Népszabadság, 1986. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

16 oldal — Ára: 1,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1986. október 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam, 231. szám fejlesztés és technológia (10. oldal) L­ázár György befejezte belgiumi látogatását A magyar kormányfő találkozói a belga üzleti élet képviselőivel (kiküldött munkatársunktól.) Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete kedden a késő esti órákban hazaérkezett Belgiumból, ahol Wilfried Martens miniszterelnök" meghívására tett kétnapos hivatalos látogatást. A keddi nap a belga üz­leti élet képviselőivel tartott talál­kozások jegyében telt el. A magyar és a belga kormányfő hétfőn megtartott politikai tárgyalá­sai után Lázár György kedden láto­gatást tett I. Baudouin királynál, a Brüsszel palotában. A fogadáson je­len volt Wilfried Martens is. Ezután a magyar kormányfő és a delegáció több tagja megtekintette a brüsszeli Városházát, a középkori szépségében pompázó Grand Place-t. Itt Brou­­con polgármester, a belga parlament keretében működő magyar—belga baráti társaság alapítója üdvözölte őt meleg szavakkal, majd bemutatta a műemlék épületet. Délben az Egmont-palotában Her­man de Croo külkereskedelmi és közlekedési miniszter ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére, s ezen részt vett a belga üzleti élet sok reprezentánsa, a Magyarországgal­­már kapcsolatban álló magánvállal­kozások képviselői. Eközben a magyar delegáció tag­jai közül Török István külkereske­delmi államtitkár és Szabó Imre ipari államtitkár belga partnereivel tartott több megbeszélést. Délután Lázár György és kísérete a Belga Külkereskedelmi Hivatalba látogatott, ahol Albert herceg, to­vábbá a hivatal vezérigazgatója fo­gadta. A meghívott mintegy száz belga üzletember többsége tagja volt annak a népes belga küldöttségnek, amely májusban széles körű tárgya­lásokat folytatott Budapesten. A találkozó után a belga televízió interjút kért Lázár Györgytől. A kormány elnöke ebben egyebek kö­zött kijelentette, hogy Martens kor­mányfő meghívásának eleget téve szívesen vállalkozott erre az útra. Brüsszelben folytatták azt a dialó­gust, amelyet 1984-ben Budapesten kezdtek el, és amely nagyon hasz­nosan befolyásolta az ütemesen fej­lődő magyar—belga kapcsolatokat. — Elmondható — tette hozzá —, hogy megélénkültek, gyakoribbá váltak a személyes kapcsolatok. Albert her­ceg vezetésével tavasszal gazdasági­kereskedelmi delegáció ismerkedett Budapesttel, több konkrét megbeszé­lést folytattak magyar partnereik­kel. Most Brüsszelben áttekintet­tük, hogy ez idő alatt mennyire jutottunk, milyen új lehetőségek nyílnak együttműködésünk előtt. Cé­lunk volt, hogy kölcsönösen megerő­sítsük szándékunkat a kapcsolatok elmélyítésére. A belga kormány tag­jaival folytatott tárgyalásokon e tö­rekvésünk egyetértésre talált. Tehát egészében elégedett vagyok utam eredményeivel — hangoztatta Lázár György. A brüsszeli tárgyalások külpoliti­kai témáiról szólva Lázár György kiemelte, hogy a kelet-nyugati kap­csolatokat áttekintve teljes nézetazo­nosság volt a felek között abban, hogy a közepes és a kis országoknak is megvan a maguk felelőssége és lehetősége is az enyhüléshez, a pár­beszédhez, a helsinki folyamat to­vábbviteléhez vezető út egyengeté­­séhez. Lázár György és kíséretének brüsz­­szeli látogatása az esti órákban fe­jeződött be. A magyar küldöttséget a főváros zaventemi repülőterén Wilfried Ma­rtens búcsúztatta. Eszes Tibor , Lázár György kedd este hazaérke­zett. Fogadtatásán a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Maróthy Lász­ló miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyi államtitkár. Ott volt Pierre