Népszabadság, 1987. július (45. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. július 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLV. évfolyam, 153. szám A tudatos (3. oldal) 1&1 Befejezte munkáját a legfelsőbb Tanács nyári ülésszaka A szovjet parlament három új törvényt hagyott jóvá A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte ülésszakát. A második napon a két ház együttes ülésen fogadta el az állami vállalatról szóló törvényt, amely elvi jelentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország népgazdaságának működésében. A törvény bővíti a vállalat jogait, az önigazgatás fejlesztését célozza. Meghatározottá és stabillá válik a vállalat és az állami költségvetés viszonya. A termelők sorsát nem a minisztériumi utasítások határozzák meg, hanem gazdaságilag önálló termelőegységekké válnak. A következő napirendi pontként a szovjet parlament törvényt hozott arról, hogy az ország életének legfontosabb kérdéseit a jövőben össznépi vitára kell bocsátani. Ezentúl szabály lesz az ország politikai, gazdasági és szociális fejlesztése alapkérdéseinek, az alkotmányos jogok, szabadságjogok és az állampolgárok kötelezettségei, s más fontos kérdések össznépi megvitatása. A törvény előirányozza országos vita megszervezését, ami a nyilvánosság széles körű bevonását szolgálja. A megvitatandó dokumentumokat a sajtó, a rádió, a televízió, továbbá szakosított kiadványok útján hozzák a közvélemény tudomására, s a megvitatott tervezetekkel kapcsolatos javaslatokat is széles körben ismertetik, csakúgy, mint a részvételét e vitákban. A szovjet törvényhozás által a fontos új elem, hogy egyes köztársaságokban, sőt ennél kisebb közigazgatási egységekben — területeken, városokban, járásokban — is szervezhetők általános viták. Külön cikkely szavatolja az állampolgárok szabad, akadályoztatástól mentes részvételét e vitákban. A szovjet törvényhozás által a mostani ülésszakon elfogadott harmadik törvény meghatározza, hogy az állampolgárok milyen módon kereshetik igazukat a bíróságoknál a vezető beosztásban levő személyek jogsértő cselekedeteivel szemben. A törvény értelmében minden állampolgárnak joga van a vezetők, illetve az általuk képviselt szervek ellen panaszt tenni, s ha az elkövetett, vitatott cselekedet nem tíz évnél régebben történt, a bíróság köteles azt megvizsgálni. A törvény előírja, hogy ilyen panaszt csak azt követően lehet tenni, miután a felügyelő szervhez benyújtott panaszra nem kaptak jogorvoslást. A bíróságok kötelesek tíz napon belül megtárgyalni az ügyet, és vagy megalapozatlannak minősíteni a panaszt, vagy pedig kötelezni az érintett vezetőt, hogy vonja vissza a jogsértő intézkedést. Az állampolgár felelősségre vonható abban az esetben, ha rágalmazási céllal indított bírósági eljárást valamely vezető ellen. Az ülésszak lezárásaként az illetékes vezetők válaszoltak a küldöttek interpellációira. (MTI) Költségvetési és mezőgazdasági viták az EGK-csúcs napirendjén Mérsékelt közeledés mutatkozott az EGK-csúcsértekezlet második napján Párizs és Bonn között a mezőgazdasági rendtartás vitatott kérdéseiben annak nyomán, hogy Mitterrand elnök és Kohl kancellár másodszor is különmegbeszélést folytatott egymással a kormányfői értekezlet mellett. A francia elnök szóvivője szerint kedvező irányba halad a mezőgazdasági kérdéskörről folyó brüsszeli vita, valódi politikai szándék mutatkozik mindkét oldalról annak lezárása végett. Kiszivárgott értesülések szerint az NSZK kész lenne hozzájárulni, hogy a mezőgazdasági árkiegyenlítő exporttámogatásokat és importadókat az év végéig fokozatosan felszámolják. (Ezek a márka folyamatos felértékelődésének jövedelemcsökkentő hatásától védik a nyugatnémet gazdákat, s a bonni kormány ezért ragaszkodott mindeddig hozzájuk. (Cserébe a