Népszabadság, 1987. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

2 Felgyorsultak az előkészületek a szovjet—amerikai csúcstalálkozóra Geraszimov kormányszóvivő moszkvai sajtóértekezlete ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Moszkvában, Washingtonban és Genfben nagy ütemben folyik a szovjet—amerikai csúcstalálkozó elő­készítése. A kettős rakétamegállapo­dás utolsó részleteit tisztázzák ezek­ben a napokban — mondotta keddi sajtóértekezletén Gennagyij Geraszi­mov szovjet szóvivő. A genfi külügyminiszteri tárgya­lásokon, amelyeken a stratégiai­ űr­­fegyver kérdést és más, kétokfallú problémákat érintettek, a légkör konstruktív, tárgyszerű volt. Tük­röződött, hogy mindkét oldal érti a Gorbacsov-utazás nagy jelentőségét. Aktivizálódnak egyúttal azok az amerikai jobboldali körök (a repub­likánus párt jobbszárnya és mások), amelyek meg akarják rontani a csúcsitalé­l­onzó légkörét. Nincs kizárva, hogy Washington­ban a tárgyalások végeztével Mi­hail Gorbacsov sajtóértekezletet s tart. Teljes mértté­kben­ lehetséges­, hogy az SZKP KB főtitkára a csúcstalálkozóról hazajövet találko­zik a Varsói Szerződés tagállamai­nak vezetőivel — válaszolta Gera­­sziimov egy kérdésre. Geraszimov ismertette a decem­ber 7-én kezdődő csúcson, részt ve­vő. Mihail Gorbacsov vezette kül­döttség összetételét. Eduard Sevard­­nadze külügyminiszter. Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. Vlagyimir Kamencev miniszterelnök-helyettes, az állami külgazdasági bizottság el­nöke, Szergej Abromejev marsall, vezérkari főnök. Anatolij Csernya­­jev, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója. Jurij Dubinyin washing­toni szovjet nagykövet. A csúcstalálkozót szovjet részről akkor ítélik meg sikeresnek, ha azon aláírják a kettős rakétameg­­áll­apodás­t, megállapodnak a stra­­tégiai­ űrfegyver kérdést illetően a tárgyaló diplomaták számára adan­dó utasításokban — mondotta a szóvivő, hozzátéve, hogy a csúcson szó lesz a regionális és más, a két­oldalú kapcsol­atokat érintő témák­ról. Geraszimov cáfolta a hétfői Rea­gan-beszédben megismételt ameri­kai vádakat, amelyek szerint a Szovjetunió nagyobb erőforrásokat fordít a stratégiai űrvédelemre, mint az Egyesült Államok. A Szov­jetunió folytat ugyan rakétavédel­­m­ii kutatásokat, de azok a Moszk­va körüli rakétaelhárító rendszer szerény mértékű korszerűsítésére irányulnak. A szovjet program csak a célhoz közeledő, a légkörbe visz­­szatérő rakéták elfogására irányul. Ez nincs ellentétben az 1972-es AB­M-szerződéssel — emelte ki Ge­raszimov. A szovjet—amerikai viszony to­vábbi normalizálódásának a jele, hogy dinamikus, szovjet megítélés szerint jó alapot adó első forduló zárult, le Genfben az atomkísérle­tek megtiltásáról. A sajtóértekezle­ten részt vett Igor Paljonih, a szov­jet delegációvezető, aki reményét fejezte ki, hogy a további megbe­széléseken megtartják a jó kezdés diktálta ütemet. Ha ez így történik, akkor már a jövő év első felében kidolgozhatják az 1974—1976-os megállapodások ellenőrzésére szol­gáló szerződést. (Ismeretesen az 1974—1976-os megállapodások a föld alatti robbantások maximum 150 kilotonnás korlátozására és a békés célú robbantások szabályozá­sára vonatkoznak.) Egyetértés jött létre, hogy az atomkísérletek ellen­őrzési rendszerének kidolgozására 1988 januárjában szovjet, illetve amerikai küldöttség utazik Névadó­ba, illetve a Szemipalatyimszk mel­lett levő szovjet ato­mkísérleti­ telep­re. A­­múlt héten két szovjet küldött­ség járt az Egyesült Államokban, illetve az NSZK-ban, s vegyifegy­­ver-megsem­­m­isítő állomásokat te­kintett meg­ Az NSZK-beli Müns­­tertben (ahol második világháborús vegyifegyver-készleteket semmisíte­nek meg) tartott bemutató