Népszabadság, 1988. április (46. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
6 Miféle vásár az, ahonnét azok sem térnek haza üres kézzel, akik ki sem nyitották a pénztárcájukat? Egészségvásár — válaszolnak gondolkodás nélkül azok, akik részt vettek a XVII. kerületi Szívesház hétvégi programjában, amelyet a nyitott, azaz a minden szombaton és vasárnap a gyerekeknek és szülőknek programokat kínáló XVII. kerületi Újlak utcai Általános Iskola összes termeiben rendeztek. Már a bejáratnál elhalmozták a látogatót ajánlatokkal, tesztlapokkal. Aki akarta, megmérethette a vérnyomását, tüdő- és vitálkapacitását. Egy szellemes csiki-csukis „játékból” megtudhatta, szükség lenne-e a Szívesház testsúlycsökkentő foglalkozásaira; egy tesztlap kitöltésével képet kaphatott arról, helyesek-e táplálkozási szokásai. Lehetett jelentkezni kardiológiai szűrésre, dohányzásleszoktató és jóga tanfolyamra, autogén tréningre és relaxációs foglalkozásokra, futó- és triatlonklubba, nyugdíjasok tornájára. A bejárati folyosón, ahol Kintornás Berci igazi vásárhangulatot árasztott, müzlit és egészségügyi könyveket, másutt — leszállított áron — tornaszereket kínáltak. És ott sorakoztak az ajándékkosarak, amelyek mindenekelőtt azokat vonzották a tornaterembe, akik családostul jöttek és nem berzenkedtek, amiért a vetélkedők versenydíjasnak szánt kosarakban édesség helyett müzlit, zöldségféléket és gyümölcsöt, a borospalack helyett pedig gyümölcslevet tartalmazó dobozt találtak. A tornateremben valódi versenyhangulat uralkodott. Négytagú családok mérték össze erejüket. S hogy miben, ezt Hajdú István trolibuszvezetőtől tudtam meg, aki feleségével és két gyermekével „véletlenül” vetődött ide, az Egészségvásárra. Már amennyire véletlennek lehet mondani azt, hogy fiuk, a hétéves Csaba — miután előző nap részt vett az alsó tagozatosok sportversenyén, és azt is látta, mire képesek a felsősök a Toldi-kandin — odahaza minderről beszámolva fel nem ébresztette a családban a vágyat: menjünk el a vetélkedőre. Húga, a négyéves Csilla már kitűnően csinálta a fekvőtámaszt, a bordásfalnál a hasizomgyakorlatot. A kosárlabdát ugyan még alig bírta el, de a focin „majdnem gólt rúgott”. Csaba a szüleivel együtt végigfutotta az 1200 méteres távot, és hogy az asztaliteniszben mire képesek, ezt már csak a Commodore számítógép képernyőjéről tudhattam volna meg. Bármilyen eredményt értek is el, a legjobbat, a legfontosabbat Csaba szavai rögzítették: „Tegnap kezdtem a futást, és ezután mindennap lemegyek.” Az egyik „rendelővé” átalakított tanteremben csak bele kellett fújni egy gépbe és a műszer rögzítette, hány liter levegőt fújt ki az illető. A két kínai gyerek Óbudáról jött át a „vásárra”, s persze, hogy tudni akarták, mire képesek. A nyolcadik osztályos András csak 2,7—2,8-at fújt, ami kevésnek bizonyult, és azt mutatta, hogy nem szabad abbahagynia a kosarazást, még azután sem, ha majd utoléri bátyját, Tamást, aki szintén kosarazik, és a sok gyengén fújó gyerek között 5,4-del teljesítette a normát. (A Szívesház munkatársai szerint a mérések eredményei egyáltalán nem hízelgőek. A gyerekeinkre? Nem. Inkább reánk, felnőttekre.) Aki végigcsinálta a vetélkedő versenyfeladatait — és az is, aki csak kíváncsiskodott —, szívesen látott vendégként léphetett be az ebédlőbe. A vendéglátó, a Halforg Gt. kóstolóján csak az nem lakott jól, aki szemérmes tartózkodással komolyan vette, hogy itt csak kóstoló van, és aki nem bírja a halat. A sláger a busa volt, amelyről azt írja a Halforg recepteket is kínáló tájékoztatója, hogy benne „olyan zsírsavak találhatók, amelyek csökkentik az érelmeszesedés és a szívinfarktus veszélyét”. Van hagymás busa, köménymagos busa, fokhagymás és alufóliás busa. Készítenek busából rácszeletet és „részegeset”, továbbá „fasírtot” és pástétomot. Miután látható élvezettel fogyasztottam el kenyérre kent pástétommal együtt a rántott busát, majd a fasírtot is, Póta Antalné, a Halforg ügyvezető igazgatója biztosított, hogy busát mindig lehet kapni, méghozzá olcsón, kilónként 45 forintért. Gyarmati István nyugdíjas raktáros a lapokban olvasott a busáról, megkóstolta, és azóta imádja. A kérdésre, hogy hogyan áll az egészségével, azt válaszolta, hogy köszöni, jól, minden rendben, és örül neki, hogy busát nem azért eszik, mert beteg, hanem mert ízlik neki. Igaza van: jobb akkor helyesen táplálkozni, amikor még nincs baj. Aki megszomjazott, az az üzletekben egyelőre még nem kapható, a Siófoki Állami Gazdaság és az ITIFOR Rt. együttműködésével a speciális, erre a célra megszerkesztett gépen készült rostos üdítőitalt fogyaszthatott. Az Újlak utcai általános iskola megkapta az első gépet, de a Szívesház dolgozói azt szeretnék, ha előbb-utóbb minden iskolában lenne belőle. Az új üdítőitalnak ugyanis azon túl, hogy vitamindús és tartósító sincs benne, óriási előnye, hogy olcsó. Két forint egy pohárral. Az olcsó busa meg az új gyümölcsital példája egyébként azt bizonyítja, hogy nem minden drága, ami az egészséges táplálkozáshoz szükséges. Ami pedig teljesen ingyenes, az a mozgás, a testkultúra. S ami pénzbe kerül, mint például a jógatanfolyamok? Költségük megtérülhet a megtakarított cigaretta- és italpénzzel, és annak a megőrzésével, amiről bár mondjuk, írjuk, de nem eléggé éljük, hogy ti. a legdrágább kincs. Az Egészségvásár bezárult. De a legközelebbi vásárig is mindig, mindenki számára nyitva van. A XVII. kerületi Szívesházban ugyanis mindenkit szívesen látnak, aki egészsége megőrzéséért, a megelőzésért tenni akar valamit. Ott ii. azt vallják: nemcsak beszélni kell az egészségmegőrzési programról, hanem kedvcsináló alkalmakat kell teremteni az egészséges életmód megismerésére, követésére. Olyat, mint volt ez a vásár is, amely divatos nyelven szólva példaértékű. Azaz, megszervezhető másutt is, s amit a vásáron „megvettek”, használható otthon is, F. J. Fogarasi Gábor nyelvével is segít a pingpongnál. ERDEI KATALIN FELVÉTELEI Mekkora a tüdőm? — egy fújással megmérhető. Családi fekvőtámasz — élén Csillával. *Élénk forgalom az utolsó befizetési napokban Lejárt a külön utazási számlák nyitásának határideje (Munkatársunktól.) Törvényerejű rendelettel tette lehetővé az Elnöki Tanács, hogy 1988. január 1. és március 31. között külön utazási számlán helyezhessék el az állampolgárok különböző forrásokból származó devizájukat. Mint köztudott, ennek az összegnek 75 százalékát használhatják fel külföldi utazásaikhoz, akik pedig legalább egy fél évre lekötik, azok devizanemenként változóan kamatot is kapnak utána. Tegnap lejárt a három hónapos határidő. Az Országos Takarékpénztárnál, az Általános Értékforgalmi Banknál és az IBUSZ-nál az utolsó napon arról érdeklődtünk, hogy mennyi devizát helyeztek el külön utazási számlákon az állampolgárok. Az OTP-ben Barátossy Györgyné, a valutafőosztály vezetője elmondta, csaknem 15 ezer ilyen számlát tartanak nyilván 150 millió forint értékben. A legtöbben osztrák schillinget, amerikai dollárt és nyugatnémet márkát fizettek be. A kezdetben nehezen induló akció március végére igencsak felgyorsult, az utolsó héten pedig háromezer számlát nyitottak. A befizetések nagysága eltérő volt, egy-egy számlán átlagosan tízezer forintnak megfelelő devizát helyeztek el. Előfordult az is, hogy már régi, forgalomból kivont pénzt hoztak be, amit természetesen már nem tudtak elfogadni. Igen sokan keresték fel tegnap, tegnapelőtt az Általános Értékforgalmi Bankot is, amely szintén felhatalmazást kapott külön utazási számlák kezelésére. Az ügyfelek közül 170-en nyitottak a banknál számlát, amelynek értéke 2,4 millió forint. A számlatulajdonosok harmada fél évre lekötötte betétjét. Ide is főként USA-, kanadai dollárt, nyugatnémet márkát, svéd koronát hoztak, de fizettek olasz lírával, francia frankkal, sőt csekkel is. Nem volt ritka, hogy tíz-ötven dollárral nyitottak külön utazási számlát. Az IBUSZ-nál megtudtuk, a három hónap utolsó napjaiban volt a legerősebb a forgalmuk. Az eltelt időben csaknem 4500 számlát nyitottak náluk, amelynek értéke meghaladja az 50 millió forintot. Az utóbbi három hónapban tehát — még nem végleges adatok szerint — csaknem húszezer magyar állampolgár nyitott 202 millió forint értékben külön utazási számlát. Az adatok összesítése még folyik, hiszen tegnap valóban csúcsforgalmat bonyolítottak le minden említett helyen. NÉPSZABADSÁG 1988. április péntek Miklós Imre befejezte varsói látogatását Miklós Imre államtitkár, az Állam Egyházügyi Hivatal vezetője március 28. és 31. között látogatást tett Lengyelországban Wladyslaw Lorancnak, a lengyel Egyházügyi Hivatal vezetőjének a meghívására. Miklós Imre konzultációkat folytatott az időszerű egyházpolitikai kérdésekről és a két egyházügyi hivatal együttműködéséről. Fogadta őt Kazimierz Barcikowoski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, Stanislaw Ciosek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Bronislaw Dabrousski, a lengyel püspöki kar titkára és Kazimierz Morawski, a Keresztény Társadalmi Társaság (CHSS) elnöke. Miklós Imre tegnap hazautazott Budapestre. (MTI) Az állásfoglalás-tervezet füzet alakban Az MSZMP Központi Bizottsága 900 ezer példányban megjelenteti a Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének állásfoglalástervezetét. A Kossuth Kiadó megkezdte a füzetek kiszállítását a pártbizottságokra, ahol az alapszervezetek hozzájuthatnak a dokumentumhoz. A füzet is elősegíti, hogy a párt minden tagja tanulmányozhassa és véleményezhesse a tervezetet. (MTI) A Vöröskereszt is segíti a hazánkba települőket Sokakat érdeklő és érintő témákról tárgyalt a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága csütörtökön. Egyebek között tájékozódtak a hazánkban letelepülni szándékozó magyar nemzetiségű külföldieket támogató vöröskeresztes segélyakcióról. Alföldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese elmondta: az utóbbi hetekben az 508-114680 számú OTP-csekkszámlára 380 ezer forintot adományoztak a lakosok. Ugyanakkor a Magyar Vöröskereszt székházában lévő Információs Irodában több mint 300 rászorulónak 388 ezer forintot adtak át gyorssegélyként, 127 személynek munkahelyet, csaknem száz embernekszállást ajánlottak fel, több mint 160-an pedig ruhasegélyben részesültek. A végrehajtó bizottság meghatározta a Vöröskereszt-szervezeteknek a segélyezéssel és a társadalmi támogatással kapcsolatos egyéb feladatait, így azt is, hogy az adományokat miként juttassák el azoknak, akik ideiglenes letelepedési engedélyt kaptak, illetve azért folyamodtak- Hangsúlyozták: szükséges a lakosság részéről a további