Népszabadság, 1988. szeptember (46. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

1988. szeptember 8., csütörtök MEPSZABADSÁG * A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Melllény­i zseb. 8.30: Könnyűzene. 9.15: Labirintus. 1 9.30: Vicccsaportosan írták. 10.05: Di­ó,e félóra. 10.35: Cseniki Imre népzenei feldolgo­zásaiból. 11.00: Bolgár művészek o­perafelv­éte­­l­ei­ből. 11.39: A hetedik udvar, Vészi Endre novellája. Felolvassa: Kézdy György. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Klasszikusok dálidőben. 14.10: A magyar nyelv századai. 14.25: Zenei tü­kör. 15.00: Szóról szóra. 16.05: Farikas Ferenc kórusművei. 16.20: Furfangos törtééntet. Miron Iva­­no­v hangjá­téika. Fordította: Juhász Péter. 17.00: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.30: Vállalkozóik a tudományban. 18.00: Kritikusok fóruma. 19.05: Az öt­karika jegyében. 13.20: Fejezeteik a rádiórendezés tör­ténetéből. Barlay Gusztáv: Az ön számlájára ment. 20.30: Korikóstoló. 21.00: Disz­kotéka. 22.30: Ro­mamiti­kus kórusmuzsika. 22.50: Mindennapi dogmáink. 23.00: A dzsessz világa. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Albert György népi zenekara játszik, Gránát Z­suzsa nótákat­­énekel. 8.20: A Szabó család. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben. 12.10: Kereskes Tó­th Erzsébet erdélyi népdalokat énekel. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Sátán, ördög, boszorkány. 3. rész. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Salgóbánya ’88. 16.30: Nóták. 17.05: Halló, Hichard Cl­aydermann. 17.30: Táskarádió. 18.30: Slágerlista. 19.04: Operettkedve­n­ő kínéi­k. Közben: 19.15: Lottósorsolás. 20.00: PO­Pta­risznya. 21.05: Mesék a lépcsőn. 22.05: Országok, tájak népzenéje. 22.17: Co­untryivilág. 23.10: Az U2 együttes összes nagyle­meze. BARTÓK RÁDIÓ 9.08: Nagy mesterik vonós kamara­zenéjéből. 10.37: Sztravinszkij: Szimfónia C-ben. 11.10: Magyarán szólva. 11.25: Ady Endre versei. 11.31: Vival­di: Ti­tus Manlius: Három­­felvoná­sos opera. III. felvonás. 13.05: Fejezeteik a rádiór­endezlés tör­ténetéből. 13.53: Bemutatjuk új felvételeinket. 14.08: Romantikus­­kamara,muzsika. 15.00: Pophulláim. 15.54: Bolgár szerzők műveiből. 17.00: Nyitnik'étk. 17.30: A III. nemzetközi Liszt Ferenc orgonaverseny. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Beethoven: C-dúr vonósnégyes. 19.35: vetésforgó. 20.05: A Magyar Állami Hangvers­eny­­zen­ekar Mendelssohn-hangver­senye. Közben: Kb. 20.45: Iván Dinikov, Borisz Hru­sz­­tov és Mar­im Georgiev bolgár Ccelite­k versei. Kb.­­21.50: Barokk muzsika. 22.10: Rossini operáiból. 22.41: Napj­ainak zenéje. TELEVÍZIÓ 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. 9.00: Képújság. 9.05: Teledoktor. Orvosi tanácsok tíz percben. Az asztmáról. 9.15: Zenés TV-Szí­uház. Sárközy István: Itt járt Mátyás király... ... és meglátta a szelistyei asz­­szonyokat. 10.20: Képújság. 16.35: Hírek. 16.40: A Koreai Népi Demo­kratasttas Köztárs­aság nemzeti ünnepin. 17.00—09.05: Hazai Tükör. 17.00: Fekete munka külföldön. En­gedély n­élkül­i magyar munka­vállalóik európai országokban, alkalmi foglalkoztatás diákok­nak Ész­a­k-Amerikában. 17.25: Mennyit ér egy olimpiai arany? Győztesek beszélnek az arany­érem erkölcsi, politikai és lavoyagi hasznáról, illetve a be­fektetett energiáról és pénzről. 18.10: Egy elmaradt bérreform nyo­mában. Mire­­ jók az átmeneti intézkedések ? Hogyan képneki a közeli jövő bérpolitikáját a Gazdasági Kamara és hogyan a SZOT? 18.35: Sztrájk. A munkabeszüntetés joga: helyi csatározások, sze­mélyes perpatvarok, avagy Isoteákat érintő igazság,talansá­­gok. 19.05: Esti mese (ff). 19.30: Híradó. 20.15: Szomszédok. Teleregtény. 36. fejezet. 20.45: Hírháttér. 21.35: Tájk­ép. 22.20: Gálaest Castelgandolfóban.. Ma­gyar művészek hangversenye a pápa tiszteletére. 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR 17.50: Képújság. 17.55: Au­tó-­moto­rtepont. 18.15: M­agya­r évszázadok. 18.30: Féltestvérek. Francia tévéfilm­­so­rozat. IV/4. rész. 19.25: Hírek szlovák nyelven. 19.30: A szegedi körzeti stúdió szlo­vák nyelvű nemzetiségi mű­sora. 20.05: Képújság. 20.10: Szerelmek nyomában. Francia tévéfilmsoroza­t. I/1. rész. 21.45: Híradó 2. 22.00: Telesport. Labdarúgó kupana­p. 23.00: Képújság. Üzemzavar a Barátság—II. vezetéken Ismét Nagyhalásznál történt repedés (Megyei tudósítónktól.) A Barátság—II. kőolajvezetéken ismét fel kellett fedezni a csőben a lyukat. A hibát kedden fél három előtt észlelték a vezeték fényeslitkei fogadóállomásán abból, hogy a be­rendezések rendes működése ellené­re hirtelen lecsökkent a rendszerben a nyomás. A kompresszorokat, mint ez esetben előírás, azonnal leállítot­ták, majd gyalogos, gépjárműves és légi úton az olajcsőrepedés felderí­tésére indultak. A vezetéket és a kompresszorállomásokat működtető Gáz- és Olajszállító Vállalat szak­emberei nem sokkal este nyolc óra után találták meg a szaknyelven ha­­váriának nevezett üzemzavar helyét, Nagyhalász határában egy nemrég bevetett szántón. A GOV és a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság nagy erőkkel vonult a hely­színre, ahol körülbelül 400 köbmé­ter kőolaj szivárgott ki és egy kis krátert képezett, majd onnan egy kifli alakú terepmélyedésbe folyt, miközben majdnem 2000 négyzetmé­ternyi talajt szennyezett el az ed­digi becslések szerint fél méter vas­tagon (a mélységi feltárást csütör­tök reggel kezdik­. — Az üzemzavar elhárításáért és az okozott környezeti károk megelő­zéséért a GOV és a vízügyi igazga­tóság részéről nyolcvan ember és számos munkagép tevékenykedik — tájékoztat Szlávik Lajos vízügyi igazgató. — Szerda estig a kiömlött 400 köbméter olajnak már három­negyedét gyűjtötték össze az úgyne­vezett párnatartályokban, s táplál­ják vissza majd az ismét üzembe ál­ló vezetékbe. Csütörtök délelőttre kidolgozzuk és átadjuk a GOV-nak a teljes, hosszabb távú mentesítést. Aggasztó jel viszont — teszi hoz­zá mindehhez az ilyen eseményről az idén már másodszor tudósítani kényszerülő újságíró —, hogy a ti­zenhatodik évét „élő” Barátság—I. vezetéken a hasonló üzemzavarok mind gyakoribbak. Az első jó eszten­deje és ugyancsak Nagyhalász tér­ségében keletkezett. Az eddigi hat közül az utolsó négy esetben az olasz eredetű csövek oldalvarrata szakadt ki és csak a véletlen aján­dékának tűnik, hogy eddig mindig szárazföldön. JELKÉP-DÖNTÉS SZEPTEMBER VÉGÉN Magyarország-embléma külpiacokon Made in Hungary. A túlságosan diszkrét és sokszor el sem olvasott feliratot hamarosan új, szembeötlő jel váltja fel a külföldi áruházak polcaira kerülő magyar árukon. Hogy milyen lesz ez az új Magyar­­ország-jel ? Ami a formáját illeti, még nem tudni, jóllehet hazai, és a magyar vállalatokkal kapcsolatot tartó kül­földi üzletembereik százai mondták el véleményüket a lehetséges variá­cióikról. Persze nem a szóba jöhet­ők mindegyikét mutatták be az NSZK- beli, a szovjet és a hazai szakem­bereiknek. Hiszen a kormány mel­lett korábban működött Tájékozta­tási Koordináló Bizottság kezdemé­nyezésére meghirdetett pályázatára 24 grafikus 98 javaslatot nyúj­tott be. Ezeket, az első lépcsőiben, a művészeti szempontokat vizsgáló szakmai zsűri minősítette. Így 75 pályamű kerülhetett tovább a kom­munikációs szakma jeles képviselői­ből álló hazai bizottság elé. E ros­tálás után tízféle embléma maradt a porondon. Ezeket legnagyobb gaz­dasági partnereink és a hazai ke­reskedőik tesztelték. Végül három országjelre szűkült a választék. Ezek még a szélesebb nyilvánosság előtt vizsgáznak. A gazdasági szakemberek két lapjá­ban, a Napi Világgazdaságban és a Heti Világgazdaságban található szavazólapon voksolhatnak a leg­jobban tetsző mellett. A Magyar Gazdasági Kamarához a szeptem­ber tizedikéig beérkező szavazato­kat fogadják el érvényesnek. A győztes jel pedig majd a határain­kon kívül hirdeti: magyar termék. Az eredményt szeptember végén hozzák nyilvánosságra. Kovács Lajos HUNGARY HUNGARY HUNGARY A három Magyarország-jel fekete-fehér változata. Munkahelyteremtés kedvezményes hitelből Az idén még hatvan kérelemről döntenek (Munkatársunktól.) Január óta lehetséges, hogy vál­lalatok, szövetkezetek, vagy akár egyéni vállalkozóik a Foglalkoztatás­politikai Alapból munkahelyterem­tő beruházásokra kedvezményes kölcsönt, vagy támogatást kérjenek. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vataltól kapott tájékoztatás szerint eddig 260 gazdálkodó szervezet (köztük két kisiparos és mintegy húsz kisszövetkezet is) élt a lehető­séggel, összesen 2,8­­milliárd forin­tot igényeltek és ennek fejében 17 500 munkahely létesítését ígér­ték. A kérelmeket elsősorban ipari munkahelyek létesítésére nyújtot­ták be. Az év első nyolc hónapjában há­romszor ült össze az a tárcaközi bi­zottság, amelyik dönt e hiteleknek a kihelyezéséről. Hetvenhárom eset­ben hoztak kedvező döntést, és öt­ven kérelmet utasítottak el, össze­sen 470 millió forintot helyeztek ki, ez összesen majd kétmilliárd fo­rintnyi fejlesztést és 5300 munka­hely megteremtését teszi lehetővé. Az elutasítások oka az esetek többségében az volt, hogy az elbí­rálóik nem látták biztosítottnak a piaci hátteret a tervezett beruhá­zásnak, vagy úgy ítélték meg, hogy a fejlesztés nem lesz gazdaságos. A támogatásokból 90 millió forin­tot „vissztehermentesen ítéltek oda” a kérelmezőiknek, azaz visszafizeté­si kötelezettség nélkül. A kihelye­zett hitelek túlnyomó részét, 362 millió forintot, alapjuttatásként kapták meg a beruházók. Ezután járadékfizetési kötelezettség terheli őket, ami azt jelenti, hogy tizenöt éven keresztül törlesztik a kapott összeget, évi hét és fél százalékos kamattal. A fennmaradó 18 millió forintot pedig kamatmentes köl­csönként kapták az igénylőik. Még ebben a hónapban újabb hatvan munkahelyteremtő beruházáshoz kapcsolódó kérelemről döntenek. Bank és egyetem együttm­űködése (Munkatársunktól.) Együttműködési megállapodást írt alá szerdán Fodor Lajos, a Budapes­ti Műszaki Egyetem rektora, vala-­­mint Demján Sándor, a Magyar Hi­telbank elnök-vezérigazgatója. Az együttműködés keretében a bank részt vesz az egyetem kutatási ered­ményeinek belföldi és külföldi hasz­nosításában, pénzgazdálkodásának megszervezésében, diákpénztár lét­rehozásában, valamint 49,9 millió fo­rint értékű alapítványt hoz létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hall­gatók, oktatók támogatására. Nem „vagy” Tegnap „OTP vagy MKB Rt.?” című jegyzetünkben megírtuk: több kereskedelmi bank, közöt­tük a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB Rt.) is jogot ka­pott arra, hogy magánszemélyek devizaszámláját vezesse. Az OTP illetékese azonban felhívta fi­gyelmünket arra, hogy választani a bankok között nincs mindenki­nek módja, mert az MKB Rt. csak nagy összegű betétekkel foglalko­zik, a kispénzűeket az OTP-hez küldi. Meggyőződtem róla, hogy ez így igaz. „Mi csak olyan deviza­­számlákat vezetünk, amelyeken legalább 2000 dollár van” — állí­totta kérdésemre két ügyintéző is. Ezek szerint van már gaz­dagok bankja és szegények bank­ja; ez a kisebbik baj. A nagyob­bik az, hogy az MKB Rt. sértő és durva megkülönböztetést al­kalmaz, ami sem okos kereske­delmi