egyik szovjet részvevője igen pozitívnak értékelte a nyugatnémetek szerve­zőmunkáját, a szovjet küldöttség szívélyes fogadtatását. Hangoztatta, hogy a vegyi fegyver megtiltá­sát­­megsemmi­s­ítését illetően azonosak vagy közelállók Moszkva és Bonn nézetei a fő kérdésekben. Dunai Péter Reagan továbbra sem hajlandó vita tárgyának tekinteni az SDI-programot Két beszédében is kijelentette hét­fő délután Reagan amerikai elnök, hogy folytatni kívánja az űrfegyver­kezési programot, s változatlanul nem tekinti azt alku tárgyának. Az új amerikai hadügyminiszter, Frank Carlucci hivatali es­kütételén Reagan a miniszter egyik legfon­­­tosabb feladatának nevezte az SDI-program folytatását, konzerva­tív republikánus politikusokkal megtartott találkozóján pedig külön is kifejtette, hogy az Egyesült Ál­lamoknak nemcsak kísérleti és fej­lesztési programját kell folytatnia, hanem adott esetben meg kell kez­denie az űrfegyverek telepítését is. Megismételte azt a vádat, hogy a Szovjetunió immár több mint 15 éve foglalkozik saját űrfegyverei ki­­fejlesztésével, s az állítólagos szov­jet program mellett eltörpül az Egyesült Államok SDI-programja. Az elnök, aki kedden a hét végé­ig tartó szabadságával utazik kali­forniai birtokéra, még ezt az alkal­mat is megragadja arra, hogy kiáll­­­jon az űrfegyverkezés mellett: út­közben felkeresi a Martin-Marietta hadiipari vállalat egy telepét, ahol lézerfegyverekkel folytatnak kísér­leteket. (MTI) Januártól újabb afgán—pakisztáni közvetett tárgyalások lesznek Genfben Jövő év elején tartják Afganisztán és Pakisztán közvetett tárgyalássoro­zatának újabb, immár döntőnek ígérkező fordulóját — jelentette ki Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárá­nak a kérdésben illetékes helyettese New York-i sajtóértekezletén. A diplomata elmondotta: kész a közel­jövőben Afganisztánba és Pakisz­tánba utazni, hogy elősegítse a meg­békélési folyamatot a két ország kö­zött. Afganisztán és Pakisztán között 1982 óta tartanak közvetett tárgyalá­sok az ENSZ genfi székhelyén, de Cordovez több ízben tárgyalt már a helyszínen — Afganisztánban és Pa­kisztánban — is. A párbeszéd jelen­leg már a hetedik fordulónál tart, s egyik kulcskérdése a szovjet csapa­tok kivonási ütemtervének meghatá­rozása. A Szovjetunió és az afganisz­táni kormány álláspontja az, hogy a csapatkivonás legfőbb feltétele a lá­zadó csoportoknak nyújtott külső, főleg amerikai támogatás megszűn­tetése. Az afgán külügyminisztérium ked­den visszautasította azokat a pakisz­táni vádaskodásokat, amelyek Afga­nisztánt teszik felelőssé a Pakisztán­ban elkövetett robbantásos merény­letekért. Ezek az állítások a pakisz­táni nép figyelmének az ország belső problémáiról való elterelését szolgál­ják — szól a nyilatkozat. (MTI) NÉHÁNY SORBAN ■HHaMZMMaHHaHZMHMHaHMaaMHHMHM Az amerikai haditengerészet az el­múlt néhány hónapban minden fel­sőbb felhatalmazás nélkül két tucat alkalommal hajtott végre légitáma­dáspróbát a szovjet haditengerészet petropavlovszki kikötője ellen. Egy alkalommal a haditengerészet egyik bombázója 150 kilométerre közelí­tette meg a Kamcsatkában levő kikö­tőt. (MTI) A közös piaci tagországok külügy­miniszterei kedden Brüsszelben be­fejezték kétnapos tanácskozásukat anélkül, hogy a költségvetési deficit megszüntetésére javasolt intézkedé­sekben meg tudtak volna állapodni. (MTI) Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter a japán kormány meghívásá­ra kedden Tokióba érkezett. (MTI) A bangladesi elnök lemondását sürgető ellenzéki pártok kedden el­utasították az elnök párbeszédre szó­ló felhívását és november végére újabb háromnapos általános sztráj­kot hirdettek meg. (AFP) Olaszországban a mára meghirde­tett sztrájk nyitányaként