Népszabadság, 1987. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. július 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLV. évfolyam, 153. szám A tudatos (3. oldal) 1&1 Befejezte munkáját a legfelsőbb Tanács nyári ülésszaka A szovjet parlament három új törvényt hagyott jóvá A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte ülésszakát. A második napon a két ház együttes ülésen fogadta el az álla­mi vállalatról szóló törvényt, amely elvi jelentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország nép­gazdaságának működésében. A tör­vény bővíti a vállalat jogait, az ön­igazgatás fejlesztését célozza. Meg­határozottá és stabillá válik a vál­lalat és az állami költségvetés vi­szonya. A termelők sorsát nem a minisztériumi utasítások határozzák meg, hanem gazdaságilag önálló termelőegységekké válnak. A következő napirendi pontként a szovjet parlament törvényt hozott arról, hogy az ország életének leg­fontosabb kérdéseit a jövőben össz­népi vitára kell bocsátani. Ezentúl szabály lesz az ország politikai, gaz­dasági és szociális fejlesztése alap­kérdéseinek, az alkotmányos jogok, szabadságjogok és az állampolgárok kötelezettségei, s más fontos kérdé­sek össznépi megvitatása. A törvény előirányozza országos vita megszervezését, ami a nyilvá­nosság széles körű bevonását szol­gálja. A megvitatandó dokumentu­mokat a sajtó, a rádió, a televízió, továbbá szakosított kiadványok út­ján hozzák a közvélemény tudomá­sára, s a megvitatott tervezetekkel kapcsolatos javaslatokat is széles körben ismertetik, csakúgy, mint a részvételét e vitákban. A szovjet törvényhozás által a fontos új elem, hogy egyes köztár­saságokban, sőt ennél kisebb köz­­igazgatási egységekben — területe­ken, városokban, járásokban — is szervezhetők általános viták. Külön cikkely szavatolja az állampolgárok szabad, akadályoztatástól mentes részvételét e vitákban. A szovjet törvényhozás által a mostani ülésszakon elfogadott har­madik törvény meghatározza, hogy az állampolgárok milyen módon ke­reshetik igazukat a bíróságoknál a vezető beosztásban levő személyek jogsértő cselekedeteivel szemben. A törvény értelmében minden állam­polgárnak joga van a vezetők, illet­ve az általuk képviselt szervek el­len panaszt tenni, s ha az elköve­tett, vitatott cselekedet nem tíz év­nél régebben történt, a bíróság kö­teles azt megvizsgálni. A törvény előírja, hogy ilyen pa­naszt csak azt követően lehet tenni, miután a felügyelő szervhez benyúj­tott panaszra ne­m kaptak jogorvos­lást. A bíróságok kötelesek tíz na­pon belül megtárgyalni az ügyet, és vagy megalapozatlannak minősíteni a panaszt, vagy pedig kötelezni az érintett vezetőt, hogy vonja vissza a jogsértő intézkedést. Az állampol­gár felelősségre vonható abban az esetben, ha rágalmazási céllal indí­tott bírósági eljárást valamely ve­zető ellen. Az ülésszak lezárásaként az illeté­kes vezetők válaszoltak a küldöttek interpellációira. (MTI) Költségvetési és mezőgazdasági viták az EGK-csúcs napirendjén Mérsékelt közeledés mutatkozott az EGK-csúcsértekezlet második napján Párizs és Bonn között a me­zőgazdasági rendtartás vitatott kér­déseiben annak nyomán, hogy Mit­­terrand elnök és Kohl kancellár má­sodszor is különmegbeszélést folyta­tott egymással a kormányfői érte­kezlet mellett. A francia elnök szó­vivője szerint kedvező irányba halad a mezőgazdasági kérdéskörről folyó brüsszeli vita, valódi politikai szán­dék mutatkozik mindkét oldalról an­nak lezárása végett. Kiszivárgott értesülések szerint az NSZK kész lenne hozzájárulni, hogy a mezőgazdasági árkiegyenlítő ex­porttámogatásokat és importadókat az év végéig fokozatosan felszámol­ják. (Ezek a márka folyamatos fel­értékelődésének jövedelemcsökkentő hatásától védik a nyugatnémet gaz­dákat, s a bonni kormány ezért ra­gaszkodott mindeddig hozzájuk. (Cse­rébe a francia