Népszabadság, 1988. július (46. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

2 Világszerte elítélik az iráni gép lelövését (Folytatás az 1. oldalról.) Irán barbár mészárlásnak nyilvá­nította az amerikai akciót. Ali Ak­­bar Velajati külügyminiszter kije­lentette: az Egyesült Államok vi­seli a teljes felelősséget a következ­ményekért. A teheráni rádió kom­mentárja pedig azt ígérte, hogy a cselekmény nem marad válasz nél­kül. A vasárnapi első jelentésekben Irán 298 áldozatról szólt. Az Irán AIR később módosította a veszte­séglistát. Eszerint a fedélzeten 274 utas és 16 tagú személyzet tartózko­dott. Az áldozatok közül 66 tizen­két évnél fiatalabb gyerek, 156 férfi és 52 nő. Irániakon kívül több arab ország állampolgára, valamint több indiai, koreai, japán, olasz utas tar­tózkodott a szerencsétlenül járt gép fedélzetén. Egy dubai üzletember, aki a repülőtéren várt a családjára, elvesztette feleségét, fivérét és nyolc gyerekét. A kongresszus az ünnep miatt szabadságon van, így viszonylag ke­vés politikai nyilatkozat hangzott el az ügyben. Ezek tartózkodnak az amerikai akció bírálatától. Michael Dukakis, aki a demokrata párt el­nökjelöltjének tekinthető, kifejezte együttérzését az áldozatok hozzá­tartozói iránt. Ugyanakkor — meg­lehetősen dodonai módon fogalmaz­va — leszögezte: az amerikai fegy­veres erőknek „joguk van védekez­ni, ha megtámadják őket”. S kife­jezte reményét, hogy gyors és ala­pos vizsgálaton tisztázzák „a tragi­kus incidensből következő kérdése­ket”. George Bush alelnök, aki a republikánusok elnökjelöltje lesz, részt vett az esettel kapcsolatos po­litikai tanácskozásban, önálló nyi­latkozatot azonban nem tett. Kereszty András Nemzeti gyásznapot hirdettek Iránban Irán elleni bűntettnek minősítette a polgári utasszállító repülőgép ame­rikai részről történt lelövését Ho­­szein Muszavi Hamenei miniszter­­elnök és közölte: Washingtonnak minden következménnyel szembe kell néznie. Az iráni kormányfő hétfőt az ál­dozatok halála miatti országos gyásznappá nyilvánította. Az IRNA iráni hírügynökség je­lentése szerint az Airbus A300-as gép, amelyet az amerikai Vincen­­nes cirkálóról találtak el rakétával, a levegőben felrobbant, majd az Öböl vizébe zuhant. Muszavi Hamenei miniszterelnök hangsúlyozta: Az Egyesült Államok e lépésével még közvetlenebb hábo­rúba lépett Iránnal. A kormányfő egyben figyelmeztetett, hogy Wa­shingtonnak szembe kell néznie a bűntett következményeivel. Ezeket a következményeket a kormányfő szavait idéző IRNA hírügynökség nem részletezte. Montazeri ajatollah, Irán egyik legtekintélyesebb vallási vezetője hétfőn sürgette Khomeinit: utasítsa az ellenállási hálózatokat, hogy in­tézzenek támadásokat az Egyesült Államoknak a világ különböző tér­ségeiben levő érdekeltségei ellen. Montazeri, akit Khomeini valószínű utódának tartanak, kijelentette: a nemzeti felszabadítási mozgalmak az esetből azt a tanulságot vonhatják le, hogy destabilizálni kell az Egye­sült Államokat, ügynökeit és a reak­ciós erőket. A repülőgép az iráni tengerparti Bandar Abbasz városból szállt fel, hogy az öböl vize felett mintegy 240 kilométeres utat megtéve Du­baiban szálljon le. Az iráni polgári repülésügyi szervezet egyik vezető beosztású tisztségviselője elmondta: a gép a lelövés pillanatában 2300 méteres magasságban repült, tehát szabad szemmel is jól látható volt. Az F—14-es vadászgépnek egészen más alakja van, éppen ezért nem fogadható el az állítás, hogy a két gépet össze lehet téveszteni. Az iráni légi irányítás, az ameri­kai jelentésekkel szemben, határo­zottan állítja, hogy a repülőgép nem tért el a nemzetközi légifolyosótól, s ezt az amerikai cirkáló személy­zetének tudnia kellett, amikor tü­zet nyitott a polgári repülőgépre. A Szovjetunió figyelmeztetett a veszélyekre . Valamiben igaza van a „bizo­nyítványát magyarázó” Crowe ame­rikai tengernagynak: a dél-koreai gép katasztrófája és az iráni Airbus lelövése között valóban elvi különb­ség van — mutatott rá hétfői nem­zetközi sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Míg a KAL gépét a Szovjetunió lég­terében, a menetiránytól jelentősen eltérő­ helyen, éjszakai sötétségben vélte ellenséges felderítő gépnek a szovjet vadászpilóta, addig a jelen­leg legkorszerűbbnek tartott Aegis célfelderítő rendszer fényes nappal „nem ismert fel” egy szabályosan közlekedő, menetrendszerű járatot, amely nemzetközi vizek fölött re­pült. Geraszimov felolvasta azt a táv­iratot, amelyben a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége mélységes együttér­zését fejezte ki Al Hamenei iráni elnöknek az iráni repülőgép uta­sainak és személyzetének halála miatt. Ismertette a TASZSZ-nak a vasárnap történtekről kiadott közle­ményét is, amely megállapítja: a katasztrófa megelőzhető lett volna. Washington — a szovjet kormány többszöri figyelmeztetése ellenére — tovább növelte katonai jelenlétét az öbölben, s ezzel robbanásveszélyes­sé tette a térség helyzetét. Az ese­mények a szovjet álláspont helyes­ségét bizonyítják: az öbölből ki kell vonni minden idegen katonai erőt, a vízi közlekedés biztonságát az ENSZ zászlaja alatt hajózó flotta­­egységnek kell szavatolnia. A kínai külügyminisztérium szó­vivője hétfőn nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat amiatt, hogy egy amerikai hadihajó lelőtte az irá­ni légitársaság utasszállító repülőgé­pét — írja pekingi tudósítónk Bócz Sándor. — Megerősítjük, hogy a kí­nai kormány ellenzi a nagyhatalmi beavatkozást az Öböl térségében. Az effajta beavatkozás nem segíti elő a térség békéjét és stabilitását — mutatott rá a pekingi szóvivő. Margaret Thatcher brit kormány­fő vasárnap este nyilatkozatban fe­jezte ki legmélyebb együttérzését az iráni utasszállítón életüket vesztet­ték hozzátartozóinak. Az állásfogla­lás a történteket tragikusnak nevezi, egyidejűleg azonban kinyilvánítja kormánya teljes egyetértését az amerikai eljárással. Katonai konf­liktus esetén minden érintett félnek joga van önvédelemre — hangoztat­ja a kormányfő, utalva arra, hogy a rakétákat kilövő amerikai cirkálót nem sokkal előtte érte iráni táma­dás, s a kritikus pillanatban adott figyelmeztető jelzéseire a gép nem reagált. Az iráni gép tragédiája — vonja meg a végkövetkeztetést a brit kor­mányfő — azt bizonyítja, hogy az öböl­beli hajózást veszélyeztető iraki­­—iráni konfliktusnak a legrövidebb időn belül véget kell vetni. Az NSZK sajtója és politikai sze­mélyiségei döbbenettel fogadták az iráni utasszállító repülőgép lelövé­­sének hírét — írja tudósítónk, Győri Sándor. — Friedhelm Ost, a bonni kormány szóvivője hétfőn mély rész­vétét fejezte ki az áldozatok hozzá­tartozóinak, egyúttal kifejtette: az eset ismét felveti az Öböl menti békerendezés azonnali szükségessé­gét. A hivatalos látogatáson Dél- Koreában tartózkodó Genscher kül­ügyminiszter iráni kollégájához in­tézett táviratában megrendültségét fejezte ki, hozzáfűzve: a tragikus ügy újólag ráirányítja a figyelmet az ENSZ vonatkozó határozatai végrehajtásának szükségességére. Egon Bahr, az ellenzéki szociál­demokraták pártelnökségének tag­ja, az SPD ismert biztonságpolitikai szakértője megbocsáthatatlannak nevezte az amerikai akciót. Az SPD elnöksége hétfői ülésén elsősorban azt hangoztatta, hogy a háború tech­nicizálódása, mint az amerikai ak­cióból adódó tragédia is mutatja, súlyos veszélyeket rejt magában az egész emberiségre nézve. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek több, egymást követő nyilatkozat­ban ítélték el az amerikai akciót. A francia kormány döbbenettel értesült az Irán Air polgári utas­­szállító gépének lelövéséről. A kül­ügyminisztérium nyilatkozata sür­geti, hogy maradéktalanul tisztázzák a tragikus ügyet. Mindent meg kell tenni, hogy hasonló eset ne fordul­jon elő a jövőben és békésen ren­dezzék a háborús konfliktust, han­goztatta a nyilatkozat. Franciaország részvétét fejezte ki Irán népének, kormányának és az áldozatok hoz­zátartozóinak. A japán külügyminisztérium nyi­latkozatában reményét fejezte ki, hogy az incidens nem vezet az öböl­­beli­­ feszültség elmélyüléséhez, és egyben az iraki—iráni háborús konf­liktus mihamarabb történő békés rendezését sürgeti. Bill Hayden ausztrál külügymi­niszter az incidenst nagy katasztró­fának nevezte, amely drámaian alá­húzza az Irak és Irán közötti béke szükségességét. Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei közül Hollan­dia részéről igen óvatosan fogalmaz­tak: bonyolult helyzetben bekövet­kezett nagyon sajnálatos incidensről beszélt a hágai külügyminisztérium szóvivője. Brazil-kínai megbeszélések Pekingben ( PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett José Sarney brazil elnök hétfőn megkezdte tárgyalásait Jang Sang-kun kínai államfővel és Li Peng miniszterelnökkel a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi-mű­­szaki-tudományos együttműködés bővítéséről. Világpolitikai kérdésekről szólva Li Peng kifejtette, hogy a nemzet­közi feszültség enyhült ugyan, de a veszély még nem múlt el, mert a „szuperhatalmak” a csúcstechnoló­gia szintjére emelik fegyverkezési versenyüket, s a nemzetközi hely­zet feszültté válhat, ha nem foglal­koznak megfelelő módon a világ vál­sággócaival. — Nem értünk egyet azzal, hogy a két szuperhatalom vagy csoportjaik uralják a világ ügyeit, s reméljük, hogy a világ né­pei összefognak a béke együttes sza­vatolása végett — hangoztatta a kí­nai kormányfő. B. S. NÉHÁNY SORBAN Az NSZK segíteni fog Dél-Koreá­­na­k a szocialista országokkal­ való kapcsolatok kiépítésében és a szöuli olimpia biztonsági problémáinak megoldásában A dél-koreai kor­mánytisztviselők szerint hétfőn Szö­ulban ilyen ígéreteket tett vendéglá­tóinak Hans-Diietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. (MTI) A közép-hatótávolságú rakéták fel­számolására vonatkozó szerződés életbe lépése nyomán szovjet kato­nai szakértők érkeztek az NSZK-ba. Az ellenőrök összesen hat támasz­pontot kereshetnek fel és maximá­lisan 14 nap áll rendelkezésükre. (Tudósítónktól.) Hétfőn Bécsben megtartották a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai képviselőinek újab­b találko­zóját. A fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalások mandátumát dol­gozzák ki a megbeszéléseken. (TASZSZ) Nyikolaj Rizskov szovjet minisz­terelnök hétfőn hivatalos baráti lá­togatásra Prágába érkezett. (MTI) Husszein jordániai király hétfőn Bagdadba utazott, hogy a legutóbbi közel-keleti fejleményekről tárgyal­jon Szaddám Huszein iraki elnök­kel — jelentette a jordániai hírügy­nökség. (AP) NÉPSZABADSÁG 1988. július 5., kedd Ma tárgyalásokat kezd Washingtonban Szergej Ahromejev marsall Egyhetes látogatásra ma az Egye­sült Államokba érkezik Szergej Ah­romejev marsall, a szovjet fegyve­res erők vezérkari főnöke. Ameri­kai kollégája, William Crowe ten­gernagy, a vezérkari főnökök egye­sített bizottsága elnökének meghí­vására megbeszéléseket folytat Wa­shingtonban, és különböző katonai intézményeket is felkeres. Az előze­tes tervekben szerepel egy látogatás a Theodore Rooseveltről elnevezett nukleáris meghajtású repülőgép­hordozón, és egy légi támaszponton is, ahol bemutatják neki az Egye­sült Államok hadászati légierejének B-1-es típusú bombázóját. Crowe elmondta, hogy a szovjet vezérkari főnökkel meg kívánja vi­tatni a hagyományos fegyverzet csök­kentésére vonatkozó amerikai el­képzeléseket, de számít arra, hogy Abromejev felveti a tengeri erők korlátozására vonatkozó legújabb szovjet javaslatokat is. A két vezér­kari főnök nem folytat hivatalos leszerelési tárgyalásokat, eszmecse­réjük azonban hozzájárulhat a ha­dászati fegyverek korlátozásáról, il­letve a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet kérdéséről folytatott szovjet—amerikai eszmecsere előre­haladásához. A második világháború óta most tesz első ízben hivatalos látogatást az Egyesült Államokban a szovjet vezérkar főnöke. Abromejev és Crowe azonban már találkozott Mi­hail Gorbacsov washingtoni látoga­tása idején. Az akkor létrejött meg­állapodás szerint Crowe is ellátogat majd a Szovjetunióba, később meg­határozandó időpontban, és ugyan­csak felkeres majd katonai intézmé­nyeket. (MTI) Ismét összecsapások voltak az Izrael által megszállt területeken Újabb összecsapások voltak az el­múlt napokban az izraeli megszál­lók és az arab lakosság között Ke­­let-Jeruzsálemben és Betlehemben. Az izraeli megszálló csapatok, a rendőrség és a biztonsági erők blo­kád alá vették a város arabok lak­ta részét, s összecsaptak a köveket dobáló lakosokkal. A harcokban több pa­lesztin és izraeli megsebesült. Az incidens azt követően történt, hogy az izraeliek ásatásokat kezd­tek az al-Aksza mecset közelében, amelyet nemcsak a muzulmánok, hanem a zsidóság is szent helynek tekint. Harcok voltak a tüntető arab diá­kok és az izraeli rendőrség között a ciszjordániai Betlehem városában is. Egy főutat blokád alatt tartó több száz diák azért tiltakozott, mert a megszálló hatóságok keddtől 1200 palesztin iskola háromnapos bezárá­sát rendelték el. A tüntetések fő központjainak tartott iskolák jó ré­szét Ciszjordániában már február­ban bezárták, s csak alig egy hó­napja nyitották meg. Seik Szaad ed-Din al-Alami jeru­­zsálemi főmufti hétfőn a Jordániát Ciszjordániával összekötő hídon rö­vid találkozót tartott az izraeli kulturális minisztérium főigazgató­jával, Zvulon Orlevvel. Orlev a megbeszélésen felvetette a jeruzsá­­lemi al-Aksza mecset közelében folytatott ásatások miatt kirobbant izraeli-arab összecsapások kérdését is. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy Izrael eltökélt szándéka a jeruzsá­­lemi status quo fenntartása. (MTI) Ili ösztönző rendszer a vietnami élelmiszer-termelésben ( HANOI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az élelmiszer-termelés ösztönzésé­re új földbérleti rendszert alkal­maznak ez év közepétől Vietnamban. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok 1983 óta már bérelhettek részes művelésre föl­det, nagyban ennek köszönhető, hogy ezután 1985-ig nőtt a rizstermelés. Később eme ösztönzési forma ere­jét vesztette. A most bevezetésre kerülő új földbérleti rendszer szerint bárki megpályázhatja a felajánlott terüle­tet, a helyi tanács a legkedvezőbb ajánlatot fogadja el. A földbérlet legkevesebb öt, legtovább tizenöt év­re köthető. (A két aratási szezon kö­zött parlagon hagyott földek ideig­lenesen, néhány hétre is kibérelhe­­tők.) A bérlő, akár magánszemély, akár intézmény, minimum a termés 25 százalékát köteles a helyi tanács­nak beszolgáltatni. A tanács hitelt, vetőmagot, műtrágyát, gépi munkát szolgáltathat a bérlőnek. Ha a bérlő a szerződésben kikötött mennyiség­nél többet termel, akkor is csak a megállapodott mennyiség negye­dét köteles beszolgáltatni, a többi­vel szabadon rendelkezik. A beadott huszonöt százalékból ti­zennégy százaléknyi kerül (termé­szetben vagy pénzben) a központi szervekhez, a többi a helyi tanács­nál marad tartalék- és fejlesztési alapnak. A bérlők egymással társulhatnak, például közös gépi művelés igény­­bevételére. Értékesítési társulást is alakíthatnak. A termelőszövetkezet közös művelésében lévő földek is kiadhatók bérlőknek, részes művelés­re. A bérlők kötelesek az általuk használt földet megművelni, ennek során idegen munkaerőt nem alkal­mazhatnak. Az eddigiek szerint a bérlők leg­többje azok a termelőszövetkezeti parasztcsaládok, amelyek eddig mun­kaegységért vagy a régebbi rendsze­rű részesedésért dolgoztak. Füzes