támogatás, várják a rászorulóknak az adományokat. A segélyezés ellenőrzésére és lebonyolításának segítésére az országos végrehajtó bizottság társadalmi bizottságot hozott létre, amelynek elnöke Gyűszű Miklós, az országos vezetőség alelnöke lett. Részt vesz a bizottságban az áttelepülőket támogató Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság képviselője is. Az országos végrehajtó bizottság és ez az egyesület együttműködési megállapodást kötött a segélyezéssel kapcsolatos feladatok teljesítésére. A férfi, akivel a Magyar Vöröskereszt budapesti székházának első emeleti irodájában találkoztunk, biztos a dolgában. — Minden engedélyem megvan — mondja —, munkakönyvet is kaptam. A még Romániában tanult marós szakmámmal valószínűleg találok magamnak munkahelyet. A feleségem szakmunkás, talán neki se okoz gondot az elhelyezkedés. — És ha mégis? — Vállalunk más munkát — mondja a férfi. ■ — Miért fordultak a Vöröskereszthez? — Mert más problémáink is vannak. Egyik gyerekünk a nagyszülőknél maradt Nagyváradon és szeretnénk, ha majd ő is velünk lehetne. Tanácsot kérnénk, és ha lehet, segítséget, mert Budapesten a napi 200 forintos albérletet aligha tudjuk sokáig fizetni... Mint egy hepienddel végződő színdarabban, „végszóra” jön egy aszszony, Honfy Istvánné, a Vöröskereszt Somogy megyei titkára: — Nálunk a megyében felajánlottak egy szerény, elhagyott falusi házat. Akik örökölték, nem tudnak gondoskodni a fenntartásáról. Önöknek megfelelne? — kérdezi. — Örülnénk. Ha mindketten dolgozunk, vállalnánk a rendbe hozását, a fenntartását — bizakodik a férj. — Elég sokan fordulnak meg nálunk — tájékoztatta az országos vég- rehajtó bizottsági tagjait dr. Alföldy Árpád. — Ismeretes, hogy a kormány tárcaközi bizottságot hozott létre a letelepedni, hozzánk érkező, magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok megsegítésére, s ebből a feladatból a magunk eszközeivel és lehetőségeivel mi is részt vállalunk. Természetesen úgy, hogy mi is segítséget kapunk, vállalatoktól és magánszemélyektől is. Eddig csaknem 130 vállalat, intézmény ajánlott fel munkalehetőséget, köztük sok olyan, amelyik szállást, átmeneti otthont is tud adni. Az arra rászorulókat csekély összegű segéllyel segítjük, és más formában is próbálunk enyhíteni a nálunk letelepedni kívánók gondjain. Arra törekszünk, hogy mindez korrekten történjék. Ezért javasoltuk a Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának : alakítsunk társadalmi bizottságot, amely ellenőrzi, hogyan használtuk fel a segélyre szánt pénzt, a hozzánk érkező adományokat. — Sokan keresik fel az irodát családegyesítési gondokkal is. Rajtuk miként tudnak segíteni? — Megbeszéljük velük, mennyire komoly az itteni letelepedési szándékuk. Az ő egyetértésükkel továbbítjuk a kérésüket az illetékes ország vöröskeresztes központjához, hogy az ottani hatóságoknál ők intézzék tovább az ügyet. A magyar társadalom segítőkészsége abban is megnyilvánul, hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán a költségvetésből 300 millió forintot szavaztak meg a képviselők a nálunk letelepedni kívánók támogatására, átmeneti gondjaik enyhítésére. Közvetlenebbül ez úgy is érzékelhető, hogy néhány nappal ezelőtt a fővárosban a Vöröskereszt budapesti vezetősége és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága közös íródét nyitott, mégpedig a Fővárosi Tanács Központi Ügyfélszolgálatánál. (V., Tanács körúti 28. Telefon: 188-489, 186-033, 186-066). Ide fordulhat bárki, bármilyen ügyben. — Két nap tapasztalatairól