Népszabadság, 1987. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

1987. március 2., hétfő NÉPSZABADSÁG Károly hazaérkezett Finnországból Németh Károly, az MSZMP főtit­kárhelyettese a Finn Kommunista Párt meghívására február 24. és 28. között pártküldöttség élén Finnor­szágban tartózkodott. A delegáció tagja volt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. A látogatás során Németh Károly megbeszéléseket folytatott Arvo Aaltóval, az FKP elnökével, és talál­kozott a Finn Kommunista Párt több más vezetőjével. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozókon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetérő­, a pártjaik előtt álló legfontosabb fel­adatokról. Áttekintették a nemzet­közi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit. Kifejezték készségüket az MSZMP és az FKP közötti együtt­működés további elmélyítésére, amely fontos részét képezi a két ország, a magyar és a finn nép kö­zötti hagyományos, jó kapcsolatok­nak. Finnországi tartózkodása során Németh Károlyt fogadta Mauno Koivisto köztársasági elnök és Ka­ioul Sorsa miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. A magyar pártküldöttség találko­zott a Finn Szociáldemokrata Párt és a Centrumpárt vezetőivel. A szívélyes, baráti légkörű megbe­széléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány kérdéséről, valamint a rokoni kapcsolatokon, a kölcsönös megértésen és nagyrabe­csülésen alapuló magyar—finn együttműködés erősítésének, a párt­közi kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeiről. Az MSZMP főtitkárhelyettese a helsinki magyar kulturális és tu­dományos központban találkozott a Finn—Magyar Társaság vezetőivel. A megbeszéléseken és találkozó­kon részt vett Hargita Árpád, ha­zánk helsinki nagykövete. Az MSZMP küldöttsége szomba­ton hazaérkezett. Németh Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Program a tizenéveseknek, tennivalók a környezetvédelemért Ülést tartott a KISZ KB (Munkatársunktól.) Szombaton az ifjúsági szövetség székházában ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Elsőként Krá­­likné Cser Erzsébet, a KISZ KB tit­kára előterjesztésében vitatták meg a KISZ tizenévesek körében végzett munkáját. Mint ismert, a KISZ kongresszusának határozata külön szólt a tizenéves korosztály mozgal­mi tevékenységének fejlesztéséről. E program eddigi tapasztalatai megle­hetősen vegyesek, kevés a demokra­tikusan működő iskola, sok tanin­tézmény az útkeresés időszakában van, s nem kevés helyen még csak a hibák, a gondok felvetéséig jutot­tak el, de még ma is formálisan mű­ködik a KISZ-szervezet. Sokan a pedagógusok túlterheltségével, a diá­kok önállóságának hiányával indo­kolják ezt. A felkészülést az is ne­hezítette, hogy későn jelent meg a középfokú oktatási intézmények mű­ködésére vonatkozó rendelet, így a diákkörök, diákönkormányzatok te­vékenységének kialakításakor a KISZ-esek csak feltételezésekre tá­maszkodhattak. Az viszont minden­képpen örvendetes, hogy sok iskolá­ban jöttek létre szakkörök, művé­szeti csoportok, önképzőkörök, s az eddig meglévők zöme kialakította már saját önkormányzatát. Jól ha­lad a diáksportkörök és -egyesüle­tek szervezése is. A KISZ 1986-ban sajá­t forrásaiból mintegy 11 millió forintot fordított a középiskolákban működő diákközösségek támogatásá­ra, a pedagógusok munkájának el­ismerésére. A vitában felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy it­t-ott