Népszabadság, 1988. augusztus (46. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
1988. augusztus 17., szerda MÉPSZABADSÁG 4 MI KÉPERNYŐNK Jubilál a nemzetiségi televíziózás Tízéves a nemzetiségi televíziózás Magyarországon. 1978. augusztus 16- án — az alkotmány ünnepéhez kapcsolódva — sugárzott először német és szerbhorvát nyelvű műsort az MTV. Az első összeállítás a pécsi tvstúdióban készült, amely azóta is gondozza e két nemzetiség televíziós programját. Pár évvel később a szegedi tv-stúdió megkezdte a román és a szlovák nyelvű adásokat. Ily módon a hazánkban élő négy kisebbségi népcsoport mindegyike számára létrejöttek az anyanyelvű televíziózás lehetőségei. A pécsi tv-stúdió egyórás nemzetiségi műsort készített a jubileum alkalmából. A program magyar nyelvű, mégpedig azért, hogy a többségi nemzet tagjai jobban megismerjék a velünk élő kisebbségi népcsoportokat, többet megtudjanak örömeikről és gondjaikról. A pécsi stúdióban egyébként önálló nemzetiségi szerkesztőség működik, saját munkatársi gárdával és anyagi eszközökkel. A szerkesztőség sok segítséget kapott és kap a Janus Pannonius Tudományegyetem német és szerbhorvát nemzetiségi tanszékeitől. Az utóbbi évtized során kialakult a nemzetiségi televíziózás struktúrája. A pécsi és a szegedi tv-stúdió hetente 5—5 perces hírösszefoglalót ad mind a négy nemzetiség nyelvén. Havonta 30—30 perces magazinműsorral jelentkezik a szerbhorvát nyelvű Nasekran, a német nyelvű Unser Bildschirm, a román nyelvű Ecranul nostru és a szlovák nyelvű Nasa obrazovka — jelentésük: A mi képernyőnk. A nemzetiségi televíziózás megteremtésével teljessé vált a tömegtájékoztatási eszközök köre a hazánkban élő délszlávok, németek, románok és szlovákok számára. Anyanyelven olvashatják a hetilapjaikat, hallgathatják a rádióműsoraikat és figyelhetik a tévéprogramjaikat. Az országos tv-adóhálózat útján ugyanis valamennyi nemzetiségek lakta településre eljutnak a pécsi és a szegedi stúdió anyanyelvű műsorai. A nézők megismerték és megkedvelték az adásokat. (MTI) MEGSÜLNEK A MELEGTŐL A SÜLLŐK? Fullasztja a kánikula a halakat Halpusztulással fenyeget a nagy meleg Baranya megyében, adta hírül az MTI. Az adatok szerint a veszteség máris 2000—2500 kilogrammra tehető. A hőség ugyanis meggyorsította a párolgást, csökkentette a tavak vizét tápláló patakok szintjét. Emiatt a megye horgásztavai 40, sok helyen 60 centiméterrel is sekélyebbek. Nagyon hiányzik tehát a csapadék a halaknak is. Különösen a süllők sínylették meg az oxigénhiányt. Ezeknek az értékes húsú halaknak háromszor több oxigén kell, mint például a pontynak. Az országos helyzetről megkérdeztük Tahi Bélát, a Magyar Országos Horgász Szövetség titkárát. Mint elmondta, számottevő halpusztulásról eddig nem kaptak értesítést. Az azonban tény, a halastavak oxigénháztartása sok helyütt felborult. A Budapest környéki jelentősebb horgászhelyeket nem fenyegeti a kánikula. A délegyházi tavak mélysége például eléri a 8—10 métert, ez védettséget biztosít. A soroksári Dunaágon sincs ok félelemre, itt szükség esetén megoldható a friss víz utánpótlása a Duna vizével. Inkább a haltenyésztésre fogott vizek halai vannak veszélyben. Ezekben nagyobb a halsűrűség, gyorsabban használódik el az oxigén. Különösen a hajnali órák kritikusak, mert éjszaka az algák kevesebb oxigént termelnek. A felmelegedett vizeknek, pontosabban a halaknak nemcsak az eső, hanem a szél is hiányzik. A hullámok nélküli vízben ugyanis tovább csökken az oxigén. Remélhetőleg a ma hazánk fölé érkező hidegebb levegőt szállító front esőt és enyhülést hoz a szomjazó halaknak is. Kovács Lajos