kedden a tájékoztatás egész területén megszün­tették a munkát az alkalmazottak. A rádió és a televízió, valamint a hír­­ügynökségek nem közöltek híreket, s a szerdai napilapok sem jelennek meg. (MTI) Jugoszláviában az idén november közepéig 1260 sztrájk volt, s ezeken összesen csaknem kétszázezer dolgo­zó vett részt — közölte kedden a ju­goszláv szakszervezeti szövetség el­nöke. (MTI) Önnön keretein jelentősen túlmu­tató vízügyi együttműködésről kez­dődött kedden szovjet—kínai ta­nácskozás Moszkvában. Az Amur és az Arguny folyó határ menti sza­kaszain megvalósuló vízügyi együtt­működés konkrét feladatainak kijelö­lésére a közelmúltban hozták létre a most másodszor tanácskozó kétolda­lú bizottságot. (MTI) Az Egyesült Államok elmaradt ENSZ-hozzájárulásának egy részét, mintegy 100 millió dollárt a közel­jövőben átutalja a világszervezet számlájára. Több mint kétszázmillió dollárt azonban továbbra is vissza­tart. (AP) Sir Geoffrey Howe brit külügymi­niszter egy nemzetközi közel-keleti konferencia kilátásait vitatta meg kedden Londonban izraeli kollégájá­val, Simon Peresszel. Pereszt fogadta Margaret Thatcher kormányfő is. (MTI) Amin Dzsemajel libanoni elnök kedden megkezdte bonni tárgyalá­sait. A vendég Richard von Weizsäcker államfővel, Helmut Kohl kancellárral és Hans-Dietrich Gen­­scher külügyminiszterrel találkozva újabb gazdasági segítséget kér orszá­ga számára, és szó esik a legutóbbi arab csúcsértekezletről és a közel­­keleti békekonferencia lehetőségéről is. A Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki Adolf Sajevics moszkvai főrabbit. A kitüntetést békemozgalmi tevékenységéért kapta. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1987. november 25., szerda Részletek a Szih­anuk— Hun Sen találkozóról Norodom Szihanuk herceg, volt kambodzsai államfő és Hun Sen mi­niszterelnök december 2-án találko­zik Párizstól nem messze, Fere-en- Tardenois-ban. A nemzeti megbéké­lést célzó tárgyalás időpontját Hun Sen javasolta táviratilag a herceg­nek, aki nyomban elfogadta az aján­latot. A találkozó hírét a Franciaor­szágban tartózkodó Szihanuk köréből szivárogtatták ki. Kína kedden hallgatólagos egyet­értéssel fogadta Norodom Szihanuk és Hun Sen találkozóját. Pekingben a külügyminisztérium szóvivője kedden az AFP francia hírügynökség telefonhívásos érdeklő­désére válaszul kijelentette:„Kínában mindig tisztelték Szihanuk herceget és sohasem fűztek felesleges meg­jegyzést ahhoz, mit és hogyan szán­dékozik tenni.” (MTI) Ma kezdődik a JKP XVIII. kongresszusa­­ TOKIÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ma kezdődik a Japán Kommunis­ta Párt XVIII. kongresszusa, amely egybeesik a párt megalakítása 75. évfordulójának megünneplésével. Az ötnapos kongresszusra — ame­lyet a JKP Atomiban levő oktatá­si központjában rendeznek — 29 külföldi delegációt hívtak meg. Az MSZMP küldöttségét Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke vezeti; tagja Györke József, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes veze­tője és Su­dy Zoltán, a KB külügyi osztályának politikai munkatársa. T. A. UCCBETCKA51 PUCCH51 A moszkvai pártbizottság üléséről A vezetés és minden dolgozó számára nehéz lecke, így minősítette a moszk­vai pártbizottság legutóbbi ülésé­nek tanulságait V. Zatvornyickij, az SZKP KB tagja, az egyik moszkvai építőipari vállalat brigádvezetője a Szovjetszkaja Rosszija keddi számában közölt terjedelmes írásában. A moszkvai munkás, aki részt vett az októberi KB-ülésen is, elemzi azo­kat a körülményeket, amelyek Bo­risz Jelcin moszkvai első titkár fel­mentéséhez vezettek. (Jelcint idő­közben az Állami Építőipari Bizott­ság miniszteri rangú elnökhelyette­sévé nevezték ki. ( A szerk.) A cikkíró egyebek között hangsú­lyozza, hogy a PB, a titkárság, né­mely elvtársak bírálatát nem sza­bad valamiféle rendkívüli dolognak tekinteni. A kritika már természetes dolog, s a párton belül nem szabad tabuterületeknek lenniük, vagy olyan embereknek, akiket nem érhet kri­tika. Jelcin korábban sem fukarko­dott az éles bírálattal, a XXVII. A VILÁGSAJTÓBÓL kongresszuson, a KB-üléseken, de ez egyáltalán nem keltett megütközést. — A probléma, megítélésem sze­rint nem magukban a bíráló észre­vételekben van, hanem azok tálalá­sában. Borisz Jelcin szavait sokat­mondó ajtócsapkodással kísérte, be­jelentette lemondását. De hát hogyan lehet mindent félbehagyni, egysze­rűen félreállni, amikor annyi ígéret hangzott el, az emberek hittek azok­ban, nekifogtak a munkához? S ek­kor jött e szeszélyes lépés, előre meg nem jósolható cselekedet, mint ahogy ő maga is elismerte. Felelős embe­rek nem így tesznek komoly dolgok­ban. A korábbi, hangzatos beszédek ezzel valósággal lógva maradnak a levegőben, s valóban demagógiára kezdtek hasonlítani. Az a hatás ala­kul ki, hogy a parancsnok cserben­hagyta katonáit a harctéren. Zatvornyickij nyíltan kimondja azt is, hogy a városi pb-titkárok, az iro­da tagjai nem a legjobb fényben tün­tették fel magukat.­ Az ülésen élesen elítélték Jelcin lépését, de hát ép­pen ők fedezték, sőt kultiválták a nem demokratikus rendszabályokat a szervezeten belül, és éppen belő­lük hiányzott annyi bátorság, kom­munista tisztesség, hogy idejében ki­fejezzék egyet nem értésüket a ki­alakuló stílussal. Vonatkozik ez a kerületi titkárokra is, akik csak az ülésen nyilvánítottak véleményt a vezetési módszerekről. Nem jó ez így. Ezeket a dolgokat­ komolyan számon kell kérni saját magunktól, s le kell vonnunk a tanulságokat. Borisz Jelcin moszkvai első titkár­rá választását a szverdlovszki terü­leten, a KB-ban végzett sikeres mun­ka indokolta, s kire is lehetne bízni az ilyen összetett feladatokat, ha nem az ilyen emberekre — hangoz­tatja a cikk. — Ám nem volt elég — mindenekelőtt lelki — ereje, po­litikai felelősségérzete ehhez a mun­kához. Valószínűleg túlértékelte ma­gát, lehetőségeit, s bizonyos mérté­kig talán túl is hajtotta magát. Jel­cin egyébként saját maga is helyte­lennek minősítette lépését, elismerte munkája hiányosságait, személyi ambícióit. — Borisz Nyikolajevics Jelcin egészében véve azonban je­lentős személyiség. Nagyra értéke­lem szakértelmét és képességeit, s meggyőződésem, hogy az építőipar­­stratégiai céljainak egyik állhatatos megvalósítója lesz — hangsúlyozza végezetül a cikkíró. Mihail Gorbacsov fogadta Mario Soarest A Szovjetunióban nem látnak aka­dályt a szovjet—portugál kapcsola­tok komoly fejlődésének útjában, s arra számítanak, hogy a portugál ve­zetés is megteszi a magáét a kölcsö­nös megértés és a két ország közötti együttműködés érdekében — fejtette ki kedden Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára Moszkvá­ban találkozott a hivatalos látoga­táson a Szovjetunióban tartózkodó Mario Soares portugál államfővel. Kötetlen, a témák széles körét érin­tő megbeszélésük — mint az arról kiadott jelentés megállapította — két olyan államférfi beszélgetése volt, akik látják, hogy a világ mára fordulóponthoz érkezett, s tisztában vannak azzal, hogy országaiknak le­hetőségeiket kihasználva részt kell venniük a világproblémák megoldá­sában. A beszélgetésen Mihail Gorbacsov közelgő egyesült államokbeli látoga­tása kapcsán kitértek a nukleáris fegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokra. Nagyra értékelték a rakétaszerződés várható aláírásának nemzetközi jelentőségét. A szovjet vezető tájékoztatta portugál vendé­gét arról, hogy ő kész Reagan el­nökkel a nukleáris veszély csökken­tésének