Népszabadság, 1986. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

2 A Szovjetunió szakértői találkozót javasolt Washingtonnak a SALTAN­ egyezményről Mint washingtoni tudósítónk, Ke­resztü­ András jelenítette, a The New York Times hétfőn, amerikai forrá­sokra hivatkozva, azt írta: a Szovjet­unió javasolta, hogy a két ország szakértői vitassák meg Reagan el­nöknek azt a május 27-i bejelentését, miszerint az Egyesült Államok kato­nai döntéseinek a meghozatalánál nem veszi figyelermibe a stratégiai fegyverek korlátozásáról­ szóló, 1979- es, SALTA II néven is­mert egyez­ményt. Az amerikai törvényhozásban s Wa­shington szövetségesei körében nagy ellenállással fogadták a szerződés felrúgásának a tervét. A kormány különböző tagjai ezután különféle módon értelmezték a Reagan-beje­lentést. Maga az elnök is, ha vissza­tért a kérdésre, rendkívül ködös, ho­mályos formában tette ezt. A tény azonban tény maradt: az év végén, amikor új cirkáló rakétákkal szerel fel további B—52-es bombázókat, fel­rúgja az egyezményt. A New York-i lap szerint a Wa­shingtonba juttatott indítvány a szov­jet—amerikai konzultatív vegyes bi­zottság rendkívüli ülésének az ösz­­szehívását kéri. Az időpont július vége volna. Az 1972-ben, alakult bi­zottságnak évi két rendes ülése van, és a fegyverzetkorlátozási egyezmé­nyek kölcsönös tiszteletben tartásá­nak a kérdéseivel s más technikai problémákkal foglalkozik. A követ­kező, menetrendszeri ülésre szeptem­ber végén kerülne sor. A szovjet ja­vaslatra az amerikai válasz ezen, a héten várható. Az adminisztráció (mint az már megszokott) megosz­tott, a konzervatívok térnyerése azon­ban könnyen a konzultáció elutasítá­sával járhat. Figyelemre méltó ebből a szem­pontból Reagan elnöknek a Le Point című francia hetilapnak adott nyilat­kozata, amelyben immár végérvé­nyesen elvetette a SALT—II megál­lapodást, ugyanakkor viszont vára­kozással beszélt egy újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozóról. Az elnök a SALT—II eltemetését egyrészt úgy állította be, mintha azért a Szovjetunió lenne a felelős, másrészt mintha ez ügyben teljes lenne az egyetértés Washington és európai szövetségesei között. Ami az idei szovjet—amerikai csúcstalálkozó kilátását illeti, arról Reagan így nyilatkozott: — Őszintén hiszem, hogy ő (Gorbacsov) is akarja a találkozót. Én nyilvánvalóan szin­tén óhajtom. Most már tehát csak idő kérdése, amiben meg kell álla­podnunk. Az elnök egyben­­kizárta azt a lehetőséget, hogy Amerikán kí­vül más helyszínt keressenek a csúcs­­találkozónak, elvégre Genfben úgy állapodtak meg, hogy a következő ta­lálkozó az Egyesült Államokban, utá­na pedig a Szovjetunióban lesz, mondta. Eredménytelenül végződött az OPEC miniszteri tanácskozása Hétfőn felfüggesztette ülését a jugoszláviai Brioniban a hat napig tárgyaló OPEC-értekezlet , anél­kül, hogy sikerült volna egységes álláspontot kialakítani a követendő termelés- és árpolitikáról. A szak­­miniszterek a tanácskozást július 28-án Genfben folytatják, addig minden kormánynak módja lesz a nagy többség által támogatott ja­vaslat ügyében dönteni. Tíz tagország hordónként 17—19 dolláros árat szeretne elérni. Ehhez szerintük annyira kellene korlátoz­ni a termelést, hogy a teljes 1986. évi átlag ne haladja meg a napi 17,6 millió hordót. (Az OPEC jelen­legi termelését több mint 19 millió hordóra becsülik.) A javaslatnak Algéria, Irán és Líbia a fő ellenző­je. Ezek az országok a termelés erő­teljesebb csökkentését szorgalmaz­zák annak reményében, hogy így sikerül az árakat a tavaly őszi