Népszabadság, 1987. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. január 2., péntek AZ MSZMP KÖZTI LAPJA XLV. évfolyam, 1. szám ajánlatok, RTV (8—9—10. oldal) IPO * V • Nagyobb megbecsülés? az alkotó tevékenységű Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a rádióban és a televízióban mondott ünnepi köszöntőt. A beszédet az alábbiakban közöljük. Kedves honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelettel köszöntöm hazánk minden állampolgárát. Sikereikben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genfben kibontakozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialista országok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újraélesztették a népek bizakodását az enyhülés visszatéréseiránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszteletben, tartásával, a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazáink a bonyolult világpolitikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, azállamok közti, bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkraszálltunk a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsönösérdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Vádlottük és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen, emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együttműködés útjában, állnak. Kedves barátaim! Szűkebb értelemben, vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó reformfolyamata, új tudományos eredmények, szociális és kulturális létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986. novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját munkáink gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető legjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is következetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet minden területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus intézményrendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Legbiztosabb támaszunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az újév napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenni akarással, sőt tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunknak az egész világon. (MTI) A kínai kormányfő Kelet-Európába készül Vu Hszüe-csien kínai államtanácsos és külügyminiszter az Új-Kína hírügynökségnek adott újévi nyilatkozatában bejelentette, hogy Csao Ce-jang kínai miniszterelnök 1987- ben látogatást tesz öt kelet-európai országban. A kínai diplomácia vezetője a jelenlegi világhelyzetet bonyolultnak és kiszámíthatatlan tényezőkkel terhesnek minősítette nyilatkozatában, de úgy vélekedett, hogy 1987. a béke és a fejlődés évének ígérkezik. Mint mondotta, 1986-ban a béke erői gyorsabban növekedtek, mint a háborús erők, és jók a kilátások a világbéke megőrzésére. Kína és Kelet-, valamint Nyugat- Európa kapcsolatait pozitívan értékelte. Hangsúlyozta, hogy az idén meglehetősen gyorsan fejlődtek a politikai és a gazdasági kapcsolatok Kína és Kelet-Európa szocialista országai között. Jelentős előrelépést tükrözött a kapcsolatok fejlődésében Erich Honecker NDK- és Wojciech Jaruzelski lengyel vezető pekingi látogatása. (MTI) IHAIL GORBACSOV: A MEGEGYEZÉS WASHINGTONTÓL FÜGG 87-ben folytatni kell a szovjetamerikai leszerelési tárgyalásokat Az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata a két nagyhatalom viszonyáról . A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben ellenséges érzelmeket — jelentette ki Mihail Gorbacsov J. Kingsbury- Smith amerikai újságíró kérdéseire válaszolva. — A szovjet vezetés nevében kijelenthetem, hogy a háború és béke kérdéseivel kapcsolatos szovjet politika kialakításában az amerikai néppel szemben éppoly tisztességesek vagyunk, mint saját népünkkel — mondotta a szovjet vezető. Korunk a nukleáris fegyverek és a nagy sebességek kora, amelyben a kölcsönös gazdasági és politikai függés növekszik. Kizárt, hogy az egyik fél biztonsága a másikkárára vagy annak számlájába teremtődjön meg. A biztonság csak kölcsönös, pontosabban fogalmazva csak egyetemes lehet — szögezte le a főtitkár. — Tetszünk-e egymásnak vagy sem, í meg kell tanulni egymás mellett, békében élni ezen a kicsi és sérülékeny bolygón. Mihail Gorbacsov szerint 1987- ben is folytatni kell Genfben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, de azokat nem jellemezheti a terméketlenség, a tehetetlenség. A tárgyalásoknak dinamikusaknak kell lenniük, azaz valóditárgyalásoknak az atomfegyverek csökkentéséről, a világűrben fegyverkezési verseny megakadályozásáról — mondotta. — A Szovjetunió erre törekedett Reykjavíkban, és még jobban erre fog törekedni 1987-ben. Hiszem, hogy radikális változás e tárgyalások menetében az amerikai nép létérdekeinek is megfelelne. Az amerikai kormány álláspontja mélységesen kiábrándít bennünket. Azamerikai küldöttség Genfben Reyikjavík után még viszsza is lépett az elért szintrőlmondta a főtitkár. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió másfél év óta nem végzett nukleáriskísérleti robbantást, az Egyesült Államok folytatta kísérleteit, és nemvolt hajlandó tárgyalni azok teljes betiltásáról, habár két szerződésben is — 1963-ban és 1974- ben — kötelezettséget vállalt e tárgyalások folytatására. Novemberben mindehhez a Fehér Ház kihívó lépése járult: a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött fontos megállapodást, a SALT—2 szerződést ásták alá. Nem lesznek sikeresek az új megállapodásokkal foglalkozó tárgyalások, ha szándékosan, tüntető módon tönkreteszik a régi megállapodásokat. Ez komoly probléma, ami fokozott figyelmet érdemel — mutatott rá. Mihail Gorbacsov újból megerősítette: a Szovjetunió a fegyverzetek legradikálisabb csökkentéséről szóló megállapodások mellett van, legyen szó akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekről. Minden Washingtonon múlik — állapította meg. — A felek kölcsönös rugalmassága esetén az elkövetkezendő két évben köthető-e kompromisszumos megállapodás a rakétaelhárító rendszerekről, amennyiben megállapodás születik arról, hogy meghatározott ideig nem kerül sor az űrfegyverek telepítésére — kérdezte Kingsbury-Smith. Mihail Gorbacsov válaszában kijelentette: semmilyen körülmények között sem szabad olyat tenni, ami megsemmisítené vagy aláásná a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződést. Ez ugyanis megszüntetne minden, arra vonatkozó reményt, hogy sikerül a nukleáris fegyverkészletek csökkentése, s felborítaná a hadászati stabilitást. Azért szöltünk síkra, hogy a rakétaelhárító rendszereket korlátozó, 1972-ben kötött szerződés fennmaradjon. Valójában a szerződés 15. cikke csak egyetlen olyan esetet határoz meg, mely esetben a szerződés felmondható: ez a szerződést aláíró felek legmagasabb érdekeit fenyegető rendkívüli körülmények felmerülése. Csak tőlünk, vagyis a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól függ, hogy ilyen körülmények ne alakuljanak ki — mutatott rá a főtitkár. — Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok vezetése más irányvonalat követ, s lehetségesnek tartja a szerződés felbontását abban az esetben, ha az Egyesült Államok a hadászati védelmi kezdeményezés programjának megvalósítása során önmagára nézve kedvezőnek tart egy ilyen lépést — mondotta Gorbacsov. — A Szovjetunió nemcsak a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés megőrzéséért, hanem annak megerősítéséért is síkraszáll. Éppen ezt segítené elő az, ha az Egyesült Államokkal megállapodásra lehetne jutni a rakétaelhárító rendszerekkel kapcsolatos, megengedett laboratóriumi kísérletek határainak kitűzéséről. A Szovjetunió ezt javasolja. Ez a szerződés önmagában is nagyon fontos. Ám, még fontosabb azért, mert nélküle nem lehet megállapodni a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről — hangsúlyozta a főtitkár. — Mint látható, a dolog ez esetben sem rajtunk múlik, hanem Washingtonon. Az óceánon túl végül is teljes határozottsággal el kell dönteniük: fékevesztett fegyverkezési hajszát, vagy a fegyverzetek csökkentését és felszámolását akarják-e. Az amerikai kormányzat helyett ezt a döntést senki nem fogja meghozni. Ettől a döntéstől sek függ, egyebek között a béke és az amerikai nép boldogulása szempontjából is. Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, ahogy a világ összes többi népének is — mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. (MTI) A francia kormány meghátrált a sztrájkolók fő követelései elől ( PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az új év folytatódó szociális konfliktussal és eredményt hozó tárgyalásokkal köszöntött a franciákra. Szilveszter éjszakáján, közvetlenül éjfél előtt, teljesítették a vasutasok fő követelését, visszavonták a tervezett bérskálát. A kormány előbb hallani sem akart a tervezett bérskála módosításáról, majd bejelentette a felfüggesztését, végül — a sztrájkolók hajthatatlan követelésére — a visszavonását. A tervezett új bérskála nem létezik többé — jelentette be a kormány és a vasútigazgatóság megbízottja. A kétnapos — többször megszakadt — tárgyalásokon tehát a kormány feladta korábbi álláspontját, de még nem tisztázódtak a bér- és a munkakörülmények vitatott kérdései. Emiatt borúlátó a hangulat a szakszervezetekben. Vidéken a munkásgyűlések a sztrájk folytatása mellett foglaltak állást, mert úgy vélik, nemkaptak elég garanciát a követeléseik teljesítésére. Balladur gazdasági miniszter az év utolsó napján, délben, még úgy nyilatkozott: elutasítja a béremelést, mert az inflációt okoz, különben is, a francia gazdaság felemelkedőben van. Biztosította az országot, hogy a frank elleni külső támadások ellenére sem lesz leértékelés. Mitterrand elnök pedig újévi üzenetében a „szociális békére” hívott fel, de nem tett említést a sztrájkokról. A szakszervezetek képviselői csütörtökön felkeresték a szabadságát vidéken töltő köztársasági elnököt, és kérték, avatkozzék be a konfliktusba. Kovács István Rendőröl vigyázzák a kihalt Saint Lazare pályaudvart Párizsban. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Béketüntetés Washingtonban Száz napja tart éhségsztrájkot Washingtonban, a Fehér Ház előtt Charles Hyder. Az 56 éves geofizikus kijelentette, kész életét is feláldozni azért, hogy felhívja az amerikai vezetők figyelmét: az ország népe békét alkat, nem pedig fegyverkezést és a nukleáris háború előkészítését. Szilveszter napján egyes békemozgalmi csoportok kisebb tüntetéseket, rendeztek az amerikai fővárosban. Egy tüntető vérrel öntötte le a Fehér Ház bejárati oszlopait. Előzőleg kisebb háborúellenes tiltakozást tartottak a Pentagonnál is. A rendőrség mindkét helyen több személyt tartóztatott le. Reagan elnök nem tartózkodik a Fehér Házban, az év végén Kaliforniába utazott szabadságra. (MTI) Terrorista merénylet íz Észak-Olaszországban Pokolgép robbant szerdára virradó éjjel az észak-olaszországi Merano egyik szállodájának, a Hotel Palace-nak a kerítésfalán. Ebben a szállóban lakik jelenleg Giulio Andreotti olasz külügyminiszter, aki az év végi szabadságát tölti a dél-tiroli városban. A robbanás következtében megrongálódtak a környező épületeknek és a szálloda első emeletének az ablakai. A külügyminiszternek, aki a hatodik emeleten lakik, nem esett baja. A merényletet eddig egyetlen szervezet sem vállalta még magára. A nyomozók egyelőre annyit tudnak, hogy a pokolgépet a kerítésfal tetején helyezték el. A hatóságok gyanítják, hogy a legutóbbi robbanáshoz a dél-tiroli szélsőséges nacionalista elemeknek lehet közük. (MTI)