francia kormány hozzájárul, hogy egyelőre levegyék napirendről a növényi olajok tervezett különadóját. (Ennek célja, hogy megdrágítsa a spanyol és olasz olajos növények termékeit, valamint az amerikai importszóját.) Ez a két vitapont akadályozta főként, hogy elfogadják az EGK közös mezőgazdasági rendjének 1987— 1988. évi szabályozóit. A tanácskozáson a pénzügyi és költségvetési problémák fokozatos rendezésére — belga javaslat nyomán — hosszabb távra szóló cselekvési programot állítottak össze. Margaret Thatcher brit kormányfő azonban nem fogadta azt el. Kijelentette: a brit kormány fenntartással él, s csak akkor járul hozzá a programba foglalt új hozzájárulásokhoz a közös kassza bővítésére, ha előzőleg végrehajtják a kiadásokat csökkentő takarékossági intézkedéseket, legfőképpen leépítik a mezőgazdasági túltermelést kiváltó támogatásokat. A mezőgazdasági támogatásokhoz Párizs ragaszkodik a leginkább, de majdnem ugyanolyan mértékben érdekeltek fenntartásukban az olaszok, spanyolok, dánok és írek is. Az EGK idei költségvetése 36 milliárd ECU. A túlköltés a brüsszel főbizottság számításai szerint az év végéig elérheti az ötmilliárdot. Ha erre nem találnak fedezetet, a brüszszeli központnak októberben fel kellene függesztenie a kifizetéseket: a mezőgazdasági, területfejlesztési, a szerkezetátalakítást segítő és a tudományos-műszaki kutatásokra fordítható támogatásokat. (MTI) * Hét év óta először volt — egy évre számolva — alacsonyabb az infláció Nyugat-Európában, mint az Egyesült Államokban — közölte az Európai Közösségek statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatok alapján. Májusban a Közös Piac 12 tagállamában átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek az árak az áprilisi 0,6 százalékkal szemben. Ennek megfelelően évi 3,2 százalékos inflációt mértek az EGK-ban, míg az Egyesült Államokban 3,7 százalékot. (Reuter) Tatarozást, egyeztetve!! Tatarozzák az óvodát. Munkavédelmi, érintésvédelmi ellenőrök megállapították, hogy az alig húszéves épület villamos hálózata és berendezései, bár nem kifejezetten balesetveszélyesek, nem felelnek meg a mai szabványoknak. Ezért ki kell cserélni a vezetékeket, a csatlakozóaljzatokat, az automata biztosítékokat, a mérőórákat. A villanyszerelők már meg is kezdték a munkát, kivésik a régi kábeleket, újakat, nagyobb teljesítményűeket, biztonságosabbakat húznak a helyükre. Akár örülhetnénk is a dicséretes gyorsaságnak, ha valójában tudnánk, hogy a vizsgálat és a javítás megkezdése között ténylegesen mennyi idő telt el. Ezzel szemben az óvodások, az óvónők és nem utolsósorban a szülők afeletti örömét, hogy csökken a balesetveszély, nő a biztonság az épületben, most megrontja az, hogy ez a munka rettentő nagy fölfordulással, rendetlenséggel jár. Talán lehetett volna vele várni, ha már eddig nem volt sürgős, a nyári szünetig. Hiszen az új oktatási törvény és végrehajtási rendelkezései szellemében júliusban és augusztusban két, három vagy négy hétre amúgy is bezárnak országszerte minden óvodát, bölcsődét. Hogy mikor és mennyi időre, arról előírás szerint minden évben január végéig értesíteni kell a szülőket, hogy időben tudjanak gondoskodni gyermekeikről. Úgy, hogy esetleg maguk is erre az időszakra kérik meg a „nyári" szabadságukat, vagy megkérik a nagyszülőket, hogy vállalják el néhány hétig az unokát. Ám ha mindez nem lehetséges, akkor is van megoldás. Mert a tanácsok művelődési osztályai pontosan tudják, hogy a területükön működő óvodák, bölcsődék mikor zárják be kapuikat. S ennek megfelelően egyeztetik, hogy a körzetben mindig legyen egy-egy olyan is, amelyik nyitva tart, ahová el lehet vinni azokat a gyerekeket, akiket a szüleik nem tudtak máshol elhelyezni, ellátásukról, gondozásukról, nevelésükről napközben nem képesek gondoskodni, mert ők a legnagyobb kánikula idején is dolgoznak, hiszen a termelés nem állhat le a gyárakban, a szolgáltatások sem szünetelhetnek a nyári szabadságok miatt. Az óvodák nyári szünetét természetesen nem csupán az indokolja, hogy ilyenkor szinte elfogynak a gyerekek. Ekkor kapják meg a szabadságuk egy részét az óvónők, a bölcsődei gondozónők is. És ebben a két, három vagy négy hétben végzik el az intézményekben a nagyjavításokat, a tisztasági, egészségügyi meszeléseket, az évi nagytakarításokat. Megvan tehát ezeknek az ideje, az előírt rendje. Egy kicsit ezért érthetetlen, hogy a fent említett óvodában miért nem várták meg a nyári szünetet. Miért kellett felborítani a januári megállapodásokat, s arra késztetni a szülőket, hogy most egyik napról a másikra találjanak megoldást gyermekeik elhelyezésére? Pór Vilmos / rkezetváltás gyorsítsa fel odaságunk fejlődését Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (Munkatárunk) ., Kibővített ülést tartott kedden Juhász Mihály elnökletével az Országgyűlés ipari bizottsága, amelynek napirendjén az ipar szerkezetátalakítási és egyensúly javítási feladatainak áttekintése szerepelt, az Ipari Minisztérium tájékoztatója alapján. A téma az Országgyűlés őszi ülésszakán is napirendre kerül, így különös figyelemmel hallgatták a képviselők Kapolyi László ipari miniszter vitaindítóját, amit széles körű, tartalmas vita követett. Kapolyi László mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi viták alapján formálódó szerkezetváltási koncepcióval párhuzamosan folyik a vállalati szándékok feltérképezése, s így a központi és a vállalati tervek összegzéseként, a további viták tapasztalataival kiegészítve kerülhet majd a program a Parlament elé. A feladatok kidolgozása nem csupán az iparra támaszkodik, hiszen az ipar szerkezetváltásának kapcsolódnia kell más ágazatok céljaihoz is. Jól mutatja ezt a kapcsolatot például a telefónia tervezett fejlődése, vagy a mezőgazdaság biotechnológiai tevékenységének ipari megalapozása. A következő évek feladatai közül, amelyek azt szolgálják, hogy legyen vége a gazdaság „kifáradási folyamatának”, s a szerkezetváltás gyorsítsa fel a fejlődést, a miniszter egyebek között az exportlehetőségek feltárását emelte ki. A szerkezetváltás egyik feszültségpontjaként azt említette, hogy mindeddig nem sikerült olyan mértékben megnövelni az ipar exportpotenciálját, hogy ennek révén többet fordíthassunk technikaimportra, ami felgyorsíthatná a műszaki fejlődést. Feszültségek rejlenek a szocialista kereskedelemben is , többet szeretnénk exportálni, az importlehetőségekre viszont nem fordítunk kellő figyelmet. A szerkezetváltási koncepció öt súlyponti területet jelöl ki: az energetika rendszerszerű fejlesztése, az elektronika, a szerkezeti anyagok, a biotechnológia és a képzés, oktatás fejlesztése tartozik a kiemelt területek közé. Rendkívül fontos, hogy a húzóágazatok felfutását a szabályozás is segítse, s ezt kell szolgálniuk a szervezetfejlesztési intézkedéseknek is. A kiegészítőt követő vitában 18 képviselő mondta el véleményét, javaslatait az ipar szerkezetátalakítási programjához kapcsolódóan. A vitát Kapolyi László foglalta össze, majd az ipari bizottság ülése Juhász Mihály zárszavával ért véget. (Vitaösszefoglalónk a 4. oldalon.) AZ ELSŐ ÖT HÓNAP ÁRUFORGALMI JELENTÉSE Kiegyensúlyozott az ellátás élelmiszerekből, bővült a vegyes iparcikkek forgalma A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első öt hónapjában a kiskereskedelem forgalma 229,4 milliárd forint volt, folyó áron 7,2 százalékkal, öszszehasonlító áron számítva pedig 2,1 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A forgalom főként a vegyes iparcikkekből bővült mind értékben, mind pedig mennyiségben. A kereskedelem a szükséges árut főként