Népszabadság, 1987. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
1987. március 2., hétfő NÉPSZABADSÁG Károly hazaérkezett Finnországból Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese a Finn Kommunista Párt meghívására február 24. és 28. között pártküldöttség élén Finnországban tartózkodott. A delegáció tagja volt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. A látogatás során Németh Károly megbeszéléseket folytatott Arvo Aaltóval, az FKP elnökével, és találkozott a Finn Kommunista Párt több más vezetőjével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetérő, a pártjaik előtt álló legfontosabb feladatokról. Áttekintették a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit. Kifejezték készségüket az MSZMP és az FKP közötti együttműködés további elmélyítésére, amely fontos részét képezi a két ország, a magyar és a finn nép közötti hagyományos, jó kapcsolatoknak. Finnországi tartózkodása során Németh Károlyt fogadta Mauno Koivisto köztársasági elnök és Kaioul Sorsa miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. A magyar pártküldöttség találkozott a Finn Szociáldemokrata Párt és a Centrumpárt vezetőivel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány kérdéséről, valamint a rokoni kapcsolatokon, a kölcsönös megértésen és nagyrabecsülésen alapuló magyar—finn együttműködés erősítésének, a pártközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Az MSZMP főtitkárhelyettese a helsinki magyar kulturális és tudományos központban találkozott a Finn—Magyar Társaság vezetőivel. A megbeszéléseken és találkozókon részt vett Hargita Árpád, hazánk helsinki nagykövete. Az MSZMP küldöttsége szombaton hazaérkezett. Németh Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Program a tizenéveseknek, tennivalók a környezetvédelemért Ülést tartott a KISZ KB (Munkatársunktól.) Szombaton az ifjúsági szövetség székházában ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Elsőként Králikné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára előterjesztésében vitatták meg a KISZ tizenévesek körében végzett munkáját. Mint ismert, a KISZ kongresszusának határozata külön szólt a tizenéves korosztály mozgalmi tevékenységének fejlesztéséről. E program eddigi tapasztalatai meglehetősen vegyesek, kevés a demokratikusan működő iskola, sok tanintézmény az útkeresés időszakában van, s nem kevés helyen még csak a hibák, a gondok felvetéséig jutottak el, de még ma is formálisan működik a KISZ-szervezet. Sokan a pedagógusok túlterheltségével, a diákok önállóságának hiányával indokolják ezt. A felkészülést az is nehezítette, hogy későn jelent meg a középfokú oktatási intézmények működésére vonatkozó rendelet, így a diákkörök, diákönkormányzatok tevékenységének kialakításakor a KISZ-esek csak feltételezésekre támaszkodhattak. Az viszont mindenképpen örvendetes, hogy sok iskolában jöttek létre szakkörök, művészeti csoportok, önképzőkörök, s az eddig meglévők zöme kialakította már saját önkormányzatát. Jól halad a diáksportkörök és -egyesületek szervezése is. A KISZ 1986-ban saját forrásaiból mintegy 11 millió forintot fordított a középiskolákban működő diákközösségek támogatására, a pedagógusok munkájának elismerésére. A vitában felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy itt-ott még a művelődési irányítás is bizonytalan a diákmozgalom támogatásában, és a KISZ szervei sem fordítanak mindenütt kellő figyelmet a pedagógusok megnyerésére, munkájuk segítésére. Gondot okoz az is, hogy a politikai képzés tartalmát továbbra sem az iskolai közéletben való politizáláshoz szükséges ismeretek határozzák meg. Stark Antal, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese kiemelte, hogy az utóbbi időben túl sok átszervezés, korszerűsítés, koncepcióváltás „terhelte” a tanintézményeket, sok ellentmondás, feszültség halmozódott föl az iskolákban — márpedig a nagyobb diákönkormányzat elképzelhetetlen a demokratizálódott iskola nélkül. Erről beszélt Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes is, aki fölhívta a figyelmet arra, hogy a KISZ programja szorosan összefonódik az oktatás megújításával, feltételezi az iskola demokratikus közéletének kialakítását, s e folyamatban az intézményi pártszervezetek aktívabb részvételét. A vitát követően a KISZ KB elfogadta az előterjesztést, és meghatározta a közeljövő tennivalóit. A testület fontosnak tartja a folyamatos együttműködést a KISZ és az állami szervek között, továbbra is támogatja az öntevékeny diákkörök, önkormányzatok fejlődését, s igyekszik nagyobb segítséget adni a középiskolai KISZ politikai jellegének kibontakoztatásához. Ezután Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára számolt be az ifjúsági szövetség , környezetvédelmi tevékenységéről. E sokrétű munka szervezésére alakult meg az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács, amely fennállása óta kétszer is meghirdette a környezetvédelmi klubpályázatot. Az akciók nyomán 129 aktívan működő közösséggel alakult ki kapcsolatuk, de becslésük szerint közel félezer különböző szerveződésű amatőr környezetvédelmi közösség tevékenykedik hazánkban. Az általános és középiskolai szakkörök tevékenységében főként az ismeretterjesztés dominál, míg az egyetemeken és a főiskolákon sok fiatal tudományosan is foglalkozik a környezetvédelemmel. A KISZ KB titkára elmondta, hogy bevált a környezetvédelmi szaktáborozás — az elmúlt két esztendőben 200 tábori turnusban mintegy tízezren vettek részt. 1986- ban az Aggteleki Nemzeti Park területén már konkrét tennivalókat is kaptak az ifjú természetbarátok, s létrejöttek — főként a Balaton partján — a környezetvédő építőtáborok. Több sikeres pályázat született a környezeti károsodások megszüntetésére, illetve megelőzésére. A KISZ KB mellett működő tanács idén a Környezetbarát mezőgazdaság címen hirdetett pályázatot. A vitában felszólalók megállapították, hogy a KISZ politikai, érdekképviseleti jellege erősödött azzal, hogy a környezetvédelmet mint egyértelmű ifjúsági érdeket kezeli. Üdvözölték az egyre több természetvédelmi célzattal született védnökséget, valamint azt, hogy a Békés megyeiek vállalták — környezetvédelmi mintamegyét alakítanak ki területükön. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke hozzászólásában leszögezte, hogy a környezetünk védelme nem csupán pénz, hanem szemlélet és magatartás kérdése is — márpedig ezek formálásáért sokat tehet az ifjúsági szövetség. Az elkövetkező évek feladatai közül talán a legfontosabb a környezetvédő közösségek tevékenységében a cselekvő részvételt erősíteni. Erre rímelt Szabó Róbert középiskolások nevében tett felajánlása: ötezer diák tízezer munkaórát vállal a természet megóvása, a környezet szépítése érdekében. A Központi Bizottság ezután Nagy Imre KB-titkár tájékoztatóját hallgatta meg a „Jövőnk a tét” politikai akció beindításának tapasztalatairól. Örvendetes, hogy a kezdeményezés a közvéleményben jó visszhangra talált, bár néhol föllelhető a közömbösség, valamiféle jóindulatú semlegesség, amely akadályozza a cselekvést, az érdemi eszmecserék kibontakozását. Az ifjúsági szövetség sokat vár a mai akciónaptól: az ifjúmunkások s az értelmiségi fiatalok az ország ezer munkahelyén rendeznek munkaidő után fórumot a KISZ felhívása kapcsán. A KISZ KB végül személyi kérdésekről döntött. Szandtner Ivánt érdemei elismerése mellett felmentette testületi tagsága, KB- titkári, intézőbizottsági és titkársági tag megbízatásai alól, mivel a XX. Kerületi Pártbizottság első tittkárává választották. A KB kooptálta tagjai közé dr. Gönci Jánost és titkárává, az intézőbizottság, illetve a titkárság tagjává választotta. Az Elnöki Tanács Szandtner Ivánnak az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára adta át. Washington: Az új javaslat meggyorsíthatja a genfi tárgyalásokat ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Mihail Gorbacsov szombati javaslata meggyorsíthatja a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokat, de még hónapokba telhet, míg