Schmidt, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. (MTI) Jó A hírügynökségek telexgépei kedd délután gyorshírt­­röpítettek világgá. „Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan október 11—12-én találkozik Reykjavikban.” Ez a gyorshír­­ jó hír a világnak, új, rendkívül fontos fejlemény a szovjet-amerikai kap­csolatokban. Az első, gyorshírt követő részle­tesebb információkból azt is tud­juk, hogy Gorbacsov javaslatára az izlandi fővárosban, tehát földrajzi értelemben Moszkva és Washington között félúton, nem egészen két hét múlva sorra kerülő találkozó előké­szítő jellegű, a későbbi csúcstalál­kozóra való alapos felkészülést szol­gálja. Tükrözi a két ország kapcso­latainak további alakulásáért érzett nagyfokú felelősséget és azt a tö­rekvést, hogy haladást érjenek el az egész emberiséget érintő kérdé­sek rendezésében, mindenekelőtt a­ fegyverkezés korlátozásában. Azóta, hogy a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter a múlt héten Washingtonban megkezdte, majd New Yorkban folytatta tárgyalásait, és szinte naponta találkozott, hogy elhárítsa a csúcstalálkozó útjában tornyosuló akadályokat, a nemzet­közi közvélemény nagy érdeklődés­sel figyelte a fejleményeket. A dol­gok alakulásában igen fontos sze­repet játszott a Szovjetuniónak az a törekvése, hogy elébe menjen a partnernek, s olyan kompromisszu­mokat kínáljon, amelyeket az elfo­gadhat. Vonatkozik ez a mestersé­gesen felnagyított Daniloff-ügyre is, amelynek ürügyén egyes amerikai politikusok már-már magát a csúcs­­találkozót és a leszerelési tárgyalá­sok sikerét is megkérdőjelezték. A szovjet­ kormány türelme és nagy­vonalúsága, ahogyan mindezt ke­zelte, a külügyminiszterek fárado­zása, amellyel az­ álláspontokat szinte milliméterről milliméterre kö­zelítették, végül is meghozta gyü­mölcsét. Abban azonban, hogy létrejön a reykjavíki előcsúcs, realitássá vált, minden bizonnyal a Szovjetunió ér­demi kérdésekben tanúsított felelős­ségteljes magatartása volt a döntő. Eduard Sevardnadze ENSZ-beli fel­szólalásában például újból megis­mételte a Szovjetunió készségét, hogy megegyezésre jusson a fegy­verkezés korlátozásában, olyan rész­letekben és olyan mélységig, ami a másik félnek is megfelel. Jelezte azt is, hogy megállapodás esetén a Szovjetunió az ellenőrzés bármilyen formáját kész elfogadni. Ez a be­széd, s a benne felvetett gondola­tok, csakúgy, mint az a levél, ame­lyet Mihail Gorbacsov írt és június 19-én juttatott el Reagan elnöknek, jelezte: Moszkvában nemcsak han­goztatják, hogy ,,a nukleáris-kozmi­kus korszakban új módon kell gon­dolkodni”, hanem e szerint is cse­lekednék! A Gorbacsov leveléből is­mert három fő kérdés jelzi, melyek azok a területek, amelyeken a szov­jet fél a­ leghamarabb elérhetőnek tart egy megállapodást. Ezek az űr- és stratégiai támadófegyverek, a közép-hatótávolságú rakéták és a nukleáris kísérletek két, majd többoldalú moratóriuma. Ha Wa­shington lehetőséget lát ezek bár­melyikében megállapodni, akkor van értelme a csúcstalálkozónak, hangoztatták legutóbb is Moszkvá­ban. Biztató jel, hogy kedden már Schultz külügyminiszter is „remény­keltőnek” minősítette a tárgyaláso­kat. Az amerikai kormányzat számára nem lehet közömbös, hogy egy idő óta nemcsak Moszkvában véle­kednek így. Az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei, Anglia és az NSZK, továbbá Kanada és Belgium külügyminisztere az ENSZ- közgyűlés szónoki emelvényéről sür­gette, s szülessen minél előbb meg­állapodás az űrfegyverkezés meg­akadályozásáról, a stratégiai és a közép-hatótávolságú rakéták szá­­mána­k korlátozásáról. Reméljük, hogy a reykjavíki talál­kozó híre azt is jelenti: az újabb legmagasabb szintű találkozó rész­vevői nemcsak földrajzi­­ értelemben, hanem az álláspontok tekintetében is félúton találkoznak. Akkor siker­rel kecsegtet a tényleges csúcsta­lálkozó. Kanyó András hír OKTÓBER 11-12-ÉN R­E­Y­K­J­AVÍ­KB­A­N : Gorbacsov—Reagan találkozó Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11 — 12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találkozót tart. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjavíki találkozó része azoknak az előkészületeknek, ame­lyek Mihail Gorbacsovnak az Egyesült Államokban teendő látogatá­sát szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985. novemberében Genfben ál­lapodtak meg. 1 . A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya háláját fejezte ki az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjavíki találkozó megren­dezésére. (MTI) A szovjet külügyminiszter és az ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Gorbacsov—Reagan találkozó tényét Sevardnadze szovjet külügy­miniszter jelentette be New York-i sajtóértekezletén, néhány perccel ké­sőbb a washingtoni Fehér Házban — Shultz amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatója előtt — Reagan elnök is közölte az újságírókkal a hírt. Sevardnadze a New York-i szovjet amerikai elnök sajtóértekezlete ENSZ-képviselet épületében elmond­ta: a reykjavíki találkozót Mihail Gorbacsov­ azért kezdeményezte, mert szovjet részről úgy látják: szük­ség van a lehető legközvetlenebb mó­don és a legrövidebb úton lendüle­tet adni a nukleáris fegyverekről, az űrfegyverkezésről folytatott kétolda­lú tárgyalásoknak. A reykjavíki ta­lálkozó nem fogja helyettesíteni Mi­hail Gorbacsov amerikai látogatását, amelyben annak idején Genfben ál­lapodott meg a két vezető. Az egye­sült államokbeli megbeszélésekre majd olyan időpontban kerül sor, amelyet Gorbacsov is, Reagan is megfelelőnek tart. A jelenlegi helyzetben a cél: leg­magasabb szinten áttekinteni a hely­zetet, és legalább néhány lényegi kérdésben fölgyorsítani a tárgyalási folyamatot. A fegyverzetkorlátozá­son kívül több, kölcsönös érdeklő­désre számot tartó probléma — pél­dául a kétoldalú kapcsolatok és a helyi konfliktusok témája — ugyan­csak napirendre kerül. Sevardnadze éreztette: a Szovjet­unió maga mögött kívánja tudni a Daniloff—Zaharov ügyben amerikai részről rendkívül feszültté tett négy hetet. Nicholas Daniloff, a U. S. News and World Report tudósítója hétfőn elhagyta a Szovjetuniót. Gen­­nagyij Zaharov, szovjet állampolgár­ságú ENSZ-tisztviselő kedden lehe­tőséget kapott a távozásra az Egye­sült Államokból. (Folytatás a 2. oldalon.) A leszerelés, a fegyverzetkorlátozás az ENSZ-közgyűlési vita előterében Várkonyi Péter felszólalása a 41. ülésszakon Kedden* újabb felszólalásokkal folytatódott az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka. Délelőtt (közép-európai idő sze­rint délután) szólalt fel a magyar külügyminiszter, Várkonyi Péter. Ismertette országunk álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdések­ről. (Várkonyi Péter beszédét a 3. oldalon ismertetjük.) Ugyancsak a keddi ülésen hang­zott el Peter Jankowitsch osztrák külügyminiszter beszéde, s rámu­tatott: a rendezésre váró ügyek kö­zött a leszerelésnek és fegyverzet-el­lenőrzésnek kell elsőbbséget bizto­sítani.. El kell tiltani a vegyi fegyve­reket, nagymértékben csökkenteni kell a nukleáris fegyvertárat. Nem szabad bátorítani az új­ Típusú atomfegyverek kifejlesztését. Auszt­ria ezért a jelenleg fennálló fegy­verzetkorlátozási szerződések rend­szerében kulcsfontosságú elemnek tekinti a rakéta­elhárító fegyverek­ről kötött ABM-szerződést. Beszédében megállapította: általá­nos támogatásra talál, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Állampok ve­zetői csúcstalálkozón rendezzék az ily jelentős kérdéseket, s