kormány hozzájárul, hogy egyelőre levegyék napirendről a növényi olajok tervezett különadó­ját. (Ennek célja, hogy megdrágítsa a spanyol és olasz olajos növények termékeit, valamint az amerikai im­portszóját.) Ez a két vitapont akadályozta fő­ként, hogy elfogadják az EGK kö­zös mezőgazdasági rendjének 1987— 1988. évi szabályozóit. A tanácskozáson a pénzügyi és költségvetési problémák fokozatos rendezésére — belga javaslat nyo­mán — hosszabb távra szóló cselek­vési programot állítottak össze. Mar­­garet Thatcher brit kormányfő azon­ban nem fogadta azt el. Kijelentet­te: a brit kormány fenntartással él, s csak akkor járul hozzá a program­ba foglalt új hozzájárulásokhoz a közös kassza bővítésére, ha előzőleg végrehajtják a kiadásokat csökken­tő takarékossági intézkedéseket, leg­főképpen leépítik a mezőgazdasági túltermelést kiváltó támogatásokat. A mezőgazdasági támogatásokhoz Párizs ragaszkodik a leginkább, de majdnem ugyanolyan mértékben ér­dekeltek fenntartásukban az olaszok, spanyolok, dánok és írek is. Az EGK idei költségvetése 36 mil­liárd ECU. A túlköltés a brüsszel főbizottság számításai szerint az év végéig elérheti az ötmilliárdot. Ha erre nem találnak fedezetet, a brüsz­­szeli központnak októberben fel kel­lene függesztenie a kifizetéseket: a mezőgazdasági, területfejlesztési, a szerkezetátalakítást segítő és a tu­dományos-műszaki kutatásokra for­dítható támogatásokat. (MTI) * Hét év óta először volt — egy év­re számolva — alacsonyabb az inf­láció Nyugat-Európában, mint az Egyesült Államokban — közölte az Európai Közösségek statisztikai hi­vatala, az Eurostat előzetes adatok alapján. Májusban a Közös Piac 12 tagállamában átlagosan 0,2 száza­lékkal emelkedtek az árak az ápri­lisi 0,6 százalékkal szemben. Ennek megfelelően évi 3,2 százalékos inf­lációt mértek az EGK-ban, míg az Egyesült Államokban 3,7 százalékot. (Reuter) Tatarozást, egyeztetve!! Tatarozzák az óvodát. Munkavé­delmi, érintésvédelmi ellenőrök megállapították, hogy az alig húsz­éves épület villamos hálózata és berendezései, bár nem kifejezetten balesetveszélyesek, nem felelnek meg a mai szabványoknak. Ezért ki kell cserélni a vezetékeket, a csat­lakozóaljzatokat, az automata biz­tosítékokat, a mérőórákat. A vil­lanyszerelők már meg is kezdték a munkát, kivésik a régi kábeleket, újakat, nagyobb teljesítményűeket, biztonságosabbakat húznak a he­lyükre. Akár örülhetnénk is a dicsé­retes gyorsaságnak, ha valójában tudnánk, hogy a vizsgálat és a ja­vítás megkezdése között ténylege­sen mennyi idő telt el. Ezzel szem­ben az óvodások, az óvónők és nem utolsósorban­ a szülők afeletti örömét, hogy csökken a balesetve­szély, nő a biztonság az épületben, most megrontja az, hogy ez a mun­ka rettentő nagy fölfordulással, rendetlenséggel jár. Talán lehetett volna vele várni, ha már eddig nem volt sürgős, a nyári szünetig. Hiszen az új oktatási törvény és végrehajtási rendelkezései szellemé­ben júliusban és augusztusban két, három vagy négy hétre amúgy is bezárnak országszerte minden óvo­dát, bölcsődét. Hogy mikor és mennyi időre, arról előírás szerint minden évben január végéig érte­síteni kell a szülőket, hogy időben tudjanak gondoskodni gyermekeik­ről. Úgy, hogy esetleg maguk is er­re az időszakra kérik meg a „nyári" szabadságukat, vagy megkérik a nagyszülőket, hogy vállalják el né­hány hétig az unokát. Ám ha mind­ez nem lehetséges, akkor is van megoldás. Mert a tanácsok műve­lődési osztályai pontosan tudják, hogy a területükön működő óvodák, bölcsődék mikor zárják be kapui­kat. S ennek megfelelően egyezte­tik, hogy a körzetben mindig le­gyen egy-egy olyan is, amelyik nyit­va tart, ahová el lehet vinni azokat a gyerekeket, akiket a szüleik nem tudtak máshol elhelyezni, ellátásuk­ról, gondozásukról, nevelésükről napközben nem képesek gondos­kodni, mert ők a legnagyobb