sikerül a közép-hatótávolságú rakétákról kötendő egyezmény részleteit kimunkálni — így foglalható össze az első washingtoni reagálás. Daniel Harvard fehér házi szóvivő kijelentette: — Érdeklődéssel olvastuk a főtitkár nyilatkozatát, amely előzetes értékelésünk szerint kedvező fejlemény. A külügyminisztérium egyik tisztségviselője nagyon jó hírnek nevezte Gorbacsov kezdeményezését és közölte: az Egyesült Államok az utóbbi hetekben egy — ugyancsak a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó — egyezménytervezet megfogalmazásán dolgozott. Ha a Szovjetunió hivatalosan is a genfi tárgyalóasztalra teszi a javaslatát, akkor gyors válaszra számíthat Washington részéről. Ezt egyébként Daniel Howard is megerősítette. Robert Dole, a szenátus republikánus csoportjának vezetője szerint Reykjavíkban Gorbacsov és Reagan amerikai elnök már kidolgozta az egyezmény kereteit, s ezen az alapon könnyű előrehaladni. Dole viszont annak a véleményének adott hangot, hogy Reagan semmiképpen sem fog most előrerohanni, hogy egyezménnyel javítsa a Tottier-jelentés miatt mélyre süllyedt népszerűségi statisztikáit. A Szovjetunió — Max Kampelman genfi amerikai megbízott révén — az Egyesült Államokat előzetesen értesítette a főtitkár új javaslatáról. Kampelman úgy nyilatkozott, hogy hosszabb időbe, fél évbe is beletelhet, amíg sikerül az egyezmény minden részletét kimunkálni. Egyelőre csupán abban van szovjet—amerikai egyetértés, hogy Európából ki kell vonni minden közép-hatótávolságú rakétát, s hogy a Szovjetunió Ázsiában száz ilyen fegyvert fenntarthat, az Egyesült Államok pedig ugyanennyit felállíthat saját területén. De Washington szerint szabályozni kell valahogy a közepesnél kisebb hatótávolságú rakéták kérdését (például számuk korlátozásával). Megoldandó még a rakéták megsemmisítésének az ellenőrzése és több más részletprobléma. Kereszty András Bonn: Szabaddá válhat az út a közép-hatótávolságú rakéták felszámolása felél ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Valóságos politikai súlyának, jelentőségének megfelelően fogadták Bonnban a legfrissebb szovjet leszerelési javaslatot. Amire az NSZK fővárosában ritkán adódik példa: a négy parlamenti párt szinte egybehangzóan üdvözölte a moszkvai indítványt. A rendkívül pozitív, egybecsengő visszhang hátterében az húzódik meg, hogy az indítvány elfogadása a rakétatelepítésben közvetlenül érintett NSZK alapvető, stratégiai-biztonsági érdekeit szolgálná. Genscher külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában megállapította: Gorbacsov javaslata eltávolította a döntő akadályt a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásának útjából. Ezzel valóra válhat a szövetségi kormány egyik döntő fontosságú leszerelési célja. A Szovjetunió arra vonatkozó készsége, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezd a rövid hatótávolságú eszközökről, ugyancsak egybevág az NSZK törekvéseivel, továbbá Európa biztonsági érdekeivel — hangoztatta a külügyminiszter. A moszkvai nyilatkozat — mutatott rá Genscher — azt igazolja, hogy kifizetődik a Szovjetunióval való intenzív párbeszéd és kitartó tárgyalás. Hans Stercken, a CDU—CSU katonapolitikai szakértője szerint a szovjet kezdeményezés , áttörés az utóbbi évtizedek legnagyobb leszerelési lehetősége felé. Az ugyancsak a bonni kormánykoalícióhoz tartozó FDP képviselője, Oaf Feldmann, meggyőződését fejezte ki, hogy Gorbacsov őszintén törekszik a konkrét leszerelési megállapodásokra. Most az Egyesült Államokon a sor, hogy bebizonyítsa leszereléspolitikai szavahihetőségét — hangoztatta a szabaddemokrata politikus. Ugyanezt a gondolatot emelte ki vasárnapi nyilatkozatában Hans-Jochen Vogel, a szociáldemokraták parlamenti frakciójának elnöke. Ettől kezdve a Nyugat ügye, hogy a feltárulkozó lehetőséget valóságos áttörésre használja fel a fegyverzet-ellenőrzésben — hangsúlyozta Vogel, felszólítva a szövetségi kormányt, hogy járuljon hozzá a megállapodást előkészítő folyamathoz. Győri Sándor Világszerte