Népszabadság, 1987. április (45. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. április 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLV. évfolyam, 77. szánt Miért nem a két­harmadról? (3. oldal) LÁZÁR GYÖRGY LENINVÁROSBAN Felavatták a TVK új üzemét (Megyei tudósítónktól.) Kedd déliben Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke Leninvárosba látogatott, hogy felavassa a Tiszai Vegyi Kombinát új üzemét, a li­­neáris polietilén-gyárat. A minisz­terelnököt a városi tanács épülete előtt Fejti György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Bor­­sod-Abaúj -Zemplén Megyei Pártbi­zottság első titkára, dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnöke, Ka­pcsus László ipari miniszter, Dóka Ferenc, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára és Hegedűs György, a városi tanács elnöke fogadta. A kormány elnökét a tanács dísz­termében Hegedűs György tájékoz­tatta Leminiváros múltjáról és jele­néről. Kiemelte, hogy Leninváros­ a szocialista ipartelepítés eredménye­ként született, hiszen az ötvenes évek elején még 1300—1400 lakosú község volt, s a lélekszám mára húszezer főre növekedett a nagy ipari centrumban­. Kétszázötven te­lepülésről kerültek ide a város mos­tani lakói, akiknek átlagéletkora nem haladja meg a 31 évet. Az im­már 21 éves városnak három nagy­üzeme van, a 6300 dolgozót foglal­koztató Tiszai Vegyi Kombinát, az 1700-as létszámú Tiszai Erőmű Vál­lalat és az 1100 dolgozóval tevé­kenykedő Tiszai Kőolajipari Válla­lat. A lakosság életkörülményeiről szólva a tanácselnök örömmel szá­molt be Lázár Györgynek arról, hogy Leninváros 6300 lakásából 6000 összkomfortos, s hogy a fiatal háza­sok két éven belül hozzájutnak az első, átmeneti lakáshoz, öt év alatt pedig a család nagyságának megfe­lelő saját otthonhoz. Az itt született gyermekek mindegyikét bölcsődei és óvodai hely várja, s a hat általános iskola mindegyikében egy műsza­kos az oktatás. A városban az orvo­si állásoknak mindössze 7 százaléka betöltetlen. A tanácselnök örömmel szólt arról is, hogy a városi tanács és a nagyüzemek között példás az együttműködés. Az iparvállalatok szívesen járulnak hozzá a városfej­lesztés különböző terveinek megva­lósításához. Ezek után Hegedűs György a jö­vő feladatairól szólt, s elmondta, hogy Leninváros hetedik ötéves ter­vének fő céljai között szerepel új autóbusz-pályaudvar létesítése, a középiskolák és a szakrendelő inté­zet bővítése, 25 méteres fedett uszo­da megvalósítása és több mint­ hat kilométernyi kerékpárút megépíté­se. Lázár György később meglátogat­ta a város egyik óvodáját, majd üzemlátogatáson vett részt. Ekkor csatlakozott a vendégekhez Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Az üzemlátogatás után került sor a lineáris polietilén gyár átadásá­ra. Az új gyár készárucsarnokában Pintér Imre, a TVK pártbizottságá­nak titkára üdvözölte a vendégeket, valamint az avatásra megjelent Ryozo Mogit, Japán budapesti nagy­követét, a beruházás tervezésében, kivitelezésében részt vevő japán és amerikai cégek vezető képviselőit. (Folytatás a 3. oldalon.) A TVK újonnan felavatott lineáris polietiléngyára. BOROS JENŐ FELVÉTELE Havazott a Blikkben Évtizedek óta nem volt rá példa, hogy március utolsó napjaiban gondjai legyenek a Miskolci Közúti Igazgatóságnak. Tegnapra virradóan hó és eső esett, erős szélvihar volt Borsod megyében. A Bükkben reg­gelre 30—40 centiméteres hó borí­totta a tájat. A nedves hó rárakó­dott az ágakra, a vihar pedig az ily módon erősen megterhelt fákat a hegyi utakra döntötte, s emiatt megbénult a forgalom. Kedd délelőtt a közúti igazgatóság szakemberei eltakarították a hó­akadályokat és a kidőlt fákat a Bükk-hegység útjairól, összesen 55 hatalmas fát kellett elvontatniuk, s keményen dolgoztak a hóekék is. A déli, délutáni órákban már vala­mennyi úton zavartalan volt a for­galom. Észak-Dunántúlon vihar tombolt keddre virradóan, Sopron környé­kén, a Bakonyban, a Szigetközben és a Hanságban 90-100 kilométeres sebességű széllökéseket is mértek. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat területén 21 helyen elsza­kadtak vagy megsérültek a húsz ki­lovoltos távvezetékek. Győr, Kapu­vár, Pápa, Ajka térségében, a Ba­konyban, a Szigetközben, a Hanság vidékén voltak áramzavarok. A hi­bák elhárítását még az éjszakai és a hajnali órákban megkezdték, és nagy többségét a délelőtti órákban be is fejezték. (MTI) Másképp Egy híján valamennyi megyében megtartották már a megyei kül­döttgyűléseket a TIT soron követ­kező, IX. küldöttgyűlésére. E fó­rumokon több ezer értelmiségi szó­lalt fel, hogy töprengve, vitatkoz­va mondja el véleményét a hazai ismeretterjesztés gondjairól, felada­tairól. öt év telt el a legutóbbi TIT- küldöttgyűlés óta, és rövid néhány év is elég volt hozzá, hogy a koráb­bihoz képest most számos kérdés­ben új feladatokat kínáljon a ma­gyar valóság e társulat számára is. Mindez kifejeződött a nagyközségi, városi és megyei fórumokon, ame­lyeken a felszólalók többsége arra kereste a választ, hogy napjaink nagy közművelődési versenyében merre tartson a TIT. A kérdés korántsem szónoki, hi­szen figyelmeztető a jelzés: öt éve a tagságnak 34 százaléka volt a 35 év alatti korosztály képviselője, napjainkra viszont az egyetemi, fő­iskolai hallgatókat tömörítő TIT- szervezetek száma több mint har­minc százalékkal csökkent, és a megyei szakosztályokban a harminc éven aluliak aránya már nem éri el a taglétszám húsz százalékát sem. Ha a társulat eleget akar tenni vállalt feladatának, nem mehet el szó nélkül eme jelenség mellett. Mi­ként az is szükséges, hogy tevé­kenységének módszereit felülvizs­gálva keresse az ismeretterjesztés aktuális lehetőségeit. Kétségtelen, hogy napjaink valóságában, ami a­­­kor a gazdasági-társadalmi előrelé­pés sürgető követelménnyé vált, s amikor sokakat foglalkoztat a ha­zai értékválság-értékváltás kettőssé­géből adódó tennivalók sora, a TIT- ben dolgozóknak keresniük kell rá a választ, hogy miként működhet­nének közre az eddigieknél hatá­sosabban egy-egy régió gazdasági, társadalmi, avagy éppen kulturális előrehaladásában. E feladatkereséshez legfeljebb szempontok felsorolásával lehetne hozzájárulni, hiszen országrészen­ként, megyénként, sőt az sem le­hetetlen, hogy településenként más és más lehet az elvégzendő munka. Figyelembe kell venni a feladatok kijelöléséhez a mind több szabad­időt egyfelől, de azt is, hogy a ne­hezedő anyagi feltételek következ­tében ez a szabadidő nem is iga­zán az jó néhány réteg esetében, és persze befolyásoló szempont ugyancsak, hogy csökkennek a kul­túrára fordítható központi keretek. Ezeket a problémákat feszegették és fogalmazták meg szinte minden eddigi fórumon a felszólalók, han­goztatván, hogy a társulat tulajdon­képpen egy olyan vállalkozói jelle­gű társadalmi szervezet, amely alap­vetően kulturális szolgáltatásokból tartja fenn magát, és ezen bevéte­lekből támogatja például a sza­badegyetemet, előadóinak tovább­képzését stb. Valós észrevétel az is, hogy fo­kozatosan visszaszorulóban van az érdeklődés a hagyományos isme­retterjesztés