káni­kula idején is dolgoznak, hiszen a termelés nem állhat le a gyárak­ban, a szolgáltatások sem szünetel­hetnek a nyári szabadságok miatt. Az óvodák nyári szünetét termé­szetesen nem csupán az indokolja, hogy ilyenkor szinte elfogynak a gyerekek. Ekkor kapják meg a sza­badságuk egy részét az óvónők, a bölcsődei gondozónők is. És ebben a két, három vagy négy hétben végzik el az intézményekben a nagyjavításokat, a tisztasági, egész­ségügyi meszeléseket, az évi nagy­­takarításokat. Megvan tehát ezek­nek az ideje, az előírt rendje. Egy kicsit ezért érthetetlen, hogy a fent említett óvodában miért nem várták meg a nyári szünetet. Miért kellett felborítani a januári megállapodá­sokat, s arra késztetni a szülőket, hogy most egyik napról a másikra találjanak megoldást gyermekeik elhelyezésére? Pór Vilmos / ­rkezetváltás gyorsítsa fel odaságunk fejlődését Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (Munkatá­runk) ., Kibővített ülést tartott kedden Ju­hász Mihály elnökletével az Or­szággyűlés ipari bizottsága, amely­nek napirendjén az ipar szerkezet­­átalakítási és egyensúly javítási fel­adatainak áttekintése szerepelt, az Ipari Minisztérium tájékoztatója alapján. A téma az Országgyűlés őszi ülésszakán is napirendre kerül, így különös figyelemmel hallgatták a képviselők Kapolyi László ipari miniszter vitaindítóját, amit széles körű, tartalmas vita követett. Kapolyi László mindenekelőtt ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a tár­sadalmi viták alapján formálódó szerkezetváltási koncepcióval pár­huzamosan folyik a vállalati szán­dékok feltérképezése, s így a köz­ponti és a vállalati tervek összeg­zéseként, a további viták tapaszta­lataival kiegészítve kerülhet majd a program a Parlament elé. A fel­adatok kidolgozása nem csupán az iparra támaszkodik, hiszen az ipar szerkezetváltásának kapcsolódnia kell más ágazatok céljaihoz is. Jól mutatja ezt a kapcsolatot például a telefónia tervezett fejlődése, vagy a mezőgazdaság biotechnológiai te­vékenységének ipari megalapozása. A következő évek feladatai közül, amelyek azt szolgálják, hogy legyen vége a gazdaság „kifáradási folya­matának”, s a szerkezetváltás gyor­sítsa fel a fejlődést, a miniszter egyebek között az exportlehetőségek feltárását emelte ki. A szerkezetvál­tás egyik feszültségpontjaként azt említette, hogy mindeddig nem sike­rült olyan mértékben megnövelni az ipar exportpotenciálját, hogy ennek révén többet fordíthassunk techni­kaimportra, ami felgyorsíthatná a műszaki fejlődést. Feszültségek rej­lenek a szocialista kereskedelemben is , többet szeretnénk exportálni, az importlehetőségekre viszont nem fordítunk kellő figyelmet. A szerkezetváltási koncepció öt súlyponti területet jelöl ki: az ener­getika rendszerszerű fejlesztése, az elektronika, a szerkezeti anyagok, a biotechnológia és a képzés, oktatás fejlesztése tartozik a kiemelt terüle­tek közé. Rendkívül fontos, hogy a húzóágazatok felfutását a szabályo­zás is segítse, s ezt kell szolgálniuk a szervezetfejlesztési intézkedések­nek is. A kiegészítőt követő vitában 18 képviselő mondta el véleményét, ja­vaslatait az ipar szerkezetátalakítási programjához kapcsolódóan. A vi­tát Kapolyi László foglalta össze, majd az ipari bizottság ülése Juhász Mihály zárszavával ért véget. (Vita­összefoglalónk a 4. oldalon.) AZ ELSŐ ÖT HÓNAP ÁRUFORGALMI JELENTÉSE Kiegyensúlyozott az ellátás élelmiszerekből, bővült a vegyes iparcikkek forgalma A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első öt hónapjában a kiskereskede­lem forgalma 229,4 milliárd forint volt, folyó áron 7,2 százalékkal, ösz­­szehasonlító áron számítva pedig 2,1 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A forgalom főként a vegyes iparcikkekből bővült mind értékben, mind pedig mennyi­ségben. A kereskedelem a szükséges árut főként hazai