Népszabadság, 1986. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

1986. augusztus 5., kedd NEPSZABADSAE 5 Felmentések, kinevezések, kitüntetések A Minisztertanács dr. Maróti Já­nost és Púder Jánost, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnök- helyettesét érdemei elismerése mel­lett, nyugállományba vonulására te­kintettel, dr. Aján Tamást és Schmitt Pált, az Országos Testne­velési és Sporthivatal elnökhelyet­tesét érdemei elismerése mellett tisztsége alól felmentette. A Minisztertanács egyidejűleg dr. Pongrácz Antalt az Állami Ifjúsági és Sporthivatal általános elnökhe­lyettesévé, dr. Aján Tamást, Tibor Tamást és dr. Varga-Sabján Lász­lót az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal elnökhelyettesévé kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Maróti Já­nost és Páder Jánost a testnevelés és a sport fejlesztése érdekében ki­fejtett eredményes munkásságáért Április Negyediké Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese hétfőn adta át. (MTI) Magyarok szerepe a tudományos és műszaki haladásban Nemzetközi tudományos tanácskozás a Műszaki Egyetemen Hétfőn a Budapesti Műszaki Egye­temen nemzetközi tudományos ta­nácskozás kezdődött Magyarok sze­repe a világ természettudományos és műszaki haladásában címmel. Az el­ső alkalommal megrendezett hat­napos konferencián 250 külföldön élő magyar származású, valamint 350 hazai tudós kutató és műszaki szakember vesz részt. A fórumot a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége, a Mű­szaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége, valamiint a Bu­dapesti Műszaki Egyetem hívta ösz- sze. A tanácskozást Pungor Ernő aka­démikus nyitotta meg, majd pedig Maróthy László miniszterelnök-he­lyettes a kormány nevében üdvözöl­te a konferencia részvevőit. Han­goztatta, hogy a tudomány előreha­ladásunk mind fontosabb — Sok mozzanatában meghatározó — for­rásává válik. Ahhoz, hogy a hazai tudomány megfeleljen társadalmi küldetésének, fokozottan be kell kapcsolódnia a nemzetközi tudomá­nyos élet vérkeringésébe. — Különösen ígéretes lehetőségek nyílnak a KGST-be tömörült orszá­gok 2000-iig szóló komplex kutatá­si programja révén — mondotta. E program olyan fejlesztési irányokat jelöl ki, amelyek útján természeti és szellemi adottságaink jól kama­toztathatók, Társadalmunk megbecsüli a tudo­mány művelőit, iés a,nna törekszünk, hogy a tudomány emberei szakmá­juk jó ismerőivé és művelőivé vál­janak — mondta a miniszterel­nök-helyettes. Ennek érdekében a kormány szorgalmazza és támogat­ja a külföldi tapasztalatszerzést ta­nulmányutak formájában és külföl­di munkavállalásként is. Kiemelte: hazánk széles körű együttműködés­re törekszik a világ országaival. Kü­lönösen szívesen látjuk itthon a tő­lünk elszármazott kutatókat, tudó­sokat, mindazokat, akik a magyar tudomány fejlődéséért felelősséget éreznek. Maróthy László a továbbiakban a tudósoknak a béke megőrzésében vállalt felelősségéről szólt. Maróthy László beszéde után Far- kasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a rész­vevőket, és Berend T. Iván, az MTA elnöke méltatta a tanácskozás je­lentőségét. A Magyarok Világszö­vetsége nevében Bognár József aka­démikus, a Világgazdasági Kutató- intézet igazgatója, az MTESZ képvi­seletében pedig Fock Jenő, a szö­vetség elnöke üdvözölte a tanácsko­zás részvevőit. Ezután Bot/ Zoltán, az Egyesült Államokban^ élő professzor megkö­szönte a külföldön élő magyar tu­dósok és mérnökök eredményeit méltató szavakat. Bejelentette, hogy az MTA könyv­tárának adományozza Neumann Já­nos matematikus kilenc darab, kéz­zel írott, magyar nyelvű levelét: eze­ket a világhírű tudós neki írta 1949 és 1953 között. Az értékes leveleket Berend T. Iván vette át Bay Zol­tántól. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa tiszteletbeli doktori címet adományozott öt kiemelkedő tudo­mányos eredményt elért tudósnak. Tiszteletbeli doktori címet kapott: Sándor György gépészmérnök (USA), Rabó Gyula vegyészmérnök (USA), Horváth Csaba vegyészmérnök (USA), Öry Huba gépészmérnök (NSZK) és Bay Zoltán fizikus (USA). Az erről szóló okleveleket Fodor Lajos, az egyetem általános rektor­helyettese adta át. Az egyetem em­lékérmét Kováts Ervin vegyészmér­nök (Svájc) és Berty József vegyész- mérnök (USA) kapta meg. A Fittsibungh'ben székelő Nem­zetközi Technológiai Intézet ügyve­zető igazgatója, Tuba István Rock- well-érmet adott át Prohászka Já­nosnak, a BME tanárának a fém­technológia fejlesztésében elért ered­ményeiért. A megnyitó után megkezdődtek a tudományos előadások. (MTI) Megnyílt a Savaria urbanisztikai nyári egyetem Szombathelyen, a Berzsenyi Dá­niel Tanárképző Főiskola díszter­mében tegnap megnyílt a Savaria urbanisztikai nyári egyetem; a kur­zusra a hazaiakon kívül 15 ország­ból érkeztek hallgatók. Az egyhetes rendezvény központi témája a váro­sok kultúrájának és a települések arculatának kölcsönhatása. A hétfői ünnepi megnyitó után Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára A társadalom és a településhálózat alakulása Magyarországon, Bors Zoltán, a Vas Megyei Tanács elnö­ke A települések arculatának vál­tozása Vas megyében, Meggyesi Ta­más, a Budapesti Műszaki Egyetem docense Hagyomány és haladás a lakókörnyezet formálásában címmel tartott előadást. (MTI) Mérsékelt ár, nagyobb forgalom, növekvő bevétel Az állami zöldségkereskedelem új üzletpolitikája Baranyában Piaci versenyhelyzetet teremtett, eladónak, vevőnek is hasznot hozott a Baranya Megyei Zöldért új alapok­ra helyezett üzletpolitikája, amely­nek lényege: a nagyobb forgalom reményében olcsóbban aditák az árut. A vállalat első félévi mérlege szerint az elmúlt esztendeinél átlagosan húsz százalékkal alacsonyabb árszín­vonalon hatvan vagonnal több ter­ményt tudtak eladni, s a mérsékelt árak ellenére — a paprikát a tava­lyinak a feléért adták — négymillió forintos többlethez jutott a vállalat. A 'konkurenseikkel zsúfolt vásár­csarnokokban, piactereken a lehető legolcsóbban kínálják a friss zöld­séget. gyümölcsöt, s ezzel a valósá­gos értéket ihívebben. tükröző árak kialakítására késztetik azokat a ve- télytársaikat, akik kevés áru eladá­sából akarnak nagy haszonhoz jutni. A piacinál is olcsóbb áruval vár­ják vásárlóikat a diszkontboltok mintájára létrehozott legújabb pécsi zöldség-igyümölcs üzletek. A nagy tö­megű szállítmányokat fogadó Zöl­dért^" aktáraik tőszomszédságába te­lepített két „ládapolcos” boltban gyakran, a napi ár harmadáért sze­rezhető be a friss áru. A (tervek sze­rint a jövőben Baranya többi váro­sában Is nyitnák ilyen 'áruházat. A forgalmas tereken, utcákon vá­sárlói elébe megy a Zöldért: az egész megyében működik már a nyári mozgóboltok hálózata, amelynek íz­léses standjaiból csupán Pécsett tíz­nél több található. (MTI) Átadták az újjáépített óvodát Peremartonban Társulva szakszerűbb A legutóbbi évtizedek társadalmi­gazdasági fejlődése folyamatosan formálta az 1950 óta működő taná­csi rendszert. A változások érintet­ték a szervezetet, a hatásköröket, de nem utolsósorban az államigazgatási feladatok ellátásának megközelítését is. Az integrációs folyamat eredmé­nyeként mind koncentráltabban in­tézik a községekben élő lakosság ügyeit. Ezzel párhuzamosan azonban jelentős decentralizáció is lezajlott. Ma a falvakban az elsőfokú hatás­körök döntő többségét helyben gya­korolják. A hatáskörök átadása azonban önmagában nem teremtette meg a feladatok ellátásának szemé­lyi feltételeit. Olyan együttműködé­si formákra volt szükség, amelyek a települések kölcsönös érdekein alapulva egyrészt szavatolják, hogy az ügyeket ott helyben és színvona­lasan, szakszerűen intézzék el, éssze­rűen kihasználva az ügyintézők mun­kaidejét, másrészt az önkormány­zat, a tanácsi önállóság sérelme nél­kül segítik a térség arculatának for­málását. Önállóság és szakszerűség Az igazgatási körzetek, majd az igazgatási társulások létrehozása te­hát több — nemegyszer egymással ellentétes — hatás eredményeinek gondos mérlegelését igényelte, mind a jogalkotás, mind a végrehajtás szintjén. Bizonnyal az említett té­nyezőknek és az egész jogintézmény újszerűségének tudható be, hogy bár a jogszabályok lehetőséget nyújtot­tak, az igazgatási társulások létreho­zása nem ment könnyen. 