hor­dónként 28 dolláros szint közelébe tornászni. További konzultációk szüksége­sek arról is, hogy az egyes tagor­szágok­­ milyen mértékben részesed­jenek a 17,6 millió hordós mennyi­ségből, ha ezt általánosságban elfo­gadnák. A termelési kvótákról szin­tén a tanácskozás folytatásáig ren­delkezésre álló egy hónap alatt gon­dolkodnak majd. Ez utóbbi kérdés szerepelt volna a hétfői utolsó ülés napirendjén, de mivel nem, volt re­mény a megegyezésre, a kvótaelosz­tást is elhalasztották. (AFP) Törvényesség washingtoni módra Mint lapunkban beszámoltunk róla, a hágai Nemzetközi Bíróság elítélte az Egyesült Államokat, amiért beavatkozik Nicaragua belügyeibe, és felszólította az amerikai kormányt, hogy azonna­li hatállyal szüntesse be Nicara­­gua-ellenes tevékenységét. A sandinista vezetés még 1984 tavaszán fordult a Nemzetközi Bí­rósághoz, az után, hogy az ellen­forradalmárok amerikai segítség­gel elaknásítottak több nicaraguai kikötőt. Managua annak megálla­pítását kérte, hogy Washington a nemzetközi jog megsértésével a törvényes nicaraguai kormány el­len harcoló kontrákat támogatja. A mostani hágai döntés kapcsán érdemes idézni az egyébként kon­zervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungot. A lap megállapítja: a Nemzetközi Bíróság ítélete Wa­shington érzékeny politikai vere­sége, kiváltképp a lázadóknak jut­tatandó katonai segély kongresz­­szusi megszavazása után. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminisz­ter a bíróság hágai székházában pedig kijelentette: az ítélet meg­erősítette a nemzetközi igazság­szolgáltatásba vetett bizalmat. Csakhogy Washington szembe­helyezkedik a nemzetközi igaz­ságszolgáltatással. Az Egyesült Ál­lamok már a per kezdetén beje­lentette, s most megerősítette, hogy csak bizonyos kérdésekben fogadja el a nemzetközi testület döntéseit, a közép-amerikai hely­zetet illetően pedig egyáltalán nem tartja őket magára nézve kö­telezőnek. Pedig a hágai testület létrehozói között az Egyesült Ál­lamok is ott volt. A bíróságot az ENSZ alapító országai állították fel 1945-ben, a tagállamok közötti vitás kérdések békés eldöntésére. A bíróság 15 tagját a világszerve­zet közgyűlése és a Biztonsági Tanács együttesen nevezi ki. A tények azt mutatják, hogy Washingtonban manapság külö­nös igazságérzék uralkodik: az Egyesült Államok számára törvé­nyes az, amit saját maga annak ítél. Laczik Zoltán NÉHÁNY SORBAN Hanoiban hétfőn befejezte egyhe­tes tanácskozását a vietnami nem­zetgyűlés nyári ülésszaka. A parla­ment elfogadta az új családjogi tör­vényt, jóváhagyta az államtanács múlt heti rendeleteit a kormány ösz­­szetételének részleges megváltozta­tásáról, és áttekintette az ország gaz­dasági életének néhány kérdését. (Tudósítónktól.) Négynapos hivatalos látogatásra hétfőn a Fülöp-szigetek fővárosába érkezett Li Kuan Ju szingapúri mi­niszterelnök. Az ASEAN-országok részéről ő az első kormányfő, aki Marcos volt elnök bukása óta Ma­nilába utazott. (Új-Kíma) Pokolgép robbant hétfőn a reggeli csúcsforgalom idején Tel-Avivban, egy zsúfolt autóbuszon, öten meg­sebesültek. Az izraeli hatóságok több mint nyolcvan palesztint őrizetbe vettek, azt remélve, hogy köztük van a merénylet elkövetője. (Reuter) Makaó jövőjéről kezdődtek hétfőn Pekingben­­kínai—portugál tárgyalá­sok. A megbeszélések megkezdése előtt mindkét fél derűlátóan nyilat­kozott egy kölcsönösen előnyös meg­állapodás lehetőségéről. (MTI) Ramiz Alija első titkár elnökleté­vel Tiranában megtartották az Albán Munkapárt Központi Bizottságának soros ülését, amelyen megvitatták