Népszabadság, 1987. december (45. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

Ára: 1,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1987. december 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI L­APJA XLV. évfolyam, 283. szám BE­RECZ JÁNOS: Hét évtized tanulságai (3. oldal) Kína és Laosz nagyköveteket cserél Kína és Laosz megállapodott ab­ban, hogy nyolc év szünet után is­mét nagyköveti szintre emelik dip­lomáciai kapcsolataikat — közölte a kínai­­ külügyminisztériumi beje­lentést idézve az Új-Kína hírügy­nökség. A két ország viszonya azt köve­tően romlott meg, hogy ellentétes álláspontra helyezkedtek a Vietnam által Kambodzsának nyújtott kato­nai segítség kérdésében. Megfigye­lők emlékeztetnek arra, hogy a kí­nai-laoszi kapcsolatok rendezésé­nek bejelentésére két nappal azt megelőzően került sor, hogy a kam­bodzsai nemzeti megbékélésről Pá­rizsban eszmecsere kezdődik Noro­­dom Szihanuk herceg, a kambodzsai kormánnyal szemben fellépő egyik ellenzéki csoport vezetője és Hun Sen kambodzsai miniszterelnök kö­zött. (MTI) A lengyel népszavazás eredménye Nem kapott többséget sem az igen, sem a nem ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Nem született kötelező érvényű eredmény a vasárnapi lengyel nép­szavazáson. Az első kérdésre a szava­zatra jogosultak 44,2, A másodikra 46,2 százaléka mondott igent, s ilyen­formán nem született meg a szüksé­ges ötvenegy százalékos többség. Hét­fői sajtótájékoztatóján Jerzy Urban az eredménnyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a szavazók kéthar­mad részben a radikális politikai és gazdasági reformot támogatták, ami a reformpolitika helyeslését jelenti. Hétfőn a kora esti órákban Jerzy Urban kormányszóvivő ismertette a vasárnap Lengyelországban lezajlott népszavazás végeredményét. Egye­bek között elmondta, hogy a huszon­hatmillió szavazásra jogosult 67,3 százaléka járult vasárnap az urnák­hoz. A vasárnapi lengyel népszavazá­son az első kérdésre, amely a gazda­sági reform radikális felgyorsítására vonatkozott, a leadott szavazólapok 66,04 százalékán állt az igen­, míg nem volt a válasz az érvényes sza­vazatok 27,7 százalékában. Mindez azt jellenti, hogy a szavazatra jogo­sultak az első kérdésre 44,28 százalé­kos arányban mondtak igent, míg a nemmel szavazók aránya 18,57 szá­zalékos volt. Ezzel tehát nem szüle­tett meg az ötvenegy százalékos többség sem az igen, sem a nem sza­vazatok számára. Hasonló helyzet állt elő a második kérdésre adott válasszal is — ez egyébként a politikai reformok ra­dikális elmélyítésére vonatkozott. Itt az érvényes szavazatok 69,03 száza­léka volt igen, míg a nem szavazatok aránya 24,5 százalékos volt. Ez a sza­vazatra jogosultakra kivetítve azt je­lenti, hogy 46,29 százalékuk voksolt igennel, s 16,48 százalékuk nemmel. A szükséges ötvenegy százalékos többség tehát a második kérdésre adott válaszok esetében sem szüle­tett meg. A lengyel népszavazás eredménye tehát nem kötelező érvényű. Mint Jerzy Urban kormányszóvivő nem­zetközi sajtóértekezletén elmondta, a következő napokban — december ötödikén, szombaton — összeül a len­gyel parlament, a szejm, s megtár­gyalja a népszavazás eredményét. Az ülésen hozott döntés határozza meg majd a kormány feladatait. A kor­mányszóvivő azonban hangsúlyozta, hogy Lengyelországban nincs letérés a reformok útjáról. K. Nyirő József Összeszámolják a voksokat az egyik szavazókörzetben. Tettek és forintok Bensőséges esemény színhelye volt tegnap délután a VI. Kerületi Tanács. Az előzmény: a Terézváros­ban élő sokgyermekes családokat segítendő, gyermekenként hétszáz forint