iránt, és a praktikus, a szakmai előrehaladáshoz hozzá­segítő ismeretek viszont kelendőb­bek. A külszolgálati lehetőségek magától értetődően fokozzák a nyelvtanulási kedvet, s nyilvánvaló, hogy a méhészkedőt szakterületé­nek új ismeretei érdeklik, ha nem puszta időtöltésből teszi, amit csi­nál. A korhoz való nyilvánvaló igazo­dás igénye vetette föl több megyé­ben is, hogy a társulat vállaljon — többek között állami megbízás alapján — nagyobb szerepet a munkaerő átcsoportosításával kap­csolatos szakmai át- és tovább­képzésből. Olyan jelzések ezek egytől egyig, amelyek mutatják, hogy a társulat főtitkárának szavai szerint­­ a „termékszerkezet-vál­tás" idejét éli a TIT. Fejér Gyula Szovjet—brit együttműködési megállapodást írtak alá Moszkvában NYÍLT LÉ­­RŰ TÁRGYALÁSOK - THATCHER ASSZONY SAJTÓÉRTEKEZLETE : MOSZKVAI SITÓNKTÓL Kedden • aniben Mihail Gor­bacsov és­­ge, Margaret Tha­tcher­­­ben szovjet—brit megáik­a írtak alá. Tha­tcher főzőleg Nyikolaj Rizsk m­iniszterelnökkel a gazda­működés fejleszté­séről ta majd részt vett a brit ké­p­viselet megnyitá­sán. Dél: sajtóértekezletet tar­tott. Ma Tbiliszibe látogat, majd es­te onnan tér vissza Londonba.­­ Noha fennmaradtak a nézet­­különbségek a megtárgyalt leszere­lési kérdésekben, egyetértésre ju­tottunk, hogy csak fokozatosan, a kiemelt feladatokat­­pontosan meg­jelölve érhető el haladás — mon­dotta­ kedd délutáni moszkvai sajtó­­értekezletén a brit, miniszterelnök. — Reménykedem, hogy a kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyve­rekről még az idén létrejön a megállapodás. A vegyi fegyverek megtiltásáról szóló egyezmény kidol­gozása, minthogy nézetem szerint igen bonyolult ellenőrzési kérdé­sekről is szó van — tovább tarthat. — Kiemelte: a vegyi fegyvereket meg kell semmisíteni. Nem közeledtek az álláspontok a közép-­hatótávolságú rakéták kérdé­sében sem, derült ki Margaret Tha­tcher egyik válaszából. A brit mi­niszterelnök kitartott korábbi né­zetei mellett, amelyek szerint az eurorakéták kérdését össze kell kap­csolni a rövid (ezer kilométernél kisebb) hatótávolságú rakétákéval. Miivel a­ szovjet rövid hatótávolságú rakéták elérik Nagy-Britannia, Fran­ciaország és az NSZK területét, a Nyugatnak egyensúlyba kell hoznia — értsd: növelnie — saját rövid távú rakétáinak a számát — han­goztatta.­ (Thatcher asszony állásfog­lalása arról, hogy szükség van a nyugat-európai rövid távú rakéták számának a gyarapítására, egybe­cseng azzal az amerikai s tervvel, hogy a közép-hatótávolságú Per­­shing—2 rakétákat esetleg átalakít­ják rövid távúakká. Így azok — egy könnyen le-, de akár vissza is sze­relhető hajtóműfokozattal „szegé­nyebben” — a helyükön maradhat­nak. A Krasznaja Zvezda kérdésére megerősítette, hogy Nagy-Britannia nem támaszt akadályt a területén levő USA-támaszpontok ellenőrzésé­ben, feltéve, hogy megállapodnak az euro­rakéta-ügyben. Mihail Gorbacsovval folytatott hétórás hivatalos tárgyalásait igen alaposaknak, átfogóaknak, nyíltak­nak jellemezte. „Mindketten az őszinte beszéd hívei vagyunk.” Na­gyon alapos tájékoztatást kapott a szovjetunióbeli átalakulásról, a nyíltságról, a demokratizálásról. Üdvözölte ezt a folyamatot, amely­nek sikere, mint mondta, nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a Nyugat­nak, az egész világnak hosszú távú érdeke. Úgy vélekedett, hogy a nyíl­tabb, demokratizáltabb, a gazdasá­gi ösztönzőket inkább alkalmazó, magasabb életszínvonalú Szovjet­unió iránt nagyobb a nyugati biza­lom, és könnyebben mennének a le­szerelési tárgyalások is. Nem