Népszabadság, 1988. szeptember (46. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 f* NÉPSZABADSÁG 1988. szeptember 1., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 209. szám Józanulfelelősséggel (3. oldal) Kiszczak belügyminiszter és Walesa megbeszélései Varsóban ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ~~~) Czeslaw Kiszczak tábornok, belügyminiszter szerdán Varsóban találkozott JLech Walesával, a feloszlatott Szolidaritás szakszervezet egykori vezetőjével. A találkozón azokat az elveket és eljárásokat beszélték meg, amelyek alapján kerekasztal-megbeszélésre kerülhet majd sor a lengyel társadalom különböző nézeteket valló képviselői között. Zbigniew Messner miniszterelnök miközben gyakorlatilag felajánlotta lemondását, határozottan leszögezte, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz a gazdasági reform elősegítése érdekében. A Gdanskban nyolc évvel ezelőtt aláírt megállapodások évfordulóján, szerdán, Varsóban került sor Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa találkozójára. A találkozón részt vett Jerzy Dabrowski püspök és Stanislaw Ciosek, a PRON titkára. Kiszczak tábornok és Walesa találkozója után Andrzej Stelmachowski, a lengyel katolikus értelmiségi klub elnöke, aki eddig is közvetített a felek között, nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Itt egyebek között bejelentette, hogy az érdemi kerekasztal-megbeszélésekre csak akkor kerül sor, ha a sztrájkok az országban mindenütt befejeződnek. Walesa az előkészítő tárgyalások után Gdanskba utazott, és felhívást készül közzé tenni, hogy az egész országban vegyék fel a munkát. Várhatóan újabb előkészítő tárgyalásokra kerül majd sor, amelyeken megfigyelőként a lengyel katolikus egyház is részt vesz. A lengyel katolikus klub elnöke — a felek hozzájárulásával — ismertette a tárgyalások utáni nyilatkozatokat is. Eszerint a találkozón Walesa felvetette a szakszervezeti pluralizmust, s ezen belül a Szolidaritás helyének tisztázását. A tárgyaláson egyetértés született arról, hogy a majdani kerekasztal témái között valamennyi, a szakszervezeti kérdés szerepeljen. Andrzej Szelmachowski szerint nem lesz tabu téma, és ennek megfelelően szó lehet majd a Szolidaritás reaktivizálásáról is. Kifejtette ugyanakkor, hogy hosszú, nagy türelmet igénylő megbeszélésekre kell számítani, hiszen az ország vezetése érthetően biztosítékokat akar arra vonatkozóan, hogy nem ismétlődik meg az 1980—1981-es helyzet, amely a szükségállapot elrendeléséhez vezetett. A katolikus klub elnöke elmondta, napirendre kerülnek majd olyan témák is, mint az egyesülési törvény, a politikai klubok alakításának lehetősége, a reformkoalíció, vagyis mindazok a témák, amelyek megvitatásával mód nyílhat a legkülönfélébb társadalmi csoportok részvételére az ország gondjai megoldásában. A nyolc évvel ezelőtti Gdanskban aláírt megállapodások évfordulóján megemlékezéseket rendeztek a tengerparti városban. A város és a vajdaság párt- és állami szervezeteinek képviselői a különböző gyárak (köztük a Lenin hajógyár) munkásküldöttei helyezték el a megemlékezés virágait a Lenin hajógyár bejáratánál álló munkásemlékműnél. Magában a hajógyárban egyébként szerdán is folytatódott a sztrájk, nem változott a helyzet Szcecinben sem, ahol egyre tetemesebbek az anyagi veszteségek. Egy sziléziai bányában és egy acélüzemben is változatlanul tart a sztrájk. A nap folyamán ülést tartott a szejmnek, a lengyel parlamentnek az a különleges bizottsága, amelynek feladata a kormány munkájának ellenőrzése. A tanácskozást annál is nagyobb várakozás előzte meg, mert a múlt napokban — legutóbb a LEMP Központi Bizottságának ülésén — éles bírálat érte a kormány gazdaságpolitikáját. Az ülésen most Zbigniew Messner miniszterelnök kijelentette, hogy ami a személyes felelősséget illeti, nem akar senki háta mögé bújni. „Mint