Népszabadság, 1986. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
16 oldal — Ára: 1,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1986. október 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam, 231. szám fejlesztés és technológia (10. oldal) Lázár György befejezte belgiumi látogatását A magyar kormányfő találkozói a belga üzleti élet képviselőivel (kiküldött munkatársunktól.) Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete kedden a késő esti órákban hazaérkezett Belgiumból, ahol Wilfried Martens miniszterelnök" meghívására tett kétnapos hivatalos látogatást. A keddi nap a belga üzleti élet képviselőivel tartott találkozások jegyében telt el. A magyar és a belga kormányfő hétfőn megtartott politikai tárgyalásai után Lázár György kedden látogatást tett I. Baudouin királynál, a Brüsszel palotában. A fogadáson jelen volt Wilfried Martens is. Ezután a magyar kormányfő és a delegáció több tagja megtekintette a brüsszeli Városházát, a középkori szépségében pompázó Grand Place-t. Itt Broucon polgármester, a belga parlament keretében működő magyar—belga baráti társaság alapítója üdvözölte őt meleg szavakkal, majd bemutatta a műemlék épületet. Délben az Egmont-palotában Herman de Croo külkereskedelmi és közlekedési miniszter ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére, s ezen részt vett a belga üzleti élet sok reprezentánsa, a Magyarországgalmár kapcsolatban álló magánvállalkozások képviselői. Eközben a magyar delegáció tagjai közül Török István külkereskedelmi államtitkár és Szabó Imre ipari államtitkár belga partnereivel tartott több megbeszélést. Délután Lázár György és kísérete a Belga Külkereskedelmi Hivatalba látogatott, ahol Albert herceg, továbbá a hivatal vezérigazgatója fogadta. A meghívott mintegy száz belga üzletember többsége tagja volt annak a népes belga küldöttségnek, amely májusban széles körű tárgyalásokat folytatott Budapesten. A találkozó után a belga televízió interjút kért Lázár Györgytől. A kormány elnöke ebben egyebek között kijelentette, hogy Martens kormányfő meghívásának eleget téve szívesen vállalkozott erre az útra. Brüsszelben folytatták azt a dialógust, amelyet 1984-ben Budapesten kezdtek el, és amely nagyon hasznosan befolyásolta az ütemesen fejlődő magyar—belga kapcsolatokat. — Elmondható — tette hozzá —, hogy megélénkültek, gyakoribbá váltak a személyes kapcsolatok. Albert herceg vezetésével tavasszal gazdaságikereskedelmi delegáció ismerkedett Budapesttel, több konkrét megbeszélést folytattak magyar partnereikkel. Most Brüsszelben áttekintettük, hogy ez idő alatt mennyire jutottunk, milyen új lehetőségek nyílnak együttműködésünk előtt. Célunk volt, hogy kölcsönösen megerősítsük szándékunkat a kapcsolatok elmélyítésére. A belga kormány tagjaival folytatott tárgyalásokon e törekvésünk egyetértésre talált. Tehát egészében elégedett vagyok utam eredményeivel — hangoztatta Lázár György. A brüsszeli tárgyalások külpolitikai témáiról szólva Lázár György kiemelte, hogy a kelet-nyugati kapcsolatokat áttekintve teljes nézetazonosság volt a felek között abban, hogy a közepes és a kis országoknak is megvan a maguk felelőssége és lehetősége is az enyhüléshez, a párbeszédhez, a helsinki folyamat továbbviteléhez vezető út egyengetéséhez. Lázár György és kíséretének brüszszeli látogatása az esti órákban fejeződött be. A magyar küldöttséget a főváros zaventemi repülőterén Wilfried Martens búcsúztatta. Eszes Tibor , Lázár György kedd este hazaérkezett. Fogadtatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyi államtitkár. Ott volt Pierre Schmidt, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Jó A hírügynökségek telexgépei kedd délután gyorshírtröpítettek világgá. „Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan október 11—12-én találkozik Reykjavikban.” Ez a gyorshír jó hír a világnak, új, rendkívül fontos fejlemény a szovjet-amerikai kapcsolatokban. Az első, gyorshírt követő részletesebb információkból azt is tudjuk, hogy Gorbacsov javaslatára az izlandi fővárosban, tehát földrajzi értelemben Moszkva és Washington között félúton, nem egészen két hét múlva sorra kerülő találkozó előkészítő jellegű, a későbbi csúcstalálkozóra való alapos felkészülést szolgálja. Tükrözi a két ország kapcsolatainak további alakulásáért érzett nagyfokú felelősséget és azt a törekvést, hogy haladást érjenek el az egész emberiséget érintő kérdések rendezésében, mindenekelőtt a fegyverkezés korlátozásában. Azóta, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter a múlt héten Washingtonban megkezdte, majd New Yorkban folytatta tárgyalásait, és szinte naponta találkozott, hogy elhárítsa a csúcstalálkozó útjában tornyosuló akadályokat, a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel figyelte a fejleményeket. A dolgok alakulásában igen fontos szerepet játszott a Szovjetuniónak az a törekvése, hogy elébe menjen a partnernek, s olyan kompromisszumokat kínáljon, amelyeket az elfogadhat. Vonatkozik ez a mesterségesen felnagyított Daniloff-ügyre is, amelynek ürügyén egyes amerikai politikusok már-már magát a csúcstalálkozót és a leszerelési tárgyalások sikerét is megkérdőjelezték. A szovjet kormány türelme és nagyvonalúsága, ahogyan mindezt kezelte, a külügyminiszterek fáradozása, amellyel az álláspontokat szinte milliméterről milliméterre közelítették, végül is meghozta gyümölcsét. Abban azonban, hogy létrejön a reykjavíki előcsúcs, realitássá vált, minden bizonnyal a Szovjetunió érdemi kérdésekben tanúsított felelősségteljes magatartása volt a döntő. Eduard Sevardnadze ENSZ-beli felszólalásában például újból megismételte a Szovjetunió készségét, hogy megegyezésre jusson a fegyverkezés korlátozásában, olyan részletekben és olyan mélységig, ami a másik félnek is megfelel. Jelezte azt is, hogy megállapodás esetén a Szovjetunió az ellenőrzés bármilyen formáját kész elfogadni. Ez a beszéd, s a benne felvetett gondolatok, csakúgy, mint az a levél, amelyet Mihail Gorbacsov írt és június 19-én juttatott el Reagan elnöknek, jelezte: Moszkvában nemcsak hangoztatják, hogy ,,a nukleáris-kozmikus korszakban új módon kell gondolkodni”, hanem e szerint is cselekednék! A Gorbacsov leveléből ismert három fő kérdés jelzi, melyek azok a területek, amelyeken a szovjet fél a leghamarabb elérhetőnek tart egy megállapodást. Ezek az űr- és stratégiai támadófegyverek, a közép-hatótávolságú rakéták és a nukleáris kísérletek két, majd többoldalú moratóriuma. Ha Washington lehetőséget lát ezek bármelyikében megállapodni, akkor van értelme a csúcstalálkozónak, hangoztatták legutóbb is Moszkvában. Biztató jel, hogy kedden már Schultz külügyminiszter is „reménykeltőnek” minősítette a tárgyalásokat. Az amerikai kormányzat számára nem lehet közömbös, hogy egy idő óta nemcsak Moszkvában vélekednek így. Az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei, Anglia és az NSZK, továbbá Kanada és Belgium külügyminisztere az ENSZ- közgyűlés szónoki emelvényéről sürgette, s szülessen minél előbb megállapodás az űrfegyverkezés megakadályozásáról, a stratégiai és a közép-hatótávolságú rakéták számának korlátozásáról. Reméljük, hogy a reykjavíki találkozó híre azt is jelenti: az újabb legmagasabb szintű találkozó részvevői nemcsak földrajzi értelemben, hanem az álláspontok tekintetében is félúton találkoznak. Akkor sikerrel kecsegtet a tényleges csúcstalálkozó. Kanyó András hír OKTÓBER 11-12-ÉN REYKJAVÍKBAN : Gorbacsov—Reagan találkozó Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11 — 12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találkozót tart. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjavíki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsovnak az Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985. novemberében Genfben állapodtak meg. 1 . A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya háláját fejezte ki az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjavíki találkozó megrendezésére. (MTI) A szovjet külügyminiszter és az ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Gorbacsov—Reagan találkozó tényét Sevardnadze szovjet külügyminiszter jelentette be New York-i sajtóértekezletén, néhány perccel később a washingtoni Fehér Házban — Shultz amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatója előtt — Reagan elnök is közölte az újságírókkal a hírt. Sevardnadze a New York-i szovjet amerikai elnök sajtóértekezlete ENSZ-képviselet épületében elmondta: a reykjavíki találkozót Mihail Gorbacsov azért kezdeményezte, mert szovjet részről úgy látják: szükség van a lehető legközvetlenebb módon és a legrövidebb úton lendületet adni a nukleáris fegyverekről, az űrfegyverkezésről folytatott kétoldalú tárgyalásoknak. A reykjavíki találkozó nem fogja helyettesíteni Mihail Gorbacsov amerikai látogatását, amelyben annak idején Genfben állapodott meg a két vezető. Az egyesült államokbeli megbeszélésekre majd olyan időpontban kerül sor, amelyet Gorbacsov is, Reagan is megfelelőnek tart. A jelenlegi helyzetben a cél: legmagasabb szinten áttekinteni a helyzetet, és legalább néhány lényegi kérdésben fölgyorsítani a tárgyalási folyamatot. A fegyverzetkorlátozáson kívül több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó probléma — például a kétoldalú kapcsolatok és a helyi konfliktusok témája — ugyancsak napirendre kerül. Sevardnadze éreztette: a Szovjetunió maga mögött kívánja tudni a Daniloff—Zaharov ügyben amerikai részről rendkívül feszültté tett négy hetet. Nicholas Daniloff, a U. S. News and World Report tudósítója hétfőn elhagyta a Szovjetuniót. Gennagyij Zaharov, szovjet állampolgárságú ENSZ-tisztviselő kedden lehetőséget kapott a távozásra az Egyesült Államokból. (Folytatás a 2. oldalon.) A leszerelés, a fegyverzetkorlátozás az ENSZ-közgyűlési vita előterében Várkonyi Péter felszólalása a 41. ülésszakon Kedden* újabb felszólalásokkal folytatódott az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka. Délelőtt (közép-európai idő szerint délután) szólalt fel a magyar külügyminiszter, Várkonyi Péter. Ismertette országunk álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. (Várkonyi Péter beszédét a 3. oldalon ismertetjük.) Ugyancsak a keddi ülésen hangzott el Peter Jankowitsch osztrák külügyminiszter beszéde, s rámutatott: a rendezésre váró ügyek között a leszerelésnek és fegyverzet-ellenőrzésnek kell elsőbbséget biztosítani.. El kell tiltani a vegyi fegyvereket, nagymértékben csökkenteni kell a nukleáris fegyvertárat. Nem szabad bátorítani az új Típusú atomfegyverek kifejlesztését. Ausztria ezért a jelenleg fennálló fegyverzetkorlátozási szerződések rendszerében kulcsfontosságú elemnek tekinti a rakétaelhárító fegyverekről kötött ABM-szerződést. Beszédében megállapította: általános támogatásra talál, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Állampok vezetői csúcstalálkozón rendezzék az ily jelentős kérdéseket, s a találkozó rendkívüli fontosságú a feszültség enyhítése, új, átfogó leszerelési egyezmények előkészítése szempontjából. — Bízunk abban, hogy Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár egyesített bölcsessége nem ábrándítja majd ki reményeiből a nemzetközi közösséget — mondta. Jankowitsch foglalkozott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevőinek küszöbönálló bécsi ufóértekezletével, és megállapította: e tanácskozások alapján kialakult az építő párbeszéd kerete. A párbeszéd a kelet-nyugati kapcsolatok valamennyi területét átfogja, a gazdasági, a kulturális, a politikai, az emberi és a katonai területet is. Az ülésszakon ismét felszólalhatott Norodom Szihanuk, a „demokratikus Kambodzsa", vagyis a törvényes kormány ellen küzdő kambodzsai erők elnöke. Megismételte szokásos vádjait és kirohanásait Vietnam és a kambodzsai kormány ellen. * New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén hétfőn megkezdődött az úgynevezett 77-ek csoportjához tartozó országok külügyminisztereinek ez évi tanácskozása. A nevével ellentétben száznál több fejlődő országot tömörítő csoportosulás tizedik alkalommal tartja meg soros külügyminiszteri találkozóját. (MTI) Kádár János megbeszélése AlessandroVattával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedd délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív, kezdeményezést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biztonság szempontjából különös jelentősége van az összeurópai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat keretében a részt vevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttműködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezését, és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő háborúellenes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást foglaltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellett, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Natta kölcsönösen tájékoztatta egymást az MSZMP és az OKP helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Áttekintették a két párt közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, és megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kommunisták együttműködése eredményesen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez és az európai béke, a népek közöttarátság ügyéhez. Y/7 A megbeszélésen részt vett.Janio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A találkozó után Kádár János ebédet adott Alessandro Natta tiszteletére, amelyen magyar részről jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára és Gecse Attila, olasz részről az OKP főtitkárának kíséretében levő Antonio Rubbi és Renato Sandri. Kádár János és Alessandro Natta. RÉDEI FERENC FELVÉTELE