1977 vé­géig országosan is csak elvétve lehe­tett találkozni ezzel a formával. A folyamat felgyorsulását a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riummal egyetértésben kiadott 1977. évi irányelve alapozta meg. Az irányelv az egyik társadalmilag fon­tos, a jogalkalmazás oldaláról pedig kényes területen, az építési igazga­tásban adott lendületet a társulá­sok megalakításához. Más ügycso­portokban — ha lassan is — ugyan­csak terjedt az igazgatási társulá­sokban rejlő lehetőségek kihaszná­lása. Az igazgatási társulások széles körű alkalmazását nagyban segítette a járások megszüntetése és több más, magas szintű jogszabály — pél­dául a tanácstörvény és végrehajtási rendelete — korszerűsítése. Helyi sajátosságok Csongrád megye fejlődésének lé­nyeges mozzanatai a vázolt országos helyzetképbe illeszkednek; egyszer­smind a megye településszerkeze­téből következő sajátosságok színesí­tik is a képet. Csongrádban ugyan­is viszonylag kevés — szám szerint 59 — település található, mindössze 46 helyi tanáccsal. Az egy községre jutó átlagos népesség viszont az or­szágos 1600-hoz képest nálunk a 2500-at is meghaladja. Az aprófal­vak nem jellemzőek a megyére, a kevés kisebb lélekszámú község is közös tanácsi irányítás alá tartozik, öt városunkban a népesség aránya jóval meghaladja az országos átla­got. Ezek a körülmények hatással vol­tak az igazgatási társulások általá­nos munkájára, illetve egyedi, meg­oldásokat is lehetővé tettek. Egy-egy társulás viszonylag sok állampolgárt érint, ezért létrehozásukban erőtel­jesen támaszkodhattunk a városok­ra, a nagyközségekre. Az első tár­sulások nálunk is az építésigazgatás­ban alakultak meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1969-től kezd­ve folyamatosan ruházta fel első­fokú építési hatósági jogkörrel a községi tanácsok vb szakigazgatási szerveit. Néhány év múlva létrejöt­tek az első építési igazgatási körze­tek is, 1972-ben Kistelek, 1973-ban Csanytelek központtal. A többi köz­ség önálló vagy közösen alkalmazott ügyintézővel látta el az építési ha­tósági feladatokat. Az 1977-es irányelv megjelenése Csongrádban is fordulatot hozott. Először Kistelek — azóta városi jo­gú — nagyközségi tanácsa teremtet­te meg a közös szakigazgatási szerv létrehozásának feltételeit. A vonzás- körzetében levő községek tanácsá­nak döntése alapján 1978-ban Kis­telek központtal igazgatási társulás szervezéséről írtak alá megállapo­dást. Néhány év alatt öt hasonló társulás jött létre Mórahalom, Üllés, Sándorjaivá, Nagymágocs és Deszk központtal. A járások megszűnését követően folytatódott az igazgatási jogkörök átadása. Az érintett taná­csok egyetértésével módosult több építési igazgatási társulás illetékes­ségi területe. Az intézkedések célja az volt, hoigy a lakosság érdekében az igaz­gatási kapcsolatok a tényleges von­záskörzettel — amit a közlekedés, munkaerőmozgás jelez — kerülje­nek összhangba. Ezt a célt elértük. Most nyolc társulásban 39 település vesz részt. 1984-ben megkezdődött az egyéb szakigazgatási feladatok el­látását szolgáló társulások szervezé­se ás. Elsőként Szeged megyei jogú vá­ros és Üllés nagyközség tanácsa ál­lapodott meg a sporthatáskörök tár­sulásos formában való ellátásában. 