Népszabadság, 1988. augusztus (46. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
Gorbacsov fogadta Gén sebért Napirenden Kohl programjának előkészítése A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben esedékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztéséhez — fejezte ki reményét a Kremlben megtartott eszmecseréjén Mihail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher. Genscher külügyminiszter munkalátogatáson vett részt a szovjet fővárosban, ahol a többi között Kohl kancellár októberre tervezett moszkvai látogatását készítette elő. Gorbacsov és Genscher szombati találkozóján nagy teret szentelt az európai kérdéseknek. Ezzel összefüggésben Gorbacsov elmondta, hogy Moszkvában figyelmesen tanulmányozzák a nyugat-európai katonai integrációs tervek és az egységes piac létrehozásának következményeit. A szovjet vezető figyelmeztetett: az európai politikusok viselik a felelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyásolják károsan a kibontakozóban levő leszerelési és bizalomerősítő kezdeményezéseket, a helsinki folyamatot, a közös európai otthon koncepcióját. Genscher úgy vélekedett, hogy nem áll fenn ennek veszélye, ellenkezőleg, az egyesített piac európai méretekben teszi lehetővé az együttműködés bővülését. . Hangsúlyozta, hogy Európa mindig is a különböző társadalmi rendszerű országok együttélésének területe volt és marad is. (Folytatás a 2. oldalon.) Az NSZK külügyminisztere az SZKP KB főtitkáránál a Kremlben. Frank Carlucci ma kezdi meg moszkvai megbeszéléseit Frank Carlucci, az Egyesült Államok honvédelmi minisztere Dmitrij Jazovnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására ma hivatalos látogatásba Moszkvába érkezik. Moszkvában folytatódnak a szovjet és az amerikai katonai vezetés megbeszélései, Frank Carluccinak lehetősége lesz számos szovjet katonai létesítmény meglátogatására. A tervek szerint utazást tesz az országban, és alkalma nyílik megismerkedni a szovjet fegyveres erők egységeivel. A tervek szerint az amerikai honvédelmi minisztert fogadja Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. A TASZSZ hírügynökség kiemeli: a látogatás célja nem az, hogy felváltsák a fegyverzet-ellenőrzésről tárgyaló küldöttségek munkáját, valamint azokat a tárgyalásokat sem akarják helyettesíteni, amelyeket erről a témakörről a külügyminiszterek folytatnak. (TASZSZ) Helsinki, Bécs, Budapest Ezúttal a bécsi utótalálkozón a 35 ország diplomatái valóban elmondhatják, hogy „munkával ünnepüik” a helsinki záróokmány aláírásának mai évfordulóját. Most, hogy az egyik részvevő (Románia) sajátos szempontjai körüli vita miatt tovább húzódik a konferencia, felötlik bennünk, hogy mintha már tanúi lettünk volna valami hasonlónak, amikor Helsinki előző, madridi utótalálkozóján egy másik részvevő (Málta) lépett fel külön igényekkel. Akárcsak akkor, most is a helsinki záróokmány nyomvonalában haladó utótalálkozók eljárási szabályai „ütöttek vissza”: itt nincs szavazás, többség és kisebbség, megállapodni csak közmegegyezéssel lehet. Ez - láthattuk az utóbbi jó évtizednyi időben - nem könynyű, de — minden egyes részvevő szavának formai súlyegyennlősége mellett — megvan az a nagy előnye, hogy szinte naprakész pontossággal jelzi a lehetséges kompromisszumok határait. Ezzel a módszerrel készült maga a helsinki záróokmány is, amelyet ma tizenhárom esztendeje írtak alá a finn fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb rangú képviselői. Az utótalálkozókon a párbeszéd éppen arról folyik, hogy mi hogyan valósul meg a helsinki kötelezettségvállalásokból, s miben hogyan lehetne tovább lépni. A közmegegyezés (a konszenzus) elvének alkalmazásával az volt a szándék, hogy a helsinki folyamatban csak olyan döntések születhessenek, amelyek mindenki számára elfogadhatóak, és nem sértik senkinek az érdekeit. Amilyen tisztességes ez, mint eljárási elv, ugyanolyan nyilvánvaló az is, hogy - mint mindennel - ezzel is lehet józan belátással élni, s lehet visszaélni. Mindenesetre az eddigi utótalálkozókon még a lélekszámra legkisebb országok is felismerték, hogy az előbbi, és nem az utóbbi esetben fogja őket komolyabban venni a konferencia szűkebb és a világ tágabb környezete. (Igaz, éppen Madrid és Bécs