tudok beszámolni — mondta csütörtökön Németh Ferenc, az ügyfélszolgálati iroda egyik vezetője. Ez idő alatt háromszázan fordultak meg nálunk. De nemcsak ők kerestek meg bennünket: 207 vállalat 2500 munkahelyet ajánlott fel, túlnyomórészt a fővárosban. K. J. Önt is érdekelheti A Magyar Közlöny 10. számában megjelent a Minisztertanács rendelete a szociális és egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről. Részletesen előírja a miniszter feladatait, ágazati irányító jogkörének terjedelmét és tartalmát. Megállapítja kapcsolatának szabályait a tanácsokkal, és kapcsolatrendszerét más szervekkel. Meghatározza hatósági, irányítási és felügyeleti jogkörét, valamint szabályozási tevékenységét. Zárórendelkezései között kimondja: ha jogszabály utal gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot (az óvodai és iskolai nevelés kivételével) a művelődési miniszterhatáskörébe, a feladatot a szociális és egészségügyi miniszter látja el. Hatályba lép 1988. április elsején. 17/1988. (III. 29.) Mt. r. A külügyminiszter rendeletet adott ki a konzuli illetékekről szóló, 1984. évben kihirdetett rendeletének módosításáról. Ennek értelmében a módosított rendelet mellékletét képező konzuli illetéktáblázat helyébe a konzuli illeték tárgyát és forintösszegét módosító új táblázat lép. Hatályos 1988. március 29. napjától: 1/1988. (III. 29.) KüM. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke rendelkezést tett közzé a természetjárás fejlesztéséről. Hatálya kiterjed a természetjárókra, a természetjáró szervezetekre, a természetjáró létesítmények fenntartóira, valamint a sportszervezetekre. Kimondja, hogy a sportszervezetek segítik a természetjárást és a természetjáró szervezetek tevékenységét, szorgalmazzák a természetjárásba való mind nagyobb és rendszeres bekapcsolódást. A szakigazgatási szerv a rendelkezésére álló költségvetési és egyéb pénzügyi eszközei terhére gondoskodik a területén működő természetbarát bizottságok működési feltételeiről. A természetjáró létesítmények fenntartói a szervezett természetjáróknak és — megállapodásban rögzített módon — a természetjáró szervezeteknek sportszolgáltatást nyújtanak. Térítési díj nem számolható fel jelzett turistaút, esőbeálló, pihenő, valamint foglalt forrás használatáért. Természetjáró szervezetek természetjáró eseményeken frissítő, élelmezés, szállásdíj, közlekedési és szállítási költséget a szabadidősportra vonatkozó normák szerint számolhatnak el. A szervezett természetjárók jogosultak a természetjárókat megillető utazási, szállás- és egyéb kedvezményekre. Az országos jelentőségű jelzett turistautak kialakításához és a meglevő jelzések megváltoztatásához vagy megszüntetéséhez, továbbá a természetjáró térképek szakanyagának összeállításához, valamint a túravezetői vizsga és a túravezetési gyakorlat követelményeinek megállapításához a Magyar Természetbarát Szövetség véleményét ki kell kérni. Túravezetői képesítés az ÁISH által megbízott állami vizsgabizottság előtt tett vizsgával szerezhető, követelményeit az ÁISH határozza meg. E rendelkezés hatályba lépése előtt megszervezett túravezetői képesítés újabb vizsga letétele nélkül érvényes. A sportegyesületi keretben működő természetbarát szakosztályok esetében a sportegyesület alapszabályában határozza meg,hogy a szakosztályi tevékenységet választott vagy megbízott vezetőség irányítja. Hatályba lép április elsején. 3/1988. (III. 29.) ÁISH: Dr. Oláh Gábor --------------------------------------------------------------------