módszernek, sem előrelátó bankári gondolkodásnak nem mi­nősíthető. A legnagyobb baj pe­dig bankrendszerünk olyan fej­letlensége, a követelményeknek annyira nem megfelelő volta, hogy — valós verseny hiányában — az MKB Rt. ezt meg is teheti. G. Zs. Barterszerződést kötött a Transelektro a Szovjetunióban Újszerű üzletet kötött a Trans­elektro Kereskedelmi Vállalat a Szovjetunióban, az andropovi ká­belgyárral. A 13,6 millió rubeles barterszerződés szerint a Könnyű­ipari Szerelő- és Építő Vállalat (Kipszer) hétezer négyzetméter összterületre könnyűszerkezetes épü­leteket tervez, szállítja a szerkezeti elemeket, az épületgépészeti és lég­­technikai berendezéseket, és gondos­kodik a szerelésvezetésről is. A ter­vek szerint az új gyártócsarnokban 1990-ben már megkezdődik a kábel­­gyártás. A szállítások ellenértéke­ként a Transelektro vörösréz kábe­leket és tekercselőhuzalokat kap az andropovi üzemből. E bartermegállapodás jelentőségét növeli, hogy a Transelektro először kötött üzletet egy szovjet iparvál­lalattal közvetlenül, mégpedig az il­letékes szovjet külkereskedelmi vál­lalat bevonása nélkül. (MTI) A Harmónia beterjesztette indokait Nagy visszhangot keltett, hogy kedden az árhivatal három hónapra felfüggesztette a Harmónia Keres­kedelmi Vállalat döntését, amely szerint felemelték a cigaretták árát. A Harmónia gazdasági igazgatóhe­lyettese, Dióssy Dezsőné az MTI mun­katársának elmondta, hogy a válla­lat központjában kedd délután érte­sültek hivatalosan az árhivatal ha­tározatáról, azt követően, ho­gy a rá­dió már hírt adott erről. Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, mivel 270 boltjuk van Budapesten, s ezeknek túlnyomó többségében nincs telefon. Levélbeni értesítésre sem volt mód­juk az idő rövidsége miatt, így tehát személyesen keresték fel a boltveze­tőket és értesítették őket az "újabb árváltozásról. A gazdasági igazgató­­helyettes tudomása szerint szerda reggel 7 óráig valamennyi bolt ke­zelőjét sikerült elérni, így ezen a na­pon már mindenhol a régi áron kí­nálták a cigarettákat. Amennyiben valaki mást tapasztalt, a vállalat ké­ri, hogy ezt jelentse be a központ­ban. A Harmónia vezetői egyébként szerdán megbeszéléseket folytattak az árhivatalban, és beterjesztették az áremelésre vonatkozó érveiket, azo­kat a kimutatásokat, amelyek bizo­nyítják, hogy a dohányforgalmazás a jelenlegi feltételek között vesztesé­ges. (MTI) Olcsó síterep magyar turistáknak A magyar turisták igényeinek és pénztárcájának jobban megfelelő ajánlatokkal igyekezett előállni az idén őszi-téli programfüzetében az Orbis lengyel utazási iroda — kezdte tegnap délelőtti sajtótájékoz­tatóján Jan Cisowski, az iroda bu­dapesti igazgatója. Elmondta a len­gyel—magyar turistaforgalom ala­kulásáról, hogy az első félévben 35 százalékkal kevesebb lengyel turista járt Magyarországon, mint tavaly ilyenkor. Ennek a csökkenésnek anyagi következményei is vannak: néhány évvel ezelőtt 100 millió ru­belt költöttek Magyarországon a hoz­zánk látogatók, most 50-60 milliót; túlságosan drága lett a lengyel tu­ristáknak Magyarország. Viszont a magyar turistáknak változatlanul kedvelt célállomása Lengyelország. A tavalyival megegyező számú ven­déget várnak az idén: 600 ezer ma­gyar látogatót. Elsősorban a síelés szerelmeseire számítanak, a vékonyabb pénzűekre is. Arra törekednek az ajánlati lis­ta összeállítói, hogy mindenki talál­jon kedvére való és pénztárcájának megfelelő programot. Az olcsóság vi­szont nem jelenti azt, hogy színvo­nalbeli engedményeket kell tenniük az olcsóbb lehetőséget keresőknek. Csupán a felkapott síterepekről, a népszerű hegyvidékről kell lemon­daniuk. Kényelemről nem. A ked­vezőbb áron kívül az Orbis igaz­gatója szerint további előnyöket — például kevésbé zsúfolt síterepeket — élvezhetnek azok, akik a heti 3500 forintért szállást és teljes ellátást kínáló Astron, illetve Brenna térsé­gét választják. K.L. J. M­egkérdeztük Lesz-e újság a hírlapterjesztésben? Nem újkeletű, sok a panasz a hír­lapterjesztésre. Asztalos Ferencet, a Magyar Posta szakosztályvezetőjét kérdeztük meg az ügyben.­­ Már ez év tavaszán arról be­szélt a posta egyik elnökhelyettese az Országgyűlés építési és közlekedé­si bizottsága előtt, hogy átalakuló­ban van a hírlapterjesztés, és köny­­nyen lehet, hogy rövidesen vetélytár­­sai is akadnak. Történt-e azóta va­lami, vagy a helyzet változatlan? — Történt egy s más. Először is: e tárgyban külön kormánybizottság végez elemzést, és dolgoz ki a vál­toztatásokra különböző javaslatokat. Másodszor: 1987 januárja óta folyik az új postatörvény előkészítése, amelyben szintén szóba kerül a hír­lapterjesztés. Nem kevesebb mint tizenegy országban vizsgálták szak­embereink az ottani postatörvénye­ket. Mindent egybevetve a Magyar Posta közelíteni igyekszik a nyuga­ti országokban honos modellhez, ami annyit jelent, hogy számolunk, és magunk is szorgalmazzuk egyes postai monopóliumok felszámolását. — Például? — Ilyen lehet a hagyományos pos­tai munkában a helyi küldemények kézbesítése, természetesen a postai­tól eltérő megjelöléssel és bélyegzés­sel. Ide sorolható a csekk- és taka­rékbetét be- és kifizetésével kapcso­latos közvetítő szolgálat vagy a hírlapterjesztés. Ez az 1964-ben ki­adott postatörvény óta postai mono­pólium ugyan, de már jó ideje létez­nek kivételek is. Mintegy 1800 kü­lönböző magyar lap jelenik meg, kö­zülük 700-at terjeszt a Magyar Pos­ta, míg a többit üzemek, a szakszer­vezetek és mások. Ezek azonban ki­csi példányszámú lapok, amit az is jelez, hogy az összes példányszám 97-98 százalék­a postai terjesztésű. Ez pedig napi négymillió, évi 1,4 milliárd kiadvány. — Lemondanának e feladatról, s a vele járó haszonról? Végtére is a posta a lapok eladási árának 31 szá­zalékát kasszírozza be a terjesztésért. — Korábban a postai hagyomá­nyos szolgáltatást az állam támogat­ta, majd aztán már csak a hírlapter­jesztés kapott dotációt. 1979-től már az sem. Vele egyidejűleg 31 száza­lékban rögzítették az illetékesek a hírlapterjesztés postai díját. Csak­hogy azóta ennek ellenére is ráfize­téses ez a szolgáltatás. A postai hír­lapterjesztés eddigi 37 esztendejéből — 1952-ben vettük át — mindössze évtizednyi időben hozott nyereséget. Az idén csaknem megduplázódik majd a tavalyi veszteség. A költsé­geket aligha lehet mérsékelni, hiszen azok csaknem háromnegyede szemé­lyi kiadás, bér és közteher. A brut­tósítás kereken újabb 300 millió fo­rinttal növelte a hírlapterjesztés költségeit. — Ha így áll a dolog, meglehet, hogy más sem fog kapkodni ez után a munka után. Akkor pedig mi lesz velünk, előfizetőkkel? — Van ország, ahol adókedvez­ménnyel támogatják a kevésbé sű­rűn lakott helyeken végzett lapter­jesztést, másutt eltérő a gyakorlat: kereskedelmi tevékenységnek szá­mít, ami az árakban is kifejeződik. A cél mindkét esetben ugyanaz: élet­képessé tenni egy szolgáltatást. A szakembereknek az a véleményük, hogy nálunk is kereskedelmi tevé­kenységgé kellene tenni a lapterjesz­tést, ami semmiképp sem tűrné meg a monopóliumot, illetve a ráfizetést. Lehetőséget kellene adni tehát más szervezeteknek is, hogy vegyék ki részüket ebből a szolgáltatásból. Azt pedig a sajtóigazgatás feladatkörébe kellene utalni, hogy kinek engedé­lyezi a terjesztést. Mindazonáltal a majdani — jövőre megújuló — pos­tatörvénynek is ki kell mondania az ellátási kötelezettséget és a szolgál­tatás folyamatosságának szükséges­ségét. Fejér Gyula

Next