Népszabadság, 1988. augusztus (46. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

Gorbacsov fogadta Gén se­bért Napirenden Kohl programjának előkészítése A Szovjetunió és az NSZK veze­tőinek közeljövőben esedékes kölcsö­nös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztéséhez — fejezte ki reményét a Kremlben meg­tartott eszmecseréjén Mihail Gorba­csov és Hans-Dietrich Genscher. Genscher külügyminiszter munkalá­togatáson vett részt a szovjet fővá­rosban, ahol a többi között Kohl kancellár októberre tervezett moszk­vai látogatását készítette elő. Gorbacsov és Genscher szombati találkozóján nagy teret szentelt az európai kérdéseknek. Ezzel összefüg­gésben Gorbacsov elmondta, hogy Moszkvában figyelmesen tanulmá­nyozzák a nyugat-európai katonai integrációs tervek és az egységes piac létrehozásának következménye­it. A szovjet vezető figyelmeztetett: az európai politikusok viselik a fe­lelősséget azért, hogy ezek az elkép­zelések ne befolyásolják károsan a kibontakozóban levő leszerelési és bizalomerősítő kezdeményezéseket, a helsinki folyamatot, a közös euró­pai otthon koncepcióját.­ Genscher úgy vélekedett, hogy nem áll fenn ennek veszélye, ellenkezőleg, az egyesített piac európai méretekben teszi lehetővé az együttműködés bő­vülését. . Hangsúlyozta, hogy Európa mindig is a különböző társadalmi rendszerű országok együttélésének területe volt és marad is. (Folytatás a 2. oldalon.) Az NSZK külügyminisztere az SZKP KB főtitkáránál a Kremlben. Frank Carlucci ma kezdi meg moszkvai megbeszéléseit Frank­ Carlucci, az Egyesült Álla­mok honvédelmi minisztere Dmit­­rij Jazovnak, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének meghívására ma hivatalos látogatásb­a Moszkvába ér­kezik. Moszkvában folytatódnak a szov­jet és az amerikai katonai vezetés megbeszélései, Frank Carluccinak lehetősége lesz számos szovjet ka­tonai létesítmény meglátogatására. A tervek szerint utazást tesz az or­szágban, és alkalma nyílik megismer­kedni a szovjet fegyveres erők egy­ségeivel. A tervek szerint az ameri­kai honvédelmi minisztert fo­gadja Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. A TASZSZ hírügynökség kiemeli: a látogatás célja nem az, hogy fel­váltsák a fegyverzet-ellenőrzésről tárgyaló küldöttségek munkáját, va­lamint azokat a tárgyalásokat sem akarják helyettesíteni, amelyeket er­ről a témakörről a külügyminiszte­rek folytatnak. (TASZSZ) Helsinki, Bécs, Budapest Ezúttal a bécsi utótalálkozón a 35 ország diplomatái valóban el­mondhatják, hogy „munkával ün­nepüik” a helsinki záróokmány alá­írásának mai évfordulóját. Most, hogy az egyik részvevő (Románia) sajátos szempontjai körüli vita miatt tovább húzódik a konferencia, fel­ötlik bennünk, hogy mintha már ta­núi lettünk volna valami hasonló­nak, amikor Helsinki előző, madri­di utótalálkozóján egy másik rész­vevő (Málta) lépett fel külön igé­nyekkel. Akárcsak akkor, most is a hel­sinki záróokmány nyomvonalában haladó utótalálkozók eljárási sza­bályai „ütöttek vissza”: itt nincs szavazás, többség és kisebbség, megállapodni csak közmegegyezés­sel lehet. Ez - láthattuk az utóbbi jó évtizednyi időben - nem köny­­nyű, de — minden egyes részvevő szavának formai súlyegyennlősége mellett — megvan az a nagy elő­nye, hogy szinte naprakész pontos­sággal jelzi a lehetséges kompro­misszumok határait. Ezzel a mód­szerrel készült maga a helsinki zá­róokmány is, amelyet ma tizenhá­rom esztendeje írtak alá a finn fő­városban 33 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Ka­nada legmagasabb rangú képvise­lői. Az utótalálkozókon a párbeszéd éppen arról folyik, hogy mi hogyan valósul meg a helsinki kötelezett­ségvállalásokból, s miben hogyan lehetne tovább lépni. A közmeg­egyezés (a konszenzus) elvének al­kalmazásával az volt a szándék, hogy a helsinki folyamatban csak olyan döntések születhessenek, ame­lyek mindenki számára elfogadha­tóak, és nem sértik senkinek az ér­dekeit. Amilyen tisztességes ez, mint eljárási elv, ugyanolyan nyil­vánvaló az is, hogy - mint min­dennel - ezzel is lehet józan be­látással élni, s lehet visszaélni. Min­denesetre az eddigi utótalálkozó­kon még a lélekszámra legkisebb országok is felismerték, hogy az előbbi, és nem az utóbbi eset­ben fogja őket komolyabban venni a konferencia szűkebb és a világ tágabb környezete. (Igaz, éppen Madrid és Bécs között, a budapesti kulturális fórumon nem így történt, de ez a rendezvény két utótalál­kozó közötti, szakosított esemény volt.) Magyarország, kis ország lévén, értékeli az egyenjogú részvételi és beleszólási lehetőséget, amelyet a helsinki folyamat utótalálkozóinak rendszere nyújt. Él vele, s igyekszik nem visszaélni, sem akkor, amikor a mások javaslatait mérlegeli, sem akkor, amikor saját indítványokat tesz. Ha szavának van súlya, az a tetteknek, mindenekelőtt a helsinki záróokmány elveivel egybecsengő hazai gyakorlatnak köszönhető. S magyar részről épp ezekben a na­pokban egyszerre mindhárom hel­sinki „kosár" tartalmát illetően fon­tos bejelentések hangzottak el. A pártfőtitkár-miniszterelnök hiva­talosan megerősítette a helsinki zá­róokmány aláírásakor hazánk kép­viselője által tett nyilatkozatot, hogy Magyarország elismeri és tisztelet­ben tartja a második világháború eredményeként létrejött európai ha­tárokat; ennek politikai jelentősé­gét nyilván szomszédaink is, de a távolabbi országok is értékelik. A magyar kormány köztudottan igen­ nagy erőfeszítéseket tesz nemzet­közi gazdasági kapcsolataink fej­lesztéséért, egyebek között a kül­földi befektetések szavatolásával és a vállalkozási formákat könnyítő új törvényi szabályozással is. Ami az emberi jogokat illeti, a világútlevél rendszeresítése, az előkészületben levő egyesülési törvény, vagy ép­pen a kimunkálás előtt álló nem­zetiségi törvény is olyan lépés, amellyel Magyarország továbbmegy a Helsinkiben vállalt kötelezettsé­gek teljesítésének útján. A helsinki záróokmány aláírásá­nak mai évfordulóján, a bécsi utó­találkozó tovább gyűrűző vitái kö­zepette ki-ki elkészítheti a maga mérlegét. Az azonban máris jól lát­ható, hogy a nálunk, a Szovjet­unióban és néhány más szocialista országban kibontakozó reformfolya­mat kedvez a helsinki kötelezettség­vállalások érvényesülésének, s egy­re inkább kihúzza a talajt a pro­­pagandisztikus, egyoldalú megköze­lítések alól. Ezzel pedig Bécsben is, a további helsinki utótalálkozó­kon is jobb lesz az esélye az ér­demi eszmecserének, az európai biztonságot és együttműködést - mindhárom „kosár" nagy témái­ban - előre vivő, kiegyensúlyozott és tartalmas záródokumentumnak. Vagyis, az eredménynek. Serény Péter Ára: 1,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1988. augusztus 1., hétfő AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 182. szám VÉGET ÉRT AZ ÉSZAK-AMERIKAI LÁTOGATÁS Jók a feltételek a gazdasági kapcsolatépítéshez Grósz Károly budapesti nyilatkozata — Ronald Reagan üzenete a magyar néphez A vártnál sikeresebbnek értékelte tizenegy napos észak-amerikai láto­gatását Grósz Károly, hangsúlyozva, hogy a politikai tárgyalások nyomán a gazdasági kapcsolatokban több te­rületen is konkrét előrelépés várha­tó. Az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke szombati hazaérkezését kö­vetően a Ferihegyi repülőtéren nyi­latkozott az újságíróknak, köztük a Népszabadság munkatársának. Ro­nald Reagan a látogatás alkalmá­ból a magyar néphez intézett üzene­tében üdvözölte a gazdasági és po­litikai reformokat, kiemelve, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő le­hetőségek nyílnak a kapcsolatok fej­lesztésére. Az amerikai elnök üzene­tét a Magyar Televízió szombaton su­gározta. (Szövegét a 3. oldalon is­mertetjük.) Az MSZMP főtitkára, a Miniszter­tanács elnöke előbb az Egyesült Ál­lamok kormányának meghívására tett körutazást az országban, majd nem hivatalos látogatáson másfél napot töltött Torontóban. Grósz Károly kíséretében volt: Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Gazda­sági Kamara alelnöke, a Taurus gyár vezérigazgatója, Kapolyi Lász­ló, a Minisztertanács kormánybiz­tosa, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Ko­vács László külügyminiszter-helyet­tes, valamint Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete. A miniszterelnök útjának első szakaszában Chicagóban, Sacra­­mentóban, San Franciscóban, Los Angelesben, New Yorkban az ame­rikai gazdasági élet vezetőivel, üz­letemberekkel, bankárokkal, nagy­­vállalatok vezetőivel találkozott, köztük Armand Hammerrel, az Oc­cidental Petroleum elnökével. Bos­toni látogatása során megbeszélést folytatott Michael Dukakis massa­­chusettsi kormányzóval, a demokra­ta párt elnökjelöltjével. Az Egyesült Államokban tett kör­út befejező szakaszában, Washing­tonban tárgyalt Ronald Reagan amerikai elnökkel, aki munkaebé­det is adott­­tiszteletére. Találkozott George Bush alelnökkel, George Shultz külügyminiszterrel, James Baker pénzügyminiszterrel, William Verity kereskedelmi miniszterrel. Eszmecserét folytatott a törvényho­zás külügyi bizottságainak tagjaival, és találkozott a Világbank és a Nem­zetközi Valutaalap vezetőivel is. Grósz Károly New Yorkban találko­zott a magyar emigrációs szerveze­tek vezetőivel, képviselőivel. Rövid kanadai tartózkodása so­rán a magyar kormányfő Torontó­ban tárgyalt Brian Mulroney kana­dai miniszterelnökkel. Torontóban ugyancsak megbeszéléseket tartott az üzleti és a pénzügyi körök veze­tő képviselőivel. Grósz Károly szombaton hazaér­kezett tizenegy napos hivatalos ame­rikai, illetve kanadai útjáról. A kor­mány elnökét és a kíséretében levő személyiségeket a Ferihegyi repülő­téren Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Med­­gyessy Péter miniszterelnök-helyet­tes, Kótai Géza, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter, Major Lász­ló, a KB-iroda vezetője és Kiss Ele­mér, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese fogadta. Jelen volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykövete. (A látogatás képes krónikáját az 5. oldalon közöljük.) A főtitkár-miniszter­elnök a vártnál sikeresebbnek minősítette tárgyalásait Repülőtéri beszélgetés a tizenegy napos útról — A hosszú repülőút vagy a lá­togatás zsúfolt programja miatt ér­­zi-e magát fáradtabbnak? — hang­zott az első kérdés. — Mindkettő sok energiát emész­tett fel. Hazafelé mindössze három órát aludtam, miközben túl vagyok ezen az ötven vagy ötvenöt progra­mot magában foglaló úton. A zsúfolt­ságon­­túl a nehézséget számomra az jelentette, hogy alapvetően más kö­zegben kellett mozogni. Nem is ta­gadom, a kinti bankárokkal, az üz­leti élet képviselőivel folytatott tár­gyalások sokkal nagyobb szellemi koncentrációt igényeltek, mint ha itthon kellett volna tizenegy nap alatt ugyanezt a programot lebonyolíta­ni. De nem bántam meg, megérte a befektetett energiát, mert — úgy érzem — a program zsúfoltsága, a találkozók nagy száma új minősé­get hozott létre. — Mire gondol? — A vártnál lényegesen sikere­sebbnek értékelem az utat, sokkal többet kaptam annál, mint amire két héttel ezelőtt számítottam. Sok személyes élménnyel i­s gazdagod­tam, de ennél fontosabb az, ami a munkát érinti. Mindenekelőtt hang­súlyozni szeretném, hogy rendkívül figyelmesen, udvariasan fogadtak mindenütt. Ez nem elsősorban a kül­sőségekben jelentkezett, mert a vi­lágnak ezen a­­táján nem tartják sokra a ceremóniákat. Sokkal in­kább megnyilvánult ez a megbeszé­lések tartalmában, a konstruktivi­­tásban, az őszinteségben, a kérdé­sek és a válaszok egyenességében. Épp ez a konstruktív hangulat aján­dékozott meg egy meglepetéssel: nem vártam, hogy a gazdaság szá­lait ily módon lehet szövögetni Utam során többször is elmondtam: egy kormánynak vagy a kormány­főnek nem az a dolga, hogy konk­rét üzleteket kössön, az viszont igen, hogy előnyös politikai feltételeiket teremtsen a jó üzletkötéshez. Úgy hiszem, e téren sokat tettünk. Ha ennek a kínálatnak, ami most van, a tíz százalékát ki tudnánk hasz­nálni, akkor gondjaink jelentős ré­sze máris megoldódna. (Folytatás a 3. oldalon.) Aratás után másodvetés Az öntözésre, tarlóhántásra, má­sodvetésre összpontosíthatták az erő­ket a mezőgazdasági nagyüzemekben vasárnap, hiszen az országban lénye­gileg befejeződött a búza aratása. Teljes kapacitással üzemeltek az öntözőberendezések Szolnok, Csong­­rád és Hajdú-Bihar megyében. Pél­dául a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben nappal és éjszaka hét be­rendezés adagolta a vizet a kukori­cára, szójára. Huszonnégy óránként 43 és fél ezer köbméter vízzel enyhí­tették a növények szomjúságát. A mesterséges csapadékpótlás megtérü­lő befektetésnek ígérkezik: a tartós szárazság ellenére jól fejlődnek a kukoricacsövek. Borsod megyében megkezdték a lucerna idei harmadik kaszálását, Tokaj-Hegyalja és a Bükk-vidék egyes szőlőtábláin pedig poro­zással, permetezéssel védekeztek a lisztharmat ellen. A Duna—Tisza közén a zab és a rozs aratása ad még munkát a kom­bájnoknak. Szintén jól halad a szal­ma bálázása és a tarlóhántás. Sok gazdaságban megkezdték, néhol­ már befejezték a zöldbab, az uborka, a rozs másodvetését. (MTI) Bálázzák a szalmát a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezetben. CSIKÓS FERENC FELVÉTELE — MTI FOTO

Next