Ítéletet hirdettek a békéscsabai műkincstolvajok ügyében Másodízben hirdetett ítéletet kedden a Békéscsabai Városi Bíróság a múzeumi műkincstolvajok ügyében. Először egy évvel ezelőtt foglalkoztak az üggyel, amely másodfokon a Gyulai Megyei Bíróság elé került, s az elrendelte a per újratárgyalását. Borsi József, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum történészeként Csontos Pállal, a tótkomlósi tanács megbízott elnökével éveken át dézsmálta a múzeum történeti gyűjteményét. Egyebek között értékes fegyvereket és pipakülönlegességeket tulajdonítottak el. Borsi József a múzeumból ellopott, összesen több mint 300 ezer forint értékű tárgyakat az orgazdaságra vállalkozó „műgyűjtő” Csontos Pálnak adta tovább. A múzeum volt történésze a tárgyalássorozaton feltáró vallomást tett, a kárt megtérítette. A hajdani megbízott tanácselnök ellenben végig tagadta, hogy tudta volna, honnan származnak a műkincsek. Ez utóbbinak azonban ellentmond, hogy rábizonyították: többször látogatást tett a múzeum raktárában. Dr. Domokos Jenő tanácsa Borsi József elsőrendű vádlottat jelentős értékben, üzletszerűen, bűnszövetségben, folytatólagosan, túlnyomórészt társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt egy év hat hónapi börtönre ítélte, s mellékbüntetésül egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Csontos Pál másodrendű vádlottat az előbb említett vádpontok mellett orgazdaságban találták bűnösnek, ezért két év három hónapi börtönbüntetésre ítélték, s három évre eltiltották a közügyektől. A per során lefoglalt műkincsek visszakerülnek a Munkácsy Mihály Múzeumba. Az ítélet ellen Borsi József enyhítésért, Csontos Pál felmentésért fellebbezett. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért. (MTI) Könyv jelenik meg az atomtemetőről (Megyei tudósítónktól.) A Balkissi Atomerőmű Vállalat sugárvédelmi osztályvezetője, Rósa Géza, könyvet írt, Temetni jöttem címmel. A magánkiadásban várhatóan szeptemberben megjelenő könyv az ófalui atomtemető körüli csatározásokat dolgozta fel. A hatásos címet, a sokaknak ismerősen csengő Shakespeare-idézetet a szerző munkatársai javaslatára választotta. Rósa Géza érdeklődésünkre elmondta: az atomerőmű e témával foglalkozó dolgozói, s az általuk felkért szakemberek a számaikra sikertelenül végződött szakmai és társadalmi viták után is meg vannak győződve arról, hogy a kis és a közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezésére a tervezett ófalui létesítmény minden szempontból alkalmas. Így bíznak abban, hogy a döntő szót kimondó akadémiai bizottság az ő szakvéleményüket tartja majd megalapozottnak. Ez a megállapítás egyben válasz az utóbbi napokban fölröppent két hírre is. Ugyanis valóban jöttek újabb javaslatok az atomtemető helyére, technológiájára. Egy budapesti kisszövetkezet kidolgozna a paksiaknak egy állítólag mindenesetre teljes biztonságot adó megoldást. Az erőműben azonban úgy tartják, hogy a kisszövetkezet ajánlata nem elég meggyőző. Így nem is foglalkoztak vele mélyrehatóbban. A másik elképzelés — ami tulajdonképpen egy régi ötlet „felmelegítése” — ugyancsak elutasításba ütközött. Egy paksi mérnök javasolta, hogy a radioaktív hulladékoknak helyben építsenek megfelelő tárolót. Amíg azonban az atomerőműnek a Duna közelsége létkérdés, az atomtemető számára ugyanez kizáró ok. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ ittl MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Eco-mix 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.00: Napközben. 11.00: Társalgó. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: A magyar nyelv századai. 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: A rendőrtisztképzés múltjából. 16.05: Teli szájjal. Az Ifjúsági Rádió kabaréműsora. 17.00: Olvastam valahol ... az 1848— 1849-es forradalom és szabadságharc utolsó napjairól. 17.30: Népdalok, néptáncok. 18.02: Könyvszemle. 19.15: Mi történt? 20.15: Filmzene. 20.29: Magyar orvosok világtalálkozója Budapesten. 20.50: Lemezmúzeum. 22.30: Kapaszkodó. 22.55: Operaest. 23.45: Ez: történelem. Verseit elmondja: Juhász Ferenc. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Napraforgó. 9.05: Idősebbek hullámhosszán. 9.50: Rivaldafényben, közben. 10.25: Útikalauz üdülőknek. 10.50: Láttuk, hallottuk. 11.05: Világújság. 11.10: Térkép és útravaló. 11.30: Balaton-rádió. 12.10: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.30: Postabontás. 13.05—13.45: Gyermekeknek. 13.05: A Tenkes kapitánya. 3. — A fürdőmester. 13.40: Muzsikáló természet. 14.00: Egy órában egy élet. 15.05: Pihenőidő. 17.05: Intim lista. 17.30: Ötödik sebesség. 18.30: Garázs. 19.05: Albumajánlat. 20.00: Maisie tudja. 1. rész. 2036: Zenés játékokból. 20.50: Tudósítás az országos úszóbajnokságról és a HungarHotels— Challanger nemzetközi teniszversenyről. 21.05: Egy hírhedett kalandor a XII. századból. 10. rész. 21.30: A Canned Heat együttes felvételeiből. 22.00: Mozaik. 23.10: A dzsessz története. 23.50 20.14: Soltész Rezső énekel, a Stúdió 11 játszik. BARTÓK RÁDIÓ 9.54: Csajkovszkij: Anyegin. Háromfelvonásos opera közben. 11.05: Pillanatkép. 12.25: Kuhnau—Hazell: Dávid és Góliát harca — bibliai szonáta. 12.40: Döntsön ,BABA”-val! 12.55: Rólunk van szó! 13.05: Visszaszámlálás. 14.00: A Hillard énekegyüttes felvételeiből. 14.25: Sok hűhó Rodoszért. Jákovosz Kambénélisz komédiájának rádióváltozata. 15.39: Zenekari muzsika. 17.05: Az Amadinda Ütőegyüttes hangversenyei. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Lakmé. Részletek Delibes operájából. 19.59: Schubert: VII. szimfónia. 20.51: Bemutatjuk a Dire Straits együttes 1984-es dupla koncertlemezét. 21.36: Nyelvrokonaink zenéje. 22.00: Magyar zeneszerzők. 32.35: Mendelssohn: Esz-dúr vonósnégyes. 23.00: Tükörképünk 37 darabban. TELEVÍZIÓ 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. 9.00: Képújság. 9.05—10.10: Szünidei matiné. 9.05: Fókusz. Művészeti műsor gyerekeknek. Kicsi-e a kicsi, nagy-e a nagy? (ism.). 9.45: A Korall-sziget. 10.10: A magatartáskutatás története. 10.55: Képújság. 16.55: Hírek. 17.00: RTV Közönségszolgálat. 17.05: Front, kegyelem nélkül. NDK- tévéfilmsorozat. XIII/7. rész: zongorák Malagának. 18.05: Ki mit tud? Amatőrfilm és videókategória. 18.20: Álljunk meg egy szóra! Grétsy László és Vágó István nyelvművelő műsora. 18.40: Tévétorna. 18.45: Cim-cim. 19.05: Esti mese. 19.30: Híradó. 20.05: Ki mit tud? IV. elődöntő. kb. 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR 17.50: Képújság. 17.55: Nachrichten. — Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora. 18.00: Dél-Alföldi Mozaik. A szegedi körzeti stúdió műsora. Válogatás az elmúlt hónap regionális adásaiból. 19.09: Ábrahám gyermekei. Paul- Jacques Callebaut és Nicole Saey sorozata. XIII 7. rész: A drúzok titkos rendje. 19.30: Ted Curson (USA). Lakatos Dezső és a Supertrio a „Videoton.” Interjazz Fesztiválon. Alba Regia Napok — 1987. Székesfehérvár: Vörösmarty Színház. 20.00: Meghökkentő mesék. Angol tévéfilmsorozat. Emily eltűnt. 20.30: Régi holland mesterségek. Kenyérsütés. Holland rövidfilm. 30.40: Váltó. Gazdasági világverseny. 21.25: Híradó 2. 21.40: Mobil Nagydíj nemzetközi atlétikai verseny. Közvetítés Zürichből. 33.30: Képújság. Jégeső, felhőszakadás Miskolcon (Megyei tudósítónktól.) Tegnap déliben még kánikula volt, sütött a nap, alig egy óra múlva viszont egy hirtelen jött, nagy kiterjedésű zivatarfelhőtől olyan sötétség borult Miskolcra, hogy a házakban villanyt kellett gyújtani, és a gépkocsik fényszórókkal közlekedtek. Már amelyik tudott, s inam akadt el, mint például az egyik aluljáróban, ahol négy autó rekedt benn. A sűrű felhőből hatalmas jégesővel kísért felhőszakadás zúdult a városba, s az utak kisebbfajta patakokká váltak, mert a csatornanyílások nem győzték egyszerre levezetni az áradatot. Leállt a villamosközlekedés is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci főállomásának közlése szerint 30 perc alatt 22,3 milliméter csapadék hullott. A városi szűzoltóügyeletet a rövid ítéletidő alatt többször riasztották elöntött pincékhez, úttestre dőlt fákhoz. Szikszón a gimnázium épületének tetőszigetelő lemezeit feltépte a vihar, s veszélybe került az intézmény több ezer kötetes könyvtára. Az esővizet nem győzték elvezetni a csatornák. KOZMA ISTVÁN FELVÉTELE — MTI FOTO Ingyenmóka Velencén (Munkatársunktól.) Az alkotmány napján Velencén az IFI Étterem előtti parkolóban, rossz idő esetén pedig magában az étteremben ingyenes rendezvényt tart a fiataloknak a nagyközségi Hazafias Népfront, s mellette még a népes szervezőgárda. A műsorban lesz breakbemutató, koncertezik a Bojtorján, fellép Eszményi Viktória, s a sztárvendégek között említést érdemel Szikora Róbert, D. Nagy Lajos, Csongrádi Kata és Növényi Norbert. Délután táncversenyt tartanak, lesz kirakodóvásár és Sáfrán István dedikálja Végh Antalról írott könyvét. (Be)gyűrűzött félreértés Milliók és milliók élnek békésen e honban anélkül, hogy ismernék az újságírás különböző műfajainak mibenlétét. Nem is kell ismerniük. Ám azoknak, akik írnak is, tudniuk illene, hogy nem tévesztendő össze a nyilatkozat a tudósítással. Király Zoltán országgyűlési képviselő és a Népszabadság körül hetek óta gyűrűzik a félreértés éppen e műfaji különbségek figyelmen kívül hagyása miatt. Jeles laptársunk, a Heti Világgazdaság interjút közölt Király Zoltánnal július 30-án. Ez így kezdődik: „Gondolom, sokakat meglepett néhány napja adott nyilatkozata... Azt közölte a Népszabadsággal, hogy a vízlépcső-beruházásról hozott döntést ma már nem szabad visszafordítani.” Nos, a Népszabadság nem kért s nem is kapott nyilatkozatot Király Zoltán képviselőtől, hanem tudósított egy eseményről (a parlament egy csoportjának ausztriai vízlépcsőszemléjéről és az ott elhangzottakról. Király Zoltán, az újságíró, aki maga pontosan tisztában van a műfajokkal, erre hívta föl a figyelmét az őt kérdező kollégának, amikor elmagyarázta: „Előre bocsátom, én nem nyilatkoztam a Népszabadságnak. Jó adag szkepszissel egy négynapos tanulmányút végén újságírók jelenlétében fogalmaztam úgy, hogy ezt a beruházást valószínűleg már nem lehet visszafordítani.” Azon lehetne esetleg vitatkozni, hogy a „nem lehet" és a „nem szabad” kifejezések között milyen árnyalatbeli eltérések vannak. Lehetne, de Király Zoltánnak nem áll szándékában. Ha szándékában állna, ő megtalálná erre a legalkalmasabb fórumot: a Népszabadságot. A lényeg ugyanis más. Nevezetesen az, hogy a döntést visszafordíthatatlannak ítéli, szembesülve a tényekkel, küszködve kételyeivel. Kár, hogy másik laptársunk, a Képes 7 is a félreértést gyűrűzteti tovább legutóbbi számában, figyelmen kívül hagyva, hogy a Népszabadság nem közölt nyilatkozatot sem Király Zoltántól, sem más képviselőtől. Ismétlem: tudósított. S e tudósítás ellen Király Zoltán nem fejtett ki semmiféle fenntartást a HVG-ben, ahogyan azt a Magyarország című hetilap sugallta — igaz, csak zárójelben — olvasóinak augusztus 5-i számában. Hiába, no! Nem csak írni, olvasni is tudni kell(ene). Bálint Ibolya Feltehetően nem mindenki örült annak az egyébként udvarias hangú értesítésnek, hogy ekkor és ekkor legyen otthon, mert átállítják régi gázkészülékeit. Jön a földgáz! Az érintettek viszont a lehető leggyorsabban elvégzett munka után örömmel tapasztalták, hogy a korábbinál hamarabb forr fel a teavíz, rövidebb idő alatt készül el a leves, mint akkor, amikor még városi gázt használtak. A napokban fejeződött be Budapesten a „földgázprogram”, amely nagy technikai előkészületeket, rendkívül szerteágazó szervezőmunkát követelt a Gázművek szakembereitől. — Mikor kezdődött ez a munka? —kérdeztük Zombor Gábortól, a Gázművek vezérigazgatójától. — Tizennyolc esztendővel ezelőtt. A városi gáz, amelyet szénből állítottak elő, 132 esztendőn át szolgálta a mostanihoz képest még csekély számú fogyasztót. Először 1949-ben Lipséről vezettek földgázt Budapestre; ezt akkor a városi gáz dúsítására használták fel. Jóval később, 1962- ben, a Dunaújvárostól a fővárosig húzódó kőszéngázvezeték tette lehetővé, hogy minél több üzembe, otthonba eljuttathassák a dúsított gázt. Az igazán jelentős fejlesztés 1963- ban kezdődött, amikor az akkorra kiépült országos földgáztávvezetékhez csatlakozva folyamatosan szavatolhattuk a fővárosban a kiváló égési értékű földgázellátást. A Fővárosi Tanács anyagi támogatásával — egyebek között új gázgyárak építésével — elértük, hogy napi 3,5 millió köbméter gázt tudtunk eljuttatni a fogyasztókhoz a városi gáz vezetékein keresztül. Ezzel egy időben kezdődött meg Budapesten a lakások közvetlen földgázellátása is. Jelenleg így áll a helyzet: 600 ezer fővárosi fogyasztó használ földgázt, s közülük 350 ezer otthonban fűtenek is a kék lánggal. Ez annak is köszönhető, hogy az utóbbi években meggyorsítottuk a háztartásokban használatos készülékek átállításának ütemét. Tavaly például már 30—40 ezer lakásba kopogtattak be szerelőink, míg esztendőkkel ezelőtt csak évente néhány ezerre futotta az erőnkből. — Mekkora teher hárult emiatt a lakosságra? — El kellett viselniük a munkálatokkal járó óhatatlan kellemetlenségeket, de az anyagi kiadásokat a Fővárosi Gázművek fedezte. A hálózat építése, átalakítása, a földgázhasználatra alkalmatlan régi típusú háztartási készülékek kicserélése meglehetősen költséges volt. Szeretném újra megköszönni, hogy az emberek többsége türelmes és megértő volt velünk. Ügyeltünk arra is, hogy ne sokáig zavarjunk egy-egy helyen. — Ezentúl már nem láthatunk a Gázművek jelzőszalagjával elkerített útfelbontásokat? — De igen, ha nem is annyit, mint eddig, mert hiszen a munka nehezén már túl vagyunk. Tovább folytatjuk az elengedhetetlenül szükséges hálózatrekonstrukciót, és az is természetes, hogy mindent megteszünk az emberek biztonságáért. Az üzemzavarok elhárítása, sajnos, útfelbontással, zajjal, olykor forgalomeltereléssel jár. — Mi lett az időközben megszüntetett városi gázt gyártó üzemek dolgozóival? — Azokat, akik maradni akartak nálunk, részben átképeztük, részben más munkaterületen foglalkoztatjuk őket. Szükségünk van rájuk, mert csak velük tudjuk gyorsítani a hálózatrekonstrukciót, és javítani lakossági szolgáltatásainkat. — Mit nyer a lakosság azzal, hogy ezentúl földgázzal süthet-főzhet, fűthet? — Egyenletes és biztonságos gázellátást, a készülékek nyugodt használatát. És újabb gázfogyasztók bekapcsolásának lehetőségét. K. J. BEFEJEZŐDÖTT A BUDAPESTI FÖLDGÁZPROGRAM Biztonságos ellátás, több és gyorsabb lakossági szolgáltatás