1985-ben hasonló megállapodás jött létre Hódmezővásárhely és Mind­szent nagyközség között. Ugyaneb­ben az évben további két társulás alakult kisajátítási ügyek intézésé­re Hódmezővásárhely és Mindszent, valamint Makó és Csanádpalota kö­zött. Figyelemre méltó és újszerű az a megállapodás, amelyet a Szentes vonzáskörzetéhez tartozó községek kötöttek a várossal az utak közös gondozására. Ez a megoldás igen­csak eltér a régebbiektől, mivel cél­jai már nemcsak hatósági, hanem jórészt gazdasági jellegűek. Kedvező vélemények Milyen eredményeket hozott en­nek az új szervezeti formának az alkalmazása, sikerült-e összhangba hozni a szakszerűség igényét a köz­ségi önállóság fenntartásával? Az eddig eltelt időszak tapasztalatai kedvezőek. Az ügyintézés nem tá­volodott el a lakosságtól, s a tár­sulásos formában gyorsabbá, szak­szerűbbé vált. A társulások szék­helyét jobban meg lehet köze­líteni, minit a volt járási köz­pontokat. A társulásban részt vevő valamennyi községben rendszeresen tartanak helyi ügyfélfogadást. Az ügyintézők jobban ismerik a helyi viszonyokat, így megalapozottabb döntéseket hozhatnak. Emiatt a tár­sulások létrehozása a lakosság köré­ben pozitív visszhangot váltott ki. Kezdetben ugyan nem egyformán voltak felkészültek a községi és a já­rási hivatali tisztviselők, e különb­ségek azonban fokozatosan kiegyen­lítődtek. Végső soron felgyorsult az ügyintézés anélkül, hogy a törvé­nyesség vonatkozásában visszaesést tapasztaltunk volna. A társulások központjában működő vb-titkárok törvényességi felügyelete egysége­sebb szemléletet, jogalkalmazási gyakorlatot alakított ki. A másik oldalról megállapítható az is, hogy a társulások létrejötte nem csorbította a helyi önállóságot. Egyetlen olyan hatáskört sem látnak el társulásos formában, amely az ál­lampolgárok visszatérő, napi ügyeire vonatkozik; így nem lazult a helyi tanácsok tömegkapcsolata, nem csorbult „területgazda” szerepük. Az egységes vb-titkári irányítással vál­tozatlanul szavatolt a testületek meghatározó szerepe a társulásos formában intézett ügyekben is. Ezt testületi megállapodások is garantál­ják, végrehajtásukat ciklusonként egy-két alkalommal értékelik. Ezen­kívül a hatósági tevékenység komp­lex vizsgálata, a beszámoltatások ke­retében valamennyi társult község­ben érvényre jut a választott testü­letek irányító és ellenőrző tevékeny­sége. Előremutató tapasztalatok A tanácsi önállóság tényleges ki- teljesedése mindinkább igényli az együttműködést, a közigazgatási ha­tárokon túli kitekintést. Az igazga­tási társulások kedvező tapasztala­tai jelentős szerepet töltöttek be a hatósági tevékenységen túlmutató el­látási és egyéb gazdasági kapcsola­tokban, a térségi szemlélet erősíté­sében, s ösztönözték a felismerést: az összefogás, az együttműködés nem sérti, hanem erősíti a helyi taná­csok önállóságát, bővíti eszköztáru­kat. Fontos tehát a társulásokban rejlő lehetőségek további elemzése, a munka finomítása. Az a feladatunk, hogy a kétszintű közigazgatás majdani bevezetésének előkészítésében ennek az újszerű szervezeti formának minden előre­mutató hatását, tapasztalatát hasz­nosítsuk. Papdi József a Csongrád Megyei Tanács elnöke Növelni kell az ipar teljesítményét Ülést tartott az Iparpolitikai Tanács Miképpen lehet növelni az ipar teljesítményét, hogyan lehet eleget tenni az idei feladatoknak, s meg- félelően megalapozni az 1987. évi fejlődést — ezek a kérdések szere­peltek az Ipari Minisztérium ta­nácsadó testületé, az Iparpolitikai Tanács kibővített ülésének napi­rendjén. A tanácskozáson, amelyen részt vettek a Magyar Kereskedel­mi Kamara képviselői s vállalati vezetők is, részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke is. A tanácskozást Kapolyi László ipari miniszter nyitotta meg. Be­vezetőül arról szólt, hogy a válla­latok igen fontos feladatuknak tartják az 1986. évi népgazdasági terv teljesítését, s ennek érdekében még nagy erőfeszítésekre van szük­ség az év hátralevő részében. A műszaki fejlesztés meggyorsításával, erőteljes szelekcióval kell korszerű­síteni a termelés szerkezetét. Beck Tamás, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei terv teljesítése döntő fontosságú a gaz­daság további fejlődése szempont­jából, hiszen annak függvényében fogalmazhatók meg az 1987. évi el­képzelések, hogy milyen mértékben sikerül a gazdaságban tapasztalha­tó kedvezőtlen tendenciákat — pél­dául a fizetési mérleg passzívumát — visszájára fordítani. A jövő évi tervek kidolgozása most folyik. Több variáció is elkészült. A népgazda­ság és az ipar számára kedvezőbb, gyorsabb fejlődést biztosító változa­tot akkor lehet megvalósítani, ha kedvező fordulat következik be a gazdaságban. Ezt követően a tanácskozáson részt vevő vállalati vezetők mond­ták el véleményüket az idei fel­adatokkal s a jövő évi tervvel kap­csolatban. Egyebek között az erő­teljesebb exportösztönzés szüksé­gességére, az ármechanizmus gond­jaira, a hatékonyabb importgaz­dálkodás fontosságára hívták fel a figyelmet, s hangoztatták, hogy mind az iparnak, mind a gazdaság- irányításnak határozott intézkedé­seket kell tennie a kedvezőtlen tendenciák megfordítására. A vitában, felszólalt Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes is. Elöljáróban elmondotta: nehéz fel­tételek közepette gazdálkodtak a vállalatok, szigorúbb követelmé­nyeket támasztott mind a világpiac, mind a hitelképesség megőrzését segítő szabályozás. Elismeréssel szólt azokról a vállalatokról, ágazatok­ról, amelyek ilyen körülmények kö­zött is eredményesen tudtak dol­gozni. Mint mondotta, az iparnak csaknem egyharmada tudott jóval az ipar átlagát meghaladóan fej­lődni. Utalt arra, hogy a közelmúltban a kormány rendezte a négy legna­gyobb gondokkal küszködő ágazat, s néhány nagyvállalat helyzetét. Ha ez nem történik meg, ez gátolta vol­na a (kibontakozást a gazdaság más területein óis. Igen fontos, hogy az érintett ágazatoik kibontakozási programjai megvalósuljanak, hogy ne a nemzeti jövedelem fogyasztói, hanem termelői legyenek, s ezzel segítsék az egész gazdaság fejlődé­sét. A továbbiakban Faluvégi Lajos arról szólt, hogy miután nem áll a gazdaságban rendelkezésre annyi fejlesztési forrás, amely lehetővé tenné, hogy minden ágazat’ egyaránt fejlődjön, a beruházásoknál szigo­rú szelekcióra van szükség, aminek jó eszköze az exportot ösztönző pá­lyázati rendszer is. Segítheti a ki­bontakozást, hogy az 1986. év el­ső felében megélénkültek a vállala­ti fejlesztések, 10-12 százalékkal nö­vekedtek a beruházások, amelyek eredményei remélhetőleg hamarosan érzékelhetőek lesznek. Ami a jövő évi fejlődést illeti, a népgazdaság és az ipar számára kedvezőbb tervváltozatot szükséges megalapozni. Ezt segítené a népgaz­dasági terven kívül egy gazdaság­politikai akcióprogram kidolgozása; a keretében néhány gazdaságpoliti­kai elv gyakorlati megvalósításának útját célszerű újragondolni. Erősíte­ni szükséges a gazdaságfejlesztési programok és a műszaki fejlesztés kapcsolatát, javítani (kell a fogyasz­tás és a felhalmozás összhangját, jobban ki kell használni a KGST- együtt'működésben rejlő tartaléko­kat. Szólt még a jövő évi felada­tokkal összefüggésben a pályázati rendszer erősítéséről, az ésszerűbb importgazdálkodás megteremtéséről, s a tervszerű munkaerő-átcsoporto­sítás fontosságáról. Utalva arra, hogy a nagyszámú betöltetlen, s munkaerő hiányában betölthetetlen munkahelyek hatására kialakult bérversenyt csupán bérpolitikai esz­közökkel nem lehet visszafogni. Végezetül hangsúlyozta: a válla­latok tegyenek nagyobb erőfeszíté­seket a népgazdasági terv teljesíté­séért, a jövő évi fejlődés megala­pozásáért. Ennek érdekében az Or­szágos Tervhivatal és az Ipari Mi­nisztérium még az ősszel a válla­latok tudomására hozza a jövő évi szabályokat, hogy kellően fel tudja­nak készülni feladataikra. K. J. lését széles körű társadalmi össze­fogás segítette. A munkában részt vett a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat hat szocialista brigádja, a já­tékok nagy részét pedig a Fővárosi Gyógyszertári Központ szocialista brigádjai küldték. (MTI) Hétfőn felavatták az újjáépített peremartoni óvodát és bölcsődét, amelyet a tavalyi földrengés majd­nem teljesen romba döntött. Az ava­tás napján hetven gyermek vehette birtokba az intézményt. Az óvoda és bölcsőde újjáépítését és felszére-

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék