Népszabadság, 1987. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
1987. január 2., péntek NÉPSZABADSÁG EGYESÜLT ÁLLAMOK-KÖZÖS PIAC Újabb mezőgazdasági vámháború kitörése fenyeget Az Egyesült Államok legkésőbb január 30-ig 200 százalékig terjedő behozatali vámot ró ki az Európai Közösség országaiból érkező mezőgazdasági termékekre és egyes alkoholtartalmú italokra — közölte kedden Clayton Yeutter, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője. A Közös Piac azonnali ellenintézkedésekkel fenyegetőzik. Reagan elnök azzal indokolta a döntést, hogy az amerikai farmereket nagy veszteség érte a spanyol és portugál gabonabehozatali korlátozások miatt. Az amerikai vámkorlátozások érintik az EGK-ból érkező egyes fehérborokat, az angol gint, a francia konyakot, a holland sajtokat, a konzervsonkát, valamint a gyümölcsöket. Yeutter egyébként az intézkedéseket bejelentve nyitva hagyta az ajtót a további tárgyalások előtt. A Közös Piac ellen rendszabályokkal válaszol Washington kereskedelmi megtorló intézkedéseire — jelentette be kedd este Brüsszelben Willy de Clercq, az EGK bizottságának külkapcsolatiakért, kereskedelmi megállapodásokért felelős tagja. A Közös Piac és az Egyesült Államok kereskedelmi vitája 1986 elején kezdődött. Ekkor Washington nehezményezte, hogy Spanyolország és Portugália belépésével az EGK- ba, az amerikai mezőgazdasági termékek elhelyezése e két országban megnehezült. Nem tekintette kárpótlásnak, hogy ugyanakkor ipari termékei számára a korábbinál nagyobb lehetőségek nyíltak. Washington, akikor megtorlásként az addigi egy százalékról 25—40 százalékra emelte a Közös Piactól vásárolt tésztafélék vámját. December elején tárgyalások kezdődtek a vita rendezésére, de ezek nem vezettek eredményre. Washington szerint Spanyolország és Portugália közös piaci belépésével az amerikai farmerek 600 millió dollár jövedelemtől esnek el, s ezért kárpótlást követel. De Clercq most bejelentette: ha január folyamán nem sikerül megállapodni, és a hónap végén Washington életbe lépteti e vámrendelkezéseket, a Közös Piac válaszul korlátozást rendel el az Egyesült Államokból importált további termékekre. A francia kormány elfogadhatatlannak nevezte az EGK-országok egyes mezőgazdasági termékeire kivetett amerikai vámokat. A francia kormányközlemény a Punta del Este-i értekezlet szellemével és a készülő GATT-tárgyalásokkal ellenkezőnek minősítette az amerikai lépést. A közlemény szerint mindez súlyos konfrontálció veszélyét eredményezi. A kormánynyilatkozat hangneménél sokkal keményebben, fenyegetőzött Michel Noir külkereskedelmi miniszter. Azt mondotta: az EGK- országok a szemet szemért, fogat fogért elv alapján válaszolnak majd az amerikaiaknak. (MTI) A pekingi hatóságok megakadályozzák, hogy tovább terjedjenek a diáktüntetések Csütörtökön a kora délutáni órákban több száz diák meglepetésszerű tüntetést tartott a pekingi Tienanmen téren. A hatóságok szerint szocializmusellenes elemek és egy bizonyos külföldi rádió (Amerika Hangja) áll az események hátterében. A hatalmas tér nagy részét a rendőrség egész nap lezárva tartotta. A kordonon nem engedtek át sem kínaiakat, sem külföldieket. Az indokolás az volt, hogy úttörők tartanak ünnepséget a téren, a forradalom mártírjainak emlékművénél. Megfigyelők szerint azonban a teret azért zárták le, mert a pekingi egyetemeken napokon át röplapokon és nagybetűs faliújságokon (tacepaókon) arra szólították fel a diákokat, hogy január elsején vonuljanak fel, és tartsanak nagyszabású tömegtüntetést a Tienanmen téren. A Tienanmen téren levő történelmi múzeum közelében összegyűlt diákok hirtelen transzparenseket szedtek elő, és tüntetésbe kezdtek. Követelték, hogy a pekingi városi tanács vonja vissza a tüntetések korlátozására vonatkozó rendelkezéseit. A nagyrészt a Peking Egyetemről kikerülő diákok éltették Teng Hsziao-pinget, de egyidejűleg több demokráciát és szabadságot követeltek. A rendőrök rövid idő alatt feloszlatták a tüntetést, és a diákok közül tizenötöt kihallgatás és nevelés céljából a helyszínen őrizetbe vettek. A városi tanács szóvivője közölte, hogy a csütörtöki tüntetés szervezőit és hangadóit felelősségre vonják, mert a tüntetés illegális volt. Nem tettek ugyanis eleget a városi tanács korábbi rendeletének, és nem kértek engedélyt a tüntetés megtartására. A pekingi városi tanács szóvivője megelőzően rámutatott, hogy a szocialista rendszerrel szemben álló, kis létszámú ellenséges elem a tüntetéseket gyújtózsinórként akarja felhasználni ahhoz, hogy országos méretű robbanást idézzen elő. A megmozdulást tervszerűen készítik elő rémhírek terjesztésével és a lakosság moráljának aláásását célzó tüntetések és zavargások szervezésével. Az ellenséges elemek maroknyi csoportja kísérletet tesz a szocializmus vívmányainak megsemmisítésére, a kommunista párt vezető szerepének felszámolására és a szocialista rendszer megdöntésére. A nép azonban, amely elkötelezte magát a szocializmus, a politikai egység és a stabilitás mellett, szétzúzta ezeket a terveket, és keményen lesújt azokra, akik bajkeverésre vállalkoznak a pekingi Tienanmen téren — mutatott rá a városi tanács illetékese. (MTI) Tovább tart a libanoni táborok háborúja Síita szélsőségesek zsidó túszokat végeztek ki Az átmeneti nyugalom után szerda délelőtt ismét fellángoltak a harcok a libanoni főváros palesztin menekülttáborai körül. Az Amal síita milícia tagjai és a táborokat védő palesztin fegyveresek rakétákkal, tüzérséggel támadták egymást, kézigránátok röpültek az egymáshoz közel kiépített állásokra. Szerda délelőtt tüzérségi találtak érte a bejrúti nemzetközi repülőteret. Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy polgári célpontokat is lő. Palesztin részről azt közölték, hogy a síita támadások következtében Satila és Bordzs el-Baradzsne táborokban kedden nyolc gyermek életét vesztette. Az Amal szerint a palesztinok a környék síita lakónegyedeit lőtték. Mindez azt mutatja, hogy kevés foganatja lett Nabih Berri Amal-vezető két nappal ezelőtti tűzszüneti felhívásának. A Világ elnyomottainak szervezete elnevezésű libanoni síita csoport kedden közleményben jelentette be, hogy kivégzett három zsidó vallású Libanonit. A csoport szerint a három férfi Izrael javára kémkedett. A közleményben kilátásba helyezték, hogy a fogságukban lévő többi izraelita libanoni — akiket szintén kémkedéssel vádolnak — hasonló sorsra jut, hacsak nem teljesítik követeléseiket.Ezek közül a legfontosabb az, hogy az izraeli erők teljesen vonuljanak ki Libanonból. Szaddam Husszein elnök kedden Bagdadban országa teljes támogatásáról biztosította a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet. Az iraki államfő Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével tárgyalt. Arafat szerdán ismertetett bagdadi sajtónyilatkozata szerint a Libanoniban folyó táborok háborújában szeptember 30. óta mintegy négyezer palesztin vesztette életét, illetve sebesült meg. Körülbelül 80 ezer palesztin volt kénytelen elhagyni a libanoni menekülttáborokat, és köztülük mintegy 3500 a letartóztatottak vagy az eltűntek száma. Bejrúti források ezzel szemben összesen csak 488 halottról és 1799 sebesültről tudnak. (MTI) Amal milicisták szabadon bocsátásukra várnak egy palesztin táborban. • • Ünnepi munka a gyárakban, gazdaságokban Több folyamatos üzemű gyárban s valamennyi nagyüzemi gazdaság állattartó telepein munkával köszöntötték az új esztendőt. Szilveszter éjszakáján is a szokásos teljesítménnyel termelt a legnagyobb hazai alumíniumkohó Inotán. Műszakváltáskor, 15 perccel éjfél előtt, éppen csak köszönthették egymást a kohó és öntöde dolgozói, a munka egyetlen percre sem állhatott meg. Ezen az éjszakán is 50 tonnányi alumíniumot ámítottak elő, és reggelig fel is dolgozták. Az inotai alumíniumkohó igen eredményes esztendőt zárt. Tovább növelte a feldolgozott termékek arányát, így tavaly már az itt előállított alumínium 80 százalékát félkész vagy készáruként adták tovább. Új termékeikkel is megjelentek a piacon, és megkezdték az alumínium hegesztőhuzal és az élelmiszer-ipari huzal gyártását is. Termékeiket minősíti a dinamikusan növekvő export is: 1986-ban 40 százalékkal több árut adtak el a konvertibilis elszámolású piacon, mint az előző évben. Teljes kapacitással termelt legnagyobb műtrágyagyárunk, a Péti Nitrogénművek is; az 1987-re virradó éjszaka nyolcszázan dolgoztak, és ezer tonna műtrágyát állítottak elő. Készenlét volt a szállítóknál is. A rakodás és az exportszerelvények indítása ugyanis az ünnep alatt sem szünetelhetett. A Péti Nitrogénművektől az új év első napján is 3000 tonnányi műtrágyát indítottak külföldre. Rekord termelési eredménnyel köszöntötték az új esztendőt a Petőházi Cukorgyárban. 1987 első napján legyártották az ötvenezredik tonna cukrot. Eddig a kampány során 355 ezer tonna répát dolgoztak fel. A feldolgozási idény az utolsó szakaszába lépett, s néhány nap múlva befejeződik a répa feldolgozása a 100 évesnél idősebb, de azóta folyamatosan korszerűsített üzemben. Az eltelt három hónapban zavartalanul üzemelt a gyár. Folyamatos volt a melléktermékek kiszállítása is. Petőházáról eddig 15 500 tonna melaszt fuvaroztak a szeszgyárakba — további feldolgozásra —, 160 ezer tonna takarmányozásra szolgáló répaszeletet pedig az állattenyésztő gazdaságokba. Fejér megye egyik legnagyobb jószágtartó gazdaságában, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban az újév hajnalán is a megszokott munkarendben váltották le az éjszakai ügyeleteseket a tehenészetekben és a sertéstelepeken dolgozók. Felsőcikolán és Elzámnájorban — ahol együttvéve két és fél ezer tehenet fejnek — számítógép által kidolgozott egyedi takarmányozás alapján etetik az állatokat. A gondos tenyésztői munka és a szakszerű takarmányozás eredményeként tavaly az előző évihez képest száz literrel nőtt a tehenenkénti tejhozam. A kombinát 13 millió liternél több tejet és 2200 tonna marhahúst értékesített 1986-ban. Az állattartás öszszességében igen jó évet zárt Agárdon, s a tervezettnél 30 millió forinttal nagyobb árbevételt ért el. Ezzel részben sikerült pótolnia a növénytermesztési ágazat aszály okozta hozamkiesését. (MTI) 3 Bankrendszer és írta: Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Egy-két éve bankrendszerünkben jelentős továbbfejlesztési folyamat indult meg. Ez összhangban van a gazdaságirányítási reform szükséges változásaival, az áru- és pénzviszonyok fejlesztésével, a vállalati önállóság növelésével, a monopolszervezetek felszámolásával, a piaci viszonyok, a verseny erősítésével. Az utóbbi évek során az említett folyamat állomásai a következők voltak: a vállalatok és a szövetkezetek hitelezésével foglalkozó főigazgatóságok önállósága a Magyar Nemzeti Bankon belül jelentősen megnőtt. Kivált a Nemzeti Bankból egy szervezet és Budapesti Hitelbank néven új, önálló kereskedelmi bankká alakult. Több kis és középbank jött létre, néhányan közülük külföldi érdekeltséggel. A Magyar Nemzeti Bank erre jogosult részlegei a főigazgatóságok és a kis bankok irányításában — részben kísérletszerűen — jegybanki módszereket alkalmaztak. Üzleti partnerek Néhány olyan új pénzügyi eszközt is bevezettünk, amelyek a gazdaságon belül az ésszerű tőkeátcsoportosítás előmozdítására alkalmasak. Ilyenek a kereskedelmi hitelezés kiterjesztése, a váltó alkalmazása, a kötvénykibocsátás és -forgalmazás. Új üzletágak jelentek meg a bankszolgáltatásban, mint a gépbérlet (lízing), a váltóleszámítolás, valamint a tartós követelések megvásárlása, azaz a faktoringtevékenység. Most január elsejétől a Magyar Nemzeti Bank hitel-főigazgatóságaiból és az Állami Fejlesztési Bank üzleti jellegű részlegeiből három új nagy kereskedelmi bank alakul: a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Budapest Bank. Kívülük még két teljes kereskedelmi jogkörű felhatalmazással működő bank lesz: a már meglevő Magyar Külkereskedelmi Bank és az Általános Értékforgalmi Bank. Esetükben a teljes felhatalmazás azt jelenti, hogy az új bankok valamennyi, a nemzetközi kereskedelmi-pénzügyi élet által elismert és gyakorolt banküzlettel foglalkoznak, bár jogosítványaik köre, illetve azok gyakorlása csak fokozatosan fog kiszélesedni. A három nagy bank közül az első kettő megközelítően hasonló mérlegfőösszeggel rendelkezik, a harmadik ennél kisebb lesz. A későbbiek folyamán azonban a szabad bankpartnerválasztás bevezetésével ezek az arányok módosulhatnak. Mind a három bank vegyes profilú lesz, tehát egyaránt foglalkozni fog az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés finanszírozásával is. Az indulásnál egy-egy bank profiljára még jellemző lesz a nagyobb ipari, illetve mezőgazdasági arány, később azonban ez szintén változhat. Az Állami Fejlesztési Bank feladatai közül az állami nagyberuházások finanszírozását és az „állami intervenció” gyakorlását az új Állami Fejlesztési Intézet veszi át. A többi központi beruházás pénzügyeit a kereskedelmi bankok bonyolítják le. A jövőben a Nemzeti Bank tehát klasszikus jegybanki feladatokat lát el. Részt vesz a népgazdasági tervezés, a költségvetés készítésének folyamatában, a kormány elé terjeszti a hitelpolitikai irányelveket, gondoskodik azok megvalósításáról. Feladata marad továbbra is a devizagazdálkodás, a külföldi hitel- és devizaműveletek lebonyolítása, illetve ahol devizagazdálkodási feladatok decentralizálására kerül sor, ennek irányítása. Gondoskodik a bankjegykibocsátásról, és szabályozza a pénzforgalmat. A Magyar Nemzeti Bank a hitelbankokat és a pénzintézeteket jegybanki módszerekkel fogja irányítani. Ezek közül a legfontosabbak a következők: befizetteti a hitelbankok betétállományának viszonylag kis részét jelentő úgynevezett tartalékrátát; refinanszírozza a hitelbankokat — mivel azok betétállománya nem elegendő a hitelezési feladatok ellátásához —, megszabja a jegybanki betéti és hitelkamatlábakat, amelyek befolyásolják a hitelbankok által felszámítható kamatokat;m értékpapír-műveletekkel (adásvétel) befolyásolja a gazdaságban forgó pénzmennyiséget. Mindez azt is jelenti, hogy a fenti változtatások nyomán kétszintűvé válik a magyar bankrendszer. Az átszervezés alapgondolata az, hogy az eddiginél kisebb, rugalmasabb pénzintézetek alakuljanak ki. Jóllehet az új bankok a korábbinál kisebb szervezeti kereteket jelentenek, mégis jelentős, az egész országot behálózó bankok lesznek. Munkájukban — a hitelpolitikai irányelveken belül — az üzleti jellegnek kell dominálnia. Természetesen a hitelpolitikai irányelvek prioritásai, amelyek a népgazdasági tervből következnek, rájuk is kötelezőek. Ezen belül azonban nem felső utasítások alapján, hanem fokozott mértékben gazdasági meggondolások alapján kell hitelezniük. Ez azt is jelenti, hogy állami szervek nem adnak utasításokat a bankoknak, ám, ha ez kivételesen mégis előfordul, úgy a bankok igényelhetik a költségvetési garancia biztosítását. A pénzintézetek között — beleértve a néhány külföldi vegyes érdekeltségű bankot is — fokozatosan kibontakozhat a verseny a szolgáltatásokban, és lesz lehetőség a hitelfeltételek differenciálására is. Munkájukban fontos szempont a szelektivitás érvényesítése, mégpedig két irányban: hitelekkel kell alátámasztaniuk a versenyképes ágazatok, vállalatok munkáját, illetve meg kell tagadniuk a hitelt azon gazdálkodóktól, ahol a visszafizetés feltételei nem biztosítottak. A szabad bankválasztás azt is jelenti, hogy megszűnik a bankkapcsolat kizárólagossága, a vállalatok több, bankkal is lehetnek betéti, hitel- vagy egyéb üzleti kapcsolatokban. A nagyobb fejlesztések finanszírozásában pedig több bank közösen vehet részt, így megosztva a kockázatot. A reform folytatódik A lakosság bankkapcsolatai most alapvetően nem változnak, de az Országos Takarékpénztár és a biztosítóintézetek tovább bővítik szolgáltatásaikat, és a takarékszövetkezetek is szélesítik működési területüket. Később — a további fejlődés során — a kereskedelmi bankok is kiszélesíthetik majd tevékenységi körüket a lakosságra. Bankrendszerünk mostani átalakítása tehát a reformfolyamat nagyobb állomása, de nem tekinthető lezártnak. A bankrendszer továbbfejlesztése olyan időpontban megy végbe, amikor legfontosabb feladatunk a népgazdaság egyensúlyának javítása. Ez azt jelenti, hogy 1987-ben sajnos nem lesz mód a beruházási hitel mennyiségének lényeges bővítésére, bár valamelyest szélesednek a fejlesztési lehetőségek. A forgóeszköz-hitelezésben a munka úgy korszerűsödik, hogy az eddiginél jobban ösztönözzön a vállalati szervezettségre, ezen belül a színvonalasabb és ésszerűbb készletgazdálkodásra. Tisztán kell látni, hogy a jelen körülmények közepette meglehetősen nagy a fiskálisköltségvetési) szféra elvonó és juttató szerepe. Ez azt jelenti, hogy a monetáris bankszféra működési tere viszonylag szűkös. Kevés a vállalati és szövetkezeti betét, és ez bizonyos mértékig behatárolja a tőkeáramlás lehetőségeit. Az 1988- ra tervezett adóreform remélhetőleg szűkíteni fogja a költségvetés ez irányú hatókörét, és a későbbi években szélesebb mozgásteret biztosít a monetáris, pénzintézeti szféra számára. Ez tehát a forrása a tőkeáramlások felgyorsításánál. Külső források jelentős bővülésével adósságterheink miatt nem számíthatunk. Tehát a belső források fokozott feltárása és szelektív felhasználása segítheti elsősorban azt a célt, hogy versenyképes ágazataink és vállalataink hitelfelvételi lehetősége növekedjék. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a nyereség érdekeit és kockázatot is vállaló bankok a kihelyezéseik bővítéséhez törekedjenek — például betétekkel, vagy más módon — többletforrások gyűjtésére. Ez a tevékenységük kedvező hatással lehet a vállalatok gazdálkodására, segítheti a tőkeáramlást, ami a legéletképesebb vállalatok számára az eddiginél gyorsabb fejlődést teremthet. A banki változások ugyanakkor előmozdítják a nem gazdaságos tevékenység megjavítását, veszteséges vállalatok szanálását, vagy ha ez nem elégséges, felszámolását is. Indokolt hangsúlyozni: a hitelpolitika végrehajtásáért továbbra is elsősorban a Magyar Nemzeti Bank felelős, de a kormány hitelpolitikára vonatkozó irányelvei, és ennek megfelelően a hitelezés alapelvei, általános szabályai minden bankra és pénzintézetre vonatkoznak. Tevékenységükkel tehát kötelesek előmozdítani a gazdaságpolitika céljainak megvalósítását. Előtérben az egyensúly Az 1987. évi terv és költségvetés, valamint a hitelterv összefüggései szigorú monetáris politika megvalósítását indokolja. Ugyanakkor nalyon fontos, hogy a bankrendszer kellő mozgástérrel rendelkezzék, s ezáltal a hitelkibocsátás rugalmasan, jobban igazodjék az év közbeni gazdasági folyamatokból adódó követelményekhez. Hitellel 1987-ben is elsősorban a népgazdaság egyensúlyát, a struktúraátalakítást szolgáló, a konvertibilis fizetési mérleget javító fejlesztések és egyéb kiemelt gazdaságpolitikai célok megvalósítását lehet segíteni. Mindenekelőtt ilyen célokra nyújtunk az új bankoknak közép- és hoszszú lejáratú refinanszírozási hiteleket. Számottevő mértékű külső forrás áll rendelkezésre főleg exportfejlesztő, struktúraátalakító, energiamegtakarító fejlesztésekre. Kívánatos, hogy a vállalatok körében a bankok is szorgalmazzák ezek ésszerű és gyors felhasználását; a szükséges hitelforrásokat a Nemzeti Bank refinanszírozás útján rugalmasan biztosítja majd a számukra. Ám egyéb célokra központi hitelforrás továbbra is csak kismértékben áll rendelkezésükre. Az 1987-es esztendő a bankrendszer számára sok szempontból átmeneti időszakot jelent, amelyben a zökkenőmentes átállást és a folyamatosságot éppúgy szem előtt kell tartani, mint a gazdasági helyzetből adódó szigorú pénzügyi (monetáris) követelményeket. A Magyar Nemzeti Bank ezért a jegybanki szabályozók mértékeit rugalmasan kívánja kezelni. Indokolt esetben persze sor kerülhet évközi változtatásokra, szigorításra éppúgy, mint enyhítésre.