között, a budapesti kulturális fórumon nem így történt, de ez a rendezvény két utótalálkozó közötti, szakosított esemény volt.) Magyarország, kis ország lévén, értékeli az egyenjogú részvételi és beleszólási lehetőséget, amelyet a helsinki folyamat utótalálkozóinak rendszere nyújt. Él vele, s igyekszik nem visszaélni, sem akkor, amikor a mások javaslatait mérlegeli, sem akkor, amikor saját indítványokat tesz. Ha szavának van súlya, az a tetteknek, mindenekelőtt a helsinki záróokmány elveivel egybecsengő hazai gyakorlatnak köszönhető. S magyar részről épp ezekben a napokban egyszerre mindhárom helsinki „kosár" tartalmát illetően fontos bejelentések hangzottak el. A pártfőtitkár-miniszterelnök hivatalosan megerősítette a helsinki záróokmány aláírásakor hazánk képviselője által tett nyilatkozatot, hogy Magyarország elismeri és tiszteletben tartja a második világháború eredményeként létrejött európai határokat; ennek politikai jelentőségét nyilván szomszédaink is, de a távolabbi országok is értékelik. A magyar kormány köztudottan igen nagy erőfeszítéseket tesz nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztéséért, egyebek között a külföldi befektetések szavatolásával és a vállalkozási formákat könnyítő új törvényi szabályozással is. Ami az emberi jogokat illeti, a világútlevél rendszeresítése, az előkészületben levő egyesülési törvény, vagy éppen a kimunkálás előtt álló nemzetiségi törvény is olyan lépés, amellyel Magyarország továbbmegy a Helsinkiben vállalt kötelezettségek teljesítésének útján. A helsinki záróokmány aláírásának mai évfordulóján, a bécsi utótalálkozó tovább gyűrűző vitái közepette ki-ki elkészítheti a maga mérlegét. Az azonban máris jól látható, hogy a nálunk, a Szovjetunióban és néhány más szocialista országban kibontakozó reformfolyamat kedvez a helsinki kötelezettségvállalások érvényesülésének, s egyre inkább kihúzza a talajt a propagandisztikus, egyoldalú megközelítések alól. Ezzel pedig Bécsben is, a további helsinki utótalálkozókon is jobb lesz az esélye az érdemi eszmecserének, az európai biztonságot és együttműködést - mindhárom „kosár" nagy témáiban - előre vivő, kiegyensúlyozott és tartalmas záródokumentumnak. Vagyis, az eredménynek. Serény Péter Ára: 1,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1988. augusztus 1., hétfő AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 182. szám VÉGET ÉRT AZ ÉSZAK-AMERIKAI LÁTOGATÁS Jók a feltételek a gazdasági kapcsolatépítéshez Grósz Károly budapesti nyilatkozata — Ronald Reagan üzenete a magyar néphez A vártnál sikeresebbnek értékelte tizenegy napos észak-amerikai látogatását Grósz Károly, hangsúlyozva, hogy a politikai tárgyalások nyomán a gazdasági kapcsolatokban több területen is konkrét előrelépés várható. Az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke szombati hazaérkezését követően a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozott az újságíróknak, köztük a Népszabadság munkatársának. Ronald Reagan a látogatás alkalmából a magyar néphez intézett üzenetében üdvözölte a gazdasági és politikai reformokat, kiemelve, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőségek nyílnak a kapcsolatok fejlesztésére. Az amerikai elnök üzenetét a Magyar Televízió szombaton sugározta. (Szövegét a 3. oldalon ismertetjük.) Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke előbb az Egyesült Államok kormányának meghívására tett körutazást az országban, majd nem hivatalos látogatáson másfél napot töltött Torontóban. Grósz Károly kíséretében volt: Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus gyár vezérigazgatója, Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete. A miniszterelnök útjának első szakaszában Chicagóban, Sacramentóban, San Franciscóban, Los Angelesben, New Yorkban az amerikai gazdasági élet vezetőivel, üzletemberekkel, bankárokkal, nagyvállalatok vezetőivel találkozott, köztük Armand Hammerrel, az Occidental Petroleum elnökével. Bostoni látogatása során megbeszélést folytatott Michael Dukakis massachusettsi kormányzóval, a demokrata párt elnökjelöltjével. Az Egyesült Államokban tett körút befejező szakaszában, Washingtonban tárgyalt Ronald Reagan amerikai elnökkel, aki munkaebédet is adotttiszteletére. Találkozott