Népszabadság, 1986. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

2 Szerelik az amerikai műszereket a szemipalatyinszki atomkísérleti telepen A szovjet tudósok még mindig nem kaptak amerikai beutazási engedélyt A Szovjetunió szemipalatyinszki atomkísérleti telepe mellett három­ból két furat elkészült az amerikai tudósok megfigyelőberendezéseinek mélybe süllyesztéséhez. Októberre meglesz a harmadik is, és ezzel a szovjet fél gyakorlatilag teljesítette mindazokat a kötelezettségeit, ame­lyeket a Természeti Erőforrások Vé­delmének Tanácsa elnevezésű ame­rikai tudományos magánszervezettel szemben vállalt. A kísérleti terep körüli 200 kilo­méteres övezetben levő megfigyelő­­pontokat a szovjet és az amerikai tudósok közösen jelölték ki. Az Egyesült Államok nevadai kísérleti terepe körül már esedékes lett vol­na az ottani pontok kijelölése, de a szovjet tudósok szeptember 14-áre tervezett beutazásához az amerikai külügyminisztérium mindeddig nem adta meg a beutazási vízumot. A 70—100 méter mély furatokra azért van szükség, hogy kiszűrjék az érzékeny műszereket zavaró föld­­felszíni rezgéseket és a napi, vala­mint a szezonális hőmérséklet-inga­dozásokat. A jelenleg használt amerikai műszerek ugyan nem kép­viselik a technika legfelsőbb szint­jét, de tökéletesen megfelelnek a cé­loknak. Október végére, november elejére tervezik a korszerűbb, érzékenyebb berendezések kihelyezését, feltéve, ha azok kivitelét az Egyesült Ál­lamok hatóságai megengedik. — kö­zölte David Chavez, a nevadai egye­tem geofizika-tanára, aki amerikai részről vesz részt a Karasztinál vég­zett munkákban. A Szemipalatyinszk környékén fel­állított berendezésekkel érzékelték a gyenge görögországi földrengést, és szinte az összes nevadai kísérleti robbantást, közöttük a három legki­sebbet is, amelyet 1 kilotonnánál ki­sebb töltettel hajtottak végre. Az amerikai kormányzat akadá­lyozza azt a szovjet és amerikai tu­dósok által közösen kidolgozott kí­sérletet, amelynek feladata a kísér­leti atomrobbantások ellenőrzési mó­dozatainak felkutatása — jelentette ki Thomas Kohren, a Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa el­nevezésű amerikai szervezet vezető geofizikusa. Újságíróknak nyilatkozva emlé­keztetett arra, hogy az amerikai kül­­ügyminisztérim először visszatartot­ta a szovjet tudósok vízumát, majd engedélyezték a küldöttség beutazá­sát, de a rá­ogatást olyan feltételek­hez kötötték, amelyek — Kohren szavai szerint — eleve elfogadhatat­lanok a szovjet fél számára. A The Washington Post értesülései szerint az amerikai kormányzat azt köve­telte, hogy a tudósok látogassanak el a nevadai nukleáris kísérleti te­repre. A lap is elismerte, hogy a szovjet tudósok nevadai jelenléte egyenértékű lenne „a nukleáris kí­sérletek folytatásának törvényesíté­­sével”. Khhren értékelése szerint a szov­jet és amerikai tudósok közös kí­sérlete politikai vereséget jelent az amerikai kormányzatnak, hiszen a kezdeményezés ékesen bizonyította: hatékonyan ellenőrizhetők a nukleá­ris robbantások, így tehát nem ma­gyarázható műszaki érvekkel, csak politikai megfontolásokkal, hogy a kormányzat nem akarja bevezetni a nukleáris moratóriumot — hangsú­lyozta az amerikai tudós. (TASZSZ) Tárgyilagos légkörben folyik a bécsi utótalálkozót előkészítő tanácskozás Tárgyilagos, a vitáktól mentes lég­körben zárult az európai biztonsági és együttműködési utótalálkozót elő­készítő tanácskozás első hete Bécs­­ben. A tanácskozáshoz közel álló kö­rök szerint a küldöttségvezetők a zárt üléseken először sorra kifejtik kormányuk álláspontját a kidolgo­zandó napirend és ügyrend kérdései­ben. Az általános nyilatkozatok vár­hatóan a jövő hét elején is folytatód­nak, majd — már párhuzamosan — megkezdődhet a különböző gyakorla­ti javaslatok először nem hivatalos, majd hivatalos egyeztetése. Közösen vallott cél, hogy az előkészítő