Népszabadság, 1988. november (46. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG (4. oldal) 1988. november 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 261. szám SZOVJETUNIÓ Agrár útkeresés Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt adtunk, mára összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát. A Politikai Bizottság javas­latára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt fel­adatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—1990. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szó­ló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően, a napirendek vitája után a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munká­járól, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. December elején szovjet—kínai külügyminiszteri találkozó ( PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL______________) A kínai diplomácia vezetője de­cember elején utazik Moszkvába, hogy találkozzék Eduard Sevardna­­dze szovjet külügyminiszterrel. Ezt maga Csien Csi-csen közölte hét­főn japán újságírók csoportját fo­gadva. Hozzáfűzte, hogy Kína a bé­kés egymás mellett élés öt elve alap­ján fejleszti szomszédi kapcsolatait a Szovjetunióval. — A két ország közötti kapcsolatoknak új típusúak­­nak kell lenniük — folytatta —, és ez megfelel a nemzetközi enyhülés irányzatának. Csien Csi-csen hangsúlyozta, hogy a kínai—japán kapcsolatok a kínai— szovjet viszony normalizálása után változatlanok maradnak. A kínai— szovjet kapcsolatok javulása nem befolyásolja Kína és más országok viszonyát. B. S.: Mint moszkvai­­tudósítóink, Dunai Péter jelentette, hétfői sajtótájékoz­tatóján Geraszimov külügyi szóvivő is megemlítette a kínai külügymi­niszter még az idén esedékes moszk­vai útját. Geraszimov elmondta, erről a lá­togatásról is szó esett Sevardnadze külügyminiszter és a szovjet—­kínai határtárgyalásokon részt vevő kínai küldöttség vezetője, Csan Cen-pej külügyminiszter-helyettes moszkvai megbeszélésein. Hétfőn ugyanis be­fejezték a szovjet fővárosban a­­ha­­tártárgyalások harmadik fordulóját. A légkör „tárgyszerű, nyugodt” volt — húzta alá a külügyi szóvivő. A több ezer kilométeres szovjet—kínai határszakasz keleti részének az át­tekintését egészében véve befejez­ték, noha maradtak még tisztázat­lan kérdések. Most áttérnek a nyugati határsza­kaszok szemügyre vételére. Megálla­podtak, hogy közösen végzik a határ­vidék légi fényképezését, valamint közös munkacsoportot állítanak fel a nyugati határszakaszok kijelölésé­vel kapcsolatos tennivalók elvégzé­sére. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK JAVASLATA• Decemberben legyen az országos szakszervezeti tanácskozás Tegnap ülést tartott a SZOT el­nöksége. A testület november 4-re, péntekre összehívta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglalkozzék időszerű gazdasági, tár­sadalmi témákkal, szervezeti és sze­mélyi kérdéseket vitasson meg, s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munka­­programjáról. A szakszervezetek há­romnaposra tervezett országos érte­kezletének időpontjául az elnökség december 2­4-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági tervjavaslatban fog­laltak várható hatásait a dolgozók életszínvonalára. Megállapította, hogy változatlanul jelentős eltérés van a kormányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei között a terv egyes, a dolgozókat közvetle­nül érintő kérdéseiben. Sajnálattal látta, hogy a korábban elhangzott szakszervezeti javaslatok ellenére a terv a bruttó hazai termék (a GDP) stagnálásával számol. A szakszerve­zetek véleménye szerint a hazai piac szerepének erősítése lehetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdaság jövedelemtermelő ké­pességét azokon a területeken le­hetne növelni, ahol jelentősebb im­port és költségvetési támogatás nél­kül elégíthetők ki a belföldi igé­nyek. Mivel a szakszervezetek­­le­hetőséget látnak a gazdasági növe­kedésre, nem tudják elfogadni a reálbérek általuk ismert tervezett csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvo­nal-emelkedéssel, s különösen an­nak összetételével sem. A tervezett árváltozások ugyanis olyan terhe­ket rónának a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja sze­rint — változatlan gazdasági és szo­ciálpolitikai körülmények között — jövőre nem vállalhatók. A feltétele­zett és tervezett áremelkedésekkel szemben a szakszervezetek a maguk részéről a tervben szereplőnél je­lentősebb és a terheket jobban mér­séklő szociálpolitikai kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek köz­ponti áremelésének teljes körű kom­penzációját. (Folytatás a 4. oldalon.) MEGMENEKÜL A PRÉDIKÁLÓSZÉK Az ezredfordulóig nem terveznek szivattyús erőművet Ismét hírek kaptak lábra, hogy mégiscsak foglalkoznak a Prédikáló­széknél tervezett szivattyús erőmű megvalósításával. Ám ezzel egy idő­ben arról is hallani lehetett, hogy ez a terv végleg lekerült a napirendről. Miután a Népszabadság többször is írt a táj megóvása érdekében az ügy­ről, döntést sürgetve, most a valódi válaszért kerestük fel dr. Kapolyi László kormánybiztost, úgy is, mint az Országos Energiapolitikai Tanács elnökét.­­ Csakugyan végleg lekerült a na­pirendről a Prédikálószékhez terve­zett szivattyús erőmű ügye? — Az ezredfordulóig semmiképpen sem foglalkozik az illetékes tárca a Prédikálószékkel. Sőt addig egyálta­lán nem foglalkozunk ilyen típusú csúcserőművek tervezésével. — Mikor, hol döntöttek erről? — Az Országos Energiapolitikai Tanács legutóbbi ülésén fogadták el az energiapolitika közép- és hosszú távú tervét. A tanács olyan progra­mot igyekezett kidolgozni, amely a forrástól a felhasználásig egy rend­szerben tárgyalja az energetikát. Ez a súlypontot a felhasználói oldalon az energiatakarékosságra helyezi. 1997-ig, a Paksi Atomerőmű újabb blokkjának belépéséig úgy kell a for­rást és a felhasználást összehangolni, hogy az energianövekmény­­legfel­jebb 1,5 százalék legyen. — Mi lesz az ezredforduló után? — Stabil támasz a szocialista vil­­lamosenergia-rendszer. De összeköt­jük hazai rendszerünket a nyugat­európaival is. A csúcsigények kielé­gítése így megoldható a kooperáció­val. Ám ha akkor mégis új beruhá­zással kell foglalkozni, a Prédikáló­széken kívül még sok egyéb hely jö­het szóba. — Ezt a koncepciót mikor zárják részleteiben is a nyilvánosság elé? — Most készítik elő, hogy novem­ber közepétől az energiapolitika kö­zép- és hosszú távú terve széles körű társadalmi vitára kerüljön. Ebben majd kontrollálni lehet azt is, hogy a kormány nem számol a Prédikáló­székkel. — Mennyire befolyásolta az elha­tározást a környezetvédők álláspont­ja? — Tavaly novemberben hat füzet­ben állítottam össze a kormányprog­ram ipari részének a hátterét, ebben egy füzet a környezetvédelemről szólt. Tehát nem arról van szó, hogy vala­mi nyomás hatására meghátráltunk — ami persze nem lenne szégyen —, hanem természetes elvnek tartottuk, hogy az iparpolitika kialakításánál az ökológiának és az ökonómiának összhangban kell lennie. De az ener­giapolitika­ közép- és hosszú távú koncepcióját úgy kell lezárnunk, hogy a társadalmi vitát is meg kell járnia. Ezért szívesen találkozom olyan környezetvédő csoportokkal — az ismert, hivatalos szervezeteken túl —, amelyekkel ilyen társadalmi vitában érdemes tanácskozni. Rege Sándor Gross Károly látogatása a jubiláló Videotonban Részvénytársasággá alakul a vállalat • Megkezdődött a Thomson-tévék sorozatgyártása Fennállásának félszáz éves évfor­dulóját ünnepelte hétfőn a Videoton Elektronikai Vállalat. A gyár rövid történetének legfontosabb állomásai: 1938-ban alakult meg a jogelőd, a Vadásztöltény és Fémárugyár Rt. A híradás-technikai alkatrészek gyár­tása 1954-ben kezdődött, 1959-ben szerelték össze az első fekete-fehér televíziót, a színes tévék gyártásá­nak induló dátuma 1971. Tegnap pedig Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a kormány elnöke átvágta azt a nemzetiszínű szalagot, amely­nek felirata — NR 001 Videoton- Thomson — azt jelentette, hogy az új automatizált gyártósoron megkezdő­dött a korszerű színes televíziók elő­állítása. A francia cégtől nem egy­szerűen licencet és know-howt vá­sároltak a székesfehérváriak. A szer­ződés értelmében a franciák a leg­újabb kutatási eredményeket is meg­osztják partnerükkel. Az új beruházás során a tévégyár berendezéseit teljesen automatikus rendszerekre cserélik, s így egy ké­szülék szerelési ideje 23 óráról öt órára csökken. A Thomson-tévéket mind az új, mind a régi soron gyárt­ják, így a termelés eléri évente a félmilliót. Ebből minimálisan 260 ezer színes tévé exportját tervezi a Videoton. Az ötvenedik évfordulóra és az új gyártósor megindítására érkezett a pártfőtitkár-kormányfő a székesfe­hérvári gyárba, ahová elkísérte Hor­váth Ferenc, az Ipari Minisztérium államtitkára. Grósz Károlyt Boris Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Sziklai Antal, a megyei tanács elnöke és Kázsmér János vezérigazgató fogad­ta, aki tájékoztatót adott a vállalat helyzetéről. Egyebek között elmon­dotta, hogy a Videoton a konverti­bilis elszámolású piacra jelenleg is többet exportál, mint amennyit on­nan importál. Legnagyobb gondként azt jelölte meg, hogy a szabályozó­­rendszer szorításai következtében a vállalati hatékonyság növelése már alig vagy egyáltalán nem képes kom­penzálni a terhek emelkedését. Grósz Károly e gazdasági, gazda­ságpolitikai beszélgetés közben je­gyezte meg, hogy még mindig igen bonyolult és körülményes vegyesvál­lalatot alapítani Magyarországon. Sok olyan bürokratikus procedúrán kell keresztülverekednie magát a külföl­di vállalkozóknak, hogy sokuknak emiatt el is száll a vállalkozó kedve. Ezen az állapoton változtatni kell — mutatott rá a főtitkár —, mert saj­nos sokszor jogos a megjegyzés, hogy éppen a hivatali hercehurcák miatt mondják ránk a külföldiek, hogy a világ egyik legkisebb, legpökhen­dibb országa vagyunk. Igen kemény szavakkal illette a máig is virágzó rangkórságot, amely a dinamikus gazdasági tevékenységnek kerékkö­tője, és a mai világgal összeférhetet­len. A Videoton vendégei megtekintet­ték a Glória Kft. üzemét, ahol meg­kezdődött a lézerhanglemezek kí­sérleti gyártása a holland Lake Par­­tipatio céggel együttműködve. A szó­rakoztató elektronikában e lemezek a csúcstechnikát képviselik, s világ­piaci keresletük hosszú távú bizton­(Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly az új gyártósornál a televízió-gyáregységben. Ma parlamenti választások Izraelben A jerikói terrorakció a jobboldalt erősítheti (Kiküldött tudósítónk jelenti Tel- Avivból.) Alig 36 órával a mai izraeli általá­nos választások előtt a lakosság han­gulatát súlyosan érintő fejlemény következett be: vasárnap este a cisz­­jordániai Jerikó közelében egy iz­raeli autóbuszt benzinpalackos tá­madás ért. Egy fiatal nő és három gyereke meghalt, nyolcan megsebe­sültek, és a jármű porrá égett. Érté­kelők szerint a terrorista merénylet a jobboldal esélyeit növelheti a vá­lasztásokon. Izraelben már hetek óta latolgat­ták: adódik-e ehhez hasonló, a vá­lasztópolgárok százezreit befolyásol­ni képes mozzanat a finisben. A pa­lesztin lázadás eddigi 11 hónapjá­ban kövektől vagy benzines palac­koktól izraeli polgári személy va­sárnap estig nem halt meg, s a moz­galom vezetősége többször is han­goztatta: polgári személyek életének kioltása nem lehet cél. A tragikus­­kimenetelű merényle­tet este nyolc óra körül, Jerikó északi külvárosában hajtották végre. Az autóbusz a Tiberias-tótól Jeruzsá­lembe tartott, összesen öt benzines palack találta el a járművet. A so­főr azonnal kinyitotta az ajtókat, s a 25 utas többsége kimenekült, ki­véve a fiatalasszonyt és három gyer­mekét. A jármű teljesen kiégett. Szemtanúk szerint az izraeli kato­nák három percen belül a helyszí­nen voltak, s a körzetet,­­majd egész Jerikót lezárták. Egész éjjel folyt a kutatás a feltételezett támadók el­len. Hétfő reggel bejelentették, hogy hét palesztint elfogtak. Jichak Samir, a Likud vezetője, kormányfő, példás büntetést helye­zett kilátásba, s a támadást olyan szélsőségesek akciójának tudta be, akik „csak a lehető legtöbb zsidó meggyilkolásában érdekeltek — de ezzel katasztrófát hoznak saját fe­jükre”. Simon Peresz, a Munka­párt elnöke mély megrendülését fe­jezte ki, harcot hirdetve a terroriz­mus ellen. A szélsőséges telepesmoz­galom, a Gus Emanim legkevesebb ezer palesztin kitelepítését követel­te megtorlásként, s azt, hogy a tá­madás helyszínén építsenek egy zsi­dó telepet. A jerikói katonai nyomozást Ji­chak Rabin védelmi miniszter sze­mélyesen irányította. A munka­párti minisztert a jobb- és szél­sőjobboldal a „gyenge kéz” politi­kájával vádolja, annak ellenére, hogy az utóbbi 11 hónapban a ka­tonaság legkevesebb 300 palesztint agyonlőtt a megszállt területeken, s csupán szeptember közepétől, amióta a plasztik lőszert fokozottan hasz­nálják, napi átlagban 15-20-an szen­vedtek lőtt sérüléseket. A tragikus jerikói eset izraeli elemzések sze­rint a Likudot és a tőle jobbra ál­lók táborát erősíti. Tel-Avivba­n a Likud párt nagy­gyűléssel zárta választási kampá­nyát. Mintegy 15-20 ezer ember előtt Samir azzal vádolta a Munkapár­tot és a tőle balra állókat, hogy „ta­gadják mindazt, ami a zsidó nép számára szent és értékes, és meg fogják őrizni a megszállt területe­ket”. Eszes Tibor Cenfben folytatódtak az iraki—iráni megbeszélések Hétfőn Genfben az ENSZ főtitká­rának közvetítésével folytatódtak az iraki—iráni tárgyalások. Az ENSZ főtitkára Genfben kije­lentette, hogy törékeny a tűzszünet Irak és Irán között, és ezért a csa­patok visszavonása a tárgyalások legsürgetőbb feladata. A New York-i tárgyalásokat köve­tő genfi forduló napirendjén szere­pel a két ország közötti fogolycsere, a közös folyami határ kijelölése és a Satt-el-Arab vízi út megtisztítása a roncsoktól, valamint a háborús fe­lelősség megállapítására hivatott bi­zottság megalakítása. Tárik Aziz iraki külügyminiszter genfi nyilatkozatában azt szorgal­mazta, hogy a Satt-el-Arab folyam megtisztítását válasszák külön a tár­gyalások témáitól, mert annak meg­vitatása késleltetné a rendezést. Vé­leménye szerint Irán a vízi út meg­tisztításának kérdését ütőkártyának szánja arra, hogy engedményeket csikarjon ki Bagdadtól. Az iraki külügyminiszter közölte, hogy sem derűlátónak, sem borúlá­tónak nem nevezné magát, de az a benyomása, hogy Irán még nem is­merte fel eléggé a béke szükségessé­gét. Ali Akbar Velajati iráni külügy­miniszter a teheráni rádió jelentése szerint megerősítette, hogy Irán az 598. ENSZ-határozatban szereplő el­vek szellemében kívánja folytatni a tárgyalásokat és nem módosít állás­pontján. (AP)

Next