a találko­zó rendkívüli fontosságú a feszült­ség enyhítése, új, átfogó leszerelési egyezmények előkészítése szempont­jából. — Bízunk abban, hogy Rea­gan elnök és Gorbacsov főtitkár egyesített bölcsessége nem ábrándít­ja majd ki reményeiből a nemzet­közi közösséget — mondta. Jankowitsch foglalkozott az euró­pai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet részvevőinek küszöbönálló bécsi ufóértekezletével, és megállapí­totta: e tanácskozások alapján ki­alakult az építő párbeszéd kerete. A párbeszéd a kelet-nyugati kapcso­latok valamennyi területét átfogja, a gazdasági, a kulturális, a politikai, az emberi és a katonai területet is. Az ülésszakon ismét felszólalhatott Norodom Szihanuk, a „demokrati­kus Kambodzsa", vagyis a törvényes kormány ellen küzdő kambodzsai erők elnöke. Megismételte szokásos vádjait és kirohanásait Vietnam és a kambodzsai kormány ellen. * New Yorkban, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének székhelyén hét­főn megkezdődött az úgynevezett 77-ek csoportjához tartozó országok külügyminisztereinek ez évi tanács­kozása. A nevével ellentétben száz­nál több fejlődő országot tömörítő csoportosulás tizedik alkalommal tartja meg soros külügyminiszteri ta­lálkozóját. (MTI)­­ Kádár János megbeszélése Alessandro­­Vattával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedd délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű talál­kozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseiről, mindenek­előtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadá­lyozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a le­szerelés terén mielőbb konkrét meg­állapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív, kezdeményezést, bárkitől is származ­zék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások­­ felfüggeszté­séről. Megállapították, hogy a nemzet­közi béke és biztonság szempontjá­ból különös jelentősége van az össz­európai párbeszédnek, amelyet a hel­sinki folyamat keretében a részt ve­vő államok a feszültség és a bizal­matlanság csökkentéséért, az együtt­működés bővítéséért folytatnak. Üd­vözölték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezését, és kifejez­ték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonferen­cián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésé­re. Kölcsönös egyetértésben nagyra ér­tékelték a kommunisták, más balol­dali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő háborúellenes mozgal­mak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a je­lenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást foglaltak a kommunista, a szo­cialista és szociáldemokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellett, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, a társadalmi haladásért, a népek sza­badságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Natta kölcsönösen tájékoztatta egymást az MSZMP és az OKP helyzetéről, te­vékenységéről és időszerű feladatai­ról. Áttekintették a két párt kö­zötti hagyományosan jó kapcsolato­kat, és megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kom­munisták együttműködése er­ed­mé­­nyesen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez és az európai béke, a népek közötta­rátság ügyéhez. Y/7­ A megbeszélésen részt vett­­.Ja­­nio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tag­ja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A találkozó után Kádár János ebé­det adott Alessandro Natta tisztele­tére, amelyen magyar részről jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára és Gecse Attila, olasz részről az OKP főtitkárának kísére­tében levő Antonio Rubbi és Renato Sandri. Kádár János és Alessandro Natta. RÉDEI FERENC FELVÉTELE

Next