hall­gatta el egyúttal, hogy a szovjet társadalomban a demokratizálás szónak más a jelentése, mint ahogy ezt a Nyugaton értelmezik. Afganisztán is szerepelt a megvi­tatott témák között. Thatcher asz­­szony megismételte a brit álláspon­tot a semleges és az el nem köte­lezett jövőbeli Afganisztánról, a szovjet csapatok kivonásáról. Szóba került az emberi jogok kérdése is. — Üdvözlöm az eddig elérteket — mondotta, de jelezte, hogy London még továbblépési lehetőséget lát e területen. Kérdésekre válaszolva elvetette, hogy Nagy-Britannia tárgyalásokat kezdjen a Falkland- (Malvin-) szi­getek hovatartozásáról, viszont haj­landóságot jelzett az Argentíná­val való kapcsolatok normalizálásá­ra. Cáfolta egyszersmind, hogy atomfegyver lenne a szigeteken. El­ítélte a dél-afrikai apartheidrezsi­met, de elvetette a gazdasági szank­ciók gondolatát. Végül hangoztatta: nagyon elége­dett a látogatással, amely „nem is jöhetett volna létre kedvezőbb idő­szakban”, és bízik benne, hogy az őszinte párbeszéd folytatódik. Kedden a Kremlben Mihail Gor­bacsov és Margaret Thatcher jelen­létében a szovjet és a brit külügy­miniszter dokumentumokat írt alá, a többi között az együttműködésről a világűr békés kutatásában, a Kreml és a Downing Street 10. (a brit kormányfői rezidencia) közti forró drót megteremtéséről, a tájé­koztatási, kulturális és oktatási koo­perációról. Délelőtt Thatcher asszony Rizskov kormányfővel a gazdasági kapcsola­tok bővítéséről tárgyalt. Megálla­podtak, hogy 1990-ig jelentősen, évi 2,5 milliárd rubelre emelik az áru­csere-forgalmat. Ruizskov kormányfő felhívta Mar­­garet Thatcher figyelmét azokra az akadályokra, különféle korlátozások­ra és diszkriminatív intézkedésekre, amelyek Nyugat-Európában — így Nagy-Britanniában is — hátrányos helyzetbe hozzák a szovjet kereske­delmet. A tárgyalásokon szovjet rész­ről hangsúlyozzák, hogy a most fo­lyó szovjet—brit üzleti tárgyaláso­kon csak úgy lehet tartós megálla­podásokat elérni, ha a brit cégek nemzetközileg is versenyképes aján­latokat tesznek szovjet partnereik­nek. Délután Thatcher miniszterelnök asszony jelenlétében megnyitották a moszkvai brit kamarai képviseletet. Margaret Thatcher, mint a tudo­mányág szakértője, felkereste a szovjet tudományos akadémia kris­tálytani intézetét. . Este Margaret Thatcher és kísé­rete díszvacsorán búcsúzott vendég­látóitól, Mihail Gorbacsovtól. A vendég ma Tbiliszibe, a grúz fővá­rosba utazik,­ s onnan tér vissza Londonba. Dunai Péter Thatcher asszony és Mihail Gorbacsov a dokumentumok kicserélésénél. Európai együttműködési tanácskozás Kedden Genfben megnyílt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának (ECE) 42. ülésszaka. A szer­vezet tagja 32 európai ország (köz­tük a Szovjetunió mellett az Ukrán és a Belorusz SZSZK is), valamint az Egyesült Államok és Kanada. Az ECE, amely az idén ünnepli megalakításának 40. évfordulóját, fontos szerepet játszik az európai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésében, min­denekelőtt a Kelet és Nyugat kö­zött. Az idei jubileumi ülésszakon átte­kintik az európai állapotok gazdasá­gi fejlődésének, sokoldalú kereske­delmi, gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésének helyze­tét és kilátásait, valamint az ECE hozzájárulását a helsinki záróok­mány és a madridi záródokumentum ajánlásainak teljesítéséhez. Az ENSZ­­Európai Gazdasági Bi­zottsága fennállásának 40. évfordu­lója alkalmából Várkonyi Péter kül­ügyminiszter táviratban üdvözölte Gerald Hintereggert, a szervezet vég­rehajtó titkárát.

Next