hazai forrásokból szerezte be, az innen származó árumenynyiség 11,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, az import viszont 4,5 százalékkal csökkent. Májusban a kiskereskedelemben 48,6 milliárd forint értékű áru kelt el, folyó áron 4,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az utóbbi hónapokhoz képest szinte valamennyi áru iránt visszafogottabb volt a kereslet. Májusban az élelmiszerek kínálata kiegyensúlyozott és bőséges volt. A kereskedelem javuló ellátást biztosított egyebek között főtt és füstölt húsárukból, sertészsírból, pörkölt kávéból és bébi-főzelékkonzervekből. Továbbra sem tudtak azonban az igényeknek teljesen eleget tenni baromfiaprólékból, fényezett rizsből, napraforgó étolajból, margarinból és diabetikus édesipari termékekből. A kései tavaszodás miatt burgonyából, zöldségből és gyümölcsből késtek a primőrök, ugyanakkor a tavalyról eltett készletek tovább csökkentek. Emiatt az árak is nőttek. A hűvösebb időjárás kihatott a ruházati cikkek forgalmára is, a boltok tavaszi-nyári kínálata iránt még mérsékelt volt az érdeklődés. Májusban több ruházati cikkből, például férfizakóból, női kosztümből színvonalasabb volt az ellátás, mint tavaly ilyenkor, más termékekből viszont kisebb választékhiányt is tapasztalhattak a vásárlók. Selyem méterárukból viszont tovább romlott az ellátás, s főként a divatszínekben készített kelmék választéka volt szűkös. Nem volt kielégítő a csecsemőruházati cikkek és a gyermek lábbelik kínálata sem. A vegyes iparcikkek iránt változatlanul igen élénk volt a kereslet. A legtöbben továbbra is a műszaki cikkeket keresték, amelyekből az igényeket jó színvonalon elégítette ki a kereskedelem. Jó volt a kínálat egyebek között hagyományos és félautomata mosógépekből, centrifugákból, porszívókból, hazai és import hűtőszekrényekből, színes televízióból, asztali rádióból, lemezjátszóból. E termékek közül korábban nem egy hiánycikknek számított. Fagyasztószekrényhez változatlanul nehéz volt hozzájutni. A szilárd tüzelőanyagok kínálata megfelelő volt májusban is, s a kedvezményes tüzelőakció keretében értékesítésük zavartalan volt. Néhány megyéből azonban az egyes szénfajták minőségének romlását jelezték. Az építőanyagok ellátásában az előző hónapokhoz képest lényeges változás nem történt, az igényeknek eleget tettek. Égetett téglából és cserépből viszont nem javult a kínálat, és fenyő-fűrészáruból is előfordult választékhiány. A fából készült nyílászárók ellátásában is tapasztalhatók voltak átmeneti hiányosságok. (MTI) Zöldborsó-feldolgozás a konzervgyárakban A konzervgyárakban megkezdődött a zöldborsó-feldolgozás szezonja. Ezekben a napokban tíz gyár fogadja a gazdaságokban nyújtott műszakban betakarított termést, amelyből az idén a tavalyinál többet vesznek át. A konzervgyári feldolgozásra alkalmas zöldborsó fejlődése és érése két és fél, három hetet késett. A tartósításával foglalkozó gyárak a tervezett mennyiségnek eddig csupán ötödét dolgozták fel, míg tavaly ilyenkor már a négyötödét átvették. A szezonban összesen 115 ezer tonna zsenge borsót tartósítanak, körülbelül tíz százalékkal többet, mint tavaly. A feldolgozásban eddig nem volt fennakadás, jól felkészültek az idényre. A betakarításnak és a feldolgozásnak a 26-28 Celsius-fok körüli meleg és a csapadékmentes napok kedveznek. Ilyen körülmények között a gyárak győzik a borsó fogadását, ám az ennél nagyobb melegben a borsó egy része túlérhet, és így már csak takarmányozásra és esetleg vetőmagnak használhatják. A konzervgyárak egyébként — ha ez szükségessé válik — egymást kisegítik a borsó átvételében. A zöldborsó 80-82 százalékát idén is exportra adja az ipar. (MTI) Üvegekbe kerül a zöldborsó a Nagykőrösi Konzervgyárban. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE