Népszabadság, 1988. november (46. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
2 Létesítsenek Európában katonai veszélyelhárító központot Aboimov külügyminiszter-helyettes a budapesti VSZ-tanácskozásról ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Minőségileg új lépést jelentene a kölcsönös bizalomerősítésben, ha európai központot létesítenének a katonai veszély csökkentésére, a váratlan támadások megelőzésére — mondotta hétfői sajtóértekezletén Moszkvában Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki tájékoztatott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága minapi budapesti üléséről. Jelezte, a Varsói Szerződés jelenleg Európában elsőrendű fontosságúnak tekinti a hagyományos fegyverzetek, fegyveres erők csökkentéséről való tárgyalások megindítását. (A Szovjetunió és szövetségesei az „Atlanti-óceántól az Urálig” elnevezéssel átfogó javaslattervezetet tettek erre már korábban.) Budapesten, a külügyminiszterek eszmecseréjén is az európai bizalomerősítő-leszerelési-együttműködési kérdéskomplexum szerepelt a vezető helyen. Aboimov aláhúzta, a VSZ országainak nincs merev, változtathatatlan „tervrajza” a közös európai ház fölépítésére. Ezt az európai országoknak közösen kell kialakítaniuk, mind a „23”-aknak (NATO+Varsói Szerződés államai), mind a „35”-öknek, azaz valamennyi európai államnak, valamint a folyamatban teljes jogúként részt vevő Egyesült Államoknak és Kanadának. Ezután Geraszimov szóvivő tájékoztatott időszerű kérdéseikről. Genfben szovjet—amerikai szakértői tárgyalások folynak a krasznojarszki h radarállomás további sorsáról (amelyet a szovjet hadsereg átadott a tudományos akadémiának). A szovjet delegáció, amelyet V. Karpov vezet, javasolta, hogy tárgyalják meg azt a szovjet javaslatot, amely szerint nemzetközi békés célú űrközponttá alakítják át a radarállomást. Hétfőn az amerikai fővárosban megkezdték az 1986 óta rendszeresen folyó szovjet—amerikai konzuli megbeszélések újabb fordulóját. Moszkva, mondotta a szóvivő, felveti majd a szovjet újságírók mozgását korlátozó amerikai rendelkezések kérdését. A Reuter tudósítója feltette a kérdést, vajon a Szovjetunió kifizeti-e a Washington által követelt 29 millió dollárt, amekkora kárt állítólag a moszkvai amerikai nagykövetségi épület használhatatlansága okozott? Válaszában a szóvivő elmondta, a Szovjetuniónak is van az üggyel kapcsolatban Washingtonnal szemben kártérítési igénye, ami adott esetben meghaladhatja az amerikaiak által megjelölt összeget is. Washington késlekedett a többi között az amerikai építőanyag ideszállításával, a szerelési munkákat irányító műszaki szakember időben való biztosításával — mondotta Geraszimov. Hozzátette: folynak ez ügyben a tárgyalások, és a „sajtó hasábjai aligha alkalmasak ezeknek a kérdéseknek az eldöntésére”. Nadzsibullah afgán vezető szombati beszédét is ismertette Geraszimov, amelyből kitűnt: Kabul nemzetközi konferenciát javasol az ország semlegességéről, és demilitarizálásáról. Az országban a harci cselekmények jelenleg két tartományban Kandaharban és Gilmandban a legintenzívebbek — derült ki a tájékoztatóból. A Szovjetunió elítéli a terrorizmust és mélyen sajnálja az október 30-i izraeli autóbusz elleni támadás polgári áldozatait — hangoztatta Geraszimov, D. P. PEREZ DE CUELLAR: Az afgán rendezésről kötött megállapodás megvalósítása akadályba ütközik Az afganisztáni helyzet rendezéséről szóló genfi megállapodás megvalósítása sok problémába ütközik — mondta Javier Pérez de Cuellar. Az ENSZ főtitkára a Le Figaro című francia napilapnak adott nyilatkozatában e problémák között említette, hogy az afgán—pakisztáni határ igen nehezen ellenőrizhető, az ENSZ 52 fős megfigyelő csoportja is nehezen tudja elintézni feladatát. A világszervezet főtitkára úgy fogalmazott a hétfőn megjelent interjúban, hogy a Szovjetunió és az afgán kormány „idegesség jeleit mutatja”, amiért elhúzódik a genfi megállapodás végrehajtása. Mint mondta, az a benyomása alakult ki, hogy a szovjet és az afgán vezetés most ismerte fel: a sokéves csatározások után a harcok nem szűnhetnek meg azonnal Afganisztánban. hírmagyarázónk írja Újabb javaslatokkal állt elő Kabul a minap. Ezúttal az ország demilitarizálását vetette fel az afgán elnök, rámutatván, a szemben álló felek fegyvereit visszajuttathatnák az előállító országokba. Napjainkban, amikor a pakisztáni — s közvetve amerikai — támogatást élvező ellenzéki erők maguk is megosztottak, reálisan szemlélve a dolgot, Nadzsibullah elképzelése nem a közeli jövőnek szól. Ám ha létrejönne az államfő által indítványozott konferencia az ENSZ égisze alatt, minden bizonnyal csökkenhetnének a nézetkülönbségek — politikai, nemzetiségi és törzsi ellentétek —, s napirendre kerülhetne a kezdeményezés. Ez azonban a jelek szerint még messze van. A napi hírek jó ideje arról tudósítanak, hogy fokozatosan romlik Afganisztán biztonsági helyzete. A terv szerint zajló szovjet csapatkivonással egy időben felbátorodtak az ellenzéki erők, amelyeket a legkevésbé foglalkoztatják a genfi megállapodások, vagy az, hogy mások — diplomáciai eszközökkel — egy olyan semleges koalíciós kormány megalakításán fáradoznak, amely az öszszes érdekelt fél számára elfogadható lenne. Hiába beszélnek a józanabbul gondolkodók nemzeti öszszefogásról — hiszen csak ez vethet véget a polgárháborúnak —, amíg a másik oldal csak a fegyveres leszámolásra tud különböző variációkat. Márpedig az afgán rendezés csak diplomáciai úton képzelhető el. Ezt mondják ki az áprilisi genfi megállapodások, ezt vallják Kabulban, s Moszkvában is. Nem lehet véletlen, hogy a minap a Szovjetunió új kabuli nagykövetévé Jurij Voroncov első külügyminiszter-helyettest nevezték ki, aki a térség egyik legjobb ismerőjének számít. Jelzés is e lépés arra, hogy a Szovjetunió tartja magát ígéretéhez, és február 15-ig véglegesen kivonja csapatait Afganisztánból. Kérdés, persze, mi lesz azután? S itt lehet jelentős az ENSZ szerepe. Mert a világszervezet, amely közvetítői révén eddig is sokat tett az afganisztáni megbékélésért, talán rábírhatja Pakisztánt az afgán kormányellenes erők támogatásának a beszüntetésére, ahogy azt Genfben vállalta. Moszkvából egyébként már többször is figyelmeztették Iszlámábádot, hagyjon fel a fegyveres segítséggel, vagyis az afgán belügyekbe való beavatkozással. Ha erre nem hajlandó, akkor a Szovjetunió — mint a genfi egyezmény kezese — kénytelen lesz lépéseket tenni a megállapodások maradéktalan érvényesítésére. A jelek szerint most Pakisztán is differenciálná a támogatást — eszerint a legszélsőségesebb muzulmán fundamentalista csoportoknak ezentúl kevesebbet juttatna. De az egyezséghez képest még ez is soknak tűnik. Márpedig addig nincs megbékélés, amíg az ellenzék utánpótlása biztosított. A fegyverutánpótlás szállításának a beszüntetése természetesen nem lenne egyoldalú. Ha megvalósulna, a következő lépés már lehetne a fegyverek visszajuttatása az előállítókhoz. S végül nem is tűnnének irreálisnak az államfő szavai a demilitarizált Afganisztánról. Ritecz Miklós A Szovjetunióban az idén senkit nem ítéltek el szovjetellenesség miatt A szocialista jogállam megteremtésének részeként emberségesebbé válik a szovjet törvénykezés. Az igazságügyi reform keretében jelentősen csökkentik az elzárással járó büntetések körét, enyhítik a fiatalkorúak büntetését és jelentősen korlátozzák a halálbüntetés kiszabhatóságát — mondotta Borisz Kravcov szovjet igazságügy-miniszter. A miniszter cáfolta azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint több száz politikai fogoly lenne az országban. A szovjet büntetőtörvénykönyv a szovjetellenes agitációt és propagandát szankcionáló 70. paragrafusa alapján két elítélt tölti börtönbüntetését, öten pedig száműzetésben vannak. A szovjet állam és a szocialista rend elleni izgatást büntető 190-es paragrafus alapján egy ember van börtönben, de az idén a fenti két paragrafus alapján senkit sem ítéltek el — hangsúlyozta Kravcov. Vallásgyakorlat ürügyén elkövetett, más személyeket és azok jogait sértő cselekmények miatt ketten töltik büntetésüket. Nyugaton úgy állítják be, mintha vallási meggyőződésük miatt zárták volna börtönbe őket. A szakértők szerint a szovjetellenes tevékenységre vonatkozó két törvénypontot meg kell szüntetni. A reform keretében valószínűleg törlik ezeket a szovjet BTK-ból és az egyes köztársaságok büntető törvénykönyveiből — hangoztatta Kravcov. A be- és kiutazásokról szólva a miniszter elmondta: a jelenlegi törvények csak családegyesítési céllal teszik lehetővé a szovjet állampolgároknak az ország végleges elhagyását. Az érvényes törvény azonban már ma is jelentősen megkönnyíti a szovjet állampolgárok be- és kiutazásainak intézését. Az idei év kilenc hónapjában 65 764-en települtek ki az országból, közülük 11 532-en Izraelbe távoztak. A kiutazási kérelmeknek mindössze 1,5 százalékát utasították el, mégpedig az államtitkok védelme érdekében. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG 1988. november 1., kedd VSZ–NATO forduló az osztrák fővárosban Hétfőn Bécsben megtartották soros találkozójukat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői. A tárgyalássorozat célja az, hogy kidolgozzák az európai, az Urál és az Atlanti-óceán közötti térségben felsorakoztatott fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalások mandátumát. A tanácskozás részvevői tájékoztatást kaptak arról, milyen eredményekkel zárult a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának október 28-án és 29-én Budapesten tartott ülése. A bécsi tanácskozás részvevői ismételten hangsúlyozták, hogy mihamarabb ki kell dolgozni a mandátumot, hogy a tárgyalások még az idén megkezdődhessenek. (TASZSZ) Dél-Afrika is érdekelt a rendezésben A TASZSZ szovjet hírügynökség szemleírójának véleménye szerint a Dél-afrikaiKöztársaság ezúttal komolyan törekszik a helyzet rendezésére északnyugati határán, és valóban rendezni akarja kapcsolatait Angolával. A szemleíró egyben hangsúlyozta, hogy a délnyugat-afrikai térség problémáit csak akkor lehet megoldani, ha minden fél érdekeit figyelembe veszik. A hírmagyarázó szerint katonai, gazdasági és politikai okokra vezethető vissza az, hogy a dél-afrikai vezetés bármily fájdalmas is legyen ez az országban hatalmon lévő fehér kisebbség számára komolyan veszi a régóta meglevő problémák megoldását. (TASZSZ) A nyugatnémet-kínai viszony fejlesztéséről tárgyal Genscher Pekingben PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Csien Csi-csen kínai külügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher, a nyugatnémet diplomácia vezetője hétfőn jegyzőkönyvet írt alá Pekingben arról, hogy a két minisztérium között kialakított kapcsolatrendszer keretében még átfogóbb és mélyrehatóbb tárgyalásokat folytatnak Kína és az NSZK viszonyáról, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Genscher minőségi előrelépésként értékelte a megállapodást, amely Csien szerint nemcsak megerősíti a baráti együttműködést, hanem annak továbbfejlődését is segíti. Genscher tájékoztatta kínai kollégáját a legutóbbi európai fejleményekről, ezen belül az Európai Közösség egyesítésének előrehaladásáról. Csien üdvözölte és támogatásáról biztosította az Európai Közösség fejlődését, s reményét fejezte ki, hogy ez a Kínához fűződő kapcsolatok szempontjából is előnyös lesz. Genscher a nap folyamán főként a gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettessel, aki a közelmúltban tett látogatást az NSZK- ban. A két politikus állást foglalt a kapcsolatok sokoldalú bővítése, ezen belül a kis és közepes méretű vállalatok együttműködése mellett. Bócz Sándor A kambodzsai kormányfő vietnami látogatása ( HANOI TAPÓSÍTÓNKTÓL ) Hun Sen, a kambodzsai kormány elnöke, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja hétfőn rövid látogatást tett a vietnami fővárosban. Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára Hun Sennel folytatott megbeszélésein megerősítette: Vietnam támogatja Phnompen rendezési és nemzeti megbékélési törekvéseit. Hanoi reméli, hogy a harmadik Hun Sen— Szihanuk találkozó újabb előrelépést hoz ebben a tekintetben. Egyidejűleg Indokínában is nyilvánosságra került Hun Sen interjúja, amelyet az AFP francia hírügynökségnek adott. Ennek fő mondanivalója, a Kambodzsai Népköztársaság továbbra is ellenzi, hogy a „Vörös Khmer” hadereje fennmaradhasson, Hun Sen szerint ez újabb polgárháborút okozna. Ugyanakkor a Pol Pot és négy legismertebb bűntársa kivételével — a „Vörös Khmer”, mint politikai szervezet, visszatérhetne Kambodzsába. Az interjú először valószínűsíti, hogy Phnompen nem hajlandó politikai partnerként tudomásul venni Khieu Samphant, Pol Pot valamikori helyettesét, aki ma forma szerint a „Vörös Khmer” vezetője. Füzes Oszkár Nyina Andrejeva szerint a reformok kispolgári hanyatláshoz vezetnének A leningrádi tanárnő interjúja a Vjesnikben Nyina Andrejeva szovjet egyetemi oktató , akinek a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet lapban márciusban megjelent olvasói levelét a konzervativizmus manifesztumának minősítette a Pravda — interjút adott a Vjesnik című jugoszláv napilapnak. A zágrábi lap vasárnapi számában publikált interjúban is azok véleményét fejezte ki, akik szerint a reformok valamiféle kispolgári hanyatlásba vezetnék a Szovjetuniót. Elmondta, hogy létezik egy második nyílt levele is, amelyet még nem tudott megjelentetni a szovjet sajtóban. Andrejeva a Vjesnik írásos kérdéseire küldött válaszában leszögezte, hogy nem bánta meg a levele publikálását. Beszámolt arról, hogy több mint háromezer választ kapott egyénektől és kollektíváktól, s ezek 90 százaléka osztotta a véleményét. Azok, akik elutasítják az ő nézeteit — állította Andrejeva — olyanok, akiknek a rokonaik között voltak kulákok vagy (a sztálinizmus idején) büntetett emberek vagy akik maguk nacionalisták, cionisták, netán olyanok, akik eleve megkérdőjelezik a szocializmust. Andrejeva szerint sincs más választás, mint a peresztrojka, és nem lehet visszatérni a pangáshoz. A kérdés azonban az, hogy merre haladjon a peresztrojka: a szocialista alapelvek tökéletesítése vagy ,,a kispolgári elkorcsosulás és a hanyatlás” felé. Andrejeva úgy véli, hogy a sztálinizmus és a neosztálinizmus fogalmakat a kommunizmus ellenségei találták ki, akik be akarják sározni a Szovjetuniót és általában a szocializmust. Andrejeva felfedte, hogy írt már egy második nyílt levelet is, el is küldte több szerkesztőségbe, de még nem jelent meg sehol. Ebben a második levélben azt fogalmazta meg, hogy az SZKP idei országos pártértekezletén, amely gyökeres politikai reformokat indított el, kiszorultak a dokumentumokból a kommunista célok. Második levelében Andrejeva azt is elpanaszolja, hogy a Szovjetunióban több mint 100 ezer milliomos van. Ők a brezsnyevi pangás időszakában jelentek meg, és külön társadalmi réteget képviselnek, saját érdekeikkel, törekvéseikkel, erkölcseikkel és ideológiájukkal. Andrejeva megengedhetetlennek találja, hogy a párt tagjai között is vannak milliomosok. Azt javasolja, hogy „a párt szennyezésének megállítása céljából” vezessenek be jövedelemplafont, amely fölött senki sem lehetne tagja az SZKP-nak. (Tanjug) CSEHSZLOVÁKIA Erőpróba évfordulón Több szempontból is szokatlan volt az a mód, ahogyan az idén megemlékeztek a múlt hét második felében a csehszlovák államiság kikiáltásának 70. évfordulójáról Prágában és az ország más nagyvárosaiban. Mindenekelőtt külsőségeiben a korábbiaknál sokkal ünnepibb lett e jubileum. Ez egyfajta szakítást jelentett azzal a meglehetősen ambivalens magatartással, amellyel október 28-ához, valamint a Csehszlovák Köztársaság első vezetőihez viszonyultak a különféle állami intézmények. Nyilvánvalóan összefügg az átértékelés azzal, a más téren is tapasztalható, általános törekvéssel, hogy az ország történetéből fokozatosan ki kell iktatni az úgynevezett fehér foltokat, s tárgyilagosan, méltányosan kell értékelni a modernkori csehszlovák história jelentősebb eseményeit, a történelmi személyiségek életművét. Azokét is, akikkel ilyen vagy olyan vitája van a marxista történettudománynak. Mindezt figyelembe véve, akár október 28-a „rehabilitálásának” is felfoghatók azok a döntések, amelyeket a mostani évforduló kapcsán hoztak illetékesek. Először is: újólag állami ünneppé, munkaszüneti nappá nyilvánították Csehszlovákia létrejöttének dátumát. Másodszor: a CSKP Központi Bizottsága és a többi vezető testület ünnepi ülésen méltatta az önálló államiság jelentőségét. Továbbá: Prágában kétszázezres nagygyűlést tartottak az évforduló előestéjén. Említést érdemel az is, hogy Prágában és Pozsonyban reprezentatív kiállítás nyílt a nemzeti ereklyék bemutatására, s több új könyv is megjelent a csehszlovák állam keletkezésének körülményeiről, a körülötte bábáskodó államférfiakról — köztük — jó néhány év után — egy önálló kiadvány látott napvilágot T. G. Masarykról. A polgári köztársaság első elnökének sírjánál két évtized után hivatalos koszorúzási ünnepség zajlott le. Amennyire a visszhangokból megítélhető, a társadalom kifejezetten kedvezően fogadta e döntéseket, s örömmel vette birtokba a „visszakapott múltat”. Hogy mekkora örömmel, azt mutatja a nemzeti ereklyéknek helyet adó Hradzsin-beli palota előtt kanyargó hosszú sor, vagy a neves marxista történész, Jan Galandauer által megjelentetett Masaryk-életrajz 50 ezer példányának szétkapkodása. Mégsem a felhőtlen elégedettség érzésével fog visszaemlékezni Csehszlovákia az idei október 28-ára. Ennek oka: a prágai belvárosban , a Vencel és az Óváros téren történt ellenzéki megmozdulások. Ezekkel a Charta ’77, a Mozgalom az Állampolgári Szabadságjogokért és más ellenzéki csoportosulások a maguk módján kívántak ünnepelni. Fellépésük azonban beárnyékolta az évfordulót. A Rudé Právo hétfői részletes beszámolója szerint az erőpróbára a chartások régóta készülődtek. Október közepén A mindenki számára létező demokrácia manifesztuma címmel pamfletet kezdtek terjeszteni Prágában és más városokban. Ez a Rudé Právo megállapítása szerint „teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azokat a változásokat, amelyek ma társadalmunkban végbemennek”. Egyúttal felhívásokat is köröztek tüntetésekre. A prágai városi tanács e tüntetéseket betiltotta. Ugyanakkor a CSKP KB lapja arról is szól, hogy még október 27- én több tucat személyt őrizetbe vett a rendőrség, mert a figyelmeztetések ellenére sem hagytak fel a tüntetések szervezésével. Közben a hatóságok lázítás vádjával eljárást indítottak államellenes kiadványok terjesztői ellen, a házkutatások alkalmával egyebek között sokszorosítógépeket, nyomdai anyagokat foglaltak le. Ezek után került sor pénteken azokra a többezres tüntetésekre, amelyeket a rendőrség rendkívül határozott fellépéssel oszlatott fel. A csehszlovák hírközlő szervek alapvetően az átalakítási politika elleni támadásnak minősítik a rendbontásokat, s hozzáfűzik, „a demokratikus jogok és szabadságjogok teljes körű érvényesítését a törvények megtartása, a szocialista törvényesség megszilárdítása szavatolja”. Prága, 1988. október 31. Kis Tibor