egyéb kérdéseit, mindenek­előtt a hadászati fegyverekkel össze­függő kérdéseket is megoldani. A kétoldalú kapcsolatokat érintve kinyilvánították, hogy mindkét rész­ről törekszenek a gazdasági kapcso­latok bővítésére és korszerűsítésére. Soares a találkozó végén portugá­liai látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meghívást elfo­gadta. (MTI) Mihail Gorbacsov és a portugál államfő a tárgyalóasztalnál. Nőtt Lengyelország adósságállománya ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A lengyel adósságállomány ez év végére 36,2 milliárd dollár lesz, há­­rommilliárd dollárral több, mint egy évvel korábban — jelentette ki ked­den Andrzej Dorosz pénzügyminisz­ter-helyettes. Andrzej Dorosz egyebek közt el­mondta, hogy az adósságállomány há­­rommilliárd dollárral való emelke­dése fele részben a dollár leértéke­lődésének következménye, a másik másfél milliárd dollár abból szárma­zik, hogy Lengyelország nem tett eleget teljes mértékben adósságszol­gálatainak. Lengyelország idei kül­kereskedelmi többlete előreláthatólag a tervezett egymi­l­liárd dollár he­lyett csak 900 millió dollár lesz, vi­szont a törlesztési és adósságszolgá­lati kötelezettségek 1,8 milliárd dol­lárt tesznek ki. Jövőre ezek a köte­lezettségek elérik a kétmilliárd dol­lárt, tehát Lengyelország adósságai­nak jelentős részét ismét kénytelen lesz átütemezni. A pénzügyminiszter-helyettes ked­vezően ítélte meg a Párizsi Klubbal folytatott tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen kilencmilliárd dol­lár adósság átütemezéséről sikerült megállapodni. A kereskedelmi ban­kokat tömörítő, úgynevezett Londo­ni Klubbal is előrehaladottak a tár­gyalások arról, hogy tizenöt évre ütemezik át a lengyel adósságokat. Az erről szóló megállapodás aláírása a jövő év elején várható. K. Nyirő József A KuTaTTÍREKBEN SZEREPELNEK.... Li Peng, a Kínai Népköz­­társaság miniszterelnöke 1928-ban született a Szecsuan tartományi Csengtu város­ban. Tizenhét éves korában, 1945-ben lépett be a Kínai Kommunista Pártba. Miután szüleit, akik maguk is forra­dalmárok voltak, korán elve­szítette, Csou En-laj egykori miniszterelnök vette pártfo­gásba és nevelte fogadott fiaként. Csungkingban és Jenanban végezte elemi és középisko­lai tanulmányait.­­1918-ban Moszkvába küldték tanulni, ahol mérnökként végzett a moszkvai műszaki egyetem erőmű karán. 1955-ben tért haza Kínába, s ezt követően főmérnökként, illetve igazgatóként dol­gozott az erőműiparban. A „kulturális forradalom’’ éveiben a pekingi és a tiencsini erőművállalat igazgatója volt. 1979 és 1983 között miniszterhelyettes­ként, majd miniszterként tevékenyke­dett az elektronikai ipari és a vízgaz­dálkodási és energiaügyi minisztérium­ban. Li Penget a KKP 1982-ben megtartott 12. kongresszusán választották be a párt központi bizottságába, s 1985-ben lett tagja a köz­ponti bizottság politikai bi­zottságának és titkárságá­nak. (1983 óta dolgozik mi­niszterelnök-helyettesként, és tagja a központi bizottság pénzügyi és gazdasági kér­désekkel foglalkozó vezető csoportjának. 1985 óta vezeti az állami oktatási bizottsá­got is. Az 159 éves Li Penget a nemrég megtartott XIII. párt­­kongresszuson ismét bevá­lasztották a központi bizott­ságba, s az új­­központi bi­zottság első ülésén tagja lett a politikai bizottságnak, il­letve a politikai bizottság állandó bizottságának. Li Penget magasan képzett szakember­ként, a gazdasági irányításban elismert tekintélyként tartják számon Kínában. A megbízott miniszterelnök a hozzá kö­zelállók szerint szereti a jó könyveket, kiválóan beszéli­­az orosz nyelvet, és megtanult angolul is. Felesége szintén „szakmabeli”, azaz villamossági szak­ember. Két fiuk és egy leánygyermekük van. ' «

Next