Oszkár: Svédország négymillió dolláros se­gélyt nyújt Vietnamnak, hogy az ázsiai ország műtrágyát importál­hasson — jelentette a VNA vietna­mi hírügynökség. Vietnam északi részén komoly hi­ány van élelmiszerből a rossz ter­méseredmények miatt, és az ország­nak sürgősen szüksége van műtrá­gyára, hogy a következő aratás után javulhasson a helyzet. E végett nem­régiben segélykérelemmel fordult több országhoz. (Reuter) Kabul készen áll az új koalícióra Az ellenforradalmárok nagyszabású katonai akciókra készülnek Az afganisztáni belső rendezéssel kapcsolatos problémák megoldásának egyetlen útja a valamennyi afgán erő széles körű részvételén alapuló koalíciós kormány létrehozása — szögezi le az afgán külügyminiszté­rium nyilatkozata. A dokumentum, amelyet a Bahtar hírügynökség útján hétfőn hoztak nyilvánosságra, a koalíciós kormány megalakításával kapcsolatos ellenté­tes értelmezésekkel foglalkozik. Az afgán vezetés álláspontja sze­rint ki kell dolgozni a koalíció meg­teremtésének új mechanizmusát. Eh­hez mindenek előtt be kell szüntetni a vérontást, a harci cselekményeket. Az afgán kormány készen áll erre. A rendezési folyamatba be kell kap­csolódnia valamennyi ellenzéki cso­portnak, a bel- és a külföldön élő társadalmi és politikai személyisé­geknek, valamint a menekültek kép­viselőinek is. A nyilatkozat emlékeztet rá: más­fél évvel ezelőtt az afgán vezetés és az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt nemcsak készségét fejezte ki az ellenzéki erőkkel való párbeszéd megkezdésére, hanem gyakorlati lé­péseket is tett erre. A kormány köz­vetlen kapcsolatba lépett több belföl­dön és külföldön működő ellenzéki csoport vezetőivel, s ez nemegyszer kedvező eredményeket hozott. Jelen­leg 13 tartományt és több kisebb területi egységet a korábbi ellenzék képviselői irányítanak, s a kormány­ban is 19 poszt betöltésére kaptak lehetőséget. A dokumentum végezetül rámutat: a koalíciós kormány létrehozásához szükséges feltételek megteremtésé­hez elengedhetetlen, hogy az Egye­sült Államok és Pakisztán is feltét­lenül tiszteletben tartsa a Genfben általuk is aláírt dokumentumok ren­delkezéseit. A Pakisztánból irányított afgán fegyveres ellenzék tevékenységéről számol be a TASZSZ. E szerint Fazli Hak pakisztáni tábornok, az afgán ellenforradalmároknak szánt fegy­verszállítmányok szétosztásával fog­lalkozó titkos bizottság tagja, június 20—21-én több ellenzéki csoport ve­zetőivel, valamint az Egyesült Álla­mok és Szaúd-Arábia nagykövetsé­gének képviselőivel tanácskozott ar­ról, hogy fokozni fogják harci cse­lekményeiket a többi között Kunár, Lagmán és Nangrahar tartomány­ban. Folytatódnak az ellenforradalmá­roknak szánt fegyverszállítások. Jú­nius végén az úgynevezett iszlám párt diverziós csoportja érkezett — közszükségleti cikkeknek álcázott aknákat szállítva — Logar tarto­mányba, hogy robbantásokat hajt­son végre Kabulban. A fegyverszál­lításokban a legaktívabbak a Pesa­­varból irányított Hetek szövetségé­nek társszervezetei. Az úgynevezett Iszlám Párt Junisz Halisz vezette szárnyának 200 főnyi csoportját a közelmúltban 3000 reaktív lövedék­kel s nagy mennyiségű egyéb fegy­verrel és lőszerrel ellátva dobták át Nangrahar tartományba. A Gulbud­­din Hekmatiar vezette frakció 50 tonnányi fegyvert és lőszert szállító karavánt indított Logar tartomány­ba. Az ellenforradalmárok a teher­gépkocsi-oszlopok indulásáról és a gépkocsik rendszámáról tájékoztat­ják a pakisztáni hatóságokat, s így a határon nem állítják meg őket. Az iszlám párt és más csoportok a menekülttáborokban erősítik a to­borzást, s a hozzájuk csatlakozóknak havi 10—14 ezer afgáni zsoldot kí­nálnak — ez az afgán kormány mi­nisztereinek átlagkeresete. A pakisz­táni Ravalpindi közelében új kikép­­zőtábort létesítettek, ahol egyidejű­leg 2500 embert készíthetnek fel a harcra. (TASZSZ)

Next