Népszabadság, 1986. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
2 A Szovjetunió szakértői találkozót javasolt Washingtonnak a SALTAN egyezményről Mint washingtoni tudósítónk, Keresztü András jelenítette, a The New York Times hétfőn, amerikai forrásokra hivatkozva, azt írta: a Szovjetunió javasolta, hogy a két ország szakértői vitassák meg Reagan elnöknek azt a május 27-i bejelentését, miszerint az Egyesült Államok katonai döntéseinek a meghozatalánál nem veszi figyelermibe a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló, 1979- es, SALTA II néven ismert egyezményt. Az amerikai törvényhozásban s Washington szövetségesei körében nagy ellenállással fogadták a szerződés felrúgásának a tervét. A kormány különböző tagjai ezután különféle módon értelmezték a Reagan-bejelentést. Maga az elnök is, ha visszatért a kérdésre, rendkívül ködös, homályos formában tette ezt. A tény azonban tény maradt: az év végén, amikor új cirkáló rakétákkal szerel fel további B—52-es bombázókat, felrúgja az egyezményt. A New York-i lap szerint a Washingtonba juttatott indítvány a szovjet—amerikai konzultatív vegyes bizottság rendkívüli ülésének az öszszehívását kéri. Az időpont július vége volna. Az 1972-ben, alakult bizottságnak évi két rendes ülése van, és a fegyverzetkorlátozási egyezmények kölcsönös tiszteletben tartásának a kérdéseivel s más technikai problémákkal foglalkozik. A következő, menetrendszeri ülésre szeptember végén kerülne sor. A szovjet javaslatra az amerikai válasz ezen, a héten várható. Az adminisztráció (mint az már megszokott) megosztott, a konzervatívok térnyerése azonban könnyen a konzultáció elutasításával járhat. Figyelemre méltó ebből a szempontból Reagan elnöknek a Le Point című francia hetilapnak adott nyilatkozata, amelyben immár végérvényesen elvetette a SALT—II megállapodást, ugyanakkor viszont várakozással beszélt egy újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozóról. Az elnök a SALT—II eltemetését egyrészt úgy állította be, mintha azért a Szovjetunió lenne a felelős, másrészt mintha ez ügyben teljes lenne az egyetértés Washington és európai szövetségesei között. Ami az idei szovjet—amerikai csúcstalálkozó kilátását illeti, arról Reagan így nyilatkozott: — Őszintén hiszem, hogy ő (Gorbacsov) is akarja a találkozót. Én nyilvánvalóan szintén óhajtom. Most már tehát csak idő kérdése, amiben meg kell állapodnunk. Az elnök egybenkizárta azt a lehetőséget, hogy Amerikán kívül más helyszínt keressenek a csúcstalálkozónak, elvégre Genfben úgy állapodtak meg, hogy a következő találkozó az Egyesült Államokban, utána pedig a Szovjetunióban lesz, mondta. Eredménytelenül végződött az OPEC miniszteri tanácskozása Hétfőn felfüggesztette ülését a jugoszláviai Brioniban a hat napig tárgyaló OPEC-értekezlet , anélkül, hogy sikerült volna egységes álláspontot kialakítani a követendő termelés- és árpolitikáról. A szakminiszterek a tanácskozást július 28-án Genfben folytatják, addig minden kormánynak módja lesz a nagy többség által támogatott javaslat ügyében dönteni. Tíz tagország hordónként 17—19 dolláros árat szeretne elérni. Ehhez szerintük annyira kellene korlátozni a termelést, hogy a teljes 1986. évi átlag ne haladja meg a napi 17,6 millió hordót. (Az OPEC jelenlegi termelését több mint 19 millió hordóra becsülik.) A javaslatnak Algéria, Irán és Líbia a fő ellenzője. Ezek az országok a termelés erőteljesebb csökkentését szorgalmazzák annak reményében, hogy így sikerül az árakat a tavaly őszi