sza­kasz október 6-án vagy akörül vé­get érjen. Rudolf Torovsky nagykövet, az osztrák küldöttség vezetője pénteken a sajtó előtt elmondotta: bizonyosra veszik, hogy az utótalálkozó novem­ber 4-i megnyitó ülésén mind a 35 részt vevő ország külügyminiszteré­vel képviselteti magát. A semleges és el nem kötelezett országok cso­portja már dolgozik a napi- és ügy­renddel kapcsolatos javaslatain, ame­lyeket jövő héten terjeszt a tanács­kozás elé. Egyébként általános igény és cél, hogy a bécsi tanácskozás mun­kája tárgyilagos légkörben bontakoz­zék ki, és így egy éven belül (tehát 1987 végére) befejeződhessen — mon­dotta Torovsky. (MTI) Ú úi űrrepülőgép épül a Challenger helyett ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az amerikai képviselőház elsöprő többséggel — 407 szavazattal nyolc ellenében — elfogadta azt, hogy 7,7 milliárd dolláros költséggel új űrre­pülőgépet építsenek a januárban tragikus véget ért Challenger he­lyett. Az űrhajózási hivatal becsül­te 7,7 milliárd dollárra a szükséges összeget. (A Challenger annak ide­jén még 1,5 milliárd dollárból épült meg.) A képviselőház határozata egyébként kimondta azt is, hogy bármennyi volna is a végelszámolás eredménye, hozzájárul az új űrre­pülőgép építéséhez. A döntés értel­mében ugyanakkor országos gyűjtést indítanak a költségvetés terheinek csökkentésére. A képviselőház felszólította az űr­hajózási hivatalt, hogy biztosítsa: 1988-ra elkészül az új űrhajó, és en­nek az évnek az elején indítsa újra a Challenger katasztrófája miatt le­állított programot. A szenátus a kö­zeli napokban szavaz a képviselők által jóváhagyott törvényről. Itt is hasonló arányú támogatásra lehet számítani. K. A. A választási programról tanácskoznak a nyugatnémet Zöldek Nürnbergben ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Nürnbergben pénteken megkezdte háromnapos tanácskozását a Zöldek IX. országos gyűlése (pártkongresz­­szusa). A tanácskozás legfontosabb feladata a környezetvédők választá­si programjának végleges kialakítá­sa, amelynek a többi közt választ kell adnia arra: milyen álláspontot képviseljenek a szociáldemokraták­kal kapcsolatban, amennyiben a je­lenleg hatalmon levő konzervatív­liberális koalíciónak nem sikerülne többséget szereznie a januári parla­menti választásokon. A Zöldek or­szágos elnökségének többsége úgy véli, hogy az SPD-vel való együtt­működés lehetséges. Ennek az állás­pontnak a hívei abból indulnak ki, hogy megítélésük szerint Johannes Rau, a szociáldemokraták kancellár­jelöltje nem a két párt együttmű­ködése ellen, hanem koalíciójával szemben foglalt állást. A párttanácskozás egyéb fontos napirendi pontjai közé tartozik egy, a Zöldekhez közelálló alapítvány létesítése, Az ipari társadalom át­alakítása című gazdasági program jóváhagyása, továbbá a 40 ezer ta­got számláló párt országos elnök­ségének megválasztása. Győri Sándor Tanácskozás az UNIFIL-erők biztonságáról Azok az országok, melyek katonái a Libanonban állomásozó ENSZ- erőkben szolgálnak, magas szintű találkozót tartottak csütörtökön New Yorkban. A megbeszélésen a kék­sisakosok biztonságának növeléséről volt szó. A Javier Pérez de Cuellar ENSZ­­-főtiitkár elnökletével megtartott ta­nácskozáson külügyminiszteri szin­ten képviseltette magát Finnország, Franciaország, Ghána, Írország, Olaszország és Svédország. A Fidzsi­­szigetek és Norvégia részéről ENSZ- nagykövetek voltak jelen. Megvitatták a Biztonsági Tanács keddi határozatát. Ez a Dél-Liba­­nonból való kivonulásra szólít fel minden olyan fegyveres erőt, amely a bejrúti kormány jóváhagyása nél­kül állomásozik ott. A határozat ér­telmében tovább az izraeli—liba­noni határra csoportosítják át az UNIFIL-egységeket. Az UNIFIL-erőkhöz tartozó fran­cia kontingens egy része csütörtö­kön már elfoglalta új állásait Dél- Libanonban. Ezek az állások a ki­lenc nemzetiségű UNIFIL tenger­parti főhadiszállásánál, Nakura tele­pülésnél vannak. (MTI) ­ Újabb gyilkosságok az indiai Pandzsábban Pandzsáb indiai szövetségi állam­ban újabb gyilkosságok történtek. Két fegyveres fényes nappal az ut­cán agyonlőtte Darsan Szingh vete­rán kommunista vezetőt, volt parla­menti képviselőt. Terroristák áldoza­ta lett egy rendőr is. A pandzsábi rendőrfőnök szerint az állami biztonsági erők ugyan je­lentős eredményeket értek el a ter­rorista szervezetek végrehajtó szár­nyának felmorzsolásában, ám még nem sikerült szétzúzniuk a szikh fegyveres csoportok vezetőségét. A pénteki indiai lapokban megjelent nyilatkozatában a rendőrfőnök azt mondta, hogy a terroristák irányító központjai még képesek újjászervez­ni a végrehajtó osztagokat. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1986. szeptember 27., szombat „KÍNOS" UTAZÁS Roelef Botha dél-afrikai kül­ügyminiszter botrányt rendezett, amikor délkelet-ázsiai körútja során kénytelen volt két fekete bőrű nigériai üzletemberrel együtt utazni a hongkongi légitársaság gépén. A szeptember 7-i „kínos” utazásról az egyik hongkongi na­pilap szerdai száma számolt be, interjút közölve a légitársaság alkalmazottjával. Az alkalmazott szerint Roelof Botha felháborodott, amikor az Oszaka—Hongkong járaton az el­ső osztályú szalonban két fekete bőrű utast talált. Magához hívat­ta a kiszolgáló személyzet veze­tőjét és követelte, derítsék ki utastársairól, hogyan kerülhettek a szalonba. Amikor Botha egyik testőre megpróbálta erővel is ki­tessékelni a két nigériai üzletem­bert, figyelmeztették a külügymi­nisztert, hogy bármilyen erőszak alkalmazása a repülőgép fedél­zetén súlyos következményeket vonna maga után. Botha ezek után, ha vonakodva is, de vissza­ült helyére. NÉHÁNY SORBAN Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üdvözölte a nemzetközi békestaféta részvevőit. A békesta­féta fáklyája — melyet az ENSZ- főtitkár gyújtott meg szeptember 1-én­ — pénteken érkezett Moszk­vába Prágából. (TASZSZ) Az amerikai hatóságok csütörtö­kön őrizetbe vették Tom Rouse új­ságírót. A tudósító két lap megbí­zásából hat éve­­ dolgozik az Egye­sült Államokban, és szabadságáról visszatérve vették őrizetbe, mert csomagjában ,,baloldali kiadványo­kat” találtak. (MTI) A washingtoni képviselőház csü­törtök délután elfogadta­ az adóre­formtörvényt. Ezt még a szenátus­­nak is jóvá kell hagynia, de az vár­hatóan nem ütközik akadályokba. Az új adótörvény elfogadása Rea­gan elnök választási programjának egyik központi kérdése volt. (MTI) Nyugat-Berlinben csütörtökön megbeszélést tartott az NDK kor­mányának megbízottja és a nyugat­­berlini szenátus képviselője. A ta­lálkozón a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket vitatták meg. (TASZSZ: Kurihara Juko japán hadügymi­niszter a tervek szerint a jövő év tavaszán Kínába látogat - közöl­ték a pénteki lapok Tokióban. (MTI) Gorbacsov fogadta Madagaszkár elnökét . A Szovjetunió és a Madagaszkári Demokratikus Köztársaság változat­lanul szolidáris az Afrika déli ré­szén fekvő frontországokkal, a dél­afrikai és a namíbiai nép harcával, amelyet az Afrikai Nemzeti Kong­resszus és a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet vezetésével vívnak. Mind­két ország amellett száll síkra, hogy az Indiai-óceánt mielőbb nyilvánít­sák békeövezetté — állapította meg pénteki moszkvai találkozójuk során Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Didier Ratsiraka, a Mal­­gasi Forradalom Élcsapata (ARE­­MA) párt főtitkára, Madagaszkár köztársasági elnöke. A megbeszélések során a két ve­zető egyetértett abban, hogy jelen­leg nincs sürgetőbb feladat a nuk­leáris fegyverzet teljes felszámolá­sánál, a háborús katasztrófa veszé­lyének elhárításánál, a fegyverkezési hajsza megfékezésénél. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta a nuk­leáris fegyverkísérletek beszünteté­sének fontosságát. Mint mondotta, ez lehetne az első valódi lépés a nukleáris fenyegetés felszámolásá­ban. A nap folyamán a Kremlben a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének alapjait rögzítő nyilatkozatot írt alá Andrej Gromi­­ko, az SZKP KB PB tagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnö­ke és Didier Ratsiraka. (MTI) Reagan elnök megvétózza a kongresszus Pretoriával szembeni szankciótervezetét Reagan amerikai elnök megvétóz­za az amerikai kongresszus Dél-Af­­rika-ellenes szankciótervezetét — je­lentette be csütörtökön Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője. A Fehér Ház várhatóan hamaro­san bejelent egy szankciócsomag­­tervet is, amellyel elejét kívánja venni annak, hogy a kongresszus hatályon kívül helyezze az elnöki vétót. A csomagtervben feltételezé­sek szerint szerepelni fog egy feke­te bőrű nagykövet kinevezése Pre­toriába és egy összesen 500 millió dolláros segélyösszeg a Dél-Afriká­­val szomszédos államok részére. A kongresszus ezzel szemben olyan, radikálisabb törvényterveze­tet kíván elfogadtatni, amely be­szünteti dél-afrikai textíliák, szén, acél, vas, uránium és mezőgazda­­sági termékek importját, megtiltja a Pretoriának szóló amerikai hitel­­nyújtást és az újabb amerikai be­ruházásokat Dél-Afrikában. (MTI) Francia csapatok érkeztek Togába Hét hónappal az afrikai Csádban kezdett Karvaly hadművelete után Franciaország katonai beavatkozás­ra határozta el magát egy másik af­rikai országban, Togóban. Az AFP azt, jelentette, hogy a 11. francia ejtőernyős hadosztály egyik százada, mintegy 150 katona pén­tekre virradóra megérkezett Lomé­ba, ahol nyomban el is foglalták ál­lásaikat a stratégiai fontosságú épü­letek körül. Ezzel egyidejűleg a Dél Csillaga nevő francia aknaszedő ha­jó „rutinjellegűnek” minősített megállója futott be Lomé kikötőjé­be. A togói főváros fontosabb pont­jait egyébként páncélosok ellenőr­zik, változatlanul érvényben van a keddi kommandótámadás után ki­hirdetett rendkívüli állapot. (MTI) Kislexikon a nap eseményeihez Togo, amelynek neve az egyik helyi nyelvjárás szerint azt jelenti: ,,A par­ton élni”, Afrika egyik legkisebb or­szága. A kontinens nyugati partvidékén 100 km széles és 600 km hosszú csíkban húzódik észak—dél irányban Ghána és Benin között. Északról Burkina Fasso, délről az Atlanti-óceán határolja. Te­rülete 56 600 négyzetkilométer, lakos­sága megközelítőleg két és fél mil­lió. Gyengén fejlett agrárország, termé­szeti kincseinek saját erőből történő ki­aknázását és feldolgozóiparának kiépí­tését csupán az elmúlt évtizedekben kezdte el. Legfőbb kiviteli cikke a fosz­fát. Az egy főre eső nemzeti össztermék 250 dollár. Togo mostani területe körülbelül a fe­le annak, ami a múlt század végén, a német gyarmatosítás idején volt. Az el­ső világháború befejeztével Nagy-Britan­­nia és Franciaország fennhatósága alá helyezte a Népszövetség. A második vi­lágháború után megmaradt a brit és a francia mandátum. Az ország nyugati sávjában kialakított Brit­ Togo az Arany­part (Ghana) része lett, a jelenlegi Togo pedig 1960-ban nyerte el Franciaország­tól állami önállóságát. A togói függetlenség története véres hatalomátvételekkel és sikertelen puccs­kísérletekkel tarkított. A jelenlegi elnök, Gnassingbe Eyadéma tábornok is erősza­kos úton került hatalomra 1967-ben, és azóta az ő hatalmát is többször próbál­ták megdönteni. Eyadéma elnök politi­kája a gazdasági önállósodás és az afri­­kanizálódás mellett a Nyugatra, elsősor­ban Párizsra orientálódik. Ezért kért most is francia katonai segítséget. A szeptember 23-án végrehajtott kor­mányellenes katonai akcióért a togói kormány Ghánát tette felelőssé. Accrá­ban cáfolták, hogy közük lenne az ese­ményekhez. Nem első eset, hogy Lomé és Accra egymást vádolja kormányel­lenes erők támogatásával. P. D. Akciók Chilében tiltakozásul az elnyomó rezsim terrorja és a