Népszabadság, 1987. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
osáffia\D)mDd 3 pmmmnMmmMmljotit 5 mto Múzsák találkozása és az agyagkatonák Az újév első teljes heti televíziós műsora különösen gazdag lesz színházi eseményekben és filmekben. Mindenképp az élre kívánkozik a BBC Shakespeare-sorozatának újabb darabja, a Szentivánéji álom, amely vasárnap este a második programban kerül képernyőre. A közkedvelt klasszikus drámát megelőzően, kedd este ugyancsak a második műsorban egészen friss színpadi mű látható. A szolnoki Szigligeti Színház széles körű figyelmet, kritikai visszhangot keltett előadását, a Táncdalfesztivál ’66-ot a drámaíró Schwajda György és a rendező Szikora János írta. Azok a bizonyos „hatvanas évek” sajátos színházi látomás tükrében tárulnak fel, sokakban emlékeket idézve, felkavarva. S nem marad adós a televízió ezen a héten sem egy érdekes színészportréval, pályatükörrel, amely a Mesterséges színész sorozatban villan fel. Pénteken Avar István néz a tükörbe, aki különféle színpadi felfogásban és műfajban eljátszott szerepeiben egyaránt közel áll a szívünkhöz. Bizonyíték erre mostani szerepe közül kettő: Zalaegerszegen Lessing Bölcs Náthánjában és a Vidám Színpadon Fekete Sándor A Lilla-villa titkában nyújtott alakítása. S a könnyű múzsa egyik kegyeltjének, ezúttal Tabi Lászlónak egyik darabjára, a Nem probléma című tévéjátékra is sor kerül, amely a Tv Kis Színház és a Vidám Színpad közös produkciójában készült, s bizonyára sokaknak kitűnő szórakozást hoz szombat estére. A heti filmkínálatban is találunk klasszikus alkotást, méghozzá a szovjet filmtörténetnek azt a jeles darabját, amelyet a forradalom és polgárháború legendás hírű parancsnokáról, Csapajevről forgattak 1934-ben. Csütörtök este nézhetjük meg a második programban. A Bán Frigyessorozatban vasárnap műsorra kerülő film, a Kár a benzinért, éppen három évtizeddel később született, s azt a korszakot idézi fel, amikor a fogyasztási javak megszerzése, s ezek között is különösen az autó, jelképként kezd föltűnni nálunk, úgy, hogy már az irónia tárgyává is válik. A legutóbbi hazai filmtermés egyik jeles darabja is látható lesz a képernyőn, szerda este, Gárdos Péter rendező első nagyjátékfilmje, az Uramisten. A több hazai és nemzetközi díjjal, elismeréssel jutalmazott alkotásban kitűnő színészi alakításoknak lehetünk tanúi, a többi között Feleki Kamill, Eperjes Károly, Garas Dezső játéka révén. Bizonyára sokan olvastak, hallottak a kínai régészet utóbbi időben tett rendkívüli felfedezéséről, a föld alól kiásott több ezer császári agyagkatonáról. Nos, a vasárnap bemutatásra kerülő kínai film, Az agyagfigurák legendája, ha nem is e szobrok történetéről szól, adalékkal szolgál a híres kínai agyagszobrászok históriájához, a játékfilm dramaturgiájának eszközeivel. Ám a jövő heti ismeretterjesztő programokról is van jócskán mondanivaló. Ezentúl heti két alkalommal jelentkezik az újjászervezett Iskolatelevízió, a Hármas Csatorna című műsorban. Nem didaktikus oktatóprogrammal, hanem az általános iskolába járók számára sok örömöt szerző, hasznos szórakozást is nyújtó összeállítással, amelyből azért sokféle ismeretet is szerezhetnek. Szintén főként a fiataloknak készül a Jön, jön, jön — a XXI. század! című új sorozat, amelyben egyebek mellett arról meditálnak, milyen is lesz életünk, környezetünk az ezredforduló után. VARSÁNYI GYULA Műemléki fürdőépületek FŐVÁROSI TÁRLATOK. Budapesti Történeti Múzeum, Stúdió ’86. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállítása . Műemléki fürdőépületek Budapesten. — Dorottya utcai Kiállítóterem: Németh Éva iparművész kiállítása. — Fényes Adolf Terem: Hajdú Flórián (Jugoszlávia) kiállítása. — Iparművészeti Múzeum: Magyar art deco. Bécsi porcelán a múzeum gyűjteményében: 500 év oszmán-török szőnyegművészete. — Képzőművészeti Főiskola: „Plein air”. 22 fiatal művész kiállítása. — Kiscelli Múzeum: ,,Il Teatrino Rissone: Bábok, díszletek, jelmezek, kellékek és műsor egy XIX. századi bábszínházban.” — Közlekedési Múzeum: Nemzetközi vasútmodell kiállítás. — Magyar Munkásmozgalmi Múzeum: A nagyvárosi proletariátus — nemzetközi fotókiállítás. Az erlangeni Városi Múzeum kiállítása — plakátversek. — MTA Zenetörténeti Múzeum: Felsmann Tamás grafikái Liszt Ferencről. — Műcsarnok: Szovjet gobelinkiállítás; „Laufer” textilfestészet; Útkeresők — Kilenc svéd művész (1-ig). • VIDÉKI TÁRLATOK. Gödöllő, Galéria: Suzanne Szász (New York) fotóművész kiállítása. — Győr, Műcsarnok: Farsang Sándor festőművész kiállítása. — Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum, Fodor József festőművész kiállítása. — Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ. Bozsó János: „Esti hangulatok”. — Karcag, Déryné Művelődési Központ, Gábor Móric festőművész emlékkiállítása. — Miskolc, Herman Ottó Múzeum: A múzeum néprajzi gyűjteményének új szerzeményei. Fotógaléria: „Tér” országos fotóművészeti pályázat kiállítása. — Mosonmagyaróvár, Városi Művelődési Központ: A III. országos aktfotókiállítás díjnyertes anyaga. — Nagykanizsa, KIOSZ- székház: 100 éves a Nagykanizsai Ipartestület. Hevesi Sándor Művelődési Központ: A Kanizsa Fotóklub kiállítása. — Nyíregyháza, Jósa András Múzeum: Szabolcs- Szatmár céhes emlékei, Alpár Ignác-emlékkiállítás, Művelődési Központ: Nagy Judit textiltervező iparművész és Molnár Gyula alkalmazott grafikus kiállítása (4- ig). — Pécs, Galéria: Pinczehelyi Sándor grafikusművész kiállítása; Pécsi Kisgaléria: Trischler Ferenc szobrászművész kiállításaa (4-ig). A karácsonyi hanglemezújdonságok ■k/ I között kiemelkedő helyet is vívott ki az Otto Klemperer vezényelte Missa Solemnis. Beethoven remekének — a IX. szimfónia testvérének — mostani közreadásával húsz esztendővel ezelőtt rögzített (ám ahanglemezkiadók nagy vetélkedésében még azóta sem túlszárnyalt) ragyogó tolmácsolás élményének részeseivé teszik a lemezgyűjtőket. Klemperert 1947-től 1950-ig a Magyar Állami Operaházhoz kötötte a szerződése, s Budapest hangversenyéletéből is tevékenyen kivette részét. Amikor ő állt a karmesteri pulpituson, mindig ünnepi előadásban volt része a publikumnak, miként még máig is emlékezetesek hangversenytermi remeklései, köztük nagy Beethoven-estjei. „Voltak nagy dirigensek, akik a beethoveni zene vívódásait és hősiességét, tragikumát és győzedelmességét hatalmasan nyilvánították ki. Ki tudja azonban Beethovennel együtt az ember legtitkosabb rezdüléseit, a legbensőibb hangokat úgy kihallgatni, mint Klemperer, s ki képes hozzá hasonlóan mindabból a különös sokféleségből egy differenciált és egyúttal klasszikusan egységes világot felépíteni?” — írta róla Tóth Aladár, a kitűnő zeneesztéta, aki Operaházunk igazgatójaként annak idején Klemperert megszerezte zeneéletünknek. A Missa Solemnis világának ez a klasszikusan egységes megrendítése nyűgözi le a hanglemez-interpretáció mai hallgatóját is. A Missa Solemnis a zeneköltő talán legnagyobb, páratlan alkotása. Intellektuális sugárzása a mise csupán hittételeket is megszólaltató szakaszait is áthatja. Esztendők elmélyült munkája árán alakult ki: a régi egyházi zene legnagyobb alakjának, Palestrinának, Bachnak és más mestereknek a műveit tanulmányozta, a latin szövegeket lefordíttatta magának, hogy minden szó elnyerje a maga zenei hangsúlyát. Ám a „Missa” mégsem lett liturgikus alkotás — minden hagyományt elvető zenéje nem a templomi szolgálathoz igazodik; az élet végső kérdéseiről szól: a harcról és a békességről, istenről és a megváltásról. (Beethoven különben nem volt az egyházi dogmák szerint vallásos; feljegyzései, nyilatkozatai panteistának, az istent a természettel azonosító filozófia hívének mutatják.) A mű hatalmas méretei, a zene páratlan kifejező ereje, személyes hangja, a szólóének, a kórus és a zenekar szerves szimfonikus egysége annyira túllépnek a katolikus liturgia keretein, hogy a Missa Solemnis igazi helyét az idők folyamán nem annyira a templomi szertartásokon, hanem a hangversenytermekben találta meg. A komponista művét Rudolf főherceg olmützi — mostani nevén: Olomouc — hercegérsekké való 1820 márciusában lezajló beiktatására szánta (Rudolf csaknem egy évtizeden át Beethoven zeneszerzés-tanítványa volt), ám a komponálás munkája anynyira elhúzódott, hogy a mű szépen lemásolt partitúráját az alkotó csak 1823-ban nyújtotta át a kardinálisnak. Beethoven nem követte a kor divatját (bár a sikert persze nem vetette meg), alighanem a zenetörténet első szerzője, aki élete legnagyobb részében — megalkuvásra nem hajolva — szándékosan nehéz zenétkomponált. Műveit mégis, már életében rajongás övezte, bár a Missa Solemnis igazi befogadásáig még jó néhány esztendőnek kellett eltelnie. Bemutatója egyébként Szentpétervárott 1824 márciusában Galicia herceg, a műkedvelő muzsikus (Beethoven több vonósnégyese megrendelőjének) szervezésében zajlott le. Bécsben először a IX. szimfóniával egyazon műsorban a mise három tétele, a Kyrie, a Credo és az Agnus Dei németül énekelt előadása csendült fel. A teljes alkotás bécsi bemutatója 1830-ban volt, már három esztendővel a zeneköltő halála után. „Szívből fakadt, találjon is utat a szívekhez” — írta Beethoven a miseelső tétele, a Kyrie élére. Ezt az ajánlást tükrözi, valósítja meg megragadóan az EMI-Hungaroton most megjelent, páratlanul értékes felvétele. A szólisták nagyszerű négyese Elisabeth Söderström, Marga Höffgen, Waldemar Kmentz és Martti Talvela ihletetten, forró emberi átéléssel tolmácsolja a szólamát, a New Filharmónia Chorus (karigazgató Wilhelm Pitz) és a New Filharmónia Orchestra tökéletes zenei mintázással rendíti meg a remekmű drámai-lírai hangsúlyait, tartja egyensúlyban a formák klasszikus arányait. LÓZSY JÁNOS Klemperer Missa Solemnis-tolmácsolása Amatőr filmek bemutatója VIDÉK Alberttelepi, Művelődési Ház: „Anyám, az álmok nem hazudnak.” Lehet egy kérdéssel több? (3- -án), „Nem csak a húszéveseké a világ!” Nyugdíjasok összejövetele (5-én), Műszaki fejlesztés — innováció. A vállalati közösség és az egyén kapcsolata. Pásztor László előadása (6-án), Sport — egészség. Sportdélután (7-én). — Bodrogszeg, Művelődési Ház: Családi Kazetta. I. (8-án). — Görömböly, Művelődési Ház: Pávakör (6-án), Vario-fotókör (9-én). — Kurityán, Művelődési Ház: Észforgató nyelvi játék (3-án). A szakszervezetek szerepe a szocializmus építésében. Előadás (5-én): „Tiszta szívvel” című vetélkedő III. fordulója (7-én). — Mezőkövesd, Művelődési Központ: Diák diszkó (9-én). — Miskolc, Gárdonyi Művelődési Ház: Komplex népművészeti foglalkozás (3-án). Ifjúsági Ház: Számítástechnikai játékprogramok (3-án); Népkerti Sportcsarnok: öregfiúk asztalitenisz-bajnoksága (4-én); Színház: Újévi koncert, vendég Marilec Williams (USA), Guenther Gutmann (NSZK), a bécsi Operaház tagjai (5-én); Csillagvizsgáló: Az űrkutatás 25 éve (8-án). — Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ: Újévi operettgála, közreműködik a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar, Tiboldi Mária és Jankovits József, vezényel Dömötör Zsuzsa. A műsorban Offenbach, Lehár, Jacobi, Kálmán és J. Strauss-művek (5-én), Jules Romains: Knock (vígjáték két részben, a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában, rendező Máté Gábor 6-án). — Ózd Kohász-Bányász Művelődési Központ: Nyilvános balettszeminárium, Lucella Olivierinek, a Római Modern Balett koreográfusának részvételével (5—10). — Rudolftelep, Művelődési Ház: A szakszervezeti mozgalom történetéből (8-án). — Sárospatak, A Művelődés Háza: Számítógépes játékok, videovetítés (3-án), Zártláncú video-tévéműsor (5-én). — Szentendre, Népfrontház: „Honnan jöttünk?” Dr. Kubassek Jánosnak, a Földrajzi Múzeum igazgatójának előadása (9-én). — Szolnok, Megyei Művelődési Központ: „Családban élünk”. Dr. Buda Béla pszichiáter előadása (5-én). Vasutas Művelődési Központ: Video- Téka, kísérleti videoprogram (5-én); Damjanich Múzeum: Észak-Olaszország műemléki és művészeti nevezetességei. Simon Ferenc szobrászművész előadása (5-én) . Vasutas Művelődési Ház: Debreceni dzsessznapok, diaporáma bemutató (8-án). Premier Az év végi ünnepek sodrában úgy alakult, hogy szokásos színházi előzeteseinknek nem jutott hely ezeken a hasábokon. Ezt pótlandó, most két, korábban bemutatott előadásra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Szomory Dezső Szabóky Zsigmond Rafael című színművét a Játékszín mutatta be — nagy sikerrel. Parádés a szereposztás: Végvári Tamás, Margitai Ági, Schubert Éva, Vándor Éva, Koós Olga, Bozóky István alakítja a főbb szerepeket, a Verebes István rendezte előadásban. Sokan azt tartják, hogy ebben a színpadi játékában, s annak címszereplőjében Szomory saját magát ábrázolta: a különös különc férfit, a nők (egyszerre soksok nő) imádottját, aki zseniális és középszerű, gáláns és közönséges, nemes lelkű és elvetemült is egyszerre. Ugyanolyan „szecessziós” tehát, mint az a különleges és semmihez sem hasonlítható cizellált nyelv, amelyet az irodalomtörténet „szomorús”-ként jelöl, s amelyről Hegedűs Géza így írt: „zeneibb hangzású, mint bárki nyelve irodalmunkban, nemhogy szavalható, de dúdolható, ritmikája néha fontosabb, mint az értelme”. A nyelv volt a fő erőssége Szomorynak, egyszersmind emiatt állít komoly mércét rendező és színész elé: ha sikerül megtalálni a belőle fakadó líraiságnak és iróniának, kifinomultságnak és „lebegő” póriasságnak sajátságos színpadi ötvözését, akkor tud igazán hatni a nézőre. Szomory, a színműíró pedig tudott hatni: attól kezdve, hogy tizenhat évi párizsi élet után 1906-ban hazatér, jó három évtizeden át az egyik legünnepeltebb, legsikeresebb színpadi szerzője a pesti teát után iumi világnak. A Szabóky Zsigmond Rafaelt 1924-ben írta a szerző. A Vígszínház ugyancsak nemrégi bemutatóján világirodalmi nagysággal találkozhat a néző: Lope de Vega Sevilla csillaga című tragédiáját Marton László állította színpadra. A legendás termékenységű spanyol drámaszerző (1562— 1635), akinek csaknem ezer színpadi műve maradt fenn, ebben a „legtragikusabb spanyol comediában” — mint sok más munkájában —, a szerelem és a becsület örök érvényű konfliktusát ábrázolja. A lovagi hősnek, királyi hűségesküjéhez híven gyilkolnia kell, szerelme bátyját kell megölnie, ám ezáltal magát is halálra és boldogtalanságra ítéli. Sevilla csillagának, Estrellának tragikus történetét kiváló szereposztásban láthatjuk a Vígszínház színpadán: a főbb szerepeket Bánsági Ildikó, Szilágyi Tibor, Bács Ferenc, Lukács Sándor, Szakácsi Sándor és Gáti József alakítja. TRIPOLSZKI LÁSZLÓ Bánsági Ildikó és Szilágyi Tibor a Sevilla csillagában. Hárman a hölgyek közül, akik Szabóky Zsigmond Rafaelt imádják (Margitai Ági, Schubert Éva, Vándor Éva). ERDEI KATALIN FELVÉTELEI Sítúraverseny a János-hegyen A Budapesti Természetbarát Szövetség kedvező hóviszonyok esetén sítúraversenyt rendez a János-hegytől Budakesziig. Találkozás január 4-én (vasárnap) kilenc órakor a libegő János-hegyi végállomásánál. Ugyanitt lesz a ,,25 jubileumi túra” akció bélyegzőhelye is. SZOMBAT UTTE: Budai hegyek—Csillebérc. Találkozás: 9 óraikor a metró Moszkva téri kijárata előtt. VASÁRNAP Gép- és Vegyipari Spartacus SE: Nagykovácsi — Zsíroshegy — Solymár. T.: 9 órakor a metró Moszkva téri kijáratra előtt. III. Kerületi Központi SE: Gyakorló sítúra (kezdőknek ajánlott) a Normafa lejtőnél. T.: Batthyány tér — 8.45 óra — a síbusz végállomásánál. Kellemes szombat délután nyugdíjasoknak A hétvégi kulturális eseménynaptárból Péntek : A népligeti Planetáriumban de. 10, fél 12 és du. 1 órakor: A Galaktika vándorai. du. 3 és fél 4 óraikor: Az UFO-ok titka. A Lágymányosi Közösségi Házban 5-től 10-ig: A Zsakátinok remekari bolgár—görög—délszláv táncháza (előtte 6-tól: tábactanítás). A Rideg Sándor Művelődési Házban 6-tól L lll-ig: Turbó diszkó, műfz0k vezette Boros József. A MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában 7-ttől: „Digitál” diszkó show. Számítógépes játékfolk, videofilmek vetítése. Az Ady Endre Művelődési Központban 7-től: Csilllagfény show Újpesten!(fedé-rtől: filmvetítés a moziteremben). A Petőfi Csarnokban 7-től éjfél ultám 2-ig: New Golden Age I. (Új aramnyktor). Éjjszakai találkozó több együttes közreműködésével, diszkó programmal. Szombat A Lágymányosi Közösségi Házban reggel 9-től: Ritmikus gimnasztika . 2-szől: Szórakoztató délután nyugdíjasoknak. A népligeti Planetáriumban 10, féli 12 és du. 1 órakor: A Nap családja. du. 3 és fél 4-kor: A betlehemi csillag. A Petőfi Csarnokban 10-től: Előtéri videó mozi. Rajzfilm parádé, este 6-tól éjfél után 1-ig: B. Tóth—Éliás—Dvoracsek diszkó, bemutató előtti filmvetítéssel, break klub. A Kiscelli Múzeumban 10-től: Bábkészítés, bábelőadás. A Közlekedési Múzeumban Ilitől : Búcsú a gőzmozdonyokctól (magyar rövidfilm). A Magyar Nemzeti Galériában, diu. 3-tól: Filmvetítés. Esztergom műkincsei, Harangok városa .(Veszprém), A legkisebb magyar város (Kőszegi), örökség (Sárospatak) , A 3000 éves Pécs. A Csepeli Klubházban du. 3-től: Hétvégi játszóház. Változatos program gyerekeknek, szülőknek, nagyszülőknek. Újévi szokások (kösszeintés, regöltés): este 6-tól: Klubdiszkó, lemezlovas Boros Antali. Az Újpesti Gyűjteménytárban 3-tól: Kellemes szombat délután a nyugdíjasoknak. A MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában negyed 4-től: Diszkó, számítógépes játékok, videofilmek vetítése. A Radnóti Miklós Művelődési Házban 6-tól 10-ig. Társkeresők és társaságkedvelők klubja, zene: Rappel együttes. Az Ady Endre Művelődési Központban este 8-tól éjfélig: 1001 éjszaka. Nosztalgia diszkó bál, műsorvezetőSzabadi Sándor, Budai László. Vasárnap Tárlatvezetések. A Nemzeti Galériában de. fél 10 óráitól: Mednyánszky László képei; diu. 3-itól: Nagybányai művésztelep, vezető Ecsery Elemér művészettörténész. — A Budapesti Történeti Múzeumban fél 11-től és du. 4-től: A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai, déli 12- től és du. fél 3-tól: Budapest két évezrede, a múzeum miuinkatársaimalk vezetésével. — A Közlekedési Múzeumban l'l-tői: A magyar vasúthálózat története. Koltai Györgyné főmuzeológus diaképvetítéssel kísért tárlatvezetése. A népligeti Planetáriumban 10, fél 12 és du. 1 óraikor: A Nap családja; diu. 3 és fél 5 óraikor: A betlehemi csillag. A Magyar Nemzeti Galériában Mitől: Vasárnapi kórusmuzsika. A Pécsi Operakórus hangversenye, vezényel Kákroly Róbert. A Műcsarnokban 4-től: Art Kivio: Szárnyak (rendező L. Sepityko). Az Ady Endre Művelődési Központban 5-től 10-ig: Vasármajpi randevú, játszik a Hangulat trió. A Csepeli Klubházban 5-től: Haverok klub. Amatőr zenekarok koncertjei, videó programok. Az Almássy Téri Szabadidőközpontban 7-től: Rockegyüttesek koncertje. A Lágymányosi Közösségi Házban 7-től 100-ig. Hobo Blues Ramid klub.* Szombatonként nyolctól egy óráig minden korosztályinak további változatos hétvégi programot ajánlaSzabadidő Magazin programszolgálata, a 8311-122-es telefonszámon.