forrásokból szerez­te be, az innen származó árumeny­­nyiség 11,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, az import viszont 4,5 százalékkal csökkent. Májusban a kiskereskedelemben 48,6 milliárd forint értékű áru kelt el, folyó áron 4,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az utób­bi hónapokhoz képest szinte vala­mennyi áru iránt visszafogottabb volt a kereslet. Májusban az élelmiszerek kínála­ta kiegyensúlyozott és bőséges volt. A kereskedelem javuló ellátást biz­tosított egyebek között főtt és füs­tölt húsárukból, sertészsírból, pör­költ kávéból és bébi-főzelékkonzer­vekből. Továbbra sem tudtak azon­ban az igényeknek teljesen eleget tenni baromfiaprólékból, fényezett rizsből, napraforgó­ étolajból, mar­garinból és diabetikus édesipari ter­mékekből. A kései tavaszodás miatt burgonyából, zöldségből és gyü­mölcsből késtek a primőrök, ugyan­akkor a tavalyról eltett készletek tovább csökkentek. Emiatt az árak is nőttek. A hűvösebb időjárás kihatott a ruházati cikkek forgalmára is, a bol­tok tavaszi-nyári kínálata iránt még mérsékelt volt az érdeklődés. Má­jusban több ruházati cikkből, pél­dául férfizakóból, női kosztümből színvonalasabb volt az ellátás, mint tavaly ilyenkor, más termékekből viszont kisebb választékhiányt is ta­pasztalhattak a vásárlók. Selyem méterárukból viszont tovább rom­lott az ellátás, s főként a divatszí­nekben készített kelmék választéka volt szűkös. Nem volt kielégítő a csecsemőruházati cikkek és a gyer­mek lábbelik kínálata sem. A vegyes iparcikkek iránt változat­lanul igen élénk volt a kereslet. A legtöbben továbbra is a műszaki cikkeket keresték, amelyekből az igényeket jó színvonalon elégítette ki a kereskedelem. Jó volt a kínálat egyebek között hagyományos és fél­automata mosógépekből, centrifu­gákból, porszívókból, hazai és im­port hűtőszekrényekből, színes tele­vízióból, asztali rádióból, lemezját­szóból. E termékek közül korábban nem egy hiánycikknek számított. Fagyasztószekrényhez változatlanul nehéz volt hozzájutni. A szilárd tüzelőanyagok kínálata megfelelő volt májusban is, s a kedvezményes tüzelőakció keretében értékesítésük zavartalan volt. Né­hány megyéből azonban az egyes szénfajták minőségének romlását je­lezték. Az építőanyagok ellátásában az előző hónapokhoz képest lénye­ges változás nem történt, az igé­nyeknek eleget tettek. Égetett téglá­ból és cserépből viszont nem javult a kínálat, és fenyő-fűrészáruból is előfordult választékhiány. A fából készült nyílászárók ellátásában is ta­­pasztalhatók voltak átmeneti hiá­nyosságok. (MTI) Zöldborsó-feldolgozás a konzervgyárakban A konzervgyárakban megkezdő­dött a zöldborsó-feldolgozás szezon­ja. Ezekben a napokban tíz gyár fo­gadja a gazdaságokban nyújtott mű­szakban betakarított termést, amely­ből az idén a tavalyinál többet vesz­nek át. A konzervgyári feldolgozásra al­kalmas zöldborsó fejlődése és éré­se két és fél, három hetet késett. A tartósításával foglalkozó gyárak a tervezett mennyiségnek eddig csupán ötödét dolgozták fel, míg tavaly ilyenkor már a négyötödét átvették. A szezonban összesen 115 ezer tonna zsenge borsót tartósíta­nak, körülbelül tíz százalékkal töb­bet, mint tavaly. A feldolgozásban eddig nem volt fennakadás, jól fel­készültek az idényre. A betakarításnak és a feldolgo­zásnak a 26-28 Celsius-fok körüli meleg és a csapadékmentes napok kedveznek. Ilyen körülmények kö­zött a gyárak győzik a borsó foga­dását, ám az ennél nagyobb meleg­ben a borsó egy része túlérhet, és így már csak takarmányozásra és esetleg vetőmagnak használhatják. A konzervgyárak egyébként — ha ez szükségessé válik — egymást ki­segítik a borsó átvételében. A zöldborsó 80-82 százalékát idén is exportra adja az ipar. (MTI) Üvegekbe kerül a zöldborsó a Nagykőrösi Konzervgyárban. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE

Next