe fö­lött, május másodika után pedig Romániában nőtt meg a sugárzás szintje a normális háttérsugárzás mintegy ötszörösére, de a szov­jet meteorológus érzékeltette, ez sem jelent az egészségre közvetle­nül veszélyeztető mértéket. Veszé­lyes mértékű sugárzást csak az erő­mű körzetében mértek, ezért a lakos­ságot a 30 kilométer sugarú, kör ala­kú területről kitelepítették. Petroszjanc akadémikus elmondta, hogy a súlyos szerencsétlenség után nagy ütemben folynak a helyreállí­tási munkálatok, ezek eredménye­képpen tovább csökken a sugárzás. Egy kérdés kapcsán rámutatott, a szovjet konstrukciójú erőművek a világszínvonalat képviselik, megbíz­hatóak, korszerűek, de a tudomány jelenlegi szintjén még nem tudják teljes biztonsággal kiküszöbölni a baleseteket. A Szovjetunióban jelen­leg 41 atomreaktor működik, és újabbakat építenek. Scserbina arról beszélt, hogy még pontosan nem tudják, mi okozta a szerencsétlenséget. A vizsgálat még tart, de az bizonyosnak látszik, hogy vegyi robbanás történt, amely megsértette magát a reaktor mag­ját is, és emiatt nagy mennyiségű sugárzás szabadult fel. Most vizs­gálják, mit tett a kezelőszemélyzet a kritikus időszakban, bár hozzá­tette: a helyi szervek kezdetben nem mérték fel pontosan a hely­zetet. Most helikopterek bevetésé­vel csökkentik a sugárzást, eddig mintegy négyezer tonna homokot, ólmot, bőrt szórtak a helyszínre. Cáfolta egy kérdésre válaszolva, hogy a Szovjetunió késlekedett vol­na a szerencsétlenség bejelentésé­vel. Mint mondotta, közvetlenül a baleset bekövetkezte után telexen értesítették a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség jelenleg Moszk­vában tárgyaló vezérigazgatóját. Az erőmű 1. és 2. számú energiablokk­ja működőképes, a harmadik (amely a felrobbant mellett van) javítás­ra szorul. A másik három atom­reaktort lefojtották, tehát bennük nem megy végbe láncreakció. Éj­jel-nappal 150 tagú csapat végzi a megfigyelést, a szükséges teendőket. Moszkvában nem észleltek su­­gárszint-emelkedést, mondotta a Stern kérdésére válaszolva. A cser­nobili veszélyeztetett térségben áp­rilis 26-án 10—15 milliröntgen/óra sugárzásértéket mértek, ma ez mint­egy 5 milliröntgen/óra. Kijevben a délről érkezett sugárszennyeződés folytán 0,2 milliröntgen/óra a su­gárzásszint, ugyanilyen értéket mér­tek Gomelben is, Minszkben vi­szont nincs jelentősebb eltérés a normálistól. (Moszkvában normális a háttérsugárzás szintje, mint hoz­zátette, egy század milliröntgen/óra.) A baleset során két ember veszí­tette életét. Egyikük a testfelülete nyolcvan százalékát elborító súlyos égési sérülésekbe halt bele, a má­sik személy halálát pedig a rob­banásnál lezuhanó tárgyak okozták. A baleset folytán 204 ember kapott sugárfertőzést, közülük tizennyol­can vannak súlyos állapotban. Áp­rilis 28. óta mindannyiukat Moszk­vában kezelik, s minden, az orvos­­tudománynak jelenleg rendelkezé­sére álló eszközt felhasználnak a megmentésükre. A gyógyítómunká­ba két neves amerikai szakember is bekapcsolódott — Gale profesz­­szor, a csontvelő-átültetés szakértő­je és Taraszaki professzor, világ­szerte ismert immunológus. (További jelentéseink és kommen­tárunk a 3. oldalon.) Dunai Péter Véget ért a tőkés csúcstalálkozó A tokiói nyilatkozat nem szól a gazdasági ellentétekről ( TOKIÓI TUDÓSÍTÓN­KTÓL­­) A fejlett ipari országok gazdaság­­politikáját kifejtő, szorosabb össze­hangolást kilátásba helyező nyilat­kozattal ért véget kedden Tokióban a vezető tőkés országok állam- és kormányfőinek háromnapos csúcs­­konferenciája. A dokumentumot a házigazda, Nakaszone Jaszuhiro japán minisz­terelnök ismertette az újságírók előtt, és egyúttal összegezte a csúcs­értekezlet munkáját. Elmondta, hogy az állam- és kormányfők, továbbá a­­külügyminiszterek részletesen fog­lalkoztak a kelet—nyugati kapcsola­tokkal, és síkraszálltak egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett. A „hetek” reményüket fe­jezték ki, hogy még az idén sor ke­rül Ronald Reagan és Mihail Gor­bacsov második találkozójára, ami „rendkívül fontos a Kelet és a Nyu­gat közötti viszony megjavítása, a világbéke megszilárdítása érdeké­ben”. A csúcskonferencia záróakkordja­ként elfogadott gazdasági nyilatko­zat mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az inflációtól mentes, tartós világgazdasági növekedés érdekében szükség van az egyes országok gaz­daságpolitikájának még fokozottabb koordinálására. Ennek érdekében — egyetlen konkrétumként — megál­lapodás jött létre arról, hogy Ka­nada és Olaszország képviselőjével kibővítik a többi öt ország pénz­ügyminiszterének „klubját”, amely tavaly szeptemberben kidolgozta a dollár értékcsökkenésének és a ka­matlábak mérséklésének program­ját. A két pénzügyminiszter — mint a nyilatkozatból kitűnt — a tőkés csúcskonferenciák között rendszere­sen ülésezik majd, s — amennyiben szükséges — intézkedéseket irányoz elő az egyes tagországokban való gazdasági növekedés és a pénzpiaci stabilitás biztosítása céljából. A gazdasági nyilatkozat nem em­lítette a tőkés országok közötti ke­reskedelmi­­ellentéteket. A részvevők a közös okmányban a többiekkel szemben tetemes kereskedelmi több­lettel rendelkező Japánt, a házigaz­dát egyetlen szóval sem marasztal­ták el, s nem történt említés az Egyesült Államok és a Közös Piac közötti mezőgazdasági ellentétekről sem. A sajtóértekezletek egyébként azt is bizonyították, hogy politikai kér­désekben is jócskán volt ellentét, no­ha a hétfői nyilatkozatok mindenek­előtt „az egység” demonstrálását cé­lozták, így például a nemzetközi ter­rorizmussal foglalkozó különnyilat­­kozat mellett a keddi sajtókonferen­ciákon egyedül a kanadai és a brit kormányfő állt ki fenntartások nél­kül. Pietsch Lajos A tokiói csúcs záróülése. Történelmi pillanat az űrhajózásban A szovjet kozmonauták állomást váltottak a világűrben Az előzetes programnak megfele­lően kedden, közép-európai idő sze­rint 18 óra 58 perckor Leonyid Ki­­zim és Vlagyimir Szolovjov szovjet űrhajós a Szojuz T-15 űrhajóval si­keres összekapcsolódást hajtott vég­re a Szaljut-7—Kozmosz-1686 űr­együttessel. Az űrhajózás történetében ez volt az első repülés űrállomásról űrállo­másra. Kizim és Szolovjov 50 napot töltött a Mir fedélzetén. A Mir az űrállomások új, harmadik nemzedé­kének első képviselője. A szovjet televízió híradója mu­tatta a repülésirányítási központot, ahol a nagyméretű képernyőn jól lehetett látni az összekapcsolást. Alekszej Leonov vezérőrnagy, az űr­hajósképző központ parancsnok­­helyettese elismeréssel szólt a nagy pontossággal végrehajtott művelet­ről, és gratulált az űrhajósoknak. (MTI) Chilei pártok koros fellépése Chilében a Kereszténydemokrata Párt és a Chilei Kommunista Párt vezetői úgy határoztak: félreteszik ideológiai nézetkülönbségeiket, és közös stratégiát dolgoznak ki Pino­chet rendszerének megbuktatására — jelentette az AP amerikai hír­­ügynökség a chilei fővárosból. Az új stratégiában nagy szerepet szánnak a munkásokat általános sztrájkra szólító felhívásnak, amely az elkövetkező hónapokban megbé­níthatja az ország életét. Pinochet tábornok csaknem 13 éves katonai rendszerének megdöntésére eddig nem sikerült közös politikai platfor­mot kialakítani az országban. (MTI)

Next