még a művelődési irányítás is bizonytalan a diákmozgalom tá­mogatásában, és a KISZ szervei sem fordítanak mindenütt kellő figyel­met a pedagógusok megnyerésére, munkájuk segítésére. Gondot okoz az is, hogy a politikai képzés tar­talmát továbbra sem az iskolai köz­életben való politizáláshoz szüksé­ges ismeretek határozzák meg. Stark Antal, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese kiemelte, hogy az utób­bi időben túl sok átszervezés, kor­szerűsítés, koncepcióváltás „terhelte” a tanintézményeket, sok ellentmon­dás, feszültség halmozódott föl az iskolákban — márpedig a nagyobb diákönkormányzat elképzelhetetlen a demokratizálódott iskola nélkül. Erről beszélt Gazsó Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes is, aki fölhívta a figyelmet arra, hogy a KISZ programja szorosan összefo­nódik az oktatás megújításával, fel­tételezi az iskola demokratikus köz­életének kialakítását, s e folyamat­ban az intézményi pártszervezetek aktívabb részvételét. A vitát követően a KISZ KB elfo­gadta az előterjesztést, és meghatá­rozta a közeljövő tennivalóit. A tes­tület fontosnak tartja a folyamatos együttműködést a KISZ és az álla­mi szervek között, továbbra is tá­mogatja az öntevékeny diákkörök, önkormányzatok fejlődését, s igyek­szik nagyobb segítséget adni a kö­zépiskolai KISZ politikai jellegének kibontakoztatásához. Ezután Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára számolt be az ifjúsági szövetség , környezetvédelmi tevé­kenységéről. E sokrétű munka szer­vezésére alakult meg az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács, amely fennállása óta kétszer is meghirdet­te a környezetvédelmi klubpályáza­tot. Az akciók nyomán 129 aktívan működő közösséggel alakult k­i kap­csolatuk, de becslésük szerint közel félezer különböző szerveződésű ama­tőr környezetvédelmi közösség tevé­kenykedik hazánkban. Az általános és középiskolai szakkörök tevékeny­ségében főként az ismeretterjesztés dominál, míg az egyetemeken és a főiskolákon sok fiatal tudományo­san is foglalkozik a környezetvéde­lemmel. A KISZ KB titkára elmondta, hogy bevált a környezetvédelmi szaktáborozás — az elmúlt két esz­tendőben 200 tábori turnusban mintegy tízezren vettek részt. 1986- ban az Aggteleki Nemzeti Park te­rületén már konkrét tennivalókat is kaptak az ifjú természetbarátok, s létrejöttek — főként a Balaton part­ján — a környezetvédő építőtábo­rok. Több sikeres pályázat született a környezeti károsodások megszün­tetésére, illetve megelőzésére. A KISZ KB mellett működő tanács idén a Környezetbarát mezőgazda­ság címen hirdetett pályázatot. A vitában felszólalók megállapí­tották, hogy a KISZ politikai, ér­dekképviseleti jellege erősödött az­zal, hogy a környezetvédelmet mint egyértelmű ifjúsági érdeket kezeli. Üdvözölték az egyre több termé­szetvédelmi célzattal született véd­nökséget, valamint azt, hogy a Bé­kés megyeiek vállalták — környe­zetvédelmi mintamegyét alakítanak ki területükön. Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke hozzászólásában leszögezte, hogy a környezetünk védelme nem csupán pénz, hanem szemlélet és magatar­tás kérdése is — márpedig ezek formálásáért sokat tehet az ifjúsági szövetség. Az elkövetkező évek fel­adatai közül talán a legfonto­sabb a környezetvédő közösségek tevékenységében a cselekvő részvé­telt erősíteni. Erre rímelt Szabó Ró­bert középiskolások nevében tett felajánlása: ötezer diák tízezer mun­kaórát vállal a természet megóvá­sa, a környezet szépítése érdeké­ben. A Központi Bizottság ezután Nagy Imre KB-titkár tájékoztatóját hallgatta meg a „Jövőnk a tét” po­litikai akció beindításának tapasz­talatairól. Örvendetes, hogy a kez­deményezés a közvéleményben jó visszhangra talált, bár néhol föllel­hető a közömbösség, valamiféle jó­indulatú semlegesség, amely akadá­lyozza a cselekvést, az érdemi esz­mecserék kibontakozását. Az ifjúsá­gi szövetség sokat vár a mai ak­ciónaptól: az ifjúmunkások s az értelmiségi fiatalok az ország ezer munkahelyén rendeznek munkaidő után fórumot a KISZ felhívása kap­csán. A KISZ KB végül személyi kérdésekről döntött. Szandtner Ivánt érdemei elismerése mellett felmentette testületi tagsága, KB- titkári, intézőbizottsági és titkársá­gi tag megbízatásai alól, mivel a XX. Kerületi Pártbizottság első tit­tkárává választották. A KB koop­tálta tagjai közé dr. Gönci Jánost és titkárává, az intézőbizottság, il­letve a titkárság tagjává választot­ta. Az Elnöki Tanács Szandtner Iván­nak az ifjúsági mozgalomban vég­zett eredményes munkájáért a Mun­ka Érdemrend arany fokozatát ado­mányozta. A kitüntetést Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára ad­ta át. Washington: Az új javaslat meggyorsíthatja a genfi tárgyalásokat ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Mihail Gorbacsov szombati javas­lata meggyorsíthatja a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokat, de még hónapokba telhet, míg sikerül a kö­zép-hatótávolságú rakétákról köten­dő egyezmény részleteit kimunkálni — így foglalható össze az első wa­shingtoni reagálás. Daniel Harvard fehér házi szóvivő kijelentette: — Érdeklődéssel olvas­tuk a főtitkár nyilatkozatát, amely előzetes értékelésünk szerint kedve­ző fejlemény. A külügyminisztérium egyik tisztségviselője nagyon jó hír­nek nevezte Gorbacsov kezdeménye­zését és közölte: az Egyesült Álla­­mok az utóbbi hetekben egy — ugyancsak a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó — egyezmény­tervezet megfogalmazásán dolgozott. Ha a Szovjetunió hivatalosan is a genfi tárgyalóasztalra teszi a javas­latát, akkor gyors válaszra számít­hat Washington részéről. Ezt egyéb­ként Daniel Howard is megerősítet­te. Robert Dole, a szenátus republi­kánus csoportjának vezetője szerint Reykjavíkban Gorbacsov és Reagan amerikai elnök már kidolgozta az egyezmény kereteit, s ezen az ala­pon könnyű előrehaladni. Dole vi­szont annak a véleményének adott hangot, hogy Reagan semmiképpen sem fog most előrerohanni, hogy egyezménnyel javítsa a Tottier-jelen­­tés miatt mélyre süllyedt népszerű­ségi statisztikáit. A Szovjetunió — Max Kampel­­man genfi amerikai megbízott ré­vén — az Egyesült Államokat elő­zetesen értesítette a főtitkár új ja­vaslatáról. Kampelman úgy nyilat­kozott, hogy hosszabb időbe, fél év­be is beletelhet, amíg sikerül az egyezmény minden részletét kimun­kálni. Egyelőre csupán abban van szovjet—amerikai egyetértés, hogy Európából ki kell vonni minden kö­zép-hatótávolságú rakétát, s hogy a Szovjetunió Ázsiában száz ilyen fegyvert fenntarthat, az Egyesült Ál­lamok pedig ugyanennyit felállíthat saját területén. De Washington sze­rint szabályozni kell valahogy a kö­zepesnél kisebb hatótávolságú ra­kéták kérdését (például számuk kor­látozásával). Megoldandó még a ra­kéták megsemmisítésének az ellen­őrzése és több más részletprobléma. Kereszty András Bonn: Szabaddá válhat az út a közép-hatótávolságú rakéták felszámolása felél ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Valóságos politikai súlyának, je­lentőségének megfelelően fogadták Bonnban a legfrissebb szovjet le­szerelési javaslatot. Amire az NSZK fővárosában ritkán adódik példa: a négy parlamenti párt szin­te egybehangzóan üdvözölte a moszkvai indítványt. A rendkívül pozitív, egybecsengő visszhang hát­terében az húzódik meg, hogy az indítvány elfogadása a rakétatelepí­tésben közvetlenül érintett NSZK alapvető, stratégiai-biztonsági érde­keit szolgálná. Genscher külügyminiszter vasár­napi nyilatkozatában megállapítot­ta: Gorbacsov javaslata eltávolította a döntő akadályt a közép-hatótávol­ságú rakéták felszámolásának útjá­ból. Ezzel valóra válhat a szövet­ségi kormány egyik döntő fontos­ságú leszerelési célja.­­ A Szovjet­unió arra vonatkozó készsége, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezd a rövid hatótávolságú eszközökről, ugyancsak egybevág az NSZK tö­rekvéseivel, továbbá Európa bizton­sági érdekeivel — hangoztatta a külügyminiszter. A moszkvai nyi­latkozat — mutatott rá Genscher — azt igazolja, hogy kifizetődik a Szovjetunióval való intenzív pár­beszéd és kitartó tárgyalás. Hans Stercken, a CDU—CSU ka­tonapolitikai szakértője szerint a szovjet kezdeményezés , áttörés az utóbbi évtizedek legnagyobb lesze­relési lehetősége felé. Az ugyancsak a bonni kormánykoalícióhoz tarto­zó FDP képviselője, O­­af Feldmann, meggyőződését fejezte ki, hogy Gorbacsov őszintén törekszik a konkrét leszerelési megállapodások­ra. Most az Egyesült Államokon a sor, hogy bebizonyítsa leszereléspo­litikai szavahihetőségét — hangoz­tatta a szabaddemokrata politikus. Ugyanezt a gondolatot emelte ki va­sárnapi nyilatkozatában Hans-Jo­­chen Vogel, a szociáldemokraták parlamenti frakciójának elnöke. Et­től kezdve a Nyugat ügye, hogy a feltárulkozó lehetőséget valósá­gos áttörésre használja fel a fegy­verzet-ellenőrzésben — hangsúlyoz­ta Vogel, felszólítva a szövetségi kormányt, hogy járuljon hozzá a megállapodást előkészítő folyamat­­hoz. Győri Sándor Világszerte üdvözölték a szovjet kezdeményezést­ London hivatalosan még nem nyi­latkozott Mihail Gorbacsov legújabb javaslatáról, de a brit kormányhoz közel álló The Sunday Telegraph va­sárnapi jelentése szerint kormány­körökben általános az a nézet, hogy az új szovjet békekezdeményezés a lehető legkedvezőbb előjel Marga­­ret Thatcher e hónap végén esedé­kes moszkvai látogatása szempont­jából. Gorbacsov új javaslatának időzítése mind a választások elé te­kintő brit kormányfő, mind pedig az ostrom alatt álló­ amerikai elnök számára a lehető legkedvezőbb — állapította meg szombat este az ITN televízióhálózat kommentáto­ra. A szombat esti TASZSZ-jelentés hatására a vasárnapi brit lapok el­ső oldalát áttördelték, hogy vezető helyen adhassanak hírt arról, amit a The Sunday Telegraph főcímében Gorbacsov eurorakéta-kihívásának nevez. A szovjet kezdeményezés meglepte a nyugati diplomatákat. Egyértelmű hogy a Nyugatnak vá­laszolnia kell — írja a konzervatív kormánypárti lap. A Sunday Times elsőoldalas tudó­sításában megállapítja: a kezde­ményezés megnyithatja az utat az előtt, hogy Nagy-Britannia és Nyu­­gat-Európa területéről eltűnjenek mind a szárnyas rakéták, mind a Pershingek. A konzervatív lap úgy vélekedik, hogy a szovjet javas­lat különös jelentőséget kölcsönöz Thatcher asszony moszkvai látoga­tásának. Ezt az alkalmat felhasznál­hatja egy eurorakéta-egyezmény előkészítésének meggyorsítására és arra is, hogy előmozdítsa a kompro­misszumos megoldást a „csillaghá­borús” program kérdésében, ami megállapodáshoz vezethetne a ha­dászati rakéták tekintetében is. Új, fontos, bizonyos vonatkozásai­ban kifejezetten szenzációs Mihail Gorbacsov legújabb leszerelési ja­vaslata — írja vasárnapi számában a Le Repubblica című olasz napilap. Az új javaslat a Kremlnek azt a szándékát tükrözi, hogy újból meg­kezdje a párbeszédet az Egyesült Ál­lamokkal, s mielőbb megegyezésre jusson leszerelési kérdésekben, ne­hogy az amerikai elnökválasztási kampány eltorlaszolja az utat min­denfajta perspektíva előtt — fejti ki hasábjain az Il Messaggero. A L’Unitá is hasonlóképpen ítéli meg a szovjet szándékot, hozzáfűzve: szerinte Gorbacsov új javaslatának a megszületésében az is közreját­szott, hogy a szovjet vezető rend­kívüli gyorsasággal fogta fel a nyu­gat-európai országokból érkező moz­golódás első jeleit, azt, hogy ezek az­­ államok nem sorakoznak fel az ABM-szerződés amerikai értelmezé­se mögött. Minden napilap hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok most már nem válaszolhat puszta nemmel. A La Repubblica erről így ír: ez a javaslat egész Európa és a kelet- nyugati kapcsolatok számára rend­kívül jelentős megállapodások előtt nyit utat. Ha ez nem talál megfele­lő válaszra a másik oldalon, alig­ha lehet majd a Kremlre hárítani a felelősséget az esetleges kudarcért — fűzte hozzá. Lord Carrington NATO-főtitkár pozitívnak minősíti Mihail Gorba­csov főtitkár bejelentését, amely sze­rint a szovjet kormány kész külön­választva tárgyalni a középhatótávú rakéták visszavonását Európából — közölte vasárnap délután az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjának szóvivője. Mihail Gorbacsov főtitkár leg­utóbbi javaslata fontos és pozitív lépés — mondta vasárnap Leo Tin­­demans belga külügyminiszter a bel­­ga tévének adott nyilatkozatában. Leo Tindemans a közös piaci tag­országok külügyminiszteri tanácsa soros elnöki minőségében kijelen­tette: nem kételkedik abban, hogy a tagországok mindegyikét meg le­het győzni az eurorakétákról való tárgyalás elfogadásáról. Kifejezte azt a reményét, hogy hasonló tárgyalá­sokra nyílik lehetőség a rövid ható­­távolságú rakétákat, a vegyi és a hagyományos fegyvereket illetően is. Nakaszone Jaszuhiro japán minisz­terelnök vasárnap újságírók előtt ki­jelentette: elvben támogatja a szov­jet kezdeményezést, amennyiben az nem mond ellent az ő, januári belg­rádi látogatásakor előterjesztett ja­vaslatainak. Nakaszone arra a be­szédére hivatkozott, amelyet a belg­rádi egyetemen mondott, s amely­ben síkraszállt a nagyhatalmak glo­bális erőegyensúlyáért, elutasította Európa és Ázsia biztonságának kü­lönválasztását, és sürgette a hadá­szati, valamint a­ közép-hatótávol­ságú rakéták teljes felszámolását. A Német Demokratikus Köztár-­­­saság vezető testületei, az NSZEP KB Politikai Bizottsága, az állam­tanács és a minisztertanács vasár­nap közös állásfoglalásban biztosí­totta teljes és feltétlen támogatásá­ról a szovjet vezetés legutóbbi ja­vaslatát. Erich Honecker Helmut Kohl kancellárhoz intézett üzeneté­ben kifejezte reményét, hogy Bonn közbenjár saját szövetségeseinél Gorbacsov leszerelési javaslatának elfogadtatásáért. Mint berlini tudó­sítónk jelentette, az NDK vezetője aláhúzta: a Gorbacsov-javaslat tör­ténelmi jelentőségű, általa lehetővé válhat egy atomfegyvermentes vi­lág megvalósulása. Honecker arra is felhívta a figyelmet, hogy a moszk­vai kezdeményezés megvalósulása jó irányba befolyásolhatná a németkö­zi kapcsolatok fejlődését is. 3 Mihail Gorbacsov javaslata az eurorakéták leszerelésére (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában telepített közepes ható­­távolságú rakéták problémáját ve­gyék ki a többi kérdés közül, kös­senek róla különmegállapodást, mégpedig haladéktalanul. Ennek a lépésnek nem csupán az alapja van meg, de gyakorlatilag kész megálla­podás is született. Reykjavíkban megállapodtunk arról, hogy a kö­vetkező öt évben a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámolja minden Európában telepített köze­pes hatótávolságú rakétáját. Az ilyen osztályú, az ázsiai kontinen­sen telepített szovjet rakéták szá­mát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett robbanótöltetek száma ne haladja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyanilyen számú robbanótöltetet hagyhat meg a saját nemzeti területén telepített közepes hatótávolságú rakétáin. Amint aláírják az Európában te­lepített szovjet és amerikai köze­pes hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló egyezményt, a Szov­jetunió — az e két ország kormá­nyával való egyeztetést követően — kivonja az NDK-ból és Csehszlová­kiából a megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakétáit, amelyeket a Pershing—2 rakéták és a szárnyas rakéták nyugat-európai telepítésére válaszul vezényeltek oda. Ami a többi hadműveleti-har­cászati rendeltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azonnal tárgyaláso­kat kezdeni azok csökkentése és tel­jes felszámolása céljából. Ilyen módon megvan annak a va­lós lehetősége, hogy záros határ­időn belül megszabadítsuk közös európai otthonunkat a nukleáris te­her jelentős részétől. Ez tényleges és nagy lépés lenne Európának a nukleáris fegyverektől való teljes mentesítése irányába. Javaslatain­kat az Egyesült Államokkal foly­tatott genfi tárgyalások asztalára helyezzük. Nemegyszer próbáltak meggyőzni bennünket arról, hogy ha a Szovjet­unió kiemeli a közepes hatótávolsá­gú rakéták kérdését a reykjavíki csomagból, akkor nem lesz nehéz megállapodni e rakéták európai fel­számolásáról. Most lehetőség nyílik rá, hogy ezt a gyakorlatban is bi­zonyítsák. Ezt várják az európaiak és a többi kontinens népei. Különválasztva most az Európá­ban telepített közepes hatótávolságú rakéták problémáját, a szovjet kor­mány továbbra is rendkívül fontos­nak tartja, hogy megállapodás szü­lessék a hadászati fegyverek jelen­tős korlátozásáról, majd azt követő felszámolásáról. Mint azt többször hangsúlyoztuk, egy ilyen megálla­podásnak — a problémák szerves összekapcsolódása miatt — termé­szetesen feltétele az, hogy­ döntés szülessen a világűr fegyverekkel va­ló betelepítésének megakadályozá­sáról. A Szovjetunió újból demonstrálja azt a szándékát, hogy a meglevő ne­hézségek és a mesterségesen létre­hozott akadályok ellenére oldják meg a nukleáris leszerelés problé­máját. Az új gondolkodásmód az európai és a világközvélemény hang­ja meghallásának képességét is je­lenti, továbbá azt, hogy ebben a kölcsönös függésekre épülő világ­ban ne válasszák külön a saját biz­tonságot a szomszédok biztonságá­tól. A történelmi lehetőséget nem sza­bad elszalasztani! Gyors és kedve­ző választ várunk — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI)

Next