a politikai bizottság tagjai a párt, s mint miniszterelnök a szejm rendelkezésére bocsátom magamat” — jelentette ki Messner. Hangsúlyozta azonban, hogy a kritikákat, a gyanúsítgatásokat bizonyítani kell. A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a kormány a kitűzött feladatok legnagyobb részét végrehajtotta. Egyes területeken az elmaradás azokból a nehézségekből fakad, amelyeket a megoldások előkészítése okoz. Messner miniszterelnök egyértelműen igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormány munkája hozzájárult-e az elmúlt időszak következetlenségeinek felszámolásához, egy minőségileg új gazdasági modell megteremtéséhez Lengyelországban. K. Nyirő József Ma bányásznapi ünnepségek Grósz Károly és Nagy Sándor mond beszédet • A Népszabadság vasárnapi pécsi politikai fórumán részt vesz Berecz János Kettős jubileumot ünnepel ma a magyar bányászat: a 38. bányásznapot és szakszervezetük megalakulásának 75. évfordulóját. A központi ünnepséget ma délután az Építők Rózsa Ferenc székházának kongreszszusi termében tartják, ahol Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke mond ünnepi beszédet, őt követően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára köszönti a háromnegyed évszázados bányászszakszervezetet. Mint Orosz József, a szakszervezet titkára elmondta, az ünnepségre 650 meghívót küldtek, hatszáz bányászt hívtak meg. Itt kerül sor azoknak a veterán szakszervezeti tagoknak a kitüntetésére is, akik ötven, hatvan, illetve hetven esztendeje tagjai a szakszervezetnek. A szokásoknak megfelelően a hét végén országszerte ünnepelnek a szénbányászok, a kőolaj- és földgázbányászok, az érc- és ásványbányászok, valamint a bauxitbányászok. Az üzemekben, a bányászvárosokban és más településeken tartott rendezvények során tisztelegnek a munkásmozgalom bányászhőseinek emlékhelyein, a többi között a tatabányai és a csertetői emlékműnél. Több helyen vitafórumot, szórakoztató műsorokat, majális jellegű ünnepségeket rendeznek. A Népszabadság a pécsi ünnepségeken vesz részt, ahol már szombat délután jelen lesz a Séta téren az erre az alkalomra létesített sajtóutcában. Lapunk vasárnap politikai fórumot rendez, amely délelőtt fél 11 órakor kezdődik a sajtóutca melletti szabadtéri színpadon. A fórumon a közönség kérdéseire válaszol Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Békesi László pénzügyminiszter-helyettes, Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, Király Ferenc, a Népsport főszerkesztője és Borbély Gábor, lapunk főszerkesztője. A fórum előtt tíz órától zenés műsor keretében Nagy Bandó András politikai kabaréját hallgathatják az érdeklődők. Megkezdődött a tanév Czibere Tibor művelődési miniszter beszéde • Új iskolákat avattak országszerte Az idén a fővárosban, a XVI. kerületi Frankel Leó Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben rendezték meg az országos tanévnyitó ünnepséget, ahol Iványi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Budapest Főváros Tanácsának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Czibere Tibor művelődési miniszter mondott beszédet. A pedagógusokat, a diákokat és szüleiket köszöntve a miniszter elöljáróban hangsúlyozta: a társadalmi, gazdasági haladáshoz, népünk felemelkedéséhez csakis a magas szintű tudással párosuló, kitartó, szorgalmas munkán keresztül vezet az út. Mindez meghatározza az iskola számára is a követendő irányt. Az oktatás legfontosabb feladatairól szólva kiemelte az általános iskola további tanulmányokra felkészítő, alapozó szerepét. A középfokú oktatás továbbtanulásra leghatékonyabban felkészítő iskolatípusa — folytatta — a gimnázium. Bár nem ad azonnal elhelyezkedési lehetőséget, de olyan középfokú műveltséget nyújt, amely minden irányban lehetővé teszi a továbblépést. Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás újraszabályozásával az idén megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a felsőfokon tovább nem tanuló fiatalok a gimnáziumokban szerzett ismeretekre építve rövid idő alatt szakképzettséget szerezzenek. A középfokú szakképzés fejlesztéséhez már nélkülözhetetlen a gazdaság, a vállalatok hozzájárulása. A felsőoktatás fejlesztési programja is elkészült, ami a folyamatos tartalmi korszerűsítést, a rugalmas tantervi struktúrát, a hallgatók széles körű fakultációs lehetőségeit, a kötelező tantárgyak eddiginél szabadabb választását tartalmazza. A művelődési kormányzat — mondta végezetül Czibere Tibor — elsőrendű feladatának tartja, hogy biztosítsa a feltételeket, és erejéhez mérten gyarapítsa az eszközöket, amelyek korunk igényeit kielégítő oktatási rendszerhez szükségesek. Olyan nyitott légkörű iskolák megvalósítása a cél, amelyekben a rend és a demokrácia szerves egységet képez. E gondolatok jegyében nyitotta meg a miniszter az 1988/1989-es tanévet, kívánva a feladatok megoldásában minden közreműködőnek — pedagógusnak, szülőnek és a tanulóifjúságnak — eredményes, jó munkát, szép sikereket és sok örömet. Országszerte a tanévnyitón új iskolákat avattak, neveztek el. (MTI) Az ünnepélyes tanévnyitón Czibere Tibor beszél. Létfontosságú az előrelépés a hagyományos leszerelésben Horn Gyula összegezése a budapesti kerekasztalról a nemzetközi sajtóértekezleten (Munkatársunktól.) Szerdán Budapesten befejezte munkáját a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt országából érkezett politikusok, tudósok és katonai vezetők kétnapos kerekasztal-konferenciája, amelyet a Magyar Külügyi Intézet és a New York-i Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete karöltve rendezett. Minthogy az eszmecserén ki-ki nem hivatalos minőségében vett részt, és a cél a nézetek szabad és kötetlen kifejtése, egymás gondolkodásmódjának jobb megismerése volt, a megbeszéléseket zárt ajtók mögött folytatták, és azok részleteiről közös megállapodással nem adtak tájékoztatást. Szerda este azonban, a tanácskozás befejeztével a részvevőkközül többen együtttes sajtóértekezletet tartottak. Ezen — az ugyancsak személyes véleményét kifejtő — Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár mellett válaszolt az újságírók kérdéseire Susztov, szovjet külügyminisztériumi kollégiumi tag, Konarski lengyel nagykövet, bécsi küldöttségvezető, az NDK-beli Müller professzor, illetve Eberle admirális, a brit Királyi Külügyi Intézet igazgatója, Sonnenfeld professzor, a washingtoni Brookings Intézet igazgatója, dr. Hansem, a az amerikai fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatóhelyettese. Horn Gyula államtitkár rövid bevezető nyilatkozatot tett, hangsúlyozva: a házigazdák örülnek, hogy létrejöhetett ez a rendezvény, amely — bár nem hivatalos fórum — szervesen kapcsolódik a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között egy éve megkezdett tárgyalási folyamathoz a hagyományos katonai erők és fegyverzetek leszereléséhez. Habár itt mindenki magánszemélyként volt jelen, ez nem gátolta azt, hogy a vita érdemi legyen és abban nagyon is mértékadó vélemények hangozzanak el. Horn Gyula ezután öszszegezte, hogy szerinte miben alakult ki hozzávetőlegesen azonos vélemény, illetve hol különböznek komolyan a nézetek. Az egyetértés legfontosabb területeként azt említette, hogy ma már központi kérdéssé vált a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők leszerelésének a témája; létfontosságú az érdemi előrelépés ebben, hiszen mind a Varsói Szerződés, mind a NATO olyan nagy katonai erőkkel rendelkezik, amelyek képesek a váratlan támadásra egymással szemben. A kelet-nyugati viszonyt túlterhelik a katonai elemek, és egyetlen területen sem lehet előrelépni ezek háttérbe szorítása nélkül. Ugyancsak hozzávetőlegesen azonosak voltak a vélemények abban is, hogy