üdvözölték a szovjet kezdeményezést London hivatalosan még nem nyilatkozott Mihail Gorbacsov legújabb javaslatáról, de a brit kormányhoz közel álló The Sunday Telegraph vasárnapi jelentése szerint kormánykörökben általános az a nézet, hogy az új szovjet békekezdeményezés a lehető legkedvezőbb előjel Margaret Thatcher e hónap végén esedékes moszkvai látogatása szempontjából. Gorbacsov új javaslatának időzítése mind a választások elé tekintő brit kormányfő, mind pedig az ostrom alatt álló amerikai elnök számára a lehető legkedvezőbb — állapította meg szombat este az ITN televízióhálózat kommentátora. A szombat esti TASZSZ-jelentés hatására a vasárnapi brit lapok első oldalát áttördelték, hogy vezető helyen adhassanak hírt arról, amit a The Sunday Telegraph főcímében Gorbacsov eurorakéta-kihívásának nevez. A szovjet kezdeményezés meglepte a nyugati diplomatákat. Egyértelmű hogy a Nyugatnak válaszolnia kell — írja a konzervatív kormánypárti lap. A Sunday Times elsőoldalas tudósításában megállapítja: a kezdeményezés megnyithatja az utat az előtt, hogy Nagy-Britannia és Nyugat-Európa területéről eltűnjenek mind a szárnyas rakéták, mind a Pershingek. A konzervatív lap úgy vélekedik, hogy a szovjet javaslat különös jelentőséget kölcsönöz Thatcher asszony moszkvai látogatásának. Ezt az alkalmat felhasználhatja egy eurorakéta-egyezmény előkészítésének meggyorsítására és arra is, hogy előmozdítsa a kompromisszumos megoldást a „csillagháborús” program kérdésében, ami megállapodáshoz vezethetne a hadászati rakéták tekintetében is. Új, fontos, bizonyos vonatkozásaiban kifejezetten szenzációs Mihail Gorbacsov legújabb leszerelési javaslata — írja vasárnapi számában a Le Repubblica című olasz napilap. Az új javaslat a Kremlnek azt a szándékát tükrözi, hogy újból megkezdje a párbeszédet az Egyesült Államokkal, s mielőbb megegyezésre jusson leszerelési kérdésekben, nehogy az amerikai elnökválasztási kampány eltorlaszolja az utat mindenfajta perspektíva előtt — fejti ki hasábjain az Il Messaggero. A L’Unitá is hasonlóképpen ítéli meg a szovjet szándékot, hozzáfűzve: szerinte Gorbacsov új javaslatának a megszületésében az is közrejátszott, hogy a szovjet vezető rendkívüli gyorsasággal fogta fel a nyugat-európai országokból érkező mozgolódás első jeleit, azt, hogy ezek az államok nem sorakoznak fel az ABM-szerződés amerikai értelmezése mögött. Minden napilap hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok most már nem válaszolhat puszta nemmel. A La Repubblica erről így ír: ez a javaslat egész Európa és a kelet- nyugati kapcsolatok számára rendkívül jelentős megállapodások előtt nyit utat. Ha ez nem talál megfelelő válaszra a másik oldalon, aligha lehet majd a Kremlre hárítani a felelősséget az esetleges kudarcért — fűzte hozzá. Lord Carrington NATO-főtitkár pozitívnak minősíti Mihail Gorbacsov főtitkár bejelentését, amely szerint a szovjet kormány kész különválasztva tárgyalni a középhatótávú rakéták visszavonását Európából — közölte vasárnap délután az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjának szóvivője. Mihail Gorbacsov főtitkár legutóbbi javaslata fontos és pozitív lépés — mondta vasárnap Leo Tindemans belga külügyminiszter a belga tévének adott nyilatkozatában. Leo Tindemans a közös piaci tagországok külügyminiszteri tanácsa soros elnöki minőségében kijelentette: nem kételkedik abban, hogy a tagországok mindegyikét meg lehet győzni az eurorakétákról való tárgyalás elfogadásáról. Kifejezte azt a reményét, hogy hasonló tárgyalásokra nyílik lehetőség a rövid hatótávolságú rakétákat, a vegyi és a hagyományos fegyvereket illetően is. Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök vasárnap újságírók előtt kijelentette: elvben támogatja a szovjet kezdeményezést, amennyiben az nem mond ellent az ő, januári belgrádi látogatásakor előterjesztett javaslatainak. Nakaszone arra a beszédére hivatkozott, amelyet a belgrádi egyetemen mondott, s amelyben síkraszállt a nagyhatalmak globális erőegyensúlyáért, elutasította Európa és Ázsia biztonságának különválasztását, és sürgette a hadászati, valamint a közép-hatótávolságú rakéták teljes felszámolását. A Német Demokratikus Köztár-saság vezető testületei, az NSZEP KB Politikai Bizottsága, az államtanács és a minisztertanács vasárnap közös állásfoglalásban biztosította teljes és feltétlen támogatásáról a szovjet vezetés legutóbbi javaslatát. Erich Honecker Helmut Kohl kancellárhoz intézett üzenetében kifejezte reményét, hogy Bonn közbenjár saját szövetségeseinél Gorbacsov leszerelési javaslatának elfogadtatásáért. Mint berlini tudósítónk jelentette, az NDK vezetője aláhúzta: a Gorbacsov-javaslat történelmi jelentőségű, általa lehetővé válhat egy atomfegyvermentes világ megvalósulása. Honecker arra is felhívta a figyelmet, hogy a moszkvai kezdeményezés megvalósulása jó irányba befolyásolhatná a németközi kapcsolatok fejlődését is. 3 Mihail Gorbacsov javaslata az eurorakéták leszerelésére (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták problémáját vegyék ki a többi kérdés közül, kössenek róla különmegállapodást, mégpedig haladéktalanul. Ennek a lépésnek nem csupán az alapja van meg, de gyakorlatilag kész megállapodás is született. Reykjavíkban megállapodtunk arról, hogy a következő öt évben a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámolja minden Európában telepített közepes hatótávolságú rakétáját. Az ilyen osztályú, az ázsiai kontinensen telepített szovjet rakéták számát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett robbanótöltetek száma ne haladja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyanilyen számú robbanótöltetet hagyhat meg a saját nemzeti területén telepített közepes hatótávolságú rakétáin. Amint aláírják az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményt, a Szovjetunió — az e két ország kormányával való egyeztetést követően — kivonja az NDK-ból és Csehszlovákiából a megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakétáit, amelyeket a Pershing—2 rakéták és a szárnyas rakéták nyugat-európai telepítésére válaszul vezényeltek oda. Ami a többi hadműveleti-harcászati rendeltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azonnal tárgyalásokat kezdeni azok csökkentése és teljes felszámolása céljából. Ilyen módon megvan annak a valós lehetősége, hogy záros határidőn belül megszabadítsuk közös európai otthonunkat a nukleáris teher jelentős részétől. Ez tényleges és nagy lépés lenne Európának a nukleáris fegyverektől való teljes mentesítése irányába. Javaslatainkat az Egyesült Államokkal folytatott genfi tárgyalások asztalára helyezzük. Nemegyszer próbáltak meggyőzni bennünket arról, hogy ha a Szovjetunió kiemeli a közepes hatótávolságú rakéták kérdését a reykjavíki csomagból, akkor nem lesz nehéz megállapodni e rakéták európai felszámolásáról. Most lehetőség nyílik rá, hogy ezt a gyakorlatban is bizonyítsák. Ezt várják az európaiak és a többi kontinens népei. Különválasztva most az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták problémáját, a szovjet kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja, hogy megállapodás szülessék a hadászati fegyverek jelentős korlátozásáról, majd azt követő felszámolásáról. Mint azt többször hangsúlyoztuk, egy ilyen megállapodásnak — a problémák szerves összekapcsolódása miatt — természetesen feltétele az, hogy döntés szülessen a világűr fegyverekkel való betelepítésének megakadályozásáról. A Szovjetunió újból demonstrálja azt a szándékát, hogy a meglevő nehézségek és a mesterségesen létrehozott akadályok ellenére oldják meg a nukleáris leszerelés problémáját. Az új gondolkodásmód az európai és a világközvélemény hangja meghallásának képességét is jelenti, továbbá azt, hogy ebben a kölcsönös függésekre épülő világban ne válasszák külön a saját biztonságot a szomszédok biztonságától. A történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani! Gyors és kedvező választ várunk — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI)