Népszabadság, 1986. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

4 NÉPSZABADSÁG 1986. augusztus 1., péntek AZ ÚJ SZABÁLYOZÓK HÁTTERE Lehetőség az állattenyésztés fellendülésére Beszélgetés Szabó Ferenc MÉM-miniszterhelyettessel A szokásosnál jóval korábban ke­rültek nyilvánosságra az állattenyész­tés — 1987. január elsejétől érvé­nyes — új közgazdasági szabályozói. Bár ezzel még nem zárult le a mezőgazdasági üzemek jövő évi gaz­dálkodási lehetőségeit meghatározó intézkedések sora, azt már most el­mondhatjuk: régóta várt, és az ag­rártermelés fejlődésére minden bi­zonnyal erőteljesen ható döntések láttak napvilágot. A sokoldalú in­tézkedések hátteréről és a fejlődés esélyeiről nyilatkozott lapunknak Szabó Ferenc MÉM-miniszterhelyet­tes. — Az esztendő közepén milyen helyzetben találta a hazai állatte­nyésztést az új szabályozók meg­hirdetése? — Sokak előtt ismert, hogy két évvel ezelőtt fogyni kezdett az ál­latállomány, amit különösen a ser­tésnél volt szembetűnő. Ennek okai nagyon összetettek, de végül is a termelés jövedelmezőségének tartós csökkenése volt a fő ok. Nos, ez a csökkenés az idén az év­­elején élet­be léptetett ösztönzők hatására meg­állt, sőt a legutóbbi állatszámlálás már a sertéslétszám bizonyos növe­kedését jelzi. Ha azonban az állat­­tenyésztés műszaki-technikai színvo­nala alapján mérlegeljük a jelenle­gi helyzetet, akkor teljesen érthe­tővé válik, miért kellett a sürgős beavatkozás. A termelőszövetkeze­tekben és az állami gazdaságokban 10-15 éve épült az állattartó telepek zöme. Ezek az épületek és a beren­dezések időközben elhasználódtak, felújításukra nem jutott pénz, s egy részük még magán viseli az ipar­­szerű, zárt állattartás kezdeteire jellemző hibákat. A IV. ötéves terv idején évente 3,5, az V. ötéves terv­ben már csak 2,3, s az elmúlt terv­­ciklusban csupán 1,8 milliárd forin­tot fordítottak az állattenyésztési beruházásokra. Most ismét 30-50 százalékos támogatást kapnak az építésre és a technológia megújí­tására a gazdaságok, ami nem pusz­tán egyik eleme a szabályozásnak, hanem új lendületet adhat az egész ágazatnak. A termelők zöme, úgy véljük, szá­mot vetett az állattenyésztés üzemi lehetőségeivel, és azt is látják, mit tehetnek annak érdekében, hogy e tevékenység ismét az őt megillető rangra emelkedjen. Az eredményte­lenség forrásai nemcsak önmagában a szarvasmarha- vagy például a ser­téstartásban keresendők. A rossz mi­nőségű takarmánytól egészen a tar­tási körülményekig és a külkeres­kedelem gyengeségéig sok minden közrejátszott a megtorpanásban, s ily módon a teendők is sokrétűek. A gazdaságokban cselekvésre készen várták a jobb anyagi feltételeket, amelyektől ezúttal nem elsősorban a term­ékek mennyiségének ugrás­szerű növekedését várjuk, hanem olyan lépésváltást, mely valóban jobb minőségű állati termékeket eredményez.­­ Még emlékezhetünk a két év­vel ezelőtti vitára: kell-e ennyi vá­góállatot termelni? Mi erre a vá­lasz most, és milyenek a külpiaci lehetőségek? — Az állati termékek kétharma­da a hazai fogyasztók asztalára ke­rül, s a jó színvonalú élelmiszer­­ellátás társadalmi hatásai aligha be­csülhetők túl. A hús harmadát ex­portáljuk, ennek az egyenlege tisz­tán — tehát az importot leszámítva — félmilliárd dollár évente. Ezt a devizaszerző szerepet egyelőre nem pótolhatjuk mással, a hazai ellá­tás pedig továbbra is kulcsfontossá­gú. A most nyilvánosságra hozott szabályozók, gondolom, egyértelmű választ adnak az idézett vitában fel­tett kérdésre. Ami az exportot illeti, továbbra sem könnyű a helyzetünk, ám any­­nyi biztatót mondhatok, hogy meg­állt a világpiacon évek óta tartó hús­árcsökkenés. A már hosszú ideje fo­lyó piaci küzdelemből mindeneset­re levonhatjuk a tanulságot: a jó minőségű alapanyagból, igényesen feldolgozott termékek, rugalmas piaci munkával eladhatók. Ezért korszerűsítjük a hazai feldolgozást, és változik a húsipar, valamint a külkereskedelem szervezete is. Egye­bek között létrehozzuk a húsipari üzemek közös külkereskedelmi vál­lalatát. — A szabályozók változtatása ré­vén 4 milliárd forinttal nőhet az ál­lattenyésztő gazdaságok bevétele. Honnan teremtik elő ezt a pénzt? — Az összeg nagyobb része úgy­nevezett belső átcsoportosításból származik. Az emelkedő anyag- és eszközárak, valamint a növekvő adók miatt ezt az üzemek megfize­tik, de ,a költségek növekedését fő­ként az állattenyésztésben ellentéte­lezzük. Így a mezőgazdaságon belül viszonylagosan javul az ágazat po­zíciója. A pénz kisebbik hányada a költségvetésből ered.­­ Miközben a központi intézke­dések jótékony hatását említik, a kijelentések másik részében ismét­lődően ott szerepel a feltétel: ha ja­vul az állattenyésztők szakmai mun­kája és nő a technológiai fegyelem. Milyen tartalékokat látnak a gazda­ságokban? — Nagyon sok a teendő az állat­­tenyésztő telepeken, és ezzel együtt most már a fejlesztés anyagi lehe­tőségei is megteremthetők. A fejlett állattenyésztő országok úgyszólván minden termelési eredményben jó­val előttünk járnak, bár egy részük érthetően a jobb feltételekkel ma­gyarázható. Még ezeket leszámítva sem vagyunk azonban a csúcson. Reméljük, a kedvező értékesítési és támogatási feltételek olyan hajtóerőt adnak, ami a szakmai munka meg­levő tartalékait is a felszínre hozza, és mindezek révén javul az állatte­nyésztés igen meggyengült költség­­viselő képessége.­­ Sok kritikát kaptak mostanában az állattenyésztő ágazataikat sorra­­rendre megszüntető gazdaságok, mondván: könnyebb felhagyni vala­mivel, mind azt erőfeszítések árán jövedelmezővé tenni. A veszteségter­melést ugyanakkor senkitől sem le­het elvárni!­­ Magam is elismerem, hogy tisz­tességes munkát eredmény nélkül na­gyon nehéz lelkesen csinálni. Ha nincs jövedelem és nincs is miből korszerűsíteni a termelést, akkor végső fokon kézenfekvő a felszámo­lás. Az elmúlt években a vesztesé­geket rendező úgynevezett szanáló­bizottságok gyakran­­adták ezt a ta­nácsot a nehéz helyzetbe került gaz­daságoknak. Éppen e szemlélet meg­változtatása és a gondolkodás for­málása a célja az árak és a támo­gatások növelésének. Változatlan igazság azonban, hogy jó színvonalú állattenyésztés nélkül csupán fél lá­bon állhat egy-egy gazdaság, ez pe­dig mint tudjuk, nagyon bizonyta­lan állapot. — A FAO egyik ajánlása szerint a munka nehézsége miatt az állat­­tenyésztésben dolgozók fizetésének 20—30 százalékkal kellene megha­ladnia a mezőgazdaság egyéb terü­letein dolgozókét. — A fizikai dolgozók körében műszakpótlékot vezethetnek be a nagyüzemekben. Ennek forrásait a jövő év elejétől saját maguknak kell megteremteni, erre a célra nem kap­nak tehát állami pénzt, viszont men­tesülnek a keresetszabályozási adók alól. Ezeknek a kiegészítő forintok­nak a hatása több lehet annál, mint­sem csupán vastagabbá válik a bo­ríték. Vonzóbbá tehetik a köztudot­tan nehéz munkahelynek számító állattartó telepeket, javulhat a dol­gozók képzettsége, szakmai színvo­nala, mert valljuk meg, sok helyütt nem a legképzettebb emberek dol­goznak most az állatok körül. Az ál­lattenyésztő szakemberek üzemen be­lüli megítélése és anyagi megbecsü­lése ma sok feszültség forrása. Ak­kor javulhat igazán a helyzetük, ha jövedelmezőbb lesz a termelés, hi­szen a különféle prémiumokat, jut­tatásokat általában ehhez kötik. Is­mételten hangsúlyozom: arra is szük­ség van, hogy az állattenyésztést ki­szolgálók érdekeltek legyenek a jobb eredményekben. — Végül egy mindannyiunkat ér­deklő kérdés: hogyan érinti a felvá­sárlási árak emelése a fogyasztókat? — Az állati termékeket hatósági, maximált áron vásárolják fel. A fo­gyasztói árak alakítása elsősorban az életszínvonal-politikához kapcso­lódik. A termelői ár és a fogyasztói ár tehát ebben az esetben nem együtt mozog. A húsnál és a tejnél korábban is jelentős volt a fogyasz­­tóiár-kiegészítés, ami most tovább növekszik. Dögei Imre Kitüntetések Az Elnöki Tanács dr. Balogh Sán­dort, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem egyetemi tanárát eredmé­nyes oktató-nevelő munkája elisme­réseként, 60. születésnapja alkalmá­ból a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel; dr. Cholnoky Tibort, a Budapesti Műszaki Egyetem nyu­galmazott egyetemi tanárát, a mű­szaki tudomány kandidátusát kima­gasló pedagógiai és tudományos munkássága elismeréseként, 85. szü­letésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével; Bernáth Tivadart, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát eredményes munkája elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából és dr. Simon Tibort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát több évtizedes pe­dagógiai és tudományos munkája elismeréseként, 60. születésnapja al­kalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Az Elnöki Tanács dr. Pogány G. Gábort, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatóját­, tudomá­nyos és közéleti munkássága elis­meréseként, 70. születésnapja alkal­mából, a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrenddel tüntette ki. Az Elnöki Tanács dr. Hajdú Ká­roly rendőr alezredest és Palotai Márton rendőr alezredest a Bel­ügyminisztériumban végzett ered­ményes munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmá­ból az Április Negyedike Érdem­renddel tüntette ki. Dr. Lukács Lászlót, a Vigilia cí­mű katolikus folyóirat főszerkesztő­jét, eredményes tevékenysége elis­meréseként, a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki az El­nöki Tanács. (MTI) ­ Új szabályok a parlamenti munkához Az ügyrendet a hivatalos lapban közzé kell tenni — ezzel a záróren­delkezéssel fogadta el legutóbbi ülé­sén az Országgyűlés, működésének módosított ügyrendi szabályait; az­óta a paragrafusok napvilágot lát­tak a Magyar Közlönyben. Új pontként került a szabályok közé a képviselők eskütétele. Az eskü szövegének aláírásával minden képviselő a haza, a nép iránti hű­ségre, érdekeinek képviseletére, az alkotmány és az alkotmányos jog­szabályok megtartására, az állami és a szolgálati titkok megőrzésére tesz fogadalmat. Több kérdéskörben az elfogadott ügyrend az egyébként már korábban kialakult parlamenti gyakorlatot emelte szabállyá. Így például rendelkezik a kormány megválasztásáról, az országos listán megüresedett képviselői helyek be­töltéséről, s arról, hogy egyes be­számolók vitája nyomán az Ország­­gyűlés értékelést tartalmazó, illető­leg feladatot megállapító határoza­tot, állásfoglalást fogadhat el. Ugyancsak a már kialakult gya­korlatot szentesíti legfőbb népkép­viseleti szervünk belső törvényének az az új rendelkezése, amely előír­ja, hogy a parlamenti állandó bi­zottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, és vizsgálatuk eredmé­nyéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Új rendelkezés az is, hogy a képviselő önálló indítványá­ról, törvénymódosító javaslatáról,­ annak az ülésszakon történő tárgya­lása előtt az illetékes bizottság ál­lást foglal. A megalapozottabb véleményalko­tás segítése végett az ügyrend beve­zette a kétlépcsős tárgyalás lehető­ségét egy-egy jelentősebb döntés meghozatala során, így például cél­szerű két fordulóban megtárgyalni a kiemelten fontos gazdasági terve­ket és koncepciókat. Az első fordu­lóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés — a koncepció irányelveit, tervezetét véleményezi —, a másodikban pedig már a vi­ta alapján véglegesített tervről, il­letőleg koncepcióról dönt. Az újjáformált ügyrend az inter­pelláció rangját növeli azzal, hogy különbséget tesz a képviselők in­terpellációként benyújtható, vala­mint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval ak­kor éljen a képviselő, ha azt akar­ja szóvá tenni, hogy valamely álla­mi, kormányzati intézkedés nem fe­lel meg a törvényes előírásoknak, vagy törvényes ugyan, de hatása nem kielégítő, esetleg hatástalan. Ilyenkor az Országgyűlés dönt ar­ról, hogy elfogadja-e a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezető­jének a válaszát, hiszen az általa hozott törvények, határozatok meg­valósítását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősége vi­szont azt szolgálja, hogy a képvise­lő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges információ­kat. Az ülésszak nyilvánossága egy­ben lehetővé teszi azt is, hogy a képviselőtársak és a választópolgá­rok is megismerjék a kérdésben megfogalmazott gondokat, a válasz­ban vázolt megoldási lehetőségeket. Az eddig mindenkor nyílt szava­zás gyakorlatának általános megtar­tása mellett az új „házszabály” két esetre bevezette a titkos, szavazó­lapos választást­ az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az­ országos listán megüresedett helyek betölté­sére történő szavazásnál. Ez utóbbi esetben a választási törvény előírá­saihoz való igazodás is indokolta az új rendelkezést. (MTI) Tudományos konferencia hazánkban (Munkatársunktól.) A magyarok szerepe a világ ter­mészettudományos és műszaki hala­dásában címmel augusztus 4. és 9. között tudományos találkozót és ta­nácskozást tartanak Budapesten. Célja, hogy egyfelől a külföldön élő magyar származású, másfelől az itt­hon dolgozó természettudományos és műszaki szakemberek közelebbről megismerjék egymás eredményeit. Az összejövetelt a Magyarok Világ­­szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek Szövetsége, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem rendezi. Az előkészítésről tegnap tartott sajtótájékoztatón Pungor Ernő aka­démikus, a szervezőbizottság el­nöke egyebek között rámutatott, mi­lyen rendhagyó szervezésre volt szükség: Magyarországon nem volt semmiféle nyilvántartás a termé­szettudományos és a műszaki élet­ben külföldön eredményt elért ma­gyar származású szakemberekről. Végül egy néhány éve megjelent londoni kiadvány alapján kerestek meg levélben mintegy háromszáz külföldön élő magyar tudóst, mér­nököt, és nemcsak részvételüket kérték, hanem további magyar szakemberek címét is. Rendhagyóan alakult ki a tudo­mányos találkozó tematikája is, hi­szen a legkülönbözőbb területeken dolgozók jelezték részvételüket. A konferencia tudományos bizottsága, Konkoly Tibor műegyetemi pro­fesszor elnökségével végül az elő­adásokat 11 szekcióba osztotta. Sok csemegét ígérnek a plenáris előadások. Néhány a címek közül: A fénysebességre alapított új mé­ter, A kromatográfia fejlődése kü­lönös tekintettel a magyar ered­ményekre, Magyar ízlés az elméleti fizikában. A hétfőn kezdődő tanácskozás ab­ban is rendhanm, hogy részvételi díja viszonylag alacsony (150 dol­lár), de még inkább abban, hogy a hivatalos nyelve a magyar, hely­színe pedig stílusosan, a részvevők többségének jó és rossz emlékeket idéző alma matere, a Budapesti Mű­szaki Egyetem. A mintegy 250 kül­földön élő magyar és a csaknem 400 itthoni részvevő itt a találkozó kétszáz előadásából, illetve poszte­réből válogathat. Hétfőtől lezárják a Ferihegyi gyorsforgalmi utat Közlekedési változások a rekonstrukció miatt (Munkatársunktól.) Augusztus 4-től november 30-ig két új közúti felüljáró építése miatt lezárják a Ferihegyi gyorsforgalmi utat a Kőbánya-Kispest metróvég­állomás és a Felsőcsatári úti alul­járó közötti szakaszon — jelentet­ték be tegnap a Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalatnál tartott sajtótájékoztatón. Király Károly, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a gyorsforgalmi út teljes fel­újítása négyszázmillió forintba ke­rül. A rekonstrukció során a csak­nem ötvenéves, elavult Újhegyi úti és Gyömrői úti ívhidat lebontják, helyettük új, korszerű vasbeton hi­dakat építenek. A munkát — ver­senytárgyalás után — a Hídépítő, valamint az Aszfaltútépítő Vállalat kapta meg. Az út rekonstrukciója már tavaly megkezdődött, az új hidak építése miatt azonban november végéig a Ferihegyi út forgalmát négy hónap­ra el kell terelni. A személyautók, valamint az autóbuszok a repülő­teret a Kőbánya-Kispest metróállo­mástól a Sibrik Miklós úti felüljá­rón át a Gyömrői úton közelíthetik meg. Visszafelé a Gyömrői úton, a Sibrik Miklós úton, a Vak Bottyán úton és a Lehel utcán keresztül az autóparkolónál térhetnek vissza a gyorsforgalmi útra, de mindkét irányban a Vörös Hadsereg útját is választhatják. A tehergépkocsik a repülőtér felé csak a Vörös Had­sereg útján, a Simonyi Zsigmond utcán át, visszafelé pedig a Szabó Ervin utcán át haladhatnak. A busz­járatok eredeti útvonalukon közle­kednek, csupán az 51-es és a 68-as autóbusz Sibrik Miklós út—Vak Bottyán utcai megállóját helyezik át a Bartók Béla utcába. A forgalmi változásokat táblák jelzik, azonban — különösen csúcs­­forgalom idején — számítani kell rá, hogy a repülőtér megközelítése a mostaninál több időt vesz igény­be, s ezt a repülővel utazóknak fel­tétlenül figyelembe kell venniük. Mint már korábban hírt adtunk róla, a Ferihegyi gyorsforgalmi út úgynevezett mélyátvezetései (a Fel­sőcsatári, a Csévéző és az Iglói úti) megszűnnek. November végéig elké­szül azonban a Csévéző utcai felül­járó is, az Iglói úti felüljáró építé­séhez pedig még az idén hozzákez­denek. Az egész építkezést a jövő év májusának végére fejezik be. A gyorsforgalmi út korszerűsíté­sétől függetlenül, a tervek szerint gyalogos-aluljáró épül majd a vas­útvonal alatt Ferihegy 1-nél, vala­mint szintén a gyalogosok számára egy felüljárót építenek a Csaba ut­cánál, s így a közlekedés biztonsá­gosabb lesz. A régi mellett új felüljáró épül a gyorsforgalmi úton. KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELE

Next