hordónként 28 dolláros szint közelébe tornászni. További konzultációk szükségesek arról is, hogy az egyes tagországok milyen mértékben részesedjenek a 17,6 millió hordós mennyiségből, ha ezt általánosságban elfogadnák. A termelési kvótákról szintén a tanácskozás folytatásáig rendelkezésre álló egy hónap alatt gondolkodnak majd. Ez utóbbi kérdés szerepelt volna a hétfői utolsó ülés napirendjén, de mivel nem, volt remény a megegyezésre, a kvótaelosztást is elhalasztották. (AFP) Törvényesség washingtoni módra Mint lapunkban beszámoltunk róla, a hágai Nemzetközi Bíróság elítélte az Egyesült Államokat, amiért beavatkozik Nicaragua belügyeibe, és felszólította az amerikai kormányt, hogy azonnali hatállyal szüntesse be Nicaragua-ellenes tevékenységét. A sandinista vezetés még 1984 tavaszán fordult a Nemzetközi Bírósághoz, az után, hogy az ellenforradalmárok amerikai segítséggel elaknásítottak több nicaraguai kikötőt. Managua annak megállapítását kérte, hogy Washington a nemzetközi jog megsértésével a törvényes nicaraguai kormány ellen harcoló kontrákat támogatja. A mostani hágai döntés kapcsán érdemes idézni az egyébként konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungot. A lap megállapítja: a Nemzetközi Bíróság ítélete Washington érzékeny politikai veresége, kiváltképp a lázadóknak juttatandó katonai segély kongreszszusi megszavazása után. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter a bíróság hágai székházában pedig kijelentette: az ítélet megerősítette a nemzetközi igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Csakhogy Washington szembehelyezkedik a nemzetközi igazságszolgáltatással. Az Egyesült Államok már a per kezdetén bejelentette, s most megerősítette, hogy csak bizonyos kérdésekben fogadja el a nemzetközi testület döntéseit, a közép-amerikai helyzetet illetően pedig egyáltalán nem tartja őket magára nézve kötelezőnek. Pedig a hágai testület létrehozói között az Egyesült Államok is ott volt. A bíróságot az ENSZ alapító országai állították fel 1945-ben, a tagállamok közötti vitás kérdések békés eldöntésére. A bíróság 15 tagját a világszervezet közgyűlése és a Biztonsági Tanács együttesen nevezi ki. A tények azt mutatják, hogy Washingtonban manapság különös igazságérzék uralkodik: az Egyesült Államok számára törvényes az, amit saját maga annak ítél. Laczik Zoltán NÉHÁNY SORBAN Hanoiban hétfőn befejezte egyhetes tanácskozását a vietnami nemzetgyűlés nyári ülésszaka. A parlament elfogadta az új családjogi törvényt, jóváhagyta az államtanács múlt heti rendeleteit a kormány öszszetételének részleges megváltoztatásáról, és áttekintette az ország gazdasági életének néhány kérdését. (Tudósítónktól.) Négynapos hivatalos látogatásra hétfőn a Fülöp-szigetek fővárosába érkezett Li Kuan Ju szingapúri miniszterelnök. Az ASEAN-országok részéről ő az első kormányfő, aki Marcos volt elnök bukása óta Manilába utazott. (Új-Kíma) Pokolgép robbant hétfőn a reggeli csúcsforgalom idején Tel-Avivban, egy zsúfolt autóbuszon, öten megsebesültek. Az izraeli hatóságok több mint nyolcvan palesztint őrizetbe vettek, azt remélve, hogy köztük van a merénylet elkövetője. (Reuter) Makaó jövőjéről kezdődtek hétfőn Pekingbenkínai—portugál tárgyalások. A megbeszélések megkezdése előtt mindkét fél derűlátóan nyilatkozott egy kölcsönösen előnyös megállapodás lehetőségéről. (MTI) Ramiz Alija első titkár elnökletével Tiranában megtartották az Albán Munkapárt Központi Bizottságának soros ülését, amelyen megvitatták a hetedik ötéves terv teljesítésével és a következő tervidőszak feladataival foglalkozó jelentést. A KB elfogadta a novemberre kitűzött, IX. pártkongresszus irányelveinek tervezetét is. (TASZSZ) Négy személy életét vesztette, és tizenkilencen megsebesültek hétfőn, amikor Sri Lanka északi részén pokolgép robbant egy buszpályaudvaron. A hatóságok szerint tamil szeparatisiták követték el a merényletet. (Reuter) Lenin-renddel tüntette ki Szergej Szokolov macsalit, az SZKP KB PB páttingját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet párt és állam szolgálatában szerzett érdemeiért, 75. születésnapja alkalmából. (MTI) Atlasz dél-jemeni államfő négynapos, hivatalos látogatásra Damaszkuszba érkezett, ahol hétfőn megbeszéléseket tartott Asszad Szíriai elnökkel. A Jemeni NDK vezetőjének ez az első külföldi útja azóta, hogy ez év februárjában államfőnek választották. (Reuter) Az Egyesült Államok hadserege portugál területen kívánja állomásoztatni az úgynevezett gyors bevetésű erők két újabb egységét. Értesülések szerint erről Weinberger amerikai hadügyminiszter kötött néhány héttel ezelőtt megállapodást a portugál kormánnyal. (MTI) Hétfőn lejárt a határidő, ameddig az amerikai vállalatoknak végérvényesen föl kell számolniuk líbiai tevékenységüket. A még Líbiában maradt öt amerikai vállalat képviselői közölték, hogy tiszteletben tartják a kormány utasítását, és beszüntetik líbiai működésüket. (AP) NÉPSZABADSÁG Az ENSZ-főtitkár sajtóértekezlete Az ENSZ főtitkára szerint szükség van olyan szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, amelynek eredményeként javulna a két nagyhatalom viszonya és lehetővé válna a nemzetközi feszültség csökkentése. Javier Perez de Cuellar a genfi ENSZ-központban tartott hétfőn sajtóértekezletet, és ezen több politikai kérdésről szólt. Üdvözölte a szovjet leszerelési indítványokat, és síkraszállt azért, hogy alakuljon ki párbeszéd a szovjet ésaz amerikai vezetők között. Az Afganisztán és Pakisztán között ENSZ-közvetítéssel folyó tárgyalásokon egy helyben topogás tapasztalható — mondta, hozzátéve, hogy a feleknek most már felelősségteljes magatartást kell tanúsítaniuk, ki kell nyilvánítaniuk a megoldást célzó politikai akaratukat. Az ENSZ nem a vég nélküli alkudozások eszköze — szögezte le. (MTI) Szovjet tiltakozás A Szovjetunió Külügyminisztériumában hétfőn tiltakozást jelentettek be Portugália moszkvai nagykövetségénél azzal kapcsolatban, hogy a portugál hatóságok barátságtalanul léptek fel két Lisszabonban dolgozó szovjet nagykövetségi munkatárs ellen, „meg nem engedett tevékenységgel” vádolták őket, megalapozatlanul. A portugál fél hasonló cselekedetei szöges ellentétben állnak azokkal a nyilatkozatokkal, melyek szerint jó kapcsolatok fenntartására és azok fejlesztésére törekszenek a Szovjetunióval. A szovjet külügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy a moszkvai portugál nagykövetség egyes munkatársaitöbb ízben olyan cselekedeteket hajtottak végre, amelyek nem egyeztethetők össze, a Szovjetunióban tartózkodó külföldi képviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel. Ennek következtében a portugál nagykövetség egy munkatársát felszólították az ország elhagyására. (MTI) í 1986. július 1., kedd A többi baloldali párt rovására kívánja erősíteni befolyását a francia SZP ( PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL) A francia Szocialista Párt a hét végén megtartott országos értekezletén — választási célokból — az egész francia baloldal összefogására egy „baloldali nemzeti bizottság” alakításáról határozott. Az értekezlet úgy döntött, hogy a Szocialista Pártot úgy kell kiszélesíteni, hogy alkalmas legyen valamennyi baloldali erő összegyűjtésére. Ezzel az erővel újraépítik a többséget, visszaszerzik a hatalmat a jobboldaltól. — E hajlékony szerkezetbe — mint Jospin főtitkár mondotta — be kell vonni a szocialisták mellé a kommunisták egy részét, a baloldali radikálisokat, a balközépet, a természetvédőket és más baloldali áramlatokat. Az értekezlet részvevői hangsúlyozták, hogy a közvélemény csalódott a jobboldalban, de még nem kezdődött meg a balra csúszás. Fabius volt miniszterelnök szerint a Szocialista Pártnak küldetése, hogy a holnapi kormányerővé váljon. Rocard ugyanezt így fejezte ki: —Egyszerű kötelezettségünk győzni. Jospin szerint még nem jött el az ideje, hogy az elnökjelölt személyéről beszéljenek, de pillanatnyilag legalkalmasabb személy erre Francois Mitterrand. Kovács István, Edouard Balladur francia gazdasági és pénzügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy a magánkézbe adandó állami vállalatokban legfeljebb 15 százalékos részesedést szerezhetnek külföldi érdekeltségek. A miniszter a franciaországi amerikai kereskedelmi kamarában beszélve közölte", hogy az állami vállalatok első csoportjának eladásáról szóló rendeletet júliusban adják ki, s a kerettörvényben 65 állami vállalat neve szerepel. (MTI) Eureka-megállapodást írtak alá Londonban . Paul Channon brit kereskedelmi és ipari miniszter elnökletével Eureka-értekezlet volt hétfőn Londonban. Az európai országok technikai-technológiai együttműködését, és saját csúcstechnológiáik kifejlesztését célzó programot Mitterrand francia köztársasági elnök kezdeményezte tavaly áprilisban. Az Eurekához csatlakozott 12 közös piaci tagállam, valamint Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország, Svájc és Törökország tavaly novemberben Hannoverben megtartott miniszteri szintű tanácskozása óta 26 közös tudományos-technikai program indult be a tömegkommunikáció és a biotechnológia, továbbá különböző fejlett ipari gyártási technológiák és új anyagok kutatása területén. Az egynapos londoni Eureka-értekezleten — amelyen 18 ország 40 minisztere volt jelen — megállapodás született arról, hogy 60 új közös programot indítanak be a hannoveri miniszteri tanácskozáson előirányzott 10 közös tudományos-technikai vállalkozáson kívül — közölték a konferencián részt vevő miniszterek. Egyetértésre jutottak arról is, hogy Brüsszelben létrehoznak egy héttagú Eureka-titkárságot. A londoni értekezleten felvették a tagok sorába Izlandot. A Financial Times hétfői vezércikkében megállapítja: „Az Eureka, amely a franciák kezdeményezésére eléggé bizonytalan válasznak indult az Egyesült Államok csillagháborús SDI-programjára, egy esztendő alatt átfogó ipari és csúcstechnológiai együttműködési programmá növekedett. Üdvözlésre méltó jele ez annak, hogy az európai országok belátják: csak abban az esetben remélhetnek versenyre kelni az Egyesült Államok és Japán ipari fölényével, ha együttműködnek, egyeztetik erőfeszítéseiket” — írja hétfői vezércikkében a Financial Times. (MTI) Az EGK képviselője, Karl-Heinz Narjes rát kezet Paul Channon brit ipari és kereskedelmi miniszterrel a közös megállapodás aláírása után. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Nehézségekbe ütközik Bejrútban a legújabb biztonsági terv végrehajtása Asszad szíriai elnök amerikai képviselőket fogadott Mint bejrúti tudósítónk, Fodor György jelentette, a libanoni hadsereg és a belbiztonsági erők mintegy 800 katonája vonult fel a hét végén Nyugat-Bejrút utcáira, hogy érvényt szerezzen a Damaszkuszban, június 13-án született újabb biztonsági megállapodásnak. A városrész utcáin felcsattanó géppisztolysorozatok azt jelezték, hogy a biztonsági terv a vártnál nagyobb ellenállásba ütközik. Ezúttal azonban Szíria nyomatékos kötelezettséget vállalt. A szíriai megfigyelők — civilben ugyan, de fegyverrel a közben — most jelen vannak Bejrút utcáin. Gazi Ksanaan dandártábornok, a szíriai hírszerzés libanoni főnöke pedig figyelmeztette a libanoni szövetségeseket: Damaszkusz ezúttal eredményt akar látni. A tábornok kijelentette, hogy ha nem lesz rend Bejrútban, „akkor Szíria komolyan fontolóra veszi, hogy saját eszközeivel gondoskodik a rend fenntartásáról”. A Bejrút melletti palesztin táborok környékén egyelőre csend van, de békéről, aligha lehet beszélni. A Palesztinai Nemzeti Megmentési Front szerint az AMAL-mozgalom milicistái változatlanul blokád alatt tartják a táborokat, és az ostromállapot gyakorlatilag változatlanul fennáll. A bejrútiaknak a libanoni államfő, Amin Dzsemajel egy amerikai lapnak adott interjújából kellett megtudniuk, hogy az elnök nem fog lemondani — bárhogy is óhajtja ezt a muzulmán ellenzék. A dolog főként azért kényes, mert jelzi a libanoni belpolitika állapotát: a felek lényeges kérdésekről sem beszélnek egymással, és ha van valami fejlemény, akkor azt újságírókkal közlik. Az kiderült, hogy a muzulmán politikusok nem mondtak le egy lényeges tervükről — nevezetesen arról, hogy az öböl menti arab államokba elküldjék saját képviselőjüket. Neki lesz a feladata, hogy „ellensúlyozza” Amin Dzsemajel elnök látogatását és kifejtse a gazdag öböl in fenti arab államok vezetőinek, hogy Dzsemajel elnök valójában nem elnök. A kiválasztott személy: Szamih Baba, a külügyminisztérium politikai igazgatója. Szíria, függetlenül az Egyesült Államok kormányához fűződő mindenkori viszonyától, emberiességi szempontokat követve, minden befolyását latba veti a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadítása érdekében — jelentette ki Háfez Asszad szíriai államfő az amerikai képviselőház küldöttségének tagjai előtt. Asszad hétfőn hivatalában fogadta a delegációt, amelynek vezetője, Robert Dornan republikánus képviselő üzenetet nyújtott át az elnöknek. Az üzenet, amelyet az Egyesült Államok kongresszusának 247 tagja látott el kézjegyével, felkéri Asszadot: nyújtson segítséget a Libanonban elhurcolt amerikaiak kiszabadításához. Az amerikai küldöttség egyben köszönetet mondott a szíriai elnöknek hasonló célú korábbi erőfeszítéseiért is. Hírügynökségi jelentések szerint Kurt Waldheim, Ausztria nemrégiben megválasztott államfője új kezdeményezéseket kíván tenni a közel-keleti rendezés érdekében. Hírek szerint Waldheim máris felvette a kapcsolatot több arab ország vezetőivel, akikkel konzultációkat tart, mielőtt a nyilvánosság elé tárná rendezési javaslatait. Ugyancsak a Közel-Kelettel kapcsolatos hír: A PFSZ mindenképpen kapcsolatban kíván maradni Jordániával, a politikai nézetkülönbségek ellenére is — közölte Kuvaitban Abu Dzsihád, a Palesztinai Felszabadítási Hadsereg helyettes parancsnoka, az El-Fatah központi bizottságának tagja. Abu Dzsihád kifejtette: a térség helyzete szükségessé teszi a párbeszéd folytatását Jordánia és a PFSZ között, ez azonban nem feltételez közös politikai álláspontot, s nem kell az ammani megállapodás szellemében történnie.