a hetedik ötéves terv teljesítésével és a következő tervidőszak feladataival foglalkozó jelentést. A KB elfogadta a novemberre kitűzött, IX. pártkong­resszus irányelveinek tervezetét is. (TASZSZ) Négy személy életét vesztette, és tizenkilencen megsebesültek hétfőn, amikor Sri Lanka északi részén po­kolgép robbant egy buszpályaudva­ron. A hatóságok szerint tamil sze­­paratisiták követték el a merényle­tet. (Reuter) Lenin-renddel tüntette ki Szergej Szokolov ma­csalit, az SZKP KB PB páttin­gjá­t, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet párt és állam szolgálatában szerzett ér­demeiért, 75. születésnapja alkalmá­ból. (MTI) Atlasz dél-jemeni államfő négyna­pos, hivatalos látogatásra Damasz­kuszba érkezett, ahol hétfőn megbe­széléseket tartott Asszad Szíriai el­nökkel. A Jemeni NDK vez­etőjének ez az első külföldi útja azóta, hogy ez év februárjában államfőnek vá­lasztották. (Reuter) Az Egyesült Államok hadserege portugál területen kívánja állomá­­soztatni az úgynevezett gyors beve­­tésű erők két újabb egységét. Értesü­lések szerint erről Weinberger ame­rikai hadügyminiszter kötött néhány héttel ezelőtt megállapodást a portu­gál kormánnyal. (MTI) Hétfőn lejárt a határidő, ameddig az amerikai vállalatoknak végérvé­nyesen föl kell számolniuk líbiai te­vékenységüket. A még Líbiában ma­radt öt amerikai vállalat képviselői közölték, hogy tiszteletben tartják a kormány utasítását, és beszüntetik líbiai működésüket. (AP) NÉPSZABADSÁG Az ENSZ-főtitkár sajtóértekezlete Az ENSZ főtitkára szerint szükség van olyan szovjet—amerikai csúcs­­találkozóra, amelynek eredménye­ként javulna a két nagyhatalom vi­szonya és lehetővé válna a nemzet­közi feszültség csökkentése. Javier Perez de Cuellar a genfi ENSZ-központban tartott hétfőn saj­tóértekezletet, és ezen több politikai kérdésről szólt. Üdvözölte a szovjet leszerelési indítványokat, és síkra­­szállt azért, hogy alakuljon ki pár­beszéd a szovjet és­­az amerikai ve­zetők között. Az Afganisztán és Pakisztán kö­zött ENSZ-közvetítéssel folyó tár­gyalásokon egy helyben topogás ta­pasztalható — mondta, hozzátéve, hogy a feleknek most már felelős­ségteljes magatartást kell tanúsíta­niuk, ki kell nyilvánítaniuk a meg­oldást célzó politikai akaratukat. Az ENSZ nem a vég nélküli alkudozá­sok eszköze — szögezte le. (MTI) Szovjet tiltakozás A Szovjetunió Külügyminisztériu­mában hétfőn tiltakozást jelentettek be Portugália moszkvai nagykövet­ségénél azzal kapcsolatban, hogy a portugál hatóságok barátságtalanul léptek fel két Lisszabonban dolgozó szovjet nagykövetségi munkatárs el­len, „meg nem engedett tevékeny­séggel” vádolták őket, megalapozat­lanul. A portugál fél hasonló cselekede­tei szöges ellentétben állnak azokkal a nyilatkozatokkal, melyek szerint jó kapcsolatok fenntartására és azok fejlesztésére törekszenek a Szovjet­unióval. A szovjet külügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy a moszkvai portugál nagykövetség egyes munka­társai­­több ízben olyan cselekedete­ket hajtottak végre, amelyek nem egyeztethetők össze, a Szovjetunió­ban tartózkodó külföldi képviselők­re vonatkozó rendelkezésekkel. En­nek következtében a portugál nagy­­követség egy munkatársát felszólí­tották az ország elhagyására. (MTI) í 1986. július 1., kedd A többi baloldali párt rovására kívánja erősíteni befolyását a francia SZP ( PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­) A francia Szocialista Párt a hét végén megtartott országos értekezle­tén — választási célokból — az egész francia baloldal összefogására egy „baloldali nemzeti bizottság” alakí­tásáról határozott. Az értekezlet úgy döntött, hogy a Szocialista Pártot úgy kell kiszéle­síteni, hogy alkalmas legyen vala­mennyi baloldali erő összegyűjtésé­re. Ezzel az erővel újraépítik a többséget, visszaszerzik a hatalmat a jobboldaltól. — E hajlékony szer­kezetbe — mint Jospin főtitkár mondotta — be kell vonni a szo­cialisták mellé a kommunisták egy részét, a baloldali radikálisokat, a balközépet, a természetvédőket és más baloldali áramlatokat. Az értekezlet részvevői hangsú­lyozták, hogy a közvélemény csaló­dott a jobboldalban, de még nem kezdődött meg a balra csúszás. Fa­bius volt miniszterelnök szerint a Szocialista Pártnak küldetése, hogy a holnapi kormányerővé váljon. Ro­­card ugyanezt így fejezte ki: —Egy­szerű kötelezettségünk győzni. Jospin szerint még nem jött el az ideje, hogy az elnökjelölt személyé­ről beszéljenek, de pillanatnyilag legalkalmasabb személy erre Fran­cois Mitterrand. Kovács István, Edouard Balladur francia gazda­sági és pénzügyminiszter hétfőn be­jelentette, hogy a magánkézbe adandó állami vállalatokban legfel­jebb 15 százalékos részesedést sze­rezhetnek külföldi érdekeltségek. A miniszter a franciaországi amerikai kereskedelmi kamarában beszélve közölte"­, hogy az állami vállalatok első csoportjának eladásáról szóló rendeletet júliusban adják ki, s a kerettörvényben 65 állami vállalat neve szerepel. (MTI) Eureka-megállapodást írtak alá Londonban . Paul Channon brit kereskedelmi és ipari miniszter elnökletével Eureka-értekezlet volt hétfőn Lon­donban. Az európai országok technikai-technológiai együttműkö­dését, és saját csúcstechnológiáik kifejlesztését célzó programot Mitter­rand francia köztársasági elnök kezdeményezte tavaly áprilisban. Az Eurekához csatlakozott 12 kö­zös piaci tagállam, valamint Auszt­ria, Finnország, Norvégia, Svédor­szág, Svájc és Törökország tavaly novemberben Hannoverben megtar­tott miniszteri szintű tanácskozása óta 26 közös tudományos-technikai program indult be a tömegkommu­nikáció és a biotechnológia, továb­bá különböző fejlett ipari gyártási technológiák és új anyagok kutatá­sa területén. Az egynapos londoni Eureka-érte­­kezleten — amelyen 18 ország 40 minisztere volt jelen — megállapo­dás született arról, hogy 60 új közös programot indítanak be a hannoveri miniszteri tanácskozáson előirány­zott 10 közös tudományos-technikai vállalkozáson kívül — közölték a konferencián részt vevő miniszterek. Egyetértésre jutottak arról is, hogy Brüsszelben létrehoznak egy héttagú Eureka-titkárságot. A londoni érte­kezleten felvették a tagok sorába Iz­­landot. A Financial Times hétfői vezér­cikkében megállapítja: „Az Eureka, amely a franciák kezdeményezésé­re eléggé bizonytalan válasznak in­dult az Egyesült Államok csillag­háborús SDI-programjára, egy esz­tendő alatt átfogó ipari és csúcs­technológiai együttműködési prog­rammá növekedett. Üdvözlésre mél­tó jele ez annak, hogy az európai országok belátják: csak abban az esetben remélhetnek versenyre kel­ni az Egyesült Államok és Japán ipari fölényével, ha együttműköd­nek, egyeztetik erőfeszítéseiket” — írja hétfői vezércikkében a Finan­cial Times. (MTI) Az EGK képviselője, Karl-Heinz Narjes rát kezet Paul Channon brit ipari és kereskedelmi miniszterrel a közös megállapodás aláírása után. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Nehézségekbe ütközik Bejrútban a legújabb biztonsági terv végrehajtása Asszad szíriai elnök amerikai képviselőket fogadott Mint bejrúti tudósítónk, Fodor György jelentette, a libanoni had­sereg és a belbiztonsági erők mint­egy 800 katonája vonult fel a hét végén Nyugat-Bejrút utcáira, hogy érvényt szerezzen a Damaszkusz­­ban, június 13-án született újabb biztonsági megállapodásnak. A vá­rosrész utcáin felcsattanó géppisz­tolysorozatok azt jelezték, hogy a biztonsági terv a vártnál nagyobb ellenállásba ütközik. Ezúttal azon­ban Szíria nyomatékos kötelezettsé­get vállalt. A szíriai megfigyelők — civilben ugyan, de fegyverrel a köz­ben — most jelen vannak Bejrút utcáin. Gazi Ksanaan dandártábor­nok, a szíriai hírszerzés libanoni főnöke pedig figyelmeztette a liba­noni szövetségeseket: Damaszkusz ezúttal eredményt akar látni. A tá­bornok kijelentette, hogy ha nem lesz rend Bejrútban, „akkor Szíria komolyan fontolóra veszi, hogy sa­ját eszközeivel gondoskodik a rend fenntartásáról”. A Bejrút melletti palesztin tábo­rok környékén egyelőre csend van, de békéről, aligha lehet beszélni. A Palesztinai­ Nemzeti Megmentési Front szerint az AMAL-mozgalom milicistái változatlanul blokád alatt tartják a táborokat, és az ostromál­lapot gyakorlatilag változatlanul fennáll. A bejrútiaknak a libanoni állam­fő, Amin Dzsemajel egy amerikai lapnak adott interjújából kellett megtudniuk, hogy az elnök nem fog lemondani — bárhogy is óhajtja ezt a muzulmán ellenzék. A dolog főként azért kényes, mert jelzi a libanoni belpolitika állapotát: a fe­lek lényeges kérdésekről sem be­szélnek egymással, és ha van va­lami fejlemény, akkor azt újság­írókkal közlik. Az kiderült, hogy a muzulmán po­litikusok nem mondtak le egy lé­nyeges tervükről — nevezetesen ar­ról, hogy az öböl menti arab álla­mokba elküldjék saját képviselő­jüket. Neki lesz a feladata, hogy „ellensúlyozza” Amin Dzsemajel el­nök látogatását és kifejtse a gaz­dag öböl in fenti arab államok veze­tőinek, hogy Dzsemajel elnök va­lójában nem elnök. A kiválasztott személy­: Szamih Baba, a külügy­­­­minisztérium politikai igazgatója. Szíria, függetlenül az Egyesült Államok kormányához fűződő min­denkori viszonyától, emberiességi szempontokat követve, minden be­folyását latba veti a Libanonban fogva tartott amerikai túszok ki­szabadítása érdekében — jelentette ki Háfez Asszad szíriai államfő az amerikai képviselőház küldöttségé­nek tagjai előtt. Asszad hétfőn hivatalában fo­gadta a delegációt, amelynek veze­tője, Robert Dornan republikánus képviselő üzenetet nyújtott át az elnöknek. Az üzenet, amelyet az Egyesült Államok kongresszusának 247 tagja látott el kézjegyével, fel­kéri Asszadot: nyújtson segítséget a Libanonban elhurcolt amerikaiak kiszabadításához. Az amerikai kül­döttség egyben köszönetet mondott a szíriai elnöknek hasonló célú ko­rábbi erőfeszítéseiért is. Hírügynökségi jelentések szerint Kurt Waldheim, Ausztria nemrégi­ben megválasztott államfője új kez­deményezéseket kíván tenni a kö­zel-keleti rendezés érdekében. Hí­rek szerint Waldheim máris felvet­te a kapcsolatot több arab ország vezetőivel, akikkel konzultációkat tart, mielőtt a nyilvánosság elé tár­ná rendezési javaslatait. Ugyancsak a Közel-Kelettel kap­csolatos hír: A PFSZ mindenkép­pen kapcsolatban kíván maradni Jordániával, a politikai nézetkü­lönbségek ellenére is — közölte Ku­­vaitban Abu Dzsihád, a Palesztinai Felszabadítási Hadsereg helyettes parancsnoka, az El-Fatah központi bizottságának tagja. Abu Dzsihád kifejtette: a térség helyzete szükségessé teszi a párbe­széd folytatását Jordánia és a PFSZ között, ez azonban nem felté­telez közös politikai álláspontot, s nem kell az ammani megállapodás szellemében történnie.

Next