segélyt, vagy igazítsunk a szón, támogatást szavazott meg a kerületi tanács testülete 227 család­­­­nak, 827 gyereknek. A rendezvény valamennyiüknek szólt, bár igaz, a kétszáznál több család képviseleté­ben csak tizenhatot hívtak meg. Ők tegnap helyben megkapták, a töb­biek a hét folyamán postán kap­ják meg az ünnepekre minden bi­zonnyal jókor érkező segítséget. Persze nemcsak forintokról volt és van szó. Másról is. Arról, hogy nagy valószínűséggel kevés kerület van a fővárosban, ahol így nyilvántartanák a három- és többgyermekes családokat, ahol a segítséget nem vészhelyzetben, ha­nem a nagycsaládok „alanyi jo­gán” adják. Hogyan s miért? - kérdeztem a tanács egyik vezetőjét, s ő valami nagyon fontosat és lényegeset mondott: többhetes munkával fel­mérték a kerületben élő nagy­családokat, a munkatársaik azokat meglátogatva mérték fel szociális helyzetüket. Tudták, s egyre inkább tudják: a sokgyermekes családok­nak segítségre van szükségük, s az igazi segítséget akkor tudják ad­ni, ha ismerik őket. Úgy gondolták, hogy ha korábban segítenek, akkor esetleg megelőzhetik a nagyobb gondokat. A VI. Kerületi Tanács gesztusa s a tegnapi rendezvény többet je­lent a most egyszeri alkalommal ki­osztott összesen hatszázezer forint­nál. Mert ismétlem: nemcsak forin­tokról van szó, hanem az újfajta szociálpolitika példaértékű meg­nyilvánulásáról. Tény, s ez nem is újdonság, min­den település tanácsának van úgy­nevezett segélyezési alapja, s e segély eddig is - az esetek túl­nyomó többségében - jó helyre, azaz a szükséges helyre került. Csakhogy a segély, bár forintokban testesül meg, nemcsak az anyagia­kat jelenti, vagy legalábbis nem szabad, hogy csak azt jelentse. A főváros VI. kerületében a ta­nács és annak családsegítő szolgá­lata tudomásul vette, mi több, meg­értette: a meghirdetett stabilizá­ciós programmal, sajnos, szükség­szerűen együtt járó életszínvonal­csökkenés a szociálpolitikában új­fajta gondolkodást és újfajta tette­ket igényel; az állam szociálpoliti­kai szerepe mind kiterjedtebbé vá­lik. Mind kevésbé elég szétosztani a segélyalapot - ismerni kell a se­gélyre szorulókat, s kevés, ha csak a postás a szociálpolitika közvetí­tője. A tegnapi esemény előtt min­den nagycsaládoshoz bekopogtak a tanács munkatársai. Nem azt nézték, rászorulnak-e a meglátoga­­tottak a segélyre - hiszen van-e nagycsalád hazánkban, amelyik így vagy úgy nem szorul rá -, ha­nem azt nézték, hogy a mostani, gyerekenkénti hétszáz forintos tá­mogatáson túl mit és hogyan tehet többet a társadalom nevében a ta­nács. Lám így erősödhetnek tettekkel is a forintok. Tanulni kell persze ezt is. Például a terézvárosiaktól. S. Boda András Washingtonban ismertették a csúcstalálkozó programját Az SZKP KB főtitkára találkozik az amerikai üzleti élet képviselőivel is Besszmert­ih külügyminiszter-he­lyettes vezetésével már Washington­ban tárgyal az a szovjet küldött­ség, amely Mihail Gorbacsov egy hét múlva kezdődő látogatásának gyakorlati előkészítését végzi. A Fe­hér Ház ismertette a csúcstalálkozó részletes programját. A Fehér Ház ismertette az egy hét múlva kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó részletes programját. A bejelentés szerint Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan a jövő hét keddjén, helyi idő szerint délután írja alá a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szer­ződést. Gorbacsov már hétfőn, december hetedikén délután megérkezik az amerikai fővárosba. A főtitkárt, fe­leségét és kíséretét szállító gép az Andrews légi támaszponton, Wa­shington mellett száll le, itt George Shultz külügyminiszter üdvözli majd az elnök és a kormány nevében. A szovjet vezetőt december nyol­cadikén, kedden ünnepélyes fogad­tatásban részesítik, katonai tiszte­letadással köszöntik a Fehér Ház előtt. Mind Gorbacsov, mind Rea­gan rövid beszédet mond, majd meg­kezdik a tárgyalásokat. Rövid ebéd­szünet után írják alá a szerződést. Este Reagan elnök és felesége ad díszvacsorát Mihail Gorbacsov és felesége tiszteletére a Fehér Ház­ban. Szerdán, december kilencedikén a szovjet vezető látogatást tesz az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumon, ahol találkozik a két ház vezetőivel és tagjaival. Ezt kö­veti majd a második megbeszélés Reagan elnökkel, majd a külügy­minisztérium épületében Schultz kül­ügyminiszter látja ebéden vendégül Gorbacsovot. Délután folytatódnak a tanácskozások, este a szovjet nagy­­követségen Gorbacsov lesz Reagan házigazdája díszvacsorán. Szerda reggel a szovjet vezető előbb George Bush alelnökkel talál­kozik munkareggelin, majd újabb, záró megbeszélést tart Reagan el­nökkel. A két vezető közös ebédje után kerül sor a tárgyalások befe­jezésére, a záró beszédekre. Mihail Gorbacsov ezt követően még az amerikai üzleti körök vezető képvi­selőivel találkozik, és elutazása előtt sajtókonferenciát is tart az ameri­kai fővárosban a jelenlegi tervek szerint, így várhatóan csak a késő esti órákban utazik el Washington­ból. Egy ultrakonzervatív politikai cso­port, a Heritage-alapítvány gyűlését választotta ki Reagan elnök a csúcstalálkozót bevezető héten mon­dott első beszédének színhelyéül. Megismételte szinte valamennyi ko­rábbi tézisét. Mint mondotta, a csúcstalálkozón legalább olyan hang­súllyal akarja felvetni az emberi jo­gok kérdését és a regionális prob­lémákat, mint a leszerelés időszerű ügyeit. Ismételten kijelentette, hogy nem hajlandó feladni űrfegyverke­zési terveit. (MTI) Hawke ausztrál kormányfő Moszkvában Moszkvába érkezett hétfőn Robert Hawke, Ausztrália miniszterelnöke. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és Eduard Sevardnadze külügyminiszter fogad­ta. Az ausztrál kormányfő a szovjet kormány meghívásának tesz eleget. Hawke vasárnap — moszkvai hi­vatalos programjának megkezdése előtt — rövid időre megállt Lenin­­grádban. Hétfőn Moszkvában megkezdődtek a magas szintű szovjet—ausztrál tár­gyalások. Rizskov és Hawke áttekin­tette a két ország viszonyát, s véle­ményt cserélt időszerű nemzetközi kérdésekről. (MTI) Robert Hawke és Nyikolaj Rizskov. KORMÁNYSZÓVIVŐI SAJTÓÉRTEKEZLET MOSZKVÁBAN Gorbacsov londoni látogatásáról, a szovjet—kínai kapcsolatokról ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Mihail Gorbacsov rövid londoni munkalátogatása a washingtoni csúcstalálkozó előestéjén kifejezi a Szovjetunió Európa-politikájának as­pektusait — mondotta hétfői sajtóér­tekezletén Gennagyij Geraszimov szovjet kormányszóvivő. Az angliai útmegszakítás egyben elismerése London aktív szerepének a kelet—nyugati párbeszéd előmoz­dításában. A Nagy-Britannia főváro­sában lebonyolítandó Gorbacsov­­program igen intenzívnek ígérkezik. Nemcsak a szovjet—amerikai csúcs­­találkozóról, hanem más kérdésekről, a többi között a kétoldalú kapcso­latokról is szót ejtenek. Geraszimov a BBC-nek adott brit külügyminisz­teri interjúból kiemelte azt a részt, amelyben Howe Thatcher asszony és Mihail Gorbacsov személyes kapcso­latát pozitív, erősítő elemnek minő­sítette London és Moszkva viszonyá­nak javításában. Egy kérdésre adott válaszában Geraszimov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a londoni kitérőhöz hasonló megállót Mihail Gorbacsov washingtoni látogatásá­nak befejezése után is beiktatnak a visszaút menetrendjébe. (Ismeretes, hogy a szovjet szóvivő egy korábbi tájékoztatóján utalt rá, hogy a reyk­javíki tárgyalások után adott tájé­koztatóhoz hasonló várható a Varsói Szerződés szövetségesei számára a washingtoni csúcs befejezését köve­tően is.) Más nemzetközi témára áttérve, Geraszimov megerősítette: a Szov­jetunió érdekelt egy szovjet—kínai legfelső szintű találkozó megtartásá­ban, amely iránt Teng Hsziao-ping nyilvánított érdeklődést. Egy ilyen találkozót meg lehet tartani Moszk­vában, Pekingben vagy bárhol má­sutt. A szovjet álláspont szerint a meg nem oldott kérdések (például a szovjet—kínai viszonyt beárnyékoló Kambodzsa) nem hátráltathatják a csúcstalálkozót. Washington és Moszkva között sokkal több és sú­lyosabb vitás probléma van, s ez mégsem akadálya a szovjet—ameri­kai legfelső szintű eszmecserének — mondják Moszkvában. A Szovjet­unió továbbra is híve a Moszkva és Peking közötti viszony javításának — szögezte le Geraszimov. Moszkva üdvözli a párizsi Hun Sen—Szihanuk találkozót, amely fon­tos lépés lehet a nemzeti megbéké­lés, a kambodzsai kérdés politikai eszközökkel való rendezésének az út­ján. Dunai Péter Nadzsibullah Afganisztán elnöke A népképviseleti testület elfogadta az új alkotmányt Az Afganisztáni Köztársaság elnö­ke Nadzsibullah lett. Az afgán nép legfelsőbb képviseleti szerve, a Laja Dzsirga hétfőn zárult ülése egyhan­gúlag választotta meg őt a tisztségbe. Elnöki minőségében elhangzott el­ső beszédében felajánlotta, hogy kész előfeltételek nélkül tárgyalni a kor­mánnyal szemben álló csoportok ve­zetőivel a fegyveres harc beszünte­téséről, a béke megteremtéséről és a hatalom megosztásáról. Bejelentette: ha véglegesen és garantáltan meg­szűnik a külső beavatkozás az or­szág belügyébe, a szovjet csapatok tizenkét hónap alatt elhagyják Af­ganisztánt. A visszavonásra javasolt időtartam csökkenthető, ha az afgán fegyveres szervezetek betartják a tűzszünetet, biztosítékot adnak békés szándékukról, és csatlakoznak a jö­vő építésének folyamatához. Egyúttal közölte azt is, hogy a kormány ál­tal januárban egyoldalúan meghir­detett tűzszünet hatályát újabb hat hónappal, jövő év július 15-ig meg­hosszabbítják. A Lója Dzsirga hétfőn befejezte kétnapos tanácskozását. Az elnökvá­lasztás előtt a társadalom rétegeit és csoportjait képviselő csaknem ezerötszáz küldött kisebb módosítá­sokkal szentesítette az ország — mó­dosított nevén az Afganisztáni Köz­társaság — új alkotmányát. Az új alaptörvény széles hatalmi jogkörrel ruházza fel a köztársasági elnököt, ő a fegyveres erők főpa­rancsnoka, jóváhagyja és beiktatja a közeljövőben létrehozandó nemzet­­gyűlés (parlament) által hozott tör­vényeket, ő bízza meg a miniszterel­nököt a kormány megalakításával, szükség esetén össz­ehívhatja a nem­zetgyűlést és a minisztertanácsot, kinevezi a legfelső bíróság tagjait és a fegyveres erők főtisztjeit, kihir­detheti a szükség- és hadiállapotot. A Laja Dzsirga — tanácskozásá­nak záróaktusaként — üzenetet in­tézett Afganisztán népéhez. Felkérte az összes afgánt, hogy tevékenyen vegyen részt a nemzeti megbékélés megvalósításában, a­­testvérharc megszüntetésében és a békés jövő építésében. A tanácskozás végén bejelentették, hogy ötezer foglyot a kormány am­nesztiában részesít. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége táviratban köszön­tötte Nadzsibullahot Afganisztán köz­­társasági elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. Az üzenetben leszögezték, hogy a Szovjetunió a to­vábbiakban is az Afganisztán körüli helyzet mielőbbi politikai rendezésé­re törekszik. (MTI)

Next