szükségállapot ellen Két távvezetékoszlop felrobbantá­sával negyvenperces áramszünetet idéztek elő csütörtök éjjel baloldali gerillák Chile területének felén, így a fővárosban is. A Manuel Rodri­­guez Hazafias Front szóvivője az AP hírügynökséggel telefonon kö­zölte: a szervezet tagjai hajtották végre az akciót, s az csak a kezde­tét jelenti annak az offenzívának, amelyet a Pinochet elleni szeptem­ber 7-i merénylet után elrendelt szükségállapottal szemben indítanak. A chilei fővárosban csütörtökön pokolgép robbant egy képtárban, amelyet Pinochet egyik leánya ve­zet. A robbanás következtében sen­ki sem sérült meg. Lucia Pinochet nem tartózkodott a helyszínen. Szintén csütörtökön a rendőrség nagyszabású razziát tartott a fővá­ros Victoria nevű munkáskerületé­­ben, s 314 személyt őrizetbe vett. Ezek többségét szabadon bocsátot­ták, de 17 személyt továbbra is fog­va tartanak. A chilei kormány csütörtökön „nemtetszését” fejezte ki a brit nagykövetnek amiatt, hogy Howe brit külügyminiszter az ENSZ-ben az EGK-országok küldöttségeinek tanácskozásán bírálta a szükségálla­pot elrendelését és az emberi jogok megsértését Chilében. Jaime del Valle chilei külügymi­niszter csütörtökön az ENSZ-ben holland kollégájával, Hans Van den Broekkel a kétoldalú kapcsolatok­ról tárgyalt. A találkozón szóba ke­rült azoknak a chilei diákoknak az ügye, akiket két hete, amikor me­nedékjogot akartak kérni a santia­gói holland nagykövetségen, a rend­őrök kirángattak ennek a képvise­letnek a gépkocsijából, majd be­börtönöztek. A chilei miniszter most azt mondta, hogy a négy diákot a Pinochet elleni merénylettel kap­csolatban hallgatják ki. (MTI) Nagyfokú érdeklődés kísérte az EGK és a KGST legutóbbi genfi megbeszéléseit ( BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL) Brüsszelben, a Közös Piac székhe­lyén diplomáciai és gazdasági körök­ben nagy figyelemmel kísérték a szeptember 22—24-én Genfben le­folytatott megbeszélést az EGK és a KGST megbízottai között, s várako­zással tekintenek a két gazdasági tö­mörülés hivatalos kapcsolatának megteremtése elé. Mint dr. Balázs Péter, hazánk brüsszeli nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa tudósítónk kérdé­seire válaszolva elmondta, a KGST és az EGK szakértői szintén Genf­ben tartott néhány napos találko­zója sokkal fontosabb esemény a két szervezet kapcsolatában, mint amire a szintje vagy időtartama alapján következtetni lehet. Emlé­keztetett arra, hogy a KGST két évvel ezelőtt új kezdeményezést tett és új megközelítésben javasolta az együttműködés lehetőségeinek vizs­gálatát a két országcsoport között. E kezdeményezést több levélváltás követte és a KGST egy esztendeje szövegtervezetet küldött az EGK- nak az együttműködést megalapozó közös nyilatkozatra vonatkozóan. E tervezet alapján ültek össze a KGST titkárságának és az Európai Gazda­sági Közösségek bizottságának szak­értői Genfben. A KGST által javasolt közös nyi­latkozat a két szervezet együttmű­ködési szándékát nyilvánítaná ki és jelezné azokat a területeket is, ame­lyeken a kooperáció beindulna. Ilyen terület lehetne az információk és a statisztikák cseréje, a környe­zetvédelem, energia stb. E témakö­rök a későbbiekben feltehetőleg bő­vülnének. Elképzelhető az is, hogy a két integráció kölcsönösen kép­viseletet létesítene egymás székhe­lyén. Új eleme a két integráció közötti kapcsolatnak, hogy a KGST kezde­ményezésével párhuzamosan annak európai tagországai késznek mutat­koznak arra: a kereskedelmet kétol­dalú nemzetközi megállapodás ke­retében szabályozzák. A KGST-or­­szágok részéről természetesen csak olyan megállapodás jöhet szóba, amely semmilyen módon nem diszk­riminálja, hanem elfogadja őket a nemzetközi kapcsolatok egyenjogú szereplőinek. Az egyes KGST-orszá­­gok és az EGK közötti szerződéses kapcsolatokat kiegészítenék a dip­lomáciai kapcsolatok. Fábián Ferenc

Next