George Bush alelnökkel, George Shultz külügyminiszterrel, James Baker pénzügyminiszterrel, William Verity kereskedelmi miniszterrel. Eszmecserét folytatott a törvényhozás külügyi bizottságainak tagjaival, és találkozott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel is. Grósz Károly New Yorkban találkozott a magyar emigrációs szervezetek vezetőivel, képviselőivel. Rövid kanadai tartózkodása során a magyar kormányfő Torontóban tárgyalt Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel. Torontóban ugyancsak megbeszéléseket tartott az üzleti és a pénzügyi körök vezető képviselőivel. Grósz Károly szombaton hazaérkezett tizenegy napos hivatalos amerikai, illetve kanadai útjáról. A kormány elnökét és a kíséretében levő személyiségeket a Ferihegyi repülőtéren Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter, Major László, a KB-iroda vezetője és Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese fogadta. Jelen volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykövete. (A látogatás képes krónikáját az 5. oldalon közöljük.) A főtitkár-miniszterelnök a vártnál sikeresebbnek minősítette tárgyalásait Repülőtéri beszélgetés a tizenegy napos útról — A hosszú repülőút vagy a látogatás zsúfolt programja miatt érzi-e magát fáradtabbnak? — hangzott az első kérdés. — Mindkettő sok energiát emésztett fel. Hazafelé mindössze három órát aludtam, miközben túl vagyok ezen az ötven vagy ötvenöt programot magában foglaló úton. A zsúfoltságontúl a nehézséget számomra az jelentette, hogy alapvetően más közegben kellett mozogni. Nem is tagadom, a kinti bankárokkal, az üzleti élet képviselőivel folytatott tárgyalások sokkal nagyobb szellemi koncentrációt igényeltek, mint ha itthon kellett volna tizenegy nap alatt ugyanezt a programot lebonyolítani. De nem bántam meg, megérte a befektetett energiát, mert — úgy érzem — a program zsúfoltsága, a találkozók nagy száma új minőséget hozott létre. — Mire gondol? — A vártnál lényegesen sikeresebbnek értékelem az utat, sokkal többet kaptam annál, mint amire két héttel ezelőtt számítottam. Sok személyes élménnyel is gazdagodtam, de ennél fontosabb az, ami a munkát érinti. Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy rendkívül figyelmesen, udvariasan fogadtak mindenütt. Ez nem elsősorban a külsőségekben jelentkezett, mert a világnak ezen atáján nem tartják sokra a ceremóniákat. Sokkal inkább megnyilvánult ez a megbeszélések tartalmában, a konstruktivitásban, az őszinteségben, a kérdések és a válaszok egyenességében. Épp ez a konstruktív hangulat ajándékozott meg egy meglepetéssel: nem vártam, hogy a gazdaság szálait ily módon lehet szövögetni Utam során többször is elmondtam: egy kormánynak vagy a kormányfőnek nem az a dolga, hogy konkrét üzleteket kössön, az viszont igen, hogy előnyös politikai feltételeiket teremtsen a jó üzletkötéshez. Úgy hiszem, e téren sokat tettünk. Ha ennek a kínálatnak, ami most van, a tíz százalékát ki tudnánk használni, akkor gondjaink jelentős része máris megoldódna. (Folytatás a 3. oldalon.) Aratás után másodvetés Az öntözésre, tarlóhántásra, másodvetésre összpontosíthatták az erőket a mezőgazdasági nagyüzemekben vasárnap, hiszen az országban lényegileg befejeződött a búza aratása. Teljes kapacitással üzemeltek az öntözőberendezések Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. Például a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben nappal és éjszaka hét berendezés adagolta a vizet a kukoricára, szójára. Huszonnégy óránként 43 és fél ezer köbméter vízzel enyhítették a növények szomjúságát. A mesterséges csapadékpótlás megtérülő befektetésnek ígérkezik: a tartós szárazság ellenére jól fejlődnek a kukoricacsövek. Borsod megyében megkezdték a lucerna idei harmadik kaszálását, Tokaj-Hegyalja és a Bükk-vidék egyes szőlőtábláin pedig porozással, permetezéssel védekeztek a lisztharmat ellen. A Duna—Tisza közén a zab és a rozs aratása ad még munkát a kombájnoknak. Szintén jól halad a szalma bálázása és a tarlóhántás. Sok gazdaságban megkezdték, néhol már befejezték a zöldbab, az uborka, a rozs másodvetését. (MTI) Bálázzák a szalmát a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezetben. CSIKÓS FERENC FELVÉTELE — MTI FOTO