léteznek nagyon komoly súlyú aszimmetriák a katonai erők öszszetételében, s ezek megszüntetése nélkül nem lehet előrelépni a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők jelentős csökkentése felé. Ami a tisztázandó kérdések most kialakult körét illeti, Horn Gyula a következőket említette: a Varsói Szerződés és a NATO katonai erejének hiteles megállapítása, az ezzel kapcsolatos katonai adatok cseréje és hiteles ellenőrzése. Hangsúlyozta, hogy katonai területen is múlhatatlan szükség van a nyilvánoságra, már csak azért is, hogy szakítani lehessen ezeknek az egyébként is bonyolult kérdéseknek a misztifikálásával. (Folytatás a 2. oldalon.) Inflációt követő lakásbiztosítási rendszer A mostani díjat négyszeresére emelik . Több mint 3,3 millió biztosítottat érint (Munkatársunktól.) Tegnap délelőtt az Állami Biztosító székházában Deák Andrea, az ÁB vezérigazgatója sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal a három, e témában érintett biztosítótársaság által közösen kialakított új lakás- és épületbiztosítási rendszert. A bejelentés lényege: a tizenkét évvel ezelőtt kialakított biztosítási feltételek ma már nem tükrözik a lakosság valóságos vagyoni és lakáshelyzetét, s mind a biztosítási díjak, mind a kifizetett kártérítések régen elmaradtak a valós gazdasági helyzettől. A régi 24 forintos biztosítási díjak összege nem fedezi a biztosítók által kifizetett kártérítések összegét, ugyanakkor a jelenleg érvényben levő szerződések szerinti kártérítés a valós pótlási érték alatt van. Szeptember elsejétől, azaz mától az ÁB képviselői folyamatosan keresik fel az intézmény, lakás- és épületbiztosítással rendelkező ügyfeleit, s „megajánlják” a Családi otthon elnevezésű biztosítást. Ez egy alapbiztosítást és 25-féle kiegészítő biztosítást tartalmaz. Vagyis újdonság, hogy a szerződő fél maga állapítja meg, milyen biztosítási formát választ. Az ajánlathoz tartozik még, hogy az új szerződést megkötők maguk határozhatják meg ingatlanuk, lakásuk és a benne levő ingóságok értékét, s ettől függ a havi díj, de természetesen a kártérítés is. Az ÁB vezérigazgatója elmondotta, hogy az új biztosítás drágább az eddiginél, a havonta fizetendő díj a korábbinak — hasonló feltételek mellett — mintegy a négyszerese. A tájékoztatón megtudtuk azt is, hogy nem ellenértékként, sokkal inkább az új biztosítás lényegéből adódóan a bekövetkezett károknál nem az avult értéket, hanem a tényleges pótlási értéket számítják és fizetik, s ugyanakkor meghatározott időszakonként az infláció mértékével arányosan emelik a biztosítási összeget. Ha a változás öt százaléknál nagyobb, úgy arányosan növekedik a biztosítási díj is. A drágább biztosítás minden bizonnyal gondot okoz majd a biztosítottak egy jelentős részének. Mi történik, ha valaki nem akar, vagy nem tud új biztosítást kötni? — hangzott el kérdésként az ÁB sajtótájékoztatóján. Deák Andrea elmondotta, hogy éppen ezt figyelembe véve igyekeztek az alap- és kiegészítő biztosítások rendszerét kialakítani, hogy árban, azaz díjtételben is változatos legyen a biztosítás. A régi szerződések a jövő év végéig kicserélhetők, de azon túl régi formájukban nem hosszabbíthatók meg. Az új biztosítási forma elfogadtatása és a szerződések ösztönzése érdekében az 1990 végéig megkötött szerződések biztosítottjai a módozattól függően évi 10-30 százalékos díjkedvezményt kapnak. Ugyancsak újdonság a lakás- és épületbiztosításban a Casco bevezetése, amelyben a biztosítottak ezertől ötezer forintig terjedő önrészesedést vállalhatnak, s ez természetesen csökkenti a biztosítási díjat. Az Állami Biztosító vezérigazgatója elmondta, hogy az országban levő hárommillió 891 ezer családi ház és lakás közül 3,3 millió az ÁB-nál biztosított, ennyi lakást keresnek hát fel az intézmény képviselői, akiket természetesen igazolvánnyal és megbízólevéllel láttak el.